A világ gyapjútermelése.
PrOduction mondiale de lame.
Az 1925. évi gyapjúprodukció az Amerikai Egyesült-Államok bel- és külkere kedelmi ' hivatalának kimutarasa szerintl) 13102645 g-ra tehető, vagyis az 1924. évben termelt mennyiséget 389464 oval mulya felül. Az
emelkedés túlnyomó része a világ legnagyobb gyapjútermelőterületére. Ausztráliára esik, mely a Vilagtermelésnek több mint %%— m szolgal—
tatia. A tárgyalt évben az elöző esztendőhöz viszonxítottan jelentékeny volt a löbblermelés meg az AmerikaiEg; esült —Államokbm és Uru guwban
Afentemlítetthivatil kimutatásai a gyapjú—
termelő országokat két kategóriába sorozzak aszerint, hogy a termelésre vonatkozó adatok hivatalos, vagy legalabb is teljesen megbíz—
ható forrásból szarmaznak, avagy csupan becslésszerüleg' állapíthatók meg. Az első csoportba tartozó országok adatait, melyek állatszamlálasokon és nyirasi eredményeken alapulnak, meglehetős pontosaknak tekinthet- jük, míg a többi országokra vonatkozó ada- tokat kellő óvatossággal kell mérlegelnünk.
A világ gyapjútermelése métermázsákban.
Production mondiale de lame en animaux métrigues.
l1909— 13
Ország § '
) § atlag 1924 1920
1 ays §§ moyenne §
I. Statisztikai felvételen alapuló adatok. — Données se basant sur (les relevés statistigues.
Amerikai Egy. Áll 1, 422. 918 1,296.508 1,869.802
Kanada . § 50. 781 68.457 72.136
Mexiko . § 81.710 12.911 12.911
Argentína § 1,624.857 1268400 1,245.750 Brazilia . . . . § 158.550 86.070 88.186
Chile . 78.958 147.225 149 490
Peru . . 45.028 85.071 39.936
Uruguay . 711065 487145 498300
Ausztria. 69.581 9.255 8.607
Belgium . . .- 4.802 3.851 3 805
Bulgaria. . 107361 109853 115289 Cseh Szlovákia . § —— 17.984 19.071
Dánia. . . i§ 15.891 7.139 5.495
Észtország . . . §§ —— / 8.072 8 072 Finnorszag . . . * — 22.650 22.650 Franciaország . . § 365517 196 661 200.738
l
% L. Commerce Reports 1926 11. sz.
Orszá 1909—13
* g átlag 1924 1925
Pays moyenne
Németország 235560 240090 240090
Görögország 63.420 89—739 81.540
Magyarország 79.896 59.796 67 769
Izland 8 969 9.989 6.931
Olaszország . 249150 258210 258210
Lettország . . . —— 8.684 8.684
Litvánia . — 24.276 24.276
Hollandia 16.109 26.464 26 464
Norvégia 36.965 24.969 25.868
Lengyelorszag 32.168 20.294 20.805 Portugália . 45.300 27.180 27.180
Romania 59 923 289682 248878
Spanyolorszag 326160 368742 368 742
Svédország . 13.024 9.839 9.966
Svajc . . 4.752 3.398 2.990
Törökország 126840 — _
Nagybritannia. 607020 418119 435270
ir szabadallam — 63420 31.910
Jugoszlavia 115270 125309 126840
Algeria . . . 159551 149490 159456 Brit-Délafrika . 751478 828990 838050
Marokkó . 67.271 99.660 99.600
Tunisz 16.920 19.932 19.932
Ausztralia . 3,194.311 3,000.672 3,329.550
Új-Zéland 899087 851640 770100
1. összesen —— total 11,796.153 10,695.8?6 11,112.480
ll. Beeslésszerű adatok. — Estimaíions.
Közép—Amerika és § §
Nyugatindia. . . 4.530 ' 8 398 3 398 Falkland— szigetek 19.588 20.885. 20.385 Efry eb Del-Amerrk 22. 650 22.650 22.650 Oroszország § 1 ,721. 400 888350 883350 Brit India § 271. 800 271800 271800
Kina '. . § 226500 339750 389750
Egyiptom . § 27.180 86.240 36.240
Francia Afrika. : § 4.530 9.966 9.966
Madagaszkár § 22.650 8.986 3.986 Perzsia . § 55.021 86.070 58.890
Ázsiai Törökorsz. § 401700 271300 271800
Egyéb allamok .§§ 58.890§ 67.950 67.950 11. összesen—total § 2,842.439 2.017345 1,990.165
I—II. össz. —— total §14,638.592
l
ll ll
ugrat-4013, 02.045
!
Az első csoportban az öt legnagyobb gyapjú—
termelő orszag —— Ausztrália, Argenlina,Egy
7. szám.
_ 446 _—
1926Államok, Uruguay és Dél-Afrika — közül csu-
pán Argentina produkciója esett némileg vissza az előző évhez képest, ez a cs' kkenés azon- ban atöbbi országok bővebb hozama foly- tán a világtermelésben nem érezhető.
Míg az első csoportba tartozó országok termelése a világ gyapjúforgalmának meg—
itélése szempontjából nagy jelentőséggel bír, mivel termelésük jelentékeny része nemzetközi forgalomba kerül, addig a Il. sz. táblában szereplő országok termelése —— Kína és India kivételével, melyekből tekintélyes mennyiségű szőnyeggyapjú kerül kivitelre —túlnyomórészt belföldön használtatván fel, világpiaci forga- lomba nem kerül.
Magyarország széntermelése.
(tonnában).
Production de charbon de la Hongrie (en tonnes).
_o _ Feketeszén ! Barna szén Együtt
:: § § Houille ! Lígnite Ensemble
Si § bruttó [ nettó 5 bruttó nettó bruttó í nettó lvrute notte : brute "ette brute nettc
1921 427140 342237 5692510 5184633 6119650 5526870 1922 935318 740896 6190739 561530] 7126057 635619?
1923 850687 678643 6859364 622467? 7709051 6903320 1924 816070 688675 6352987 5741655 7169057 6430330 1925 805018 705456 5520761 503683? 6325779 5742293 1926 1. 64057 57444 525895 471220 589952 528664 ll. 63208 57714 414349 377978 477557 435692 I ll . 6Éi957 63732 447000 40830? 516957 47203'4 lV. 63933 58736 , 357964 32953 421897 38826il V. 60227 55228 x: 349271 321578 409498; 376806
; e KERESKEDELEM Es KÖZLEKEDÉS e l
....-.....
Magyarország külkereskedelme 1926. május havában.
Commerce esctérieur de la Hongrie au mois de mai 1926.
Résume'. Au mois de mai la valeur des marchandises importées se chiűprail par 58'4 millions de couronnes-or et la valeur des eac—
porlations alleignit 49'7 millions, donc l'excé—
dent des importations figurait dans la balance commerciale hongroise avec 8'7 millions de couronnes-or. Au cours des mois de janvier
—— mai 1926 le développement du commerce extérieur s'accentua, par rapport a la période conforme de l'année écoulée, les importations et exportations ayant progressé dans la méme mesure. Pour les sing premiers mois de lanne'e en cours lexcéolent des importations s éléoe a 606 millions de - couronnes—or, surpassant ainsi le passif de 585 millions gui reoient iz la méme période de Pannée précé- denle.
Magyarország külkereskedelmi mérlege az
1926. évben, januárt kivéve, mikor a beho-
zatal és kivitel egyensúlyban volt, minden hónapban jelentős behozatali többlettel zárult.A passzívum elsősorban a lisztkivitel ellany- hulásával magyarázható. Mivel májusban a lisztexporta március—április hőnapokhoz viszo—
nyítva erőteljesen fejlődött, májusban külföldi árúeserénk behozatali többlete is kisebbedett.
Május havában a behozott árúk értéke
58'4, a kivitt árúk értéke 49'7 millió arany-
koronát tett, a külkereskedelmi mérleg pasz—szivuma tehát 8? millió aranykorona volt.
Az 1926. év január—május hónapjaiban a forgalom a mult év hasonló időszakához képest úgy a behozatalban, mint a kivitelben
egyformán körülbelül 10 százalékkal emelke- dett. A folyó év első öt hónapjában kill- kereskedelmi forgalmunk behozatali többlete 60'6 millió aranykorona volt, valamivel tehát meghaladta a mult év ugyanezen időszakára eső 58'5 millió aranykoronányi passzívumot.
A behozatalt a mult év május havi for- galommal összehasonlítva, legelőször a pamut—
és gyapjúszövetek, valamint a kötött pamut—
árúk importjának hanyatlása tűnik fel. A külföldi vásárlások megcsappanása valószinű- leg az esős és hűvös időjárással is összefügg.
Nagyobb csökkenés májusban még csak a nyerspamutnál mutatkozik, a január—májusi behozott nyerspamut mennyisége azonban megegyezik a mult év első öt hónapjában importált mennyiséggel. __A behozott papiros és papirosárúk értéke majdnem kétszerese a tavaly májusban importált papiros értékének s a nyersrizs importja is megkétszereződött.
A selyemgaze és kreppszövetek importja a francia szerződés életbelépte folytán élénkíilt meg. A kimutatott mennyiség egyrésze azon- ban kikészités után jött vissza az országba.
A nyers- és megmunkált fa csoportjában a mennyiség visszaesése mellett mutatkozó ér- ték növekedést az okozta, hogy az idén az importban sokkal több az épületfa, mint tavaly.
A kivitel értékét hátrányosan befolyásolta, hogy a gabona— és lisztárak az idén májusban jóval alacsonyabbak voltak a világpiacon, mint a mult évben. A lisztexport visszaesését kiegyenlítette a búza- és rozskivitel emelke—
