Az Európai Regionális Népesedési és Fejlődési Értekezlet Jegyzőkönyve

(1)

ERTEKEZLET JEGYZÓKONYVE

1. A Regionális Népesedési és Fejlődési Értekezletet Magyarország kormányá—

nak meghívására Budapesten tartottuk 1987. február 24-től 27—ig a Bizottság G(ÁO) számú határozatának értelmében, amelyben felkérte az ügyvezető titkárt. . . mű- ködjék együtt az ENSZ Népesedési Alapjával és időszakonként, de nem gyakrab- ban. mint kétévente egyszer. hívja össze a népesedési szakembereket a kormá- sedési kérdésekre és politikákra vonatkozó információikat közreadják és kicserél—

jék."

2. Az értekezleten a következő országok képviselői vettek részt: Ausztria. Bel- gium, Bulgária. a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság, Csehszlovákia, Dánia.

Finnország. Franciaország, a Német Demokratikus Köztársaság. Görögország, Ma—

gyarország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Por- tugália, Románia, Spanyolország. Svédország, Svájc. Törökország, az Ukrán Szov- jet Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége. Nagy- Brítannia és Észak—lrország. az Egyesült Királyság. az Amerikai Egyesült Államok és Jugoszlávia.

3. Jelen voltak az Egyesült Nemzetek Népesedési Alapja (UNFPA) és a Nem- zetközi Munkaügyi Hivatal (lLO) képviselői.

4. A következő nem kormányközi szervezetek képviseltették magukat: Nemzet-

közi Családtervezési Szövetség (lPPF), a Nemzetközi Népességtudományi Unió

(lUSSP), a Népesedési Tanács, az Európai Népességtudományi Társaság (EAPS).

5.'Az előzetes napirendet abban a formában fogadták el. amelyben azt az ECE/AC. 16. számú dokumentum tartalmazza.

6. Elnöknek Nyitrai Ferencné dr—t (Magyarország). elnökhelyettesnek pedig R.

Cliguet urat (Belgium) választották meg.

7. Rapportőröknek ]. Holzer urat (Lengyelország) és ]. Thompson asszonyt

(Egyesült Királyság) jelölték ki.

8. Megnyitó ülésén az Értekezlet meghallgatta dr. Csehák Judit miniszterel—

nök—helyettes beszédét, aki Magyarország minisztertanácsa nevében üdvözölte a résztvevőket. Hangsúlyozta. hogy az Értekezlet időszerű, mivel értékelheti az 1984.

évi mexikóvárosi Konferencia ajánlásait és azt, milyen lehetőségek vannak meg- valósításukhoz az EGB—régióban. Történelmi perspektívában vázolta fel a régió né- pesedési fejlődését és többek között kiemelte. hogy —— ellentétben a világ egészé- ben végbemenő gyors népességnövekedéssel — a népesség szaporulata ebben a

régióban a reprodukciós szint alatt van. és a népesség öregedésének tendenciája

(2)

JEGYZÓKUNYV

453 egyre erősebbé válik. Rámutatott arra. hogy ezek a tendenciák Magyarországon is érvényre jutnak és vázolta. milyen intézkedésekkel kivánja országa megoldani ezeket a kérdéseket és a hozzájuk kapcsolódó problémákat.

9. Az ENSZ Népesedési Alapja ügyvezető igazgatójának helyettese, H. E. Witt- rin úr, aki az ügyvezető igazgató nevében szólalt fel. kiemelte, hogy Európa szerepe a népesedés területén kettős. Egyrészt az EGB tagországai 1987—ben az ENSZ Népesedési Alapjának legfontosabb pénzügyi támogatói és az összes hozzájáru- lások háromnegyedét fizetik be, továbbá az európai régió a népesedési tevékeny- ségeket magas színvonalú tudományos tevékenységével és demográfiai képzésé—

vel is előmozdítja, másrészt támogatást is kap a népesedéspolitika terü- letén. E támogatás mértéke igen szerény, ami azt tükrözi, hogy a fejlődő orszá—

gokban felmerülő igények kielégítése sürgetőbb. Ennek ellenére az Alap — lehe- tőségei határain belül és Kormányzó Tanácsa politikai irányításával összhangban — a továbbiakban is támogatást fog nyújtani az európai régiónak.

10. G. E. Biriukov úr, az EGB ügyvezető végrehajtó titkára elismerését fejezte ki Magyarország kormányának azért, hogy meghívta és vendégül látja az Értekezletet.

Hangsúlyozta, hogy szoros kapcsolat alakult ki az EGB és az ENSZ Népesedési Alapja között. Kiemelte, hogy ez az Értekezlet az első alkalom a kormányok kö- zötti találkozóra az 1983. évi szófiai Értekezlet és az 1984. évi mexikóvárosi Kon- ferencia után és, hogy — az említett Értekezletek ajánlásaival összhangban — ez az Értekezlet most a népesedést a fejlődés szélesebb összefüggéseiben fogja meg—

tárgyalni. Miután röviden áttekintette a régió népesedési tendenciáinak legfon—

tosabb vetületeit, felszólította az Értekezletet, fogalmazzon meg javaslatokat a re- gionális népesedési együttműködés jövőbeni méreteire vonatkozóan, hogy azokat a Bizottság soron következő ülésszakán vitára bocsáthassák.

11. A delegációk nyilatkozataikban megköszönték Magyarország kormányának, hogy otthont adott az Értekezletnek, kitűnő lehetőséget nyújt lebonyolításához és a résztvevőket meleg vendégszeretettel fogadta. Eiismerésüket fejezték ki az EGB- nek az Értekezlet összehívásáért. valamint az ENSZ Népesedési Alapjának i-s együttműködéséért.

Újabb demográfiai tendenciák az EGB régiójában és ezek hatása a gazdasági és társadalmi fejlődésre (a napirend 3. pontja)

12. A legtöbb küldöttségnek az újabb demográfiai tendenciákkal kapcsolatos nyilatkozata azt mutatta, hogy az EGB régiójában a népesedési tendenciák ural—

kodó vonása a növekedés visszaesése és a népesség fokozatos elöregedése. Bár az ütemekben és az időbeliségben vannak különbségek. az egyes országok demog- ráfiai fejlődése - mindössze néhány kivételtől eltekintve — nagyon hasonló.

13. A legtöbb országra jellemző a népesség növekedésének jelentős vissza—

esése és több ország számolt be a népességszám abszolút csökkenéséről vagy en—

nek a közeljövőben várható bekövetkezéséről. E lefelé mutató tendencia legfontosabb oka a termékenység visszaesése. Néhány országban a halandóság stagná- lása ezt a tendenciát elősegíthette ugyan, de ennek szerepe kevésbé volt fontos.

Néhány országban az utóbbi időben végbement növekedés vagy teljesen vagy rész—

ben a bevándorlásnak tudható be. A legtöbb népesség-előreszámitás szerint a né- pesség számában az alacsony emelkedés folytatása vagy éppen visszaesése is vár- ható.

14. A küldöttségek nagy többsége arról számolt be, hogy a termékenység alacsony szintekre esett vissza. sok esetben a reprodukciós szint alá süllyedt és emel—

(3)

kedett az átlagos szülési kor. A termékenységi szintek szerény mértékű ismételt emelkedése vagy stabilizálódása csak kevés országban volt megfigyelhetőrA ter- mékenység visszaeséséről számot adva több küldöttség emelte ki, hogy a—rcsalád- nagyság csökkenésének oka legtöbbször a magasabb sorszámú születések számá- nak visszaesése. bár egyes országokban növekedett a gyermektelenség is.

15. Sok küldöttség utalt országa népességének fokozatos elöregedésére, mely—

nek során az időskorúak aránya növekszik, a fiataloké pedig csökken. A legtöbb ország szerint az elöregedési folyamat várhatóan tovább fog tartani és ennek je- lentős gazdasági. társadalmi és politikai következményei lesznek. Az elöregedési folyamat nemcsak az eltartottak összetételét változtatta meg oly módon, hogy az eltartottak között csökkent a fiatalok és emelkedett az időskorúak aránya, ami je- lentős szociálpolitikai és kötségvetési következményekkel járt, de megváltoztatta a munkaképes korú népesség korösszetételét és a munkaerő elöregedésének fo-

lyamatát is.

16. Sok ország számolt be a házasodások és a válások területén végbement jelentős változásokról. Több országban csökkentek a házasodási arányok, és emelkedett az átlagos házasságkötési kor. A legutolsó. körülbelül egy évtized során sok országban meredeken felgyorsult a válási arány növekedése. Sok küldöttség utalt a háztartások összetételében végbement fontos változásokra és az együttélések je- lentős elterjedésére. valamint a házasságon kívüli gyermekszülések elszaporodá-

sára.

17. Míg a legtöbb ország a halandóság folytatódó csökkenéséről számolt be.

néhány küldöttség kiemelte, hogy országában a halandóság stagnál és bizonyos korcsoportok, különösen a középkorú és idősebb férfiak esetében a halálozási ará—

nyok még emelkedtek is. Más országokban viszont az idősebb korcsoportok ese- tében, különösképpen a nőknél. jelentősen csökkent a halandóság, ami tovább nő- velte a várható élettartambeli különbségeket a nemek között. Sok országban a csecsemőhalandóság tovább csökkent. bár néhány országban továbbra is magas maradt. Néhány ország arról számolt be, hogy — főképpen a balesetek következ- tében — növekszik a serdülők és a fiatal felnőttek halandósága.

18. A demográfiai tendenciák befolyásolására bevezethető intézkedésekkel kapcsolatban több küldöttség számolt be arról, hogy országában közvetett, politikai intézkedéseket hoznak a, termékenység szinvonalainak befolyásolása céljából.

Más küldöttségek kiemelték. hogy országaikban csak olyan közvetett intézkedése- ket alkalmaznak. melyek célja a reproduktív viselkedés családpolitikai intézkedések segítségével történő befolyásolása. Néhány más országban semmiféle politikát sem folytatnak. Néhány országban hosszú távon esetleg majd intézkedéseket fog—

nak hozni, ha a jelenlegi tendenciák tovább folytatódnának. Több ország tapasztalata mutatja. hogy a népesedés befolyásolását célzó elszigetelt in—

tézkedéseknek csak rövid távú hatásai vannak. A népesedési politikákat a népes- ség különféle szükségleteinek kielégítése felé kell irányítani. és azoknak összhang- ban kell lenniök a többségben levő és általában elfogadott magatartásokkal. A bevezetett intézkedések hatására több országban visszaesett az egygyermekescsa-

ládok számbeli növekedésének tendenciája és nőtt a magasabb sorszámú születé-

sek száma. -

19. Több ország hangsúlyozta a népesedés és a fejlődés közötti kölcsönös kapcsolatot. Nyomatékosan kiemelték, hogy a népesedésfejlődés nemcsak a tár—

sadalmi—gazdasógi fejlődés eredménye, hanem annak egyik fontos meghatáro—

zója is. A küldöttségek beszámoltak arról. hogy a népesedési kérdéseket az általá- nos gazdasági és társadalmi politika részeként kezelik.

(4)

Jeevzoxonvv 455

20. Több küldöttség kiemelte azt is, hogy a népesedés. valamint a gazdasági és társadalmi fejlődés problémáit csak a béke, a biztonság és az országok közötti nemzetközi együttműködés körülményei között lehet sikeresen megoldani. Rámu-

tattak arra, hogy azok az erőforrások, amelyeket jelenleg a fegyverkezésre fordi-

tanak — amennyiben a leszerelés eredményeképpen felszabadulnának —, haszno-

san szolgálhatnák a népesedéssel kapcsolatos problémák megoldását.

21. Míg egyes országok az országon belüli vándorlással és az urbanizációval kapcsolatban arról számoltak be. hogy a népességük eloszlásban a korstruktúra és a nemek szerinti összetétel kiegyensúlyozottabbá vált. más országok küldött- ségei arra mutattak rá, hogy náluk a népesség növekedésének visszaesése és a belső vándorlás együttes hatása bizonyos régiókban előmozdította a népességi struktúra egyensúlyának megbomlását és eltorzulását. Az urbanizációval kapcsolatban néhány küldöttség kiemelt egy kedvezőtlen folyamatot. nevezetesen azt.

hogy a nagyvárosi agglomerációk belső városrészeiben. valamint néhány vidéki te- rületen megbomlott a népesség kor és nem szerinti egyensúlya. A nemzetközi ván- dorlással kapcsolatban néhány küldöttség utalt arra a jelentős szerepre. amelyet a bevándorlás játszik az alacsony természetes szaporodás vagy akár a népesség—

szám csökkenése esetén. Mások kiemelték a visszavándorlásnak a munkaerő—kí—

nálat szempontjából való fontosságát.

22. A résztvevők hangsúlyozták a népesedési tendenciák változásainak nyo- mon követésére felhasználható jó alapadatok gyűjtésének fontosságát. Ebben a vonatkozásban a népszámlálások és lakásszámlálások fontos forrásul szolgálnak.

Több küldöttség emelte ki a népesedés területén végzendő további kutatások je- lentőségét is.

23. A résztvevők hangsúlyozták, hogy az EGB—régió népességének lassú növe- kedését a világnépesség gyors növekedésének globális összefüggéseibe is be kell illeszteni. Az európai országok tapasztalatai a megfelelő időben a demográfiai át—

menet korai szakaszában levő fejlődő országokra is érvényesek lesznek majd. A résztvevők ismételten megerősítették az EGB-régió országainak készségét arra, hogy

a fejlődő világ országait népesedési és fejlődési problémáik megoldásában tá-

mogassák és segítsék.

A legfontosabb politikai és kutatási kérdések (a napirend 4. pontja)

' 24. A témával kapcsolatos vitában sok politikai kérdést és kutatási területet neveztek meg. Ezeket olyan címek szerint csoportosították, melyek megfelelnek a 'Világnépesedési Akcióterv további megvalósítására vonatkozó Ajánlások főcímei—

nek.

(a) Népesedés és fejlődés

25. Több küldöttség hangsúlyozta a népesedés és a fejlődés közötti kölcsö- nös összefüggések további kutatásának fontosságát. A kutatásra alkalmasnak tar—

tott témák között a következők szerepelnek:

— a demográfiai tényezőknek a gazdasági és társadalmi fejlődés tervezésébe való in- tegrálása;

—- annak a hatásnak az elemzése, amelyet a változó család- és háztartás-struktúrák gyakorolnak a termelési és fogyasztási mintákra;

— a népesedés és a nemzetközi, valamint a nemzedékek közötti tőkeáramlásokkal ösz- szefüggő foglalkoztatás kapcsolata;

— a népesedés, a gazdasági fejlődés és a nemzetközi munkamegosztás közötti kapcsolat. különösképpen az alacsony vagy csökkenő népességnövekedés körülményei között;

(5)

- a természeti katasztrófák, a környezet romlása és a fegyveres konfliktusok kedvezőt- len hatásai a demográfiai és a társadalmi-gazdasági fejlődésre.

(b) A nők szerepe és helyzete

26. A nők foglalkoztatottsága és reproduktív magatartásuk közötti kapcsolat jelentőségét igen sok küldöttség hangsúlyozta (lásd még a 31. szakaszt). épp úgy.

mint általában a nők gazdasági szerepét a fejlődésben és a demográfiai változá- sokban is. Több delegáció hangsúlyozta, hogy fontos kiszélesíteni a férfiaknak a' családi életben betöltött szerepét.

A további kutatást igénylő konkrét problémák közül a következőket nevezték meg:

—— a szülői szerepek megoszlása a gyermekgondozásban és a gyermeknevelésben;

— a nők helyzete és szerepe a munkaerőpiacon és a társadalomban;

- foglalkoztatási minták (teljes munkaidőben, illetőleg részmunkaidőben való fogial—

koztatás). foglalkozási szegregáció, bérkülönbségek, valamint a háztartási munka gazda- sági értéke:

— olyan politikák kifejlesztésének szükségessége, amelyek megjavítanák a szülői és az

.. .-

egyéb életstílusok - többek kozott a munkaerőpiacon megnyilvánuló gazdasági aktivitás -—

kombinálásának lehetőségeit.

(c) Fejlődés és népesedéspolitika

27. Több küldöttség számolt be országa népesedéspolitikájának alakulásáról.

A felmerült kérdések között szerepeltek a következők:

— a kohorsztermékenységnek (mint az időszakos termékenységnél megfelelőbb alap- nak) tanulmányozása a népesedéspolitikák megfogalmazása céljából a családnagysággal és a családösszetétellel összefüggésben;

— meg kell találni azokat az eszközöket, melyek segítségével a népesedéspolitika tisz-*

teletben tarthatja az egyéni vágyakat és egyeztetheti azokat a társadalmi célokkal:

-— a különböző típusú beavatkozások (például a gyermek- és családi pótlékok, munka- helyi kedvezmények, nyugdij- és adóreformok) hatékonysága a kormányok által túl ala-

csonynak tekintett termékenységi arányok növelésében; *

—- kutatni kell, milyen népesedési átmenetre van szükség a kiegyensúlyozott korstruk- túra vagy a stacioner állapot eléréséhez:

— kutatni kell a kor- és foglalkoztatási struktúrát, a munkaerő képzését és továbbkép- zését.

28. Néhány delegáció kiemelte a családok viselkedésének pszichológiai és szo-

ciológiai szempontú kutatása szükségességét.

(d) Népesedési célok és politikák (i) Népességnövekedés

29. Kiemelték, hogy a népességnövekedés tartalmas elemzése demográfiai ösz—

szetevőinek alapos átgondolását igényli (lásd (ii)-től (v)-ig). A népességi előrejel-

zésekkel kapcsolatban több küldöttség javasolta, hogy gondolják át ismét az ENSZ előreszámításaiban alkalmazott. különösképpen az európai régióra vonatkozó ter-

mékenységi, halandósági és nemzetközi vándorlási modellt, valamint feltételezése—

ket.

(ii) Morbidítás és halandóság

30. Nagy fontosságot tulajdonítottak a halandóság és a morbiditás változá—

mintáival kapcsolatos kutatásoknak és azoknak a kutatásoknak. amelyek e vál—

(6)

JEGYZÖKUNYV 4 57

tozó minták hatását kívánják felderíteni a politika alakításában, többek között a következő kérdések vizsgálatánál:

-— az időskorúak egyre növekvő életkora általában és nemek szerinti bontásban és en—

nek a hatása a morbiditásra, az egészségügyi kiadásokra és az időskorúak biztosításának különböző formáira;

— az időskorúak egészségi állapota, különös tekintettel a nagyon öregekre, elsősorban pedig a nőkre;

k — a serdülők, valamint a fiatal felnőttek körében megnövekedett halandóság és ennek 0 ai;

— a környezet hatása a morbiditásra és a halandóságra.

(iii) Reprodukció és család

31. Sok küldöttség mutatott rá arra. hogy az EGB régiójához tartozó legtöbb országban mélyreható változások történtek a családokban és a termékenységi szin—

tek alacsonyak. valamint hangsúlyozta annak fontosságát, hogy ezen a területen a megfelelő politika kialakítása céljából kutatásokat végezzünk. A javasolt konk—

rét témák között szerepeltek:

— a családképződés és a gyermekszülés — beleértve az önkéntes gyermektelenség —- kulturális, gazdasági és társadalmi meghatározói;

.—.a család- és háztartástípusok és -struktúrák elemzése, ideértve a nők és férfiak sze—

repét a családi kötelezettségek teljesítésében:

— az egyszülős családok és az egyedül élők számának növekedése, valamint az együtt—

élések mind gyakoribb előfordulása;

— a családfelbomlás szintjei és mintái, a válás szerepe. valamint a megnövekedett élettartam következményei;

— a termékenység és a nők munkában való részvétele közötti kölcsönös kapcsolat, továbbá azok a politikai intézkedések és programok, amelyek összhangot kívánnak terem- teni o nők munkája és családi kötelezettségei között (ideértve az olyan foglalkozási felté- teleket, mint a részmunkaidőben. a rugalmas munkaidőben való foglalkoztatás, valamint az anyasági szabadság);

—- a lakásellátás és a lakásköltségek kölcsönös kapcsolata :: családképződéssel és en—

nek a politika alakítását érintő következményei;

— a meddőség, a szubfekunditás és az új reproduktivitást elősegítő módszerek hatása a termékenységre.

(iv) A népesség eloszlása és az országon belüli vándorlás

32, Több küldöttség mutatott rá, arra. hogy az alacsony népességnövekedés és az elöregedés olyan fokozódó regionális demográfiai különbségekhez vezetett, melyekkel kapcsolatban -— új politikai kezdeményezések kimunkálása céljából ——

kutatásokat kell folytatni. A felmerült konkrét témák között szerepeltek a követ- kezők:

— a helységek új osztályozásoi a településmintákbon végbement változások figyelem—

bevételével:

... a városi és a falusi fejlődés kialakuló tendenciái és ezek társadalmi—gazdasági okai.

(v) Nemzetközi vándorlás

33. Az EGB régiójában a nemzetközi vándorlás természete, a változó gazda—

sági helyzet, az erre adott politikai válaszok és a megváltozott demográfiai körül—

mények eredményeképpen alakult ki. Ezek a változások a következő témák kutatá—

sát teszik szükségessé:

1— a nemzetközi vándorlás változó természete. ideértve a vendégmunkások állandó lete- lepülését, a családegyesülést és a visszavándorlást is:

(7)

—- a nemzetközi vándorlásnak a demográfiai mutatókra (köztük a népességszámra, a korstruktúráro, a termékenységre, a halandóságra és a morbiditásra). valamint a munkaerő—

kinálatra gyakorolt hatása. különösképpen alacsony vagy negatív népességnövekedés esetén.

(vi) Népességstruktúra

34. Valamennyi küldöttség kiemelte, hogy az újabb demográfiai tendenciák gazdasági és társadalmi következményei közül az elöregedést és a korstruktúrd változásait érintők a legkritikusabbak. Néhány küldöttség hangsúlyozta a háztar—

tások összetételében végbement változások fontosságát is. Felhívták a figyelmet arra. hogy a jobb egészségügyi körülmények és az alacsony népességnövekedés több lehetőséget nyújt az idősek számára ahhoz, hogy aktiv életüket idősebb ko-

rukig folytathassák.

Az Értekezlet több olyan témát nevezett meg az öregedéssel kapcsolatban, amelyeknek a kutatásokban elsőbbséget kell biztosítani. Ezek között szerepelnek

a következők:

— a termékenység, a halandóság és a vándorlás hatása a népesség elöregedésére.

ideértve a fiatalok és a munkaképes korú népesség viszonylagos súlyában bekövetkezett vál- tozásokat is:

—- a meghosszabbodott életkor újabb trendjeinek következményei és a politikára gyakorolt hatása az időskorú népesség számában és összetételében, nemek szerinti megoszlá- sában, családi és háztartási állásában, egészségügyi állapotában;

— e tendenciáknak a politikát befolyásoló hatása az elöregedéssel kapcsolatos politikai következményekre, egyebek között azokra, amelyek az egészségügyi ellátást érintik, va—

lamint azokro. melyek az időskorúak aktiv társadalmi részvételét kivánják biztositani:

— a népesség elöregedése és ennek hatásai az idősebb aktív keresők és más népes—

ségcsopartok munkaerőhelyzetére.

Regionális együttműködés a népesedés területén (a napirend 5. pontja)

35. A Titkárság rövid áttekintést nyújtott az EGB-nek a népesedés területén végzett munkájáról és azokról a múltbeli és jelenlegi vizsgálatokról, melyeket a Népesedési Részleg végzett, illetőleg végez. Az Értekezletet tájékoztatták továbbá még azokról a demográfiai statisztikai munkákról is melyek az Európai Statiszti- kusok Értekezlete égisze alatt folynak. Az Értekezlet elismerését fejezte ki a Bizott—

ság népesedéssel kapcsolatos munkájáért. Az ilyen munka hasznosan járul hozzá a különböző gazdasági és társadalmi rendszerű országok közötti tapasztalatcsere-

hez. - _

36, Az Értekezlet — a népesedéssel kapcsolatos jövőbeni munka lehe—tséges témáira vonatkozó véleménycsere után -— azt ajánlotta, hogy a Népesedési Rész- leg — amennyire azt a meglevő eszközök megengedik - a következő tevékenysé—

geknek biztositson elsőbbséget:

(i) a népesedés, a népesedésstatisztika és a népesedési mutatók regionális számitógé—

pes adatbankjának további fejlesztése, valamint a népesedéssel kapcsolatos politikai intéz- kedések regionális adatbankjának létrehozása;

(ii) a módszertani fejlesztésekkel és a számítógépes programokkal kapcsolatos kutatá- sok:

(iii) a korstruktúra változásai és ezek gazdasági—társadalmi következményei;

(iv) a családképződés meghatározó tényezőil a családtervezési minták és a termé- kenység.

.

37 Az Értekezlet hangsúlyozta annak fontosságát. hogy az adatbázist folya-

matosan aktualizálják, lehetőség szerint biztosítsák az adatok összehasonlitható-

ságát és megbízhatóságát, az adatbázist egészítsék ki más,. a tárgyhoz tartozó

(8)

JEGYZÖKUNYV 459

változókkal, figyelembe véve azok elemzésben való felhasználhatóságát is. a fel- használókat időszakonként tájékoztassák az adatbank tartalmáról. Azzal kapcsolatban, hogy az adatbank tartalmát a népessedéspolítikákra is terjesszék ki, né- hány küldöttség szerint ; mivel az ilyen vállalkozás bonyolult —- előbb vizsgálatot kellene végezni arról, mennyire valósítható meg.

38. Kiemelték, hogy a módszertani fejlesztésekkel, többek között a számitógé- pekkel és a programokkal kapcsolatos demográfiai kutatások jelentős segítséget nyújtanának a régió országainak, biztosítanák az új módszertani fejleményekkel kapcsolatos információk elterjesztését és elkerülhetővé tennék az ezen a területen jelentkező átfedéseket.

39. A korstruktúra változásaira vonatkozó programmal kapcsolatban. melyet bizonyos mértékben az elöregedéssel kapcsolatos program kibővítésének lehet te- kinteni, az Értekezlet javasolta, hogy a munkálatoknak ki kell terjedniük olyan kér- désekre, mint a munkaerő és az időskorú népesség elöregedése. További orszá- gokat kell arra buzdítani. hogy vegyenek részt a programban.

40. Javasolták. hogy a családképződés meghatározó tényezői, a családterve- zés és a termékenység témájával kapcsolatos munka ne csak a gazdasági és a társadalmi tényezőkre terjedjen ki, hanem a pszichológiai és magatartásbeli vál- tozókra is. Néhány résztvevő úgy vélte. hogy az összehasonlító vizsgálatok egy újabb sorozatát kell lebonyolítani az EGB égisze alatt, melyek kiterjednének a ter—

mékenység. a termékenység tervezésével kapcsolatos szabályozások és a családi élet területén mutatkozó, újdonságot jelentő fejleményekre.

41. Az Értekezlet egyetértett abban. hogy az EGB által szervezett regionális népesedési találkozók hasznosak. mivel az ott folytatott tapasztalat— és informá- ciócsere fontos és a részt vevő országok földrajzi összetétele sajátságos. Felmerült.

hogy az EGB ilyen jövőbeni találkozóit a szakosított nem kormányközi szervezetek—

kel és az e területen működő jelentősebb nemzeti kutatóintézetekkel együttműköd—

ve lehetne megtartani. (Lásd még az 51. szakaszt.)

42. A Titkárság tájékoztatta az Értekezletet arról, hogy az Értekezlet beszámo- lóját és ajánlásait a Bizottság következő ülésszakán terjesztik elő abból a célból.

hogy azt —— a rendelkezésre álló eszközök figyelembevételével — megvitassák.

Az EGB-országok szerepe (: népesedéssel kapcsolatos nemzetközi

együttműködésben (a napirend 6. pontja)

43. Az ENSZ Népesedési Alapjának ügyvezető igazgatóhelyettese elmondot- ta. hogy az Alap megbizatása legfőképpen a fejlődő országokra vonatkozik, külö—

nösen néhány elsőbbséget élvező országra. melyek többsége Afrikában, a Szahará—

tól délre terül el. Az ENSZ Népesedési Alapjának programját az Alap Kormányzó Tanácsa világosan körvonalazta és e program tartalmazza azt a határozatot. mely szerint az eszközök 50 százalékát családtervezéssel kapcsolatos tevékenységekre kell fordítani, az összes rendelkezésre álló eszköz kétharmadát pedig az elsőbbsé—

get élvező vagy a legkevésbé fejlett országokba kell irányítani. Ezért az a támoga- tás. amelyet az Alap az európai régiónak nyújt — mind a nemzeti programok meg- valósításához. mind pedig az interregionális tevékenységekhez -— korlátozottés vi-

szonylag csekély.

44. Ennek ellenére az európai országok számára közös gondot jelentő kérdé—

sek megoldásához hozzá lehet kezdeni és ebből a szempontból célszerű kutatási tevékenységeket el lehet végezni. A küldöttek által leggyakrabban emlitett'kér- dések közül néhány a népesedési változók közös adatbankjára, az öregedés kér-

(9)

déseire, az országon belüli és a nemzetközi vándorlásra vonatkozott. Sok küldött—4

ség emelte ki a nők szerepét a társadalomban, különösen azt a szerepet, melyet a nők mint dolgozók. feleségek és anyák töltenek be.

45. Több küldöttség elismerését fejezte ki az ENSZ Népesedési Alapjának azért a segítségéért, melyet országuk kapott saját népesedési problémáihoz.

Mások utaltak arra a támogatásra, melyet országuk a fejlődő országoknak nyújtott azok népesedési kérdéseihez. A fejlődő országok részére szemináriumokat tartottak a családtervezés, az anyák és a gyermekek egészségügyi ellátása, a né—

pességfejlődés témakörében. Megemlítették. hogy az EGB régiója is sokat tanul—' hatna más régiók tapasztalataiból. például Japántól az elöregedés témájában.

46. Egy küldöttség kifejtette, hogy bár el kell ismerni a népesedési tevékeny- ségek szükségességét az EGB régiójában, véleménye szerint az ENSZ Népesedési Alapjának segítségét elsősorban a fejlődő országok felé kell irányítani. Az európai régiókban folyó — a vita során említett — tevékenységeket legfőképpen az illető országoknak maguknak kell finanszírozniuk.

47. Több küldöttség úgy vélte, hogy az ENSZ Népesedési Alapjának elsősor—

ban a Kormányzó Tanács által meghatározott alapvető tevékenységekre kell ere- jét összpontosítania, amit megfelelőképpen tükröz az ENSZ Népesedési Alapjának programja. Az európai régiónak nyújtott segítség azonban marginális jellegű és nem veszélyeztetné a Kormányzó Tanács által megjelölt célok megvalósítását.

48. Több küldöttség felszólította az EGB-országokat, járuljanak hozzá foko—

zottabban a fejlődő országok érdekében folytatott népesedéssel kapcsolatos te—

vékenységekhez.

49. Az ENSZ Népesedési Alapjának ügyvezető igazgatója a vitához fűzött meg- jegyzéseiben ismét megerősítette: az Alap küldetése, hogy segítséget nyújtson az arra leginkább rászoruló fejlődő országoknak. Az Európának nyújtott marginális jellegű segítség azonban valóban nem változtatta meg a Kormányzó Tanács által kijelölt elsőbbségi sorrendet. Ez a segítség —- a megfelelő színvonalon és a rendel—

kezésre álló eszközök átgondolt figyelembevételévei — a továbbiakban is folytatód—

ni fog.

50. Megemlítette, hogy 1987—ben a világ népessége eléri az 5 milliárdot. Errői az eseményről az ENSZ Népesedési Alapja különböző formákban emlékezik meg.

többek között a tömegtájékoztatási eszközök útján és kiállítások megrendezésével.

Ezenkívül az Alap ,.Népesedési órát" ajándékoz. az állam— és kormányfőknek. Az óra a világnépesség növekedését, valamint a megajándékozottak országa népes-

ségnövekedését fogja mutatni.

Egyéb (a napirend 7. pontia)

51. Javasolták, hogy a jelenlegihez hasonló találkozókat három— vagy négy"- évenként hívjanak össze és a kormányok vegyenek fel küldöttségeikbe politikai döntéshozókat és kutatókat. Javasolták továbbá, hogy a közbenső években szer—

vezzenek találkozókat a kiemelt érdemi kérdésekkel foglalkozó szakemberek szá- mára.

52. Az értekezlet során az EGB Titkársága bemutatta számítógépes demográ- fiai adatbankját.

53. Záró előadásában Rafael M. Salas úr, az ENSZ Népesedési Alap főigazga—

tója kiemelte, hogy a társadalmi és gazdasági fejlesztés hatékony tervezése a né- pesség nagyságának. növekedésének és megoszlásának megbízható ismeretén ala- pul. Megjegyezve. hogy 1987—ben a világ népessége túllépi az 5 milliárd fős határt.

(10)

_.IEGYZÖKONYV

461

hangsúlyozta, semmilyen fejlesztési politíka sem tartható fenn hosszú távon, ameny- nyiben az igények, amelyeket többek között a népesség nagysága és szerkezete határoz meg, krónikusan meghaladják az erőforrásokat, és megbontjók az öko—

lógiai rendszer egyensúlyát. Európa szerepéről szólva ebben a vonatkozásban meg—

vóllapitotto, hogy Európa hagyományosan élenjáró volt a népesedés vizsgálatában.

Az övezet jól kialakított intézményeivel és könnyen elérhető odatbózisaival érdem- ben jórult hozzá a népesedési tudományos munkához és képzéshez. Európa demog- ráfiai helyzete ezen túlmenően modellként szolgálhat a fejlődő országok számára a megfelelő népesedési politika. programok és stratégiák kialakításához. A főigazga- tó üdvözölte az értekezlet elhatározását, hogy fokozzák az európai és nemzetközi együttműködést a népesedés területén, sürgetve a kormányokat, hogy biztosítsák az ahhoz szükséges forrásokat. Mindez megerősítette a népesedési kérdések több- oldalú megközelítésének változatlan fontosságát. Végezetül Sales úr köszönetét fe—

jezte ki a magyar kormánynak és intézményeknek, hogy vállalták az értekezlet hó—

zigazdójónak szerepét. valamint a kiváló feltételekért. amelyeket ahhoz biztosí- tottak.

A jegyzőkönyv elfogadása (a napirend 8. pontja)

54. Az Értekezlet 1987. február 27—én jegyzőkönyvet fogadott el.

TÁRGVSZÓ: Népesség. Népesedéspoiitika. Nemzetközi szervezet.

PE3lOME

onyMeHr asnne'rcn nporoxonOM EBponeücxoi'i pernoHaanoü AeMorpacpuueCKoii xxondaepeuuuw, cocronmev'ics :; EyAaneune c 24 no 27 cpespana 1987 mm.

SUMMARY

The document is the report of the Regional Meeting on Popuiatíon and Development áhelcl in Budapest from 24 to 27 February 1987.