9, szám
Causes of dealth in the Kingdom of Danemark, 1942.431. National health service of Denmark.
KoebenhaVn. 1943.
Éleclions pour le Rigsdag en mars et avril 1943, 204 l. Département de statistigue. Koeben—
havn. )1943. (Communications statistigues. IV.
120. I.
Impóts sur les immeubles et sur les personnes, 1942/3. 223 l. Département de statistigue. Koeben—
havn. ) 1943. (Communications statistigues. IV.
119. 1.
Les écoles primaires, 1937/1941. 85 l. Departe- ment de statistiaue. Koebenhavn. 1943. (Communi—
cations statistigues. IV. 119, III.)
Mouvement de la population, 1942. 40 l. Dé—
partement de statistigue. Koebenhavn. 1943. (Com- munications statistigues. IV. 119. IV.)
Finnország. (Finlande.) —- Rapport sur [*acti- víté des associations mutuelles pour les assurances contre les dommages en Finlande, 1939. 24*-l- 731.
Bureau central de statistigue. Helsinki. 1943. (Suo- men virallinen tilasto. XXII. B, 35.)
RoIla Margit: Utazás a háborús Finnországban.
153 1. Budapest. 1943.
Japán. Napon.) —— Keőpe Viktor:
arca. 206 1. Budapest. 1943.
Japán két Kongó. (Genya.) — Thanhoffer Lajos: Kongó., Orvosi táskával Afrika földjén, 317 1. Budapest.
1943.
Litvánia. (Lituanie.) ——- Mortensen, Dr. Hans:
Lítauen. Grundzuge einer Landeslcunde. XIV %- 321 l. —l— térképek. Osteuropa-Institut. Breslau,
1926.
Némethirodalom. (Allemagne. ) — Stőkl, Günther:
Die deutsch-slawische Südostgrenze des Reiches im 16. Jahrhundert. 278 l, Breslau. 1940. (Schriften des Oseuropa—lnstitutes. Neue Reihe. 12,)
Olaszország. (Italia) —— Annaario statistico italiana, 1943. XV —i— 206 %— 22*—l— 11 l, Istituto centrale di statistioa. Roma. 1943.
Portugália. (Portugal) — Anuário estatístico, 1941, XIII -I— 1008 l. Institute nacional de estatís-
tica. Listboa. 1943. *
Aymerich, Alfonso: El paro obrero. 96 l. Insti- tuto de investigaciones económicas. Barcelona.
————534— 1943
Románia. ( Roumaníe. ) —— Sammlung deutscher, italienischer und magyarischer Karten, die die eth- nische Lage Rumdniens, mit besonderer Rüclcsicht auf die westlichen Gebiele, darstellen. (1857—1930.) Lapszamozatlan. Boom-esti, 1940. (Német-olasz.)
Ardelean, Josef: Der Wetlerhahn von Süd- osten. 61 l. Dacia—Verlag. 1943.
Ardelean, Josef: Römische oder rumánische Kultur? 53 l. Dacia-Verlag. 1943.
Brátianu, G. I.: Die Moldau und ihre histo- rischen Grenzen, 46 L —f— 1 térkép. lnstitutul de stiinte morale si politice. Bukarest. 1940. (Francia, olasz kiad. is.)
Brűtianu, G. l.: Die ruma'nische Frage, 1940.
12 l. —f— 2 térkép. Bukarest. 1940. (Francia, olasz kiad. is.)
Brátianu, G. l.: Rumc'inien und Ungarn. Demo- graphische und wirtschaftlíclze Betrachtungen. 14 l.
-i— 2 táblázat. lnstítulul de stiinte morale si poli- tioe, Bukarest. 1940. (Francia, olasz kiad. is.)
Svájc. (Suisse) —— Eidgenössisches Wehropfer, 1940. Kanton Obwalden. IV —(— 27 l. Kanton Schwyz.
IV 4— 27 l. Kanton Thurgau. IV —i— 29 ]. Kanton Uri. IV —l— 27 ]. Kamion Zug. IV 4— 27 ]. Eidgenös- sische Steuerverwaltung Bern. 19443. (Statistische Ouellenwerke der Sohweiz. 126., 125., 129., 121., 128.)
Jahrbuch, 1942/1943. 130 l. Statistisches Amt der Stadt. Bern. 1943.
Svédország. (Suede) —— Annuaire statistigue de la Sue'de, 1943. XVII —i— 405 ]. Bureau central de statistigue. Stockholm. 1943.
Caisses de maladie reconnues, 1940. 68 l. Direc- tion royale des pensions nationales. Stockholm.
1943. (Statistígue officielle de la Suede.)
" Fűngvarden, 1942. 81 LKungl. fángvárdsstyrelsel Stockholm. 1943. (Sveriges officiella statistik.)
Les budgets familiaux et la consommation des denre'es alimentaires dans les vílles et autres agglome'rations, 1940/1942, 121 l. Bureau central de statistigue. Stockholm. 1943. (Sveriges officiella statistik.)
Szlovákia. (Slovaguie.) —— Szepesi N. Vilmos:
Az ősi Szepesség. Lukács György előszavával és Vikár B'e'la bevezetésével. 306 l. Budapest, 1943.
Folyóiratszemle. — Les revues.
_ Bulletin d'Informatíon et de Do- cumentation (15. évf, 5. sz., Bukarest 1943, ném.-fr.). — Stava'r I.: Románia — az olaj hazája.
(II.), —— (6. sz.) —— Stavűr l.: Románia — az olaj
hazája. (III.). '
Donaueuropa (3. évf. 7. sz., Budapest 1943, ném.).) ——- Haidekker S.: A magyar ipar a dunai térben. —— Schoor V.: Közúti közlekedési jog az európai térben. — Penakow I. S..- A sokgyerme—
kes családok védelme Bulgáriában. —— (8. sz.). ——
Horvat J.: Az 1868. évi horvát-magyar kiegyezés történetéhez. —— Kemény G.: Magyarország és a ruszin művelődéstörténet.
Hitel (8. évf. 7. sz., Kolozsvár 1943, m.). ——
Salamon S.: A románság képe a magyar iroda- lomban. —— R. Jónás M.: A létfenntartási költség—
in-dex és a drágulás. — (8. sz.). —— Mikecs L.:
Magyar nevek. —-— Hantos L.: Változások a magyar nemzetgazdaság szerkezetében. —— Szabó E.: Közép- európa és a pánszlávizmus.
K ő 2 t e l e k (53. évi. 26. sz., Budapest 1943.
m.). — Rázgha K.: A felvidéki mezőgazdasági beteg—
ségi biztosítás tanuságai. —— (29. sz.). —— Westsik V.: A fel nem szántott garbonatarló az üzemtan megvilágításában. —— (31. sz.). —— Pataky E.: A föld- művelésügyi igazgatás egyszerűsítése és szaksze- rűbbé tétele. — Tehermentesítés és mezőgazdasági hitelpolitika. —— Bartossik L.: Vándormunkás- kérdés. .a
Látliatár (II. évf. 7. sz., Budapest 1943, m.). —— Sexty Z.: Magyarok Bukarestben. —— Sű- meghy M.: Báró Eötvös József és a nemzetiségi kérdés. —— (8. sz.). — Kordás F.: Hazatelepítési gondok. —-— Kemény G.: A dunaeurópai népi egy—
ség kora.
Magyar Gazdálc Szemléje (48. évf. %.
sz., Budapest 1943, m.). —— Rohringer S.: A Duna mint nemzetközi hajóút. —— Kiss A.: A mezőgazda- sági üzemek területe és művelési ágai 1895—ben és 1935-ben. (I.).
Népegészségügy (24. évf. 13. sz., Budá—
e
'" pest 193, m.). —— Petrilla A.: Egészségügyi mérle-
— günk 1942—ben. —— (14. . —— Garamvölgyi K.:
'_ Egy középnagy magyar falu gümőkór halálozásá- nak .képe.-——— Farkas L.: A cigány és elcigányoso—
dás kérdése a vágsellyei járásban. — Krisztinicz A.: A rozsnyói járás cigányai. — (16. sz.). —— Sza—
bados S.: A vagyoni, vallási és nemzetiségi viszo—
nyok befolyása az élveszületési szám alakulására.
Statistik der Karpathenlűnder
* (3. évi. 39. sz., Budapest 1943, ném.)_ — A magyar nép- és családvédelem szervezete. — (53. sz,) ——
Élénk bulgár gyümölcskivitel. —— (60. sz.). —— Ipari növények termesztése Horvátországban. —— Magyar—
ország Sportegyesületei. -—— (66. sz.). —— Burgonya- termelés és fogyasztás a Kárpátövezet államaiban.
Statisztikai Értesítő (5. évf. 5. Sz., Budapest 1943, m.). — Hanusz Gy; A budapesti főbérlő családfők megoszlása nem szerint és viszo—
nyuk a kereső népességhez. — üzlethelyiségek és üzletbérek a magyar városokban. X— A székesfővá- rosi egyenesadóbevételek az új világháború alatt.
1943
—— Adatok a fővárosi kertészet tevékenységéről. — Gyermekek száma a budapesti főbérleti lakások—
ban. —— Adatok a budapesti színházkultúra egy év- tizedéhez,
Südost—Echo (13. évi. 34. sz., Budapest—
Wien 1943, ném.). —— A magyar idegenforgalom mérlege. —— Magyarország: A nagy— és kisipar fejlő—
dése. —— (35. sz.), —— Magyarország nemzeti jöve—
delme. —— (36. sz.). _ Gabriel S.: A fizetési mérle- gek kiegyenlítése. —— Magyarország: A külkereske- delem irányvonalai. — (37. sz.). —— A szójabab Európában. — (39. sz.). — Európa tejg'azdasági teljesítményei. — (40. sz.). —— Svájc mezőgazdasági termelése.
Si'idost-Economist (5, évi. 17. sz., Buda- pest 1943, ném.). —— A nemzetiségek megoszlása a mai Magyarországon. —— Termelés és árak Szlová- kiában. —— (18. sz). —— Az árszabályozás magánjogi kérdései. — Magyarország: Ipar e's átmenetgazda—
ság. "".(20. sz.). —— Varga I.: Árstabílizálás a kül- kereskedelemben.
KÚLSNFÉLE
Összefoglaló helyzetjelentés.
Résumé de la situation en Hongrie.
1943. augusztus havi adatok. — Chiffres d'aoüt 1943.
Népmozgalom. —— Vetésjelentés. -— Munkapíac. — Külkereskedelem. —— Közlekedés. — Pénz és hitel.
Gazdasági jelzőtábla.
Rajzok a gazdasági jelzőtábtához.
Mouvemmt de la population. —— Rappart sur les cultures. — Marché du travail. -—— Commerce eztéríeur. —— Trans- ports. — Monnaia d cródít.
Tableau économigue.
Graphigues au tableau écosomigue,
Extraít. Voici les renseignements relatifs au mois d*aoút 19/13:
, Sur le territoire actuel de la Hongrie, il y a eu, x en amit 1943, 7.310 nouveaux: mariages, 25.034 naissances vivantes el 15999 déces, soit respective- ment 5'8, 19'9 et 12'7 pour mille habitants; et , liaccroissement nature! y étaít de 9.035 unités (7'2%o). Par rapport au méme mois de Panne'e pré—
_ cédente, Ia nupiialité a auymenté, ella nalalité,
; ainsi gue la mortalite, ont diminué. Llaccroissement naturel (7'20/00) dépassait celui da mois d'aoüt pré—
ce'dent (6'70/00).
En aoűt dernier, il faisait un temps sec et trop chaud, gui n'était pas favorable aux cultures. Le mais ayant parliculiérement souffert de la séche- resse, on y prévoyait une récolte tout () fait faible.
Le commerce exte'rieur de notre pays a fort diminué. En un mois, les importations ont baísse' e 13'9% et les exportations, de 30'5%. La balance e notre commerce extérieur s'est soldée par un e'ficít supe'ricnr (: celui du mois précédent.
En aoüt dernier, le trafic ferroviaire a aug- mente' pour les marchandises, diminuant pour le nombre des voyageurs. On a transporté 3.200 mille tonnes de marchandises remplissant 223340 wagons, et le nombre des uoyageurs a été de 16.747.
Le tra/ic posta! accusait une
attribuée au relévement des tari/s postaux. Toute—
fois, a Budapest, le nombre des conversations téle'phonigues Iocales a monte'. Celui des usagers de la Radio a également grandi.
L'indice des prim de gros s'est e'Ievé de 3'8%, montant (1 2222. Llaugmentation était due unigue- ment a celle du prize des objets fobrigue's et des matieres nécessaires a Pindustrie. L'indice des pro- duits de Ilagriculture et de l'élevage a baisse' de 0'3%; de sorte gue la disparite' indiguée, entre les prix industriels et les prix agricoles, par les ,,ciseaux agricoles", a augmenté de 3'9 points.
régression,
Uindice du coút de la vie, calculé sans le loyer, a monté, de 230'6, á 236'5. Cela lenait a la hausse des nombres indices de llhabillement (—i— 11'1%) et du oltani/age et e'clairage H— 9'0% ), Le nombre
35
