SZEMLE
KÖZÖS EURÓPAI STATISZTIKAI SZÁMITÁSTECHNIKAI FEJLESZTÉS
OLÁH ERIKA
Az utóbbi években egyre gyorsabb ütem—
ben nő a statisztikai információk iránti igény, egyre fontosabb szerepet játszik a pontosság.
az időszerűség. Ezek a tényezők európai együttműködési, kutatási program gondola—
tát vetették fel.
Először 1976—ban, a pozsonyi lSIS szemi—
náriumon került napirendre egy hosszú tá- vú kutatási program kérdése. A programot élénk érdeklődés kísérte mind a nemzeti sta—
tisztikai hivatalok. mind pedig az ENSZ Fej- lesztési Program (UNDP) részéről. Az UNDP az előzetesen javasolt együttműködési témák alapján fontolóra vette a regionális együtt-
működés támogatását.
Az előkészítő munkálatok 1979-ben kez- dődtek. Elkészült a projekt tervezete, meg- kezdődtek az előkészítő tárgyalások a nem- zeti statisztikai hivatalok és az Európai Gaz—
dasági Bizottság titkárságának képviselője kö- zött.
Az érdemi munka 1980 decemberében kez- dődött meg: az ENSZ Fejlesztési Program .,Statisztikai Számítástechnikai Projekt"-jének Irányító Bizottsága 1980. december 1. és 5.
között Genfben tartotta első ülését.
A 14 érdeklődő ország közül ekkor még csak ő írta alá a hivatalos csatlakozást (köztük Magyarország is), 1981 júniusában további 4 ország csatlakozott, 2 ország pe- dig aktívan részt vett a munkában anélkül.
hogy a csatlakozó okmányt aláírták volna.
Az Irányító Bizottság a projektben részt ve- vő országok képviselőiből áll' és a program tervezéséért. irányításáért, a végrehajtás el- lenőrzéséért felelős. Az alakuló ülésen a program irányítási ügyrendjét, költségvetését és a fejlesztési témaköröket határozták meg.
A projekt elsődleges célja olyan eszközök, programcsomagok. programnyelvek és számí- tógépes programok kifejlesztése, amelyek konkrét feladatok megoldására alkalmasak.
Az együttműködés anyagi és időmegtakarí—
tást tesz lehetővé. és olyan software-termé- keket hoz létre, amelyek bármely más -— a projekthez nem csatlakozott — statisztikai
hivatal, így az adaptálásra képes fejlődő or- szágok hivatalai számára is hozzáférhetők.
A hároméves időtartamra tervezett projekt- ben a statisztikai hivatalok kötelezettséget vállalnak meghatározott feladatok elvégzésé—
re. Az Irányító Bizottság négy munkacsopor—
tot alakított ki; a gyakorlati munka ezek ke—
retében folyik.
A csoportok a következő témaköröket fog- ják át:
1. táblakészités.
2. adatellenőrzés és -jovítós.
3. me a-ínformációrendszer.
4. relációs adatmodell statisztikai alkalmazása.
A csoportok munkáját egy-egy. az adott te—
rületen legtöbb tapasztalattal rendelkező or—
szág vezeti.
Az AERO-rendszer kidolgozásával szerzett tapasztalatok alapján az adatellenőrzés és -javítás munkacsoport vezetésére Magyaror—
szágot kérték fel.
Az egyes témákkal kapcsolatos eredmé—
nyeket, a felmerülő problémákat munkaérte- kezleteken, szemináriumokon vitatják meg, és lehetőség van arra is, hogy szakértő segítse a hatékonyabb munkát. (A Központi Statisz- tikai Hivatalban is dolgozott egy kanadai szakértő, aki a népszámlálási adatbázis fel-
állításában segédkezett,)
A program költségeit több forrásból fede—
zik. Az országok gépídővel, munkatársaik munkájával járulnak hozzá a sikeres munká—
hoz. az UNDP pedig regionális alapjából nyújt pénzügyi támogatást.
Az Irányító Bizottság második ülésére Buda—
pesten került sor 1981. október 28. és 30. kö- zött. Élénk érdeklődés kísérte a projekt ad—
digi tevékenységét. ezért az ülésen számos, a projekthez hivatalosan még nem csatla—
kozott ország is képviseltette magát.
Az ülésen a következő országok képviselői vettek részt: Bulgária, Csehszlovákia, Dánia, Finnörszág, Görögország, Hollandia, Jugosz- lávia. Kanada. Lengyelország, Magyarórszág.
a Német Demokratikus Köztársaság. Romá—
nia. Spanyolország és Svédország. Az Egye-
314 SZEMLE
sült Királyság, Franciaország, lrország, a Né- met Szövetségi Köztársaság és Olaszország megfigyelőkként vettek részt. A Bizottság meghivása alapján jelen volt még a Nemzet- közi Valuta Alap (lMF) és a Data far Devel- opment nemzetközi szervezet képviselője. Az Európai Gazdasági Bizottság titkársága. az ENSZ Fejlesztési Program (UNDP) és a po- zsonyi Számitástechnikai Kutató Központ (CRC) hivatalból vett részt az ülésen.
Az elnök C. Arvas (Svédország) volt, a rapportőr pedig K. Neumann (Német Demok- ratikus Köztársaság). A Központi Statisztikai Hivatal nevében Pesti Lajos elnökhelyettes köszöntötte a Bizottság tagjait.
A projekt koordinátora, Stauder Ernő ösz—
szefoglalója után az egyes munkacsoportok vezető országai számoltak be részletesen az eddigi munkákról. eredményekről.
A táblakészítő munkacsoport vezetője Dá—
nía. tagjai még Csehszlovákia, Finnország.
Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság. A munkacsoport új táblakészi—
tő rendszer (lNTERTAB) kifejlesztését tervezi.
A meglevő rendszerek közül egyedül az an—
gol népszámlálási intézetben kifejlesztett rendszer (TAU) látszik alkalmasnak arra. hogy az lNTERTAB alapjául szolgáljon. Az angol megfigyelő kifejezte együttműködési szándé- kát, ami jelentős segítséget jelent a további munkálatokhoz. A munkacsoportban részt ve- vő országok szükségesnek tartják, hogy más országok is hozzájuthassanak dokumentuma- ikhoz, részt vehessenek a munkaértekezlete—
ken, bekapcsolódhassanak a közös munká- ba.
Az adat—editáló munkacsoport (adat-edi- tálás: adatok ellenőrzése és a hibák javitá- sa) munkáját Magyarország vezeti, közremű-
ködik még Bulgária. Görögország, Jugoszlá- via, Svédország. Spanyolország és megfigye-
lőként Kanada.
Magyarország tájékoztatta az Irányító Bi—
zottságot, hogy az AERO (automatikus edi- táló rendszer) második verziója elkészült, és 1981 végétől más statisztikai hivatalok szá—
mára is hozzáférhető lesz az angol nyelvű dokumentációval együtt. Előzetes jóváhagyás alapján a csoport reprezentativ adatfelvé- tel feldolgozó rendszerekkel is foglalkozik. Eb- be a munkába Franciaország is bekapcsoló—
dik. Az editáláson belül a párbeszédes edi—
tálás, a kvantitatív adatok ellenőrzése és az
editálásnak az adatminőségre gyakorolt ha- tása került előtérbe.
A meta—információrendszer munkacsoportot Csehszlovákia vezeti, Bulgária, Hollandia, Lengyelország, valamint megfigyelőként Ka- nada tagja még a csoportnak.
Az ülésen kiosztották a statisztikai informá—
ció-rendszerben használt legfontosabb szak—
kifejezéseket és azok magyarázatát tartalma- zó értelmező szótár első részét. A jobb együtt—
működés érdekében minden munkacsoportból kijelöltek egy szakértőt, aki a terminológiai egyeztetésekért felelős.
A relációs adatmodell statisztikai alkalma- zásóval foglalkozó munkacsoport munkáját Svédország irányítja, a Német Demokratikus Köztársaság és Magyarország mellett Kana—
da megfigyelőként vesz részt a munkában.
A rendszer terjesztése érdekében szükséges- nek tartják a RAPID (Relational Access Pro- cessor for lntegrated Databases) jövőbeli fel—
használói részére egy tájékoztató kiadását.
Az ülésen újra választották a tisztségvise- lőket is. Az irányító Bizottság elnöke ismét C. Arvas, rapportőre K. Neumann lett.
A FlNN—SVÉD—MAGYAR KÓRNYEZETSTATlSZTIKAI EGYUTTMÚKÖDÉSI MUNKACSOPORT ÚLÉSE
DR. CSAHÓK iSTVÁNNÉ
1981 márciusában Stockholmban került sor annak a háromoldalú környezetstatisztikai együttműködési megállapodásnak aláirására.
amely a finn, a svéd és a magyar statisztikai hivatalban folyó környezetstatiszikai módszer- tani munkák összehangolását irányozta elő.
Az együttműködési megállapodás szerint a három hivatal képviselőiből álló munkacso- port koordinálja a módszertani munkákat. és tevékenységéről, a munka egyes fázisainak eredményeiről folyamatosan tájékoztatja az együttműködő hivatalok vezetőit.
E megállapodás értelmében a szakértők megtartották a munkacsoport első ülését 1981. november 5. és 7. között, Budapesten.
Az ülésen Svédországból K. Medin és Th.
Polleldt, Finnországból A. Laihonen, a magyar Központi Statisztikai Hivatal részéről pedig dr. Vukovich György, Horváth Eszter, dr. Csa—
hók Istvánné, Bognár Béláné és Imre lános vettek részt.
Az ülésen a résztvevőknek előzetesen eljut- tatott három dokumentumot tárgyalták meg:
1. A környezetstatisztika továbbfejlesztésének ne'—
hány módszertani problémája (finn delegáció):
2. A magyar környezetstatisztika módszertanának ismertetése (magyar delegáció);
3. Módszertani kezdeményezések a svéd környe- zetstatisztikában (svéd delegáció).
Az ülés fő célja az volt, hogy az előterjesz—
tett anyagokat megvitatva kijelöljék azokat a módszertani kérdéseket, amelyek közös ér—
