5. szám. —— 374 —— 1932 4. Magyarország külkereskedelmi forgalmának megoszlása országok szerint az l931. és 1932 évek
január—március hónapjaiban.
Répartition, par pays, du commerce eactérieur de la Hongrie, en janeier—mars 1931 et 1932.
Sz árurazási, illetőleg Behozatal — Importatzons ; Kmtel — Ewportatzons A gfvlifáitííwtág't
rendeltetési országok 1 9 3 1 H 1 9 3 2 ; 1 9 3 1 [; 1 9 3 2 nem; d'im-
Pays de provenance l—III. Poáfíí;0$f'íí§"
d ?. de. 1.000 0 1.000 (, 1.000 0, 1.000 0 1931 5 1932
es matzon P /0 P /0 P /0 ? /0 m—E—
Ausztría —— Autriche. . . 16.157 11'36 12.640 14'87 36.454 2795 27.526 38'13 %20297 %1438 Cseh-Szlovákia — Tclzéco—Slo'v. 14.852 10'44 9.106 1071 5.459 , 4'18 3.967 5'49 —— 9.393 —— 5.13 Románia —— Roumam'e . 16 156 11'36 10.511 1236 3.782 290 2.304 3'19;—12.374 — 8.207
Jugoszlávia — Yougoslavie 8.860 6-2? 4.483 527 9.291 712 4.055 5'62 -§— 431 —— 428
Németország —— Allemagne. 34.271 24'1 16.882 1985 19.784 15'17 8.650 1198 ——14.487 — 8.232 Svájc — Suisse . 3.301 2'32 4.072 479 10.960 8'40 3.838 5'32 4— 7.659 —— 234 Olaszország — Italie 10.136 7'13 5.891 693 10.867 833 5.606 776 %— 731 — 285 Franciaország —— Flance . 4.931 347 2.432 286 5.592 429 3.273 4'53 %— 661 4— 841 Belgium —— Belgigue. . . 1.453 102 557 066 3.418 262 953 1'32 4]— 1.965 4— 396 Németalföld —— Pays-Bus . 2.613 184 1.196 1'41 1.120 086 960 133 —— 1.493 —- 236-
Nagy-Britannia —— Grande—
Bretagne . . 6.419 451 3.711 436 9.386 719 3.481 4'75 4;— 2.967 — 28 Svédország — Suéde . . 337 0'24 145 017 611 047 353 0'4914— 274 %— 20
Lengyelország —-— Pologne . 6.394 450 1.846 217 1.749 1'34 469 065 —— 4.645 —- 1. 377 Bulgária — Bulgarie . 2.906 2 04 434 051 1.197 092 476 066 —— 1.709 4—— 4 Görögország —— Grece . . 281 020 163 019 1.046 08 503 0"? %— 765—1— 34
Törökország — Turgut'e . . 2.018 1-42 75, 009 781 0-00 238 033 _ 1.2374— 163 Amerikai Egyesült Államok—
États- Unis d Amérigue . 5.776 4'06 2.585 304 1.004 0'77 378 052— 4.772 -—— 220 Egyéb országok ———-Autres pays 5.349 3'76 8.300 9'76 7.942 609 5.219 7'23 4— 2.593 — 3.081
Osszesen _. Total 142210 1oo-ooi 85.029 10000) 130443100-001 72.199 zoo-oo ———11.767 —12.83(1
és rendeltetési országok szerint való alakulását a 4. számú táblázat tünteti fel.
A behozatalban Svájc kivételével a külkeres- kedelmi forgalmunk szempontjából fontosabb többi országból származó importunk általában összezsu- gorodott.
Az egyes országoknak a behozatalban való százalékos részesedése szempontjából Ausztria,
Románia, Cseh—Szlovákia és Svájc aránya nőtt, a
többi ország aránya megcsappant és pedig legna—
gyobb mértékben Bulgáriáé és Lengyelországé.
A kivitelben az egyes rendeltetési országok ér- tékösszegei kivétel nélkül lezuhantak. A kivitelben való részesedési arány szerint a fontosabb export- piacaink közül Ausztria, Cseh—Szlovákia és Ro—
mánia, a kisebb jelentőségű rendeltetési országok közül pedig Franciaország, Németalföld és Svéd—
ország aránya nőtt. Legnagyobb mértékben Svájc és Nagy- Britannia aránya szállt le.
Külkereskedelmi mérlegünk csak Ausztriával volt számottevő mértékben aktív. Franciaország, Belgium, Svédország, Bulgária, Görögország és Tö—
rökország szerepeltek még az aktiv mérlegű orszá- gok között, ezekkel való aktivitásunk azonban együttvéve sem tekinthető jelentősnek. Passzivitá—
sunk mint az előző évben is legnagyobb volt Né—
metországgal, Romániával és Cseh-Szlovákiával szemben. Svájci, olaszországi. nagyLbritanniai és jugoszláviai forgalmunk az előző évi aktív ered- mény után az idén passzívvá lelt, Bulgáriával és Törökországgal folytatott árucserénk pedig a mult évi passziv mérlegeredménnyel szemben ezúttal kisebb aktivitást ért el.
Meszlényi Emil dr.
A vasúti és hajózási vállalatok között lebonyolított átrakódó forgalom az 1931. évben.
Transbordements entre les chemins de fer et les entreprises de navigation de Hongrie en 1931.
Re'sume'. En 1931, les marchandises embar—
rluées de trains en bateaux représentaíent 45'5% des trunsbordements; celles transbordées de bateaux en trains, 54'5%. Du total des marchandises, 84'5%
émient en provenance ou (: destination de I'étranger et 89'5% ont été transporte's sur le Danube. Les plus ímportants ports hongrois sont Budapest-N—
Ouai du Danube (hgurant en 1931 pour 43'6% dans le trafic total) et Budapest—Port (26'0%).
*
A belvizeink partjain levö vasúti állomások és a hajózási vállalatok között lebonyolódott átrakó—
forgalom részleges eredményeit a Szemle 1931. évi
5. szám. —— 375 —— 1932 1. Átrakóforgalom 1931. évben. — Transbordements m 1931.
Az átrakott —— guanmé des marchandises transbordées
A vízi útvonal, vasúti állomás, az §§ á V u k k ö Z ü 1 — d 0 " i
áruk neme, uszályok nemzetisége összes a Kaegitról hajóról abelforga_ ,, külföldre MüM-öm
Voies navvfgables, stations L_ie chem. W tom de 121773 en ágítsxáíx 33233 31355; rőlzíftke' átfínő
de fer, marchandzses, natwnalzte _Wbateaux7733/71an transports div'étran- venucs de transit
des chalands § á t r a k o t t intérieurs ger lléimnger
áruk mennyisége métermázsákban —— 11 métr.
1. Duna — Danube. A) Kikötők szerint — Par stations.
Adony ... . . . ? 26.251 25.049 1.202 24.744 1.056 451 — Baja ... 145368 128.364 17.004 63.050 71.974 10.344 ——
Budapest, Dunapart -— guai du Danube 1,473.969 687026 786943 7.909 680372 785494 194 Budapest, kikötő —— port ... 881386 490161 391.225 30.910 483070 361732 5.674 Budapest, Soroksári—út — route de
Soroksár ... . . . . 141558 -— 141.558 18.545 — 123013 ——- Győr ... . . . . § 80.520 17.930 62.590 7.014 15.294 57.400 812 Komárom (máv. és d. v. — chem. de
f. de l'Etat et du Sud) . . . 216474 189.425 27.049 16.214 182.480 17.780 ——
Mohács ... . . 62.124 853 61.271 —- 853 61.271 ——
Együtt — Ensemble . . . 3,027.650 1,538.808 1,488.842' 168386 1,435.099 1,417.485 6.680 2. Dráva -— Draw. §
Barcs (máv. és d. v. —— chem. de f. .
de FEtat et du Sud) ... . , 9.376 2.000 7.376 9.376 —— —— —
3. Balaton — Lac Balaton. §
Fonyód ... ; 347180
—— 347180 347180 —— — —
A) Összesen _ Total. . . 3,3S4.206§§1,540.808§ 1,s43.39s§§ 524.942§1,435.099§1,417.485§ 96804
B) Árnnemek szerint. —— Par marchandises.
Gabona —— Ce'réales . . . 294717 280.647 14.070 57.093 233.973 3.651 —- Orleme'ny — Prodm'ts moulus . . . . 557517 544.990 12.527 21.867 524.671 10.979 —
Só — b'el ... 680732 750 679.982 450 300 679.982 ——
Erdőgazdaság termékei —— Produits
forestiers . . ... 71.724 4.713 67.011 8.870 1.068 61.651 135 Kavics, kő és egyéb építőanyagok ——
Cailloux, pierres et autres matériaum ,
de construct ... § 452893 38.221 414672 391.573 33.377 27.943 — Szén —— Charbon . . ... 130122 118.361 11.761 21.121 98200 10.590 211 Ásványok, ércek —— Minémuw et mi-
nerais ... 183.507 39.110 144.397 5.586 39.412 137.699 810 Nyersolaj, benzin, petróleum — Hm'le
brute, benzine et pétrole ... 214138 — 214138 3.262 153 210.723 —
Vas- és fémipar termékei — Prodm'ts
sidérwg. et métallurg. ... 302247 269.473 32.774 1.765 267.708 27.566 5.208
Gyári termékek — Objets fabrigue's . 258397 141154 117243 3.217 140507 114673 —
Egyéb áruk —- Autres produits . . . 238212 103389 134.823 10.138 95.730 132.028 316
B) Összesen — Total. . . 3,384.2od§ 1,540.sos§ 1,843.398§§ 52494211,435.099§1,417.4s5§ 6.680
0) A szállító uszályok nemzetisége szerint.
Suivant la nationalite' des chalands.
kar —— Hongrois ... 1,191.605 468909 722796 493890 379958 917995 2.992 k _ Autm'chien ... 974039 513054 460.995 17024 504018 450.861§ 2.136 zlovák — Tche'co-slovague. . . 201030 117575 143455 —— 117575 143448 7
* —— Roumain ... 38.672 4.250 94.422 —— 4.403 34.269 _ 'v— Yougoslave ... 910015 142759 173.957 12.970 137983 165762 -—
Auemana— ... 528.747§ 230915 297892 901 230915 296096 935 Frangais ... 69.841 01.219 8.623§ _ 61.218 8.623 _. — 10 — Néerlandais . . . . 3.057§§ 2.229 1.429 157 2.229 461 910 )Osszesen — Total. . . 338420 §1,540.808§ 1,s43.39s§ 524.942§1,435.0991,417.485§ 6.680
§ % § 1 l (
28
5. szám.
—376— 1932—
2. Átrakóforgalom alakulása havonkint. — Transbordeme'nts dans les ports, par mois.
Poids des marchandises transbordées A vízi útvonal I. ( II. E
111. ( IV. ( v. ( VI. ( vn. ( vm.( IX. (
Egészévben
( Xl. ( xn.
megnevezése Votes navigables
hónapban — aux mois ci-dessus pendant
l *année átrakott áruk súlya. ezer métermázsában — en milliers de g métr.
Duna—Danube. 105-3i 73-6 1686 2510 286'5 412'6i252'4i252H812/191 293'5i383'9i298'313.027'6
Dráva —— Drcwe . —— —— — 2'0 —— — — 45 29 —— — — 9'4
Balaton—Lac Bal. — _ 6-2 88'4 116'9 1144 213 -— ( — — — ( — ! 347-2
Együtt—Ensemble1105'3i 73-6 174-8 3414(4034(5270 2737 520 ( 3.384-2
5., 10. és 11. számában ismertettük. Ez alkalommal
az adatgyűjtés első évének összesített adatait mu- tatjuk be.
Az átnakás útján lebonyolódott forgalomban a vasútról hajóra átrakott áruk 45'5%—kal szerepeltek;
azok a küldemények pedig, melyek útjokat hajókon kezdték meg s átrakás útján vasutakonkeríiltek to—
vábbításra, 54'5%—kal voltak képviselve. A forgalom irányát tekintve, az áruk zömét (84'5%( külföldi viszonylatokban szállították s mindössze 15'5% volt az a rész mely az ország határai között mozgott.
A külföldi forgalomnak 50'2% -át a külföldre irá—
nyitott, 49'6%- át pedig a külföldről érkezett szállít- mányok tették, átmenő áru az egész forgalomnak igen kis hányada, mindössze 0'2%-a volt.
A vízi útvonalak közül (az ország legnagyobb folyóvizének, a Dunának szerepe a legkiemelkedőbb;
annak vizein tette meg útját az áruknak 89'5%—a.
Mellette a másik két belvizünk ilynemű forgalma egészen eltörpül. A Dráva partjain átrakott áruk ugyanis az egész forgalomnak mindössze 0'3%-át.
a Balaton mellett átrakott áruk pedig 10'2%-át adták. Az egyes kikötőket nézve, Budapest-Duna- part állomáson a küldeményeknek több, mint egy- harmada (43'6%) került átrakásra, e mellett még
egy másik budapesti vasútállomás, Budapest-Kikötő érte el a legnagyobb forgalmat (26'0%).
Az áruk neme szempontjából a sószállítmányok állanak első helyen, melyek az átrakott áruknak 20'1%-át tették. Meglehetősen élénk átrakóforgaloln bonyolódott még le a különféle őrleményekben (16'5%), valamint kavics, kő és egyél) építőanyagok—
ban is (13400). Ezek mellett az átrakott áruk jelen—
tősebb hányada még a vas- és fémipar termékeiből (8'9%), továbbá a különféle gabonaneműekből (8'7
%) került ki.
A forgalomban résztvevő uszályok nemzetiségét tekintve, a szállított áruknak több, mint egyharmada (35'2%) magyar lobogó alatt tette meg útját. Utánuk még az osztrák és német uszályok szerepe kiemelke—
dőbb, melyek az átrakóforgalmunkban továbbított külde—ményeknek 28'8%—át, illetőleg 15'6%—át vitték magukkal.
A forgalom havonkinti alakulását külön táblá—
zatban mutatjuk be. A minimumot a hajózásra nézve legkedvezőtlenebb két téli hónap, január és február képviselte. A legnagyobb forgalom viszont május és júniusra esett, melyet az építkezésekhez szükséges anyagszállitmányok (kavics, kő) mennyiségének nagyfokú megduzzad-[isa idézett elő.
Magyarország folyami kikötőinek áruforgalmat az 1931. évben.
Le tra/ic des marchandises dans les ports hongo'oz's en 19.31.
Résumé. Én 1931, le trafic intérieur repré- sentaít 43'2% du trafic des ports hongrois; le tra/ic international, 56'8%. Les ports danubiens assuraient 86'5% du tra/ic total. Parmi les marchandises ex- pe'die'es, le blé figurait pour 37'2% et le charbon pour 34'5%; parmi les marchandises arrivées, le charbon pour 45'3'70. Des marchandises expe'die'es, 36'3% sont aIlés en Roumanie et 35'2% en Autríche;
des marchandises arrivées, 35'6% venaient de Tchéco-Slovaguíe et 35'3% d*Allemagne.
*
Két legfontosabb hajózható víziútvonalunknak, a Dunának és Tiszának kikötőiben lebonyolódott áru—
forgalomra vonatkozólag eddig közzétett adatainkl) kiegészítéseképen jelen ismertetésiink keretében az egész esztendő forgalmának alakulásáról számolunk be, Ez az adatgyűjtés a M. kir. Folyam- és Tenger- hajózási r.-t., a Bajor Lloyd Hajózási r.-t., az Első Dunagőzhajózási Társaság és a Délnémet Dunagőz—
hajózási Társaság teljesítményeit foglalja magában.
E vállalatoknak a Dunán 50 kikötő állott rendelke—
zésre, melyekből az év folyamán 49-nek volt for- galma; a 15 tiszai kikötőhely közül pedig mindössze 3 kikötőn át bonyolódott le forgalom.
1) L. Magyar Statisztikai Szemle 1931. évi S..
10. és 11. számait.
