Higgins, C.I. – Fitzgerald, V.W.: Az ausztráliai gazdaság ökonometriai modellje

STATlSZTlKAl IRODALMI FIGYELÖ 89

új SNA—ben megsokszorozódó adatigények kielégítésére. Az RR elszámolások kapcsán ez a gond alig merül fel, mivel ugyanaz mint a régi SNA. Legfeljebb a vélelmek (pél—

dául a háztartási munka értékelése) kiter- jesztése okozhat némi munkatöbbletet.

Ésszerűnek látszik továbbá a RR rendszer—

nek az az elgondolása, hogy a különböző el- számolások (nemzeti jövedelem, input—output, alapok változása stb.) saját belső logikájukat kövessék: a kapcsolódási pontok makroszin- ten a statikus konzisztenciát biztosítsák. Az új SNA mindent magába foglaló, végig ..egy—

séges" elszámolási rendszere túlzott követel—

mény.

Az új SNA-nek egyik jelentős gyengesége, hogy nem találtak a szerzők valamilyen esz- közt a javak ágazati eredet szerinti megkü—

lönböztetésére. Az ágazatra nem jellemző termékek értéke ugyan kicsi, mégis az elszá—

molásoknál nagy bonyodalmat okoznak. Ha—

sonlóképpen hasznos lett volna az új SNA szerkesztésénél figyelembe venni, illetve meg—

tárgyalni azokat az elgondolásokat. melyek az RR elszámolásokban a vélelmek kiterjesz—

tésével kapcsolatban mint javaslatok megje- lennek. Semmi nyoma sincs továbbá az új SNA—ben azoknak a gondolatoknak, melyek a változatlan árakon történő számolással függnek össze. Bár ezeket meglehetősen sok—

rétűen tárgyalták több lARlW (international Association for Research in income and Wealth) értekezleten, indokolt lett volna a gondolatok elfogadásával, módosításával vagy éppenséggel elvetésével foglalkozni. Ör—

vendetes, hogy az új SNA teret biztosít az in- put—output táblák számára és az alapok moz—

gásának elszámolására, de ezt csupán a ki- egészítő adatokat tartalmazó'részben teszi.

így azok nem képezik az elszámolások szer—

ves részét. Az input-output kapcsolatok rend—

szerének kezelése nem tekinthető tökéletes- nek az új SNA-ben.

A tanulmány három táblában összefoglalva bemutatja az SNA—t, az RR-t és azt a rend—

szert, melynek bevezetését a szerző javasolja, valamint nagy vonásokban áttekintést ad az SNA és az RR elszámolások lényegéről.

(lsm. : Csepínszky Andor)

HIGGINS, C. I. —— FITZGERALD. V. W.:

AZ AUSZTRÁLlAl GAZDASÁG UKONOMETRIA!

MODELUE

(An econometríc model of the Australian economy.)

—- Journal of Econometrics. 1973_ 3. sz. 229—265. p.

A tanulmány először a modell ok- és oko, zati struktúráját, a modellspecifikációval ösz—

szefüggő fontosabb kérdéseket tárgyalja, majd a modell dinamikus tulajdonságait, a hatás-multiplikátorokat. illetve a modellel

végzett előrejelzési és szimulációs kísérletek eredményét mutatja be.

A modellben a szerzők nagy szerepet szán- nak a rövid távon belül érvényesülő hatások meghatározásának: a modell negyedéves megfigyeléseken alapul. A gazdasági életben érvényesülő rövid távú hatások sokszor exo—

gén eredetű konjunkturális ingadozásokban jutnak kifejezésre: a modell elsősorban azoknak a tényezőknek a meghatározá- sát kíséreli meg, amelyek az egyensúly helyre—

állítását célozzák. Ezek különböző szférákban hatnak; leginkább a termelés. az árak és az állami gazdaságpolitika oldalán. és nem vé—

letlen, hogy az újabb előrejelzési modellek- ben ezek a tényezők valóban központi sze- repet töltenek be. A termelés oldaláról főleg a készletek, a ioglalkoztatottság és a kapa—

citáskihasználás ilyen; a növekvő kereslet egyrészt ezeknek a tényezőknek a szabályo- zásával, valamint az import és a termelé-

kenység (az egy főre jutó termelés) növelé—

sével elégíthető ki. Lényegesen befolyásolható továbbá a kereslet a bérek és az árak olda- láról, míg az állami gazdaságpolitika főleg az adózás vonalán gyakorolhat erre hatást.

Az ausztráliai modellben mindezek a tényezők megtalálhatók.

A modell egyenleteit és változóit részlete- sen a cikk A és 8 függeléke írja le. A ma—

dellnek 67 egyenlete van 67 endogén válto- zóval; az exogén és endogén változók összes száma ugyanakkor 113. A megfigyelések az 1963—1971 között eltelt kilenc év negyedéves adatait ölelték fel.

A vizsgált gazdasági jelenségeknek megfe- lelően a modell blokkokra bontható. Ezek a következőképpen csoportosíthatók: a lakos—

ság fogyasztási kiadásai, tőkeberuházásai, a forgóeszköz—készletek alakulása, az áruk és szolgáltatások importja, az adók, a bruttó nemzeti termék előállítása és felhasználása, . a jövedelmek, a munkaerő és a bérek, vala—

mint az árindexek és a pénzkészlet alaku- lása. A vizsgálat többnyire eléggé dezagg- regált szintű; így például a lakosság fogyasz—

tását a következő árukategóriáknak megfele- lően vizsgólja a modell: gépjárművek, tartós fogyasztási cikkek, élelmiszerek, egyéb nem tartós fogyasztási cikkek. Magyarázó változók ezekben az egyenletekben a személyes ren- delkezésű jövedelmek, a pénzkészlet és a re- lativ fogyasztói árindexek. A magánberuhá—

zások köre a lakásépítések és egyéb építke—

zések alakulását öleli fel. A bruttó nemzeti termék felhasználásának öt egyenletét és ter- melésének hét egyenletét indentitások képe- . zik; a modell 67 egyenletéből egyébként 35 azonossági összefüggés. Az adók blokkjában szereplő egyenletek a forgalmi adók, illeté—

kek, jövedelemadó, vámok, közvetett adók és az illetményadó alakulását magyarázzák. A modell dinamikus szerkezete késleltetett vál-

90 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

tozók alkalmazásában (így főleg elosztott késleltetésű változók alkalmazásában) is ki- fejezésre jut. Viszonylag kisebb figyelmet szentel a modell a pénzügyi összefüggések vizsgálatának: a pénzkészlet alakulásának egyenlete a pénzmennyiséget a bruttó nem- zeti termék, a magánszektor pénzkészletvál- tozásai és a részvényhozam függvényének te—

kinti. '

Mondanivalójukat a tanulmány szerzői a modellel végzett ex post előrejelzési és szi- mulációs kisérletek bemutatására koncent- ra'liák.

A modellel lényegében kétféle tipusú szimulációs kisérleteket. ún. determinisztikus és sztochasztikus szimulációkat végeztek. Az első esetben az exogén változóknak az utolsó 2—3 évben elért tényszámait helyettesítették az összefüggésekbe, és a végső formára meg—

oldott egyenletrendszer segítségével vizsgál—

ták az endogén változók alakulását több megfigyelési időszakban. Az endogén válto—

zók ily módon generált értékei iól közelítet—

ték azok tényszámait. Különösen figyelemre méltók azonban (: sztochasztikus szimulációk eredményei. Ebben az esetben az egyenletek zavaró tényezőjét véletlen számtáblázatok segitségével generálják. A kisérletek alkal—

mával a bruttó (nem mezőgazdasági eredetű) nemzeti termék, a munkanélküliség és a fo—

gyasztói árindex alakulásának számértékeit szímulálták. változóként és időszakonként mintegy 80 változatban. Meghatározták a számitott értékek átlagát és a standard el—

téréseket. Egyik általános érvényű tapaszta—

lat, hogy a szimulációs periódus későbbi ne- nvedéveire kapott számértékek standard elté—

rései lényegesen felülmúlták a korábbi évne- ayedek standard eltéréseit. lgy például a bruttó nemzeti termék esetében az 1971. N.

negyedévi adat az 1970. !. negyedévihez vi' szonyítva 1,7-szeres számérték volt: a másik két változó esetében ennek sokszorosa.

Ugyanakkor úgy tapasztalták. hogy a deter—

minisztikus és a sztochasztikus szimulációs eredmények egyes esetekben eléggé közel estek egymáshoz. További szimulációs kísér—

letek a kormányzati kiadások. a jövedelmi adó és a kamatláb. valamint a bérek alaku—

lását vízsaálták. egy 1964. és 1965. évi kon- iunktúra és dekoniunktúra feltételezett szám—

értékei alapián. Megvizsgálták a továbbgvű—

rűző hatásokat. valamint azt, hogy az endo- gén változók mekkora sebességgel reagálnak az exogén változók feltételezett változásaira.

A szerzők ökonometriai modellíük úirafogal- mazósát (respecifikációiót) a szimulációs kí—

sérletek eredményétől kivánják függővé ten—

ni, vagyis szimulációs vizsgálataikat volta- képpen a specifikációs elemzés velejárójának tekintik.

(Ism.: Nyáry Zsigmond)

RASCH. H. G.:

LÉTFENNTARTASI ÁRINDEXEK A NÉMET SZÖVETSÉGI ' KUZTÁRSASÁGBAN 1970. ÉVI BÁZISON '

(Die Preisindices für die Lebenshaltung auf Bosis 1970.) —- Wirtschaft und Statistik. 1973. 12. sz. 693- 697. p.

A Német Szövetségi Köztársaság Stotiszti— * kai Hivatala ötféle létfenntartási árindexet számit:

közepes jövedelmű munkavállalók háztartásaira.

. nyugdíjasok háztartásaira,

magasabbjövedelmű tisztviselők háztartásaira, egy gyermek szerény eltartásának költségeiref .?vii—PM az összes magánháztartás átlagára

vonatkozóan. __

Az árindexek új bázisául az 1970. év fo- gyasztási szerkezete szolaál (kivéve a aver- mekeltartási indexet. ennek bázisa tovább- ra is az 1962-es év). Az 1—3. alatti indexeknél a súlyrendszert a folyamatos háztartássta- tisztikai megfigyelések alapján állították ösz- sze. Az összes magánháztartásra vonatkozó indexek súlyrendszerénél az 1969. évi repre—

zentativ iövedelmi és fogyasztási felvétel ada—

tait használják fel. Ezeket a fogyasztási ada- tokat eavrészt módosították az 1970. éVi ár- , viszonyoknak megfelelően, másrészt a felvé- telből nyert, többnyire nagyobb csoportokra vonatkozó adatokat tovább részletezték más forrásokból származó adatok alapján, eset-

len becslésekkel.

Az indextételek, illetve a reprezentánsok számát az összes háztartásra vonatkozó in- dexben az eddigi 879—ről 899—re emelték. Az úi tételek elsősorban további üdülési és köz—

lekedési módokat. valamint bankszolaóltatá.

sokat érintenek. A típusháztartások indexet—

ben a tételek számát naavobb mértékben nö—

velték Az indexek megbízhatóságát azzal is emelni kívánták, hogv az egyes tételek ren- rezentánsainak ármeafiavelését kibővítették.

A súlvrendszerben helyenként ielentős vál—

tozás következett be az 1962. évihez Viszo—

nyítva, Az élelmiszerek és élvezeti cikkek ki—

adási hányada mindegyik árindexben csök- kent: az összlakossági árindexben 40 száza- lékról 33 százalékra, a nyugdijas háztartá- sok órindexében 53 százalékról 44 százalék—

ra. Ugyancsak mindegyik súlyrendszerben csökkent a ruházati és a folyamatos háztar—

tásvitellel kapcsolatos kiadások aránya. Mea—

nőtt viszont a lakbérhánvad (a nyuadíiasok—

nál például 14 százalékról 20 százalékra) és az eneraiahordozókra forditott kiadások ará—

nya. A közlekedési és hírközlési cikkekre és szolaáltatásokra fordított összeg aránva a legtöbb súlyrendszerben növekedett. kivéve a maaas jövedelműek csoportját. ahol a már korábban kialakult megközelítő telítettség miatt e kiadási csoport aránya csökkent.

A létfenntartásiindex—számitások keretei között a közeljövőben ún. ,.autósárindex"

számítását tervezik; ez az index a gépkocsi