.:Oiiliil
u....n-n-n-c-n-n-lll-lllcnn-..n-
G) IRODALMI SZEMLE
Könyvismertetések.
Chronigue de limes.
Magyar Statisztikai Évkönv. Új folyam xxxvu. 1929.
Annuaz're Statistigue Hongrois.
Nouveau cours. Année XXXVII. 1929.
Szerkeszti és kiadja a Magyar kir. Központi Statisz—
tikai Hivatal. Budapest, 1930. 374 lap.
Publication de l'ijice central royal hongrois de sta- tistigue. Budapest, 1930. 374 pages.
Re'sumé. KOffice central royal hongrois de statistigue uient de publier I'Annuaire Statis- íigue Hongrois de 1929. Dans ce volume de prés de 400 pages, on trouve, outre les chifTres relatifs a [*année 1929, plusieurs statistigues figu—
rant pour la premiere fois dans l'Annuaire. Panni ces statistigues, il faut mentionner particuliérement celles concernant les Sociétés de sauveteurs, les
Asiles d'eniants de I'Etat, les propríétés de fidéí- commis, les arbres fruitiers, les accidents de la circulation et les théátres.
*
A Magyar Statisztikai Évkönyv 1929. évi köte-
tében a Központi Statisztikai Hivatal mostanában tette közzé a mult év főbb statisztikai adatait. A közel 400 oldalas kötet az évente visszatérő tábla- anyagon kívül több fontos új adatközléssel bővült.
A következőkben ezeknek az újabb tábláknak ada—
taiból ragadunk ki néhány kevésbbé ismert adatot.
A mentőegyesületekre vonatkozóan a Statisz- tikai Hivatal elsőízben most gyüjtött az egész orszá- got felölelő adatokat. Megtudjuk az adatokból, hogy a mentők a mult évben Budapesten 28.181, a vidéken 6648 egyént részesítettek első segélyben.
Az első segélyben részesített közel 35 ezer egyén közül nő volt mintegy 13 ezer.
Az állami gyermekmenhelyek adatai szerint a gondozás alatt álló gyermekek száma 1929 végén
27.922 volt, míg az éveleji létszám 67.407 volt.
A hitbizományi földbirtokokra vonatkozó újabb adatok szerint a hitbizományok száma a mult év végén 59 volt, összes területük 833 ezer kat. holdat tett, szemben az 1920. év elején 11 millió kat. hol- dat tevő állománnyal. A csökkenést főleg a vagyon—
váltság, illetőleg a földbirtokreform végrehajtása okozta. A hitbizományi birtokok területéből a szán- tóföld 307, az erdő 303, a legelő 86, a rét pedig 68 ezer kat. hold kiterjedésü. A hitbizományi birtokok túlnyomó része, összesen 620 ezer kat. hold, a du- nántúli dombosvidéken van, míg az Alföldön 145, az északi dombosvidéken csak 68 ezer kat. hold hitbizományi birtok van. A hitbizományi birtokok—
ból 279 ezer kat. hold terület van haszonbérbe adva.
Közli az Évkönyv az ország gyümölcsfaállomá- nyának adatait, ezek az adatok azonban csak a szántóföldekkel bíró gazdaságok gyümölcsfaállomá- nyát tüntetik fel. Az ország 15'7 millió gyümölcsfa- állományából szilvafa volt 4'8 millió, ezután legtöbb az almafák száma: 26 millió, míg körtefa 1'5, meggyfa 1'3, eperfa 1'2, cseresznyefa 1'1 millió.
Új közlés a közúti forgalmi balesetek adatai- nak ismertetése is. 1929—ben az országban a közúti járművek összesen 5.955 balesetet okoztak, amely—
ből a gépkocsik és motorkerékpárok által okozott balesetek száma 3.516 (59%) volt. Az összes bal- eseteknél 3.711 egyén sérült meg. A sérülések közül 268 végződött halállal.
Igen érdekesek a színházakra vonatkozó új adatgyüjtésnelk eredményei is. Az 1928/29. évadban Budapesten a színházak száma 17 volt. A vidéki
színházi kerületek száma 18 volt, a községek száma,
amelyekben előadásokat tartottak, 164. A budapesti színházak befogadóképessége 16.425, a vidékieké 69.484 volt. A színházi személyzet összes száma Budapesten 3.103, a Vidéken 899, összesen tehát 4.002 volt, megoszlása a következő: igazgatási tiszt-
viselő, irodai és pénztári alkalmazott 160, mű- szaki alkalmazott 469, segédszemélyzet 801, művész és művésznő 763, karban működő szereplő 1.385,
zenekari tag 260, rendező 56, ügyelő 40, súgó 43, kartanítő 15, balettmester 10. A budapesti és vidéki színházak a színházi év alatt összesen 12.346 elő- adást rendeztek. A nézőhelyekre eladtak 34 millió jegyet. Az előadott darabok közül opera volt 109, balett 11, operett 626, népszínmű 70, szomorújáték 62, vígjáték 357, színmű 230, bohózat 112, látvá—
nyos színmű 39, más színmű 43. Elsőízben előadásra
került 227 színdarab. A színpadi szerzők közül ma- gyar honos volt 827, külföldi 450.
Számos új táblával találkozunk
biztosításügyről, a főiskolai hallgatókról szóló rész—
ezenkívül a
ben is.
Maurice Willaert: Historiaue de la Fédéra- tion des coopératives pour dommages de guerre.
Bruxelles, Imprimerie Nationale, 1930. 155. 1.
A háborús károk összeállításának és a káro- sultak támogatásának nagy munkáját a belga kor- mány a háború befejezése után azonnal megindí- totta. A hadi kárpótlások megállapítása és megíté- lése céljáhól a törvényhozás külön bíróságokat ál- lított fel (tribunaux de dommages de guerela me- lyek gyorsított eljárással igyekeztek a hadi káro-
12. szám.
—— 1130 ——
%1930 sultakat rekonstrukciós munkálataikban pénzbeli
segélyekkel támogatni. E bíróságok azonban — kii- lönösen a leginkább sujtott vidékeken —— nem tud- ták az eléjük kerülő ügyek nagy tömegét kellö gyorsasággal lebonyolítani. Ezért eleinte a kormány közvetlenül adminisztratív úton is igyekezett a ká- rosultaknak segítségére sietni, később pedig a szö- vetkezetek szövetsége kapcsolódott bele a kártalaní—
tási akcióba. A szövetkezetek munkája kettös irány—
ban mozgott. Egyfelől helyi szervezeteik révén a rekonstrukciós munkálatok gyorsítását segítették elő, másfelől —— állami garancia mellett _ a kár- talanítási összegek könnyebb mobilizálását tették lehetővé.
Willaert könyve a szövetkezetek ezirányú mun—
kásságáról számol be részletesen s az elért ered- ményeket a függelékben adott statisztikai tábláza- tokban mutatja be. A nyolc esztendő alatt, amíg a szövetkezetek központi szövetségének működése tartott, ez a szervezet a külön bíróságokkal együtt összesen 261.962 esetben közvetített kártalanítási segélyt 2'4 milliárd frank értékösszegben. Úgy a
kártalanítások száma, mint összege 1923. és 1925.
években volt a legmagasabb.
A könyv tulajdonképeni statisztikai anyaga csupán ebben a függelékben közölt néhány táblá- zatból áll, melyek a rekonstrukciós munkálatokban résztvett fenti szervek működésének eredményéről csak nagy általánosságban számolnak be. A könyv maga inkább a történeti leírását nyujtja az újjáépítés érdekében kifejtett erőfeszítéseknek, jóllehet kétség—
telen, hogy részletesebb adatok felhasználásával a véghezvitt munka jelentősége plasztikusabban lett volna kidomboritható.
Productionsbedingungen, Organisation und Ergebnisse Landwirtschattlicher Betriebe in der Tschechoslowakei.
Publicationen des Landwirtschaftlichen Institutes für Buchführung und Betriebskunde des Tschechoslo—
wakischenkkepublik. Prága, 1930 XLII—t—öüö ]. __
pages.
A Cseh-Szlovák Mezőgazdasági Uzemtani és Számviteli intézet nemrégiben adta ki a mezőgaz—
dasági termelésre vonatkozó tanulmányainak II.
kötetét, amelyben az Intézet reprezentatív statiszti- kai adatgyüjtéséröl és annak eredményeiről számol be. Az adatgyűjtést az Intézet 1.652 mezőgazdasági üzemnek küldött egyéni kérdőívek útján hajtotta végre az 1909—1913. évek átlagaíra vonatkozólag.
A begyűjtött adatok feldolgozása négy kötetben fog megjelenni.
A kiadványsorozat most tárgyalt második kö—
tele összehasonlító statisztikai módszer alkalmazá—
sával közli a rendelkezésre álló számszerű anyagot területi és birtokkategóriánkinti felosztásban, vala—
mint a reprezentatív úton nyert anyag kritikai bírálatát.
A feldolgozásnál az Intézet figyelemmel volt az ország egyes vidékeinek a megművelési viszonyok terén megnyilatkozó egyöntetűségére, a haladottabb és intenzívebb termelést folytató nyugati és az exten—
zívebben termelő keleti vidékek közt a gazdasági és kulturális téren mutatkozó különbségekre.
Ebből kiindulva, az Intézet a Cseh-Szlovák Köz—
társaságot gazdasági termelési vidékekre és körze—
tekre osztotta fel. A tanulmány eredmén—yei meg- világítják a nagyságkat'egóriáik jellegzetes szerepét úgy a magángazdaság, mint a közgazdaság szem—
pontjából.
A közölt adatok, bár a termelésnek a háborús változások előtti állását mutatják be, alapul szol—
gálhatnak a jelenlegi időkre vonatkozó köZgazdasági vizsgálódásoknál is.
A kiadvány bevezető részének, valamint az egyes táblázatoknak szövege a csehen kívül német és francia nyelven is megtalálható.
La Républigue Polonaise. Atlas Statistigue.
Kiad4j; la Lengyel Statisztikai Hivatal. Varsó 1980. XII ']L . —— p.
A közelmultban jelent meg a lengyel Központi Statisztikai Hivatal új kiadványa, a Lengyelorszá—
got ismertető statisztikai atlasz. Az atlasz a ma gyarázó táblákon (I—XII.) kívül 42 térképet, grati—
kont, illetve síkdiagrammot tartalmaz. A mű meg—
jelenését kétségkívül a Nemzetközi Statisztikai In—
tézet 1929. évi varsói (XVIII.) ülésszaka tette idő—
szerűvé és részben propagandacélt szolgál, amit a mű fényűző kiállítása is bizonyít.
A művészi kivitelű atlasz hatalmas statisztikai anyagot ölel fel és az álló népesség, népmozgalom, valamint a gazdasági élet minden fontosabb je—
lenségeivel foglalkozik. Az álló népességet kilem—
térkép, illetve sikdiagramm szemlélteti, kiterjesz—
kedik ez a rész a népesség, kor-, nemzetiség, fele-
kezet, valamint foglalkozási ágak szerinti megosz—
lására, a népsűrűségre, a néptömöriilésre és a la—
kásviszonyokra stb. Egy—egy térkép ismerteti a természetes népmozgalmat és a vándormozgalmat.
A közegészségügyi és kultúrstatisztikát tárgyaló három grafikon (39—41.) —— a lengyel statisztikai évkönyv beosztásának megfelelően _ a mű legvé—
gén, a gazdasági statisztikai rész után van elhe—
lyezve.
A gazdasági életet 25 tábla ismerteti, a mező- gazdasági, ipari, kereskedelmi és forgalmi statisz- tikán, valamint a hitelélet statisztikáján kívül he- lyet kaptak itt a földreformra, az árakra, valamint a bérekre és bérharcokra vonatkozó statisztikai adatok is.
Az atlasz gazdag és értékes tartalmából kir. - gadjuk a népesség nemzetiségi megoszlását ismer—
