SZEMLE
A KÉTEZREDIK ÉV KIHÍVÁSAI A STATISZTIKATUDOMÁNY ÉS A GYAKORLAT TERÜLETÉN
AZ MTA STATISZTIKAI BIZOTTSÁGÁNAK AJÁNLÁSAI*
A statisztikatudomány (és a gyakorlat) szem- pontjából a kétezredik év nemzetközi méretű alap- vető kihívását az információs társadalom és gazda- ság térhódítása, egyre gyorsuló kiépülése jelenti, miközben, ezzel egyidejűleg, világméretekben a nemzetgazdaságokat átfogó, (azokat átlépő, ugyan- akkor a kölcsönös függőséget fokozó) globalizá-ciós folyamatok szélesedése a jellemző. Mindkét folya- mat társadalmi és gazdasági változásokkal jár és a korábbiaktól eltérő alkalmazkodási követelményeket vet fel nemzeti szinten. Az ezredforduló fő folya- matai mellett, több országhoz hasonlóan, magyar sajátosságként merül fel a már egy évtizede tartó át- alakulási időszak (transition period), valamint az EU-csatlakozás követelménye.
Az információs társadalom térhódítása, gyors kiépülése, az információ közvetlen „termelőtényező- vé” válása döntő módon érinti a statisztikai szolgálat egész tevékenységét, a statisztikai munkák prioritá- sait, a módszertani és adatközlési fejlesztéseket, több vonatkozásban az eddigiektől gyökeresen eltérő megközelítéseket és megoldásokat követel meg.
Az információs társadalom kialakulásával fel- merülő változó, minőségileg új statisztikai igények és a magyar statisztikai szolgálat által eddig adott válaszok összevetése azt mutatja, hogy a statisztikai szolgálat egyes vonatkozásokban lemaradásban van, illetve még nem találta meg a megfelelő megoldáso- kat, amihez hozzájárultak az elmúlt évtized hazai történéseinek összefüggései is, az, hogy egyszerre kellett a több dimenzióban és különböző intenzitás- sal megjelenő kihívásokra statisztikai választ találni.
A problémák további forrása, hogy a magyar sta- tisztikai szolgálat több mint 130 éves története során sohasem szembesült ennyire összetett, a tevékenység szinte minden vonatkozását érintő kihívástömeggel,
* Az MTA Statisztikai Bizottsága által a 2000. április 4-i ülésen megvitatott és jóváhagyott anyag.
amely egyidejűleg tette szükségessé (elodázhatatlan- ná) a fejlesztéseket és a változtatásokat, miközben az időtényező szerepe rendkívüli mértékben felérté- kelődött.
Az információs társadalom kialakulásával ösz- szefüggésben a statisztika vonatkozásában a teendők alapvetően két vetületben jelennek meg:
– a lezajlott változások mérésének szükségessége, ezen belül a statisztikai mérés (megfigyelés) konkrét területeinek és módszereinek meghatározása, megváltoztatása, illetve ki- alakítása;
– az információs társadalom részeként megjelenő sta- tisztikai szolgálat (a KSH) tevékenységének jelentős átala- kítása (modernizálása).
Mind a bekövetkezett változások mérésének ki- alakításához, mind a statisztikai szolgálat egésze te- vékenységének átalakításához alapvető kiindulási pontot jelent magának az információs szektornak a tudományos definiálása. A definíció kialakításánál az információs szektor három fő összetevőjéből cél- szerű kiindulni, amelyek
– a telekommunikációs ipar, – az információtechnológiai ipar, – az információtartalom-ipar.
A statisztikai mérés szempontjából az informá- ciós társadalom sajátosságaiból következő további jelentős fejlemény a termelékenység fogalmának ko- rábbiaktól eltérő értelmezése, a termelékenység ug- rásszerű növekedése, a minőségi változások felgyor- sulása, az eddig materiális formában megjelenő ja- vak (dolgok) „légiesedése” (elektronikus kereske- delem, virtuális irodák stb.), továbbá a globalizálódó világgal összefüggő, új minőségű mozgásformák lét- rejötte, illetve szélesedése (például a multinacionális cégek tevékenysége eredményeképpen).
Az információs társadalom kialakulásának talán egyik legfontosabb következménye, hogy az infor
SZEMLE 389
máció (konkrétan és általában is) közvetlenül piaci és termelési tényezővé vált, az információ érték lett, amely beépül a javak és a szolgáltatások értékébe, ugyanakkor önmaga is értéket képvisel.
Az információs társadalom statisztikai leképzé- sénél (ami egyben a statisztika egészének áttekinté- sét, valamint átértékelését is jelentheti) kitüntetett szerep vár a statisztikatudományra, különösen ak- kor, ha figyelembe vesszük, hogy egyrészt a statisz- tikatudomány ebben a tekintetben még csak a kez- deti lépések megtételénél tart, másrészt viszont ép- pen az információs társadalom kiépülése a korábbi- aknál lényegesen nagyobb lehetőségeket nyit a sta- tisztikatudomány egyes területein (például a modell- kísérletekben, a bonyolultabb, több dimenziós mo- dellek alkalmazásában, a különböző szimulációs módszerekben, az adatbázis-hozzáférésben és -fel- használásban stb.).
A bekövetkezett korszakos változások nyomán a következő néhány évben a statisztikatudománynak az alábbi fontosabb feladatokra kell koncentrálnia:
– milyen statisztikai módszerekkel vizsgálható a globalizáció gazdasági és társadalmi hatása;
– a kiemelt nemzetgazdasági és társadalmi területek esetében melyek az információs társadalom jellemzői, hatá- sai, összefüggései;
– milyen statisztikai modellel (modellekkel) vizsgálható az információs társadalom megvalósulásának állapota (stock) és ennek alakulása (flow) nemzetgazdasági, össztársadalmi és regionális szinteken (a modell által leírható állapotot be- folyásoló tényezők, a cost/benefit elemzés alkalmazási terü- letei stb.);
– a társadalmi folyamatok komplex (rendszerszemléle- tű) statisztikai bemutatása, feltételeinek vizsgálata, illetve kialakítása, szociológiai szempontú megközelítések figye- lembevételével;
– a gazdaságstatisztikai és társadalomstatisztikai vizs- gálatok összehangolása, a társadalmi–gazdasági összefüggé- sek, kölcsönhatások statisztikai megragadása;
– a nemzetközi összehasonlítások új dimenzióinak ki- alakítása;
– a statisztikatudományban (és gyakorlatban) az infor- matika szerepének vizsgálata, újradefiniálása, különös te-
kintettel a komplex statisztikai elektronikus információ- rendszer kialakítására, (internet, adatbázis-használat, a kü- lönböző elektronikus adatállományok összehangolása köz- pontilag és regionális szinten stb.), valamint a cenzusok elektronikus lebonyolítása (például népszámlálás);
– a statisztikai tájékoztatás tudományos megalapozott- sága, a teljeskörűség, az adott határok közti (statisztikai) pontosság, valamint az adatközlés gyorsasága és differenci- áltsága közti ellentmondás feloldása.
A statisztikatudomány vázlatosan felsorolt főbb feladatainak megoldása, illetve az egyes fel- adatok vizsgálata, amelybe a legszélesebb hazai (hivatali, egyetemi, kutatóintézeti) tudományos potenciál bevonása szükséges, feltételezi a statisz- tikai szolgálat szakembereinek aktív közreműkö- dését is, valamint azt, hogy a tudományos eredmé- nyek hasznosítása felgyorsuljon. Végső soron a statisztikatudomány válaszainak a kétezredik év kihívásaira nagyrészt a konkrét statisztikai gya- korlatban kell megjelenniük és rövid idő alatt a korábbiakhoz képest új minőséget kell eredmé- nyezniük a következő vonatkozásokban:
– a teljes statisztikai (adatgyűjtési, -feldolgozási és adatközlési) rendszer átalakítása, elektronikus statisztikai rendszer kialakítása;
– komplex statisztikai mérőrendszerek széles körű meghonosítása;
– a statisztikai alapregiszterek és módszertanok hozzá- igazítása a megváltozott körülményekhez, valamint az állan- dó (folyamatos) fejlesztés biztosítása.
A statisztikatudomány (és gyakorlat) előtt álló, minőségileg új és sokrétű feladatok megoldása érde- kében fontos, hogy meghatározott (a legfontosabb- nak ítélhető) témákban pályázatokat írjanak ki, és lényeges szempont az is, hogy a PhD-képzés téma- választásai is nagyobbrészt a fenti kérdések tudo- mányos vizsgálatát eredményezzék. E célok érdeké- ben elengedhetetlen a hazai statisztikai tudományos potenciál mozgósítása a kutatások elősegítésére, to- vábbá meghatározott pénzalapok létrehozása.
NEMZETKÖZI ÁKM-KONFERENCIA BALATONFÜREDEN
Az ágazati kapcsolatok mérlegének (ÁKM) szakterületével foglalkozó nemzetközi tudományos társaság, az International Input-Output Association (IIOA), 2-3 évente rendez nagy világkonferenciát a közelmúltban elhunyt W. Leontief Nobel-díjas köz- gazdász által kidolgozott modell módszertani to- vábbfejlesztőinek és gyakorlati alkalmazóinak rész- vételével. Két nagy konferencia között különböző helyi rendezvényekre szokott sor kerülni, ilyen volt a 2000. február 23. és 26. között megtartott balatonfü-
redi találkozó is. E tudományág művelői körében mindig előkelő helyet foglaltak el a magyarok, hi- szen az eddigi 12 világkonferencia közül kettőt tar- tottak hazánkban. Ez az általános elismertség annak is köszönhető, hogy már az ötvenes évek végén el- készült az első magyar ÁKM (s azóta folyamatosan minden évről készül). A két nagy nemzeti elszámo- lási rendszerre, az ENSZ ajánlása szerinti SNA-ra, illetve a KGST szabványának tekinthető, az előbbi- től eltérő szemléletű (csak az anyagi termelést szám
