Magyar Statisztikai Társaság

4, szám.

———264-—— 1933

konferencia Ottavályan. ——— Heller I,.- Magyarország a világgazdaság tagjává válásának jövője. —— Fran—

gés ().: Jugoszlávia gázdasági kapcsolatai és a vi—

lággazdaságba valo bekapcsolódásánák problemati—

kája. —— Tippeís (4. S.: A gazdasági áutnreliia jelen- tösége az Egyesült Államok ipari struktúrájában.

-* Levy II.: Az amerikai külkereskedelem európai hálózata. m— Copland I). B.: Vámtarifa és munka piac Ausztráliában. ——— Rule V. G.: Brit-india és a világgazdaság. ——— Donaldson J.: A világ pénzügyi problémája (aug.)i —— (ima/]" A.: A nemzetközi eu- korgazd'aság újjáépítése. — Tschíerschky S.. A nem- zetközi kartellek es tru'stök krónikája. m Bobtschev K.: A bulgár kartelltörvény. Bissíng ll". M. br.:

A német agrárpolitika alapját és hatásai,

W ir t 8 0 h (l i t s (l i e n st (18. évi. 13, f., Ham—

burg 1933, ném.). ———- Oberuscher L.: A Birodalmi Bank jövője. —— (14. f.), Bomlznonn I:.l: Hite—let;—

panzió mint a világgazdasági tkont'erem'in feladata.

Wirtschaft und Stdtistik (13. évi. 6.

sz) Berlin 1933, ném.). —————— lol'tlllllllllntllll ós Családi állomány a be], es külföld ádójogában. —— A német 1932, évi fizetési mérleg. _ Az önkéntes munka—

szolgálat fejlődése, 1932 augusztus óta. —— Tenge—

rentúli kivándorlás és beutazás 1932—ben. —— A bi—

rodalmi gyitlési és porosz országgyűlési választá—

sok 1933 március 43-én. (7. sz.). —— A közhitel a

gazdasági válságban. %— A világkereskede—lem 1932—

ben. —— A mun'kai'iélkiiliség a külföldön, —— A föld- és községi hitelintézetek 1932—ben. —— A német vá—

rosok népességének fejlödése, 1932—ben. —— A tudo- mányos főiskolák látogatottsága 1932 nyári fél—

évében.

Zeitschrift für die gesamte Staats- wissenschaít (93. köt. 2. f., 'l'íibingen 1932, ném.). —— Bothe F.: Frankfurt gaz—dasági élete a középkorban. —— Ritter K.. Az agrárkrizis proble—

matikája. —— Jastrow J.: Gazdasági o-ttlionkutatás tudományban és oktat an. —-— Pfister B.: Raciona- lizálási és munkanélküliségi iroda—lom. ——- (3. f.). ———

Redlich F.: A kereskedelem a kelendőség szerve—

zetében, ——- Szende P.: A(lópszihologi'a. M— Neubouer J.: A gazdaságstntisztikai mód-szerek. M— Gerhardt J.: írások a munkanélküliségről. % (94. köt. 1. f., 1933,). -— Jessen J.: A községi pénzügyi gazdálko—

dás átépítés—e. —— Tarle E.. Oroszország és a konti—

nentális zár. __ Dopseh A.: A francia agrártörté- nelemhuez. m- (2. i). —— Lachmonn L. M.: A kor—

poratív állam problémái. M Elsas M. J.: Az ártör—

ténelem módszeréhez. ——— Vogel E. H.: AZ objektív, statikai—deduktív árelméletek. % Hintze ().: A 7.

német szociologns—kongresszns.

e KÚLÖNFÉLE e §

u.II-IIIIIIIIIIIUCIIIIl'un-Dilll-nunlIIAIIDUIIIII.-IIIIIIIIIII. vi.--n-lrun--u.n-...c-unnnlnnunnnl

Magyar Statisztikai Társaság.

Société Hongroise de Statístioue,

Előadóülések. —— Se'ances (l'étude.

Résume'. Dans lo setmce illőtude tenue le 28 mars 1933 sous la presidence de M. Charles B (( l (i s, vice—president. M. Bela [? ii I (1 e s, mem-

bl'e honoraire, (1 fait une conference intitulée: L es difficultés de ltextlmen (les phéno- mt'rnes soeíour. eu egard particu—

Iierement aux méthodes statisti-

9 11 e s.

Dans lo Séonee (lléiude du !; (II)!" 1933, (1110 présidait M. Norbert K 0 v á e s, membre du Comité, M. Ervin P tí [ o s i, non membre, pro—

fesseur de Haute Ecole de droit, lut une commu—

nication ayant pour titre [, ' i m 1: o r t o n c e, a u

point de vue eriminolistirlue et

étiologíllue, (les fit—arts moyens

Pilis, MM. Theodore, Szól, ;tlog'jse Kov (ír.—4.

membres ordinaires. et Norbert Kovács, (lui présiduz't lo sí'unee, ont presente leurs renmrgues.

Dans la seum-v (l'étude tenue le 11 noril 1933 sous Io présideuee de M. Alotjse Kovács, presi-

dent de la section démogrophígue, M. Asia Ho

Dzin Yu, non c-hef rlu

bureau de presse ChaniS (l'Europe centrale, (: [uit intitulée: Le

mem bre, pro/esseni;

une con/érence ;; r o g; r (1 mm e

économioue de lu ()Itine ou point de vue de ["importution et de llexporta—

tio n.

A Magyar Statisztikai Társaság f. évi március

28-án Balas Károly dr. alelnök elnöklete alatt le—

folyt előndúülésen Földes Béla di: 1. tag tartott előadást ,,A társadalmi jelenségek vizsgálatának nehézségei, különös tekintettel a statisztikai mód—

szerre" eímen. Az előadást folyóirntunk f, évi 3. szá—

mában közöltük.

A Társaság folyó évi április hó 4—én Kovács Norbert dr. választmányi tagnak elnöklete alatt le!

folyt előadóülósón Pálosi Ervin dr. jogakadémiai tanár, vendég tartott előadást ,,A lcözéphibu kriminál-

etíolóyioi jeleutőségeu eín'wn. Az előadásm vissza—

térünk.

Szél Tivadar dr. r. tag hozzászólása szerint di—

cséret illeti az új módszerű kutatásokat s elismerést

érdemel az anyag sok fáradsággal történt Össze—

gyűjtése és feldolgozása. A statisztikában nem tartja helyénvalónak a ,közóphilm" közkeletű ki?

fejezésének használatát, ,,llllla" helyett ,,eltérés"

szót kell használni A geodéziábnn a középértékek—

4. szam.

től eltérő eredmények szóródás-[tt lehet hibának nte- vezni, mert ott ezek az objektumon ismételten esz- közölt mérések hibái, a valóságot legjobban kife—

jező sűrűsödési ponttól való eltérések észlelésünk gyarlósága folytán állnak elő. A statisztikában azonban az egyes esetek tényleges valóságok, me- lyek a leggyakoribb középértéktől, vagy a szimpto—

matikus átlagtól csak eltéréseket, nem hibákat mu-

tatnak. Az módszert egyoldalúnak

tartja, mert csak az észlelési anyag %l-os megosz- lását vizsgálja. A bűnözés akár nem, akár vallás

alkalmazott

vagy nemzetiség szerint való alakulásának vizsgá—

latakor a hibát a törzstömegek l'elkeresésével, az élő népességhez, a tizenkét éven felüli megfelelö nemű vallású, vagy anyanyelvű élőkhöz való viszo- nyitással kell kiküszöbölni. Tiszta arányszámokkal kell a gyakoriságot megadni. Ehelyett a középelté—

rés, az átlagtól eltérések négyzetéböl vont négyzetgyök, vagyis a standard deviation számítása nehézkes s az eredményekből vont következtetések részben alaptalanok. A szórás kisebb vagy nagyobb

való

volta az egyes nemzetiségek számától is függ. A régi Magyarországon a szerbek száma nagy volt, ezért volt az átlagtól való eltérés kisebb s nem an—

nak következménye, hogy pregnáns faji tulajdonv sággal biró nemzetiségről van szó. A bűnügyi sta- tisztikában is vannak unimodalis, zsandárkalap—

szerű megoszlást mutató szabályszerűségek. Az elő- adó ilyet azért nem talált, mert csak az országos történeti idösorokat vizsgálta, nem pedig bizonyos időszak bűnöseinek kor szerinti megoszlását, Felszó—

laló szerint Guetelet mechanikus felfogását nem a mai hanem már matematikai statiszka döntötte

Lexis, aki rámutatott arra, hogy a statisztika helye meg,

nem a természeti tudományok, hanem az empirikus szociális tudományak körében van s hogy a statisz- tikai törvények l,)ekövuetkezésének valószínűsége nem egy, mint a természeti törvényeké, hanem an- nál kisebb szem. Ezért is helyesebb a statisztikában törvényekről, törvényszerűségekröl szólani.

nem hanem

Kovács Alajos dr. r. tag figyelmeztet arra, hogy a hasonló kutatásoknak sok nehézsége van. Ha he- lyes eredményekhez akarunk jutni, a bűnügyi sta- tisztikában is nagy köriiltekintésre van szükség.

így figyelembe kell venni, hogy a nemzetiségi és fe- lekezeti összetétel egészen más a mostani Magyar- országon, mint a háború előtti országteriileten. Az erősen alföldi tótság lelkisége, vagyoni viszonyai

—265—— 1933

elütnek Nagy-Magyarország tótságáétól. A mai te—

rület zsidó népességéből is hiányzik a régi Magyar- ország északkeleti vidékeinek igen elmaradott zsi- dósága. Az előadó által alkalmazott módszert kissé komplikáltnak tartja, melynél az eddig elfogadott módszerek célravezetőbbek.

Kovács Norbert dr. elnök örömmel üdvözli az előadó törekvését, hogy a kriminálstatisztikai adat- sorokat a matematikai statiszka módszerével igyek- szik elemezni. A középhib'a kifejezés használatát a maga részéről is helytelennek tartja, mert itt a való—

ságban előfordult jelenségek adatsoráról van szó, amelynek szórását az átlagos eltérés (standard de—

viation) segélyével szokás mérni. Éppen az előadó által idézett Czuber E.; Die statistisehen Forschungs- methoden című munkájában támadja azokat, akik a középhiba számítás módszerét különbözö nagy- ságú tagokból álló kollektívumokra alkalmazzák.

Csak a személyi hibák kiküszöbölésénél hasz- náljuk Gauss képletét, vagy más hibaszámí- tásokat, midőn egy jelenség többszöri méré—

sének átlagát vesszük. Ha a bűncselekmények gyakorisága és a gazdasági élet konjunkturális hul—

lámzása közt összefüggést keresünk, erre a celra csakis a korrelációszámítás módszerét használhat- juk, de csupán egynemű és hosszú adatsorok alap—

ján és csakis a logikai elgondolás ellenőrzése mel- lett,

A Társaság folyó évi április 11—én Kovács Ala- jos dr.—nak, a demográfiai szakosztály elnökének elnöklésével lefolyt előadóülésén Asia Ho Dzin Ya tanár, Kína középeurópai sajtófőnöke, mint vendég tartott előadást ,,Kínu kiviteli és behozatali gazda—

sági programja" címmel. Az előadásra még vissza—

térünk.

Kovács Alajos dr. elnök köszönetet mondott az értékes előadásért, amely rámutatott ama lehetősé—

gekre, amelyek Magyarország és Kína között szoro- sabb kapcsolatok létesítésére gazdasági és szellemi téren kíná'lkoznak. Az előadó őszinte barátja Ma—

gyarországnak, aki tudva azt, hogy Magyarország, ellentétben talán más államokkal, önzetlenül és mel- lékcélokat nem tekintve keresi a szorosabb viszonyt Kínával, nagy buzgalommal fáradozik a magyar- kinai együttműködés megteremtésén. Ez az együtt- működés mindkét országra előnnyel járna, Ma- gyarországra azért is, mert Kínában, egyes szabad pályákon, a magyar értelmiség számára elhelyezke- dési alkalmak nyilnának meg.