A törvényhatósági jogú városokban a nőtöbblet ingadozása szembeötlő eltéréseket"
mutat (ez egyébként egy—egy vármegyének népesedését is jellemzi). Az erre vonatkozó adatokat a 9. sz. tabla mutatja be.
; Népességünknek több mint egyhatoda (17.1 %—a) él az ország gazdasági és társadalmi!
életének központjában, Nagy-Budapesten. Ennek a világvárosias méretű, nagy nép- tömörüle'snek a lélekszámváltozása tehát külön is figyelmet érdemel. A 10. sz.
tábla a főváros és a 21 környékbeli város ill. község adatait foglalja össze!)
A lakosság száma tehát nemcsak magában a székesfővárosban esappant meg, hanem környékén is; az elővárosokban azonban a fogyás jóval kisebb volt, mint
az erősebben elpusztított Budapesten. ,
A nagy—budapesti lélekszám—eltolódás összefoglaló képét érdemes összevetni a vidék- nek, vagyis az ország többi részének az adataival is. (10. sz. tábla.) E szerint ugyanis,, Nagy—Budapest lakóinak 122.000—es (7.2%-nyi) megfogyásával ellentétben a vidéké nem csökkent, hanem 1949—ben is csaknem az 1941. évi színvonalon maradt (pon—
tosabban mindössze 13.000 fővel, azaz 0.2%—kal emelkedett). A nőtöbblet alakulása is egészen más képet mutat Nagy—Budapesten, mint a vidéken.
10. sz. tábla
A népesség számának és a nőtöbbletnek alakulása Budapesten, vidéken és az egész országban 1941 és 1949 között
Jelenlevő népesség Tényleges ágait???
szaporodás
Részletezés " (.Hv_f0gyás(.._) ,—
1941 * ') 1.949 1941— 1949 1941 ')1949 Budapest ... 1,164.963 1,058.288 -———106.675 . -———9.2 1.148 1.214 21 környékbeli város és község ... 528.739 512.917 —— 15.822 —-3.0 1.090 1.124 Nagy—Budapest ... 1,693.702 1,571.205 ——122.497 —7.2 1.130 1.184 ' Vidék (az ország többi része) ... 7.622.372 753608] % 13.709 4—02 11324 1.061 Magyarország össwsen: ... 9,316.07'4 ! 9,207.286 —168.788 [ ——1.2 ! 1.044 ] 1.081
A népszámlálás előzetes adatai az ország népességének itt felsorolt változásaiba engedtek betekintést. Az adatok folyamatban lévő feldolgozása hónapról—hónapra újabb eredményeket ad, amelyek további következtetésekre, törvényszerűségek meg- állapítására nyujtanak lehetőséget.
Statisztika és politika*
I.
A háború utáni új viszonyok között, amikor a szovjet nép megfeszített erővel hareol az új sztálini ötéves terv munkaprogrammjának megvalósításáért, a közgazda- sági ismeretek mély és sokoldalú elsajátítása fontos feladataként áll a szovjet értel—
miség, a párt— és államapparátus káderei és a gazdasági téren dolgozók előtt.
Ismeretes Marx azon tétele, hogy minden szociális, politikai és szellemi élet—
folyamatnak előfeltétele az anyagi élet termelési módja.
A marxizmus-leninizmus azt tanítja, hogy a társadalmi fejlődés törvényeinek vizsgálatához a kulcsot a közgazdaságban kell keresnünk. , Még tevékenységének hajnalán, első, hozzánk eljutott cikke ,,Uj gazdasági, mozgalmak a paraszti életben" (1893) "__ végén, Lenin felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdasági folyamatok teljes és pontos magyarázata nélkül még beszélni sem lehet bármilyen gyakorlati rendszabály alkalmazásáról?)
,,. . . Hogy ne tévedjen a politikában, —— tanítja Sztálin elvtárs, u— a proletariátus—
pártjának mind programmjának felépítésében, mind gyakorlati tevékenységében elsősorban a termelés fejlesztésének törvényeiből, a társadalom gazdasági fejlődésének törvényeiből kell kiindulnia".4) Lenin azt tanította, hogy ,,a politika a közgazdaság, sűrített kifejezése . . . '*5) Az Orosz Kommunista (b) Párt Lenin közvetlen vezetése alatt megtartott IX. kongresszusa ezt a gondolatot még tovább fejlesztette
1) Nagy-Budapest korábbi területi körülhatárolása némileg más területi körre terjedt ki.
') Előzetes eredmény.
' Pro/. B. Volin: Szatlsztika i politika, Goszplanizdat kiadása, Moszkva, 1947, 64 old.
*) V. ]. Lenin : Összes művei, 3. (orosznyelvű) kiadás, 1. kötet, 49. old.
') J. V. Sztálin: A leninizmus kérdései, 11.(orosznyelvű) kiadás, 552. old.
*) V. ]. Lenin: Összes művei, 3. (otosznyelvű) kiadás, XXVI. kötet, 126. old.
73—
a következö tételben : ,,A politika a közgazdaság legsűritettebb kifejezése, általánosí—
tása és betetőzése".1)
Engels ismert, 1890. augusztus 5—i, Schmidt Konrádhoz intézett levelében, hang—
súlyozva a különböző társadalmi alakulatok létfeltételei részletes vizsgálatának szük—
ségességét, elítélte azokat, akik nem vesznek fáradtságot arra, hogy tanulmányozzák a közgazdasági irodalmat, a kereskedelem, az ipar, a földművelés, a társadalmi formák történetét. Csak a közgazdasági ismeretek komoly elsajátítása után vonhatunk le helyes elméleti és gyakorlati következtetéseket —— mutatott rá Engels.
De a konkrét közgazdaságban senki sem ismerheti ki magát statisztika nélkül.
Az egyes vállalatok és a nemzetgazdaság gazdasági helyzetének megismeréséhez a gazdasági kádereknek és pártaktíváknak szükségük van a nemzetgazdasági fejlődés sajátosságainak adataival, jelzőszámaival rendelkező statisztikára. Lenin ,,A kapita—
lizmus fejlődése Oroszországban" című könyvében megjegyzi, hogy a társadalmi és gazdasági viszonyokat szemléltetően jellemző statisztika mindig rendelkezik a válto-
zatos, élő valóság konkrét tényeivel?)
A politikusnak, történésznek, filozófusnak, közgazdásznak, w— a kommunista társadalom minden aktív épitőjének az a feladata, hogy meg tudja látni a statisztika számadatain túl az élő, konkrét gyakorlatot, kiismerje magát a gazdasági fejlődés irányvonalaiban, az eredetileg jelentéktelen, észrevehetetlen, fokozatos számszerű módosításokról az új minőségi állapotra való esetleges áttérésben.
A statisztika szükséges a társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek elemzésénél.
A statisztikai adatok vizsgálata és feldolgozása a legnagyobb pontosságot, lelki- ismeretességet, a valóban tudományos tárgyilagosságot kívánja meg.
Lenin és Sztálin változatlanul óvtak attól, hogy valamely elfogult gondolat ,,kötelező" bizonyítására egyes tényeket kiemeljünk, egyedülálló példákkal operáljunk.
Azt kívánták, hogy a jelenségeket, tényeket csoportosan, kölcsönös kapcsolatuk figyelembevételével vizsgáljuk. Ezeknek a jelenségeknek, tényeknekemellett pon- tosaknak és kétségbevonhatatlanoknak kell lenniök. Csak ilyen feltételek mellett biztosítható a valóban tudományos, marxista közeledés a társadalmi jelensé—
gekhezf:
A ,,Statisztika és szociológia" című befejezetlen munkájában Lenin ezt, írta:
,,Meg kell kísérelni olyan alap meghatározását, amelyre támaszkodni lehetne és amellyel össze lehetne hasonlitani azokat az ,,általános", ,,példaként" kiragadott tételeket, amelyekkel napjainkban bizonyos országokban oly mértéktelenül vissza- élnek. Hogy ez tényleges alap legyen, nem az egyes tényeket kell venni, hanem a tényeknek a szemlélendő kérdéshez tartozó teljes összességét, egyetlen kivétel nélkül, mert másként elkerülhetetlenül felmerül az a gyanú, —— és teljesen jogosan, ———- hogy a tényeket önkényesen választották ki vagy szedték össze, hogy a történeti jelenségek egészükben való objektiv kapcsolata és kölcsönös függősége helyett ,,szubjektív"
készítményt hoztak létre, egy —— meglehet— gyanús dolog igazolására . . . Ezekből a
megfontolásokból kiindulva határoztuk el, hogy foglalkozunk a statisztikával . . .,,3)
Lenin, mint látjuk, a valamely kérdéshez tartozó tények összes csoportosításainak elemzését kívánta. Ebben pedig döntő mértékben közreműködik a statisztika, mert a statisztika éppen a tömegjelenségeket tanulmányozza és tömegesoportosítasokkal van dolga.
A statisztikát viszont tudományos világnézetnek, Marx, Lenin és Sztálin gazda- ságtudományának kell irányítania.
Ezt a gondolatot fejlesztette tovább Lenin ,,A kapitalizmus fejlődése Oroszország—
ban" című könyvében: , '
,,Nem lehet elképzelni olyan, Oroszország gazdasági tevékenységét vizsgáló közgazdászt, aki meg tudna lenni a zemsztvo-statisztika4) adatai nélkül, de ha a zemsztvo—statisztika is, meg a közgazdászok munkája is magában fog járni, sem az egyik, sem a másik nem érhet el kielégítő eredményeket.,iö)
Ez a lenini tétel tovább fejlődött Sztálin munkáiban. %.
,,A statisztika munkája olyan, —— mondotta Sztálin elvtárs, az Orosz Kommunista a(b) Párt XIII. kongresszusán, —— hogy az egyes ágazatok az egésznek összefüggő
,) ,,A Szovjetúnió Kommunista (b) Pártja a Központi Bizottság teljes üléseinek, kongresszusai- nak és konferenciáknak határozati javaslataiban és döntéseiben", I. rész, 346. old.
*) Nem érdektelen megjegyezni, hogy Szaltükov—Scsedrín olyan statisztikát kíván, ,,amelyben érzódnék a nyugtalan emberi tevékenység jelenléte, amelyről a munka emberi verejtékének szagát érezhet—
nénk." Szovremennik, 1864, 2. szám, 211. old.) ' 3) ,,Lenini gyüjtemény", XXX., 303—304. old.
') A zemsztvo 1864-ben létrejött, az egyes kormányzóságokban a rendek képviselőiből álló helyi önkor- mányzati szerv volt; az illető kormányzóság közigazgatási, szociális és pénzügyeit intézte. Ilatáskörét a cári kormány törvényei szigorúan korlátozták. ( A ford.)
') V. I. Lenin: Összes művei, 3. (ornsznyelvü) kiadas, III. kötet, 498. olel.
74
alkatrészei, és ha az egyik alkatrészt elrontják, megkockáztatják az egész munka
vé sé ét".1
p %Sztálih elvtárs különösen a tudományos, lelkiismeretes statisztika szükségességét
hangsúlyozta :
,,Semmiféle épitőmnnka, semmiféle állami munka, semmiféle tervszerű munka nem képzelhető el helyes számvitel nélkül. A számvitel pedig elképzelhetetlen statisztika nélkül. A számvetés statisztika nélkül egyetlen lépést sem tehet előre".2 ,A Szovjetúnió Kommunista (b) Pártja XIV. kongresszusán tartott beszámoló-
jában Sztálin elvtárs azt kívánta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal ,,minden előítélettől mentes, objektiv adatokat adjon, mert az a kísérlet, hogy a számokat bármilyen előítéletnek alávessék, bűncselekmény".3)
A lenini—sztálini tudományos statisztika a szocialista hatalom szolgálatában áll.
Mindenkinek, aki statisztikai adatokat önállóan kidolgoz, munkájában statisz- tikai anyagokat felhasznál, figyelembe kell vennie Lenin és Sztálin utasításait.
Minden elméleti téren dolgozónak Leniniől és Sztáliniól kell megtanulnia a sta—
tisztikai adatok elemzését és felhasználását. Szükséges, hogy kádereink a gazdasági tudományt, főleg a statisztikát alaposan elsajátítsák.
II.
Lenin kutatásaiban a statisztikát bőségesen használta fel. O maga is végzett statisztikai számításokat, kidolgozott és összeállított olyan táblázatokat, amelyek politikai és elméleti tételeket jellemeztek vagy nagy elméleti fontOSSágú és hatalmas politikai jelentőségű következtetések kiinduló pontjául szolgáltak. Lenin elsó munkája, az ,,Új gazdasági mozgalmak a paraszti életben" (1893) és a 30 évvel később írt utolsó1,4),,01dalak naplómból" című (1923), egyformán statisztikai feldolgozásokon
a apu .
Ime két jellegzetes példa, —- Lenin két, különböző időszakban írott kis cikke;
az egyik 1901. áprilisában, az ,,Iszkra" (Szikra) megjelenésének első hónapjaiban, az illegális, külföldi ,,Zarja" (Hajnal) folyóirat 1. számában került nyilvánosságra, a másik 1919. októberében, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom második évfor- dulójára készült és a ,,Kommuniszticseszkij Internacional" (Kommunista Inter—
nacionálé) folyóirat 6. számában látott napvilágot.
Az első cikk címe : ,,Objektiv statisztika". Ebben Lenin statisztikai osztályozás- nak vetette alá a cári kormány által 1900. december 29—től 1901. január 12—ig terjedő időszak alatt kiadott törvényeket. Ilyen "törvény—statisztikát,*, mint Lenin megjegyzi, még senki sem kísérelt meg létrehozni. *
A reakciós-monarchista ,,Moszkovszkaja Vedomoszty" (Moszkvai Hírek) 1901.
évi 20—27. szátnaiban rendszeresen kinyomatták a kormány törvényeit és rende—
leteit. Kilencvenegy ilyen törvényt hoztak nyilvánosságra. Ezek egyáltalán nem voltak rendkivüliek, ellenkezőleg a cári kormány hétköznapi törvényhozói tevékeny- ségét tükrözték vissza.
Mit mutatott ki Lenin ezeknek az adatoknak a statisztikai elemzéséVel ?
Kitűnt, hogy a 91 törvény közül egyharmadnál több (34) a különböző cégek részvénytőke befizetési, vagy a kereskedelmi-ipari részvénytársaságok részvényei után járó pénzjárulékok befizetési határidejének meghosszabbítására vonatkozott;
21 törvény az akkor legnagyobb kereskedelmi és ipari cégek, bankok, hitelintézetek szöVetségeinek alapszabályait hagyta jóvá, és végül 5 törvény hat új rendőrségi és lovascsendőrségi állomáshelyét alapított négy gyár és egy bánya mellett. Ezeket az adatokat idézve, Lenin szemléltetően me mutatta, hogy a cári törvények kétharmada (91—ből 60) az orosz tőkések egyenes és özvetlen gyakorlati szükségleteinek kielégi—
tésére és a munkászavargásoktól való megvédésére szolgált. , " _ Az objektív statisztikai taglalas után Lenin a következő mélyenszántó politikai következtetéshez vezeti az olvasót:
,,A befolyásolhatatlan számok tanuskodnak arról, hogy kormányunk — hétköz—
napi törvényeinek és rendeleteinek nagy többségét tekintve ——- a tőkések hű kiszol—
gálója és az egész kapitalista osztályra nézve teljesen ugyanazt a szerepet játssza, mint amilyent, mondjuk, a vasgyárosok egyesületének valamelyik állandó irodája vaágyáa euőkorgyárosok testületének hivatala tölt be a szövetséghez tartozó tőkések
'sz m ra".) a '
:) 'ÚAZ Orosz Kommunista (b) Párt XIII. kongresszusa. Gyorsirásos beszámoló", 130. old.
. o.
') ,,A Szovjetúnió Kommunista (b) Pártjának XIV. Kongresszusa. GyorsiráSOS beszámoló", 44. old.
*) Szerző szükségesnek tartja megjegyezni, hogy mind a V. I. Lenin munkáiról szóló, mind pedig a J. V. Sztálin műveire vonatkozó későbbi fejezetekben Csak néhány példáját adta annak, hogyan alkalmazták
;a statisztikát a megfelelő politikai következtetésekkel kapesolatban. Itt csupán a Lenin és Sztálin munkái- ban rendelkezésre álló anyagnak kis részét használta fel.
') V. 1. Lenin: Összes művei, 3. (ot.)sznyelvi'i) kiadás, IV. kötet, 97. old.
75
A törvények következő nagy csoportját, mint Lenin mondotta, ,,a kormány a.
saját magáról való gondoskodásra" szentelte. , ,
Idetartoznak a voloszt—központoknakl) egyik községből a másikba való * áthelye- zésére, a kozák területeken lópatkoláshoz szükséges eszközök rendelkezésre bocsá—
tására, a császári vadászatra kijelölt erdőterületek megnagyobbítására, stb. vonatkozóh közigazgatási rendeletek.
A kormány egyéb törvényeit és rendeleteit vizsgálva és csoportdsítva, Lenin rámutatott arra, hogy a szűkölködőket segélyező magántársulatoknak, a tisztviselők és munkások hitel- és takarékpénztárainak, a női munkát támogató jótékonysági egyesü-w leteknek alapszabályaira összesen öt törvény jutott. Minden lehetőséget megadnaka keres—*
kedőknek és gyárosoknak, jegyzi meg Lenin, és csak nyomorúságos maradékok jutnak a nem kereskedelmi szövetségeknek. Mellesleg leleplezi Lenin annak a cári kormánynak , az ,,iskola—politikáját", amely olyan tanintézeteket honosított meg, mint a ,,gulyás—
bojtároknak . . . nagyherceg ő császári fenségéről elnevezett alsóbb iskolája, .a) . . ..
,,Ki . . . érti meg, ———írta Lenin, —— valóban iskola—e ez, vagy csak tökéletesített gazda—
sági udvar ?"3)
Lenin ,,Objektív statisztika" címűjcikke világos példa a statisztikának a politika;
szolgálatában történő mozgósítására. A munka az alábbi politikai megállapítással fejeződik be (ilyen leszűrt megállapításokat, mint Lenin megjegyzi, a statisztika sohasem nélkülözhet):
,
,,Félszáz, egyes kereskedelmi—ipari társaságoknak és vállalatoknak szentelt törvény és rendelet; 20 közigazgatási névváltoztatás és átszervezés; 2 újra meg—
alapított és 3 megreformált magánegyesület ; 3 gazdasági alkalmazottakat előkészítői iskola; 6 rendőri és 2 lovas—csendőri állomás felállítása a gyáraknál. Lehet—e kétel—
rkedni abban, — kérdezte irónikusan Lenin, —— hogy az ennyire gazdag és sokoldalú közigazgatási- törvényhozói tevékenység biztosítja hazánk számára a gyors és tántorít—
hatatlan haladást a XX. században ?' 4)
Nem általános szólamokkal, hanem komoly, élesen megvilágító, a politikai iro- dalomban először alkalmazott eljárással fedte fel Lenin a kormány igazi ,,gondos—
kodását a népről", megmutatta, milyen igyekvően gondoskodik a cárizmus a tőkések és földbirtokosok jólétéről.
,,Közgazdaság és politika a proletariátus diktatúrájának korszakában" című,
1919. októberében írott cikkében Lenin rámutatott arra, hogy a proletárdiktatúra,_
kapitalizmus és kommunizmus közötti átmeneti, mindkét társadalmi-gazdasági alakulat vonásait magában egyesítő időszakának ,,a legyőzött, de még meg nem semmisített kapitalizmus ésa születő, de még teljesen gyenge kommunizmus" közötti harc idő—
szakává kell lennie!) Ebben az időszakban Szovjet—Oroszország kőzgazdasága ,,. . . a hatalmas országban egységes kommunista módon megszervezett és első lépéseit tevő munkának a kisárutermeléssel, valamint a megmaradó, de folytonosan újjá—
születő kapitalizmussal vívott harcát" képviselte!)
A kapitalizmus elkeseredett harcot folytatott a kommunizmussal, főleg az állami gabonakereskedelem terén, ahol a termékek állami elosztása ellen irányított zugkeres—
kedelem és spekuláció formáiban lépett fel.
Ezt a sajátos átmeneti gazdasági állapotot Lenin statisztikával, konkrét adatokkal-, jellemzi, támasztja alá, magyarázza.
Valóban mi igazolhatta objektíven akkor ezt a kommunizmusnak a kapitalizmus feletti lassú, de következetes győzelmi folyamatáról alkotott lenini következtetést ? Mik voltak ennek a folyamatnak a tárgyi bizonyítékai ?
Lenin mindenekelőtt az állami gabonabeszerzés dinamikáját hozta fel. 1917, augusztus 1—től 1918. augusztus 1—ig az állam mintegy 39 millió pud7) gabonát szerzett ' be, 1918. augusztus 1—től 1919. augusztus 1—ig pedig mintegy 110 millió pudot. Itt Lenin külön hasonlítja össze az első három beszerzési hónapot (augusztus, szeptember október). ,,1919—ben ezen hónapok alatt, előreláthatóan, mintegy 45 millió pudot fognak beszerezni, —— írta Lenin, _— ugyanakkor 1918 ugyanezen időszakában csak 37 millió pudot gyűjtöttek be". Ezekből a számokból Lenin azt a következtetést vonja le, hogy ,,az alapvető gazdasági probléma szempontjából a proletárdiktatúra számára biztosítva van a kommunizmusnak a kapitalizmus feletti győzelme,?) ' _
Megállapitva a kommunizmus kapitalizmus feletti győzelmének erősödő folya—
matát, Lenin ezzel együtt a statisztikai adatokban egy másik kérdésre is kereste a tár-
,) Oroszországban a XI X. század végén, a parasztok felszabadítása után alakították megavoloszto—
okat. Egy-egy voloszt tőbb községet foglalt magába. —— Kb. a magyar körjegyzőségnek felelt meg. (A lord.) 9) V. 1. Lenin: Összes művei, 3. (orosznyelvű) kiadás, IV. kötet, 98. old.
') U. o., 99. old.
') U. o.
') V. 1. Lenin: Összes művei, 3. (orosznyelvű) kiadás, XXIV. kötet, 507. old.
') V. I. Lenin: Összes művei, 3. (orosznyelvű) kiadás, XXIV. kötet, 508. old.
7) 1 pud : 165375 kg. (A ford.)
*) V. I. Lenin: Összes művei, 3. (orosznyelvű) kiadás, XXIV. kötet, "no. ulti.
_gyilagos választ: milyen mértékben mutatkozott a szocializmusnak a kapitalizmus felett aratott győzelme a fiatal szovjet hatalom létének rövid ideje alatt, mégpedig azon hallatlan, a világon soha nem tapasztalt nehézségek között, amelyek közt a preletárdiktatúrának az első időkben műökdnie kellett ?
Ime a táblázat)) amelyet Lenin gondosan elemzett és amely neki rendkívüli fontosságú elméleti és politikai következtetések alapjául szolgált:
.
Gabonater- A gabona
més (vető- Termelési teljes
mag és biztosok ZugkePeS' mennyisé— 1 lélekre Szoviet—Oroszország N 6 n e s s e g takmmány által kedok által ge, lamely— eső ga-
26 kormányzósága (milliókban) kiVéte'éVe') . kgsgág fla; $$$, szállított gabona delkelik 'pudban (
millió padban
! Termelő kormány— Városok. . . . 4.4 —— 20.9 20.6 41.5 9.5
_ zóságok ... Községek .. 28.6 625.4 — —— 481.8 16.9
Fogyasztó kor- Városok. . . . 5.9 —— 20.0 20.0 404) 6.8
' mányzóságok . . . Községek . . 13.8 114.0 12.1 27.8 151.4 11.0
Összesen (26 korm.) . 52.7 7394 53.0 Gil-4 "4.7 133
Lenin megállapítása szerint ennek a táblázatnak az adatai, ,,ha alaposan elmé- lyedtek bennük", egészen pontos anyagot adtak az akkori Szovjet—Oroszország gazdasági alapvonásainak jellemzésére.
Mit mutat ez a táblázat ?
Mindenekelőtt azt, hogy a dolgozók által fogyasztandó gabona felét már a szovjet állam biztosította, a másik felét pedig a zugkereskedők szállították (ezt az arányt igazolta 1918—ban a munkás-élelmezés költségvetési vizsgálata is). Az állam által az élelmezési népbiztosságon*(Komprod) keresztül szállított gabonáért a munkás kilenc—
szer keVesebbet fizetett, mint a zugkereskodőknek. Ezek a tények a kommunizmus kapitalizmus feletti győzelmének világos bizonyítékai.
Az utolsó rovatból látható, hogy a parasztlakosság majdnem kétszerannyi gabonát kapott (az 1 lélekre eső fejadag szerint), mint a városi. Lenin megjegyezte, hogy a proletárdiktatúrával parasztországban elsősorban a parasztok nyernek. A paraszt évszázadokon át éhezett, soha nem lakott jól: ,,A proletárdiktatúrában — vonja le ,a következtetést Lenin, —— dolgozott először a paraszt a maga számára és táplálkozott jobban a városinál. Először látta meg a paraszt a szabadságot gyakorlatilag: azt,
hogy szabad sajátkenyerét ennie, hogy megszabadult az ébségtől".2)
De ez a rendkívül fontos következtetés még nem meríti ki az elemzett tábla gazdag tartalmát. Alaposan bele kell mélyednünk azon középső rovat számaiba, amely azt mondja meg, hogy ki és'mennyi gabonát szállított, hogy megértsük a parasztság nagy tömegére vonatkozó lenini kijelentés mélységét. Ennek a rovatnak a számai, az, hogy az élelmezési népbiztosság 40.9 millió pudot gyűjtött össze és a zugkereskedők 40.6 millió pudot szállítottak egy és ugyanazon kormányzóságokból, :) dolgozó—
parasztok és a spekuláns—parasztok iránt tanúsítandó különböző magatartás szük—
ségességét igazolják. Lenin az éhes városi munkásoknak 40 millió pud gabonát adó parasztot dolgozó-parasztnak nevezi. Ez, mondja Lenin, ,,. .. a szocialista—munkás teljes jogú társa, legmegbízhatóbb szövetségese, édes testvére a tőkés iga elleni harc—
ban".3) A 40 millió pud gabonát az államinál tízszer magasabb áron, feketén eladó parasztot pedig Lenin spekuláns—parasztnak, a tőkés szövetségesének, a munkásosztály
ellenségének nevezi.
Lenin'meg is fogalmazta a szocializmust építő proletariátus parasztság iránti alapvető politikai magatartását, a nincstelen dolgozó—paraszt és a tulajdonos—paraszt, sa munkás-paraszt és a szatócs-paraszt, a dolgozó—paraszt és a spekuláns—paraszt közötti elhatárolás politikáját. ,,Ebben a megkülönböztetésben van a szocializmus egész lényege,/*) Igy Lenin a kicsiny statisztikai táblázat anyagán zseniálisan felfedte az :;kalkgri orosz gazdasági élet fő vonásait és meghatározta a bolseviki párt politikai
e a atait.
Ezek és még sok más példa is (amelyekről előbb volt szó) mutatják, hogy Lenin
') V. I. Lenin: Összes művei, 3. (orosznyelvű) kiadás, XXIV. kötet, 510 old.
') V. I. Lenin: Összes művei, 3. (orosznyelvű) kiadás, XXIV. kötet, öli. old.
:) ő. 1. Lenin: Összes művei, 3. (orosznyelvű) kiadás, XXIV. kötet, 512. old.
) . o.
mélyen és sokoldalúan tanulmányozta a statisztikai számokat és mint "mágikus"
kristályon" keresztül, meglátta mögöttük a legbonyolultabb kapcsolatokat, a gaz—
dasági jelenségek kölcsönös függőségét és fejlődésük dialektikáját.
Lenin és Sztálin munkáinak tanulmányozása igen gazdag anyagot ad azoknak a.
kölcsönös kapcsolatoknak megértéséhez, amelyek a pontos marxista gazdasági elem—
íésennalapuló tudományos statisztika és a lenini-sztálini bolseviki politika között
enná nak. ,
III.
Sztálin elvtárs ,,Anarchizmus vagy szocializmus" című munkájában emlékeztet arra, hogy a mult század nyolcvanas éveiben nagy vita keletkezett az orosz forradalmi, értelmiség körében: melyik osztály lehet az a forradalmi erő, amely ,Oroszország felszabadítását, megvalósíthatja.
,,A narodnyikok azt állították, hogy az a fő erő, amely magára vállalhatja ,Orosz- ország felszabadításáv, a falu és város kispolgársága. Miért? —— kérdezték őket a—
marxisták. Azért —— mondták a narodnyikok __, mert a falu és város kispolgársága most többséget képez és azonkívül szegény és nyomorban él.
A marxisták ezt válaszolták: igaz, hogy a falu és város kispolgársága most a többséget képviseli és hogy valóban szegény, de vajjon erről van—e szó? A kispolgár—
ság már régen többségben van, de eddig a proletariátus segítsége nélkül semmiféle- kezdeményezést nem mutatott a ,szabadságért' vívott harcban. És miért ? Azért,, mert a kispolgárság mint osztály nem növekszik, ellenkezőleg, napról—napra bomlik és burzsoákra és proletárokra esik szét. Másrészt természetesen, magának a szegény—
ségi állapotnak nincs döntő jelentősége: a ,mezitlábasoku) szegényebbek a kispol- gárságnál, de senki sem mondja, hogy ők vállalhatják magukra ,Oroszország fel—
szabadításátí
Mint látható —— irta Sztálin elvtárs, megemlékezve erről a marxisták és narodnyikok közötti vitáról —, a lényeg nem az, melyik osztály képviseli ma a többséget. vagy me—
lyik osztály szegényebb, hanem az, melyik osztály erősödik és melyik bomlik.
És mivel a proletariátus az egyetlen osztály, amely szakadatlanul növekszik és erősödik, amely előre mozdítja a társadalmi életet és maga köré gyűjti az összes forradalmi elemeket, a mi kötelességünk az, hogy a haladómezgalmakban főerőnek ismerjük el, soraiba álljunk és minden igyekezetünkkel megvalósítsuk élenjáró
törekvéseit.
Igy válaszoltak a marxisták.
Nyilvánvaló, hogy a marxisták dlalektikusan szemlélték az életet, míg a narod—
gyíkok érlnetafizikailag ítélték meg, a társadalmi életét egy ponton megsűrűsödőnek épzelt (".2)
Ugyanerről a vitáról emlékezett meg Lenin ,,Kik a ,nép barátai* és hogyan har- colnak a szociáldemokraták ellen ?" című munkájában. Megjegyezte, hogy ,, . . . az orosz szocialisták számára közvetlenül ,A Tőke, megjelenése után azonnal legfontosabb elméleti kérdéssé lett az ,oroszországi kapitalizmus sorsának, kérdése; e kérdés körül összpontosultak a legheVesebb viták, ettől függően döntötték el a legfontosabb pro—
grammpontokat".*)
Hosszú és bonyolult vita folyt Oroszország gazdasági fejlődésének alapkérdései- ről. A narodnyikok azt állították, hogy a kapitalizmus ,,veletlen" jelenség Orosz—
országban, hogy belső piacok hiánya miatt nem fejlődhet és hogy Oroszországban a proletariátus növekedésére e's fejlődésére nincs hely.
A narodnyikok állításukat a zemsztvo—statisztika hatalmas fóliánsaiban össze—
gyüjtött különböző számadatokra alapították!)
Lenin első cikkében, amelyet ,,Uj gazdasági mozgalmak a paraszti életben"
címmel a paraszti közösség szétesése, az ellentétes osztályok falun való megjelenése, a hazai piac jelentkezése és fejlődése tén'yei indokolásának szentelt, a zemstvo—statisz—
tikai kutatásokról beszélve megjegyezte, hogy a zemsztvo—statisztika hatalmas és rész—
1) ,,bosziáki" : lumpen—proleb'irok. (A ford.)
*) J. V. Sztálin: Összes művei. 1.(orosznyelvű) kötet, 299—300. old.
3) V. ]. Lenin: Összes művei. 3. kiadás, ]. (orosznyelvű)kötet, 167. old.
') A kormányzósági és kerületi zemsztvo—kormányzatok statisztikai munkáiról Gleb Uszpenszkij az ,,Élö számok' ' sorozatban megjelent művében ezeket irta : ,,A statisztikai bizottság kiadványainak batalmas kötegei, amelyeket a falusi, nyárspolgári értelmiség kötelezőknek fogad el, állandoan és mindenütt vala- milyen lesujtó benyomást keltettek és keltenek. Előfordul, hogy felveszel egy ilyen vastag könyvet, tartogatod a kezedben, valamiért biztOsan felsóhajtasz és visszateszed a polcra; így ezek a könyvek mozdulatlanul pihennek ott, ahová helyezték őket. De mégis csak ezekben a vastag és unalmas könyvekben fejezték ki számokkal életünknek azt a ,tiszta' igazságát, amelyről emberi nyelven beszélni teljesen leszoktunk és csak egyszer kell érdeklődnünk e törtek, nullák, nullácskák, e számtömeg iránt, amely beborítja a statisztikai könyveket és táblázatokat, hogy azok mind, a számoknak ez az egész tömege emberi formát kezdjen ölteni és a mindennapi élet képébe öltözzék, azaz kezdje nem halott és unalmas jelek, hanem ellenkezőleg : az élet legsokoldalúbb ábrázolásának jelentését felvenni. (G. Uszpenszkij: Összes művei egy kötetben. 1929, 391. old.)
'78
letes anyagot ad a parasztság gazdasági helyzetéről, de olyan formában adja, hogy ezek a kutatások majdnem hasznavehetetlenek.
,,Az agrárkérdés és Marx bírálói" című munkájában Lenin megjegyzi, hogy a,
zemsztvo—statisztika az ,.adatok teljességére és feldolgozásuk részletességére nézve—
fejlettebb volt az európai kérdőíveknél és kutatásoknál. ,,A zemsztvo-statisztika—
feladatainak kérdéséhez, című cikkében Lenin ismét megjegyzi, hogy az egyes zem—
sztvobeli vizsgálatok programmjai a statisztikai munka pontosságának és részletes—
ségének példáivá váltak, hasonlíthatatlanul jobban, mint a nyugateurópai összeírá—
so nál. —
,,Minden munkát csak ezeknek a kiváló adatoknak a átdolgozása után lehet kezdeni —— irta Lenin. Ebben van a fő nehézség. Itt a mi zemsztvo-statisztikánk legbetegebb pontja. .. A mind a 300000 (vagy 90.000, ——30.000,——10.000) gazdaságra vonatkozó adatok lehetnek nagyszerűek, de tudományos célokra, Oroszország köz- gazdaságának megértése számára ezek az adatok teljesen elveszhetnek, ha feldol-r gozásuk nem kielégítő".1)
A zemsztvo-statisztikai kutatások feldolgozása és következtetései minden tel- jességük és a gyűjtés minden pontossága mellett is tudománytalanok, tendenciózusak, voltak. A narodnyik zemsztvo-statisztika nem kívánta meglátni, sőt igyekezett elrej—
teni a faluban keletkezett differenciálódást. Ehhez felhasználta a statisztikai feldol—
gozás megfelelő módszereit. A narodnyikok kedvelt eljárása volt az egy parasztgazda—w ságra vonatkozó átlagos adatok kiszámítása. Világos, hogy az ilyen statisztikai mű- veletnél a falu osztályrétegeződését eltussolták?)
A narodnyikok sok esetben a parasztgazdaságokat a családtagok száma szerint csoportosították. Igy megállapították a vetésterületet, az állatok számát a sokgyer—
mekes paraszt—gazdaságokban, a kevésgyermekes gazdaságokban, stb.
A zemsztvo-statisztika másik eljárása a gazdaságoknak telkek szerinti csoporto- ' sítása volt. Világos, hogy az ilyen csoportosítások egyáltalán nem tették lehetővé—
a falusi gazdasági folyamatok dinamikájának tisztázását. Hiszen abból, hogy, mond—
juk, a sokgyermekes gazdaságokban egy lélekre több vagy kevesebb állat esett, mint a kevésgyermekesekben vagy forditva, semmiféle gazdasági következtetést nem lehet levonni.
Ezeknek a statisztikai feldolgozási eljárásoknak a célja a falusi osztályrétegeződés/
elferdítése, eltussolása volt.
Lenin, leleplezve a narodnyikok reakciós ,,szubjektív szociológiáját", könyör-
telenül feltárta az Oroszországban végbemenő gazdasági folyamatok részükről történt meghamisítását és kimerítő teljességgel mutatta meg a narodnyikok statisztikai módszerének hibás voltát.Nagyon tanulságos Leninnek a narodnyik-statisztika olyan jellegű eljárásai fe—
lett gyakorolt kritikája, mint a telkek szerinti, azaz az egy gazdaságra eső földterü—
letek szerinti csoportosítás.
,,A telek szerinti csoportositást használva -—— írta Lenin a parasztság valódi helyzetét elferditő zemsztvo-statisztika tudományellenes"módszeréről —— egybefoglal—
juk azt a szegényt, aki bérbeadja a földjét, a gazdaggal, aki bérbeveszi vagy megvásá- rolja a földet; a szegényt, aki elkótyavetyéli a földet, a gazdaggal, aki ,gyüjti' azt;
a szegényt, aki a legrosszabb gazdaságot értéktelen és kevés állattal műveli, a gazdag- gal, akineö sok állata van, trágyázzaa földet, javitja, stb., stb. Más szavakkal: össze- foglaljuk a falusi proletárt a falusi burzsoázia képviselőivel".')
Még 1893-ban Szamarában ,,Uj gazdasági mozgalmak a paraszti életben" című munkájában Lenin nagy figyelmet szentelt a parasztgazdaságok telkek szerinti cso—
portosításának és az ,,átlag—számok" narodnyik-módszerének kritikájára.
Leleplezve az ,,átlag-számoknak" ezt a módszerét, Lenin megmagyarázta, hogy a számok ilyen megkülönböztetés nélküli összerakásának eredményeképpen kapott általános ,,átlagok" fiktívekké lesznek, csaláshoz vezetnek, tudatosan meghamisítják _,Oroszország parasztsága felbomlásának tényét, a szegényparasztságot a valóságnál f'jobb helyzetben lévőnek, a jómódú parasztságot pedig kevésbbé erősnek tüntetve fel.
1) V. ]. Lenin: Összes művei, 3. (orosznyelvű) kiadás, XVII. kötet, 183. old.
') Gleb Uszpenszkij, akinek művésziérzéke kézzelfoghatóan felülkerekedett a narodnyikok iránti) rokonszenvén és hangulatán, kinevette ,,ezekct az átlagos számokat." A vidéki értelmiségnek a zemsztvo- statisztika iránt tanúsított szkeptikus magatartásáról Uszpenszkij így írt emlitett művében: ,.Priszuhina ,, faluban -— mulat is ilyen esetekben minden polgár, — az iskolában harminc tanuló Van, Zaszubina faluban ' húsz, Opleuhina faluban azonban összesen kettő . . . Ebből, kegyeskednek látni, adódik az az átlag—követ—
keztetés, hogy az egy iskolára eső tanulók átlagOS száma tizenhét ember és még valami nulla,meg a nulla mellett valami bogár . . . Ez éppen olyan, mintha venném a milliomos Kolotuskint, akinek egy millió van a zsebében, hozzácsatolnám Kukuskina ostyasütőnőhöz, akinek egy garasa van. -— akkor átlagosan mind-—
egyikre félmillió jutna."
') V. ]. Lenin: Összes művei. 3. (orosznyelvű) kiadás, III. kötet, 68. old.
79
Ezzel kapcsolatban Lenin megírta, hogy a narodnyik-statisztikának a megkülön—
böztetésnélküli ,,átlagszámokkal" való visszaélése sok esetben egybeesett annaka kor- mánynak hasonló jellegű tevékenységével, amelynek statisztikáját Lenin hazugnak, lomposnak, szándékosan összekavartnak, bürokratikusnak, a rendőrségi elkobzási
"rendelkezéseket a leggyorsabban kiszolgálónak jellemezte.
Lenin nem szorítkozott a narodnyik—statisztika irányzatosságának, hibás voltá- nak leleplezésére. Tisztázta itt, hogy az átlagszámok egyetlen helyes felhasználási módszere nem az általános, megkülönböztetés nélküli átlagok, hanem a csoport-
átlagok meghatározása.
Széleskörűen felhasználta a zemsztvók által felhalmozott, kiterjedt statiszti—
ikai anyagot, gondosan ellenőrizve és elemezve azt. De az eredeti statisztikai adatok feldolgozásával szemben Lenin másként Viselkedett, mint a narodnyikok. Marx mód— , , ,_ szerét alkalmazva a konkrét orosz szociális-politikai valóság elemzéséhez, Lenin a
' ustatisztikai táblázatokban feleletet keresett az akkor legaktuálisabb kérdésre ——- hogyan megy végbe a patriarchális jobbágyföldművelés felbomlásának folyamata, hogyan fejl dik a kapitalizmus.
Ezért kivánta Lenin az anyagok olyan feldolgozását, amely lehetővé tenné" a parasztság társadalmi csoportjainak és íejlődésüknek feltárását.
, ,,Különösen részletesen kell kiválasztani a teljesen természetes földművelésről _.a munkaerő eladására vagyis a munkaerő eladásából álló, (1. n. ,,vállalkozások"-ra, valamint a munkaerő vásárlására áttért gazdaságok különböző típusait. Különösen frészletesen kell kiválasztani a különböző gazdaság—tipusokat a jómód —— vagyis egy- részt a tőkefelhalmozódás, másrészt a tőkeképződés és felhalmozódás lehetőségének ——
fióka szerint, azután a teljes mezőgazdasági termelés mértéke, valamint azon mező—
gazdasági termelési ágak mértéke alapján, amelyek adott helyen és adott időben egészen könnyen megengedik a kereskedelem céljából folytatott földművelésre vagy
.állattenyésztésre való áttérést. . ."1)
A parasztgazdaságoknak olyan véletlen mutatószámok, mint a családtagok száma, __ a telek nagysága szerinti tudománytalan, narodnyik adatfeldolgozási módszeré- vel vagy az átlagszámok általánosított módszerével Lenin szembeállítja a gazdasági mutatószámok szerinti csoportosítás (a bérmunka alkalmazása, munkaerő eladása, - ,a mezőgazdaság áruforgalmának fejlődése, stb.) marxista módszerét.
Hogyan jutott Lenin a falu felbomlásának döntő következtetésére, ,,a paraszt—
" gazdálkodás külön formájáról szóló mithosz . . ."2) megsemmisítésének tényehez ? Mélyen és figyelmesen bele kell mélyednünk Leninnek ,,A kapitalizmus fejlődése Oroszországban" című könyvébe, hogy meglássuk, milyen sokat tett Lenin a narod—
, nyik ,,elméletek" szétzúzására. Rendkívül figyelemre méltó itt az a nagyszámú (mint—
egy hatvan) statisztikai táblázat, számítás, összeszámlálás, amelyet Lenin például ,,A parasztság felbomlása" című, valamint a következő fejezetekben hozott.
A táblák tanulmányozása, (és nemcsak a végső következtet éseké, mint ezt gyakran tenni szokták) a lenini megítélések, vizsgálatok, elemzések, bizonyítékok lépésről—
lépésre történő követése felülmulhatatlan iskola, amely hozzásegít ahhoz, hogy a gazdasági jelentések dialektikájában, a pontos, tudományosan megalapozott marxi—
lenini elméleti, politikai következtetésekhez vezető statisztikai mutatószámok dinami—
kájában kiismerjük magunkat.
Lenin nem rendelkezett olyan statisztikai apparátussal, amilyennel a zemsztvók—
ban ülő liberális narodnyikok és természetesen nem szervezhetett statisztikai Vizs—
gálatokat a marxista módszertani elveken felépült programm szerint. Ö maga volt kénytelen azt a hatalmas részletmunkát is elvégezni, mely a zemsztvo-statisztika adatainak utánaszámolásával és átcsoportosításával jár. Ebben a munkában Lenin a helyes statisztikai kutatás legragyogóbb mestereként lépett elő.
Ahhoz, hogy átdolgozza a földterület nagysága szerint csoportosított narodnyik statisztikai adatokat és helyettük a gazdaságoknak helyes, a gazdasági erejüket való—
ban visszatükröző csoportosítását állítsa össze, Leninnek minden területszerinti cso—
port adatai köziil ki kellett emelnie, ,,össze kellett gyűjtenie" a gazdaság szociális típusait jellemző mutató számokat (állatállomány, bérmunka használata, stb.) Hozzá—
fogva a szaratovi korm ányzóságra vonatkozóan kapott eredmények ismertetéséhez, Lenin erről ezt irta jegyzetében:
,,A szaratovi statisztikusoknál a kombinált táblázatok a következő módon épül—
nek fel: a földterület szerint az összes gazdákat 6 kategóriába sorolták, minden ka—
? r_tegória 6 csoportra oszlott az igásállatok szerint és valamennyi csoport 4 alosztályra,
') V. I. Lenin: Osszes művei. 3. (orosznyelvű) kiadás. XVII. kötet, 184—185. old.
') "Lenini gyüjtemény". (orosznyelvű) XXXIII, 16. old. -—- V. ]. Lenin levele P. Maazlovhoz, V. 13. Posztnyikov könyve alapján.
380
a férfimunkások száma szerint. Csak kategóriák szerint összegeztek, úgyhogy a cso—
portokra vonatkozóan magamnak kellett a számításokat elvégeznem".1)
Hogy fogalmat adjunk arról, mit jelentett ez a lenini ,,magamnak kellett a szá—
mításokat elvégeznem", mutassuk meg egy pe'ldán Lenin számításainak menetét.
,,A kapitalizmus fejlődése Oroszorszagban" című könyvében Lenin futólag beszél a
csernyigovi kormányzóság kozelecki körzetére vonatkozóan 8717 gazdaság adatai alapján általa kiszámított eredményekről :2) ,,E gazdaságokiSőB %-a, amelynek birto—
kosa a lakosság 28.8%—a, igásállattal egyáltalán nem rendelkezik; ezekre esik a magán— és részlöldek 21%—a, a bérelt földek 7%-a, viszont éppen ezek alkotják a 8717 gazdasag által bérbeadott összes földek területének 63%—át".3) Ezek a szá- mok jellemzik a falu osztálytagozódását. De hogyan nyerte ezt a világos, gazda—
ságilag pontos eredményt ?
A ,,Használható földek osztályozási anyaga" a csernyigovi kormányzóságra (V. kötet, 1882. év), ilyen kesz számokat nem tartalmazott. Az alapot az adatok fel—
dolgozásához itt is a csoportosítás szolgáltatta, amely szerint az Összes gazdaságokat tíz csoportra osztotta. Hogy a szükséges számokat megkapja, Lenin ebben a ,,szám—
kásával" megtöltött hatalmas fóliánsban a legspeciálisabb részhez fordult, ahová ritkán tekint a közönséges olvasó : a 8717 majort felölelő, kombinált táblázatokhoz.
Nézzük, mit adott ezeknek a táblázatoknak az elemzése.
A 136. oldalon azt találjuk, hogy az I. (földtulajdon szerinti) csoportban minden- féle állat nélkül volt 186 gazdaság, féloldallal később, hogy igásállat nélkül volt ugyanebben a csoportban 24 gazdaság, tehát összesen ebben a csoportban igásállat nélkül volt 210 (186 —l—24) gazdaság. Két oldallal később megállapítjuk, hogy a II. (föld—
tulajdon szerinti) csoportban 699 (363—l—336) az ilyen gazdaságok száma. Ugyanezen táblázat többi rovataiból felfedezzük, hogy itt a bérbeadott földek az első 363 gazdaság—
nál (mindenféle állat nélkül) 5 gyeszjatyint4) a másodiknál (igásállat nélkül) 26 gyesz—
jatyint, összesen pedig 31 (5—1—26) gyeszjatyint tettek ki. Később megtudjuk, hogy a III. csoportban 866 (298—l—568) ilyen gazdaság volt és ezek 133 (75—l-58) gyeszjatyin földet adtak bérbe, még két oldallal tovább pedig azt találjuk, hogy a IV. csoportban 941 (269á—672) igásállat nélküli gazdaság volt, 594 (299—1—295) gyeszjatyint kitevő bérbeadott földterülettel. Igy kielemezve húsz oldalnyi ,,számtömeget", a következő adatokhoz jutunk (amelyekben minden számadatot két szám összeadásával nyertek):
Földtulajglon Igásállat nélküli Az ezek által bérbe- szerinti csoportok gazdaságok adott földterület
I. . . . ——
, EII. . . 31
III. . 133
IV. . . . 594
V. 866
VI. . . . 491 ,
VH. . 278
VIII. . 274
IX. . 96
X. 126
Összeadva ezeket a számokat, összesen 3206 igásállat nélküli gazdaságot kapunk, 2889 gyeszjatyin bérbeadott földterülettel. Ez a 3206 a vizsgált 8717-hez viszonyítva
a gazdaságoknak Lenin által megállapított 36.8%-át képezi. A 2899 gyeszjatyint a bérbeadott földek végeredményhez —— 4556 gyeszjatyinhoz —— kell viszonyitanunk százalékos arányban, amelyet — még egy lapot fordítva —— az összegezésben találunk.
Ez a Lenin által kimutatott 63 %—ot adja.
De mindez a gazdasági udvaroknak és a bérbeadott földeknek csak egy cso- portra és egy körzetre vonatkozó százalékos számításai Lenin pedig kimutatta az egész lakosság megoszlását és a magántulajdonban lévő földek és részföldek, valamint a bérelt földek százalékarányát; mindezt a magasabb (4 vagy több igásállattal rendel- kező) csoportokra is. Az egyetlen, csupán összegezett táblázatba (ahová a csernigovi adatok és egész sor más adat nem került be hiányossága miatt) Lenin nem az egy körzetre vonatkozó adatokat foglalta, hanem a 17 körzetre vonatkozó azon végered-
1) V. 1. Lenin: Összes művei. 3. (orosznyelvü) kiadás, III. kötet, 60. old. — Rendkívül érdekes Lenin ,,Uj gazdasági mozgalmak a paraszti életben" című cikkében (Összes művei I. kötet) megjelent táblázatoknak V. E. Poszlnylkov,,Dél—Oroszországi paraszt-gazdálkodás" című könyvében közölt megfelelő táblázatokkal való összehasonlítása.
') Lenin ,,A parasztság felbomlása" című fejezetben sorravette a többé-kevésbbé pontos adata-—
kat szolgáltató ? kormányzóságot és párhuzamba állítva a magántulajdonban és a közös tulajdonban lévő részföldekre, a bérbevett és bérbeadott földekre vonatkozó adatokat kimutatta, hogy az igásállattal nem rendelkező orosz szegényparasztság kénytelen bérbeadni földjét. Ezeknek a bérbeadott földeknek legnagyobb részét a közép- és gazdagparasztok bérelték ki s így a föld lassan kicsúszott a nyomorba ,eülye 6 orosz szegényparasztság kezéből, az orosz mezőgazdaság pedig emind gyorsabb ütemben haladt
az éles falusi osztálytagozódás felé. (A ford. )
') V I. Lenin: Összes művei. 3. (orosznyelvü) kiadás, III. kötet, 84. old.
') 1 gyeszialyín :: 109'25 ár. (1 ár : 100 m') (A ford.)
8!
ményeket, amelyeket igen részletesen kidol gezés lehetőségét biztositó e'
módszercünek nevezett eljár
Ugyanígy csoportositotta Lenn vetések minden egy
zössé
es sorat felhasználva.
igazította a végeredményt, kijavítva a b Leninnel nemcsak a statisziik
lyes összeállításukat, tudomán A ,,Kapitalizmus fejlőd($
évvel, a sötét sztolüpini reakció időszakában, 1909.
térve Lenin teljesen indokoltan irta I. I. Szkvorco ,,Mit bizonyított és mi
Oroszországban kapitalist gazdaságban, mind a ,,kö ez a fejlődés már visszav kapitalistát és az egye
Emiatt vita is vo Igy is maradt.,ll)
Ugyanígy gondosan elemezte
gozott és az ált s statisztika irodalmunkban ással —— pótlólag —— speciálisa
ala feltalált, magát az össze- ,,másodlagos csoportosítási n feldolgozott.
1 a költségvetési statisztika adatait is, a költsé ——
Az anyag felhasználása előtt gondosan ki- enne lévő hibákat, stb.
ai számok felhasználását tanuljuk meg, hanem he—
yos módszerrel való megalkotasukat is.
se Oroszországban" című könyv megjelenése után tíz decemberében, munkájára vissza- v—Szlepanovhoz küldött levelében:
t bizonyított be ]ljz'n ? Hogy az agrárviszonyok fejlődése a módon megy végbe mind a földesúri, mind a paraszt- gen" kívül, mind a közösségen belül. Ez az egyik. gogy onhatatlanul meghatározta a fejlődésnek egyetlen útját, a tlen osztályesoportositást, a kapitalistat. Ez a másik. , lt a narodnyikokkal. Ezt bizonyitani kellett. Bebizonyítottak.
Lenin a narodnyik gyári—üzemi ipari statisztika anyagait is, amely a valósággal szemben rendszeresen a gyárak számának csökkenését
mutatta. ?
A Lenin által legapróbb részletei!) között van ,,A kapitalizmus fejlődő (,,A gépgyártó nagyipar fejlődése")
en is elemzett, nagyszámú statisztikai tábla se Oroszországban" című munka VII. fejezetében
a köVetkező kis táblácska :?)
E b b 6 l :
( Pamutszövő
Evek "gyárak" Sláma
összesenH. 1 , 1. mrwammlm
azon dvd ! Ha -— ari ".llegű
Gyárak munkát kiadó klfgxkenllgk '
!
ügynöksegek
1866 ... ' ... 436 256 es 142
1879 ... 411 209 66 , 136
1890 ... 311 283
21 7
A narodnyikok, a megkülönböztetés nélküli, fiktiv ,,állagok" alkalmazásának kedvelt, hamis módszerévelve'lve ujjal böktek arra, az állításuk szerint megcáfolha—
tatlan tényre, hogy a gyárak száma csökkent. Az ő statisztikájnk szerint kitűnt, hogy míg 1866—ban 436 gyár volt, 1897*ben számuk 4ll—ro esett, '28904wn pedig 311
lett ; V. V. Michajlovszlcij úr és más ,,népbarátok" legnagyobb diadalára és a ,,tanit—
ványok", azaz az orosz marxisták kétszeres megcsúfolására kitűnt az, hogynaz orosz ipar évtizedről—évtizedre mind jobban senyved, a gyárak fokozatosan eltunnek az orosz ,,közösségi" föld arcáról és e szerint, akapitalizmus legyengült, fejlődésképtelen,
Véletlen jelenség.
Lenin itt is leleplezte a narodnyik—tábor hamisitóit. Részletezte az ,,átlagokat_,, megmutatva összetett, távolról sem egyfajta reszeiket. És mi bizonyosodott be ? A szolgálatkész liberális-narodnyik gyári statisztika közös ,,gyári" csoportba hányta össze mind a szó valódi értelmében ipari munkásokkal dolgozó gyárakat, mind a házonkívüli munkát kiadó ügynökségeket, mind az ,,önálló", háziipari jellegű, otthoni munkásokkal dolgozó kis szövőüzemecskéket. Csak be kellett hatolnunk a Lentn—
által hozott táblázat értelmébe, hogy megértsük: a valóságban a kisüzemek száma az 1866. évi 142-ről 1890—ben 7—re, az ügynökségek (,,bedolgozó" műhelyek) száma az 1879. évi 66-ról 1890-ig 21—re esett le, viszont a tulajdonképpeni gyárak száma az
1879. évi 209—ről 1890—ig 283—ra emelkedett!
A liberális—narodnyik közgazdászok és statisztikusaik a gyárat egyáltalán nem annak adták ki, amit a gyár mint társadalomgazdasági fogalom képviselt. Lenin a gyárat a szó pontos, tudományos értelmében mutatta meg.
Ismert közmondás: mikor ketten ugyanarról beszélnek, ez nem jelenti azt, hogy ugyanazt is gondolják. Egyesek, mint a marxisták, a gyárról beszélve, tudomanyosan gondolkodtak, mások, mint a szubjektív szociológusok, önkényesen felruházták az ugy- nökségeket és kisüzemeket csak a gyárakat jellemző sajátosságokkal.
Az a következtetés, amelyet Lenin a megfelelő statisztikai anyag gondos tudomá-- nyos elemzése után vont le, így hangzott:
1) V. 'I. Lenin: Összes művei. 3. (orosznyelvű) kiadás, XIV. kötet, 213. old.
') V. I. Lenin: Összes művei. 3. (omsznyelvü) kiadás, III. kötet, 367, old.
,,A gyárak száma Oroszországban a reform—előtti korszakban gyorsan növekszik.
A gyári-üzemi statisztikánk számaiból leszűrt ellenkező következtetés hiba. A dolog úgy áll, hogy nálunk a gyárakra kisipari, háziipari, mezőgazdasági intézmé—
nyek jutnak, minél messzebb távolodunk el a jelentől, annál több kis intézmény—
esik a gyárakra".1) ,
A kapitalizmus fejlődésének elemzését a mezőgazdaságban és az iparban Lenin Oroszország lakossága osztály-összetételének elemzésével tetőzte be. Ebben az elem—
zésben Lenin azt a kérdést tisztázta : hogyan fejlődik a kapitalizmus Oroszországban ?
*1897. január 28—án hajtották végre Oroszországban az első általános népszámlá- lást. Ennek az összeirásnak az eredn'lényeképpen később kiadták ,,Az 1897. I. 28—i első általános népszámlálás adatfeldolgozási eredményeinek a birodalomra vonatkozó
Általános Osszegezésé"—t. Ezen ,,Általános Osszegezés" II. kötetének 296. oldalán
híoztak] egy táblázatot (XXI.) ,,A lakosság "foglalkozási csoportok szerinti megoszlása"e mme .
A táblázatban a lakosság számát 65 foglalkozási csoport szerint adták meg. Hogy fogalmat adjunk erről atáblázatról, közlünk néhányat a 65 csoport közül: ,,köz—
igazgatás, bíróság és rendőrség," ,,társadalmi és rendi munka", ,,magánjogi tevékeny- ség", ,,pravoszláv felekezet istentisztelete", ,,más keresztény felekezetek istentiszte- lete , ,,mezőgazdaság", ,,méhészet és selyemhernyótenyésztés", ,,fémolvasztás", ,,famegmunkálás", ,,kereskedelem általában',, ,,kereskedelmi közvetítés", stb., stb.
Ilyen táblázatból senki sem ismerhette meg Oroszország valódi szociális képét.
Lenin marxista módon dolgozta fel ezt a lényegileg nyersanyagot jelentő táblá—
zatot. Egyesített néhány csoportot, hogy megkapja a lakosság számát valamely nemzetgazdasági ágban. Igy összevonva a ,,közigazgatás, biróság és rendőrség",
"társadalmi és rendi munka", ,,fegyveres erők" csoportjait, megkapta a hivatalno- kok és a hadsereg létszámát; egyesítve a ,,tőke, ingatlanvagyon jövedelmeiből élők"
csoportját az ,,államkincstár és a társadalmi szervezetek számláján élők" csoportjá—
val, megkapta a tőkepénzesek és nyugdijasok létszámát ; egybevéve a fém, fa, ásványi anyagok, stb. feldolgozásában foglalkoztatottak csoportjait, Lenin megkapta Orosz—
ország ipari népességének létszámát. _
Hasonló fáradságos munkával szerkesztette meg Lenin az orosz lakosság össze-
tételének következő táblázatát (milliókban) :2) !
!
! a
Keresők Családtagok 132333?
Foglalkozás
Mindkét nemben
a) Hivatalnokok és katonák ... 1.5 0.7 _ 2.2
b) Egyháziak és szabad foglalkozásúak . . .. 0.7 0.0 3.6
c) Tőkepénzesek és nyugdíjasok ... 1.3 0.9 2.2
(1) Letartóztatottak, számkivetettek, meg—
határozatlanok, ismeretlenek ... 0.6 0.3 0.9
Nemtermelő népesség összesen . . . ... 4.1 2.8 6-9
e) Kereskedelemben foglalkoztatottak ... 1.6 3.4 5.0
I; §özlekeiiif§iben foglalkoztatott? ... 0.7 1.2 1.9
agana lmazot ak cseléde napszá—
gmosok ... .'. ... 3.4 2.4 5.8
Féliermelő népesség összesen . . . ... 5.7 , 7.0 12-7
h) Mezőgazdaságban foglalkoztatottak . ... 182 75.5 93.7
i) Iparban foglalkoZtatottak ... 5.2 7.1 12.13
Termelő népesség összesen . . . . ... . ... 23.4 82.6 106.0
Mindössze . . . . 33.2 92.4 1253
De Lenin nem elégedett meg ezzel. Oroszország egész népességének foglalkozás—
szerinti megoszlási adatait mindenek előtt három hatalmas alosztályba csoportlosította:
1. Mezőgazdasági népesség, II. Kereskedelmi—ipari népesség, IH. Nemtermelo (ponto- sabban: a gazdasági tevékenységben résztnem Vevő) népesség. _
A g)-csoportot (magánalkalmazottak, cselédek, napszámosok) a kereskedelmi—
ipari és mezőgazdasági népesség között megközelítően felosztva Lenzn Oroszország egész népessége megoszlásának ilyen képét kapta ,
Oroszország mezőgazdasági népessége ... . , , , _ _ . . , _ . , _ , _ , , _ , , , , , _ 97.0 millió Oroszország kereskedelmi—i ari népessége .. . . 21.7 ,,
Oroszországnemtermelőnpessége ... ... 6.9 ,, ___—___...—
Összesen 125.6 millió
1) V. 1. Lenin: Összes művei, 3. (ornsznyelvű) kiadás, III. kötet, 375. old.
?) V. 1. Lenin: Összes művei. 3. (orosznyelvű) kiadás, 111. kötet, 390. old.
