10—1 1. szám
keleti részén szlávok főleg a platókon és a hegy- ségek sze'lén találhatók Erdélyben elsősorban az erdélyi érohegység keleti szegélyén, a Maros és Kis- Szamos között, valamint Gyulafehérvár táján és Hunyad megyében mutat ki szlávokat. Nyomok még a magyar településterület egyes más részein is, kimutatható.
Külön hangsúlyozza, hogy a szlávok a magyar településterületen, sőt még azon kívül is, gyor- san és teljesen felszívódtak a magyarságba. Ez azonban nem lett volna lehetséges, ha a magyar- ság, amint azt oly sokan tévesen állítják, csupán kis számú lett volna a szlávokhoz képest. Egy törpe kisebbség a történelem tanusága szerint ha- talmas tömeget hódíthat meg, leigázhat, de soha- sem tudja őket asszimilálni, hanem ellenkezőleg maga veszíti el bennük népiségét. A rendelkezésre álló történeti forrásokból kivehető, hogy a hon- foglaló magyarság nem csupán egy kisszámú ural—
kodó rétegből állt, hanem széles, magyar népiségü
néptömegekre támaszkodott. Ez a finn—ugor szolga—
réteg és nem az inkább török eredetű urak ma—
gyarosították meg az itt talált szláv és egyéb nép—
szórványokat, Ök adtak nevet a tájnak, viznek, falunak és ezeket a neveket vették át a később beköltözött szlávok, románok és né—
metek.
A munka erednn'rnyeit végül egy kiválóan összeállított etnográfiai térkép szemlélteti.
R. Gy. dr.
idegenek.
Európai gazdasági együttműködés.
Cooperation émnomigue européenne.
Budapest, Stádíum, 1948. 200 1. M pages.
Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter a német gazdasági élet jelentös súlyú tén 'ezői által írt, statisztikai szempontokat is felölelő gyűjtemé- nyes munka előszavában hangoztatja, hogy Magyar- ország, bár függetlenségét a legnehezebb feltételek mellett is mindenkor ki tudta sohasem zárkózott el az európai kontinens fejlödését bizto sító eszmék befogadása elől, de ezeket mindenkor a sajátos magyar lelkület, a tradíciók és adottsá- gok messzemenő figyelembevételével ültette át a magyar talajba. Ma is megvan bennünk nemcsak a képesség, hanem a készség is, hogy közre működjünk minden olyan kezdeményezésnél, amely az európai szolidaritást szolgálja.
vivni,
bevezetőben rámutat azokra a politikai és katonai eseményekre, ame- lyek végezetiil elvezettek az európai gazdasági együttműködés gondolatára. Vázolja a Német Bi—
rodalomra váró vezető szerepet és a de'Lkeleteuró- pai általános életszínvonal emelésének és iparoso—
dásának fontosságát hangoztatja '
Funk Walter
szerint az új gazdasági rendet két tényező hatá- llunlce egyetemi tanár
birodalmi gazdasági miniszter
i—623— 1943
rozza meg, a közösségi munka és a gazdasági szabadság. Az igazi gazdasági szabadságot az élet—
mezési és nyersanyagforrások biztosításában, a.
pénzügyi érdektől és konjunktúrális kötöttségektől való mentességben és az egyénnek a közösség alá való önkéntes rendelésében találja meg. Az európai gazdasági egység kialakulására döntő fontosságú, hogy Európa minden követel—
ményt kielégítő zárt gazdasági egységet alkot. Ki- tűnik ez a szárazföldünk természetes teljesítő ké—
nemzetközi
pességéből. Elegendő mennyiségben állanak ren- delkezésre a legfontosabb ipari nyersanyagok, mint a kőszén, vas- és aluminium. Igen jelentős a mezőgazdasági önellátás foka is. Ahol pedig hiányok mutatkoznak, ott a különböző műanyagok terme—
lése ad kiutat. Európának mindazon részeit, ame—
lyek még hátramaradottak, természetesen be kell vonni a belterjes gazdaságba és nem lesz elke- rülhető a racionalizálás sem.
Jecht egyetemi tanár az európai gazdasági.
együttműködés történeti kialakulásával foglalkozik és elérésének legfontosabb eszközét a hosszú- lejáratú gazdasági szerződések megkötésében látja.
Woermann professzor az európai mezőgazda- ság kérdését vizsgálva az élelmiszer termelés fo—
kozására szükségesnek tartja mindazon területekv nek a művelésbe való bevonását, amelyek
érdemesek a kultúrára. Emellett még szükség van.
a terméshozamok emelésére, a talajkihasználás belterjessé tételére és az állattartás
még
hozamának emelésére a tenyésztés fejlesztése, a racionális.
takarmányozás útján.
Reithingcr az európai ipargazd—aságról érte—
kezve a jövő fejlődést a kölcsönös együttműködés- ben látja, amely az elzárkózás és ellenséges "e':- s—engés helyére lép. Mint második elvet, a telíes foglalkoztatottság követelményét állítja fel, majd a termelésnek és fogyasztásnak az európai nagytér—
ségben kialakuló regionális rendjéről értekezik, Beísiegel az európai munkaerök háborús tog- lalkozásáról megállapítja, hogy 1942. évi becslések szerint a Németországban foglalkoztatott külföldi munkások száma elérte az öt millió főt. A háború után Németország külföldi munkásszükséglete' mindenesetre csökkenni fog. Ekkor azonban egy nagyszabású európai munkásesere fog gondos- kodni arról, hogy egyetlen munkaerő se menjen veszendőbe, amíg valamely európai országban fog- lalkozást találhat. Ez a munkásesere azonban csak akkor lehet minden országra áldásos, ha felelős helyről irányítják és rendben folyik le. A belföldi munkapiac mentesítésének másik módja a rendelé- seknek külföldre való kihelyezése.
Koenigs államtitkár a közlekedés kérdéseit taglalja, Benning pedig a valutakérdésröl számol be, Véleménye szerint az új Európában az arany
10—i 1. szám
valutárisan nem jut szerephez, csak mint árunak lesz jelentősége. A fejlődés irányát a multilaterális Európa-clearing jelzi az egyes államok valutáinak szerves összehangolásával. Rendkívül fontos az egy- másközti Vváltóárfolyamok helyes meghatározása és a rövid, valamint hosszúlejáratú hitelnyújtás egy—
behangolása,
Clodius az európai gazdasági és kereskedelmi
—— 624 —— 1943
szerződések problémájával kapcsolatban a regio—
nális elvet és Európa gazdasági önállóságának fontosságát hangsúlyozza.
Hunke végül zárószavúban rámutat arra, hogy az új Európában .az egyén helyébe a népi közösség lép, a világpiac forgalmát az élettér váltja fel, a tőkében való számolás helyett pedig a jövőben a munka fogalmával kell operálni. M. A.
!
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.
Ouvmges arriués á la bibliothégue de l'Office Central Royal Hongrois de Statistigue.
Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications d'intérét international et ouurages théorigues.) -— The statesmanls year—
book. Statistical' and historical annual of the states of the world for the year 1943. Edited M, Epstein.
XXII —)— 1469 l. London. 1943.
Balogh Arthur dr.: A Nemzetek szövetsége húsz évi működésének mérlege. 151. Kolozsvár.
1940, (Erdélyi tudományos füzetek. 119.)
Boér Elek ifj.: Az arany és a kliring harca.
. 16 1. Kolozsvár. 1943. (Klny. a Hitel 1943. évi júniusi számából.)
Carr, Edward/"Hallett: Grundlagen eines dauem—
den Friedens. 320 l, Zürich. 1943.
Dékány István dr.: A mai társadalom. Beveze—
tés a társadalomtudományokba. 2., szociológiai mű- szótárral bővített kiad. 388 1. Budapest. 19-13.
Heller Farkas: A közgazdaságtani elmélet tör—
ténete, 192 l, Budapest. 1943.
.Iiinger, Wolfgang: Kampf 21.4[2] l. Leipzig. 1942.
Kelemen Móric: A racionalizálás nemzeti és nemzetközi vonatkozásai. 21 1. Budapest. 1941.
(Klny. Közigazgatásunk nemzetközi kapcsolatai ('.
műből.)
Keller, Robert von: Von der Kriegswirtscha/t zar Friedenswirtschaft. 117 l. Stuttgart. 1940.
Kislégi Nagy Dénes dr.: Beszélgetés egy eke mellett. Közgazdasági kérdések ismertetése könnyít formában. 151 1, Budapest 1943.
Kiszely János: Kis közgazdasági enciklopédia.
47 1. Budapest. 1943.
Koós Zoltán: Pénz és hitel. 203 1. Budapest.
1943. (Tébe zsebkönyvtár. 7.)
Rtljfy Tivadar dr. vitéz: A vállalkozás az 'irá- nyitott és a nagytőrgazrlaságban. 11 1. Kolozsvár.
1943. (Vállalalgazdasági könyvtár, 2.)
Seraphimf'Dr. Hans Jürgen: Deutsch—südost—
europáísche W'irtsehaftsgemeinschaft. 154 l. Berlin.
1943.
Theiss Ede dr.: Konjunktúrakutafás. 167 1.
Budapest 1943. (A mérnöki továbbképző intézet kiadványai. XV. 11.)
Varsányi Gyula dr.: Külkereskedelem és nagy—
térgazdaság. 8 1. Budapest. 1943. (Klny. a Kárpát—
medence 1943, évi augusztusi számából.)
Weber Tibor dr.: A nemzetközi pénz. Brit és amerikai ualutatervek a háború utáni időszakra.
15 1. Budapest. 1943.
Willkie, Wendell L.: Unteilbare Welt. 317 !.
Stockholm, 1943.
Magyarországi. (Hongrie.) —— Adóstatisziika, 1941. 498 l. Kiadja a m. kir. pénzügyminisztérium.
Budapest. 1943.
um Kautschuk.
A Magyar közgazdasági társaság szaktanács—
kozmánya a tőkeke'pződés előmozdításáról. 9 1.
Budapest. 1943. (Klny. a Közgazdasági szemle 1943.
évi 4. számából.)
Az Erdélyi magyar gazdasági egyesület mun- kája, 1942/3. 216 1. Kolozsvár. 1943.
Csonka—Magyarország közigazgatási helység—
névtára, 1944. (15. kiad.) Szerk.: Várady Károly vitéz. 291 1. Budapest. 1943.
Der soziale Fortschritt in Ungarn, 73 ], Buda!
pest_ 1943. (Francia, angol és olasz kiad. is.) Erdélyi szellem — magyar lélek. Az Erdélyi párt kiadása. 29 1. Kolozsvár. 1943.
Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kampusz 1943"
1944. évre. Szerk.: Kallós János, I/ll. köt. XXXI T':
584 1. Budapest. 1943.
Magyar statisztikai társaság, 1932/1942. 84 '1.
Budapest, 1943. (A Magyar statisztikai társaság kiadványai. 17.)
Nagy magyar compass, 1943/1944. Szerk.: Ga—
lántliai Nagy Sándor örököse. I. rész. 517 l. Buda- pest, 1943.
Aldobalyi Nagy Miklós: Magyarok a Kis-Sza- mos melle'kén. 15 1. Kolozsvár. 1943. (Klny. a Hitel 1943. évi júniusi számából.)
Badacsonyi József dr.: A magyar ipartörvény gyakorlati kézikönyve, I. köt. 346 1. Budapest. 1943.
Balla Pál dr.: A magyar—szerb politikai kap- csolatok alakulása napjainkig. 18 1. Budapest.
(Klny. a Láthatúr 1943. évi júniusi szímrából.) Balogh Artur: Erdely nemzetiségi kérdései.
12 1, Kolozsvár. 1943. (Erdélyi tudományos fűz-e lek. 153.)
Bornemisza Géza: Magyarország ipara és a Bat—
kán. 9 1. Budapest. 1943. (Balkán—füzetek. 12.) Dabasi, Al.: Geschichtlieher Abriss über die Rumánen in Maramures. 22 l. —l— 1 térkép. Bucu—
testi. 1940.
Drenyovszky Gyula: A pe'nz— és bankpolitika a magyar közgazdaságban. 12 1. Budapest. 1943
Erekg István dr.: Adalékok a modern magyar pénzügyi közigazgatás kialakulásához. 29 l. Pécs.
1943. (Pannonia könyvtár, 66.)
Farkas Árpá-d: Erdélyi kisgazdaságok emberi munkája három év (1938H1940) adatai alapján.
371. Kolozsvár. 1943. (Az E.M.G.E, gazdaköri könyvtára. 7.)
Gáldi, Ladislaus: Zur Frege des ruma'nischen Kerngebiets in Siebenbi'irgen, 39 1. Budapest. 1942.
(Ostmitteleuropáisohe Bibliothek. 44.)
Gáspár János dr.: Munkások és parasztok biológiai sorsa. (Vizsgálatok egy gyártelep—en és környékén.) 30 1. Budapest. 1943.
Horváth Barna: A közvélemény vizsgálata.
167 l. Kolozsvár. 1942. (Acta juridico—politica. 8.)
%may__,.
