• Nem Talált Eredményt

Az ENSZ Népesedési Bizottságának 19. ülése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az ENSZ Népesedési Bizottságának 19. ülése"

Copied!
7
0
0

Teljes szövegt

(1)

AZ ENSZ NÉPESEDÉSI BIZOTTSÁGÁNAK 19. ULÉSE

DR. SZABADY EGON

Az Egyesült Nemzetek Szervezete már megalakulásának időpontjában fontos kér—

désnek tekintette a népesedés ügyét. ezért már működése kezdetén megfelelő szerveze—

ti intézkedéseket tett: létrehozta a Népese—

dési Bizottságot és az ENSZ Titkárság szer- vezetében a Népesedési Főosztályt.

A Népesedési Bizottságot 1946 októberé- ben, harmadik ülésszaka során hozott hatá—

rozatával létesítette az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa (ECOSOC). A Népesedési Bizottság a Statisztikai Bizottsághoz hason- lóan egyike az ECOSOC funkcionális bizott- ságainak. Uléseit 1951 óta kétévenként tart—

ja. (Az első ülésre 1947-ben került sor.

ugyanabban az évben rendezték meg (: mó—

sodik ülést is, majd 1950-ig bezárólag éven- te ülésezett a Bizottság.) A Népesedési Bi—

zottság által kidolgozott programok végre- hajtásáról az ENSZ Titkárságának Gazdasá- gi és Társadalmi Ugyek Részlegén (Depart- ment of Economic and Social Affairs) belül működő, 1947-ben felállított és 1966—ban új- jászervezett Népesedési Főosztály (Fopulation

Division) gondoskodik.1

A Népesedési Bizottság feladatkörét az ECOSOC 7. ülése fogadta el. Ez még a mai napig is meghatározza a Népesedési Bizott- ság feladatait, amelyeket az alábbiakban foglal össze:

..A Népesedési Bizottság gondoskodik vízs- gálatok elvégzéséről és tanácsadásról a Gazdasági és Szociális Tanács részére a kö—

vetkezőkre vonatkozóan:

a) a népesség nagysága és szerkezete és az ab—

ban történt változások:

) a demográfiai tényezők és a gazdasági és tór- sadalmi tényezők kölcsönhatása;

:) a népesség nagyságának és szerkezetének be- folyásolását szolgáló politika és az abban történt változások;

1 Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa fel- adatairól, bizottságairól stb. lásd: Nemzetközi szer—

vezetek. különös tekintettel a gazdasági élet és a statisztika területére. Nemzetközi szervezetek statisz- tikai tevékenységéből. lsmertetések és fordítások. 25.

21. Klöápontl Statisztikai Hivatal. Budapest. 1974. 17—

1. o .

d) bármely más olyan népesedési kérdés. amely- ben az Egyesült Nemzetek valamely vagy másod- lagos szervének vagy a specializált szervezeteknek

tanácsra van szüksége."2

E feladatköröknek megfelelően dolgozta ki ezután a Bizottság munkaprogramját, előbb szűkebb körben és rövidebb időszakra vonat—

kazóan. majd pedig egyre részletesebben; így az 1950. évi ötödik ülés prioritásokat emelt ki a munkaprogramban. az 1965. évi 13. ülés már hosszú (15 éves) és középtávú (5 éves) munkaprogramot is megállapított a szokásos rövid távú (2 éves) munkaprogramon kívül.

A Bizottság — és ezen keresztül az ENSZ Titkárság — népesedési munkáját az alábbi öt kérdéskör (programcsoport) köré foglal—

hatjuk össze:

népesedési statisztika és előreszámitások, . népesedési kutatások.

. népesedéspolitika.

, családtervezés,

oktatás és fejlesztés a népesedési munka javi- tására.

A Bizottság tagjait az ECOSOC választja az ENSZ-tagországok sorából, jelenlegi gya—

korlat szerint négy'éves időtartamra. Az egyes tagországoknak egy-egy képviselőjük van. A Biztonsági Tanács állandó tagjai mindig részt vesznek a Bizottság munkájában, a töb- bi tagállam regionális elv szerint kerül meg- választásra.

Magyarországot első ízben 1977. január 1- től választották be az ENSZ Népesedési Bi- zottságába. Ennek megfelelően Magyaror- szág először képviseltette magát hivatalo- san a Bizottság ülésén: Magyarországot a Népesedési Bizottság 19., New Yorkban 1977.

január 10-től 21-ig tartott ülésén Bálint ló- zsef államtitkár, a Központi Statisztikai Hi- vatal elnöke képviselte, a hivatalos magyar

sasam)?

3 Economic and Social Council, Official Records, 3. year, 7. session. Supplement No. 7. Report of the Papulation Commission on its third session. United Nations. New York. 2. old.

3 Magyarország a Népesedési Bizottság 15.. 1969- ben Genfben tartott ülésén megfigyelővel képvisel—

tette magát.

(2)

delegáció tagja volt dr. Szabady Egon, a KSH elnökhelyettese.

A Népesedési Bizottság 19. ülésének napi- rendjén az alábbi főbb témák szerepeltek.

—- Az ENSZ akciói az 1974. évi Világné—

pesedési Konferencia ajánlásainak végrehaj—

tására:

a népesedési trendek és népesedéspolitikák fi- gyelemmel kísérése;

a Világnépesedési Akcióterv végrehajtására tett intézkedések nemzeti, regionális és nemzetközi szin- ten:

a Világnépesedési Akcióterv áttekintésére és ér- tékelésére vonatkozó javaslatok:

a népesedéssel kapcsolatos tényezőkre vonatkozá irányelvek a fejlesztés tervezői számára:

:: Világnépesedési Konferenciát követő regionális konzultációk;

kölcsönös összefüggések a népesség, a természeti források és a környezet között.

—- Jelentés az 1975—1976. évi munkáról.

— Kétéves munkaprogram (1978—1979) és középtávú munkaterv (1978—1981).

A program rövid vázlata is mutatja, hogy a Bizottság ülésének tematikája szorosan kapcsolódott az ENSZ 1974. évi bukaresti Világnépesedési Konferenciájának munkás—

ságáhozé

Tekintettel arra, hogy egy rövid beszámoló keretei nem teszik lehetővé az ülés program- ján szereplő valamennyi téma és a kapcsoló- dó viták részletes érdemi tárgyalását, az alábbiakban néhány kiemelkedő jelentőségű kérdés vázlatszerű bemutatására törekszünk.

A VILÁG NÉPESEDESI HELYZETÉNEK ÁTTEKINTÉSE

Az ENSZ Népesedési Főosztályának veze- tője, Léon Tabah megnyitó beszédében át- tekintést adott a világ népesedési helyzeté—

nek alakulásáról. A kérdéssel —- amely a Bizottság ülésének egyik központi témája volt

—- részletesen foglalkozott a Népesedési Bi—

zottság 19. üléséről készült és utolsó napi—

rendi pontként megvitatott és elfogadott je- lentés.

A világ egészében a népesedési trendek alakulásában változások voltak megfigyelhe- tők. A születési arányszámok csökkenést mu- tatnak a fejlődő országok egy részében;

ez új jelenség. Ugyanakkor más fejlődő or- szágokban a népesség növekedésének üte- me nem lassulást. hanem felgyorsulást mu—

tat. A világ fejlettebb részein a születési arányszám folyamatos csökkenése figyelhe—

tő meg: az 1950-es évek elejétől az 1970-es

" Részletesebben lásd ,.Beszómoló (! bukaresti Né- pesedési Vílágkonferenciáról" (Statisztikai Szemle.

1974. évi 11—12. sz. 1103—1105. old.), továbbá a ma- gyar kormányküldöttség állásfoglalását a Statisztikai Szer/vie ugyanezen számában (979—984. old.). A kon—

ferencla plenáris ülésén elhangzott vita összefogla- lásat. (! bizottságok jelentéseit. javaslatait, ajánló——

sát és a módositott Világnépesedési Akciátervet a Demográfia 1974. évi 3—4. száma közölte.

évek elejéig 20—25 ezrelékről közel 15—20 ezrelékre esett vissza a születési arányszám.

A halálozási arányszámok terén több évti- zed óta megfigyelt javulás elmaradt a vára—

kozástól: a nyers halálozási arányszám 1950 és 1975 között 10 ezrelékről mindössze 9 ez- relékre csökkent. következésképpen a világ alacsony termékenységű területein a nettó reprodukciós együttható legfeljebb valami- vel 1 felett van. de sok esetben nem éri el ezt a szintet.

1964 óta minden európai országban csökkent a termékenység, és 1975—ben 12 olyan európai ország volt, ahol a népesség növekedési rátái negatív elő- jelűek voltak, ami arra mutatott. hogy amennyiben ezekben az országokban ez az irányzat 10—20 éven át folytatódik. nem biztosítható a népesség repro- dukciója. Jelenleg az európai országok népessége növekedésének szintje a reprodukciós együttható kö- rül stabilizálódott, attól csak kisebb eltéréseket mu—

tat. Magyarországon a kormány 1973-ban hozott né—

pesedéspolitikai határozatának eredményeként meg- változott népesedésünk alapvető tendenciája. A szü—

letések száma olyan mértékben nőtt (1973 és 1974 között közel egyötödével. majd 1975-ben további 4 százalékkal; 1976-ban ugyan az előző évi növekedést csekély mértékben meghaladó, 5 százalékos csökke- nés következett be a születések számában, de ez a szám is 19 százalékkal meghaladta az 1973. évi születé—

sek számát). hogy állandósulása esetén az utóbbi három évben mért 17—18 ezrelékes élveszületési arányszám biztosítaná a távlati célkitűzésekben sze- replő célokat, és alapot jelenthetne népesedési hely- zetünk stabilizálódásához.

A Bizottság ülése inkább csak a fejlődő országok népesedési problémáit tárgyalta. háttérbe szorult annak megvitatása. hogy milyen tennivalók szüksé—

gesek annak megakadályozására, hogy az igen ala- csony szintre csökkent születésszám negativ befolyást gyakoroljon az európai országok távlati fejlődésére.

E kérdéssel foglalkozott a magyar delegációnak az a felszólalása. amelyben az 1973. évi magyar népe- sedéspolitikai intézkedéseket és azok eredményeit foglalta össze.

A világ kevésbé fejlett területein magas a bruttó reprodukciós együttható (például 3.0 Afrikában és Dél-Ázsiában, 2.0 a kelet-ázsiai országok nagy részében), de néhány helyen már érezteti hatását a fejlődő országoknál tapasztalt említett új irányzat is (például Kö- zép-Amerika, a Karib—tenger, Dél-Amerika trópusi országaiban vagy például a poliné—

ziai szigetvilág egyes helyein a bruttó rep- rodukciós együttható az 1.5 értéket közelíti meg). A nyers halálozási arányszám Afriká—

ban 15—25 ezrelék között mozog, Kelet-Ázsiá- ban 10 ezrelék alatt van. Mindez arra utal', hogy a fejlődő országok között igen nagyok a regionális különbségek a népesedési mu- tatószámok tekintetében. Az utóbbi évtizedek nemzetközi tapasztalatai alapján nem várha—

tók gyors változások a mutatószámokban, il- letve azok alakulásában.

A mondottakból következően nem volt je- lentős változás a születéskor várható átlagos élettartamban a világ fejlettebb területein.

Az 1950-es évek elején ez 65 év volt, az 1960- as évek közepén elérte a 70 évet, és azóta alig emelkedett. A kevésbé fejlett régiókban a születéskor várható átlagos élettartam azo-

(3)

kon a területeken, ahol ez 60 éven túl van (Latin-Amerika, Kelet-Ázsia, Mikronézia—Fo- linézia) jobban eltávolodott azokhoz a terü- letekhez képest, ahol a szint 40—45 év (Ke- let— és Nyugat-Afrika), mint ami 25 évvel ez—

előtt volt megfigyelhető. A többi fejlődő terü- leten a születéskor várható átlagos élettar- tam 50—55 év körüli. Sajátos vonása korunk- nak, hogy a születéskor várható átlagos élet—

tartam növelése a halálozásoknak a maga- sabb életkorokban bekövetkező csökkenése útján érhető el a világ népességének jelen- tős részénél. Korábban mindkét nemnél —- a fejlett és a fejlődő területeken egyaránt — a várható élettartam növelése a csecsemő-, a gyermek— és a fiatalkori halandóság csök—

kentése útján volt elérhető,

Egészében véve. az ENSZ számításai sze- rint a világ népessége az elmúlt negyedszá—

zadban (1950—1975) évi 2 százalékkal növe- kedett (ezen belül a fejlődő régiókban köze!

2,5 százalékkal). és 1975—ben 4 milliárdot tett ki, 60 százalékkal többet, mint 1950—ben (2.5 milliárd). A növekedés üteme több mint két- szerese volt a század első felében történt nö—

vekedésnek, és 3—4—szeresét tette ki az 1800—

1900—as évek növekedési ütemének. Az ENSZ közepes variánsú népessége/őreszámítása az elkövetkező 25 évben a növekedési ütem csökkenésével számol: a világ egészére 1,5, a fejlett területekre 0.5 és a fejlődő régiókra 2.0 százalékos népességnövekedést becsül.

Az alacsony variáns a világ egészére és a fejlődő területekre 20. a fejlett területekre 30—40 százalékkal kisebb növekedéssel, a magas variáns ugyanennyivel nagyobb nö- vekedéssel számol.

A világ népesedési helyzetének alakulá- sán belül különösen figyelemre méltó az a tény, hogy felgyorsult a változások ütemet Megfigyelhető ez elsősorban a halálozási arányszámok csökkenésénél a fejlődő orszá- gokban, ahol e ,,halálozási forradalom"

eredményeként Latin-Amerika és Ázsia né- peinek nagy része Afrika egy részével együtt belépett az iparosított területek XX. század- beli halálozási rangsorába, míg korábban legalább egy századdal volt azok mögött ha—

gyományosan lemaradva.

A népesedési trendek alakulásának egyik tényezője a nemzetközi vándor/ás. Az 1950 és 1975 között eltelt negyedszázadban mea- változott az Európán belüli vándorlások irá—

nya. és Európa nettó .,küldő" kontinensből nettó ,.befogadó" kontinenssé vált a többi vi- lágre'szhez viszonyitva. Egy másik jellemvo- nása a nemzetközi vándormozgalomnak, hogy az utóbbi időben felgyorsult a fejlődő terü—

letekről a fejlett területekre vándorlók szá- mának emelkedése. A ,.brain drain" problé- mája is jelentkezett: az értelmiség és ál- talában a szakképzett munkaerő kiáramlása a fejlődő régiókból a fejlett régiókba.

Az utóbbi évtizedekben nagy változások történtek a világ urbanizálódásában. A világ városi népessége 1950 és 1975 között több mint kétszeresére növekedett. Nem állnak ugyan rendelkezésre történeti regionális adatsorok az urbanizálódás trendjeiről, de nyilvánvaló, hogy a fejlődő területek városi népességének mostani évi 4 százalékos nö—

vekedése új jelenség. 1975-ben a világ új demográfiai mérföldkőhöz érkezett el: a vá- rosi népesség nagysága a fejlődő régiókban elérte a fejlett régiók városi népességének nagyságát (még 1950-ben is a fejlett régiók városi népessége kétszerese volt a fejlődő

régiók városi népességének).

Jelentős növekedés ment végbe az elmúlt negyedszázadban a gazdasági/ag aktív né—

pesség számában: a világ gazdaságilag ak- tív népessége az 1950. évi 1 milliárdról 1975- re 'l,5 milliárdra nőtt. A növekedés 50 szó—

zaiékos volt a világ népességének 60 száza- lékos növekedésével szemben: a különbsé- get a fiatalabb és az idősebb férfi korosz- tályok csökkenő részvételi aránya okozza. A gazdaságilag aktív nők száma 50 százalékkal gyorsabban növekedett a férfiak számánál, így 1975—ben az összes munkaerőnek 35 száza—

lékát tették ki a nők a világon; arányuk 1950- ben 30 százalék volt. A munkaerőn belül kü- lönösen a 25—55 évesek aránya növekedett, főleg a nők növekvő száma miatt, a fiatalabb és az idősebb korcsoportok aránya észreve—

hetően csökkent. Az ENSZ a munkaképes ko- ron belül számol a fiatalabb korosztályok to- vábbi csökkenésével. A kereső—eltartott arány (száz aktív személyre jutó inaktív személyek száma) 1950 és 1975 között 125—ről TAO—re emelkedett: legnagyobb volt az emelkedésa fejlődő régiókban (az arány 131—ről több mint 150—re nőtt). míg a fejlett régiókban alig változott (115—120 maradt). Több ipari- lag fejlett régióban, beleértve (: kelet-euró—

pai szocialista országokat, a Szovjetuniót és Japánt, kevesebb az eltartottak, mint a dol—

gozók száma. Ugyanakkor a kevésbé fejlett területek régióiban lényegesen nagyobb az eltartottak száma.

A népesség és az élelmiszer-termelés nem megfelelő növekedése közötti konfliktus kér—

désében az az álláspont alakult ki. hogy a megfelelő egyensúly elérése leghatékonyabb megközelítésének a termelés oldaláról kell megtörténnie, a modern agrotechnika és -szervezés alkalmazásával, a fejlődő orszá- gok népessége növekedésének csökkenő üteme csak hozzájárulhat ehhez és növelheti ennek eredményességét, de nem helyettesít—

heti ezt a fejlődést. A szocialista országok véleménye szerint a gazdasági változásokkal együtt társadalmi változásokra is szükség van a népesség számának és az élelmiszer-terme- lés színvonalának egyensúlyba hozásához a fejlődő országokban.

(4)

A világ népesedési helyzetének áttekinté-

séhez a népesedési trendek alakulásának vizsgálatán kivül szükség van a különböző régiókban, illetve országokban alkalmazott népesedéspolitikák áttekintésére is. Ezt a munkát az ENSZ Népesedési Bizottságának 19. ülése annak a kérdőívnek alapján, pon—

tosabban arra a kérdőívre beérkezett vála—

szok alapján végezte el, amelyet az ENSZ 1976 nyarán küldött ki a tagországok kor—

mányainak a népesség és a fejlődés, a né- pesedéspalitika témakörében.5 A népesedési témák iránti érdeklődés fokozódását mutat—

ja, hogy az ENSZ és specializált szervezetei 156 tagállama közül. amelyeknek az ENSZ a kérdőívet 1976—ban kiküldte, 107 adott vá- laszt; a második kérdőívet (1972—ben) 74, az első kérdőívet (1963—ban) pedig csupán 53 ország válaszolta meg. Ezek az arányok, még ha az ENSZ-taaországok száma növe—

kedett is 1963 és 1976 között, feltétlenül az érdeklődés fokozódására vallanak. Az ENSZ harmadik kérdőivének kérdőpontiai voltak:

gazdasági és társadalmi fejlődés és a népes- ség növekedése; halandóság: termékenység és családképzés: népességmegoszlás és bel—

ső vándorlás: nemzetközi vándorlás; népe—

sedési adatgyűités és kutatás; népesedési kérdések oktatása; szervezeti megoldások a népesedésoolitika kialakitására és integrálá—

sára a feilesztési tervekbe. Az egyes kormá- nyok válaszait e kérdéscsoportokra regionális csoportosításban, szemléltető módon (táblá—

zatos formában vaay igen rövid szövegekkel) foglalták össze az ülés vonatkozó dokumentu- mai. Például: a 156 ország közül 18 (ebből 11 a feilett területeken) .,túlsáaasan alacsony- nak" tartia országa termékenységi arányszá—

mát. 83 (ebből 30 a feilett területeken) ..ki- elégítőnek" és 55 (ezen belül csak egy fei- lett ország van) ,.túlságosan magasnak". A alobális számok mögött természetesen a de- mográfiai viszonyok igen széles skáláia húzó- dik. A kormányok által adott válaszok elem—

zése néhány saiátasságra mutat rá: a né—

pesség növekedése és a gazdasági és társa—

dalmi tényezők közötti sokrétű összefüggések- re. a népesség jelenséaének bonyolult és ér- zékeny voltára, az árnyalt népesedésoolitika alkalmazásának szükségességére a tellett és feilődő országokban egyaránt, az egyén io—

gának figyelembevételére (ez egyben felveti az eayéni és a társadalmi érdekek összeeavez- tetésének szükségességét isl, az eszközeikben nem demográfiai jellegű, de végső rendelte- tésükben a demográfiai helyzetet befolyásoló programok (például az élelmezés javítása.

lakásépítés. oktatás) növekvő alkalmazására.

5 Harmadik tudakozódás a kormányok körében a népesedéspolitikáról (: fejlődéssel összefüggésben.

1976-ban. Az ENSZ kérdőivét megválaszolta Magyar- ország is (a válaszokat a Központi Statisztikai Hi—

vatal állította össze).

Vagyis: 1976-ban a demográfiai politikák ki- alakításában kettős irányzat volt megfigyel—

hető a világon. Egyrészt voltak a közvetlen demográfiai betolyásolást célzó programok (például a termékenység kérdésében) és e befolyás, sőt még inkább intervenció kiter- jedésében növekedett. Másrészt csaknem ál—

talánosan alkalmazták az olyan beavatkozá- sokat, amelyek 0 gazdasági és társadalmi struktúrákra hatnak ugyan, de közvetett má- don hatással vannak a népességre és a né—

pesedési trendekre is.

AZ 1974. ÉVI BUKARESTI VILAGNÉPESEDÉSI KONFERENCIA AJANLÁSAINAK TELJESlTÉSE

Az ENSZ Népesedési Bizottságának ülése az 1974, évi Világnénesedési Konferencia aiánlásai teliesítésének megvitatásakor fő- ként a Viláanépesedési Akcióterv áttekinté—

sével és értékelésével és az Akcióterv irány- elveinek és aiánlásainak az ENSZ fellesztési stratégiáiába történő beillesztésével foglal—

kozott. A téma előadója (: Népesedési Fő-

*osztály igazaatóia volt, aki részletesen faa- lalkozott az ENSZ Népesedési Főosztálya fel—

adataival az Akciótervvel kapcsolatos mun- kákban.

Az Akcióterv áttekintésének és végrehai- tása értékelésének ötévenként, első ízben 1979-ben kell megtörténnie az ENSZ rend—' sverben. együttműködve a kormányokkal. Az Akciáterv áttekintésének és elemzésének eredményeit az ECOSOC—nak foaiák beter—

ieszteni. és az FCOSOC foa dönteni a terv célkitűzéseinek és aiánlásainak esetlegesen szükséges módosításairól. A Viláanéaesedési Akciátervet koordinálni kell az ENSZ nem—

zetközi feilesztési évtizedének programiával és minden úi nemzetközi fejlesztési stratégiá—

val.

Annak érdekében. hogy az ENSZ fiayelem—

mel kísérhesse a Viláanépesedési Akcióterv véarehaitásának teliesitését az egyes orszá—

aokban. és egyben irányító szerepét is be- tölthesse a népesedési kérdések vizsaála- tóban a világon, felmerült annak szíikséaes—

séae, hogy azon túlmenően, hogy az ENSZ főtitkára felkéri majd a kormányokat arra.

hoav értékeliék az Akcióterv véarehaitását saiát országukban. az ENSZ ősszeállítia és kiküldi a kormányoknak megválaszolásra ne-

gyedik népesedési kérdőívét.

USSZEFUGGESEK A NÉPESSEG ÉS A FEJLÓDÉS KÖZÖTT

Napiainkban mindinkább előtérbe kerül a népesség és a fejlődés közötti összefüggé—

sek vizsgálata. Ez tükröződött a Bizottság ülésén is. ahol nagy fiayelmet forditottak (:

társadalmi—aazdasáai feilődésnek a demog—

ráfiai trendekre gyakorolt hatására, s főként a gazdasági és társadalmi változásoknak a

(5)

termékenység csökkenésére gyakorolt befo- lyására a fejlődő országokban (amint erre már korábban is utaltunk, a termékenység—

nek a fejlődő országok egy részében meg- figyelt csökkenése viszonylag új jelenség). A kérdés fontosságát mutatja, hogy az ENSZ Népesedési Főosztálya és az Egyesült Nem- zetek Népesedési Alapja (UNFPA) ülést szer- vez, amelyet 1977 második negyedévében fognak megtartani, és ezen azt vizsgálják, hogy a csökkenő termékenységű fejlődő or- szágokban a csökkenés milyen tényezők ha-

tásának tulajdonítható.

Befejezéséhez közeledik egy a népesség és a fejlődés szoros kapcsolatával foglalkozó tanulmány, amely 44 demográfiai, gazdasági és társadalmi jelzőszámot használt fel annak érdekében, hogy a vizsgálatba bevont 99 országot (ebből 74 fejlődő, 25 fejlett ország) csoportosítsa.

Projekt létesült a demográfiai—gazdasáai modellek részletesebb kidolgozására is. E munka során megvizsgálják a különféle mo- dellekben szereplő demográfiai tényezők sze—

repét, elkészült a modell első változata, bár a modell egyelőre még kezdeti stádiumban van (tesztelése ielenleg folyik). A modell en—

nek ellenére alkalmasnak látszik a további intenziv kutatások általános hátterének meg—

raizolására.

Egy másik projekt integrálja a demográ—

fiai ténvezőket a fejlesztés tervezésébe. El- készültek a népességgel kapcsolatos ténye- zőkre vonatkozó irányelvek a tervezők részé- re, és megkezdődtek egy olyan átfogó anyao összeállításának munkái, amely tartalmazni fogja a demográfiai változóknak a fejlesxtés tervezésébe történő beillesztésének módsze—

reit.

A Bizottság megelégedéssel állapította mea, hogy a munkaprogram összeállítása során a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt ka- patt a népesséa— és a gazdasági—társadal—

mi feilődés kapcsolata, és hogy megalakult

— a Népesedési Főosztályon belül — a Né- pesedés és Fejlődés szekcióia. E szekció lét—

rejötte többek között annak is következmé- nye, hogy a bukaresti 1974. évi Viláanéoese- dési Konferencián e kérdés rendkívül fontos szerephez jutott. A Titkárság ilyen irányú te- vékenysége teljes összhangban van a Világ- népesedési Konferencia vonatkozó határoza—

taival.

AZ ENSZ 1975—1976. ÉVI MUNKÁJA A NÉPESEDES TERÚLETEN

Az ENSZ 1975—1976. évi munkája a népe—

sedés területén, amelynek munkaprogramját a Népesedési Bizottság 17. és 18. ülése hagy- ta jóvá, főként a következőket foglalta ma- gába: népesedési trendek és struktúrák elem- zése, demográfiai becslések és előreszámí-

tások, termékenység és családtervezés, né—

pesség és fejlesztés. népesedéspolitika, a Világnépesedési Akcióterv figyelemmel kisé—

rése és értékelése, a technikai együttműkö-

dés fejlesztése. -

Tekintettel arra. hogy e témák közül jó né—

hányat már a beszámoló előző részeiben tárgyaltunk, e pontban csak néhány témát emelnénk ki. llyen például a népesedési trendek és struktúrák vizsgálatán belül a vá- rosi—falusi népesség változása jellemzőinek, a városi—falusi munkaerő, háztartás és csa—

lád. a családi állapot város—falu szerinti vizsgálata. a halandóság színvonalának és trendjeinek vizsgálata. A termékenység és családtervezés körében igerPfontos a Nem—

zetközi Statisztikai lntézettel (lSl) közösen vég—

zett Világtermékenységi Vizsgálat6 (World Fertility Survey), jelentős a fejlődő országok kutatói számára készülő kézikönyv a család—

tervezési programok eredményességének mé- résére. A népesedéspolitika vonatkozásában igen fontos, hogy a népesedéspolitikai információkat folyamatosan begyűjtik az adatbankba, amely főleg a fejlődő or- szágok igényeit szolgálja. Mint említettük, el—

készült az ENSZ harmadik népesedési kérdő- íve alapján összeállított előzetes dokumen- tum, a részletes jelentés publikálására 1977- ben kerül sor. irányelveket dolgoztak ki a népesedéspolitikák kialakitására és végre- hajtására (iavaslat megfelelő intézményrend—

szerek létrehozására az országok saját szük—

ségletei szerint). A technikai együttműködés keretében az 1970—es években az ENSZ mint- egy 100 országnak nyújtott technikai támoga—

tást szakértők, konzultánsok biztosításával, a feilődő országok adatgyűjtésében és elemzé- sében, népesedéspolitikájuk kialakításában, kutatási bázisuk létesítésében. családterve- zési proaramjaik eredményes megvalósításá-

ban stb.7

A BIZOTTSÁG KETÉVES (1978—1979) ÉS KÖZÉPTÁVÚ (1978—1981) ' MUNKATERVENEK FÖBB PONTJAl

A munkaprogramok kialakításában és véa- rehajtásában igen fontos az a szempont.

hoav e programoknak kapcsolódniok kell az FNSZ nemzetközi stratégiáinak rendszeréhez.

Ennek megfelelően a munkaprogramok kidol- gozása is úgy történt, hogy a fontosabb né- pesedési problémák mielőbbi megoldásának

" A Világtermékenységi Vizsgálatban (WFS) Ma—

gyarorszáa is részt vesz.

7Az ENSZ 1975—1976. évi népesedési munkáját értékelve, a kétségkívül Jelentős eredmények mellett is megjegyzendő, hogy az 1974. évi fellendülést nem követte olyan jellegű aktiv tudományos és Gyakorlati munka. amely lehetséges lett volna a Vílócjnéoese- dési Évet követően, és amire a népesedési problé- mák megoldása miatt szükség lett volna. Ezt (: véle—

ményét a magyar delegácló kifejezte a népesedési munkával kapcsolatos vitában.

(6)

(: gazdasági és társadalmi fejlesztés széles körű összefüggéseinek keretén belül kell végbemennie.

A Népesedési Bizottság 1978—1979. és 1978—1981. évi munkaterve —— szervesen kap- csolódva a Bizottság korábbi munkaterveihez

—— a következő témákra terjed ki: népesedési trendek és struktúrák, demográfiai becslések és előreszámítások. termékenységi és család- tervezési vizsgálatok, népesség és fejlesztés, népesedéspolitika, a Világnépesedési Akció- terv végrehajtásának irányítása, áttekintése és értékelése, valamint technikai együttmű-

ködés. _

E programpo tokat igen nehéz lenne fon—

tosságuk szerin súlyozni, hiszen valamennyi téma fontos és hasznos, és a munkák elvégzé- se általában több évre is áthúzódik. Kieme- lésre érdemesek azonban az alábbi program—

pontok: 1978—ban revízióra kerülnek a világ népességére vonatkozó előreszámítások, és kibővítik a variánsok számát is; 1979—ben megkezdődik a fejlődő országok demográfu—

sai számára készített. a népességi becslések- kel foglalkozó módszertani kézikönyv felül- vizsgálata egy új, korszerűbb módszereket tartalmazó kötet kiadása érdekében. Folyta- tódik a Világtermékenységi Vízsgálattal kap—

csolatos munka; folytatódnak a népesség, az erőforrások és a környezet demográfiai, tór- sadalmi és gazdasági vonatkozásaival fog- lalkozó vizsgálatok a mezőgazdasági forrá- sok. az élelmiszer—termelés és a vidék fejlő- dése legaktuálisabb problémáinak hangsú—

lyozása céljából.

A népesedéspolitika vonatkozásában amint erről említés történt—fontos momen—

tum, hogy kibocsátásra. majd 1978-ban elem- zésre kerül a negyedik népesedési kérdőív azzal a kettős feladattal, hogy egyrészt be- mutassa az egyes országokban az összefüg- géseket a demográfiai és más folyamatok között, másrészt, hogy értékelje az egyes or—

szágok kormányainak ez irányú politikáját.A Statisztikai Bizottsággal összhangban foglal- kozik a munkaterv az 1980. évi világnépszám- lálási és lakásösszeírási programmal.

AZ ENSZ SZEREPE A NÉPESEDESI KÉRDÉSEK TERULETEN

Mint ismeretes, az ENSZ egyik alapvető fe—

ladata a népesedés területén a népesedési trendek és népesedéspolitikák folyamatos fi—

gyelemmel kísérése a világban, az irányító szerepének betöltése a kapcsolódó feladatok tekintetében.

E fontos -— már korábban is betöltött ——

szerep ellátására a Világnépesedési Ak- cióterv kifejezetten felhatalmazta az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Az ENSZ mint testület, nem elméleti célokból foglalkozik kutatások—

kal. az ENSZ keretében végzett valamennyi

kutatás speciális ,.akció" célokat szolgál.

Más szavakkal, az ENSZ-nek állandó és fa—

lyamatos áttekintéssel kell rendelkeznie a ví- lág népességéről. népesedési helyzetéről. a világban megfigyelhető népesedési trendek- ről, a világ különböző részein jelentkező né- pesedési problémákról.

E feladatkör betöltése nagyfokú koordiná- ciós tevékenységet kíván meg mind az ENSZ és az ENSZ—en kívüli nemzetközi szervezetek vonatkozó tevékenységében, legyenek e szer- vezetek akár kifejezetten népesedési vagy közvetve népesedési jellegűek (például Nem- zetközi Népességtudományi Unió, Nemzetközi Családtervezési Szövetség), akár más profilú nemzetközi szervezet népesedési jellegű mun- kásságáról legyen szó (például a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek a Világtermékenységi Vizsgálattal kapcsolatos munkája), mind pe- dig az ENSZ szervezetén belül, beleértve a szakosított szervezeteket is. Feltétlenül szük- séges e koordináció biztosítása. mégpedig a jelenlegit meghaladó mértékben. Az intenzív és egyre szélesedő munka hatékonysága csak a legszigorúbb koordináció elvének és gya—

korlatának megvalósításával biztosítható megnyugtató módon.

A NÉPESEDÉSI BIZOTTSÁG 20. ULÉSÉNEK PROGRAMJA

A 19. ülés jóváhagyta a Bizottság 20. ülé—

sének előzetes programját. Ennek főbb pont- jai a következők: az Egyesült Nemzetek te- vékenysége az 1974. évi Világnépesedési Konferencia ajánlásainak végrehajtása érde- kében (a Világnépesedési Akcióterv áttekin- tése és értékelése; az Akcióterv végrehajtá—

sának más vonatkozásai); az ENSZ szervezet átalakítását célzó javaslatok népességi vo- natkozásai; a végzett munka áttekintése; az az ENSZ munkaprogramja a népesedés te-

rületén.

.

Összefoglalóan megállapítható, hogy az ENSZ Népesedési Bizottsága — és ezt bizo—

nyitotta a Bizottság 19. ülése is —- általános- ságban véve jó munkát végez, beleértve a titkársági apparátus előkészítő tevékenységét a népesedési kérdések megoldásának meg-

közelítése terén.

A fejlődő országok időszerű népesedési kérdéseinek integrálása az ENSZ fejlesztési programjaiba azonban mind ez ideig in- kább csak formális jellegű volt, és úgyszin- tén formális az is, ahogyan a népesedési kérdéseket bele kívánják illeszteni a társa—

dalmi—gazdasági fejlesztésbe, mert e kérdés felvetésénél kerülik a politikai vonatkozáso- kat, ami pedig nélkülözhetetlen a fejlődő or- szágok népesedési problémáinak valóban

mélyreható megoldásánál.

(7)

IRODALOM

Populotion Commission. Report on the 19th ses- sion 10—21 January 1977. Economic and Social Coun- cil. Official Records: 62nd Session. Supplement No.

4. E/5913. E/CN. 9/334. United Nations. New York.

1977.

United Nations Economic and Social Council. Po—

pulatíon Commission. 19th session 10—21 January 1977.

Agenda item 7. Adoption of the Report of the Com- mission on its i9th Session. Draft Report E/CN. 9,r'L.

127. United Nations. New York. 1976.

United Nations Economic and Social Council. Po- pulation Commission. l9th session 10—21 January 1977. item 4 of the provisional agenda. Report on the progress of work 1975—1976. Progress of work 1975—1976, in the field of population. Report of the Secretary-General. E/CN. 9/327t United Nations. New York. 1976.

Population Commission. 19th session 10—21 Janu- ary 1977. Item 4 of the provisional agenda. Report

of the progress of work, 1975—1976. Preliminary report on the Third Population lnauiry among Governments:

Population Polícies in the Context of Development in 1976. Prepared by the Population Division of the Department of Economic and Social Affairs. United Nations. New York. 1976.

United Nations Economic and Social Council. Po- pulation Commission 19th session 10—21 January 1977.

item 5 of the provisional agenda. Bíennial work prog—

ramme (1978—1979) and medium—term plan (1978—- 1981) in the field of population. Note by the Sec—

retary—General. E/CN. 9/33/ United Nations. New York. 1976.

United Nations Economic and Social Council. Po- pulation Commission 19th session 10—21 January 1977. Item 3/o/ of the provisional agenda. Action by the United Nations to implement the recommenda—

tions of the World Population Conference. 1974.

Concise Report on Monitoring of Populotion Trends.

Report of the Secretary-General. E/CN. 9/323. United Nations. New York. 1976.

MAGYAR SZAKIRODALOM

lNPUT-OUTFUT TECHNIOUES

Proceedings of the Second Hungarian Conference on lnput-Output Technigues. Akadémiai Kiadó. Buda-

pest. 1976. 409 old.

A terjedelmes és szép kiállítású kötet a második Magyar ÁKM Konferencia anyagait tartalmazza. Erre a konferenciára 1971. ok—

tóber 18. és 21. között Siklóson került sor, a Magyar Közgazdasági Társaság különböző szakosztályaínak és Baranya megyei szerveze- tének. valamint a Magyar Tudományos Aka- démia Statisztikai Bizottságának közös szer- vezésében. (A konferencia időpontjáról egyébként a kiadvány nem tájékoztat.) Az első konferenciát ugyanebben a tárgyban 1961-ben tartották Magyarországon, 5 így a két konferencia anyagának egybevetéséből felmérhető, hogy ezen a területen, amelyet a konferencián elhangzott egyik előadás a gaz—

daságstatisztika utolsó félszázoda legjelentő- sebb gazdaságstatisztikai teljesítményének nevezett (219. old.), az elmúlt 10—12.év fo- lyamán milyen fejlődés ment végbe. Ezen a teljesítményen azonban közvetve nemcsak a gazdaságstatisztikának, hanem a közgazda- sági gondolkodásnak és elemzésnek, az el- mélyült módszertani munkának, a matemati—

kai statísztikai módszerek hazai alkalmazásá—

nak a fejlődése is mérhető.

Bizonyos értelemben nehéz helyzetben van az, aki a könyvről recenziót készit. Nyilván- való ugyanis, hogy nem a konferenciáról, ha- nem a megjelent műről kell ismertetést nyúj- tania, és véleményt alkotnia. Ha azonban a szerkesztő bizottság a konferencia anyagának változatlan formában való közlését tartotta feladatának — olyan szekcióbontásban és sor- rendben. ahogyan az a konferencián el- hangzott —. akkor mégis rákényszerül, hogy magával a konferenciával is foglalkozzék.

Annak a szekcióbontásnak a helyessége ugyanis, amelyhez a könyv — feladatához hi-

ven -— tartotta magát, legalábbis vitatható.

A konferencia előadásai a megnyitó ülésen kívül négy ülésen hangzottak el, éspedig a következő címszavak alatt:

Az ágazati kapcsolati mérlegek összeállításának statisztikai problémái;

Az ágazati kapcsolati mérlegek tervezésben való alkalmazásával kapcsolatos statisztikai problémák;

Az ágazati kapcsolati mérlegek gazdasági elem—

zésben való felhasználásának módszertani problé—

mai;

Az ágazati kapcsolati mérlegek összeállításának és alkalmazásának matematikai problémái.

A kötet tartalmaz olyan előadásokat, ame—

lyek a fenti osztályozás kereteit túllépik (így például a módszernek előrejelzés céljára tör- ténő felhasználásával kapcsolatos referátu—

mok). Tény az is, hogy a negyedik ülés anya—

gai (matematikai problémák) semmivel sem kevésbé ,,módszertaniak", mint a ,,módszer- tani problémák" címszó alatt tárgyaltak; nem szólva arról, hogy tárgyuk tekintetében meny- nyire átfedik egymást az első és a harmadik ülésen elhangzott előadások. Kár, hogy a kö- tet sem előszót, sem az előadók betűrendes mutatóját nem tartalmazza, holott ez nagy- mértékben elősegítené az olvasó tájékozó- dását.

Az ismertető indíttatva érzi magát. hogy — input-output módszerről lévén szó a könyv anyagát úgy tekintse, mint egy jelentős és magas színvonalú, a szerzők személye révén prominens tudományos intézetek és intézmé- nyek több éves kutató munkáját tükröző szel- lemi eredményét. mely ugyanakkor tájékoztat arra vonatkozólag is, hogy az ÁKM-ek iránt megnyilvánuló, címszavakba is sűríthető újabb igények (előrejelzés, tervezés, matematikai módszerek alkalmazása stb.) mennyiben és honnan nyernek kielégítést. Ennek a képze—

letbeli ,,táblázatnak" a sorait a kötetbe fog- lalt 37 előadás anyaga képezhetné, míg az egyes oszlopok cimszovait az ÁKM-ek fel—

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A helyi emlékezet nagyon fontos, a kutatói közösségnek olyanná kell válnia, hogy segítse a helyi emlékezet integrálódását, hogy az valami- lyen szinten beléphessen

tanévben az általános iskolai tanulók száma 741,5 ezer fő, az érintett korosztály fogyásából adódóan 3800 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.. Az

* A levél Futakról van keltezve ; valószínűleg azért, mert onnan expecli áltatott. Fontes rerum Austricicainm.. kat gyilkosoknak bélyegezték volna; sőt a királyi iratokból

zást. hanem azt értjük, hogy a gyermekek születése a házaspár tudatos család- politikájának keretében olyan ütemezés szerint és olyan időben történjék, amikor a

Egy küldöttség kifejtette, hogy bár el kell ismerni a népesedési tevékeny- ségek szükségességét az EGB régiójában, véleménye szerint az ENSZ Népesedési

Legyen szabad reménylenünk (Waldapfel bizonyára velem tart), hogy ez a felfogás meg fog változni, De nagyon szükségesnek tar- tanám ehhez, hogy az Altalános Utasítások, melyhez

táblázat: Az innovációs index, szervezeti tanulási kapacitás és fejlődési mutató korrelációs mátrixa intézménytí- pus szerinti bontásban (Pearson korrelációs

Egyes országok és termelek megoszlása a 15 éven aluli népesség sz :alékaránya szerint az 1945 és 1956 között tartott népszámlálások alapján 15 évesnél fiatalabb korú Az