Koszminszkij, B.M.: Ágazati árszínvonalak számítása az iparágak termelékenységének nemzetközi összehasonlításánál

(1)

⁴³⁰ ' srarxsz'rmaimonam,

;knlönböző fokozatai milyen hatásSal van— , nak az ágazati kapcsolatok mérlegéből

*fnyerhető fontos mutatószámokra. Foglal—

' kezik az egyes aggregátumok értékelésé- nek problémáival ezzel kapcsolatban kü- lönösen a kereskedelem és közlekedés ike— , zelésíének különböző lehetőségeivel.

A harmadik, hasonló terjedelmű rész

az ágazati kapcsolatok mérlegének fel-

használási lehetőségeiről ad áttekintést.

'Példaszerűen, különösebb rendszerezési kísérlet nélkül ismerteti az egyes orszá—tj gok e tekintetben megvalósított gyakor- latát, külön alpontban mutatva be Ma- gyarország tapasztalatait az ágazati kap- csolatok mérlegének különböző hasznosí- tási lehetőségei terén. Végül az utolsó

függelékszerű rész egyrészt az ágazati

kapcsolatok elemzésének történeti fejlő- déséről ad rövid áttekintést, másrészt or- szágok szerinti részletezésben ismerteti

a legutóbbi időkben kidolgozott mérle- gek legfontosabb jellegzetességeit.

(Ism.: Drechsler László)

KOSZMINSZKIJ, B. M.:

ÁGAZATI ÁRSZíNVONALAK szAMíTÁSA Az iPAnAGAK TERMELÉKENYSÉGÉNEK

NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLITÁSÁNÁL

(Raszcset otraszlevüh urovnej een pri mezs- dunarodnüh szoposztavienijah proizvoditel'- noszti truda v otraszljah promüslennoszti.) Moszkva. 1965. 18 p.

A munkatermelékenység és más érték—

ben kifejezett népgazdasági mutatók nem—

zetközi összehasonlításánál a valuták ága—-

zati paritásait, azaz a területek közötti—

ágazati árindexeket kell kiszámítani. Az ágazati árindexeket egyéni termékek in—

dexel alapján számítjuk. Minden kivá-

lasztott terméket úgy tekintünk, mint az

egész árucsoport reprezentáns termékét

Az egyéni indexek nagyságát kétféle tényező befolyásolja: 1. Ha feltételezzük, hogy a két ország megfelelő termékei pá—

ronként azonos minőségűek, akkor az egyéni indexek nagysága csak a valuták vásárlóerő—arányának az adott ágazatban való eltérései hatására fognak külön- bözni egymástól. Ilyenkor az egyéni in—

dexek minőségileg egynemű statisztikai

sokaságnak tekinthetők. 2. Ha az egyéni

indexek nagyságát a termékek minőségi

különbségei is befolyásolják, akkor az eltérések már nem véletlen, hanem szisztematikus jellegűek. A tanulmány első része feltételezi a reprezentáns ter—

mékek minőségi azonosságát s az egyéni

indexeket egynemű sokaságnak tekinti.

A Szovjetunió különböző intézetei által

"ségi Köztársaság között végzett ős a Szovjetunió és az Egyes

illetve a Szovjetunió és a;

Sonlítások adatai mint módszertani pé—l—r _ dák alapján megállapítja, hogy egy-hegy — ágazat egyéni területi árindexet közeli—_ez tőleg normális eloszlást mutatnak s igy * lehetőVé teszik a statisztikai Jellemzők és szükséges mintanagyság (n) kisázámíej tását.

amelyek nagymértékben eltérnek az át;—, lagtól,

csak abban az esetben, ha valamilyen

információ áll rendelkezésre ezek meg-'

bízhatatlanságáróil. Ilyen eset lehet az,—

ha a kérdéses tennék termelése a, két

ország valamelyikében kísérleti stadium—

ban van, vagy ha nagyon eltér a ter— ' meléséneik nagyságrendje a két ország-

ban.

,A kiválasztás módszerét illetően a; ta— *

nulmány az ún. arányos kiválasztást ajánl—-

"ja A két összehasonlítás anjmga alapján SzámSZerű példákat mutat be a száradás és a szükségesmintanagyság kiszámítá—f sára.

Egyes esetekben (például szenbányá—f Szat) két vagy több csoport (például kő—

szén és barnaszén) nem alkot egynemű "

sokaságot. Az összehasonlítás ilyen tekben egyrészt a részek eloszl

másrészt azok súlyától függ.

A továbbiakban a tanulmány felVetlf *;

ól, ,

az olyan termékek bevonásának a' kér— ,

,dését, amelyek a két országban minőségi— *

leg különböznek Ha a Véletlen hibát,A,c—szel, , az utóbbi okból eredő hibát Ai , az egész hibát A-val jelöljük, akkor azt mond—7

hatjuk, hogy amennyiben A csokkentéSe * ,, szükséges, a reprezentánsok számának

növelése Ax csökkentésére csak akkor, célravezető, ha ezzel A, nem novekszik nagyobb mértékben. Míg azonban A ,; ; mindig kiszámítható, A, megbatározáe ; sára általában nincs lehetőség Ezért A—tu nem lehet kiszámítani. Ehelyett A érté—

két össze lehet hasonlítani a termékek

különböző minősége okozta torzítással.

Például a Szovjetunió és az Egyesült Államok tejiparának összehasonlitásához

két reprezentánst használtak, ezek árinn dexe akkora szóródást mutatott, amely

mellett a szükséges reprezentánsok szá—

ma 30, s ha ennyi helyett csak kettőt

használunk, a hibahatár mintegy 100 szá-

zalék lesz. Ha most 2 helyett 3

reprezentánst vennénk figyelembe, a hi—

bahatár 70 százalékra csökkenne. Ha te-

hát a harmadik reprezentáns esetében a

minőségi különbségek okozta torzítás 30 százaléknál többre tehető, akkor ezen új;

A számítás során azokat az— mdeeceket, ,

figyelmen kívül kell hagyni:, de _,_- * ;

(2)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

reprezentáns bevonása nem célszerű. A minta növelésével minden új reprezen-

táns kisebb mértékben csökkenti a hí—

bát s így egyre kisebb lesz a minőségi eltérések megengedhető határa is.

(Ism.: Szilágyi György)

*

DENTON, F. T. — KUIPER, J.:

A MÉRÉSI HIBÁK HATÁSA

A PARAMÉTERBECSLÉSEKRE És ELÖRE—

JELZÉSEKRE: A KANADAI ELÖZETES NEMZETGAZDASÁGI ELSZÁMOLÁSON

ALAPULÓ ESETTANULMÁNY

(The effect of measurement errors of para—

meter estimates and íorecasts: a case study based on the Canadian preliminary national accounts.) —— The Review of Economics ami statistics. 1965. 2. sz. 198—206. p.

Szerzők elöljáróban megállapítják, hogy az ökonometriai irodalomban eddig ke—

véssé tárgyalták azt a kérdést, vajon az alapadatok hibái milyen hatást gyakorol- nak azoknak a modelleknek a becsült paramétereim. amelyek a mérési hibát tartalmazó idősorokon épülnek fel és ezeknek a hibáknak milyen továbbgyű—

rűző hatásuk van akkor, ha az így konst—

ruált ökonometriai modelleket előrejel—

zésre használják fel. A kérdés újabban nyert aktualitást, amikor is neves szer-—

zők kezdtek foglalkozni ezzel a problé—

mával: így 0. Morgenstern ,,On the accu—

racy of economic observations" című, 1963—ban megjelent könyvében és J.

Johnston a szintén 1963-ban megjelent ,,Econometric Methods" c. munkája egy fejezetében. A korábbi szerzők nagyrészt beérték annak a feltételezésével, hogy a statisztikai alapadatok mérési hibát nem tartalmaznak és amennyiben az általuk konstruált ökonometriai modellek becsült

eredményei, különösen az ezek segítségé—

vel történő előrejelzés nem bizonyult ki—

elégítőnek, ennek okát nagyobb rész—

ben az alkalmazott módszereknek, vagy

kielégítő voltában vélték feltalálni; más—

részt semmi okonkrét ismerettel nem ren—

delkeztek a mérési hibák továbbgyűríí—

ző hatásainak kvantifikálhatósága tekin- tetében.

Szerzők a tanulmányban egy konkrét

esetet vesznek vizsgálat alá. A kanadai

Dominion Bureau of Statistics 1958-ban

a nemzetgazdasági idősorok nagy részét

több évre visszamenően (1926—tól kezdve) korrigálta. Ehhez képest szerzők munká—

ja egyrészt arra irányult, hogy megvizs-

431

gálják, milyen nagyságrendűek a koráb— *

ban közölt ("előzetes") adatok és a kor- rigált ("végleges") adatok különbségei,

másrészt arra, hogy megvizsgálják, mek- korák a kétféle adatokon felépülő mo—

dellek becsült paraméterei között az el-

térések, végül pedig ez a differencia mi—

lyen eltéréseket okoz akkor, ha az előze—

tes és a végleges adatok alapján konst—

ruált modellekkel előrejelzéseket eszkö- zölnek. Természetesen nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy a revideált későbbi adatok sem szükségképpen men- tesek a mérési hibáktól; az egyszerűség kedvéért azonban ez feltételezhető.

A vizsgálat céljára szerzők olyan öko—

nometriai modellt szerkesztettek, mely

a kanadai nemzetgazdaság néhány jel-

lemző összefüggését foglalta össze struk—

túrális egyenletrendszerbe és amelynek változóit az évi adatok első differenciál—

ra építették fel. Maga a modell viszony- lag kisméretű: hat struktúrális egyenlet—

ből és hat azonossági összefüggésből áll;

az egyenletrendszer endogén változói: a munkából származó jövedelem; a nem mezőgazdasági eredetű, nem részvénytár—

sasági jövedelem,; a Vállalati jövedelem;

a javakra és szolgáltatásokra fordított kiadások, a bruttó beruházások és a ja—

vak és szolgáltatások importja. Szerzők

a modell közgazdasági értelmezésével és az alkalmazott módszerek méltatásával ebben a tanulmányokban nem foglalkoz—

nak, vizsgálódásuk kizárólag a fent vá—

zolt szempontokra terjed ki. Maguk a szerzők állapítják meg, hogy exogén vál—

tozóik közül némelyik más modellben en—

dogén Változóként szerepel.

Táblázatban mutatják be annak az összesen húsz (exogén és endogén) vál—

tozónak az 1949—1958 közötti időszakra számitott előzetes és végleges érté——

keit, amelyeket a modell tartalmaz. A modell tehát tízéves adatsorokra épül.

Az előzetesen mért (preliminary), vala—

mint a revideált (final) adatok közt a különbségek helyenként jelentősek; álta—

lában véve a végleges adatok magasabb

számérté/kűek, ami annyit jelent, hogy a

felölelt adatsorok általában tartalmaztak mérési hibát, mégpedig olyan értelem—

ben, hogy ,a fejlődési tendenciát túlságo—

san alacsonyra becsülték. Mindössze négy idősor esetében történt meg a húsz kö—

zül, hogy a Végeredmények alakulása rá—

cáfolt a magasabb számértékű előzetes

adatokra.

Ezek megállapítása után ismertetik szerzők azokat az eredményeket, amelyeket az előzetes és Végleges adatok fel—