A magyar kormányküldöttség állásfoglalása az ENSZ Népesedési Világkonferenciáján

(1)

A MAGYAR KORMÁNYKULDOTTSÉG ÁLLÁSFOGLALÁSA AZ ENSZ NÉPESEDÉSI VILÁGKONFERENCIÁJÁW

DR. SZABADY EGON

A világ különböző régióiból. országaiból gyűltünk itt össze, hogy kormányaink

képviseletében megvitassuk népesedési problémáinkat, és ezek megoldására meg—

kíséreljünk javaslattal élni. A népesedési problémák. éppen a régiók, az országok

eltérő jellege miatt eltérők a világ egyes részein. illetve a különböző országokban.

Vannak régiók, illetve országok — és a népesség számát tekintve ezek vannak több- ségben —. ahol a népesség növekedése olyan gyors ütemű. hogy felülmúlja a gaz- dasági—szociális szempontból optimálisnak megítélhető mértéket. Vannak viszont olyan országok, amelyekben a népesség növekedése nem tekinthető kielégítőnek, éppen az ország gazdasági-társadalmi fejlődése szempontjából.

Minden ország kormányának szuverén joga az országának legjobban megfelelő népesedéspolitikai irányzat megválasztása és alkalmazása. A választott'né'pesedés—

politikának azonban az adott ország gazdasági—társadalmi hasznát kell szolgál—

nia. elő kell segítenie az adott ország népességének gazdasági—társadalmi fel- emelkedését. életszínvonala és kulturális színvonala javítását. Erre egységes re—

cept nincs és nem is lehet az országok sajátosságai miatt.

Figyelembe kell venni azt is. hogy a világ olyan részein. illetve országaiban.

ahol a népesség növekedése az adottságokhoz viszonyítva túlságosan gyors ütemű.

nem lehet a problémát leegyszerűsítve kezelni. A probléma megoldására a szüle- téskorlátozás egymagában véve nem csodaszer.

A családtervezésnek akkor lehet hatékony szerepe a népesedési problémák ' megoldásában, ha ezekben az országokban megváltoznak a társadalmi—gazda- sági viszonyok, és egyidejűleg végbemegy ezeknek az országoknak társadalmi—

' gazdasági fejlesztése, ami már önmagában véve is a termékenység csökkenését eredményezi. Az ennek keretébe szervesen beilleszkedő családtervezés -— termé- szetesen számtalan tényező egyidejű hatása mellett —— már'kedvező hatással lehet a világ népesedési helyzetének közeli és perspektivikus alakulása.

A magyar kormány népesedéspolitikája a legutolsó évtizedek népesedési irány- zatainak tükröződése, és azt célozza, hogy megakadályozza a népesség számának távlati csökkenését. A cél tehát nem magas termékenység elérése, hanem —— rö—

vid tóvon -—yaz egyszerű reprodukció biztosítása és a későbbiekben viszonylag kis

mértékű szaporodás kialakítása volt. í

' A magyar kormánydelegáció vezetőjének, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettesének beszéde a Bukarestben, 1974. augusztus 19. és 30. között tartott ENSZ Népesedési Világkonfarenclán.

1—

(2)

980 DR. SZABADY EGON

A mai magyar népesedéspolitika okai történeti tényezőkre vezethetők vissza.

Magyarországon a XIX. század végén a születésszám folyamatosan csökkenni kezdett, és átmeneti ingadozásoktól eltekintve ez a tendencia érvényesült azóta is.

Ehhez járult, hogy az 1960—as évek közepén a korstruktúra változásának ha—

tására a halálozási arányszám is emelkedni kezdett a korcsoportonkénti halandó—

ság lassú javulása, illetve stagnálása ellenére. Erre a tendenciára a jövőben is számítani kell. Mindezek miatt a hatvanas évek elején kialakult alacsony termé—

kenységi szint mellett az ország népessége az 1980-es évektől csökkent volna.

E tények felismerése alapján már az 1960—as években kormányintézkedések

történtek a születések ösztönzésére: a lakásépítést meggyorsítottuk. a családi pót- lékot többször emeltük. bevezettük a gyermekgondozási segélyt.

Az élveszületési arányszám ezeknek az intézkedéseknek kedvező hatására is

az 1960-as évek második felében emelkedett, és azóta viszonylag kiegyenlített: 15

ezrelék körüli szinten mozgott. Ez a termékenység sem volt azonban elegendő a népesség reprodukciójához. A nettó reprodukciós együttható már 16 éve (1958 óta)

1 alatt van.

A termékenység csökkenése bizonyos mértékig természetes velejárója a gaz—

dasági és társadalmi fejlődésnek. Az iparosodás. a városiasodás, az iskolázottsági"

szint emelkedése, a nők gazdasági aktivitásának növekedése és más hasonló té—

nyezők együtt járnak a termékenység csökkenésével. A hazánkban érvényesült ten—

denciáhOz hasonló változás történt Nyugat-Európában a két világháború között.

az európai szocialista országokban pedig az 1960-as években.

A magyarországi termékenységi helyzetnek van azonban néhány speciális té—

nyezője, amelyek a termékenység csökkenését meggyorsították, és viszonylag ala—

csony termékenységi szint kialakulásához vezettek.

ilyen tényezők: a nagy társadalmi mobilitás. a gyors iparosodás és városiaso-

dás, a részben ezzel kapcsolatos lakáshiány. és így tovább. Mindezek a folyama—

tok az 1950-es évek végén, az 1960-es évek első felében meggyorsultak, illetve a lakáshelyzet csak lassan javult. Ugyanakkor gyorsabban nőtt az életszínvonal. de

ezzel egyidejűleg. sőt ennek a hatására az igények is gyorsabban emelkedtek.

A többgyermekes családok jól érzékelhető hátrányba kerültek ezeknek az igények- nek kielégitésében. Ezért vált majdnem általánossá a kétgyermekes családtipus, miközben megnőtt az egygyermekes családok aránya is.

Mind más országok népesedéstörténetének tanulmányozása. mind a közel- múlt magyarországi tapasztalatai arra engednek következtetni, hogy a gyermekes családokat támogató népesedéspolitikai intézkedések —- sőt már az intézkedések

előkészítésével változó társadalmi légkör is — kedvezően járulnak hozzá a termé-

kenység emelkedéséhez.

A magyar népesedéspolitika koncepcióját a jelenre és a közeli jövőre a Mi-

nisztertanács 1973—ban hozott. a népesedéspolitikai feladatokról szóló határozata

testesíti meg. Kiemeléndő. hogy ez az első komplex népesedéspolitikai határozat a magyar népesedéspolitika történetében. amely kiterjed mind a gazdasági. tár—

sadalmi, egészségügyi, szociális vonatkozásokra. mind a tudati, morális szférára is.

A Minisztertanács határozata a magyar népesedési helyzet javítását. a gyermekes családok fokozott anyagi támogatását. a nők és a születendő gyermekek egészségének hatékonyabb megóvását. valamint az egészségügyi—családterve—

zési ismeretek szervezett oktatásának bevezetését célozza. Célul tűzi ki a gyermekes családok helyzetének könnyítését, a gyermekneveléssel járó költségek családot ter- helő részének csökkentését. illetve a társadalmi részvétel növelését a gyermek- neveléssel járó költségekben. Ennek érdekében a népesedéspolitikai határozat szá—

(3)

ALLASFOGLALÁS 981

mos konkrét intézkedést tartalmaz. Például a családi pótlék, a gyermekgondozási

segély. az anyasági segély emelését. A határozat egészségpolitikai intézkedéseket

tartalmaz a családtervezés elősegítésére.

Az anya és az utódok egészségének védelme érdekében a népesedéspolitikai

határozat magában foglalta a terhesség művi megszakítása új szabályozásának irányelveit is. Az irányelvek alapján hozott jogszabály — nem népesedéspolitikai, hanem egészségpolitikai okokból —— azt célozza. hogy ne az egészségre károsabb abortuszok képezzék a születéskorlátozás fő módszerét, hanem annak helyébe a modern eszközökkel történő tudatos családtervezés lépjen.

Nagy figyelmet szentel a népesedéspolitikai határozat a biológiai, egészség- ügyi. etikai, morális ismeretek oktatásának a lakosság —— különösen pedig az ifjú- ság —- részére. Ezek az ismeretek feltétlenül szükségesek a harmonikus családi élet megteremtéséhez, továbbá a családtervezés biztosításához. Foglalkozik a határozat a közvéleményt, a társadalom családideálját formáló tevékenységgel a népese- déspolitikai intézkedések ösztönző hatásának kiteljesedése érdekében.

A népesedéspolitikai határozat minél jobb végrehajtását hivatott szolgálni az

új családjogi törvény, amelyet a család stabilitásának növelése érdekében néhány hónappal ezelőtt fogadott el a magyar országgyűlés. Az új családjogi törvény fi—

gyelembe veszi a nők megváltozott szerepét gazdasági—társadalmi életünkben, és még eddigi törvényeinknél is erőteljesebben gondot visel a gyermekek jogaira.

Fontos jellemzője a népesedéspolitikai koncepciónak, hogy gyakorlati megva- lósitása a népgazdasági tervezéssel párhuzamosan halad.

A jövőben fokozottan alkalmaznunk kell az aktív népesedéspolitika szociális és gazdasági eszközeit. Ennek során tovább kell javítanunk a gyermekes családok lakásellátását; emelnünk kell a jövőben is a családi pótlékot és a gyermekgon- dozási segélyt, mégpedig differenciáltan. az ideális családtipus kialakítását előse-

gitő módon; tovább kell fejlesztenünk a gyermekintézményeket.

Népesedéspolitikánk egészségügyi vonatkozásairól szólva, kiemelendő a csa—

ládtervezés. Mi családtervezésen nem a szűkebb értelemben vett születéskorláto—

zást. hanem azt értjük, hogy a gyermekek születése a házaspár tudatos család-

politikájának keretében olyan ütemezés szerint és olyan időben történjék, amikor

a gyermek születésének körülményeit a házaspár optimálisnak ítéli meg. Ennek biztosítása érdekében bevezettük a házasságkötés előtti kötelező családtervezési tanácsadást. Folyamatosan bevezetésre kerül a családi életre nevelés már az is- koláskortól kezdve: az iskolai oktatás, továbbá az egészségügyi felvilágosító mun—

ka, a társadalmi és tömegszervezetek felvilágosító. ismeretterjesztési tevékenysége keretében. Nagy fontosságú az egészségügyi gyógyító—megelőző intézmények fej- lesztése. az egészséges terhesség és zavartalan szülés biztosítása, beleértve a ve- szélyeztetett terhes nők fokozott védelmét. lgen fontos továbbá a csecsemőgondo- zás további fejlesztése, különös tekintettel a csecsemőhalálozás csökkentésére, a koraszülöttek védelmére, az anyák és a születendő gyermekek egészségének meg- óvása érdekében.

Az abortusszal kapcsolatos új intézkedéseink célja, hogy gátat vessenek a

korábbi túlságosan liberális rendelkezések miatt igen nagy számban előfordult

abortuszoknak. Ezek -- vizsgálataink szerint —— káros hatást gyakoroltak az anyák és a később születendő gyermekek egészségére egyaránt. Új intézkedéseink nem az abortusz megtiltását jelentik, csupán annak korlátozását. A törvény által meg-

szabott indokok alapján most is van lehetőség a művi vetélésre. 1974 első felében

már 40 százalékkal csökkent a művi vetélések száma. Az abortuszok engedélyezésé-

re létrehozott bizottságok a kérelmek 94 százalékában már első fokon megadták a

(4)

982 DR. SZABADY eeow

művi vetélés végrehajtására szóló engedélyt. Mindössze 600 olyan eset volt eddig.

amelyeknél nem engedélyezték a terhességmegszakítást. főként azért,_ mert a ter—

hesség időtartama már meghaladta az előírt 12 hetet. Az engedélyezett művi veté—

lések főbb indokai: a nő nem élt házasságban. három élő gyermeke. illetve két élő gyermeke és más szülészeti eseménye volt. a nő 35. életévét betöltötte, önálló la-

kás hiánya vagy egészségügyi ok.

Hozzáférhetővé tettük a modern fogamzásgátlókat. 1973 októbere óta az orá—

lis fogamzásgátlók a gyógyszerekhez hasonlóan receptre felírhatók a körzeti or- vosok által —- korábban csak a nőgyógyászok írhatták fel ezeket -. és a gyógysze- rekkel omnes mértékű csekély térítés mellett válthatók ki a gyógyszertárakban.

A már eddig hozott intézkedéseknek és a propagatív korú női népesség struk- _

túrája megváltozásának együttes hatásaként -— előzetes vizsgálataink szerint — a magyar termékenység alakulásában kedvező változások tapasztalhatók.

Népesedéspolitikánknak még számos más vonatkozása van. Ezek közé sorol—

hatók a terhes nők védelmének munkaügyi vonatkozásai, a terhes nők által be—

tölthető munkakörök esetenkénti felülvizsgálása és a vonatkozó rendelkezések be- tartásának szigorú ellenőrzése, a szoptató anyáknak nyújtott munkaidő—kedvez- mények és igy tovább. Népesedéspolitikánk komplex volta miatt nem korlátozódik

a születésekre. hanem figyelembe véve a korstruktúrában bekövetkezett változáso-

kat. kiterjed az idős népességre is. lly módon nyugdíjpolitikánk is népesedéspoli- tikánk részét képezi. Gondot fordítunk a nyugdíjak növelésére és az idős népesség egészségvédelmére. Nagy szerepet játszik népesedéspolitikánkban a társadalmi tudatformálás, az ismeretterjesztés és a nevelés mind a családon belül, mind azon kívül: az iskolában, a kulturális intézményekben, a társadalmi szervezeteknél. a tömegkommunikációs eszközök útján.

Szem előtt kell tartanunk. hogy népesedéspolitikánk alapja a családi életre nevelés és a családvédelem, a család stabilitása. lgen nagy szerepet játszanak a népesedéspolitikában a morális tényezők. Biztosítanunk kell az ,,anyaszerep"

kellő elismerését a társadalomban. Tekintetbe kell venni azt is. hogy a nők foka- zott részvétele a gazdasági—társadalmi életben a családon belül más egyensúlyt, más munkamegosztást kíván meg._Gazdasági—társadalmi fejlődésünk során bizonyos mértékben megváltozott a család szerepe: a család termelő egységből fo—

gyasztó egységgé vált, de mind népesedési —- reprodukciós —, mind morális szem- pontból a család szerepe társadalmunkban változatlan ma is.

!

Összefoglalóan a következőket állapíthatjuk meg.

1. A Földön a társadalmi—gazdasági fejlődés különböző fokán élő országok vannak. Valamennyire érvényes népesedéspolitikai koncepció kidolgozása irreális volna. Ekkoncepció kialakítása minden állam szuverén joga. Alapelvként azonban el kell fogadni. hogy e politika

a) humánus legyen.

b) az emberi jogokat ne csorbítsa, vagyis összhangban álljon az ENSZ emberi jogokra vonatkozó proklamációjával.

2. A magyar népesedéspolitika ezeknek a feltételeknek megfelel: demokratil kus. mert a gyermek vállalásáról ki—ki maga dönt. A pozitív döntés gazdasági—kul- turális és egészségügyi feltételeit megteremtjük. Nemcsak a szülésre ösztönzünk hanem a gyermek felnevelését is támogatjuk. Népesedéspolitikánk tehát a család- politi'ka része. és a női egyenjogúságot szolgálja. Lehetővé teszi, hogy a nő mind

(5)

ALLASFOGLALAS 983

két — tehát gazdasági és anya- — szerepének eleget tegyen. Népesedéspolitikai intézkedéseink tudományosan megalapozottak mind a döntések előkészítésekor.

mind pedig a rövid és hosszú távú programok kidolgozásakor.

3. A családtervezést tágabban értelmezzük, mint a köznapi szóhasználatban:

a) a családtervezést nem születéskorlátozásnak tekintjük, hanem a házaspár együttesen

kialakított döntésének; !

b) családtervezésünk jellemzői: a családi életre nevelés: a gyermek életkörülményei—

nek megfelelő ismeretek nyújtása a családi és az iskolai környezetben.

4. El kell ismernünk, hogy a világ több fejlődő országában relatív túlnépese-

dés van:

a) az ezekben az országokban alkalmazott különböző születéskorlátozó programok — amelyek adott esetben elkerülhetetlenek — csak a tüneti kezeléssel egyenlők; a világ termé—

kenységi szintje alig csökkent, a születési arányok 20 év alatt 36 ezrelékről mindössze 34 ezrelékre változtak;

b) eredmény csak a fejlődő országok gazdasági—társadalmi struktúrájának megváltoz- tatósával érhető el, ami közvetett módon hat a kulturális és oktatási szintre is. Az új struk—

túrába szervesen be kell illeszkedniök a széles körű családtervezési programoknak.

5. Az ENSZ-nek. a fejlett országoknak. köztük a szocialista országoknak, ezen belül Magyarországnak is sokoldalú -— gazdasági. kulturális, egészségügyi -— se—

gítségben kell részesíteniök a fejlődő országokat népesedési problémáik megoldá-

sáhan.

Elnök Úr! Rendkivül jelentősnek tartjuk ezt a konferenciát, amelyen első ízben van alkalmuk áttekinteni a kormányok képviselőinek a világ és a régiók népese- dési—társadalmi—gazdasági problémáit.

Csatlakozom delegációm nevében mindazokhoz, akik az Egyesült Nemzetek Szervezetének és a Román Szocialista Köztársaság kormányának köszönetüket le—

jezték ki" e történelmi jelentőségű konferencia előkészítéséért és megszervezéséért.

Delegációm nevében kifejezem továbbá tiltakozásomat az ellen a politikai megkülönböztetés ellen, amely nem tette lehetővé a Dél-Vietnami ldeiglenes For- radalmi Kormány teljes jogú részvételét a konferencia munkájában.

Köszönöm Önnek Elnök úr, hogy lehetővé tette a magyar delegáció állásfog- lalásának kifejtését.

PE3l-OME

Ha cocronsmeücn 19—30 aarycra 1974 roAa B Byxapecre Mupoaoü .neMorpacpi—mecxoü Kommepenum OOH npm—mna yuacwe aeHrepCKan npaaurenbcmeuuas Aeneraum. Ha KOH—

Chapel-rum samecw'renb npencega'renx BeHFepCKOI'O ueHTpaanoro Cramcrw-recuoro anaa- nem—m, pYKOBOAHTenb .aeneraum A—p Brou Caőanu uanomun noauumo aeHrepcon—i Aene- rauuu OTHOCHTeanO samneüumx nemorpatpmecrmx Konuenunü.

B BeHrpm—i non BoaneücraueM anHRTbIX npasmenbcraom Mep 'so Bropoü nonoeuHe 1960—be TOAOB yaenuuunca Koatptpuuueur muaopomnaemocm. OAHHKO " ara nnvoan—

TOCTb onasanacs Henocra'rounoü nna aocnpouaaoac'raa Hacenenm. Tax umcrbiü koarptpnuuem aocnpousaoAcraa eme c 1958 rona umeer arra!-remote Hume 1. BToMy cnocoöcraoaano TaK- me u m, HTO a TOT me caMuű nepnon nop. anunuueM Maurer—lemn aoapacrnoü crpym'ypbr cran aospacrarb noacpcpuuueH-r cmepmocm.

BblHeCeHHoe !; 1973 rony nocrauoaneuue Coae'ra Munucrpoa BHP no aonpocaM Ha- pvonaceneHun őbmo paspaőoraua c yuerom Bcex amx (pan-lopos. Pykoaonmenb Ben- repcxoü npaBureanTaem—ioü generaum noAuepKnyn, lrro 310 nepaoe komnnexcnoe nocra-

(6)

984 DR. SZABADY : ALLASFOGMLÁS

uonneaue no aonpocaM HapvonaceneHua : ncropnn oreuecheHl-roii nemorpaWr—mecxoü nonurnxu, uoropoe oxaamaaer Kar: Merepnanbuue, oőtuecraennue, ruruenuuecnue " co- nuanbnbre acneu'ru, TÖK " cdrepy coal-lama " Mopanu.

SUMMARY

The UN World Population Conference. held in Bucharest between 19 and 30 August 1974, has been attended by representatives of the Hungarian government as well. Dr. Egon Szabady, deputy president of the Hungarian Central Statistical Office, head of therdelega—

tion outlined at the Conference the position of the Hungarian delegation on the main popu—

lation concepts. *

As a result of government measures birth rates increased in Hungary in the late 1960ies.

However, this fertility was not sufficient for the reproduction of the population. The net re—

production rate has been under one already since 1958. Moreover. due to a change in the age structure death rate has began to increase in this period. ( _

Decision of the Council of Ministers on population policy in 1973 has taken into account * all of these. Head of the Hungarian governmental delegation stressed that it is the first complex decision on population policy in the history of Hungary. which covers economic.

social. health. and wellfare relations, as well as the intellectual and moral spheres.