Az iparvállalati tevékenység műszaki és gazdasági elemzése

DR. KOZMUTZA PÁL:

Az IPARVÁLLALATI TEVÉKENYSÉG MUSZAKI ES GAZDASÁGI ELEMZESE*

A MAGYAR GYAPJÚFONÓ ÉS SZÖVÖGYÁR HAVI ÉS NEGYEDÉVI ADATAI ALAPJÁN

A gazdasági-műszaki tevékenység elemzése nem újkeletű vállalataink—

nál. Az elmúlt évek során már kialakult, a statisztikai és könyvviteli adat- szolgáltatási rendszer —— beleértve a mérlegbeszámolót —— és ennek segítsé- áével jórészt már megvalósult a vállalatoknál a műszaki és gazdasági tevé—

nység elemzése. Meg kell azonban állapítanunk, hogy ez az elemzés az eddigiek folyamán egyoldalú volt.

Az elemzés a vállalatoknál elsősorban a terv teljesítésére vonatkozott, és ezenkívül néhány műsZaki-gazdasági mutatószámra. Később az elemzés kiterjedt a munkabérmegtakarításra, vagy túllépésre, illetve ezek okainak

vizsgálatára. Az elemzésnek tehát ez volt a három döntő területe.

Hiányzott az elemzésből —- mégpedig mind a rövid időszakok, mind pedig a mérlegbeszámolók negyedévre vonatkozó elemzéséből — a döntő mozzanat, a gazdaságos termelés vizsgálata és elemzése. Az elemzésnek pedig éppen azt kell elsősorban'feltárni, hogy milyen tényezők segítették elő, vagy hátráltatták a gazdaságos termelést és ezt a műszaki dolgozók előtt is világos formában kell bemutatni, hogy annak alapján intézkedéseket te—

hessenek. '

Jelen tanulmányban egy vertikális felépítésű textilipari vállalattal lfog—

lalkozunk, amely három gyárrészleggel, fonodával, szövödével- és kikészítő—

vel. rendelkezik. A gyárrészlegen belül helyezkednek el az egyes műhelyek, így a fonodában a fonoda és a fonóelőkészítő műhelyek, a szövödében a szö—

vöde és a szövőelőkészítő műhelyek —— műhelyrészenkénti bontásban —, végül pedig a kikészítő és festőde. A vertikális textilipari vállalatnál tehát, ha gyárrévszlegről beszélünk, a fonodát, szövödét és a kikészítőt értjük, az egyes műhelyrészek pedig magukban foglalják a vállalat területileg és terv szempontjából elhatárolt önálló részeit. "

(A szerző a tanulmány elején részletesen foglalkozik a műszaki és gaz—

dasági elemzés keretében vizsgálandó mutatókkal, a napi, havi, illetve negyedéves időszakra vonatkozó elemzések feladataival, majd ismerteti a napi, dekád, illetve havi elemzés egyes részterületein használt jelentések felépítését és példákat közöl gyakorlati felhasználásukra vonatkozóan. Ezek—

utánig, tanulmány az önköltségre vonatkozó adatok elemzésével foglalkozik.)

* A Statisztikai Szemle, az Imi-statisztikai Értesitó és a Statisztikai Értesítő közös pályázatán az .,Ipari, építőipari statisztika" témakörben I. díjjal jutalmazott pályamű. _ Rövidítve,

994 * , DR; KOZMUTZA PAL

A FONTOSABB ÖNKÖLTSÉGI ADATOK HAVI ELEMZÉSE

_ Az önköltség részletes elemzése voltaképpen csak negyedévenként tör- ténhet, mert a fennálló rendelkezések értelmében leltárfelvételt és utókal—

kulációt is csak negyedévenként végzünk. A tapasztalat azonban azt mu—

"tatta, hogy a negyedéves időszak túlságosan hosszú időszak az önköltség vizsgálatához, mert nem ad már lehetőséget operatív intézkedések megtéte—

léhez. A negyedéves önköltség—elemzés arra alkalmas ugyan, hogy feltárja az elmúlt időszak hiányosságait és abból okuljunk a jövőt illetően, de nem használható fel arra a célra, hogy már a beszámolási időszakban javítsunk — munkánkon, mert ez az elemzés csak a mérleg elkészítésével egyidejűleg, tehát a beszámolási időszakot követő 20—25. nap után készül el. A vállalati vezetőknek viszont havonta kell látniuk az önköltség alakulását, hogy az

esetleges havi lemaradást még a negyedév folyamán pótolni lehessen.

Az önköltségalakulás havi elemzésére különböző módszerek alakultak ki. A Magyar Gyapjúfonő és Szövőgyárnál alkalmazott rendszert a követ—

kezőkben ismertetjük.

Az önköltségalakulás havi vizsgálata céljából az önköltség legfontosabb ' tényezőit kell megállapítani. Ha az utókalkuláció szerinti költségtényezők—

ből indulunk ki, akkor a textiliparban elsősorban a közvetlen anyagköltsé—

gek vizsgálata a döntő. A közvetlen anyag az egyes textilipari szakrnáktósl;§

profiloktól függően 50—70 százalék között mozog, néha ezt a számot 18 meghaladja. További fontos tényezők a bérköltségek, valamint az állandó

költségek. l '

Az önköltségalakulás vizsgálata a textilipari vállalatoknál gyárrészle—

genként és ezen belül műhelyrészenként történhet.

" A következőkben az önköltségalakulás vizsgálatára a kártolt fonodára

vonatkozó példát mutatunk be. *

A kártolt fonodában az anyagfelhasználást két tényező befolyásolja, mégpedig az ún. fonási rendement (kihozatali százalék) alakulása, továbbá _ a keverék költsége. Ezek a tételek havonta rendszeresen vizsgálhatók, mint—

hogy a keverékre és a kihozatali százalékra vonatkozó adatokat az utókal—

' kulációhoz havonta tételesen összeállítják.

Ezen túlmenően havonta vizsgáljuk az alapanyagok sorába tartozó fes—

tékek és vegyszerek felhasználását, továbbá "a közvetlen bérek és az állandó __ költségek alakulását.

A keverék anyagköltségének alakulása

T(ervlt Tervezett ! Tényleges Eltérés a tervtől _

( keverék _

Fonal FONISZám mmm'isége önköltség a termelt túllépés megtakarítás

(kg) mennyiségre % 4. _

A fonal 8 nyers 20 500 601 491 592 786 —— 8 705

B fonal 3,5 nyers, 4 365 128 073 131 20 4— 3 217 C' fonal 10 festett 3 360 141 120 148 285 4— 7 165 _

, D fonal 7 festett 12 400 283 826 283 826 —- —

E fonal 7 nyers 7 750 175 390 186 087 4— 10 697

F fonal 10 festett 8 000 Ill-l 472 115 930 4— 2 458 az 56 375 1443 372 1 458 204 4— 23 537 —— 8 705

' ; : É

AZ IPARVALLALATI TEVÉKENYSÉG ELEMZESE * 995

Rendement alakulása

Termelt fonal keverék

Termelt fonal Rendement (%) szükséglete kg

Ionál Fonalszám (kg)

terv szerint ténylegesen terv szerint ténylegesen

A fonal t 8 22 451,0 91,0 86,57 24671 25 934

B fonal 3,5 4 323,5 92,0 80,96 4 699 5 340

C' fonal 10 ' 4 191,5 86,0 86,l7 4 874 4 864

D fonal 5 10 O3ú,5 85,0 91,74 11 811 10 943

E fonal 7 5 380,0 89,0 88,28 6 045 6 094

F fonal 10 8 l25,5 90,0 91,62 ' 9 028 8 869

54 mm S9,l7 ' 87,86 61 128 62 044

A tervezettnél 1,47. százalékkal alacsonyabb kihozatali százalék miatt az 54 511 kilogramm fonaltermeléshez a tervezettnél 916 kilogrammal több ' keveréket használtak fel, ami kilogrammonként 30 forintos átlagár mellett 27 480 forint túllépést jelentett a tervhez képest.

A keverékanyag-költség'és a kihozatali százalék változása mellett ha- vonta vizsgáljuk az alapanyagok sorába tartozó festékek és vegyszerek fel- használását, továbbá a közvetlen bérek és az állandó költségek alakulását.

E tényezők elemzése megmutatja, hogy a fonodában a tervhez képest melyik költségtételnél jelentkezik túllépés, illetve megtakarítás. Tekintettel arra, hogy az egyes költségtényezők vizsgálata gyártmánymélységig törté—

nik, megvan egyidejűleg a lehetőség arra, hogy azoknál a gyártmányoknál, ahol a túllépés mutatkozik, megtegyük a szükséges műszaki intézkedéseket a hiányosságok felszámolására a keverék megváltoztatásával, vagy a fonási rendement emelésével stb.

Hasonló módszerrel vizsgálhatjuk a másik két gyárrészleg, a szövöde és a kikészítő önköltségének alakulását is. Sőt tovább bonthatjuk az önkölt—

ség vizsgálatát műhelyrészekre is.

Az így megállapított önköltségét vállalati szinten tudjuk összesíteni, természetesen ügyelni kell az esetleges halmozások kiküszöbölésére.

Az ezzel a módszerrel kiszámított önköltségváltozás nem fog egyezni az utókalkuláció segítségével a negyedévre kiszámított önköltségváltozással.

A két számítás között eltérések vannak. Ilyenek például: a havi önköltség—

elemzés nem foglalja magában az összes költségeket, így az általános költ-—

ségek jelentős részét. Nincs figyelembevéve a havi elemzésnél a leltárkülön—

bözet, minthogy havonta leltárfelvétel nincs, márpedig a leltárkülönbözet sokszor jelentős eltéréseket okozhat. Továbbá a havi elszámolási módszer- nél, például a szövödénél, a ténylegesen mért hulladékkal számolunk, míg a negyedév során a leltározás alapjániadódó veszteséggel kalkulálunk.

/

, NEGYEDÉVES ELEMZÉS

Az iparvállalat tevékenységének negyedéves műszaki—gazdasági elem—

zése részben a mérlegbeszámolón, részben pedig a statisztikai adatszolgálta— , táson épül fel. A negyedéves mérlegbeszámolóban még fokozottabban érvé—*

nyesithetjük azt az elvet, hogy az elemzés valóban a vállalat gazdaságos működésére terjedjen ki, mert negyedévenként már teljes részletezéssel állnak rendelkezésre az elemzéshez szükséges adatok.

!

' 996 DR, KOZMUTZA PAL

A negyedéves elemzésnél a legdöntőbb feladat a gazdaságos termelés feltételeinek és ezen belül elsősorban az önköltségalakulásnak részletes elemzése, minthogy a gazdaságos termelés egyéb tényezőit a rendelkezésre álló adatok alapján részben naponta, illetve havonta lehet és kell elemezni.

Az önköltség alakulásának elemzésében új utakra kell térnünk. Az ön—

költségcsökkentést műszaki feladatnak, kell tekintenünk. Ahhoz azonban,

* hogy a műszakiak ezt a feladatot eredményesen el tudják látni, szükséges, , hogy az önköltség elemzése olyan formában történjék, ami a műszakiak

** előtt érthető nyelven tárja fel a hiányoságokat. Ebböl a szempontból tehát döntő az önköltség forrásonkénti Vizsgálata, annak a kapcsolatnak a kimu—

tatása, amely a műszaki intézkedések és az önköltség alakulása között fenn—

áll. Ez az elemzési mód az eddigiek folyamán teljesen hiányzott az iparvai— * ,ialat műszaki és gazdasági tevékenységének elemzésével foglalkozó köny—

vekből. *

, A műszaki dolgozók az önköltség csökkentését elsősorban az előzetesen megtervezett, majd végrehajtott műszaki intézkedéseken keresztül tudják

" biztosítani. Szükséges tehát a végrehajtott műszaki intézkedések gazdasági eredményeinek megállapítása és ugyanakkor az összefüggés kimutatása a műszaki intézkedések gazdasági eredménye és az önköltség alakulása kö—

zött. A példaképpen ismertetett elemzés során ezt a kapcsolatot kívánjuk bemutatni, mégpedig nemcsak az egész vállalatra vonatkozólag, hanem részleteiben is, vertikális üzemtagonkénti bontásban.

_ A műszaki intézkedések gazdasági eredményí'ét anyag—, bér— és egyéb költségmegtakarításra bontjuk, hogy így a kalkulációs tényezőknek meg-—

felelően tudjuk az összehasonlítást elvégezni.

Az elemzés során az önköltségalakulást nemcsak vállalati szinten, ha—

nem gyárrészlegenként is vizsgáljuk, gyárrészlegen belül pedig tovább bontjuk gyártmányokra. A gyártmányok önköltségének alakulását a rész- letes utókalkuláción keresztül már Vissza tudjuk vezetni a műszaki ada—

tokra, (gyártástechnológiai veszteségszázalék, keverékváltozás stb.) és ezzel megteremtjük annak előfeltételét, whogy az elemzést olyan mélységben vé—

gezzük el, amely a műszaki dolgozók számára a forintváltozásokat müszaki adatokkal fejezi ki.

Az önköltség elemzésénél fontos feladat az önköltség és a jövedelmező—

ség kapcsolatának Vizsgálata. Az iparvállalatok gazdasági tevékenységének elemzését tárgyaló eddig megjelent munkák elsősorban a termelési költsé——

gek vizsgálatával és elemzésével foglalkoznak, holott ennek alakulása ön—

magában nem mond semmit, mert a tervhez képest eltérő választékban tör—

wténő termelés a termelési költségek alakulását jelentősen megváltoztathatja.

A helyes elemzési módszer az, ha megteremtjük a kapcsolatot az önköltség és a jövedelmezőség között. A műszaki és gazdasági vezetők számára rend—

kivül fontos, hogy az önköltség és a jövedelmezőség összefüggését elemez—

zük, mert egyébként érthetetlen esetek fordulhatnak elő, például az, hogy a vállalat önköltségcsökkentési tervét teljesítette, ugyanakkor jövedelme—

zőségi tervét nem, vagy pedig fordítva, az előírt önköltségcsökkentést nem érte el, de terven felüli akkumulációt mutat fel.

Tekintettel arra, hogy véleményünk szerint a mérlegbeszámoló leg—

fontosabb feladata a gazdaságos termelés keretében az önköltség elemzése, ezzel a feladattal fogunk részleteiben foglalkozni, míg a többi fejezetek

AAZ IPARVALLALATI TEVÉKENYSÉG ELEMZÉSE 997

elemzését rövidebben foglaljuk össze ;annál is inkább, mert az egyes vállala— . tokon belül az operatív számviteli és statisztikai adatszolgáltatás felépítése már olyan, hogy az önköltségtől eltekintve a többi tervfejezetek vizsgálata rövidebb időszakokban, tehát naponta vagy havonta történik.

Az előbbiekben ismertetett szempontok alapján egy negyedéves idő—

szakra vonatkozólag tervfejezetenként ismertetjük a vállalat műszaki és gazdasági elemzésének a Magyar Gyapjúfonó és Szövőg'yárnál kialakított

módszerét. / x

a

'IIERMELÉS

a) A termelési terv teljesítésének elemzése

... [

Az adatok szerint a vállalat mind a befejezett, mind a teljes termelési tervet túlteljesítette, az utóbbit azonban valamivel kisebb mértékben.

Az egyes fontosabb üzemrészek tervteljesítése (természetes mértékegy—

ségben) a negyedév folyamán a következő volt: "

" , Terv szerint 1 Ténylegesen Teljesítés

; Pgnevezcs ,, M.W—_..M_,,—Mw_v"—,, _ , , _

§ 1000 Ft szazaleka

] !

Befejezett termelés folyóáron ... 35 890 l 37 985 1 105,8

Teljes termelés folyóáron ... 35 390 ; 37 557 [ 1044;

Befejezett termelés változatlan áron ... * 84 191 87 895 1 104,4 Teljes termelés változatlan áron . 84 191 86 913 1 103,2

Uzemrészek % Územrószek %

Fonoda ... 104,5 Szövőde ... 100,8 Cérnázö ... 100,1 Tisztázó ... 100,7 Keresztcsévelő ... 1 00,5 Festőde ... 1 01 ,5 Vetülékcsévelő ... 100,9 Kikészítő ... 102,3 Felvető ... 103 9

A tervteljesítésí számok azt mutatják, hogy bar az egyes üzemre'szek teljesítették tervüket, a teljes összhang az egyes üzemrészek között nem állt fenn. A kikészítő ugyanis nagyobb mértékben teljesítette tervét, mint a gyártástechnikailag ezt megelőző üzemrészek, ami készletcsökkenést

okozott. / '

Ez a készletcsökkenés azonban tervszerűen történt. A műszaki vezető—

ség a negyedév folyamán úgy irányította az egyes üzemrészek 'tervteljesí—

tését, hogy a vállalati terv _túlteljesítésével egyidejűleg forgóeszközt tud—

junk felszabadítani és a népgazdaság rendelkezésére bocsátani.

A terv túlteljesítését egyébként a termelékenység emelkedése tette lehetővé, amit a következő elemzés mutat:

1. Tényleges munkáslétszám ... 1 477 fő 2. Tervezett termelékenység egy *

főre, változatlan áron ... 57120 Ft 3. Tervezett termelékenység betar-

tása mellett elérhető termelés .. 84 366 Ft 4. A tényleges létszám alapján a

terv teljesíthető lett volna 100,2%—ra 5. A termelési terv teljesítésének

százaléka változatlan áron 103,2%

6. A termelékenység színvonalának túlteljesítése által elért túltelje—

sítés ... 3,0%

998 _ , mm KOZMUI'ZA HAL

b) A termelés ütemessége

A termelés ütemességének vizsgálatánál megállapítjuk, hogy a terme- lés megoszlása dekádonként miképpen alakult a tervhez képest. Vizsgáljuk továbbá azt is, hogy a legnagyobb napi átlagos termelést figyelembe véve a' gyárrészlegek mennyire teljesihették volna túl tervüket. A megfelelő ada—

tok a következők:

Legnagyobb na pi átlaggal

- számitott

Megnevezés Termelési terv Teljesítés ággá? ——————-——————-————————————

teljesítési

l termelés százalék

Fonoda (km) ... 1 399 200 , 1 462 164 104,5 * ' l 1 504 776 107,5 Szövöde (ezer vetés) . 2 559 808 ' 2 580 000 lOO,8 ! 2 659 488 103,9 Gyapjúkíkészit—ő (ma) . 743 500 764 569 * 102,8 1 004 250 5 135,1 ,,Pamutkikészítő (m?) . ; 1 24.53 000 1 319 778 1 102,1 1 609 274 1 124,5

,, V 2

Az ütemesség elemzése tehát azt mutatja, hogy az egyes gyárrészlege—

ken belül még jelentős tartalékok vannak, mert ha az üzemrész a leg—

nagyobb termelés napi átlagával dolgozott volna akkor tervét jelentősen túl tudta volna teljesíteni.

; * Az elemzés további menete az, hogy megvizsgáljuk annak a napnak termelését, amikor a legnagyobb volt az eredmény és megállapítjuk, hogy ez milyen körülmények között jött létre. Ezt az elemzést nagyxme'rtékben elősegíti a napi elemzési módszer, amelynek során naponta és műhely—

részenként elemezzük a tervteljesítést.

A termelés ütemességét a kikészítőben dekádonként külön vizsgáljuk annak megállapítása céljából, hogy nem lökésszerűen, az utolsó dekádban, rOhammunka keretében történt-e a terv teljesítése. A kikészítőre vonatko-

zólag ezeket a dekád—teljesítési adatokat a következők mutatják:

Készáru termelési terv (mz) dekádonkénti—teljesítése

(százalékban) ) "

Első hónap 1. dekád ... 99,4 2. dekád ... IO0,0 ( 3. dekád ... 109,8 Első hónap öszesen: ... 103,6 Második hónap 1. dekád ... 101,8

2. dekád ... 100,8 3. dekád ... 111,2 Második hónap összesen: ... 103,9 Harmadik hónap 1. dekád ... _... 101,8

2.dekád ... 103,1

34 dekád ... 111 2 Harmadik hónap összesen:

A dekád—teljesítés alakulása a vállalat ütemes termelésére mutat. A a_negyedév folyamán az első hónap kivételével a dekádterveket 100 százalék felett teljesítette a vállalat. A teljesen egyenletes termelést azonban még mindig nem érte el, minthogy az utolsó dekád teljesítése kb 10 százalékkal 'magasabb mint a megelőző két dekádé.

f'lí

Az? IPÁRVALLALATI TEVÉKENYSÉG ELEMZÉSE 999'

További intézkedéseket kell tehát tenni annak érdekében, hogy teljesen megszűnjön az utolsó dekád rohammunkája és a termelés dekádonként teljesen egyforma ütemben történjék. ' _ 1

c) . A termelés tervszerűsége

A tervszerűségi százalék a negyedévben 99,7% volt. Lemaradás az I.

gyártmánynál mutatkozik, ahol a tervezett 6490 négyzetméterrel szemben 3100 négyzetmétert termeltek. Ugyancsak lemaradás mutatkozik a C gyárt- mánynál is: itt a tervezett 36 425 négyzetméterrel szemben a teljesítés 32 600 négyzetméter.

Lényegileg ennek a két termék termelésének lemaradása miatt nem ' érte el a tervszerűség a 100 százalékot. A cikkenkénti lemaradás okát egyéb-—

ként részleteiben már a napi jelentésben vizsgálhatjuk és ezeket az adatokat használjuk fel a negyedéves értékeléshez is. Megállapíthatjuk, hogy az I.

gyártmánynál a lemaradást az okozta, hogy a fonoda a fonalszállítással ké—

sett és ez akadályozta a szövöde munkáját, a C gyártmány lemaradása pedig a nem megfelelőfkooperáció következménye. A szállító vállalat késett a gyártáshoz szükséges nyersszövet leszállításával.

Az elemzést tovább finomíthatjuk azáltal, hogy a túlteljesítést is meg—

vizsgáljuk, mégpedig abból a szempontból, hogy a túlteljesítés gyártmá—

nyonként egyforma mértékű—e, Vagy pedig a túlteljesítés csak néhány

gyártmányra szorítkozik. x .

A tervszerűséget a vállalatnál nem csupán a kikészítőre, hanem a másik két gyárrészlegre, a fonodára és szövödére vonatkozólag is vizsgáljuk,.

d) A termelés minősége

A textiliparban és ezen belül a gyapjúiparban a kész szövet minőségét a minőségi együtthatóval, illetve az első osztályú áruk százalékával fejez-

zük ki. * - _

Az elemzés menete a következő:

Terv szerint Ténylegesen

Megnevezés —— MM— —————

százalékban I. osztályú ... 94,0 "( 97,8

II. . . . . ... 3,0 0,9

[II. ,, . . . . ... 1,7 0,7

iv. ,, ... 1,3 — _—

Egyéb áru ... —— ,, 0,6 '

100,0 ! 100,0

l

A fenti számok azt mutatják, hogy a minőség a tervhez képest kedve—' zően alakult. Ez az elemzés azonban önmagában még nem nyugtathat meg, meg kell vizsgálnunk azt is, hogy a jobb minőséget nem profilváltozás

okozta-e. ,

A termékösszetétel—Változás hatásának kiküszöbölésére a következő

táblát készítjük: *

1000 * ' DR. KOZMUTZA FAX:

A minőség alakulása

% I. osztályú termékek

; ) tervezett tényleges tervezett megoszlás alapján

Gyártmány ? Éillmlflíígs / számított

megnevezése ; (lóOO Im,?) tényleges megoszlás

: megoszlása százalékban termelés száz—alakban

§ (1000 1n2)

A gyártmány ... ; 130,7 98,0 § 993 128,l 98,0

B ... ; 181,0 90,0 : 99,7 162,S) 90,0

G ,, ... ... 47,0 92,0 * 91,5 43,2 azo

D ,, ... ? lU0,0 96,0 r 96,6 96,0 96,0

E ,, ... ? 37,6 96,0 ,_ 94,0 í 36,l 96,0

F ,, ... % 313 94,0 99,1 294 944)

, G ,, ... t sw 99,o su; 792 99,0

Összesen ; 607,6 94,0 ;; 9728 574,í/ 94,6

]

A termékeltolódás hatásának kiSZűrése után a túlteljesítés már nem olyan nagy mérvű, mint eredetileg. Természetesen a profilváltozásnak meg- felelően a minőség más irányban is alakulhat, feltétlenül szükséges tehát, ha reális képet akarunk kapni, hogy a most ismertetett számítást elvé—

, _gezzük.

. Ugyanilyen módszerrel végezhetjük a minöség elemzését a többi minő- ségi osztályokban és a kikészítőn kívül a szövödében is.

A késztermék minőségére jellemző a javításra visszaadott késztermé—

- kek arányának alakulása:

A MEO javításra adta vissza a termelés 3,9 százalékát, a Minőségi El—

lenőrző Rt. (MERT) a termelés '0,04 százalékát. Megállapítottuk, hogy a MEO által javításra visszaadott áru túlnyomó többsége sötétkék vászon volt. A hiba kiküszöbölése céljából a festődei technológiát megváltoztatták.

MÚSZAKI FEJLESZTÉS

a) Műszaki intézkedési terv

A negyedévi adatok alapján részleteiben megvizsgáljuk, hogy a terve—

zett műszaki intézkedések végrehajtása milyen gazdasági eredményeket hozott. A* kalkulációs tényezőknek megfelelően a "gazdasági eredményeket anyag, bér és egyéb költségre bontjuk. ,

Tekintettel arra, hogy a műszaki intézkedés legfontosabbűcélja az ön- költségcsökkentés biztosítása, a műszaki intézkedések elemzését az önkölt—

ségcsökkentéssel kapcsolatban végezzük el, hogy így rögtön ki tudjuk mu—

tatni az összefüggést a műszaki intézkedések hatása és az önköltségcsökken—

tés között.

Ezzel a kérdéssel tehát az *önköltségcsökkentési fejezetben fogunk rész- letesebben foglalkozni.

b) Műszaki—gazdasági mutatók

Ezek közé a legfontosabb természtes mértékegységben mért mutatók tartoznak. A gépi teljesítményi mutatók a fonodában a gramm/orsóóra, a Szövödében pedig a vetésszám/gépóra stb. A gépi teljesítményi mutató—

* .kon; kívül a munkásokra számított termelékenységi mutatókat is elemez—

%

AZ IPARVALLALATI TEVÉKENYSÉG ELEMZÉSE ' 1001

zük, tehát például a fonodában a gramm/fonóórát, a szövödében a vetés—- szám/szövőórát, stb. A műszaki mutatók elemzésére naponta szükség van, mert csak így nyílik módunk arra, hogy ezek alapján intézkedéseket tehes- sünk. A negyedéves elemzés során helyes adatokat akkor kapunk, ha az elemzés a minőségalakulás vizsgálatánál alkalmazott módszerhez hasőnló számítás, az ún. visszatervezés segítségével történik. Ezt a géphatásfok alakulására vonatkozó következő példa mutatja.

Terv szerint Ténylegesen

Gyártmány

millió vetés § géphatásfok millió vetés § géphatásfok

A ... 16,8 75,0 99,7 § 78,0

B ... 96,3 72,0 151,5 ,: x 73,0

C ... 200,0 66,5 22,6 ; 62,0

D ... 126,4 68,3 94,3 § 70,0

E ... 15,0 80,0 150,0 72,0

454,5 68,9 518,1 72,7

§ i

A fenti táblában a tervnek megfelelően és ténylegesen gyártmányon—

ként tüntettük fel a géphatásfokot. A tényszámok szerint az eredetileg ter—

vezett géphatásfokot a szövöde elérte, illetve túlteljesítette 68,9 helyett 72,7 százalékos eredménnyel. Ha azonban gyártmányonként végezzük el a he—

lyesbítést, illetve kiszámítjuk, hogy a gyártmányonkénti tényleges termelés és a tervezett géphatásfok figyelembevételével mekkora az ún. tényleges termelésre visszatervezett géphatásfok, akkor 73 százalékos tervszámot ka— '

punk, s megállapíthatjuk, hogy atényszámra helyesbített hatásfokhoz ké—

pest a szövöde lemaradt. A tervszámhozke'pest pedig csak a gyártmányel—

tolódás miatt teljesítette hatásfoktervét, ugyanis a szövöde általában azok—

nak a gyártmányoknak termelési tervét teljesítette túl, ahol nagyobb volt a hatásfok, míg az alacsonyabb hatásfokkal gyártott cikkekből lemaradt.

c) Az állásidők vizsgálata

Az állásidőket üzemrészenként vizsgáljuk, illetve elemezzük. Nem ele—- gendő azonban az állásidő százalékának, vagy az állásidőknek globális elem-—

zése, mert az még nem ad felvilágosítást az állások okairól. Az állásidőt tehát okok szerint részletezzük. Például a szövödében a gépállás órában és

a bruttó gépórák százalékában a következőképpen alakul:

§ Beszámolási időszak Megelőző negyedév Megnevezés

§ gépóra § százalékban gépóra § százalékban

Bruttó gépóra ... § 495 258 § 100,0 § 477 386 § 100,0 javítás miatt ... 9 246 1,9 § 10 164 2,1

:o szerelés miatt ... 6 077 1,2 — 6 916 1,4

§ anyaghíány miatt ... 2 621 0,6 2197 o,5 :; munkáshiány miatt ... 3 176 O,6 9 470 2,0

"4! egyéb okból ... 5 192 1,0 % 7 915 , _ l,7

Összesen

_.

26 312 5,3 ; 36 662 §

₄

7,7

l A

4 Statisztikai Szemle

1992 Ima. Ko UTZ PAL

Az összes gépállás tehát csökkent az előző negyedévhez képest Például munkáshiány miatt mindössze XO,6 százalék a kiesés, szemben a megelőző időszak 2, 0 százalékával. Tehát a javulás már nyilvánvaló, de még mindig

nem kielégítő.

Az anyaghiány miatti kiesés valamelyest emelkedett, O 5 százalékról 0, 6 százalékra. Ennek közelebbi vizsgálata során kiderült, hogy a negyedév folyamán a vetülékcsévelő termelése nem volt ütemes és az itt jelent- kező lemaradás okozott a szövödében vetülékhiányt és így állásidőemel—

kedést.

Az állásidőt nem csupán a megelőző időszakhoz, hanem a tervhez Viszo—

nyitva is elemezhetjük és ennek révén következtetést vonhatunk le arra vonatkozólag, hogy az állásidő növekedése, illetve csökkenése miképpen befolyásolta az egyes üzemrészek tervteljesítését.

d) Gépkihasználás

A gépkihasználást fő üzemrészenként a statisztikai jelentések alapján vizsgáljuk. Ez a következő képet mutatja:

Úzomr'ósz Kihasználáusi százalék * Kártoló ... 80,6

Cérnázó ... 59,8 Szövő ... 823 Fonó ... 66,5

A kihasználási százalék kiszámítása úgy történik, hogy a tényleges ter—

meléshez a kapacitás—norma alapján szükséges időt osztjuk a hasznos idő—

alappal. Az adatok azt mutatják, hogy a kártoló és a szövő kapacitás ki—

használása kielégítő volt, a cérnázó kapacitás kihasználása — minthogy nem dolgozott a beszámolási időszakban teljes három szakmányban — alacso—

nyabb. A fonógépeknél a selfactororsók száma nincs összhangban a kártoló gépekkel, s a kártoló gépek szűkebb keresztmetszete miatt a fonőorsókat nem tudják teljes mértékben kihasználni. Ez arra figyelmeztet, hogy a kár-

t'olási kapacitást emelni kell. A

., MUNKAUGY

A munkaügyi fejezetben a létszám, a béralap és a termelékenységi mu-

tatók elemzésével foglalkozunk. _

a) Létszámelemzés

Állománycsoportonként a tervezett és tényleges létszám a következő—

képpen alakult:

Állománycsoportok Terv szerint Ténylegesen

l

Munkás ... 1 4 7 4 1 47 7 Műszaki ... 182 l 80 Adminisztratív ... l 28 l 27 Kisegítő ... 84 84 Nem ipari ... 33 30

Összesen 1 901 I 898

AZ IPARVALLALATI TEVÉKENYSÉG ELEMZÉSE ' ' 1003

A létszám elemzése azt mutatja, hogy a vállalat a munkaerővel jól gazdálkodott, néhány fő eltéréstől eltekintve betartotta a tervezett létszá—

mot. Ezek szerint a vállalat termelési tervének túlteljesítését nem létszám—

emelkedéssel, hanem a termelékenység megjavításával érte el.

Nem közömbös azonban, hogy milyen volt a munkaerőhullámzás, a fel—

vételek és kilépések száma.

Felvételek száma ... 311 Kilépések száma ... 226 A váltás mutatója ... 15,3%

A munkaerőhullámzás igen jelentős. Ez összefügg azzal, hogy a válla—

lat termelése a beszámolási időszakban a megelőző időszakhoz képest emel- kedett, s ennek megfelelően a létszámot is emelni kellett.

A vállalat számos új dolgozót vett fel. A dolgozóknak azonban csak egy része maradt meg a vállalatnál, jelentős része eltávozott, akiket újakkal kellett pótolni. Az üzemrészenként végzett vizsgálat azt mutatja, hogy a legnagyobb a hullámzás a keresztcsévelő üzemrésten volt, itt vették fel a

legtöbb dolgozót. ,

Megvizsgáltuk a hullámzás okát is és megállapítottuk, hogy ez részben abból adódott, hogy az új dolgozókkal nem foglalkoztak megfelelő módon, állandóan cserélték őket, különböző gépekre tették, emiatt ezek egy része elvesztette kedvét és a vállalattól megvált. Emellett a bérezés sem volt minden tekintetben helyes. A későbbiek folyamán részben bérügyi intézke- désekkel, részben pedig a dolgozókkal való alaposabb foglalkozás révén már elérték, hogy a hullámzás lényegesen csökkent.

Vizsgálnunk kell az egy fő által ledolgozott órákat is. Erre a kérdésre a munkaidőmérleg adatai szolgálnak tájékoztatásul. (Ezután a szerző a munkaidőmérleg és a béralap elemzésével foglalkozik, majd rátér a terme—

lékenység vizsgálatára.)

b) Termelékenység

A termelékenység vizsgálata részben a természetes mutatók, részben a forint—mutatók segítségével történik. A természetes mértékegységben kife—

jezett mutatók alakulása üzemrészenként mutatja meg helyesen a terme—

lékenységet. Ezekkel a termelékenységi mutatókkal a műszaktfejlesztés keretében foglalkoztunk. A forint—mutatók közül az elemzést az egy mun—

kásra eső termelési érték, illetve a munkások egy teljesitett órájára eső ter—

melési érték alapján végezzük. a,

A; [beszámolási A megelőző Terv szerint időszakban

!

Megnevezés

időszakban

! ténylegesen ! ténylegesen

Egy főre (munkás) esö teljes termelési érték (Ft) 56 500 ! 58 844 [ 49 500 Egy órára eső teljes termelési érték (Ft) ... 108,6 3 109,7 ; 101,2

i !

A termelékenység mind a tervhez, mind a megelőző időszakhoz Viszo- nyítva emelkedett. Az emelkedés reálisnak tekinthető; alátámasztja ezt a ' természetes mértékegységben kifejezett mutatók kedvező alakulása is. A megelőző időszakhoz képest *mutatkozó nagy emelkedés részben a termelé—

kenység emelkedésével függ össze, részben pedig azzal kapcsolatos, hogy a

451:

^{* 1004 DR.} KOZMUTZA f par

vállalat a beszámolási időszakban vásárolt, nyers szövetből készített ki kész- terméket, mig a megelőző időszakban nyersszöVetvásárlás nem volt.

A nyersszövetvásárlás a termelékenységi mutatót nagymértékben emeli, minthogy kevés munkaráforditással jelentős érték termelése történt.

Ez a példa is azt mutatja, hogy a forintban kifejezett termelékenységi mu- tató csupán a tervhez képest ad tájékoztatást'a termelékenység valóságos alakulásáról, de még ott sem megbizható, hiszen a tervhez képest is változ—*—

hat a termékösszetétel. A megelőző időszakhoz viszonyítva azonban már egyáltalában nem ad megbizható számot, minthogy olyan tényezők, mint például a nyersszövetvásárlás, a termelékenységi mutató alakulását nagy mértékben befolyásolják. A forintban kifejezett termelékenységi mutató globális elemzése tehát nem ad szilárd alapot a munka megjavítására és helyette a természetes mértékegységekben kifejezett mutatókat kell alapo- sabban és részletesebben elemezni

, A termelékenység elemzésekor vizsgáljuk a teljesített órák és az átla- gos teljesitmény mutatóit is, a következő tábla szerint:

A beszámolási idő— ,A beszámolási negyedév Megelőző szakban ) teljesítése Megnevezés Izgi/559?— terv ténylegősen az előző a terv

ténylegesen szerint _ negyedév

1000 órában százalékában Darabbérben elszámolt munkások órái 620 628 626,3 101,0 99,7

Prémiumos időbérben elszámolt órák . . 67 65 653 97,0 100,5

Egyszerű időbérben elszámolt órák . . . 80 79 78,0 97,5 98,7

Havidíjasok teljesített órái ... 23 23 22,8 99,1 99,1 Munkások átlagos teljesítményszázaléka 130 126,5 l27,3 —— -—-

A bérezési rendszer elemzése azt mutatja, hogy a darabbérben elszá—

molt munkások órái a megelőző időszakhöz képest emelkedtek, a tervhez képest azonban csökkentek. Ez összefügg azzal, hogy a vállalatnál külön- böző bérügyi intézkedéseket terveztek, többek között a darabbéresek létszá—

mának emelését is, ez azonban csak részben valósult meg.

A munkások teljesítményszázaléka csökkent a megelőző időszakhoz képest, viszont magasabb a tervezettnél. A teljesitményszázalék alakulása szintén összefügg a bérügyi intézkedésekkel. A tervek szerint a normákat ott, ahol a műszaki feltételek megváltoztak, módosítani kellett volna és en—

nek megfelelően a teljesítményszázalékot csökkentve tervezték meg A valóságban azonban csak részben hajtották végre ezeket a bérügyi intézke—

déseket és ezért a teljesitményszázalék a tervezettet meghaladta.

ÖNKÖLTSÉG (

Az önköltség elemzésével kapcsolatos elvi szempontokra már a fentiek- ben rámutattunk, úgyhogy itt csak példát mutatunk be az önköltségelemzés végrehajtására.

0

AZ IPARVALLALATI TEVÉKENYSÉG ELEMZEÉE

A vállalati önköltségcsökkentési terv teljesítése

Megnevezés * Terv szerint Ténylegesen ! Eltérés

Önköltségcsökkentés százaléka. ... 4,1 5,3

Onköltségcsökkentés (1000 Ft) ... 1 029 1 330 %— 301

Ósszehasonlítható termelés részaránya ... 70,'7 6732

Az önköltségcsökkente's forrásai,

Terv szerint Ténylegesen *

Megnevezés

1000 Ha [ % 1000 Ft %

Műszaki intézkedésből ... 5903 57,4 7713 58,0

Újításból ... 215,2 20,9 269,4 20,3

Termelési érték emelkedéséből —. . . . 144,0 14,0 191,0 l4,4

Tervtúlteljesítésből ... —— _ —— 41,0 3,l

Igyéb okból . . . ... 79,6 7,7 5Z,4 ) 4,2

1 029,0 100,0 ] 330,0 ' 100,0

!

Az önköltségcsökkentés legjelentősebb forrásai a műszaki—szervezési intézkedések és újítások voltak. Az a körülmény, hogy az önköltségcsök- kentés jelentős részét ezekből a tényezőkből fedezték, a műszaki dolgozók

jó munkáját dicséri. V '

A behatóbb elemzés céljából üzemrészenként kell megvizsgálnunk az önköltségcsökkentést, valamint ezek forrásait.

Az önköltség alakulása üzemrészenként

1 Csökkenés Növekedés

Megnevezés ' lr———————————

[ 1000 Ft

Fonoda ... ;. - 234 Szövöde ... _ ... 1 113

Kikészítő ... 17

összesen 1 347 17

Le: növekedés ... —— 17 Vállalati önköltségcsökkentés ... 1 330

Az önköltség üzemrészenkénti alakulása azt mutatja, hogy a fonodá—

ban és a szövödében jelentős megtakarítás, míg a kikészítő gyárrészlegnél ráfizetés volt. Az elemzést a gyárrészleg szintjén kell tovább folytatnunk, hogy az önköltségcsökkentés okait és ennek forrásait részleteiben is fel

tudjuk tárni.

1006

Kártolt , fbnoda

Anyagmegtakarítás

A költségek csökkenése

Megnevezés a tervhez § a, bázishoz

tm. képest 1000 forintban ,

?

Nyersanyag ... ( 152 ' 200

Igénybe vett szolgáltatások ... 5 8

Festék ... 8 l l

l

!

165 ; 219

l l

A nyersanyagcsökkentés elemzésénél három döntő tényezőt kell vizs- gálnunk, az egyik a műszaki intézkedések hatása, a másik a fonási hozam alakulása, végül pedig a keverék—, illetve árváltozások.

A kihozatali százalék alakulása a következő volt:

!

időZsBzízlgan Terv szerint ; Ténylegesen

. Gyártmány , 1

százalékban

A gyártmány ... ! 85,2 86,0 87,3

B ,, ... 87,81 87,8 86,0

(7 ,, ... 82,6 83,0 83,5

Összesen " 87,4 87,2 87,7

A rendement tehát a tervhez és a tényszámhoz képest javult. Ezt a ja—

vulást forintban is ki tudjuk fejezni, amennyiben a keverék—értékekkel ki—

számoljuk a rendement—javulás következtében mutatkozó megtakarítást.

Az anyagköltséget befolyásolják még a keverék megváltoztatása (az ún. manipuláció), valamint az árváltozások. Az előírt keveréken belül módja van a vállalatnak bizonyos eltérések végrehajtására, amelyek a

gyártmány minőségét nem módosítják. A keverék megváltoztatása termé—

' aszetesen befolyásolja az önköltséget.

Ugyancsak befolyásolja az önköltségét a keverék módosulása következ—

tében használt különböző minőségű nyersanyagok árainak a bázisidőszakhoz képest jelentkező eltérése is. Ezeknek a változásoknak kimutatására külön táblát készítünk, amelyből megállapítjuk gyártmányonként az árváltozások, valamint a keverék megváltoztatása miatti eltéréseket és ebből az önköltség—

csökkenést vagy emelkedést.

A következőkben a számszerű elemzést egy fonalnál mutatjuk be:

,,A" kártolt fonal, ZO—es finomsági szám

! , Anyagköltség

Megnevezés ! Tenni—lés (kg) (Ft/kg)

, i

Bázisidőszakban ... _ . . . I 13 500 I 3636 Terv szerint ... ; 20 000 . 33,l7 Ténylegesen ... ] 21 000 ; 3439

DR. Kozmurzx'rmi. " *

AZ IPARVALLALA'I'I TEVÉKENYSÉG ELEMZÉSE _ 1007

Keverék—változtatás annyiban történt a bázis-, illetve a tervidőszakhoz képest, hogy rongy helyett részben gyapjúhulladékot használtak fel, amely—

nek olcsóbb az egységára, ezenfelül pedig a saját hulladék felhasználása is emelkedett, ami további megtakarítást jelentett.

Felhasznált nyersanyag megoszlása

A felhasznált nyersanyag Egységár Slázalékban

megnevezése (Ft) .

1(16233)!!! terv szerint ténylegesen

Gyapjú I. minőség ... 46,0 30,0 —— 45,0

Gyapjú II. minőség ... 42,0 20,5 50,0 5,0

Műrost...,.... 17,0 31,0 30,0 30,0

Rongy ... ; ... 13,3 15,5 15,0 9,o '

Gyapjúhulladék ... 10,5 -— —— 5,0

Saját hulladék ... ' 5,0 3,0 5,0 6.0

Összesen 1000 100,0 1000

A keverék— és az árváltozás hatását az alábbi táblában foglaljuk össze;

Anyagérték (Ft) %

Anyag megnevezése

bázisidőszakban terv szerint ténylegesen

_Gyapjú I. m. ... 17,25- —— 23,92

Gyapjú II. m. ... 10,92 25,20 2,7 3

Műrost ... 5,78 , 5,61 5,53

Rongy ... 2,66 — 2,46 1,53 ,

Gyapjú hulladék ... —— — 0,63

Saját hulladék ... ** O,25 ' 0,30 0,40

Összesen 36,86 33,57 34134

Le: hulladék ... ——-0,50 DAO 0,35

Anyagköltség (kg) . . . . 3636 ' 33,l7 3439

Fonási rendement (%) 8537! 86,0 87,3

A forintértékelésnél már figyelembe vettük azt is, hogy a fonási ren—

dement javulása miatt mennyivel volt kevesebb az anyagfelhasználás.

Végeredményben ennél a fonalnál a bázisidőszakhoz képest önköltség—

csökkenés mutatkozik, míg a tervhez képest emelkedés, ami azzal függ ösz—

sze, hogy a tervezett—42 forintos gyapjúár helyett ténylegesen a legnagyobb mennyiségben 46 forintos áron használtak fel gyapjút.

Hasonló módon Végezzük el a fontosabb gyapjúfonalaknál is az anyag—

— költség részletes elemzését, mert így olyan mélységig tudunk hatolni, amely a hiányosságok feltárásával intézkedési lehetőségeket is biztosít.

A bérmunka csökkenése azzal függ össze, hogy a termelékenység ja- vulása következtében a szűk keresztmetszeteket csökkenteni tudták. A fes- tékmegtakarítás néhány újítás eredménye.

1008 DR. KOZMUTÁ— lépni.; _

* (A Szövöde és a kikészitő'gyárrészl63.e1em'zése hasonlóképpenltörtén: ,

* * mint a fonodáé. A szerző a továbbiakban a bérek gyártmányonkénti elem—' , zésével, az üzemi költségek, a vállalati általános költségek és a termelési

költségek vizsgálatával foglalkozik.) '

ÖNKÖLTSÉGCSÖKKENTÉS ÉS VÁLLALATI EREDMÉNY

Az önköltségcsökkentési terv", valamint a termelési költségvetés közötti

kápcSolat érdekében részletesen elemeznünk kell, hogy az eredmény milyen összefüggésben van az önköltségalakulással, illetve mi okozta az attól való eltérést. Ez a vállalat műszaki és gazdasági vezetői részére annál is fonto—

sabb, mert lehetnek olyan esetek, hogy' az önköltségcsökkentési tervet a' * vállalat teljesíti, eredménytervét viszont nem, vagy pedig fordítva. Ef ösz—

szefügg azal, hogy a vállalat a tervtől eltérő profil szerint dolgozott és azok- ban a cikkekben teljesitett túl, amelyeknél az önköltség, illetve az akkumu—

láció a tervtől eltérően alakult. '

A vállalat az önköltségcsökkentési terv túlteljesítésével egyidejűleg terven felüli nyereséget is elért. Az erre vonatkozó elemzést a következők

szerint végezhetjük:

Ténylegesen elért' negyedévi üzemi eredmény ... 2791 000 Ft _ Tervezett negyedévi eredmény ... 1930 000 Ft

Túlteljesités ... , ... _ 861 000 Ft

A túlteljesítés forrásai: §

a tervnek mennyiségi, illetve értékbeni túlteljesítése, a tervezettől eltérő önköltség,

a tervezettől eltérő eredmény, *

nem tervezett különféle nyereségek és veszteségek. ,

A tervezett nyereséghányad a termelési értéknek, vagyis 37 557 000 forintnak

5,4 százaléka volt. ' t

A tényleges termelési érték figyelembe vételével ... ; ... 2028 000 Ft nyereséget kellett volna elérni.

, A termelési terv túlteljesítése folytán, tehát a nyereségtöbblet: .. 95000 Ft A tervezettől eltérő anyagok felhasználása következtében jelent— . kező megtakarítás: ...v ... 2 96000 Ft

Egyéb vásárolt fonalak és alapanyagok megnem tervezett anyag— (

árkülönbözete: ... _ ... 187 000 Ft A béreknél megtakarítást okozott, hogy a 140 cm szélességben

tervezett szövetek egy részét 160 cm szélességben gyártották; megta—

karitász

... ;... 161 000 Ft Festék és vegyszer megtakarítás, újításokból ... 229000 Ft Különféle költségeknél elért megtakarítás ... 236000 Ft Minőségi együttható javulásából megtakarítás ... 18000 Ft Összes megtakarítás: 1 225 000 Ft

_,_-_A megtakarítással szemben viszont bizonyos többlet—ráfordításaink' is véltek, éspedig a következők:

Segédanyag és üzemanyag felhasználási többlet ... 60 000 Ft Fűtőanyag— és energiatúllépés . . ._ ...,. . ._... 124 000 Ft , Cikkprofil *változás eredménye ... ,. 61 000 Ft

' _Különféle nyereségek és veszteségek egyenlege, mint veszteség .. 119000 Ft, '

V Összes veszteség: ... 364 000 Ft;

AZ IPARVALLALATI TEVÉKENYSÉG ELEMZÉSE, _ . 1009

, b

Tehát összefoglalva:

Önköltségcsökkentő tételek ... 1 225 000 Ft

Önköltségnövelő tételek ... 364000 Ft

Terven felüli nyereség ... _. 861 000 Ft

A fenti elemzés már bizonyos összevont eredményeket tartalmaz, pél—

dául a cikkprofil—változással kimutatott 61 000 forint anyagárkülönbözetet stb., amit külön elemezhetünk gyártmányonként.

MÉRLEGELEMZÉS

A normalizált forgóeszközök, valamint a tényleges forgóeszközállomány a következőképpen alakult:

Normák Forgóeszközök a tárgynegyedév

tárgynegyed- *W___

Megnevezés évre elején végén

1000 Ft—ban

Anyagok ... - ... 9 454 8 535 11 051

Befejezetlen és félkésztermék ... 11 113 10 160 9 447 Késztermék ... 2 676 836 ,938 Mobil készletek összesen ... 23 243 19 531 21 436 Immobil készletek ... — 233 153 Normal/izén forgóeszközök összesen 19 764 21 589

Tényleges készleteink a normalizált készleteket az anyagoknál túllépik, a befejezetlen és félkész, valamint a késztermékeknél nem érik el.

Az anyagokat illetően a fogyóeszközöknél mutatkozik lényeges eltérés a norma szerinti 850 000 forinttal szemben: a tárgynegyedév elején

1 420 000 Ft, végén pedig '1 839 000 Ft. -

A fogyóeszközök emelését az okozta, hogy nagyobb mennyiségben kel- lett ládákat és hüvelyeket beszereznünk.

Annak vizsgálata céljából, hogy mélyebb szinten állapíthassuk meg a normától való eltéréseket és ennek alapján intézkedéseket tehessünk, a következő módszert alkalmazzuk: a raktárakban, valamint egyes műhelyek—

ben megállapitjuk a norma szerinti átfutási időt, illetve az engedélyezett készletnapokat és ezzel állítjuk szembe a tényleges adatokat. A havonta, majd pedig negyedévre végzett vizsgálat megmutatja, hogy milyen anyag—

nál, illetve milyen félkész—, befejezetlen, vagy készterméknél mutatkozik eltérés.

Például a fontosabb nyers- és segédanyagkészleteink az egyes hónapok folyamán eltértek a normától, a nyersanyagkészlet általában alacsonyabb volt a normánál és csak az utolsó hónapban jelentkezik emelkedés, míg egyes segédanyagok készlete többszöröse volt a normának. *

A félkésztermékek közül a fonalkészlet általában alacsonyabb volt ,a

normánál. _

A gyártmányokra bontott befejezetlen és félkésztermékatfutási ideje általában nem éri el a normaszintet és ezért nem is tudtuk kihasználni a normalizált forgóeszközökre engedélyezett összeget. Ennek hiányát gyártás

1010 mi KOZMIITZA: AZ IPARVALLALATI TEVEREthSEG ELEMZÉSE

közben éreztük, mert a csekély készlet miatt a gyártás közben fennakadá— '

sok mutatkoztak. A befejezetlen és félkészáru hiányt az okozta, hogy kapa- citasunk egyes üzemrészekben nem volt elegendő ahhoz, hogy a normakész- letet feltölthessük..

A készárukészlet lényegesen alacsonyabb volt a normaszintnél. Ezt a forgóeszközcsökkentést tudatosan hajtottuk végre, hogy az elkészült kész—

termékkel haladéktalanul tudjuk az árualapot növelni.

Az előbb ismertetett módszer teljes összefüggésben van a mérlegbeszá—

moló mellékleteivel, ugyanakkor igen jó tájékoztatást ad a műszakiaknak már menet közben —— tehát havonta —— arról, hogy milyen forgóeszköz állo—

mánycsoportban és konkréten milyen gyártmányoknál van túllépés és en—

nek alapján intézkedéseket lehet tenni a forgóeszközcsökkentés érdekében.

Ezzel a módszerrel értük el azt, hogy a forgóeszközcsökkentési tervünket negyedévről negyedévre rendszeresen túlteljesítjük és terven felül tudunk forgóeszközöket a népgazdaság rendelkezésére bocsátani. "

ÖSSZEFOGLALÁS

Az előbbiek során olyan elemzési módszert igyekeztünk bemutatni, amely a napi, havi és negyedéves elemzések révén a vállalat vezetőségének hasznos adatokat tud szogáltatni.

Az iparvállalatok igazgatóinak jogairól szóló határozat fokozottabb jo—

gokat és kötelezettségeket ró a vállalati igazgatóra és növeli felelősségét.

Ahhoz, hogy a vállalati igazgató ezeknek a kötelezettségeknek eleget tehes- sen, a Vállalat gazdasági és műszaki vezetését magasabb színvonalra kell

emelni. '

Az ismertetett elemzési módszer lehetőséget ad a hibák rövid időközben való feltárására, tehát már menetközben operatív intézkedések megtételét teszi lehetővé. A negyedéves elemzéseknek ez a módszere szorosabb kapcso—

latot teremt az önköltség és a műszaki intézkedések vizsgálata között. Ezzel a módszerrel tudjuk végeredményben elérni azt, hogy a számviteli dolgo—

zók közvetlenül hasznosítható adatokat bocsássanak a műszaki dolgozók és a vállalat Vezetői rendelkezésére.