• Nem Talált Eredményt

Folyóiratszemle

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Folyóiratszemle"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

8. szám —— 543 —— 1942 Berücksichtigung des Selbstmordc's. 43 l. Berlin. Jahrbuch, 1941/1942. Anhang: Stadtbernische

1942. (Veröt'fentliohunrgen aus dem Gebiete (les Haushautungsrechnungen 1912, 1918—1923 und

Volksgesundiheitsdieustes. öli/IV.) 1936—1938. —— Bemer Beuölkerungs- und Wirt-

Ungvári Antal: A községi törvény és mo'a'osi— sohaítszahlen, Januar—Juni 1942. — siurlii-egister.

tasa gyakorlati megvilágításban. 2. kiad. 112 1. 188 l. Statistisches Amt der Stadt. Bern. 1942

Budapest. 1942. Svédország. (Suéde.) —— Accidents de la circu—

Vasuári Antal —— Vizy András: A munkás és tation routiéz'e, 191319. V "% 34 —l— 10 l. Bureau

társadalom. 30 1. Budapest. 1942. (A Munkásaka—

alémia könyvtára. 2.)

Veres Péter: Az Alföld parasztsága. 34 kiad.

92 ]. Budapest.

lentag Dezső dr.: Beszélő számok. X. köt. A négyszer megnagyobbodott Csoaka—Magyarország.

lt'ilágtermelés, A magyar közgazdasági élet vezetői.

llö 1. Budapest. 1942.

Bulgária. (Bulgaria) —— Statistigne (les bois irt

foréts, 1936/7. 142 l. Direction générale de la sta-

tistigue. Sofia. 1942.

Finnország. (Finlanda) — Finnlands Bank.

_laln'buch, 1941. Vlll %— 63 "l- ot 1. Statístisehe Abteilung der Finnlands Bank. Helsinki. 1942.

Vil'klcunen Paavo: A szelleme. 158 1.

1942.

Japán. Napon.) ——

32 1. Budapest. 1942.

Nagy-Britannia. (Grande-Bretagne.) —— Har- sányi András dr.: Miénk (( holnap! (A brit fasisz- ták politikájának lenyege.) 99 1. Budapest. 1942.

Németalföld. (Pays-Bos.) ——— Siatistiek der harcoló finn hadsereg Magyar-finn társaság. Budapest.

Cholnoky Jenő: Japán.

hovkprotluctie, Hill), 42 l. (lenlraal bureau voor

de statisliek. ,s-Gravenhage. 1941.

Némethimdalom. (Allemagne.) — Goebbels József dr.: Naplónr A Kaiserho/to'vl a birodalmi

kancelláriáig. 3. kiad. Ford.: Fiala Ferenc. 29? 1.

Budapest. 1942.

Östör András: A nemet munkásság szervezetei.

28 1. Budapest. 1941. (A Munkásakadémia könyv—

tára. 31.)

Olaszország. (Italia) __ Censimento industriale o eommerciale, 1927/1940. l. Serie. Risultati' gene—

rali. !. köt. Industrie. III. rész. Ore di lavoro (?

salari. 110 l. lnstitulo centrale di statistica. Roma.

1942.

Portugália. (Portugal.) —— Anuário estatistiea, 1940. Apéndice ao capitulo XIV. (lmpério coloniaL) 1601. Institute nacionat de estatística. Lisboa. 1942.

Indices do come'rcio externo. 34 l. Institute uacional de estatística, Lisboa. 1942.

Románia. (Roumanie.) —- Siculus: A moldvai

magyarok őstelepiilúse, története és mai helyzete, 184 l. Pécs. 1942. (A pécsi m. kir. Erzsébet-tudo- mányegyetem kisebbsegi intézetének kiadványai. 14.)

Svájc. (Suisse) — Gemeindei'ats- und Stadt—

i'atswahl vom 22. Miirz 19.42. 52 ]. Statistiscrhes

Amt (ter Stadt. Zürich. 1942, (Statistik der Stadt

Zürich. 50.)

central de statistígue. Stockholm, 1942. (Statistigue

ot'l'icielle de la Suede.)

;tctíuité de liindustrie du bátíment, 1940. 55 ).

Bureau central (le statistigue. Stockholm. 1942.

(Sveriges oiliciella slatistik.)

Administration des tribunaux et des autorités e.técutives, 1939/1940. VIII % 84 —l— 116* l. Bureau central (le statistitlue. Stockholm. (Statistulue oll'i- eielle de la Suede.)

Annuaire staiistigue de [a ville (le Stockholm, 19—11. XXll —l— 291 l. Service municipal de statis—

ll([ll0. Stockholm. 1942. (Svtuatisticiue de la ville de Stockholm. l.)

()auses de décés, 1939. lX -l— 461. Bureau central de statistigue. Stockholm. 1942. (Startistiilue

ntl'ieielle de la Suede.)

Finances des communes, 1940. I. rész. Finan—

("(S des villes, (les agglomérations (lites ,,municipal—

samhi'illen" et (les eonseils généruux. 65 !. Bureau

central de statistíaue. Stook'holm. 1942. (Stalistigue otl'ícielle de la Suede.)

Hiilso—och sjulcvcirden vid marinen, 1941. 40 ].

Marinöverlákaren. Stockholm. 1942. (Sveriges offi- ciella statistik.)

Mouuement de la population, 1939. X —l— 62 l.

Bureau central de statisrtigue. Stockholm. 1942.

(Stalistioue otl'iciolle de la Suede.)

Péche, 1940. VI —l— 30 ]. Bureau central de sta-

tistigue. Stockholm. 1942. (Statistioue ofl'icielle de

la Suede)

Population dans les districts administratiis le 31 décembre 1941. 43 l. Bureau central de statis-

tigue. Stockaholur 1942. (Statistigue oílicielle de la Suede.)

Recensement de la population, 1940. I. rész.

Superiieie et population dans les différentes divi- sions administratives, etc., agglomérations de popula—

lion (le earactére urhain a la campagne. IX —l— 50

——l- 308 l. Bureau central de statistigue, Stockholm.

1942. (Stalistigue oiTicielle de la Suede.)

Riksförsi'ikringsanstalten, 1940. 24 l.

central de statistigue. Stockholm. 1942.

officiella statistik.)

Statistiaue des caisses d'épargne privées, 1940.

47 l. Bureau central de statistigue. Stockholm.

1942. (Statistigue officielle de la Suede.)

Zöldfoki szigetek. files du Cap Vert.) —- Esta-

tz'stica do romércía e.t'temo :? (la navegagao, 1940.

2l2 !. Services (le estatistica. Praiai

Bureau

(Sveriges

Folyóiratszemle. —— Les reoues.

Allgemeines Staiistisches

(31. köt. 1. sz., München 1942, ném.). —— Behrens

Fr.: A megélhetési költségek árinudexszáma vagy

indexszama? —— Kaiser W.: A születesi statisztika.

—— Paul A.: A születések csökkenése és a csökke—

nés leküzdése. —— Schnatenberg W.: Az üzemi he—

tegségi és üzemi baleseti statisztika; e statisztikák elkészítése, kiértékelése és jelentősége.

Archiv Archív fiir Eisenbahnwesen (4.5,

évit al.. sz., Berlin 1952, ném.). -—— Wehde—Textor:

Gazdasági élet és közlekedési viszonyok a közép-—

oroszországi iparvidéken.

Archiv fíir Wanderungswesen und

A a 3 I a n d lc u n d e (13. évi. 1—2. sz., München 1942, ném.) — Grothe H.: A Balkántólsziget tör—

ténelme és politikája III.). —— Grothe H : A habá—

34

(2)

8. szám — 544 -——— 1942 nok elterjedése, vándorlása és társadalmi ta—gozó- nak a szövetkezetek? —— (4. sz.). — Faluhelyí F.:

dása Nyugat—Szlovákiában. A magyarországi nemzetiségi kérdés jellege és meg- B e richte liber ]. an dwirtschaft (28. oldása. " Kemény G—-' A magyar szórványkérdés

köt. 1. sz., Berlin 1942, ném.). Kaserer H..- Gon— úttörője: Urngösy SÉ'IÉÖOY— —— '(5. sz.). _ Sztlady

(lolatok és javaslatok Nagynémetország élelmezési Z--' Magyar ostelepulesek Erdelyben. *— Deak J.:

mozgástere kiépítésének és biztosításának kérdésé—

hez. —— Sohn Fr.: A francia mezőgazdaság fel—

adatai és problémái.

Bollet'tino della Beale Societi'l

Geografica Italiana (56. évf. 3. sz., Roma

1942, al.). — A ,,geopolitika" új meghatározása.

—— Brazília népessége 1940—ben. —— A kaucsuk—kér—

dés kilátásai az Egyesült Államokban. —— (4. sz.).

Mesterséges üzemanyagok.

Bulletin d'In/ormation et de Do—

cumentation (14. évi. 1. sz., Bucarest 1942, ném.—fr.). —— Angelescu N.: A romániai bankok fejlődése. — Török—román fizetési egyezmény. ——

(3. sz.,). __ Constantinesr'o V.: Románia politikája és nemzetközi árúcsereforgalma 1920—1941. _—

(4. sz.). — Israil M. D. N.: Románia belkereske- delme. —— (5. sz.). —— Jalea V.: Románia mező-

gazdasága a világháború után. ——

mezőgazdasági hitel Romániában.

Correspontlance Économigue Rou—

maine (24. évf. 1—2. sz., Bucarest 1942, ném.-

i1-.). —- Cumpűnasu G.: Románia és a nagytérgaz—

daság. Adoltságok és fejlődési lehetőségek.

D an u bion R ev i en) (10. köt. 4. sz., Bada—

pest 1942, (mg.). ——Szenczei L.: Korszakalkotó vál—

(6. sz.). —- A

lalkozások Erdélyben. —— Prokopy I.: A független Horvátország a konszolidáció útján. —— Kárpáilzy L.: Magyar élet a Duna-medencében.

Deutschtum im Ausland (25. évf.

5—6. sz., Stuttgart 1942, ném.). -— Blüthgen Y.:

Az északi államok gyarmatosítási tere. —- Schoof W.: Heinrich Gutberlet, a keleti határmenti némel—

ség előharcosa.

Forschungen zur Allcoholfrage

(50. évi. 1. sz., Berlin 1942, ném.). —— Dahlberg

G.: Az alkoholizmus Malmö-ben. —— Az alkoholiz- mus elleni küzdelem Horvátországban.

Giornale degli Economisti e An—

nali di Economía (4. évf. 5—6. sz., Roma

1942, al.). ———- Bonfcrroni G. E.: Útmutatás az inter—

poláció javítására. —— Új olasz közgazdaságtudori értekezések betűrendes címjegyzéke. [Bibliografial Hitel (7. évf. 5. sz., Kolozsvár 1942, m.). —-

Mala'n M..- A szláv veszedelem. —— Birtokmegoszlás Erdélyben.

Kárpátmedence (2. évf. 8. sz., Budapest 1942, m.). —-— báró Bánffy D.: A mezőgazdaság fej—

lesztése. —— Czettler J.: A mezőgazdaságfejlesztés

agrárpolitikai és agrárszociális vonatkozásai. ——

Halács Á.: Az érdekképviselet szer-epe a mezőgaz—

daságfejlesztésben. —— Pataky E.: A mezőgazdaság

fejlesztéséről szóló törvényjavaslat közgazdasági és

közigazgatási felépítése —— 'Az európai mezőgaz—

dasági ipar.

Kisebbségi Körlevél (6. évf. 2. sz.,

Pécs 1942, m.). —— Szolla'r l.: A déli szláv népek.

—— Gosztonyi P.: A Balkán—félsziget népeinek asszi- milációja. —— Pusztai—Popovits J..- A Lupu—féle új

román származási elmélet. —— (3. sz.). —— Deák J.:

A szlovákság kül— és belpolitikai útja 1918—tól. (I.).

—— Bédi l.: Románia bet- és külpolitikája. (1940.

szept.—1941. dec.). — Gyöngyösi R.: Mire taníta-

A szlovákság kiil— és belpolitikai útja 1918—tól. (H.).

—— Pusztai—Popovits J.: Román hozzászólások a Lupu-féle új származási elmélethez.

Közgazdasági Szemle (66. évi. 1—2.

sz., Budapest 1942, m.). —— vitéz Surányi—Unger T.:

Átlnenelgazdasági alapelvek. —— Raab A. A.: Mi ha-

tározza meg a pénz vásárló erejét? ___. (3—4. sz.).

——- Szúdeczky—Kardoss T.: Társadalompolitikai és politikai szempontok az ad'óztatásban. -— Da—

mány Gy.: A háborús bankpolitika. —— Nádas

R.: Közgazdasági Arohivumok. —— Székely A.: A külkereskedelmi és kereskedelempolitikai helyzet.

—— (5. sz.). —— Éber E.: A búzake'rdés szempont-4

jai. —— Neme'ny V. B.: A nagytérgazdaság elm-életé—

ről. — (6. sz.). — Balás K.: A pnénzérték kér—

de'-sénhez.

Magyar Gazdák Szemléje (47. évf.

2. sz., Budapest 1942, m.). —- Goltner D.: A német ,,piacrend" (Marktordnung). —— IIm'g K.: Az ,,agrár- olló" számításának módszere. —— Kintzky I.: Az árrés. (l.). —— (3. sz.). —— Ihrig K.: A sertésprog—

nózis Magyarországon. —— Kintzlcy I.: Az árrés.

(II.). — (4. sz.). — Kintzlcy I.: Az árrés. (ill.).

Magyar Külpolitika (23. évf. 4. sz.,

Budapest 1942, m.). —— Török Á.: Új kisebbség—

politikai szemlélet. — Polzovics I.: A semlegesség mai helyzete és jövője. (Ill.). —— (5. sz.). —— Rub- Ietzky G.: A vendek. —— (6. sz.). Göllner A.:

A Balkán és Közép-Európa. w— (7. sz.). — Jend—

rassik B.. Kárpátalja visszacsatolása az ezeréves hazához. —— (8. sz.). —- Elekes D.: A négyszeri

országgyarapoduás.

Markt und Verbauch (14. évi. 7 8.

sz., Berlin 1942, ném.). —— Krengel K. H.: A pénz—

forgalom szabályozásának kérdése.

Ország Útja, Az (6. évf. 6. sz., Budapest

1942, m.). — A szabadságharc és a szlávok.

—— (7. sz.). — Gogolák L.: Társadalmi fejlődés és nemzeti eszmények Kelet—Középeurópában. —— Sinor D.: Kaukázus és petróleum. —— (8. sz.). — Gál T.:

A bérmiinkásosztály történeti fejlődése. —— Darvas J.: A népi kultúrától a nemzeti kultúráig.

Szidost-Echo (12. évf. 32. sz., Budapest——

Wien 1942, ném.). M— Krüger K.: Térren-dezés Európában. — (33. sz.). —— A kubán-kaukázusi

gazdasági terület. —— Ahlíeld H.: A gyapot a há- borúban. — (36. sz.). —— Magyar-német gazdasági kapcsolatok.

Südost-Economist (4. évf. 17. sz, Buda- pest 1942, ném.). —— Magyar—német gazdasági együttműködés. " l'pari kezdeményezések a Szé—

kelyföldön.

Ungarn (3. évf. 7. sz., Budapest 1942, ném.).

—— Gailleaume Á.: A magyar Vöröskereszt. ——

(8. sz.) —— Barta I.: Magyarország és a német

egyetemek. —— Szeluisy M.: A magyar búza. ——

Kádár M.: A magyar sport. —— (9. sz.). — Kállay M.: Magyarország és Európa. —— Wick B.: Felső-

magyarország fövárosa. [Kassai

Volkswirtschaft, Die (15. évf. 6. sz., Bern 1942, ném.). —— A megélhetési költségekhez

idomított bérek és fizetések.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

talmas tennivalókat és munkálkodásra érdemes teret kell sejtenünk a magyar gyümölcstermelés előtt akkor, ha meggondoljuk, hogy Németországnak csak az alma behozatala 24

The Oriental Economist (6. R.: Német és japán kereskedelmi módszerek. —— A gyári munkabérek emelkedése. —— A nyersselyem árának alakulása. sz.), —— Legújabb

Az egységes népi kultúra hiá- nyát a magyar állam gazdasági és művelődési gon- doskodása, továbbá a magyar vagy német, esetleg magyar-német többségű városok gazdasági és

Südost—Echo (13. —— A magyar idegenforgalom mérlege. —— Magyarország: A nagy— és kisipar fejlő—.. dése. sz.), —— Magyarország

Folyóiratszemle. az,) Szénl'ermelésiink fejlődése. A gazdasági depresszió tav- laiai az Amerikai Egyesült Államokban. magyar konjunktura a stabilizációs terv szemszögéből. sz.,

Az értekezleten Csehszlovákia, Jugoszlávia, Kuba, Len- gyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió delegációin kívül a Német Demokratikus Köztársaság Állami

A relációs adatmodell statisztikai alkalma- zásóval foglalkozó munkacsoport munkáját Svédország irányítja, a Német Demokratikus Köztársaság és Magyarország mellett

A két világháború közötti időszakban az 1000 lakosra jutó élveszületések száma már nem állt vissza az 1914 előtti szintre, sőt fokozatosan tovább csökkent: az