2. szám.
Amerikai Statisztikai Társaság és a Társadalmi Kutató Tanács által alakított nem hivatalos orgá- num (elnöke Day E. E.), mely a statisztikai szer- vezet és információ tökéletesítését tűzte ki céljául s Washingtonban 1933 júniusában kezdte meg ——
hivatalos részről máris értékelt — tevékenységét.
Munkaügyi statisztikai bizottság Spanyolor- szághan. Une Commission de la statistigue du travail en Espagne. A Spanyol munkaügyi és nép- jóléti miniszter 1933 nrovlmlelbe'r 28—án 'klíadlotlt nemde- l'etrésvel (Munkaügyi Statisztikai Bizottságot szervezem meg. A bizottság célja mindazoknak a; statisztikai azdato'knalk egybegyiijlése és feldolgozása, amelyek
——135—
19321
tárgyilagos és tudományos alapon adnak képet a társadalmi téren tett intézkedések eredményéről és a munkásgondozás művét irányíthatják. Az el—
nöki tisztet a bizottságban a munkaügyi minisz—
térium államtitkára tölti be; a bizottság tagjai az illetékes minisztériumok és főhatóságok, köztük a Legfelsőbb Statisztikai Tanacs képviselői, ezen- kívül a munkaadók és a munkások 2—2 reprezen- tánsa, valamint egyéb hivatalos társadalmi és köz—
gazdasági szervek kiküldöttei. A bizottság munká- jával kapcsolatos technikai és adminisztratív_teen—
(lők elvégzéséről a munkaügyi és népjóléti minisz—
térium statisztikai szakosztálya gondoskodik.
Összefoglaló helyzetjelentés.
Résume' de la situation en Hongrie.
Az 1933. év adatai. —— Ghi/fres de 1933.
Népmozgalom. — Munkapiac. —— Mezőgazgaság. —— Ipar és bányászat. —— Fogyasztás. —— Kereskedelem és közlekedés. -—
Átalakulás. _— Pénz és hitel.
Évi gazdasági jelzőtábla.
Rajzok az évi gazdasági jelzőtáblához.
Havi gazdasági jelzőtábla.
Mouvement de la population. —- Marché du travail. ——Agriculmre. — Industw'e el mines. — Consommation. — Commerce el transports. —— Mouvemml des prix. —— Monnaie et credit.
Tableau économigue annuel.
Graphigues au lableau économígue annual.
Tableau éeonomigue mensztel.
Résume'. Én 1933, le mouvement de la popu—
lation étaít iavorable par rapport () Ilannée pré- ce'denle. La nuptialité, augmentant de 02 p. 1000, monta () 83 p. 1.000. La proportion des nás- vivants, continuant á baisser, est tombée 61 216 pour 1.000, accusanl une diminulion de 1'8 pour 1.000 sur le chiffre' de 1932. La nwrlalite' a été bien infe'rieure á celle de Fanne'e pre'cédente: il y a eu 14'7 décés pour 1.000 habitants, soit 3'2 de moins given 1932. La proportion de l'accrois- sement natur—el, calculée pour mille habitants, siest élevée de 5'5 en 1932 61 6!) en 1933.
Le chómage a continue á diminuer. Au cours de ltua'nne'e, il a atleinl son maximum en janvier et son minimum en septembre; mais aux chíffrex correspondauls de 1932, le premier a été infe'rieur de 3'8%, le second, de 13'5%. Ame bureauyc (publics el prívvés) de placement, le nombre des o/fres a diminué de 4-'5%; celui des demandes, de 12'4%.
Cependant, les salaires ont continué á díminuer, La crise agricole ses-t aggmve'e; ceci tenaít pour une tres grande parl á une ba'isse de prix consecu—
tive á I'augmenlation des charges publigues et a la te'duction des trailements d'e'mployés (]llí, com—
mencée pendant le deuxiéme trimestre de liamiée, (: dure' jusgufá la fin de septembre. L'e'cant des prix industriels et des prix agricoles sle'tant ac—
centué, on* a dú mainten'ir le systeme de la ,,bo- latta" de ble' et prendre un arréte' gouverne—mental prolégeant les ínléréls des cultíoateurs,
Les surfaces á ensemencer ne iment pas sen—
siblement aug'me'nlées ni díminuées par rapport á 1932; c'est pour celles cultívées en seigle orion voit, á cet égard, le plus grand accroíSsement (6'60/0). La récolte a été bonne; comparatiuement á Famze'e précédente, le rendement du fromth a augmenté de %%; celui des pommes de terre, de 24'9%; celui du seigle, de 20'4%. Les chi/fres re- latifs au cheplel uccusent une diminutionw notable.
L'effectif des béles á comes (: baissé de 6'7%;
celui des poros, de 19'6%; celui des moulons, de 12.796; celui des chevauac, de 3-1%.
La production indusírielle' et miniére, parti—
culiérement sensibles aux bonnes ou mauvaises
2 . szám.
— 136 —— 1934
circonsian—ces économigucs, n'ont plus baissé en
1933; on y constate meine, snr certains points, un occroíssemenl. La production de la [onte () affiner, accusazit un accroissemem essentiel représentant 268 mille (1 (% toxin"), s'esi eleven r) 961 mille (1:
la znoyenne mensuelha en a mon/e' (: 78 mille (;.
(iugmeniant de 23 mille (1. La production de I'éxner—
.llie électrioue s'esi éleoée de 8'3%: celle de llaleool, de 26'5%; celle (ln sucre, de .?I'O'lo.
Les données concernant la consommation ae- cusent auelgue omelioration (le la situation econo- miaue. Pour le ehurbon imiiyenc, la consommation industrielle a augmenié de 25% et celle (les en—
treprises publioues, de 3-2%. En énergie électrigue, l'industríe a utilisé 18'/i% de plus (szen 1932. La consommation a uugmenté (le 22'6% pour le sucre;
de 539; pour l'aleool: (le, 20'2% pour les huiles lubrifiantcs_
La balance (in commerce e.tteríeur a etű (iss-ez faoorable pour la Hongrie, elle slest soldée par un actii de 799 millions de pengős. Les expor- iations oni monté de 589 millions de p.
Les importations de eoton brut se sont álenées de 6'2 millions de peng/ös; celles de substances color-antes (lerivées de goudron, de 27 millions;
celles (le fils (le laine et de talmc brut elmenne de I'!) million.
A llexporiution, on eonsiate une progres- sion considérable —— 10 millions % (le pengős w—
pour les ven/e.g- (l'animaur. Les cxportations de fromeni ont aug/menti? de 22 millions; celles (le mois, (le 12'/i millions: celles (l'orgrx (le li'9 mill lions: celles de volaille, (le lel) millions; celles dlavoine, de .?'3 millions; celles de machines ci appűreilS, de 2'/i millions, Par contre, les nenles de f(rrine ont diminiu? (le 47 millions (le pengős;
celles de pelleteriex apprötées, (te ifi/l millions;
celles de paille, (le 41) millions,
Le iro/ic íerroviaire a ('essé de (iiminuer: on
;; uoit meine un láger accro..eineni par rapport (1 1939. Mais le trafíc postai continuait ("1 baisser.
Ijindiee (lex prir de gros accuse une (limi—
nution de 13 points. Bien (luc celle-ci fűt inferieure
au chifl'rp eorrespondant (lc M.T. toute/fois, la baissc (le prix (( ne () certains ágai-(is, plus grave, le prix (lc pluSieurs produits (tg/ricoles etant tombe au niveau le plus bas enregisire jusgue-lá. Les prix des produits industriels ont peu variű. Les prigc de détail ont moins baissr? (]ue ceux de gros;
l'indice du coűt de la vie (! diminue de H'!) poinix, Ifi. raison de la crixe economiauc, le Hans/eri—
mm'atoire (1 (If! élre proroye (l'un an, Les (lépő-ts en l—axnaue ont aug/mentő seulement (le 12'5 mil—
lions (lo pengős com[mrativcment () 19?2,
A la Bourse de Budapest, la baisse, ("1 llexception de a'eiut mois, " continue toute Fann—ee. En (l'é- cembre, I'ianicc des actions tomlm 61 603, point le plus bag enreg/istre ces (lcrniers temps. [)epuig le
(iébut de la crise, éclate'e au milieu de 1927, le niveau (lPs valeurs a boissé de (%%. Le nombre des actiomx vendues en Hourse n'o été (lue de 0'8 million. Les l'ivmisons et les acceptotions ont re—
presenié ensemhle 39'2 millions de pengős.
()n n'a enregistrií (lui) 550 noiwelles insolim- bilités,
Bien oue, (lex données e.tposées plus hant, gueloucs-unes aceusent une régression, d'autres montrent un certain occroissement. Somme toute, il est incontestable gulen 1933, lo situation écono- miouc s'frmeliorair () plusieurs ágai—ds en Hongrie par rapport (: 1932.
*
Népmozgalom. A népmozgalmi adatsorok egy—
rótsvzélwn .a Legutó'lún tető-ponti .hre'llymi az 1927/1213.
években] kÖV'C'ltk'OZP'H (be. Az azóta iarló kedvezőtlen irányzat az(nltbim az 1938. évvel megtört. Legalább is (vere, onged köwolkieziolmi az 1933—88 adatod; ike—d—
vozöhd) alakulása. A hámwúgk'ötos-e'k szánni—baro,
különi eln pod—ig a tenné-szeles S'ZEHpD'I'OdáwSiba'n az 1932. évi mélyponthuoz képest már iliényoges omol- kedé's kiömc—tkezclzt be. Az élveszületések száma ugyan 1983-ban is *lmnywatlzó iTz'mynation mulat, en—
nek hatású! azomban ;. halandóság fmtég amgyohl) arányú csö-krkmu'we itel—jwosen ellenistú—lyorzria.
A ]uízasságkötések szám: az %)fi'l'nrull'l esztendő—
lwn 915101 72.117— L emelkedett. Az 1.000 lélekre számított lxz'lzassuágkötó'si aráznyszz'iim, mely 1928 lui—11 Sri—del kulmim'nlt s 1932—ben] 814101] (UNOM :!
logoMcSonya-hahan, 1933-ban 841 volt: Az élveszüle- tések xlmnya—Hz'lsn 1933th is foilylali'niodt % az élve-
születések száma 159 ezerrel 189'6 ezerre, a leg- melyebb színvoimh'n süllyedt, 1.000 lólokre '21'6 ÓlYUSZiHÖU Men. szmnhcn :! megelőző évi 23'1-(101.
A halálozások SZÚ'YHH az elmult 6 évben 1932-ben 151710'6—11211 ázllxo'm lrergimra'gaswhhn'n, 1933—ban azion—
ha!" a halandóság igen :kedvoző volt s a halálozá- sok számának csökkenése meghala—dia m 28 ezrei.
így az 1.000 lélekre számított halu'nlozxúsi arány- szúzm 3'2-(101 14-7-rc eset!. Az 1932, évi magas osre-
csomöimMiom'iohnz vki-pest az egy éven aluli elhal- tak szirma 1933—ban számon lén 'xeig'euln csökkent.
Ennek körvoiikezíel)-ein a 100 élveszu'löttm számít—olt arányszám 437401 13'9—m 05011. A gümőkóros Iza—
liílozás élve—k óln mum l'umyaili'usa 1933—ban tovább t'ullytaíiódeoitt s 2.619—01 14.346—m esett. A gümő—
kóros halandóság ilyen kedvező még sohasem volt. Az 1.000 Lólokre számitott amfmyozímn 115-1'8 esett. az ("1676 évben rom, 1928—ban pedig 2—3—011 (111011. A (haiu'nxili'mfug nnwgyaw'myú os kenése foly—
tán a hárggal'i oszi-emlűlmn a természetes szaporo—
dás 12.397—01 60.820—r'u m11re:llvedeti. Az 1.000 lyé- 101ka számítorn arányszfz'un pedig 69 volt, szemben az 1932. évi 525de s az 1928. évi 9'2—(101.
Munkapiac. A munkanélküliség adatsováhan a kedvező ifúrnyzm tulajdonkó'pon 1932 első feleben
2. szánn
vette kezdetét. Az éw végéig kiala-kult ja'vuló irany—
zat a lefolyt évben hónapról-hónapra erősbödött s így a wedyező (évszaki hatások is már sokkal jobban tudlak érvényesülni. A januári rt'ÉViSlZalkwi tetőpont idején a szakszervezetek 32.609 munka—
nélkülit tartottak nyilván. 3'8%-kal kevesebbet,
mint az előző évben. Az évszaki mélypont idején, szeptember hóban a munkanélküliek száma
(24.983) 13"5%-os hanyatlást mutatott az 1932.
évivel szemben. A javuló iranyzat mellett tanus- kodik azonban a munkanélküliek évit átlagának erőteljes hanyatlása is, mely az 1932. évihez ké- pest 299749] 27.801-1'e esett.
Minden jel arra mutat, hogy, a válság alatt a munlkapiac feszültségét egyre fokozó tényezők lassanként elveszítették erejüket, a valságfordwlaót elősegítő tényezőknek pedig lhowla-tom'ilbb nagyobb lesz a szerepük. Az 1933. évi adatok alapján már sokkal kedvezőbb munkapiacl'i helyzetkép tárul elénk, mint eddig a válság barmely esztendejél'len.
A hatósági munka'közvetítők tevékenységére jellemző két fontosabb adam-ál, a felajánlott munkahelyek és munkakeresök számánál a meg- előző évihez viszonyítva visszaesés észlelhető. A munkahelyeknél 4*5% (3.949), a munkakeresők- nél pedig 12'1l% (16.686) a hanyatlás. 1933-ban 100 munkahelyre 139! unvunkalk'eresö esett, a meg- előző évi 152—vel es az 1931. évi 177-t'el szemben.
A munkaközvetítés 4'409—xkal csökkent. A munka—
bérviszonyok azonban tovább romlottak és az elmult hat esztendőben l933-ban voltak a leg—
rosszabbak. A felajánlott (')'l*lall)'Ó'FCIk inxéurlegelt alt—
lagai a gyári munkásnők kivételével a többi kate—
góriáknál— csökkent—ek. llezgnargyol'lb arányú hanyatlás a bádogosok és kőművesek órabór'ében követke- zett be.
Mezőgazdaság. Az 1933. én vége felé a gazda—
sagli élet több pontján mutatkoztak már a javu—
las kezdeti jelei, ezek azonban semmi hatassal sem voltak a mezőgazdasági krízisre, melynek súlyos—
sága az év folyamán megállás nélkül folytatódott.
Az év első negyedében ugyanis a közterhek eme—
lése és a flzetésesökkentések kapcsán újabb áresés indult meg, mely a termenyarakat katasztrofáli- san mély színvonalra szállította alá. Az áresés egészen a mult év végéig tartott. s több mező-
gazdasági termény, mint a búza, rozs, árpa, zab ára, az eddigi legmélyebb pontra znbant. Ennek folytán még inkább csökkent a mezőgazdaság vásárlóereje, illetve még nagyobb lett a d'iszpari- tás a mezőgazdasági és az ipari termékei; ara 'kö- zött, ami pedig már eddig is súlyos bajok kút—
forrása volt. Az 1933. esztendő a mezőgazdaság szempontjából tehát sajnos még igen, kedvezőtlen volt. Ily körülmények között az eladósodott me- zőgazdaság védelmét a gabonajegyrendszer ki- terjesztése és további fenntartása nem szolgál—
[__137— 1934
hatta kielégítő módon. Az októberben megjelent gazdavédelmá rendelet azonban az újabb kamat- kie—(live*zmt—é—nyvelklkrel ég a !két évi nyugalmi idő meg- teremtésével az agrárkrízis folyamán eladósodott és tönk szélére jutott gazdatársadalomnak már hathatósabb alátámasztást nyujtott.
A vetésterület az elmult esztendőben nem változott olyan mértékben, hogy a mezőgazdasági val-slag i'ntenzitasara kihatással telhetett volna.
Legnagyobb mértékben a rozs vetós'területe nö—
vekedett, 6'6%—kal. Az lárpáé '3'4%—kal, a búzáé pedig csak árnyalatilag, 0-3%—kal emelkedett.
Csökkent ellenben a dohány (— 28'0%), a tengeri
(—1'7%), a zab (—l'3%) és a burgonya vetés—
területe, az utóbbié kereken egy százalékkal. A
főbb mezőgazdasági termények terméseredmé—
nyóben a kivételesen jtó termés folytán már szá—
eltolódások jöttek létre. Különösen je- lentős ez a búzánál, itt a növekedés megközelí- tette a 40%—ot' H—T'O millió (1). A burg—onyat—ermlés 24'9%—.kal, a rozsé 20l'4%—kal multa felül a megelőző évit. Eme'lkedés mutatkozik még a cukorrépánál (10'9%), az árpánál (5'2%) és a zabnál (0'2%l.
A tengeri terméseredmeévnye vellxenlben 27'4%-kral kisebb volt.
Az 1938. évi feltűnően bő tenmés folytán a hektáronkénti termésátlagok is lényegesen meg—
valtoztak. A búza termtéslátlaga 4-0 g-val 15'4 g—ra emelkedett, melynél csak az 1927. évi hátba—g volt nagyobb. A ll)*u*1'—gomyáé 13'2 g—vavl 65'4 g-ra növekedett. A cukorrépáé 14'5 g-ás gyarapodást tüntet fel. A rozsé 1'5 (I—val, az árpae' és a zabé pedig egyenként 02 (I—Val haladta meg az 1932.
ovit. A tengeri termésátlaga ellenben csökkent (—— 5'4 g). A szőlőterület ugyan nem Változott, a
nulstterme's azonban 16'3%—lkal (——580 ezer lhll') esett.
Magyarország állatállománya számottevő ha—
nyatlást szenvedett, A szarvasmarhaállomány 122 ezer darabbal (6'70/0), a sertésé 462 ezerrel (19'6%), _a ju'lité 154 ezerrel (12-7%), 3 mamam-any pedig 26 ezerrel (3'10/0) hanyatlott. Az állatállo—
mány nagyarányú apadt'ist'ihan kétségtelenül igen állattenyésztés jövedel- mottevő
nagy szerepet játszik az
mezőségi—nek alacsony volta, de főleg a fokozott kivitel. mely az újabb korlátozások dacára is erő- teljesen emel'kedett. Szarvasmarlialkivitelünik 386
%-kal, sertésexportunk 36'5%—kal, a lóé pedig 16'6%—kal haladta meg az 1932. évit.
Ipar és bányászat. Az egyes termelési ágaza- tok 1933. évi adataiból arra lehet következtetni, hogy az 1930 óta tartó súlyos gazdasági :klrízis' az elmult év folyamán túljutott a vz'llSlálng'l'dtl'lÓh. A konjunktúra iránt érzékeny két termrel-érsli (ágazat, az ipar és a bányászat termelésének 1929 óta tartó gyorsütemű hanyatlása az 1932. év Vége felé meg—
szünt. Az ipari termelés szempontjából kétségte—
lenül az 1932. esztendő volt a legválságosabb, a
2. szám,
-..
138 ——
1933
nem sejtett és nem várt rendkívüli mfélyvpontok- kal. 1932 utolsó [negyedében, de főleg 1933 első felében azonban —— ha visszaesésekkel megszakítva is, —— a termelés mennyisége növekedett, jelezve a javuló irányzat lassú megszilárdulását.
A válrságfotrduló szem—pontjából tklülröfnlöis fi- gyelmet érdemelnek a vasérc és vassalak, de fő—
leg a finomításra való nyersvas termelési adatai.
A vasérctermelís havi átlaga a konjunktúra tető- pofmtjtánalk idején. 1929-ben 215 ezer g-zn állott, 1932-ben már csak 44 ezer, 1933-ban pedig, 42 elter (] volt, Az 1933. év össztermelése volst eldldlllg a legalacsonyabb. Az előző évihez viszonyítva azon—
ban a visszaesés csa—k 5'59/0-0t tett. A finomításra való nyersvas termelésének adatai tisztán mutat- játk, a javulást. Az átlagos havi termelés itt is 1929-ben kulminalt 307 ezer g-sveal, mélypontját 1932—ben 55 ezer (I-val érte el. Az 1933. esztendő már a javulás jegyében folyt le s az átlagos havi termelés 23 ezer g—val 78 ezer g-ra emelkedett.
Az évi Összes termelés pedig 268 ezer g-val 931 ezer g—ra gyarapodott H—40-4%). Az acéltermelés 479 ezer g-val (i26'6%) emelkedett. Különösen; a
finomításra való nyersvastemlelés és az acélt- termelés jelentős százalék—os emelkedése nyujt re- mréznyt es tanuskodik a depressazióból való kiemel—
kedés mellett. A konjunktúra iránt kevésbé érzé- keny széntermelés adatai nem mutatnak lenye—
gesebb változást. A villamosáramtetmelés emel—
kedő irányzata, mely az 1932. esztendőben átme- netileg megtört, 1933—ban 20 ezer kilówatt órával (—§—8*3%') emelkedett. Úgy a szesz, mint a cukor—
termelési kampány eredményesebb volt a meg- előző évinél. Szesztermelésünk ,26-5%-ka1, cukor—
termelésünk pedig 31-O%—kal gyarapodott.
Fogyasztás. Az 1933. évre vonatkozó fogyasz—
tasi adatok ugyancsak alátámasztják azt az elő- zőkben is megállapított tényt, 'hogy a válság alatt létrejött mélypontokat 1938-ban már javulás vál—
totta fel. A fogyasztási adatoknál ugyanis nem—
csak hogy újabb visszaesés nem jött létre, de igen számottevő javulás következett be. A hazai és kül—
'főldí szénből 1-0%-ka] (614 ezer ([), egyedül a hazai szénből 1*6%—kal (921 ezer (;) fogyott több, mint a megelőző esztendőben. A hazai eredetű szénből a mezőgazdaság által fogyasztott meny- nyiség 5-9%—kal (80 ezer (1), a közüzemekre— eső rész 3-2%—kal (275 ezer (1) növekedett. Az ipar szükséglete 2-5%-kal (548 ezer (1), a közlekedésé pedig O'S'É/D-kal (115 ezer (;) haladta meg az 1932.
évi fogyasztást.
Az elosztott elektromosámm mennyisége il-l
%-kal multa felül az 1932. évit. A motorikus célra felhasznált áramnál 18-4%—os emelkedés mutatko- zott. A cukor 22'6%-—os, a szesz 5'3%-os, a kenő- olaj 20'2%-osz, míg a benziniogyasztás 0'5%—os
gyarapodást ért el. Csupán a felhasznált petró—
leum mennyisége: esett vissza 0-7%-—ka—l.
Kereskedelem és közlekedés. A külkereske- delmi lorgalom adatai még mindig magukon vi- selik a kenyszerdevízagazdálkodás és a méreteiben és jelentőségében az elmult évben is növekedett önellátásra való törekvés jeleit. A bethozatal ér- téke a tárgyalt évben érte el a legmélyebb szín- vonalat. A megelőző évihez képest 148 millió pen"
gös hanyatlás mutatkozik. A kivitel értélke ellen- ben, mely 1932—ben volt mélyponton, 589 millió—
val emelkedett. A külkereskedelmi mérleg alktí—
vu—ma 79'7 millió volt a megelőző évi 6 millióval szemben. A piacok szerzésére irányuló törekvés azt eredményezte, hogy 1933—ban a külkereske—
delmi mérleg, minden hónapban aktív volt. Ha a forgalom alakulását rendeltetés szerint vizsgáljuk,.
azt látjuk, hogy az élelmezési eiklke'k behozatala 171, a mezőgazdaság és ipar segédanyagai pedig 172 millióval hanyatlottak. A kivitt élelmezési cik- kek értéke 33 millióval7 az élcőáillatexport 8'6 mil—
lióval) a mezőgazdaság és ipar segédanyagainak
kivitele 12-9 millióval, míg az iparcikkeké 4-3 mil—
lióval multa felül az 1932. évit.
A behozatal elgyes áruk és árucsoportok sze- rinti eilemz—óse azt mutatja, 'hogy az import ve—
zető helyén ezúttal is a nyers és megmunkált fa áll, bár az előző évihez képest 8-0 millió pengűns hanyatlás jelentkezett. A nyers pamut 62 millió értékgyarapodása folytán a második helyet fog—
lalja el. A kia—tranyfestőxanyag 27, a gyea'p'júfonáil és a nyers dohány egyenként 19, az ásványolaj és a nyers ju'lsa egyenként 14, a gyapjú 1'2, a friss gyümölcs importunk pedig 11 millió pengő-s érték—
növekedést ért el. A vasuti kocsik behozatala csaknem elérte az egymilliót. Félmilliónál jóval nagyobb gyarapodást mutat a műselyem, nyers fémek, gépek és készülékek, fésült gyapjú, rongy és a nyers kakaóbab behozatala. A nyers- és ócskavas importja megközelítette a félmillió pen—
gőt. A papirosanyag 27, a pamutszövet behozatala pedig 1-7 millióval hanyatlott. Az olajosmagvak—
nál 900 ezer pengős csökken-éssel találkozunk. Egy milliót meghaladó összeggel esett a kőszén-, koksz—
es kátránybe—hozatal.
A kivitel tételei közül első helyen az élőállat—
ltiVítOl áll s a mult évihez képest 106 milliós ér—
mutat. A búza 22 millió pengős értékgyaraupodiása révén negyedik helyről a má—
sodikra került. Tenge-rid;ivite—lütnvk 12'4 millió pen—
gős emelkedésével kelt feltűnést. Az árpa exportja 4-9, a baromfíe 40, a zabé 33, a gépek és kó—
szüle'kekó 2-4, az olajmagvak kivitele pedig 19 millió pengővel emelik—edett. ,Nlásmélinilliónál vala- mivel nagyobb értéknövekedést találunk a villa—
mosgépek és készülékek, a toll és a disznózslír ki—
vitelénaél. Csökkent ellenben .a) liszvtfkiviteliink 4'7 tóknöve'kedésl
2. SZÉLIIL
———139——
1933millioval. A kikészített prémlbőr akivitellénél 4'4 a szalmáénál pedig 40 millió pengős hanyatlást észlelhetünk. Visszaesett még a szén exportja 2-9 5 a selyemszöveté 2-4 millió pengővel. Közel egy millióval csökkent a burgonya klivitele.
A vasúti forgalomban főleg az év második felében jelentkezett némi javulás, Ha azonban ti- gyelembe vesszük azt, hogy a forgalmi adatsorok csak időbeli kieséssel s internzitásbolileg is igen csekély mérvben reagálnak a konjunktúra válto- zásaira-, a forgalomban jelentkezett élénkülést kedvező jelnek lehet tekinteni. Az 1933. évi ada—
tok azt mindenesetre igazolják, hogy a forgalom—
nak az a nagyarányú összezsugorodása, mely az 1932. évet olyannyira jellemezte,
1932-höz képest nemcsak hogy visszaesés nem jött létre, de ellenkezőleg, még szerény száza—
lékos emelkedés is jelentkezett. A szállított áruk mennyisége, mely 1932 folyamán még 24-l%-os visszaesést szenvedett, O-O7%—lkal javult. A meg- PalkOtlt tehet—kocsiknál az 1932. évi 18'2%-os csök- kenést 1933—ban 4'3%—os emelkedés váltotta fel.
Az utasforgalom 0'7%-os emelkedése áll szemben a megelőző év 20'50/3—05 hanyatlásával.
A postaforgalmi adatok legnagyobb részénél még mindig visszafejlődés tapasztalható. Egyedül a levélküldemények darabszáma emelkedett 175 millióval. A távbeszélő főállomás-olk száma, az 1930" évi tetőpont óta (80.245) folyton csökken, a tárgyalt év végén 76.631-gyel állott legalaoso—
nyabban. A hanyatlás üteme azonban mintha valamelyest csökkent volna.
Átalakulás. Az 1928—ban megindult áresés, mely 1929-ben és 1930—ban öltött katasztrófális arányokat, a tárgyalt évben is folytatódott. Az év első 2 hónapjában ugyan átmeneti javulás volt észlelhető, az év második negyedétől fogva azon—
ban ismét megindultak az
megszűnt.
áresések s csak szep- tember hóban értek véget. Ez alatt az idő alatt azonban az 1930 : 100 alapon számított nagy—
kereskedelmi árindex 13 pontot esett. Az általános ámszuiintsüllyedés nem sokkal maradt el az 1932. évi mögött Bizonyos vonatkozásokban azonban az árhanyatlás még súlyosabb volt, mert számos mezőgazdasági termék ára ebben az esztendőben érte el a legmélyebb színvonalat. A "mezőgazda- ság és állattenyésztés" csoportindexe 19 pontot eset—t, amiben nagy része van annak, hogy az év folyamán a búza ára 51'9%-kal, ra rozse 42'5
%Jkall, az Lámpa—é 24'1%—vklal hanyatlott és eddig nem észlelt mélypontra zuhant. Az ipari termékek árnívója stabil volt. Az év közepén árnyalatilag még emelkedett is s az év utolsó negyedében sem süllyedt az évilegalaesonyabh színvonal alá. A vál- ság alatt az egyes esztendőkben a nagykereske- delmi árindex lké't vfőkomponensének, továbbá az
agrárollónayk százalékos változását _;az alabbi lős-sze- állítás tünteti fel:
mezőgazdaság
főindex és egyéb ipar
állattenyésztés
agrárolló
százalékos változása
1929 _ao-s —20'6 _ 3'7 ——23-1
1930 —15'9 —-—19'6 _ , 9—9 .—1o'9
1931 4—19—0 %14-1 % 048 4-13-3
1932 —18'2 ——23'6 W10'8 ——14'3
1933 _12-4 *19-2 — 1-9 —17'6
Az ipari és mezőgazdasági termékek ára kö—
zött az 1933. évben jött létre a legnagyobb disz-x paritás, melyet az agrárolló szeptember lhóvégi ött—(Les állása regisztrált. Az olló az év végéig 24 ponttal zárult összébb, melyet egyrészről az iparcikkek áresése, másrészről vegyes mezőgazda- sálgi termékek november és december havi árjwatvulársa idézett elő.
'A kiskereskedelem árszí'nvonalstíllyedése nem volt olyan nagyarányú, A megélhetési költségek indexe az év eleji legmagasabb állásáról 8—9 pont- tal 88'3—re esett. A hanyatlást, mely az év végéig tartott, főleg az! élelmezési cikkek amivé—süllyedése idézte elő. Az élelmezési clikkek csoportjndexe november hó végéig 143 pontot esett és elérte eddigi legmélyebb állását. Az index az év végélig 2-1 ponttal emelkedett.
Pénz és hitel. Az év folyamán a devizabelyzet nem javult, sőt tovább rosszabbodott. Ily körül—
mények között a külfölddel szemben fennálló tartozásoknak pengő értékben való befizetésére szóló rendelet hatályát egy teljes évre ismét meg kellett hosszabbítani. A Nemzeti Bank adatsor-ai közül ki kell emelni az érckészlext 214 millió pengős apadását. A megelőző évvégi állományhoz viszonyítva az aranytartalék 178, a devizák és valutálk állománya pedig 1—5 millió pengővel
csökkent, Az ércfediezeti arány egy év alatt 8-4 ponttal 23'5-re esett.
leforgása A betétállomány alalkulása még magán viseli a gazdasági depresszió képét. A takarékbetétek vonala ugyan az év második felében enyhén emel- kedett és így az évvégi állomány 238 millió pen—
gővel állott magasabban az előző évinél. A folyó—
szlámlabuetéteknél ellenben 113 millió pengős ha—
nyatlás jött létre. Az összes betétállomány mind- össze 12-5 millió pengős gyarapodást mutatott.
A budapesti értéktőzsde ezideig még nem tért magához. Az 1927. év közepén kezdődött bessz—
mozgulom 1933-ban is éreztette hatását. A tárgyalt esztendőben a július-szeptemberi időszakot kivéve a tőZIS'dg meglehetősen üzlettelen volt. A forgalom élénkítésére csupán a—nnyílban történtek kísénletek, hogy a jegyzett értékek számait két ízben is kibőví—
tették, amely így 107-re emelkedett. Az 1927 lklö-
2. szám. — 140 — 1934
Évi gazdasági jelzőtábla. —— Tableau e'conomígue aminel.
, . . . Egység '
Megnevezes —— Deszgnatzan Unité 1928 192911930 1931 1932 1933
l 1. NépmozgalomJ) — Mouvement de la populationJ)
Népesség —— Populatíon . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.000 8.555 8.610 8.688 8.748 8.784 8.837
Házasságkötés —— Ma1'íages.. . . . . szám — nombre 79.634 78.518 77.907 76.354 71. 202 72.117
Házasságkötés 1.000 lélekre —— Mariages pam 1000 haln'tants . . . . ,, " 9-4 9-2 9-0 3-3 8 1 8'3
Élveszülött — Nés vivauts , . . , . . ,, ,, 224093 215463 219784 206.925 205.529 189.628
fÉlveszülött 1.000 lélekre — Aés vivants pour 11100 habimnts . . . . ,, ,, 26'4 25'1 25'4 23'7 23'4 21'6
Halálozás _ Décés . . . . . . . , , .. ,, 146 496 152847 134341 141968 157106 128308
Halálozás 1 000 lélekre — Décc's pour 1. (100 habilants . . , , . . _ __ ,, 17*) 17'8 15-5 156 179 14.17 Egy év en aluli elhalt —— Déce'dés au dcssous d un an . , ,, ., 39.749 38.659 33.518 33.469 37.769 26.284 Egyéven alulielhaanOélveszül. -Décédés de moins d' fm an p. 100 nás viv. ,. ,, 17-7 179 1512 102 18 4 139
Gümőkórban elhalt — Décés pm tubuculose . . ,. ,, 19.138 18.889 17.221 17.364 16. 965 14.346
Gűmőkórban elhalt 1.000 lélekre -—— Décus pm tuberc111. p. 1.000 hab. . ,, ,, 2-3 2—2 2—0 2-0 19 1-5 Természetes szaporodás —— Accroísscmmt natural . " ., 78.197 62.616 85.443 81.957 48. 423 60.820
Természetes szaporodás 1. 000 lélekre — Awmíssem.natmelp.1.000 hab. ,, ,, 02 7-3 9-9 71 5 5 6-9
Kivándorolt _ ]ímigrés . . . . . . . . . . ,, .. 5.504 9.661 6.249 1.456 779 847
Visszavándomlt —— ]imigrés rentu's Mágus le pays . . , . . . . . ,. ,, 767 624 1.000 1.600 2.197 1.405
2. Munkapiac. —— Marche' du travail.
'Társadalombiztosítás — Asszmuwes socialvs—
Kötelezóleg biztosított 131502) —— Membres ass. obligaloirement 1) 2) 1.000 1.058-4 10441 9837 9310 8508 8460
Férfi -— Hommcs. . , . ,, 7261 7050 6446 6008 5412 527'3
Nő _. chmes. . . . . . . . . . . . . . . _ ,, 3333 38941 3391 3302 3156 3L0'7
Munkanélküli—13)——Chónwmsa):' -
Szociáldem. szakszervezeti —— Am: symiicats social démocmtes . ' szám —uombm 13.633 15.322 21.339 27.635 29.772 26. 716 Ker. szoc szakszervezeti —— Alix syndícats chrétiens soc. . . : ,, ,, 945 852 951 977 , 1.026 1.085 Szakszervezeti munkanélküli együtt -——— C hómmrs synd. au total ' ,, ,, 14.578 16.174 22.290 28.612 ( 30.798 27. 801 Hatósági munkaközvetítésl)4)— Officesdeplace1není1)4)
Munkahely _ Ojres demploi . . . . , . . . . . . . . . ,. ., 72.753 74.225 65.251 70.447 88.588 84.639
Mnnkakereső —— Demandes demploi . , . . . " ., 118528 118014 115812 124071 134681 117995
100 munkahelyre esett munkakereső — Demandespour 100 ojres " ,. , li") 159 177 177 152 139
Munkaközvetítés — Placemmts . ,, ,. 50.812 58.406 55.433 62.843 84.914 81.197
100 munkahelyre esett közvetítés — Placem. pour 100 víres . ,, ., 78'1 7118 85-0 802 § 95'9 95'9
? e 1 aj á n 1 o tt 6 r a b é rö) — .Salaiws hmaíres ofens 5).
Bádogos —- Ferblantiers . . . . . . . . . . , . . , . Pengő 170/1365 078 081 072 0-66 ; 0'60 0719
Asztalos — Menuísiers . . . .. 0711 0-00 0-61 0-54 0-43 031
Szabó _ Taillem's. . . . . . . . . . . . , . . . . . . .. ,. 062 055 0—54 11-47 041 0159
Kőmíves — Magam" . . . . . . . . . . . . . . . . , . ,. 038 085 080 072 066 OT)?
Napszámos — Journaliers. . . . . . . . . . . ,, .. 0'47 050 045 044 040 83?)
Gyári munkásnő — Ouvriéoes de fabrigm . . . . . . _ . , .. ,. 030 032 025 026 ; 022 6":
Napszámosnő — Journaliéres . . . . . . . . . . . . v ,, 0'40 0'43 038 037 084 db
3. Mezőgazdaság. —— Agriculture.
'V e t é s t e r üle ?; — Superfície ensemencée : _
Búza _ Fromm; _ _ , _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 1.000 ha 1.001 1.530 1.708 1.667 1.589 1993
Rozs _ Seigle . . . . . . . . . . . . . , . . . . . . , 059 059 050 012 636 678
Árpa—Ov'ge , . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ,, 416 470 401 482; 471 387
Zab — Avoine . . . ,. 205 3033 247 250; 235 032 Tenger, _ A/Ia'z's _ , _ _ _ _ _ _ _ _ , _ _ _ _ . .. 1.070 1.125 1.075 1.112 1.178 13158 Burgonya —— Pommes de íerre . . . . . . . . . . . . , - .. 207 284 276 287 300 297
Cukorrépa —— Betteraves a suH' . . . . . . . . . . . . - ,, 07 79 7.7 56 4.3 44
Dohány —- Tabac . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , 23 22 21 25 20 18
Termelési) — Récoltol): ' _
Búza — Froment . . . , . . . 1.000 (1 27 00.1 20.408 22.053 10.745 17.544 " 94034 Rozs — Seigle , . . . , 0. 7.982 7.215 5.505 7.697 15634
Arpa — Orge . . . . . . . . . . . . . . . . . . , ,, 6.678 0.826 6.010 4.761 7.191 5002
Zab — Auoíne . . . _ ,, 3.006 4.107 2.012 1.040 3.158 3363 Tengeri M Ma'ís . . . . . . . . . . . . . . . ,, 2.597 17.041 14.071 15.177 24.320 17.668 Burgonya — Pommes de terra . . . . . . . . . . . . . . ,, 14.705 21.683 18.414 14.475 15.575 19A4§
Cukorrépa —— Betleraves a, sucre . . . . . . , . . . . . . ,, 14.378 16.070 14.610 9.662 8.490 9441!
Dohány _ Tabu. . . ,, 203; 208 342 365 395 .
T e r m é s átl a g!) — 110) enne dr: Zu Récolte !)
Búza. — F'rmnunt . . . . . . . . . . . . . , . . . (l/ha 1111 13-11 136 1112 114154
ans _ Sviglo . . . - , 12120 11-1 02 122 13'1
Árpa _ Orge . . . , 101— 1413 13—1 101 15-3 156
Zab — Avm'm . . , . . . . , . , . . . . . . . . .. 151 : 13-11 106 8 135 13 7
Tengeri —— Mais . . . . . . . . . . . . . . . , ,. 11'0 10'0 13'3 138 207 15'3
Burgonya —— anmvs de leC . . . . . . . . . , . . . ,, 5573 765 7"? 510 52'2 65'4
Cukorrépa —— Betteu'ues a sucn . . . . , . . , . . . . ' ,, 2119 2084 1900 178'2 200'6 215'1
Dohány _ Tabal . . . . . . . . . . . . , . . ' .. 11'7 ! 1114 14'5 14'5 16'1 -
.A szántóföldi termelés értéke —- Valeur de la pwd. des tcrws arables 1 000. 000 P 2 .484 5 1. 660 1.196 1.043 1.019
1) Az 1933 évi adatok előzetes eredmények. —— Pour l!)3,3 chij'res protisoíms. —— ") Átlagos létszám —— E/ffctijmoyc'n. — 3) Hóvégi adatok átlaga. -— Moymmc das données de la fin du mois — 4) Az adatok nem tartalmazzák azokat a be nem töltött munkahelyeket és el nem helyezett munkakeresőket, amelyek egyik hónapról a másikra. vítelnek át. — .Sans les ojfrcs z't demandes 71011 satísjaiz'es aux mois précédenís — 5) A munkaközvetítésnél felajánlott órabérek mérlegeltátlaga. (Csak Buda-Jemen) —- Vnymne vondéw'r dts salaires homires ioíerts aux 051165 dl' placemen! [S'mlenzení u Buddpest.)
