A beruházások előkészítéséről, gazdasági-műszaki tervezéséről

DEÁK FERENC: ; ' ' ' '2

A BERUHÁZÁSOK ELÖKÉSZITÉSÉRÖL, GAZDASÁGI-MÚSZAKI TERVEZ-ÉSÉRÖL

A termelőerők gyorsütemű fejlődésében döntő, meghatározó szerepük van a beruházásoknak. Az első ötéves terv megvalósítása érdekében beru—

házott 67,4 milliárd forint közel hétszer nagyobb volt a hároméves tervben;

beruházott összegnél. . *

A népgazdaság gyors ütemű fejlődésének biztosítása érdekében a be—

ruházások továbbra is előtérben állnak. Igy az 1956. évi népgazdasági ter-

vek 12,2 milliárd forint beruházást irányoznak elő, ez az 1955. évi tervezet-

hez képest mintegy 30 százalékos növekedést jelent. _ A beruházások kérdésével a hazai közgazdasági irodalom gyakran és részletesen foglalkozott. E tanulmányok a beruházások megvalósitását , és a végrehajtás egyes hiányosságait elemezték. A tanulmányok ugyanakkor kiemelték, hogy milyen jelentős szerepe volt a beruházásoknak a népgazda—

ság egyes ágainak fejlődésében, a dolgozók anyagi éskulturális helyzeté—

nek javításában.

E tanulmány keretein belül a problémakör egy ViSZOnylag kevéssé tár- gyalt fejezetével, a beruházások előkészítésével, gazdasági—műszaki terve—

zésével, illetve az etéren tapasztalt hiányosságokkal kívánunk foglalkozni.

Figyelembevéve a beruházások szerepét és jelentőségét, korlátozott anyagi erőforrásainkat, s a gazdaságosság követelményeit, az említett kér—

dések napirenden tartása. statisztikai tényadatokon alapuló széleskörű elemzése és megvitatása véleményünk szerint" döntő fontosságú.

A beruházások előkészítésének megjavításánál a feladat kettős: egy—

részt a távlati tervezésnek elmélyültebb, tudományosabb, megbizható gaz—

dasági és műszaki számításokon kell alapulnia, ' másrésZt meg kell valósí- tani a kivitelezés műszaki megalapozottságát biztositó —— kellő időben ren—

delkezésre álló — a jelenlegi rendszernél lényegesen egyszerűbb gazdasági—

műszaki' tervezést. , '

A következőkben megvingáliuk — több évet felölelően —, hogy a be—

ruházásnk előkészítése és gazdasági—műszaki tervezése mennyiben felelt meg a követelményeknek. A' következő kérdéseket érintjük:

! I. A beruházások távlati tervezésének helyzete és a beruházások elő—

készítésével való összefüggései. * * - , .

II. A gazdasági—műszaki tervezés tartalma, 5 az ezzel összefüggő legfon—

tosabb követelmények; V '

' III. A gazdasági—műszaki tervezés helyzete az elmúlt hat évben.

IV. A gazdasági—'műszaki tervezésben fellelhető hiányosságok megszün—

tetésének lehetőségei.

A Minisztertanács a tervezés egyszerűsítéséről szóló határozatában

megállapította, hogy amagyar népgazdaság tervezésének módsZerei 1947.

óta jelentősen fejlődtek, s 1951. óta a tervezés rendszere a beruházások te—

rén is javult, ugyanakkor azonban a tervezés sok tekintetben bürokratikussá váltés még számos hiányossággal küzd. ' ' , - ' *

A határozat a beruházásóknál előforduló egyik legtontosabb— hiányos—

ságnak azt tekintette, hogy a beruházások éves tervezése bonyolult és—nem nyugszik a megfelelően előkészített távlati tervek rendszerén. Ez a megál-_

, lapitás —— véleményünk szerint — a hibák legfontosabb okára mutat rá. A

távlati tervek hiányából származó nehézségek és tényleges károk forint-

értékben természetesen igen nehezen mutathatók ki. Az a tény, hogy a be— ', ruházásokat irányító szervek! éveken keresztül nem rendelkeztek a minisz—

térium, illetve ágazat, iparcsoport, iparág Vagy vállalat perspektivikus fej- lesztési terveivel, konkrét termeléstcélkitűzéseivel, a népgazdaságnak '—

vit—athatatlanul —-- jelentős károkat okozott. A kérdés tehát sürgős rendezést kiván. Sürgőssé teszi e probléma feltárását az a körülmény is, hogy jelen pillanatban sinCs olyan távlati tervünk, mely a beruházási feladatokat hosz- szabb időre kitűzné és az éves tervek "szilárd alapját képezné. -—

A gyakorlati munkában nem elégedhetünk mega perspektí—vának-olyan átfogó és nagyvonalú meghatározásával, mely csupán ,,a— szocializmus—épí—

tésére", ,,alapjainak lerakására", ,,a nehézipar elsődleges fejlesztésére" stb.

vonatkozó elvekre szorítkozik. A _hová? —f merre tartunk? kérdésre ilyen értelemben a válasz senki, előtt sem kétséges! Problematikus azonban .az egyes évek beruházási terveinek elkészítésekor .az említett kérdésekre az iparág, s méginkább a vállalat felelős vezetői részéről a konkrét válaszadás, mivel távlati tervek ——- konkrét fejlesztési célkitűzések —-— hiányában sok—

szor még a következő évek tényleges beruházási szükségleteit sem ismerik".

Nyilvánvaló, hogy távlati tervek -— irányelvek -—- nélkül 'nem lehet gazdaságosan meghatározni a beruházás szükségességét. A beruházások elő- készítéseés tervezése jelentős időt igényel, a megvalósításhoz ugyancsak hosszúidő —— esetleg több év is —— szükséges. Jó előre ismerni kell tehát a gyártandó termékekre vonatkozóan a későbbi évek ,——,— tehát az új létesit- mény üzembehelyezésekor —— és az utána várható szükségletet, 'mert csak ez esetben lehet az előkészítés, a tervezés a legcélszerűbb, s csak így bizto-

sítható a beruházás megfelelő,időbentörténő üzembehelyezése.

Az emlitett követelmények nem korlátozhatók csak az új vállalatok lé- tesítésére, hasonló módon fennállnak a meglevő vállalatok bővítésénél is. ,

A távlati tervek hiánya az első ötéves tervidőszak alatt többterü leten

jelentős károkat okozott a népgazdaságnak (például: a villamosenergiaipar fejlesztésének viszonylag lassúbb üteme, a műanyag és a szintetikus mű—

szalgyártás terén'való lemaradás stb.). , -

Vizsgáljuk meg röviden, hogy a távlati tervek hiánya a beruházások

terén milyen következményekkel jár. § ' '

A fejlesztés irányának és mértékénekkonkrét ismerete'hiján elkerül— , hetetlenné válnak az ideiglenes megoldások, a kapacitáskihasználás nem növelhető a, tervekben előírt mértékben, a vállalatoknál éppen a kapkodás követkeZtében gyakran nem a, népgazdaság szempontjából elsődlegesen fon- tos szükségleteket elégítik ki s a beruházó tevékenysége is ötletszerűvé

válik. , ; . '

A zBERUHAZáSOK ;swxssz—irass es TERV zssa' f ? ' ' ' " ' "299;

Mindez nemhogy erősítené, de még lazábbá teszi a termelés és a be—

ruházas kozotti osszerüggest. Ennek az osszeiuggesnek pedig eppen azt kel—

lene eredményeznie, hogy a vallalat erdekelne valjek a penzeszrrozox leg—

gazdasagosabb felhasználásában, mert a termelési teladatait csak akkor es úgy tudja teljeSiteni, ha beruházásait az eloirt időben és kapac1tással he—*

lyezi üzembe.

' Az előkészítés hibái s a távlati terVek hiánya e mellett az ir ányító szer—

veknél, s a vállalatoknál egyaránt alkalmat ad egyrészt a jogtalan hiteligé—

nyek kielégítésére, másrészt a tervek teljesítése érdekében az adott evoen , rendelkezesre álló pénzeszközök minden körülmények közötti felhasználá- — *

sára. Hiba volna figyelmen kívül hagyni, hogy mindezek a jelenségek az elmúlt évek során nálunk is gyakorta előfordultak.

Feltétlenül fel kell számolni nemcsak a minisztériumoknál, iparágak— , ; ; nál, hanem a későbbiekben a vállalatoknál is a cSak egy évre terjedő ter—

_ vezés rendszerét. Egyes ágazatokra például hosszabb, 10—15 éves fejlesztési tervet is ki kell dolgozni, mert az ötéves terv beruhááási szükségletei is csak ezek figyelembevételével állapíthatók meg. Csak az egyes termeló'ágazatok hosszabb távlatú szén, energia stb. szükségleteinek figyelembevételével ál—

lapíthatók meg az ipar, illetve az egész népgazdaság szempontjából legfon—

tosabb iparágak, így például a szén—lés villamosenergiaipar beruházási szük- ségletei. A szükségletek pontos meghatározására természetesen nemcsak a legfontosabb termelőágazatok, de az egyéb ágazatok terén is hasonló szük- , ség van. A felsőfokú műszaki vagy egyéb oktatás programját például a ké- sőbbi évek műszaki vagy egyéb képzettségű dolgozóira vonatkozó szükség—

let határozza meg. A szoóiális és kommunális fejlesztési feladatokat, első—

sorban a lakásépítés programját, a jóváhagyott általános városrendezési ter- vek szabják meg stb.

A következő évek beruházásainak sikeres megvalósítása tehát meg—

követeli, hogy a tervezés tudományosan tanulmányozza és feldolgozza az * ipar és a többi népgazdasági ág fejlődésének sajátosságait és feltételeit,—

perspektivikus fejlesztési lehetőségeit és szükségleteit, a fejlődés irányát és méreteit, a bővített szocialista újratermelés folyamatának sajátosságait, va—

lamint a szükséges beruházások terjedelmét és szerkezetét. Kézenfekvő, hogy a tervező munka minőségének ilyenirányú lényeges megjavítása nél-' kül nincs biztosíték a hibák megismétlődésének elkerülésére.

A megbízható távlati tervek kidolgozásának lényeges előfeltétele az éves tervezés megszilárdítása, s az ötéves terv készítése rendszerének kidol—r gozásaés egyszerűsítéSe is. Meg kell szüntetni tehát a beruházások nép—-

* gazdasági tervezésénél korábban tapasztalható bürokratíz'must: az éves 'tervmetodika gyakori (évről évre történő) alapvetőAmegváltoztatását, a fe—

lesleges mutatókat. A múltban ugyanis ez is nehezítette a távlati tervek ki—

dolgozását, s szükségképpen fokozott terheket rótt a beruházókra

Az elmúlt években a tervek hiánya volt egyik legfőbb oka annak, hogy a beruházások előkészitése nem volt kielégítő. A távlati tervek hiányának káros következményei mindenekelőtt, abban jelentkeztek, hogy az egyes, évek tervjavaslatai nem jóváhagyott gazdasági és műszaki tervek alapján írták elő a beruházási szükségleteket. így a tervek gyakran nem a reális épitési gép, műszer stb igényeket tartalmazták. . '-

Az említettekben kell keresni annak okát is, hogy nem érvényesült megfelelően a beruházó minisztériumok felelőssége, s hogy a beruházások ' gazdasági—műszaki tervezésében számottevő fejlődésről nem beszélhetünk.

— as

, A népgazdaság terVSZerű'és gazdaságos fejlesztése érdekébenjfeltétle— — __nül szükséges, hogy az egyes beruházások'valóban megfeleljenek azoknak fa termelési, szociális, kommunális stb. feladatoknak, amelyek megvalósitáf

sáért megtervezték. '

, Ez annyit jelent, hogy egy új ipari üzemnek például a tervben meg-g határozott időben és a tervben előírt kapacitással kell megkezdenie a ter—* * melést. Emellett igen nagy jelentősége van annak is, hogy a beruházás költ—

ségei az előirányzott összeget-ne haladják meg, valamint, hogy a gyártás , technológiája a lehető legkorszerűbb, a vállalat működése pedig gazdaságos *

legyen. ' — **

Ezek a követelmények csak akkorvalósíthatók meg, ha a beruházás

előkészitése'a legnagyobb gonddal és körültekintéssel történik, ha , bizto—- sítva van a beruházás gazdasági-műszaki megalapozottsága. Ezt az előkészítő munkát, melynek során pontosan meghatározzák a beruházás célját, helyét,;

a műszaki megvalósítás módozatait, a gyártás technológiáját és a felhasz—_ j nálható eszközök mennyiségét, értékét stb. —— összefoglalóan — a beruhá——

zások gazdasági—műszaki tervezésének nevezzük. ' f ,, Ezeknek a szempontoknak már a beruházás megvalósítása előtt történő gondos mérlegeléséhez, meghatározásához és jóváhagyásához igen fontos

népgazdasági érdekek fűződnek. ' , - !

A beruházások gazdasági-műszaki tervezésével kapcsolatos feladatok * természetesen nem azonosak minden beruházásnál. Az erre vonatkozó ko-y rábbi előírások nem mindig voltak kellő tekintettel a beruházásók érték-' határára és a szakmai sajátoSságokra. Ezért főként a kisebb beruházások lebonyolításának rendszere igen bürokratikus volt, ugyanakkor egyes terü-1 leteken (például a felújítások terén) éppen a szabályozás hiánya volt—elő—

idézője a felelőtlen gazdálkodásnak. Az utóbbi időben megjelent rendeletek _ ezeket a különbségeket helyesen már figyelembe veszik. * A _ , Az-előkészítésben mutatkozó különbségek miatt a' beruházásokat két

nagy csoportra osztják: ' ' *

_a gazdasági és műszaki tervezést igénylő1 és ,, —

akisebb beruházások csoportjára. ' — ,

E két csoport között a különbség abban van, hogy a gazdasági-műszaki ' tervezést igénylő beruházások előkészítése több ütemben, míg a kisebb be- ruházások tervezése egy ._ütemben'történik. ,

Az előkészítés szabályai, a tervezés ütemei _mellett meghatározzák azt ,is, hogy mely hatóságnak kell felülvizsgálnia és jóváhagynia a beruházások gazdasági—műszaki terveit. így például egyes jelentős, ún. értékhatáron fe—

lüli beruházások terveit a Minisztertanács hagyja jóvá, másokat a beruházó felettes sZerve, vagy maga a beruházó '

A beruházások gazdasági—müszaki tervezésének menetrendje általában

a következő: , * * '

a) beruházási program elkészítése,

b) kiindulási (tervezési) adatok és helykijelölés, c) tervezési feladat, —— I. ütem, X

1 E csoportba általában azok az épltkezéss'el összefüggő beruházások tartoznak, amelyeknél az összes

beruházási költségek meghaladják az egy millió' forintot. , ,_ ]

Vannak olyan egy millió rnrinlol,n.eghaladó beruházások is. amelyek gazdasági előkészílése. műszaki tervezése egyszerűbb módszerekkel is kielégítően megtörténhet, ezeket szintén arkisebb beruházásokra ' ervenyes előírások alapján—' tervezik meg. '

A BERUHÁZÁSOK ELOKÉSZITESE es TERVEZÉSE ," ' , . 301

d) műszaki tervdokumentáció, —— II. ütem,

e) kivitelezési (munka) rajzok, —— III. ütem. _ Tekintsük át röviden, hogy a tervezés egyes fázisai során milyen fel—

adatokat kell megvalósítani. _ ' .

* a) A beruházások előkészítése a beruházási program kidolgozásából és jóváhagyásából, a tervezési feladat és műszaki tervdokumentáció elkészí—

téséhez szükséges kiindulási adatok meghatározásából, továbbá a beruházá- sok helyének kijelöléséből áll. A beruházási programot a beruházót irá—

nyító minisztériumnak, vagy a beruházónak kell kidolgoznia úgy, hogy ab—

ból a beruházás szükségessége, rendeltetése, kapacitása és telepítése 'meg—

állapítható, illetve elbírálható legyen. , _

—b) A beruházási program, jóváhagyása után a beruházó köteles a mű—

szaki tervezés megkezdéséhez szükséges kiindulási adatokat időben a ter- vező rendelkezésére bocsátani, meghatározni a helykijelölés, városépítés, építészet, közlekedés és szállítás stb. szempontjait, megjelölni a termelési mutatókat, a technológiára, a műszaki fejlesztésre vonatkozó irányelveket.

A beruházónak el kell végeztetni azokat a' geológiai és talajmechanikai vizs—

gálatokat is, melyek alapján a beruházás helykijelöl'ésének helyessége el—

bírálható. . _' '

A beruházási program, a kiindulási adatok és a helykijelölés alapján történik a műszaki tervezés általában három *t'itemben.2 Ezek az ütemek a tervezési feladat, a műszaki tervdokumentáció, valamint a kivitelezési raj—

zok elkészítéséből állnak. ,

c) A tervezési feladatot a kijelölt vagy megbízott generáltervezőnek3 a beruházási program és a kiindulási adatok alapján úgy kell elkészítenie, hogy belőle a tervezett beruházás helye, célja, megvalósításának módja, költsége stb. elbírálható legyen. A tervezési feladat ennek alapján tartal—

mazza az építkezés helyszínének és .az egyes építmények általános elrende—

zésének a tervét, a közlekedési hálózat vázlatát, a termelésre vonatkozó leg—

fontosabb adatokat, a kooperáció mértékét és szükségességét, a munkaerőre, nyersanyagra, energia— és vízigényre vonatkozó adatokat, a beruházás üzembehelyezésének időpontját, a kiVitelezés szervezésének általános tervét (organizációs terv) és költségelőirányzatát stb. ' '

A beruházás jóváhagyott tervezési feladata alapján kell elkészíteni a ,

, *műszaki tervdókumentációt.

d),A teljes műszaki tervdokumentáció a beruházások megvalósításának , alapokmánya. Ez már részletesen meghatározza a tervezési feladatban jóvá—

hagyott technológiai folyamat leírását, a termelési adatokat. a beruházáshoz szükséges valamennyi építési és műszaki szervezési, organizációs tervet, az egész beruházásra vonatkozó költségvetést stb. - ,

A műszaki tervdokumentáció három részből áll: az általános helyszín—

rajzból, a műszaki tervből és a költségvetésből.

_ Az általánoshelyszínrajz az építkezés helyszínének ,terepviszonyait a beruházás egyes építményeinek elhelyezését és a beépítés éves ütemezését, a műszaki terv pedig a beruházás műszaki kérdéseinek megoldását tartal——

* * Kétütelnú tervezés esetén a tervezési feladatot az értékhatár szerint illetékes hatóság hagyja jóvá, s_hatgyásiaz ennek alapján kidolgozott kivitelezési rajzok, műszaki tervek és költségvetés általában külön jóvá——

eljárás alá nem tartoznak. A beruházó felelős azért, hogy a második ütemben készülő tervek meg— ' feleljenek a tervezési feladat előírásainak, s a költségvetés összege ne térjen el 10 százaléknál nagyobb * mértékben a tervezési feladat költségelóirányzatától.

' Azt a tervező vállalatot, mely az összes tervezési munka elkészítését vállalta, generáltervezőnek nevezzük.

' , rendezések gyártása történik.

, ' 302

mazza. A költSégvetés atervdokumentációegyiklegfontOSabbxréSza.:Ez;í1-já. ',

elő a beruházás összes kölmégeia._s_ a megvalósítás; során az_ elszámolásokat .

is ennek alapján kell elvégezni. ' , _ ' * _ ,, * ,

' e) A kivitelezési (munka) rajzok olyan részletrajzok, melyek alapján; a;

beruházás építkezéseinek tényleges kivitelezése; illetve a gépi és egyéb be—

, A beruházásoknak —— a fentiekben ismertetett — teljes tervdokumen—

tációval való ellátottságát s több lépcsőben'történő jóváhagyását az elmúlt '— években olyan tényezőnek tekintettük, mely önmagában biztosíthatja a be—

, ruházások révén elérendő gazdasági cél maradéktalan megvalósitását. Ezt azzal indokoltuk, hogy a teljes tervdokumentáció előfeltétele annak, hogy a beruházás helyének megválasztása, nyersanyaggal, üzemanyaggal, energiá—g val, munkaerővel való ellátottsága, műszakilmegoldásai, más népgazdasági—

ágakkal való kapcsolata stb. egyértelműen elbírálható legyen. _ ; _ A sokoldalú előkészítés, a gazdasági—műszaki megalapozottság szüksé—

gességéhez nem férhet kétség. Figyelembe kell venni azonban az' elmúlt évek tapasztalatait és olyan rendszerttkell kidolgozni, mely kiküszöböl min—' den felesleges tervezői munkát; mely a jelenleginél lényegesen egyszerűbb módon biztosítja a beruházások tervellátottságát. * ' ' '

* III. *

A beruházások teljes tervdokumentációval való ellátottságának köve-—

telménye az első ötéveshterv során a legtöbb esetben nem érvényes—ült, A tervdokum'entációnak időben való elkészítését a tervező szervek már az ötéves terv kezdetekor alapvető követelményként jelölték megrA Nép— , gazdasági Tanács 1951—ben a beruházások rendjéről szóló határozatában pélw '"

dául kimondotta, hogy ,,beruházásiképitkezések kivitelezését Csak. akkor szabad megkezdeni, ha a beruházó a kivitelezőnek, a kivitelezés megkezáé—- ' iséhez szükséges teljes tervdokumentációt rendelkezésére bocsátottak; Az

említett határozat megvalósításához azonban ekkor. még nem voltak bizto——

sitva a megfelelőelőfeltételek. A hároméves terv helyreállítási munkálatai— _ 5- . nak tervezési igényét jelentős részben még magántervezőirodák látták el. A

közületek ekkor elsősorban akivitelezés irányításával, ellenőrzését/tel, s nem' utolsó sorban a megfelelő építőanyag biztosításával voltak elfoglalva.

Jelentős fejlődést jelentett az állami tervezőintézete'k szervezetének létrehozása, melynek kebelében a kiváló tervezők összpontositásával rövid . .. időn belül szakosított;tervező—intézetek alakultak. A műszaki tervezés _mi— ,

nőségének emelése kezdettől fogva igen fontos szempont volt. Az egyidőben fellépő nagyterjedelmű és sokrétű beruházási munkálatók azonban olyan nagy feladatot jelentettek, hogy annak megvalósítására a tervezőknek álta-—

lábán igen kevés idő jutott. Szt'alinva'ros'ban, —'-— az akkor még, dunapentelei Erőműnél — például 1951. elején a. tervezés már közel egy évvel volt. le— A

maradva a kormányhatározatokban ,előírt Vég—határidőkhöz képest.

Ezt a tényt állapította meg lényegében a 363/19/1951. sz. NT határozat

is: ,, . . ; az építkezések túlnyomó többsége nem teljes tervdokumentáció alapján folyik. Mivel az építkezések terén- a rendnek és az önköltségcsök—

kentésnek ez alapvető feltétele,, szi-górúan alkalmazni kell azt a rendelke—

zését, hogy az építkezések előiránvzáSának-és kivitelezésének előfeltétele a teljes tervdokumentáció". AzNT' határozatokban megjelölt 'követelmée.

nyek ellenére az 1950—1952—es években is úgyszólván ,,menetközben" ter— .

- A BERUHAZASOK amksszniess ssaEavszess -' ; V 303 .— .

vezték az épületeket. Ez; mind a tervezésnél—, mind a kivitelezésnél azt ered—

ményezte, hogy nem fordítottak kellő gondot a takarékosságra, a tervek teljességére és pontosságára, a társvezetőkkel való egyeztetésre, s a költ- vségvetéSe'k pontosságára. A feszített program miatt ezeket a követelménye—

ket sok esetben nem lehetett betartani. _ -

A gazdasági—műszaki tervezés fejlődésének üteme a későbbiekben sem volt kielégítő, sőt a Minisztertanács 2054/1953. számú—határozatában [ez a célkitűzés már olyan formában szerepelt, hogy, ,,az éves beruházási terv cimjegyzékébe a lehetőleg jóváhagyott műszaki tervdokumentációkkal ren—

delkező beruházásokatszabad beállitani". ! - — ' A tervellátottság hiányát jellemzi, hogy 1953 közepén a folyamatban levő, közel 600 értékhatáron felüli' beruházás közül 108 nem rendelkezett jóváhagyott tervezési feladattal. — _ _

Nem volt jóváhagyott tervezési feladata, például a következő fontosabb — értékhatáron felüli beruházásoknak: Bánya-és Energiaűgyi Minisztérium:

Mátra—Szolnoki, Bánhida—Dorogi távvezetékek, Tiszalöki Erőmű stb.;"

Kohászati Minisztérium: Ózdi Kohászati Uzemek' Oxigéngyára,_a Lenin Ko—

hászati és az RM Művek több beruházási egysége; Általános Gépipari Mi—

nisztérium: MÁVAG lokomobil gyár, szivattyűgyár, vasöntöde stb.

1953 első féléVének Végén a műszaki tervezést igénylő építési beruhá:

zások évi tervének 160 százaléka nem rendelkezett műszaki tervvel és költségvetéssel. Ez az arányegyes minisztériumok (például épitőanyagipari, építésügyi, könnyűipari minisztériumok) területén lényegesen magasabb volt, kihatott a későbbi évek beruházásainak megvalósítására is, s nem egy ' esetben komoly zavart 'és károkat okozott.

A Minisztertanács 1953—ban több mint 300 értékhatáron felüli beruhá—

zás későbbi évekre vonatkozó tervfeladatának. illetve műszaki tervének el-'

készítését írta elő. ' _ - *

§ A tervező vállalatok e feladatok elvégzésére 'nem készültek fel. A terv—

,feladatoknak, illetve műszaki terveknek közel felét nemkészítették el. Az Építésügyi Minisztérium tervező vállalatai 36 beruházás'tervéből 19-et, a Közlekedésűgyi Minisztérium tervező vállalatai pedigl'? beruházásból csak 7 beruházás tervét készítették el az előírt határidőre. Hasonló volt a hely—

zet az egyéb minisztériumoknál is. Nem készült el például: a Sztálinvárosi Kokszolómű, Kohómű és Acélmű műszaki terVe (Kohóipari Tervező V.), a!

Tiszántúli Főcsatorna-hídjainak műszaki terve (Út-,? Vasúttervező Iroda); s emellett többszáz lakás tervfeladata sem.

A tervek hiánya nagymértékben közrejátszott az említett beruházások .

"megvalósítási idejének elhúzódásában. Rá kell mutatni azonban—a beruhá—

zók felelősségére is, ugyanis a tervek határidőre. történő elkészítését több esetben az akadályozta, hogy a beruházók nem gondoskodtak a tervezési munkához szükséges adatok kellő időben való átadásáról.

Ugyancsak- a beruházókat terheli a felelősség azért is, hogy sokszor-a jóváhagyott programot figyelmen kívül hagyva, a tervező vállalatokkal a Minisztertanács határozatával (ellentétes szerződéseket! kötöttek. így például az Oroszlányban építendő 243 lakást 96—ra, a petőfibányai 400 lakást ZOO-ra, _ a kazincbarcikai 1250 lakást 1041—re Csökkentettéki Megváltoztatták a be—

* ruházók több esetben a tervfeladatok, illetve műszaki tervek elkészítésének felsőbb szervek által előírt határidejét is, például a Várpalotai 1240 lakás——

nál; a 300 mázsás budapesti mosodánál stb.

"304

;

Az 1953—es év az ötéves terv beruházásai szempontjából a legjelentősebb időszak volt. r1953-ig az építőipar létszáma állandóan emelkedett, 's ennek , megfelelően az építőipari termelés is ez évben érte el a legmagasabb szin—

tet. A hatalmas volumenű építési program megvalósítása nagyfokú szerve—

zettséget, a kivitelezés megkezdése előtt rendelkezésre álló terveket, jó or—

ganizációt, egyszóval a gazdaságosság követelményeinek érvényre jutását kívánta volna meg. Ennek ellenére a műszaki tervezésre vonatkozó minisz- tertanácsi határozatok jelentős részét nemvalósították meg.

—A távlati feladatok ismeretének hiányában, valamint egyéb bizonyta- lanságot eredményező tényezők következtében még 1953. első felében leál- lítottak több folyamatban levő tervezési munkát, jóllehet ezek mielőbbi be- fejezése indokolt lett volna. így például leállították a Komló főterén épí- tendő 86 lakás, a komáromi 330 lakás, a dudari 4500 fős bányászfürdő, az aszódi és komlóivtejüzemek stb. tervezési munkáit.

A gazdasági-műszaki tervezés hiányosságai, a folyamatban levő építke—

zések elhúzódása, s a nagyszámú új beruházás megkezdése mellettgévr'ől évre hatványozott mértékben jelentkeztek, s elsősorban a terv szerinti üzembehelyezési határidők elmulasztását vonták maguk után. Mivel az éves tervekben a beruházások nagy számát műszaki megalapozottság nélkül'irá- nyozták elő, a kivitelezés gyakran rendszertelen volt, a beruházások költ—- sége megnőtt és minősége sem volt minden esetben megfelelő,, A költségek növekedése lényegében azt jelentette, hogy a tervezett forintösszegből ke—

vesebb létesítményt valósítottak meg, mint amennyit a tervek előírtak. így például nyolc nagy új üzem, amelyek közül négy még 1953 végén nem volt egészen befejezve, már ekkor kereken 40 százalékkal többe került, mint amennyit a tervjaVaslat a teljes megvalósítására számításba vett.

Az elmondottakat támasztja alá az 1953. évi terv értékhatáron_feliili beruházásaiból megvizsgált 182 legfontosabb értékhatáron felüli beruházás helyzete is. A vizsgálat időpontjában a tervellátottság a következő mér- tékű volt:

, , Vizsgált beruházások Ebböl terve—zési

Minisztermm száma feladattal ellátva

Bánya és Energiaügyí . 40 22

Vegyipari ... 16 , 8

Kohászati ... 55 40

Általános gépipari ... _ 35 9

Helyi Ipari ... 36 18

Összesen 182 97

Miutánaz értékhatáron felüli beruházások éves terveinek meghatáro—

zásakor, a beruházásokra még általában, tervfeladat sem állt rendelkezésre,

az elmúlt évek során az éves tervek bizonytalan, becsült, műszaki tervekkel és költségvetéssel alá nem támasztott tervszámok voltak. Ennek következ—

tében a beruházók a Minisztertanács által meghatározott éves forint elő—

irányzatot, a kezdés és üzembehelyezés határidejét nagymértékben és több—

szörösen módosították.

A Minisztertanács által jóváhagyott éves tervektől _a minisztériumok által vállalatokra megállapított tervekben az eltérés egyes'beruházásoknál

a következő volt: , ' ' "itt" '

DEÁK FERENCM —'

'A BERUHÁZÁSOK EWKÉSZITÉSE Es TERVEZESE , 305

Minisztertanács által jóváhagyott terv : 100

Külszíni bányakoncentráció, Ajka ... 62,5 Elektromos trafoállomások, Budapest ... 141,2 Zalai Aszfaltgyár, Zalaegerszeg ! ... 43,4 Debreceni Gázgyár ... 200,0 Ikarusz, Budapest ... 30,0 Csepeli Papírgyár ... 49,4 Kőbányai Porcelángyár ... 248,4

Ahol a minisztériumok a Vállalatok részére a Minisztertanács által jóváhagyott forintösszegnek még egyharmadát sem biztosították, (például Ikarusz) ott már a vállalati tervek elkészítésekor nyilvánvaló lehetett, hogy a Minisztertanács egyéb előírásait (például üzembehelyezés időpontja) sem fogja a vállalat teljesíteni. Ahol a Minisztertanács által jóváhagyott terv éves előirányzatát megemelték, ugyancsak nem tartották be a tervfegyelem

legfontosabb követelményeit. ,

Kisebb módosítások természetesen elkerülhetetlenek, ezekre az Orszá- gos Tervhivatal lehetőséget is nyújtott (10 százalékos ún. virementhatár), a módosítások azonbantfőleg a gazdasági-műszaki tervezés hiányosságai miatt azt jóval meghaladták. Elkerülhetetlenné váltak a módosítások az említett

182 értékhatáron felüli beruházásnál is. '

A tervdokumentáció hiánya nagymértékben hátráltatta a különböző szerződések megkötését, s ezzel zavarta a beruházás megvalósításában részt—

vevő minisztériumok munkáját is. Az első negyedév végéig a vizsgált folya—

matban levő épitési beruházásoknak például csak 28,7 százalékára kötötték meg az éves építési szerződéseket. Nem Véletlen tehát, hogy az építőipar termelése — az időjárás és egyéb tényezőket is figyelembevéve — az egyes negyedévek között igen nagy ingadozást mutatott és mutat még ma is.

A tervellátottság hiánya nemcsak az építkezéseknél jelentett komoly nehézséget, a gépi beruházások megrendelése és a gyártó vállalat részéről történő visszaigazolása terén is hasonló volt a helyzet. ,

Az előbbiekben említett hibák nem korlátozhatók csupán a vizsgált értékhatáron felüli beruházásokra, azok jelentős részét általánosnak kell te—*

kintenünk; Ezt igazolja, hogy bár a Minisztertanács minden évben több ha- tározatban foglalkozott a műszaki tervezési munkákkal, számottevő javulás

1954—ben sem következett be.

Az 1953—1954. években végrehajtott többszöri beruházási keretcsök—

kentésnek nemcsak azt kellett volna eredményeznie, hogy a lehetőségekkel arányban álló pénzügyi eszközöketfordítsanak beruházásra, hanem azt is, , hogy a népgazdaság teherbíróképességének megfelelő beruházási munká—

kat, megfelelő előkészítés és műszaki tervdokumentáció, pontos költség—' vetések alapján végezzék. Ez utóbbi célkitűzést nem sikerült 1954—ben sem maradéktalanul megvalósítani.

, 1954—ben is több határozat, összesen 457 fontosabb létesítmény mű—

szaki tervezési munkáinak befejezési határidejét írta elő. Az 1954., vala- mint a későbbi évek beruházásainakmtervszerű megvalósítása érdekében kü-i lönös jelentőSége volt annak, hogy ezek közül 151 létesítmény tervét az előírt ütemezésben 1954. I. félévében elkészítsék. A tervező vállalatok azon—' ban az előírt határidőket és ütemezést nem tartották be. A határidőre elké—

szített tervfeladatok száma mindössze 67 volt.

2 Statisztikai Szemle,

DEÁK FERENC

1954.

^{Megnevezés I-III. IV. V. VI. Összesen}

' hónap

Elkészítésre előirányzott tervfeladatok, illetve műszaki tervek teljesítési szá-

zaléka ...

60,0 síri 41,7 sz:: 443

A határidők be nem tartása mellett a tervező vállalatok és a beruhá- zók 1954 első félévében a tervezési munkák csaknem felénél a Miniszter—

tanács által meghatározott időpontnál későbbi határidőre kötöttek szerződést és több esetben a határozatokat nemcsak a határidők, de műszaki tartalmuk tekintetében is megváltoztatták. Ezt bizonyítják az alábbi adatok is:

MT határozat szerint

Tényleges szer- A létesítmény helye és a tervezési

ződés szerint munka. fázisa

400 lakás 200 lakás

X'IOO lakás

Ózd (műszaki terv) ... _

_377 lakás

, Salgótarján (tervfeladat) ...

Nézzük meg, hogy ebben az évben hogyan alakult a tervellátottSág a legjelentősebb" beruházásoknál. Sztálinvárosban például a kohó kiszolgálása és a termelési költségek csökkentése érdekében 1954. év második felében előkészületeket tettek az ércelőkészítő, érctömörítő, valamint a kokszolómű egyes blokkjának folytatólagos építésére. A tervek és költségvetések hiánya azonban —— mint a múltban is —, komoly akadályozója volt a tervszerű megvalósításnak. Hasonló volt a helyzet a komlói szénbányászati beruhá—

zásoknál is. A beruházás konkrét célkitűzéseket rögzítő távlati fejlesztési terv nélkül folyt, s így a tervdokumentációk hiánya miatt igen sok ideigle—

nes megoldásra volt'szükség. A beruházások tervszerűtlensége súlyos költ-

ségkihatásokkal járt stb; '

) Kedvezőtlenül alakult a tervellátottság az értékhatáron aluli és az ún.

meghatározott rendeltetésű beruházásoknál is. 1954—ben például a lakosság árualapjának növelésére engedélyezett 100 millió forintos beruházási hitel, a munkavédelmi, a bölcsődei, s az önköltségcsökkentő rendkívüli beruházási keretek tervszerű felhasználását is a legtöbb esetben a műszaki tervek hiá—

nya akadályozta.

Az elmondottak az első ötéves tervidőszak alatt kialakult helyzetre kí—

vántak rámutatni. Összefoglalóan megállapítható, hogy a tervellátottság helyzetében említésreméltó javulás nem következett be, s, a teljes tervdoku- mentációra vonatkozó követelmények ez időszak alatt általában nem érvé—

nyesültek.

*

Az 1955. évi beruházások előkészítése is sok tekintetben a korábbi hi- bákat tükrözi. Az 1955. évi beruházási tervek elkészítésekor a legfontosabb beruházások darabszámának 67 százaléka, forintösszegének pedig csak 38 százaléka rendelkezett teljes tervdokumentácíóval. Ez azt jelenti, hogy 1955—ben is éppen a legjelentősebb beruházási munkák folytak részleges tervdokumentációval, vagy teljes tervdokumentáció nélkül.

A műszaki tervezés terén a lemaradást 1955. évben is nagyrészt a be—

ruházók hiányos munkája okozta. Késve terjesztették elő a beruházási

A BERUHÁZÁSOK EIJÖKÉSZITÉSE ÉS TERVEZÉSE 307

programot, késve vagy egyáltalán nem rendelték meg a terveket, s elő- fordult az is, hogy jóváhagyott programmal nem rendelkező beruházások terveit készíttették el. Emellett a beruházási tevékenységet az év elején a keretek ideiglenes volta is akadályozta, s nehézségek merültek fel az építési szerződések megkötése terén is. '

E hibák az építőipar tervteljesítésében is visszatükröződtek. Az Építés—

ügyi Minisztérium 4. sz. Igazgatósága például, mely 1954. évi termelési ter—

veinek nagy részét teljesítette, így 1955. I. negyedében új munkákat kellett volna megkezdenie, ezt nem tudta megvalósítani, mivel a beruházási fel- adatok tisztázatlansága folytán (műszaki dokumentáció, helykijelölés hiá—

nya stb.) nem tudott megfelelő munkahelyekre felvonulni.

A tervdokumentációk hiánya a kivitelezést is akadályozta (például Lenin Kohászati Művek). Az Ózdi Kohászati Művek lakásépítkezésénél a beruházó tervszolgáltatási kötelezettségének a határidőre nem tett eleget.

Több esetben nem volt kielégítő az elkészült tervek minősége sem. A Szom—

bathelyi MÁV orvosi rendelő építésénél az alapozási rajzból kimaradt vas—

beton oszlopok helyét a már elkészült falakból kellett utólag kivésni stb.

Változatlanul kedvezőtlen volt a helyzet a szénbányászat beruházásai—

nál is. A szénbányászat beruházásainak rossz tervellátottsága összefüggött azzal is, hogy a gazdasági—műszaki tervezésre vonatkozó követelmények ezen a területen csak korlátozott mértékben voltak megvalósíthatók. A szénbányászat ezért évek óta részleges vagy tervdokumentáció nélküli en—

gedéllyel folytatta beruházásait. Az egyedi előkészítésre vonatkozó szabá—

lyok felülvizsgálatát az indokolta, hogy az általános érvényű rendelkezések itt nem voltak megfelelők, másrészről éppen ez adott lehetőséget a beru- házóknak, hogy a szervezetlenséget, kapkodást a helytelen módszerek rová—

sára írják. ;

Elhúzódtak a műszaki tervek hiánya következtében az év elején egyes ipari beruházások, például a Hidasi Brikettgyár, az ajkai és siófoki kenyér- gyárak építésének megkezdése, valamint több fontosabb beruházás, pél—

dául a Rudabányai Ércdúsító, a MÁVAG Kovácsolóműhely, a Tisza Cipő—

gyár folyamatban levő beruházási munkálatai, s nem volt kielégítő a mező- gazdasági beruházások előkészítése sem.

A tervellátottság hiánya 1955—ben is egyes fontosabb beruházások terv szerinti üzembehelyezésének elmaradását vonta maga után. A terv szerinti 'üzembehelyezéstől általában ott jelentkezett a legnagyobb lemaradás, ahol a beruházás műszaki előkészítése nem volt kielégítő (például Komlói Szén—

bányászati Tröszt bányafejlesztés stb.).

Jelentős mulasztást kívánt pótolni. a beruházások 1955. évi műszaki ter—

vezésére vonatkozó tervjavaslat. A tervezői munkák határidőre való elké—

' szitésében azonban az 1955—ös év sem jelentett fordulatot. Egyes fontosabb beruházásokra vonatkozóan például az év első felében a következő volt a helyzet:

A Minisztertanács határozata szerint 1955. első félévben elkészítendő

Megnevezés

tervezésiprogramok' tervezési feladatok ! műszaki tervek

1955. I. félévben megvalósitandó ... 17 24 19

Ebből: ténylegesen elkészült ... 6 17 8

!

í?*

303 * . DEÁK reszre

x

% Nem készültek el —-—_ többek között —- az alábbi fontosabb tervezői

munkák: x a,

A tervezési munka fázisának Elkészítésének

Megnevezés megnevezése határideje

Chinoin Gyógyszergyár ... program 1955. V.

Tatabányai Alumíniumkohó ... tervezési feladat 1955. V.

Farostlemezgyár, Mohács ... műszaki terv 1955. V.

Általános iskola, Mezőkövesd . . . . tervezési feladat 1955. VI.

Halimba—Devecser, bauxitbánya . . . műszaki terv ) 1955. VI._

Siófoki Kenyérgyár ... műszaki terv 1955. VI;

1955 második felében a Minisztertanács 199 értékhatáron felüli beru—

házásra vonatkozóan 271 tervezési részhatáridőt írt elő. Az említett terve-

zési munkák határidőre történő elvégzésének a második ötéves terv beruhá—

'zásainak megvalósításában igen nagy jelentősége van. A határozat teljesí—

tése 1955. év végén az alábbiak szerint alakult:

Ebből

MGSDGWZéS Összesen tervezési müszaki egyéb

program feladat terv tervek

MT határozat szerint 1955. XII. Fil—ig befejezendő tervezési munkaszakaszok

száma ... 271 32 97 103 39

Ebből: az év végéig elkészült ... 131 16 57 37 21

.

JTeljesítés százaléka ... 48,3 50,0 58,8 35,9 53,8

Még kedvezőtlenebb a kép, ha megvizsgáljuk azjemlített beruházások- nak a kivitelezés megkezdésének tervezett időpontja szerinti megoszlását:

A beruházás megkezdésének időpontja

MBEBGWZÓB Összesen 1956. év 1956. 1956. év

előtt évben után

l *

MT határozatban szereplő beruházások száma . . . 199 95 90 14

Ebből azok a beruházások, melyeknél a tervezési '

§ munkák részhatáridőit nem teljesítették ... 123 52 61 10

Az ismertetett jelenségek, figyelemmel a második ötéves terv első évére, halaszthatatlan feladatokat rónak az összes érdekeltekre. Fokozott gondot kell fordítani ugyanakkor azokra a több éve folyamatban levő be—

ruházásokra, amelyeknél 1955—ben még nem is a műszaki tervek elkészíté—

sét, hanem csupán a beruházások gazdasági—műszaki tervezésének egy ezt megelőző ütemét, a tervezési feladat elkészítését tűzték ki feladatul.

- Nem megfelelő sok vonatkozásban a; műszaki előkészítési munkák és * az 1956. évi éves beruházási teeravaslatok közötti összhang sem. Több olyan beruházás szerepel az 1956. évi tervekben, amelyeknél hiányos a mű—

szaki előkészítés, s ezért — ha a hibákat ki nem javítjuk —— a megvalósítás során feltétlenül megismétlődnének a korábbi évek hibái. Számos olyan

A BERUHAZASOK EDÖIKÉSZITÉSE es" TERVEZESE ' 309

példát lehetne felsorolni, melynél erősen megfontolandó a beruházás meg—- kezdését a tervekben 1956. I. és II. negyedére előírni.

Nem elégséges a második ötéves terv későbbi éveinek tervezési elő—

készítése sem. Jelentéktelen számú tervezési feladat elkészítése szerepel a tervekben és így, mivel a tervezési átfutási idő jelenleg 2—2,5 év, erősen veszélyeztetve van az, hogy a későbbi években már csak jóváhagyott terv- vel és költségvetéssel rendelkező beruházások szerepeljenek az éves ter-

vekben.

!

Feltétlenül foglalkoznunk kell a típustervezéssel, mert ennek széles- körű alkalmazása igen jelentős tervezési munka megtakarítását eredmé—

nyezheti.

A típustervek készítésére és alkalmazására az egész tervidőszak alatt nem fektettünk kellő súlyt. Még jelenleg is kevés a korszerű és használ—

ható típusterv. Ugyanakkor 1954—ben, mikor egyes tervezőintézeteknél már szabad kapacitás is mutatkozott, a típustervkészitési program a tervezőinté—

zeti összkapacitásnak csak mintegy 2 százalékát képviselte.

Korszerű típustervek elkészítésével, illetve ismételt alkalmazásával a kivitelezés költségei (például előregyártott típusépítőelemek felhasználásá—

val) jelentős mértékben csökkenthetők volnának.

A típustervektől való idegenkedést mutatja, hogy az új típustervek programjának, illetve tervfeladatának elkészítésére vonatkozó miniszter—

tanácsi határozatok teljesítése sok esetben az előbbieknél még kedvezőtle- nebbül alakult. (1954. évben például az első félévre előirányzott típusterv—

programoknak csak 33 százaléka valósult meg.)

Az elkészült típustervek gyakorlati felhasználása is sok esetben elhú—

zódott, mert ezek egy részét a felsőbb szervek nem hagyták jóvá.

A típustervek alkalmazásának egyetlen népgazdasági ágban sincs olyan jelentősége, mint a mezőgazdaságban. Már jelenleg is a mezőgazdasági lé—

tesítmények jelentős hányada típusterv alapján készül. Arra kell törekedni, hogy a jövőben ez a szám még lényegesen emelkedjék. A mezőgazdaságban alkalmazott típustervek közül azonban több nem felel meg a korszerű agrm és zootechnikai követelményeknek, de az építéstechnológiai kívánalmakat sem elégítik ki megfelelően. Ezen a téren a beruházót és a tervezőt egy—

aránt felelősség terheli.

IV.

Összefoglalva az elmondottakat: helytelen lenne az eddigiekben ki—

mutatott műszaki tervezési munkák elhúzódásának okait csak a tervező in—

tézetek munkájában meglevő hiányosságokban keresni. Anélkül, hogy meg—

állapítanánk, hogy a határidőmulasztás esetei közül milyen rész tekinte—

tében terheli felelősség a beruházót, illetve a tervezőt, élesen rá kell mutat—

nunk arra, hogy nagyon sok esetben a beruházó akadályozza a tervezők munkáját, mert nem készíti el és nem bocsátja a tervező rendelkezésére a

beruházás kiindulási adatait; enélkül pedig tervezői munka nem indulhat

meg. .

Beruházásainkkal kapcsolatos közgazdasági értékelések több esetben kitértek arra, hogy a felemelt ötéves terv túlfeszített volt, hogy a beruhá—

zások túlzottan igénybevették a népgazdaság erőforrásait. Azok a megálla—

pítások, amelyek szerint az anyagi erőforrások helytelen felhasználása töb—

310 * ' , DEÁK FERENC

"bek között abban jelentkezett, hogy a beruházások elhatározásakor nem mindig mérték fel, milyen lehetőség volna az új létesítmények megvalósí- tása helyett, a meglevő üzemek kapacitásának jobb kihasználására, kétség—

telen helyesek, de elválaszthatatlanok a távlati tervek hiányától és attól, hogy a gazdasági műszaki előkészítés nem volt megfelelő. A túlfeszítettség tehát csak következményeiben jelentkezett az anyagi eszközök felhasználá—

sában, s a tények azt igazolják, hogy elsődlegesen már a beruházások elő—

készítésében és gazdasági műszaki tervezésében is fennálltak.

E hibák oka abban keresendő, hogya gazdasági—műszaki tervezés je—

lenlegi rendszere nem kielégítő, a dokumentációs előírások sok felesleges elemet tartalmaznak, így feleslegesen növelik a tervezés időtartamát és költ—

ségeit, s nem biztosítják időben a beruházások tervellátottságát.

A műszaki tervek késedelmes elkészítése, w megfelelő előkészítés hiá—

nya, a tervdokumentáció nélkül folyó építkezések nagy száma a legtöbb esetben a beruházások megvalósításának elhúzódását, s a költségelőirány—

zatok túllépését eredményezte. A ,,menetközben való tervezés" a kivitelezés célszerű megszervezését, a gazdaságosság követelményeinek megvalósítását nem kis mértékben befolyásolta. Amellett, hogy a beruházások megvalósí—

tási ideje sok esetben elhúzódott éppen a műszaki tervek minősége vagy hiánya következtében, egyes beruházások nem érték el a kívánt célt sem a termelés növelése, minősége, sem a gyártmány önköltsége tekintetében.

A minőségi követelmények háttérbe szorulása s a mennyiségre való törekvés jut kifejezésre abban is, hogy az első ötéves terv időszakában kb.

egy milliárd forint értékű műszaki tervanyag gyűlt össze tervező intéze—

teinknél, s bár történtek intézkedések e téren, jelenleg sem tekinthető ki—

elégítőnek a korszerű tervek ismételt felhasználása.

Nem kisebb hiba az sem, hogy a Minisztertanácsnak ugyanarra a kér—

désre vonatkozóan évenként kiadott azonos határozatait a beruházók nem tartották be. Az előzőkben rámutattunk arra, hogy azt a követelményt, hogy a beruházások éves tervébe csak olyan beruházásokat szabad felvenni, ame— lyeknek tervezési feladatát már jóváhagyták, 1950. óta több minisztertaná—

csi határozat is előírta, a fennálló gyakorlatot azonban lényegében nem szüntette meg. Nem jelentett lényeges javulást az sem, hogy a Miniszter—

tanács magának tartotta fenn a teljes tervdokumentáció nélküli építkezések engedélyezését, mert minden évben számos olyan beruházás indult, amelyre az engedélyt megadták és ettől a tervezés, a műszaki előkészítés munkája nem lett gyorsabb vagy jobb. Sőt ez több esetben azt eredményezte, hogy kevésbé fontos beruházások munkálatait is tervdokumentáció nélkül foly—

tatták.

A jelenlegi helyzet reális felmérése alapján a Minisztertanács legutóbb úgy határozott, hogy 1957—re el kell érni, hogy beruházási munkálatokat csak teljes tervdokumentáció alapján végezzenek.

Ez a határozat azonban —-- Véleményünk szerint — önmagában még nem oldja meg a problémát. Meg kell teremteni a minisztériumok és ter—

vezőirodák számára a végrehajtáshoz szükséges összes előfeltételeket is. Az első feladat ezen a téren a távlati tervezés tökéletesítése, s a megbízható és jóváhagyott távlati tervek és a gazdasági—műszaki tervezés terve közötti összhang megteremtése. Hosszú időt igénybevevő eredményes műszaki ter—

vezés, távlati tervek nélkül elképzelhetetlen.

A BERUHÁZÁSOK EDOYKÉSZITÉSE ÉS TERVEZESÉ ' 311

A tervezés terén meglevő tartalékok ésszerű feltárása útján biztosí- tani kell a beruházások jó előkészítését. A leggazdagabb tartalékot a gazda—

sági-műszaki tervezés jelenlegi rendszerének egyszerűsítésében, s a típus- tervezés széleskörű alkalmazásában kell keresni.

Teljesen egyetértünk azokkal a javaslatokkal és elgondolásokkal, me—

lyek szerint a részletesebb előkészítést igénylő beruházások tervezése a jö—

vőben két ütemben történjék. Ez esetben először a tervezési feladatot, majd annak alapján a kivitelezési tervdokumentációt kell elkészíteni. Igen jelen- tős egyszerűsítést jelentene az, hogy ez esetben külön műszaki tervdoku—

mentációt nem kellene készíteni. Ezeknélra beruházásoknál a tervezési fel—

adatban kell meghatározni a kivitelezés szakaszait, s ezekre vonatkozóan a kivitelezési tervdokumentációt olyan sorrendben kell elkészíteni, amilyen sorrendben a kivitelezés történik, emellett a műszaki tervezés tartalmi elő—

írásai is tovább egyszerűsíthetők. így elkerülhető, hogy a nagy és sok léte—

sítményből álló beruházások terveit teljes részletességgel egyidejűleg kell—

jen elkészíteni és jóváhagyni az összes létesítményekre vonatkozóan. Nagy megtakarítást jelentene az is, ha a jóváhagyási, illetve más hatósági eljárás céljára nem készülnének felesleges tervek. Az egyszerűbb és kevesebb elő—

készítést igénylő beruházások műszaki tervezésére az együtemű tervezést kell általánosan bevezetni.

Az előbbiekből következik, hogy meg kell változtatni a teljes terv—

dokumentációra vonatkozó rendelkezéseket, s például együtemű tervezés esetén a szerződések megkötésének és az építkezések finanszirozásának alapjául a kivitelezési tervdokumentációnak kell szolgálnia. Helyes lenne annak előírása is, hogy a tervezés egyes ütemeire előírt dokumentáció tar-*

talmát indokolatlanul bővíteni, vagy felesleges példányban elkészíteni nem szabad.

A gazdasági—műszaki tervezés egyik fontos tartalmi részére, az organi- zációs tervezésre vonatkozó rendelkezéseket"is módosítani kell A szervezési munka fokozása és megjavítása nemcsak kivitelezési, hanem elsőrendű ter- vezési feladat is, és csak a két szerv harmónikus együttműködése eredmé- nyezhet jól szervezett építkezést. Ha megvizsgáljuk az egyes nagyobb épít—

kezéseket, elsősorban a rekontstrukciókat, például a Lenin Kohászati Mű—

vek fejlesztését, ahol több millió forint értékű feleslegesen megépített épü—' let lebontását kellett elrendelni, s nagyfokú pazarlás volt az építőanyagok felhasználása terén is, könnyű felismerni a helyes organizáció különösen nagy jelentőségét. Az elmúlt évben azonban sok esetben még az igen alapos Wés részletes organizációs terveket sem hajtották végre a kivitelezők.

Az organizációs munka hiányosságai összefüggnek azzal is, hogy az or- ganizációt általában egyoldalú műszaki munkának tekintették, holott a ki—

elégítő organizációnak feltétele a beruházások éves tervezésével való szoros kapcsolata. Az építés szervezése csak akkor lehet tökéletes, ha a műszaki előfeltételeket és szükségleteket megfelelő módon összehangolták az orszá- gos építési terv megvalósításának ütemezésével.

' A tervezés különböző területei közti kölcsönhatást ez is igazolja, a fej- lődés tehát csak együtt képzelhető el.

Külön tanulmány tárgya lehetnének az építkezés egyik legfontosabb okmányának, a költségvetésnek készítésével és alkalmazásával kapcsolatos kérdések. A jó költségvetésnek az egyik legfontosabb okmány szerepét kel-"

lene betöltenie a népgazdasági terv beruházási fejezetének összeállításánál,

312 * ' * nem: A BERUHÁZÁSOÉ amnesztrssa És TE zás

mert a költségvetésbe mindazokat a költségeket fel kell venni, amelyek a technikai fejlettség mai fokán a költségszámítási normák alkalmazásával az építkezések kivitelezéséhez szükségesek. Emellett az egyik legfontosabb okmány a megrendelő és az építőszervezet közötti elszámolásnál, alapja az építkezések önköltsége mérésének.

E sokirányú, elsősorban a gazdaságosság szempontjából fontos felada- tukat a költségvetések csak úgy tölthetik be, ha helyes rendszerben, reális módon számításba veszik az összes költségeket, s kellő időben rendelkezésre állnak.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a költségvetések éppen a legfontosabb követelmény tekintetében nem töltötték be feladatukat, s igen nagy eltérések voltak a tervezett és tényleges költségek között. A hiá—

nyosságok elsősorban a költségvetés egységáraival, s a költségvetés teljes—

ségével voltak kapcsolatosak. Helyesek tehát azok az elgondolások, hogy a beruházási tervfeladatok költségelőírányzatának megállapításánál fokozott mértékben alkalmazni kell a tényszámokon alapuló költségnormatívákat.

Megfelelő költségnormatívák alkalmazása esetén 'fokozott mértékben érvé- nyesíthető az a követelmény, hogy a kivitelezési tervdokumentáció végtisz—

szege és a tervfeladatban meghatározott költségek között ne legyen szá—

mottevő eltérés. ,

A tervellátottság biztosítását nagymértékben elősegítheti az említette—

ken kívül az is, ha az egyedi tervek helyett minél nagyobb mértékben al—

kalmazunk típusterveket. Olyan építményekre vagy szerkezetekre tehát, amelyekre érvényes típusterv van, egyedi terveket nem szabad készíteni;

Ezzel egyidejűleg hatékony rendelkezéseket kell bevezetnünk a típustervek mellőzésének megakadályozására. Hel es az az elgondolás, hogy meg kell tagadni a beruházási hitel megnyitásat, illetve folyósítását, ha a beruházó érvényes típusterv—dokumentáció helyett egyedi terveket kíván alkalmazni.

Mivel a típustervektől való idegenkedésnek sok esetben megvolt a reális alapja, jelentősen javítani kell a típustervek minőségét és ezzel egyidejűleg a tervezést e téren is egyszerűsíteni kell.

A beruházások előkészítésének, gazdasági—műszaki tervezésének összes kérdéseire kitérni e tanulmány kereteiben nem nyílt lehetőség. Szükséges—

nek látszbtt azonban a kérdés többoldalú —— bár esetenként vázlatos — meg—

világítása azért, mert a gazdasági—műszaki tervezés helyzete jelenleg nem kielégítő, s ezért meg kell teremtenünk a gyorsabb ütemű fejlődéséhez az összes szükséges előfeltételeket. Csak a hiányosságok gondos tanulmányo—

zása, s az elmúlt évek tapasztalatai alapján érhetjük el, hogy beruházá- sainkat a jövőben tervszerűbben, jobb minőségben, olcsóbban és megfelelő műszaki előkészítés alapján valósítsuk meg.