Vasúti és hajózási vállalatok között lebonyolódott átrakodóforgalom az 1935. évben

§ KERESKEDELEM Es KÖZLEKEDÉS

!!!-Ill'lliulnlIII-l[l'-lllllll-ul-un-ulllIII—n'l-l-Ul-on-Iutan-u'-u....n-n-u-ncuunn-o-tnuot-n-I-nn ...o.na-n-ao-nlu-l-alul-lllnl'l-ll-non-Illllllll'lnlell-I'll-l-lll-llm.n.n.-nl-nlnIl-lnuno...-ulo

Vasúti és hajózási vállalatok között lebonyolódott átrakodótorgalom az 1935. évben"

Transbordements entre les chemins de fer et les entreprises de navigation en Hongrie (1935), Re'sume'. En 1935, lc trafic a dépassé de 312575

celui de liannée précédente. Il n'a augmenté gue sur le Danube; pour le trafie de la Tisza, on constate une tégression Wenvíron 75%, due au fait gu'il nty eat pas dlexportation de cére'ales. Sur le Balaton, le trafic des pierres a continue á étre considérabler Les minéraux et les mincraís représentaient une grosse part du lrafic (24'3%, contre 12'1% en

1934), Les céréales, dont le róle y (wait été Ie plus

considérable en 1934, occupaient le guatríéme rang, avec 10'4%.

Dans les tableaux ci-dessous, on trouvera des renseígnements de'íaillés.

*

A két fontos közlekedési eszköz egymás közötti kapcsolata az 1934. évben némileg meglazult azzal, hogy az ezen a réven szállításra került áruk meny- nyisége 13'4%-0s csökkenést szenvedett. Az 1935.

év eredményei viszont az áruforgalomnak olyan megélénküléséről tanuskodnak, melyek az előző évben e teren bekövetkezett veszteséget teljesen kárpótolva az átrakóforgalom fellendülését mutat—

ják. Az átrakásra került áruk között mindenkor a gabonaszállitmányok vitték a vezetőszerepet. A for- galom fellendülését a legjobban az mutatja hogy az 1935. esztendő gyenge termeseredményei mel—

lett, mely a gabonaküldemények 34'1%—os csök- kenésével járt, az áruforgalomban végeredmény—

ben mégis 35'1%-os emelkedést könyvelhetünk el.

Az átrakások nemét tekintve a hajóról-vasutra való átrakás esetei szokatlanul magasra szöktek.

Az efajta árnmozditás aránya ugyanis az áruk mennyiségét nézve 48'4%—ról 64'6%—ra nőtt. A for—

galom iránya a rendes képet mutatja, amennyiben a belfogalomnak még kisebb lett a jelentősége s az áruk mennyiségének az előző évi 8'7% helyett már csak 7'9%-a tette meg útját az ország határain belül,

A vízi útvonalak közül a Dráva, melyen két év óta átrakóforgalom nem volt, a kimutatásból ki—

marad. ezzel szemben a balatoni kőszállítmányok megindulásával a három év óta szünetelő fonyódi átrakóforgalom révén a Balaton újból szerepel. Az árukat szállító hajók zöme mindenkor a Dunán tette meg útját s ez az arány a tárgyalt év folya- mán igen erősen 44'6%—kal emelkedve az előző évi 86'1%—hoz képest 92'2%-ra szökött fel. Viszont a gyenge termés folytán elmaradó gabonaszállílmá—

nyok miatt a Tiszánál 75'0%—os visszaesés jelent—

kezik, úgy, hogy az összes forgalomhoz viszonyí-

tott eddigi l3'9%-os részesedés 2'6%-ra csökkent,

A forgalomban résztvevő vasuti állomások né—

melyikénél igen jelentős változásokat találhatunk.

A dunai állomásokon általában mindenütt nagyobb mennyiségű áru került átrakásra, mint az előző év—

ben. Ez alól csupán Budapest—Dunapart és Mohács kive'tel, ahol az előbbinél jelentősebb, az utóbbinál pedig alig számbavehető csökkenés következett be.

A növekedést mindenütt a külföldről érkezett áruk mennyiségének emelkedése okozta. A Budapest—- Dunaparton észlelhető csökkenés viszont arra ve—

zethető vissza, hogy az eddig, oda irányított áruk jórészét Budapest—kikötő állomásra szállították s az ott került átrakásra. A vidéki kisebb állomások két,"

sőt háromszorosára növekvő árunyereségének oka abban keresendő, hogy a külföldről importált ten- geri az Aldunáről ott került átrakásra. A tiszai át—

rakóforgalom két állomásán a jelentős árnkiesés a—

rossz termésben leli magyarázatát. Ugyanez az oka annak, hogy a hazai termelésben mutatkozó hiány fedezésére behozott külföldi tengeri révén a kül—

földről érkezett áruk jutottak jelentős szerephez.

Az áruk neme szempontjából megállapíthatjuk, hogy az átrakói'orgalom legfontosabb küldemény—

t'aja a gabona, mely még az 1933 évben az egesz forgalomnak több mint felét tette, a tárgyalt év folyamán már mindössze lO'4%—kal volt képviselve.

Mellette még csak a nyersolaj es a szénszállitmáw nyokban mutatkozik visszaesés. A többi árunál viw szunt mindenütt —— néhol igen jelentős _, emelke—

dés volt. A végső eredmények szerint a küldemé—

nyek között első helyen az ásványok és ércek álla- nak? melyek aránya 12'l%—ról 24'3%-ra nőtt. Utá—

nuk l9'5%—kal (1934-ben 24'5%) a só—szállitmányok következnek, mígr a harmadik helyet l3'5%—ot'

((S'7%l kitevő aránynkkal a vas- és fémipar ter—

móke—i foglalják el. A gabonaküldemények tehát az 1935. évben a negyedik helyre szorultak.

Az árukat szállító uszályok nemzetiségét nézve—

a magyar lobogó az eddiginél is jelentősebb kép—

viselethez jutott, amennyiben az ily járóművek az—

egész forgalomban az eddigi 36'0'%-kal szemben 40'8%—kal szerepeltek. Az átrakóforgalombanr számbavett uszályok között ebben az évben talá- lunk először görög, belga és bulgár uszályokat is.

A forgalom havonkinti változása nagyjában az előző évi képet mutatja. Végül megemlítendőnek tartjuk még, hogy a téli hónapoknak az 1934. évi—

nél jóval nagyobb áruforgalma az enyhe téli idő-.

járásban leli magyarázatát.

4. szám. — 329 —- 1936

1. Átrakodóforgalom az 1935. évben. — Transbordements en 1935.

Az átrakott — guanh'té des marchandises transborde'es

á r u k k ö z ü 1 —— d o n t

A vízi útvonal, vasúti állomás, az , t 61 h ., 61 ; *.*;"5 § § §

áruk neme, uszályok nemzetisége összes 311732; 333353 ÉÉE % § %% § IÉ !—

Votes navigables, stations de chem. au total debgiZ'tfxm ííbí'íáűf %% ÉÉ ÉL; ggg ga

des Chalands átrakott §2§§ ÉÉ'RÉJ $$$ ge

áruk mennyisége tonnákban —— en tennes

1934 ; 1 9 3 5

; 1. Duna — Danube. A) Kikötő]; szerint —— Par ports.

, Adpny ... 4.560 16.232 5.696 10.536 338 5.696 10.198 — BaJa ... 10.239 12.104 1.869 10.235 2.112 189 9.803 ——

Budapest, Dunapart -— gumi du Danube 92.175 70.968 21.009 49.959 739 20.450 49.779 ——

_ Budapest, kikötő —— port ... 82.754 176.888 64.444 112.444 1.505 63.177 111.694 512 _ Budapest, Soroksári—út —— route de

Soroksár ... 10.452 12.610 —— 12.610 — — 12.610 —

Győr ... 6.270 9.998 2.815 7.183 1.386 1.995 6.525 92

! Komárom ... 29.079 44.596 31.334 13.262 —— 31.334 13.262 ——

., Mohács ... 5.777 5.648 1 5.647 — 1 5.647 —

Együtt — Ensemble. . . 241306 349.044 127.168 221.876 6.080 122842 219518 604 2. Tisza

' Szeged ... 21.618 1.748 1.748 — _ 1.748 —— —

Szolnok ... 17.406( 8.010 4.934 3.076 3.954 980 3.076 '—

Együtt —— Ensemble . . 39.024 9.758 6.682 3.076 3.954I 2.728 3.076 — 3. Balaton

Fonyód ... _— 19.795 — 19.795 19.795! __ — _

A) Összesen —— Total. . . 280330] 378597 133350 1 244.747 29.8291125570I2225941604

B) Árunemek szerint. —— Par marchandises.

s Gabona —— Céréales ... 59.549 39.269 15.507 23.762 1.634 14.342 23.293 — Orlemény —— Produits moulus . . , . 14.295 17.247 16.506 741 696 15.936 615 —

' Só -—- Sel ... 68.562 73.726 15 73.711 16 — 73.710 —

! Erdőgazdaság termékei —— Produtts

. forest'iers ... 14.403 18.151 241 17.910 397 10 17.744 ——

Kavícs, kő és egyéb építőanyagok -—

Cailloum, pierres et autres matértaux

de construct ... 14.706 24.340 4.155 20.185 23.771 324 125 120

Szén — Charbon ... 3.698 3.357 3.357 —— 447 2.910 —— ——

sványok, ércek —— Minéraua: et mi-

nemis ... 34.028 92.064 28.180 68.884 —-— 28.180 63.884 — Nyersolaj, benzin, petróleum — Hutle

brute, benzine (essence) et pe'trole . . 6.123 1.921 127 1.794 110 127 1.684 ——

Vas- és fémipar termékei —— Prodm'ts

side'rurg. et me'tallurg. ... 18.895 50.959 36.867 14.092 553 36.334 14.057 15 Gyári termékek — Objets fabrigne's . 12.600 21.349 11.690 9.659 361 11.562 9.376 50- Egyéb áruk — Aut'res produits . . . 33.471 36.214 17.205 19.009 1.844 15.845 18.106 419

B) Összesen — Total. . . 280330 378597 133850 ! 244.747 29.829] 12657012225941604 C) A szállító uszályok nemzetisége szerint.

Snivant la nationalité des ehalands.

Cseh—szlovák " Tche'co—slovague. . 27.870] 21.556 3.851 17.705 150 3.665 17.689 52 Francia —— Frangais ... 18.113! 4.321 1.136 1 3.185 140 996 3.185 ——

Görög — Grec ... _ 3.463 _— 3.463 —- — 3.463 _

Holland —— Ne'erlandais ... 4.653 6.517 5.329 1.188 — 5.329 1.188 ——

Jugoszláv —- Yougoslave ... 8.829 31.962 1.472 30.490 338 1.428 30.153 43 Magyar —— Hongrois ... 100954 154589 63-513 91.076 28.494 56.451 69.543 101 Német — Allemand ... *. . 40.588 68.751 32.351 36.400 162 32.160 36.275 154 Osztrák —— Autrtch'ien ... 66.711 57.920 18.683 39.237 509 18.061 39'0961254' Román —— Roumain . ... 12.612 28.630 7.515 21.115 36 7.480! 21.114] -—-—

Egyéb külföldi ' Autres chalands étrang. —— 888 —- 888 — — ! 888; —

0) Összesen — Total ... 280330! 378597 133350 244747 29.829!125.5701222.594$604

4. szám.

——330——-— 1936

2. Átrakodóforgalom alakulása havonkínt.

Transbordements dans les ports, par mois.

Poids des marchandises transborde'es

A VW 999131 1_ 1 11. l Ill. ! IV. l v. ] VI. l vu. ) Vint IX. ] [ xx. 1 XII. 33555;

megnevezese _ h , b . , . d pendant

Voies namgablcs % onap an —— aux mozs cz- essus la,,"ée

átrakott áruk súlya ezer métermázsában — en milliers (le () métr.

! l l ! [

Duna — Danube . 67 01 293 i211 0 2944 : 237'1 307 5 l 46'1 2 2600 8318 4466 4140 4270 3.4904

Tisza . . . 46í__ 9 5 4' 41021l 15-3 (; il 8-9 __ 14-3 19-1 3-5 4.2 976

Balaton . . . l — —— [ 117'6 3811 9' 5 — ! 134 186 08 — 198'0

Együtt Ensemble 166; 309 ' 3700 3' 174796 2600 3626 484'25418'3 431'237860

A vasúti áruszállítás nemzetközi adatai.

Dorme'es internationales sur le transport des marchandises par chemin de fer.

1935.

Adatai arról tanus- A vasúti áruszállítás az év folyamán folytatta emelkedő irányzatát.

kodn—ak, hogy a válságból való kibontakozás fo—

lyamata, ha lassú ütemben is, ismertetésünk évé- ben fokozatosan előrehaladt.

A feltűnőbb

egyik országban sem találkozunk. Vannak azon—

vas-úti áruszállítás javulásával

ban államok, amelyek áruszállításukat immár a

gazdasági válság előtti színvonalra tudták emelni.

így a Délafrikai Unió, lndokína, Japán és Kína, mind tengerentúli államok.

Az államok többségének javuló irányzalával

szemben csökkent a vasúti áruszállítás az előző,

1934.

államban,

évhez képest Észtországban, az lr-Szabad—

Lettországban, Német-

alföldön —és Svájcban.

Finnországban,

Érdekes, hogy a kedvezőtlen alakulás föleg

Észak—Európát érinti. Összefüggeni látszik a vasúti áruszállítás stagnáló irányzata a valutaérték fenn- tartására irányuló törekvésekkel is.

Ezt az állítást igazolja Franciaország vasúti áruszállításának alakulása is, Franciaországról táb- lázatunkban nincs adat, minthogy adatszolgáltatási módszere eltér a többi államokrétól, Franciaország

az áruszállítást a l'ővasutak megrakott teherkocsi—

számának napi átlagában mutatja ki. Anapi átlagos szállítás volt:

é v vaggon hó vaggon

1927 605 1935 l— 37'2

1928 633 ll. 40'0

1929 65'1 lll. 41'3

930 65'4 IV. 39'5

1931 53'9 V. 39'9

1932 473 VI. 40'1

1933 45"? VII. 380

1934 42'5 Vlll. 369

1935 40'1 lX. 419

X. 44'3

Xl. 42'8 Xll. 39'5

Eszerint az áruszállítás csökkenése Francia—

országban 1930 óta folyton tart s az évi átlag sze- rint az utolsó évben sem állott meg,

A visszaesések különben egyik országban sem nagy mértékűek, leginkább még Németalföld áru- szállításának csökkenése számottevő.

Táblázatunkból kitetszőleg számos országban az 1935. év utolsó hónapjaiban a vasutak áruszállítása erősebben emelkedett. Ennek mértéke néhol olyan jelentős, hogy a rendes őszi, illetve évvégi idény—

szerű emelkedésen túlmenőnek látszik.