Jica, P.: Az ipari beruházások gazdasági hatékonysága és a statisztika néhány problémája

(1)

1062

STATISZTIKA! IRODALMI FIGYELO

alakban az egyik, kisbetűs alakban a má- sik összehasonlított üzemnél).

Ha a gyártott termékek köre a két

üzemben nem azonos, tehát a számítás alapja nem lehet a termelés teljes köre, akkor csak a saját bértarifával történő súlyozás útján nyert hatékonysági kdeffi-

ciens számítható ki (második képlet).

A harmadik esetben minden egyes munkás termelési eredményét felhasznál—

ják az egyes terméktípusok gyártásához

szükséges munkaidő nagyságának kiszá—

mításához.

A módszer lényege az, hogy az egyes munkaerőknél megfigyelik a meghatáro—

zott idő (például egy hét) alatt termelt különböző fajtájú termékek mennyiségét

és az összes munkaidőráfordítást. Igy ——

például 50 munkás teljesítményének

négyheti megfigyelése esetén —— 200 egyenlet adódik, ahol az ismeretlenek száma egyenlő a gyártott termékek szá—

mával -— például 10—zel, vagyis az egyenletrendszer erősen túlbiztosított. Az

egyenletrendszer megoldása történhet a

legkisebb négyzetek módszerével, azonban technikailag lényegesen egyszerűbb

az egyenletek összevonása kellő számú egyenletté. Ezt az összevonást a szerző

által vizsgált esetben három különböző módszerrel végezték, különböző kombi—

nációkat állítva össze. A háromféle mód- szer merőben különböző eredményeket

adott, vagyis kevéssé használható ahhoz,

hogy egyértelműen meg lehessen állapí- tani az egyes termékekre történő mun—

kaidőráfordítást (annál inkább, mert pél—

dául mindegyik esetben négy-négy nega- tív koefficiens is van).

(Ism.: Valkom'cs Emil)

Jíca, P.:

Az ipari beruházások gazdasági

hatékonysága és a statisztika

néhány problémája

(Eficacitatea economaiuca a investitiilor in ini- dustrie si unele problemo ale statisticii.) —— Revista

de Statisiíca. 1959. 2. sz. 7—18. p.

A hatékonyság komplex vizsgálata olyan szintetikus és analitikus index- rendszer használatát igényli, amelyek kölcsönösen kiegészítik egymást. Szüksé—

ges, hogr a szintetikus mutatók az ergd—

mények és a beruházások korrelációját

tükrözzék vissza. A jelenlegi vélemények szerint a részleges indexeket egy végső

hatékonysági indexbe kell összefoglalni, mert a részleges indexek előjelük különf bözősége miatt, ellentétes indikációkat

adnak.

A cikk néhány ilyen összevont index

ismertetésével foglalkozik, megvizsgálva

használhatóságukat is. A Lengyel Nép—

köztársaságban kidolgozott index képlete:

I$K$R

"' P P P

1.4.7'1 I.g.n2

I —— az ipari létesítmény alap és já—

rulékos beruházásainak összege;

K —- a folyó termelés költsége a lé- tesítmény működésének egész

ideje alatt;

R —- a termelési idő alatti főbb javí—

tások költsége;

P —— az összes termelés a létesítmény üzemeltetésének egész ideje alatt;

a —— a népgazdaságra vagy ágazatra vonatkoztatott átlagos rentábi—

litási tényező;

n1 —— a termelés tartama;

n2 — a létesítmény felépítésének tar—

tama.

Szerző szerint ez az index egyáltalán nem fejezi ki a beruházások hatékonysá—

gát. Ezt a tényt máskülönben gyakorlati alkalmazása is mutatja, mert ez az index, az ún. ,,globális hatékonysági index",

csupán alapul szolgál egy másik ún. ,,kur—

rens hatékonysági index" kiszámítására.

Az ún. globális hatékonysági index fő- leg a termelési folyamatok hatásait jel—

lemzi, ami az 1 'g 'n; elemzéséből követ-

kezik. Az egyik magyarázat szerint a fenti képletnek ez a része az egyedi pénz—

beli akkumuláció növekedését jelentené.

így az egyedi akkumuláció egyenes

arányban volna a beruházások volumené—

vel. Elfogadva ezt a magyarázatot, szo—

katlan helyzethez jutnánk: amennyi meg—

takarítást értünk el a beruházásoknál, annyival csökkenne a pénzbeli akkumu—

láció, ami ellentmond a gyakorlatnak, mert tudvalevő, hogy a kiadások csök- kenésével növekszik és semmi esetre sem

csökken a pénzbeli akkumuláciő.

Egy másik értelmezés szerint I ' g -n

(2)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYEL'Ö

értékek csak a lekötésből (immobilizá—

cióból) származó veszteségeket jelentenék,

éspedig az egyik (712) a vállalat felépíté—

sének tartama, a másik (114) pedig a ter—

melés tartama alatt. Ha az I 'a 'n kizá- rólag csak a lekötés következtében elő—

állott veszteségeket jelentené, akkor fel- tehető, hogy ez a veszteség az esetek leg- nagyobb részében meghaladja a beruhá-

zások tényleges összegét, jóllehet a fel—

építés időtartama nem lépi túl a szokásos időtartamot.

Ha az árutermelés lei értékét viszonyít- ják ugyanezen termelés rubel vagy más

nemzetközi valuta értékéhez, akkor újabb mutatót nyerünk a beruházások haté—

konyságának mérésére. Egyes vélemények szerint ennek a mutatónak felhasználása sem indokolt a beruházások hatékonysá—

gának mérésére. Szerző megvizsgálja az

eddig használt képleteket, néhány transz—

formációi; alkalmazva eljut a hatékony—

sági index következő végső alakjához:

Va —— Vi Ca (vs-78) -— Oct-m'

m:———————____—__—_________

I I

Oa a e Ea

v (——)-[(vs-rs)——m]: ::-—————

I I ]

ahol:

Va —— az évi termelés társadalmi ér- téke;

Vi —- az évi termelés egyedi értéke;

I —-— a beruházások teljes volumene;

(Jn —- az évi termelés kifejezése fizi—

kai egységekben;

vs _— a társadalmi érték rubelben;

vi —— egyedi érték lei—ben;

ra —— a társadalmi bevételi árfolyam;

a —- termelési egységen való megta—

karítás lei—ben;

Ea —- az évi termelésen való megtaka—

rítás lei—ben kifejezve.

Ezt az indexet a beruházások megta—

karításának lehetne nevezni, a fordított értéke pedig nem más, mint a beruházá—

sok visszatérítési ideje években,

Tárgyalja a szerző a beruházások hatá- sát a nemzeti jövedelem növekedésére (Vn/I) is. Ennek a mutatónak. amelyet különösen szovjet közgazdászok ajánla—

nak, az az előnye, hogy tájékoztatást ad a beruházásoknak az életszínvonal emelé—

sére kifejtett hatásáról. Szerző véleménye szerint azonban ez az index sem alkalmas

1063

a hatékonyság közvetlen mérésére. Kér—

dés ugyanis, hogy létezik—e közvetlen összefüggés a beruházások volumene és a

nemzeti jövedelem növekedése között?

Mert például a szállítások gépesítése ——

berakodás, kirakodás — érdekében esz—

közölt beruházások azt mutatják, hogy

ilyen közvetlen kapcsolat nincsen.

A beruházások gazdasági hatékonysá—

gának statisztikai úton való vizsgálatát szerző az új technika bevezetésének sta—

tisztikai megfigyelésével is összekapcsol- ja. Véleménye szerint a gazdaságstatisz- tikusok által alkalmazott indexek csak

mennyiségileg fejezik ki a technikai újí-

tások bevezetésével elért eredményeket.

Szükségesnek látszik a kvantitatív in—

dexek mellett párhuzamosan kvalitatív mutatókat is alkalmazni. E célt szolgál- hatják az új technikai felszerelések érde—

kében eszközölt beruházások gazdasági hatékonyságát mérő mutatók.

(Ism.: Pallós Emil)

Schulz, H. J.:

Megjegyzések a vállalati és népgazdasági

teljesítménymutatók problematikájához (Bemerkungven zur Probllem'a'tik betrieblicher und vol'kswirtschaitlícher Leistungskennziffern.) -—

Slatístische Praxís. 1959. 2. sz. falt—33. p. és 3. sz.

50—52. 1).

Az utóbbi két évben a Statistische Praxis c. folyóirat több cikke foglalkozott a bruttó termelési mutatószám hiányos—

ságaival és több javaslatot közölt más,a vállalati, illetve a népgazdasági teljesít—

ményeket reálisabban kifejező mutató—

számok kialakítására. Szerző szerint a vita több résztvevője (R. Janakieff, U.

Lange, G. Richter és mások) nem vette eléggé figyelembe a marxista politikai gazdaságtannak a munka kettős jellegére vonatkozó állásfoglalását. Például Jana—

kieff ,.a vállalat valóban hasznos terme- lési teljesítmén) ének, a termelőtevékeny—

ség hasznos közgazdasági eredményének"

a nettó termelést tekinti, amelyhez a vál—

lalati bruttó termelésből jut el, az anyag- költségek és az értékcsökkenési leírások