6. szám. —— 551 —— 1935
év.—;. %eée §e§§§e 3-2 se. .ez. má áá e
É-H'Uu ***3 ÉNWg § ;ÉG: 532 9—— gg
— , as a ?S cow. * 33" es? N*: %: MÉM
Az arak megnevezese maga. §§§2§ _$$§§u§ $$$; §Dɧ :;§§
Marchandises % ! gf § áá §§ %§§§—§§ §"; § § %: ; ÉS ggg §
gítse 3333 gessas Éli—sa gas—§ $$$
métermázsákban—en guintaux
' 52 Kénkovand —— Pyrite . — 120 120 120 —— 135306
_ 53 Koksz — Coke . . . 42.601 261346 303947 273.204 30.743 9.488 54 Konzervek (hús, hal stb.) —— Conserves
(de viande de poissons, etc.). . 2 5.366 5.368 4.896 472 2.906
' 55 Konzervek(g yümölos) aszalt szilva— Con-
, serves (dea frmts), prnneaum, etc. —— — —— —— —— 3.393
! 56 Kövek — Pierres . . 5.800 1.620 7.420 5.456 1.964 20.550
. 57 Köedények —— Pets . — 4.882 4882 4.882 — 1.071
, 58 Kőszén —— Houille . . . 71.116 326.301 397.417 306.051 91366 146667
59 Műtrágya —— Engrais arti/iciel. . . . — 959 959 948 11 116180
60 Olajok, zsíradékok —— Hm'les et graisses — 141 141 141 — —
. 61 Pamut (gyapot) —— Coton . . 632 50.038 50.670 47.530 3.140 11.319 62 Papir és papirámk —— Papiers et articles
'_ en papier . . . 16.701 314225 330926 300.936 29.990 46.407
63 Rongyok —— Chi/fons . . . 33 19.206 19.239 18.901 338 2.561
64 Só —— Sel . . . -—— —— — —— -— 64.992
. 65 Takarmánynemüek fmesterségesek) —
Fourrages (artificiels). . . . — 6.679 6.679 6.592 87 7.152
66 Takarmányneműek (szélesek) — Gros
fourrages . . . — — -—— —— —— 2.187
. 67 Tea. —— Thé . . 36 856 892 813 79 —-
' 68 Tégla, cserép ... Brigues et miles 1.569 —— 1.569 1.569 —— ——
69 'ljüzifa —— Bois a brüler . . 43.416 139789 183205 133.445 49.760 50.634 70 Úveges üvegár l— Verres et onvr. de verre 90 1.402 1 492 1.486 6 1.071
; 71 Vas- és acéláruk — Onwages en fer
el en aeier . . 145 16.730 16.875 16.796 79 179884
72 Vashulladék, ócskavas — Dechets defer
et ferraz'lle . . — 1.093 1.093 1.008 85 89.725
73 Vegyiaruk -— Articles chrmz'gues. . 1.287 52.456 53 743 51.373 2.370 15.173 74 Egyébáruk —— Antres articles . . . [ 5.138 12.304 [ 17.442 15.168 l 2.274 27.256 Összesen —T0tal . . 486954 2,308.156 2,795.110 2,280.579 514531 154831!
helyére. Az elszállí-tásnál a hajózás 28'6%-kal, a vasút 1 74 % uk al részesedett.
A pewtrólewwmdmedencénél az érkezett áruk mennyisége 51'7%—ka—l, az elszállítottaké 36'2%—k.a41
haladta meg az előző évit. A kikötőbe futott kül- deményekn—él az emelkedés oroszlánrésze (70'6%) nyewrsolajra, az elszállításnáal (27'5%) esett.
benzinre
Vasúti és hajózási vállalatok között lebonyolódott átrakodóforgalom az 1934. évben.
Transbordements entre les chemins de fer et les entreprises de navigation en Hongrie (1934).
A vasúti és hajózási vállalatok közötti együtt—
működés mértékének a megfigyelésre szolgáló eda- íok a forgalom visszaeséséről tanuskodnak. Az át- rakásra került áruk mennyisége ugyanis 13'4%—
kal csökkent, ami kizárólag az előző évinél jóval
kedvezőtlenebb tearméseredxményekbern s ezzel az elszállításra került gabonaküldemények mennyisé—
gének apuadásában leli magyarázatát. Az átrakó- forgalomban mindenkor a gabona'szállítmányOxké
volt a vezetőwszerep, természetes tehát, hogy az át-
rakóforgralomha'n kezelt gabonaküldemények 64'2
%—os csökkenését az egyéb küldeményfajolknál
jelentkező kisebb—nagyobb emelkedés sem volt ké- pes ellensúlyozni.
A kikötőket nézve egyébként a visszaesés csak
a Tisza és Drávva forgalmánál jelentkezik, ahol (a
forgalom csökkenésének mértéke az előbbinél 55'6%, az utóbbinál pedig a küldemények teljes elmaradása volt. Ezekkel szem-ben a dunai forga-
lom 5'O%—os növekedést mutat, mely emelkedés a
Budapest területén levő álrakóálllomáasok 12'6%—0ws forgalomgyarapodása mellett a komáromi kikötő több mint kétszeresére tört-ént növekedéséből ered, ahol a kikötő forgalmának erős m'egduzzadását
41"
6. szám.
— 552 ——
1935
1. Átrakodóforgalom az 1934. évben. — Transbordements en 1934.
Az átrakott ——- guantíté des marchandises transborde'es
!
áruk közül—doni
A vízi útvonal, vasúti állomás, az , 61 h ,, ől , ÉN; § § §
áruk neme, uszályok nemzetisége összes a Kál-$$$ 3.342); 531, ", § Ég § [% ! Voies nam'gables, stations de chem. de fer, marchandises, nationalite' au total ágbzfggjxe" 027353? gű §§ §),; %%;3 33.
§ § ág § § § ?; §; § § § des chalands
1112? 217457rrrrrr; $$$-§ ':ÉS §: §É§ Ég
áruk mennyisége tonnákban — en lom/Les
jege ! 1 9 s 4
1. Duna — Danube. A) Kikötők szerint —— Par ports.
Adony ... 8.229 4.560 4.420 140 — 4.420 140 ——
Baja ... . . . . 27.074 10.239 7.634 2.605 6.242 2.642 1.355 ——
Budapest, Dunapart _ guai du Danube 71.925 92.175 29.234 62.941 1.590 27 ,606 62.896 83 Budapest, kikötő — port ... 81.854 82.754 39.340 43.414 655 38.710 41.6801.709 Budapest, Soroksári-út —— route de
Soroksár ... 10.832 10.452 -——— 10.452 — —— 10.452 ——
Győr . . ... . . . . 7.895 6.270 2.517 3.753 1.937 1.503 2.830 ——
Komárom ... 12.799 29.079 22.533 6.546 —— 22.533 6.546 —
Mohács . . . . 9.294 5.777 77 5.700 —— 77 5.700 —
Együtt — Ensemble. . .
2. Tisza — Tisza
229902 241306 105755 135.551 10.424 97.491 131.5991.792
Szeged ... 36.063 21.618 21.618 _ —— 21.618 —— _
Szolnok ... 51.876 17.406 17.406 w 13.905 3.501 — ——
Együtt — Ensemble . . 87.939 39.024 39.024 — 13.905 25.119 —— _ 3. Dráva —— Draw.
Baros. . ... 5.999 _ —— _ -— _ —— —
A) Összesen —— Total. . 323340! 280330 144779 ] 135551 ! 24.329; 122 610; 13159911792
B) Árunemek szerint. —— Par marchandises.
Gabona. —— Cére'ales . . . 166.472 59.549 58.417 1.132 5.514! 53 032 873 630 Orlemény —— Produits moulus . . . . 21.771 14.295 13.918 377 914— 18108 273 ——
SÓ —— hel ... 55.776 68.562 639 67.923 60! 38 67.923 _
Erdőgazdaság termékei — Produits *
forestiers ... 10.736 14.403 245 14.158 337 47 14.019 —- Kavícs, kő és egyéb építőanyagok ——
Caillomv, pierres et autres mater-mum
de construct ... 4.412 14.706 14.062 644 12.987 1.146 202 371
Szén —— Charbon . . ... 1.820 3.698 8.491 207 113 8.380 205 ——
sványok, ércek — Minémum et mi-
nerais . . . . ... 5.551 34.028 17.489 16.539 3. 17.486 16.501 38 Nyersolaj, benzin, petróleum — Hm'le
bruto, benzine (essence) et pétrole . . 8.113 6.128 27 6.096 845 27 5.241 10 Vas- és fémipar termékei —— Prodm'ís
sidérurg. et metallurg. ... 3.979 18.895 10.089 8.806 695 9.447 8.585 168 Gyári termékek — Objets fabrigue's . 17.462 12.600 4.812 8.288 445 4.208 7.840 107 Egyéb áruk — Autres produits . . . 27.748 33.471 22190 11.381 1.875 20.691 10.487 468
B) Összesen —— Total. 323840; 280330; 144779 ! 135551
0) A szállító uszályok ne Suimmt la natíonalité
21.329] 122.610f 13159911792
mzetisege szerint.
des chalands.
!
Cseh-szlovák — Tche'co-slovague. . 40.370 27.870 14.203 13.667 40] 14.279 13.529! 22 Francia —— Frangais . . ... 17.340 18.113 10.985 7.128 — _ 10.985 6.498! 630
Holland —— Néerlandais 4.181 4.653 3.763 890 —— 3.748 890 15
Jugoszláv —— Yougoslave . 4.698 8.829 2.446 6.383 — 2.446 6.383 ——
Magyar — Hongrois . . . 96.581 100.954 62.087 38.867 21.929 42.416 36.535 74 Német — Allemcmd ... 52.210 40.588 18.762 21.826 52; 18.369 21.297 870 Osztrák — AutMchien 98.403 66.711 25.730 ! 40.981 774 25.098 40.658 181 Román _ Roumain . . 10.057 12.612 6.803 5.809 1.534 5.269 5.809 ——
0) Összesen — Total. 323840 280330 144779 J 135.551 24.329 122.610 131.599[1.792
!
!
l!
(5. szám. —— 553 —— 1935
2. Átrakodóforgalom alakulása havonkínt.
Transbordements dans les ports, par mois.
_ Poids des marchandfses transborde'cs
A Vim "WW l § n. § 111, § IV. § v. § VI § vn §Vlll§ IX. § X. § Xl. § XII. $$$;
megnevezese — h , b d pendant
Votes nawgables onap an -— aux mois ci- essus Mmm
átrakott áruk súlya ezer métermázsában — en milliers de 9 métr.
Duna —— Danube 88 8§ "(T 0 § 212 6 168'3 § 150'2 177'7 259'1 3283 2542 2034 25 8 6 2399 2.413'1 Tisza —— Tisza 13" 1§ 8 1 § 37 2 42'8§ 35'0 10'3 34'8 58'8 34'7 50'9 48 5 16'0 390'2
Együtt—Ensemble 101 9§ 35- 1 § 2498 2111 § 1832 1880 2039 3871 288'9§254-30 302 1 255-9§ 2.803'3
külföldre irányuló banXxitszútllítnlányok idézték elő.
A többi dunai kikötőben többé-kevésbbé csökkent a forgalom, ami főképe—n a gabonaküldelmxény—ek e'lmnraduz'rsából eredt. Két tisz—ai átrakóállomáesunk- nál mindössze annyi érdemes a megemlítésre, hogy a szolnoki átrakások csökkenését a belföldi ren—
deltetésű terméskőszállítás emelkedése némileg el—
lelntsúlyoztva.
Az átrakás nemét tekintve xnorlmális viszonyo—
kat látunk, amennyiben az előző évben a vasútról- huajóra történt átnakások 69'8%-ra felszökött ará—
nya a tárgyalt évben 51'6% volt. Az áltrakóforga- lornnak, mint tudjuk, csak nagyobb távolságoknál van szerepe, mert a szállításnál közbeiktatott át-
rakás költségei a távolság emelkedésével keves—
bednek. Ezt a törekvést mutatják a tárgyalt év adatai is, a rövidebb távolságokra szóló h-elfor- galom 8'7%-os arányra mellett nagyobb távolsá—
gokra, vagyis külföldre ,menő, illetőleg külföldről jövő és átmenő áruk mennyisége az egész forga—
lomnak 91'3%—át tette. [A továbbításra került áruk között mindenkor a gabonaneműek és s-óküldemé- nyek játszották a legfontosabb szerepet. A gabona- szállítmányok erős megcsappanásával, melyek ré- szesedése 51'4%—ról 21-300'Tla csökkent, az első he-
lyet a tárgyalt évben 24'5%-ots arányokkal a só- külvdtemény—ek foglaltak el. (1933—ban 172.)
A vasuti árúszállitás nemzetközi adatai.
Données internationales sur le transport de marchandises par chemin de fer.
A vasúti áruszállítás nemzetközi alakulása már 1933—ban javuló irányt vett. Az 1934. évben a ked—
v'exző tendencia tovább tart, a vasuti áruszállítás adata Olaszország kivételével valamennyi ország- ban nagyobb, mint 1933—ban. A forgalom mind- azonálttval a válság előtti színvonalra általában még korántsem tért vissza. Egyes országokban kivétele- sen az 1934. évi teljesítmény megközelíti vagy meg—
haladja az 1929. évit. így az európai országok közül N—agy-Brlitanniátban é—s Irországham Romániában,
Norvégiában és Észtországban.
több
mutató Japán vasúti áruforgalma szintén kiheverte A tengerentúli ál- lamok közül a szempontból prosperiltást
a gazdasági válságot. A vasúti áruszállítás szem—
pontjából vezető Egyesült Államokban a helyzet az utolsó két évben történt lassú javul—ás dacára a konjunkturális időkkel szemben még igen rossz, mert :míg 1928—ban és 1929—ben a havi áruszállítás
megközelítette a 60 milliárd tonnakilométe-nt,
csak 36 mVillltlá'l'd Magyarországon az az utóbbi hónapok teljesítménye
tonnakilométer körül van.
1932—ben mutatkozó mélypont után a vasúti áru- szállítás fokozatosan regenerálódúk, de még 25——
30%-kal a marad.
válts—ágévelél előrtti színvonal mögött
