Magyarország népesedési helyzete az 1960-as években (V.)

STATISZTIKAI ELEMZÉSEK

MAGYARORSZÁG NÉPESEDÉSI HELYZETE AZ 1960—AS ÉVEKBEN (V.)

DR. KLINGER ANDRÁS

A tanulmánynak a halandóság általános alakulásával, a két nem halandó—

sági különbségeivel, a halandóság kor szerinti alakulásával. valamint a differen-

ciális halandósággal foglalkozó része a Statisztikai Szemle 1970. évi 11. számában

(az 1111—1137. oldalon) jelent meg. E második rész (amely a ,,Magyarország né—

pesedési helyzete az 1960-as években" c. dolgozat V., befejező része) a halon-

dóság főbb halálokok szerinti alakulását mutatja be. '

Főbb halálokok19

A halálozások halálokok szerinti megoszlásában bekövetkezett változásokat

öss'zehasonlitható módon 1914 óta tudjuk nyomon követni. Az azóta eltelt több mint

fél évszázad alatt jelentős változások következtek be a haláloki struktúrában. Ha a megoszlást csupán a leggyakoribb haláloki főcsoportok vonatkozásában vizs- gáljuk, akkor a Iegszembetűnőbben látjuk azokat a változásokat, amelyek részben a népesség öregedése, részben az orvosi—egészségügyi gyakorlat megváltozása, a jobb diagnosztika, a megelőző gyógyeljárások következtében előálltak.

A legszembetűnőbb egyes olyan haláloki főcsoportok eltűnése vagy igen ala- csony szintre csökkenése, amelyek a múltban még a lakosság nagy részének ha—

lálát okozták. Igy a fertőző betegségek részesedése ez idő alatt egytizedére esett vissza: jelenleg már csak az összhalálozás alig valamivel több mint 2 százalékát

jelenti, ugyanakkor, amikor az 1910—es 1920-as években a meghaltak egyötöde valamely fertőző betegségben halt meg, és még 1950—ben is az összhalálozás 9, 1960-ban pedig közel 4 százalékát jelentette. Igen szembetűnő a visszaesés az új- szülöttkori betegségeknél és a fejlődési rendellenességeknél. Az e halálokokban meghaltak aránya 14 százalékról 4 százalékra csökkent a csecsemőhalandóság visszaesése következtében. Hasonló okok és újabb gyógyeljárások elterjedése in—

dokolja az emésztőrendszeri betegségek 10 százalékról 4 százalék alá, illetve a légzőrendszeri betegségek 14 százalékról 5 százalékra történő visszaesését.

Ugyanakkor vannak olyan haláloki főcsoportok. amelyeknek súlya -— főleg az öregedés, de sok esetben a diagnosztika, a betegségek jobb felismerésének ha- tására — jelentősen megnőtt. Igy például a keringési rendszer betegségei 1914-ben még csak a halálozások alig valamivel több, mint 5 százalékát okozták. és arányuk

19A múlttal való összehasonlítás megkönnyítésérevalamennyi haláloki adat a nemzetközi betegségi osztályozás VII. revíziója szerinti csoportosításban szerepel. így ennél az elemzésnél még nem használtuk az 1968-ban életbe lépett VIII. revízió csoportositósuit.

za:

714216 * DR. KLINGER ANDRÁS

az 1930——as évekre sem emelkedett 17 százalék fölé. 1960- ban már az összhalálozás

30. 1968— ban pedig további nagyarányú növekedéssel 38 százalékát jelentették, és a vezető halálokká váltak. Hasonló a központi idegrendszerre ható érsérülések

(amelyeknek nagy része agyvérzés eredménye) arányának növekedése. Ez az első világháború elején még csak 2. az 1930-as években 5—6 százalékát jelentette a halálozásoknak, de már 1960-ban a halálesetek 14. 1968-ban 15 százalékát okozta.

lgy együttesen a keringési és érrendszer betegségei ma már a halálozások közel

53 százalékáért felelősek. igen nagyarányú volt még a daganatok miatti halálo—

zások arányának növekedése. Az első világháború előtt ezek is csak a halálozások 2 százalékát okozták, a második világháború előttre már megközelítette súlyuk a

8 százalékot. 1960—ban már a halálozások 17. 1968-ban közel 19 százalékát okozták.

Ha nem is ilyen nagy arányban - de különösen az utóbbi időben — jelentősen

nőtt az erőszakos halálokok súlya. 1964—ben ezek még csak az összhalálozás keve—

sebb mint 3 százalékát okozták. az 1930- -as években 4—5 százalékos volt a súlyúk

ez 1960 ra 6.1968-ra 7 százalékra nőtt. * '

67. tábla

A halálozások alakulása a főbb haláloki csoportok szerint

A: x .- § J. ._ l "2 . §; 5:

o .. o mea az 01 _! 0 v, a

a ..3 % $$$ ways 3342 313 gi 3 3

3" : mu" §N—3 'N'" 133 :9'" on _a" 3

"g? S, %a? 335 'a—BÉ 3—3 '§_§' za a?! :

33 3 353 sei—§ 3§3 lsz—*" 53 33 33 6

Az összes halálozás százalékában

19143033: _ . _ _ 20,5 2,3 5,3 2,4 13,9 ! 10,0 13.7 _ 2.6 29,3 3 100,0

1921 . . . . . 21.4 3.5 7.5 2.8 12.11 5 10,6 12,6 ; 3,0 26.2 100,0

1931 . . . . . 16.7 6.6 12.1 4.8 ' 13.6 9.3 8.8 l 4.0 24,1 100,0

1938 _ _ . , , 132 7.6 17,3 5, 8 13,4 8.3 6.8 l 4.5 23,1 mao

1950 . . . . . 9.0 12 ,3 20,6 8.0 9.3 ! 5.4 ( 7.7 l 5.2 225 100,0

1960 . . . . . 3.8 17,1 30,4 14 ,2 8.8 4.1 4.4 5,9 1113 100,0

1965 . . . . . 2.9 18, 3 36,5 15,5 5.1 3.9 3.8 6.7 7.3 100,0

1968 . . . . . 2,3 185 38.0 t 14.6 l 5.0 3.8 4.1 7.3 6.4 100,0

A 100 000 lakosra jutó halálozás

1914*** . . . . 479 ' 53 123 57 l 324 234 321 ; 60 687 § 2338

1921 . . . . . 453 75 159 59 1 263 225 266 ; 63 555 2118

1931 _ . , . . 278 110 201 80 l 225 155 147 % 67 399 1662

1938 . . . . . 188 108 246 82 1 191 118 97 § 64 331 1425

1950 . . . . . 103 141 236 91 107 61 88 i 60 258 1145

1960 . . . . . 39 174 309 144 89 42 44 60 116 ' 1017

1965 . . . . . 31 195 389 166 55 42 40 72 75 1065

1968 . . . . . 26 208 428 164 56 43 46 i '83 71 1125

l

"A veleszületett fejlődési rende1lenességekkel együtt.

"A rosszul meghatározott állapotokkal együtt.

***Magyarország 1920 előtti területén.

A súlyeltolódás természetesen együtt járt az egyes halálokok miatti halandó-

Sóg jelentős megváltozásával. Jelenleg a százezer lakosra jutó fertőző'megbete—

gedések miatti halálozások száma csak 5 százaléka az 1914. és 9 százaléka az 1931. évinek és csupán kétharmada az 1960. évinek. A légzőrendszeri betegségek halandósága 17, az emésztőrendszeri betegségeké pedig 18 százaléka az első világháború előttinek, és az előbbi halálokok miatt most relatíve 37 száZalékkalke- vesebben halnak meg. mint 1960-ban. Az utóbbi miatti halandóság egy árnyalattal

A NEPESEDÉSI HELYZET 1217

nőtt az 1960—as évek folyamán. Az újszülöttkori betegségek halandósága az 1914.

évi 14 százalékára esett vissza, és csak 31 százaléka az 1931. évinek, de ez az

arány is nőtt kismértékben 1960 óta. ( '

Ezzel szemben az elmúlt 55 évben a daganatok miatti halandóság közel négy-

szeresére, (] keringési rendszer betegségeinek halandósága három és félszeresére, a központi idegrendszerre ható érsérülések mortalitása közel háromszorosára nőtt.

1931 óta a keringési és érrendszeri halandóság több mint kétszeresére, a rákha—

landóság közel kétszeresére nőtt. 1950 és 1968 között legszámottevőbben a kerin- gési rendszer miatti halálozások gyakorisága emelkedett (39 százalékkal), de 19 százalékkal magasabb a százezer lakosra jutó rákhalálozás és 14 százalékkal nőtt az agyvérzés mortalitása is. Az erőszakos halálokok előfordulási gyakorisága közel azonos mértékben nőtt 1914—hez és 1960-hoz képest, ami annyit jelent, hogy rela- tiv előfordulásuk a század első 60 évében alig változott, azóta pedig 38 százalék- kal nőtt.

Európai viszonylatban vizsgálva a magyar haláloki struktúrát, általánosságban ,,közepes" helyzetet találunk. Ezen azt értjük, hogy azoknak a halálokoknak, amelyek nálunk is csökkenő tendenciájúak, még sok esetben magasabb az arányuk, mint a nálunk fejlettebb gazdasági helyzetben levő és emiatt kedvezőbb halandóságú or- szágokban; a növekvő halandóságú haláloki főcsoportok aránya pedig sok esetben még alatta marad ezeknek. Ezzel szemben a nálunk kedvezőtlenebb halandóságú országokhoz képest a csökkenő súlyú haláloki csoportok részesedése már alá—

csonyabb, a növekvőké pedig már magasabb.

A fenti általános megállapítást erősíti az a tény, hogy — az 1967. évi adatok szerint _ 2,6 százalékos súlyú magyar fertőző betegség miatti halálozással szem—

ben Hollandiában már csak az összes halálozás 0.5, Dániában, Norvégiában és Ausztráliában 0,6, az Egyesült Királyságban és Svédországban 07 százalékát okoz—

za a fertőző betegség; de ugyanakkOr az e téren maximumot mutató Lengyelor—

szágban 4.9 százalék a haláloki csoport aránya. A légzőrendszer betegségeinek súlya a 4,4 százalékos minimum (Svájc) és a 18.4 százalékos maximum között helyez—

kedik el, Magyarország inkább a legalacsonyabbakhoz hasonló. Kevésbé kedvező a helyzet az emésztőrendszeri betegségeknél: nálunk az összes halálozás 4 szó—

zalékát képviselik ezek a halálokok, szemben Anglia és Bulgária 2.7 százalékos előfordulásával, de még így is sokkal kisebb gyakorisággal, mint Portugáliában (8,7 Százalék) vagy akár Olaszországban, Ausztriában, Franciaországban, a Né—

met Szövetségi Köztársaságban vagy Spanyolországban (6 százalék). Az újszülött-V kori betegségeknél közel hasonló a helyzet. Itt a magyar adat (4,3 százalék) szintén

a minimum (Svédország 1.9, Franciaország 2.1 százalék) és a maximum (Románia

7.4, Jugoszlávia 7.9 százalék) között a középhelyen helyezkedik el, bár e mutató a- lakulását erősen befolyásolja a születési arányszám eltérő nagysága és a kora—

szülött-, illetve a csecsemőhalandóság alakulása.

A jelenlegi vezető haláloki főcsoportnak, a keringési rendszer betegségeinek Súlya Magyarországon (37 százalék) erősen megközelíti a legmagasabbakét (Egye- sült Allamok 43, Ausztrália 42, Dánia, Svédország 41, Finnország 40 százalék), és jóval meghaladja az országok többségét (például Portugália 17, Görögország 19, Franciaország 22, Spanyolország 23 százalék). Hasonló a helyzet a központi idegrendszerre ható érsérülések esetén: Magyarország 15 százalékos halálozási súlyát csak Bulgária haladja meg lényegesebben (19 százalék), és a mienkhez ha—

sonló az előfordulás Ausztriában, a Német Szövetségi Köztársaságban, Norvégi—

ában, Spanyolországban, de jóval alacsonyabb Lengyelországban (4%) és Jugosz-

láviában (SO/o). A daganatos halálozások 19 százalékos előfordulási arányával

1218 DR. KLINGER ANDRÁS

szintén középen helyezkedünk el. Ez relatíve a leggyakoribb Hollandiában (25'5/0) és Dániában (22%),§cle vannak országok, ahol csak 11 százalék (Jugoszlávia, Por—- tugália) vagy 13 százalék (Románia). Természetesen a különbségeket önmagukban

nehéz értékmérőként elfogadni, mert kialakulásukat számos tényező (elsősorban a népesség eltérő kormegoszlása. valamint az orvosi ellátás és emiatt a halálokok megállapításának módszere) befolyásolja. Ezért a pontosabb összehasonlitásro csak a standardizált mutatók alkalmasak (bár ezek is tartalmazzák (: megállapítási és számbavételi hibákat), amelyeket egyes főbb halálokok esetében a következők-

ben kivánunk bemutatni. A haláloki struktúra eltéréseit természetesen a különféle halálokok eltérő halandósága okozza.

Gambia

A halandóság nemzetközi alakulása főbb haló/oki csoportok szerint, 1967

. l . 137) '5 l

3 *S*. 5—3 Jn" _. e

; a; 3—3 — s, a a *a sw ., a

_a u ._._.-5 'Goo cuh vacsi; zU-ií'l o (

Ország to a 98 Ewn Wii—ao 2330— Iga—iv,— :0'34 * 1

Ha áj g:— Sto; ami $$$ ásni :; ha

taal m ,, :É—E ":; .va—w ** cm _a_—s.! *— ha 63—32 82 52234 3312 352 5933 oh "? irl—34

Az összes halálozás százalékában

Ausztria _ _ , _ . 1.7 20,6 14.5 31.3 7.1 6.1 2.8 3.4 7.5

Belgium . . . . . . . . 1.1 20.1 12.6 331 65 3.6 2.4 14.2 6.3

Bulgária . . . . . . . , 2.2 15,5 19,3 25.4 15.7 2,7 2.8 10.7 5.7

Csehszlovákia Ló 21,2 11.6 34,1 8.6 4.2 2.7 82 7.8

Dánia _ _ _ _ _ " 0.6 22,1 10.6 40,6 5.5 3.4 2.5 8,'l 6.6

Egyesült Királyság 0.7 20.6 142 37,2 12.'l 2.7 2.3 5.9 4.3

Finnország _ _ _ 1.4 17,2 14,0 39,7 6.0 2.9 2.5 7.6 8.7

Franciaország . . . *1-8 20.0 12.0 22.3 5,8 6.1 2.1 21,7 8.2

Görögország . . . . . . . 2.2 15.9 13-1 18.7 7.9 5.3 5.9 25.s 5.2

Hollandia . . . . . . . . 0,5 24,9 11.9 32,3 4.8 3.5 3.1 12.0 7.0

Jugoszlávia . . . . . . . 3:5 11,0 8-4 22.1 5.1 3,9 7.9 31.9 6.2

Lengyelország . . . . . . 4-9 1715 4-2 31 .8 6.6 4,4 4.8 18,6 7-2

Magyarország . . . . . . . 2,6 19.2 14,8 36,7 4.7 4.0 4,3 6.7 7.0

Német Szövetségi Köztársaság 1.2 20.9 15,3 28.0 5.3 6.0 3.1 12.8 7.4

Norvégia . . . . 0.6 18.9 16.0 342 6,8 2.6 2.4 12,5 6.0

Olaszország 1.6 18,1 13,8 32,3 8.1 6.2 4.5 102 5.2

Ponugáliu _ 3.7 11.1 16.9 16,8 11.1 8,7 5,4 20,ó 5.7

Románia , , . . 3.4 13.0 13,7 27.9 18.11 4.8 7.4 5.6 5.8

Spanyolország . . 2.5 16.2 14.9 22.7 9.1 6.0 34 20.45 4.6

Svájc _ _ _ 1.3 21,4 12,5 33,5 4.4 4,7 3.2 10.11 8.6

Svédország 0.7 19.6 11.5 41.1 6.6 4.3 1.9 7.6 6.5

Ausztrália . . . 0,6 1519 132 41.6 6,6 2.3 3.5 7.5 8,3

Egyesült Államok 0.9 17,1 10.9 43.2 5,3 4,0 3.5 7.1 ao

A 100 000 lakosra jutó halálozás

Ausztria . _ _ _ 22.1 268.6 188,8 407,3 92,5 79,8 37,1 109.7 97,4

Belgium . _ _ 13.5 2412 1522 399.3 77.8 43.0 28.4 171.1 76.0

Bul ária , , 19.5 139.0 173,9 2282 1409 24,5 25,4 96.2 51,2

Cse szlovákig _ 16.2 214.1 116,9 3442 86,7 42,3 27.6 83,3 78,3

Dánia _ _ _ _ _ 5.3 218,7 105,1 l101,7 54,6 33,1 24,8 80.0 65,3

Egyesült Királyság 8.2 230,8 159.7 418.1 136.3 30.0 25.4 66,3 48.4

Finnország . _ _ 13,3 161.8 131,6 372,8 56.15 272 23,0 71.1 81.2

Franciaország , 19,5 2162 129,6 241.1 62,8 65.9 23,3 235,4 89,0

Görögország . 18,4 131.7 108.0 154.8 65,1 43.4 48,7 212.8 42.8

Hollandia . 4.2 1972 94,6 255,ó 38,0 27.8 24.8 949 55,0

Jugoszlávia . . . 303 95,8 73,2 192.7 44.7 342 68.8 278.7 54.1

Lengyelország . . . 331 135,7 329 2469 51 .3 339 363 144,0 55.7

Magyarország . . . . . . 27.6 205.5 158,9 393.7 50,2 43,3 ló,!) 72,0 74,8

Német Szövetségi Köztársaság 13.7 240,0 175,2 321,7 61.3 69.53 35,3 1472 84.3

Norvégia . . . . . 6.0 180,5 153,5 327,3 64.8 24.9 22.5 120,0 57.5

Olaszország . . 15.3 172,3 131 ,4 3073 772 58,8 43.5 97,1 50.1

Portugália 372 1123 172.3 170.7 113,4 88,0 54,7 210.1 58,4

Románia. . . 31,9 120.4 126.6 257,6 17o.3 44,o sem 51.7 53,7

Spanyolország . 21.3 136,5 125,l l90,8 76.0 50.7 28.5 1729 385

Svájc . 12,4 197,3 115,0 307.7 40.15 432 29,1 95,3 79,3

Svédország 7.7 198.6 116.9 416,7 66.8 43.5 19,3 78,8 65.7

Ausztrália . . . 5,5 138.4 114.5 361,5 57.5 24,3 29,9 65,5 72,5

Egyesült Államok 82 159,7 1022 4043

492 37,6 33.2 66,5 74,8

'A veleszületett fejlődési rendellenességekkel együtt.

A NEPESEDÉSI HELYZET 1219

E mutatók sorrendjében helyzetünk természetesen nem minden eset- ben azonos a halálozási súly alapján megrajzolt képpel, mivel itt a ha- landóságnak nemcsak abszolút megoszlása, hanem tényleges nagysága is befolyá—

soló tényező. Tekintettel arra, hogy a halandósági arányok kialakulását a kor-

megoszlása erősen befolyásolja, a részletesebb elemzést a későbbiek folyamán — a fontosabb halálokok tárgyalásánál — fogjuk elvégezni, itt (a 68. táblában) csupán bemutatjuk e halálokok mortalitását.

Az alábbiakban részletesebben kívánjuk elemezni a főbb halálokok alakulá- sát, amelyek gyakorlatilag meghatározzák jelenlegi halandóságunkat, mivel ösz—

szességükben a halálozások közel négyötödét okozzák. Ezek:

a keringési rendszer betegségei,20

a rosszindulatú daganatok, az erőszakos halálokok.

A keringési rendszer betegségei miatti halálozások

A szűkebb értelemben vett keringési rendszeri betegségek közül a legnagyobb halandóságot az érelmeszesedéses és elfajulásos szívbetegségek okozzák. E halál- ok jelenleg már az összes halálozás egynegyedét teszi ki (szemben az 1960. évi 20 százalékkal) és 1968. évi 275 százezrelékes halandósága 36 százalékkal halad—

ja meg az 1960. évit.

69. tábla

A keringési rendszer betegségei halandóságának alakulása

1931. ! 1938. 1 1941. 1950. 1960. 1965. 1968.

Halálok

évben

Az összes halálozás százalékában

Reumás láz . . . 0.05 0.04( 0.05 0.15 0.04 0,01 0.01

Idült reumás szívbetegség . . . . 0.25 0.40 0.30 0.37 O,52 0.55 0.59 Erelmeszesedéses és elfajulásos szív—

betegség 8.50 13.45 10.22 12.16 19.61 23.81 24.45

A szív egyéb betegségei . . . . 1.44 1.31 4.44 5.95 3.66 2.60 1.80

Magas vérnyomás szívbetegséggel* . 2.00 2,26 2,46

A keringési rendszer egyéb betegségei. 1.84 2107 : 2.09 1.95 _ 4.55 7.30 8.73

lllll Öfsszesen 12,08 17.27 l 17.10 20.58 30.38 36,53 38.04

A központi idegrendszer érsérülései . 4.83 5.77 l 6.09 7.95 ' 14.19 , 15.54 ? 14.62 100 000 lakosra iutó halálozás

Reumás láz . . . 0.78 0.52 0.69 1.73 0.39 0.09 0.13 idült reumás szívbetegség . . . . 4.22 5.73 4.02 4,22 5.34 5.91; 6.58 Erelmeszesedéses és elfajulásos sziv-

betegség . . . . A szív egyéb betegségei . . . . . Magas vérnyomás szívbetegséggel* .

141.28 191.63 134,85 13920 199,38 253.71 275.05 24.03 18.69 58.64 68,16 37.19 27,67 20.22 20.29 24.05 27.66 A keringési rendszer egyéb betegségei. 30.53 29.501 27,58 22.34 46,31 77.74 98.22 Összesen 200,84 24ó.07l225,78 235,65 308,9O 389,17 427,8ó

A központi idegrendszer érsérülései . 80.32 82.25 80.43

91.05 144,34 16555 164,41

'1931—1950. évi adatok a megfelelő szívbetegségek adataiban szerepelnek.

20E tárgyalásnál e haláloki főcsoportot már a VIII. revízió által bevezetett új csoportosítás szerint túr- gyaljuk, vagyis a különféle szív- és érrendszeri betegségek. illetve a keringési rendszer egyéb betegségein kívül ide vesszük az eddig külön főcsoportban szereplő központi idegrendszerre ható érsérüléseket (új nevén:

cerebrovascularis betegségek).

1220 DR. KLINGER ANDRAS—

A keringési rendszer betegségeíben 1968-ban meghaltak

! i l

É Osszesen : --19 ! 20—24 25—29 30—34 ! 35—39 ! 40—44

V- 1,

halálok ' !x

éves

100000 megfelelő korú

1960 . . . . . . . 302,98 5.46 12.32 J 17.99 ; 25.36 ; 41.28 55.09

1965. . . . . . . 383,73 3.15 8.28 ; 17.26 ! 31.69 * 46.04 85.49

1968 . . . . . . . 43020 3.57 9.34 * 15.71 28.50 ??,72 108.ó_1

100000 megfelelő korú

1960. . . . . . . 314." ! 4.10 ? 9.96 3 16.49 21,32 i' 34.09 42.40

1965 1 . . . . . _ 39426 ) 2.72 ! 8.07 5 12.29 20,43_ [ 25.92 3 4932

1968 . , . _ _ _ , 42568 , 2.70 6,63 ; 9.95 17,22 ! 30.19 l 51.48

:

; 100000 megfelelő korú

1960. . . , 30830 % 4.79 a 11.11 ; 17.23 ! 2339 37.52 48.35

1965 . , . . . . . 389," 3 2.94 ; 8.18 * 14.70 ; 2594 35.72 66.47

1968 . . . . . . . 427.86 , 3.15 '8.00 12.61 ? , 22.67 ' 44.63 7210

100000 megfelelő korú

Reumós láz . . . . 0.12 0.19 -— -— § —— 1 0.56 0.23

idült reumás szivbe- * 1

tegség . . . . . 5,59 0.25 o,7a 1.96 ' 2.45 3.66 5.05

Erelmeszesedéses és elfajulósos szívbe— f

tegse'g . . . . . 293,7a 2.13 5.97 9,54 —: 21.45 47.32 90.37

A szív egyéb beteg-

ségei. . . 19.62 0.75 2.07 3.0!) ÉE 1.84 4-51 5161

agas vérnyomás szív-

§ ;

betegséggel . . . 21.37 — — — : 0.31 * 0-55 1'40

A keringési rendszer

3' *

egyéb betegségei . a9,72 0.25 0.52 * 1.12 : 2.45 2.132 ' 5—90

Összesen 43010 3,57 9.34 15,71 ; zaso ! 59.72 10867

100000 megfelelő korú

Reumós láz . . . . 0.13 0.13 027 — 0.57 ! — 0-26

idült reumás szívbe-

tegség . . . 7.52 o,13 1.59 1.38 3 am '% 2,70 6-30

Erelmeszesedéses és . i !

elfajulásos szívbe—

! §

tegség . . . _ z57,51 1.45 3.13 , 5.53 _, 12.05 3 20,22 33.89

A. suv egyéb beteg— : § .

segei __ . . . 20.79 0.136 ms : 1.93 1 1.44 : 2.96 4-99

Magas vernyomás szív-

betegséggel . . . 33,55 — -— — §i 0.29 ' 1.08 0-79

A keringési rendszer ; ! 3

egyéb beteasénei . 106,18 0.13 es; mi ' o,;s ; 3.23 5125 , Osszesen 425,68 2.70 6,63 l 9,95 — 17,22 1 30.19 51-48

A bemutatott adatok azt mutatják, hogy a betegség elterjedése jelentősen fo—

kozódott az 1960—as évek folyamán. Természetesen itt bizonyos diagnosztikai el- térések is szerepet játszhatnak, mert az ún. ..egyéb szívbetegségek" halandósága 1960 óta csökkent (és e két haláloki csoport megállapitása elég változó volt az idők

folyamán). Usszeségében e két csoport együttes halandósága 1960 és 1968 között

egynegyedével nőtt. Úgyszintén számottevőa magas vérnyomásos szívbetegségek

mortalitósának növekedése, ami 1960 óta szintén egyötödével nőtt. A központi

idegrendszer érsérülései miatt meghaltak 100 000 lakashoz viszonyított aránya

már kisebb mértékben (14 százalékkal) emelkedett 1960 óta.

A keringési rendszer betegségei köztudomásúan az öregek betegsége. Az e halálok következtében meghaltak túlnyomórésze a legidősebb korúak közül kerül

A NEPESEDÉSI HELYZET 1 221

70. tól bla

halandóságánok alakulása korcsoportok és nemek szerint

1

45—49 50—54 § 55—59 60—64 65—69 70—74 § 75—79 80—84 l 85—-

éves

férfira jutó halálozás

111,23 22328 419,26 721 .21 1179,08 2092,53 369524 643099 11 315.03

129,83 243,40 413.81 790,1O 1350,59 2446,40 4345,60 7979,87 _ 14 586,32

168,53 285.50 479.22 862,90 1508,74 251422 4386,13 8283,44 § 14 834.97

nőre íutó halálozás

82.30 13058 23424 446,60 901,31 1788.17 É 3559,15 § 6271 ,22 10 446.36

74,80 122,48 247.35 443,ó9 913.50 1848,84 § 383527 747926 13 84ó,ó7

73.83 131 .55 261 ,12 473.36 92523 1857,03 373420 : 7300,47 13 820.57

lakosra jutó halálozás

95.94 174.61 32223 571.03 101923 ( 1914,77 3615,37 § 6337,07 10 78991

"30.55 179,16 325.48 60497 1105,38 209211 4037,79 l 767457 14 126.78

118.15 203,10 § 36296 65104 1188.17 212140 3988,12 § 7671,B7 14 193.10

§

l

lérfira jutó halálozás

_ . _. _ __ __ _. __ ! .. ..

5.95 9.44 14.53 14,05 20, 36 20,66 § 28.97 ; 17.84 18.13

141 .59 ; 240,09 389,45 653,62 1104,80 1723,87 § 2825,77 ; 484623 8082,46

E

533 11.69 19.38 41.78 71.98 110,69 § 180.40 § 382,19 610,57

2.19 6.30 11.62 33,58 70.56 152.02 271 ,25 514.69 87ó,56

13.47 17.98 44.24 119.87 241,04 50638 1079,74 l 2522,49 524725

168.53 285,50 § 479,22 862,90 1508,74 251422 § 4386,13 826144 3 14 83497

nőre jutó halálozás

— — ' — - 0.39 — — -— § —

9.64 7.42 § 1132 20.39 19.42 31.07 31.92 37.14 § 56,14

l 1

46.01 90.56 § 181.62 321.59 631,58 1191 ,84 223128 4137.65 § 7154113

l 1

7.16 8.20 § 16.98 22.06 42.34 73.95 E 16298 § 337.33 § 677.17

§ ' l §

2,48 7.42 § 18.67 30.76 79,63 161 ,46 * 354,52 § 595,73 ' 891 .20

8.54 17.95 § 32.53 78,56 35137 393.71 essso 2192,62 504193

73,83 131,55 § 261.12 47.136 925,23 1857,03 § 3734,20 ! 7300,47

3

l

13 szo,57

ki, és az életkor előrehaladtával párhuzamosan jelentősen növekszik a mortali- tás. lgy például a 85 éves és idősebbek halandósága közel kétszerese a 80—84 évesekének és hétszerese a 70—74 évesekének. Az 1960-as évek folyamán azon—

ban figyelemreméltó folyamatnak lehettünk tanúi. ami a fiatalabb korcsoportok—

ban jelentkező szívmortalitás egyre erősebb előfordulását jelzi.

1960 és 1968 között a keringési rendszer betegségeinek halandósága átlago—

san 39 százalékkal nőtt, ezen belül 40 éves kor alatt alig volt változás, a 40—44 évesek mortalitása közel kétharmadával, a 45—49 éveseké pedig közel egynegye- dével nőtt. Ezzel szemben az 50—79 évesek korcsoportjaiban csupón 10—17 szóza- lékos rosszabbodás volt tapasztalható. Jelentős volt még a növekedés a legmaga—

sabb halandóságot mutató legidősebbek (32 százalék) és a 80—84 évesek között is.

1222 DR. KLINGER ANDRÁS

E jelenség a férfiaknál sokkal nyomatékosabban megmutatkozik. mint a nők-

nél. A 40—44 évesek közül 1968-ban — a népesség számához viszonyitva — kétszer

annyian, (: 40—44, illetve 45—49 évesek közül pedig másfélszer annyian haltak meg, mint 1960—ban. A nőknél csupán a 40—44 évesek között találunk számotte- vőbb rosszabbodást (de ez is jóval kisebb — 21 százalékos — mint az azonos ko- rú férfiaknál). Ezzel szemben a 35—39. illetve 45—49 évesek e halálok miatti mor—

talitása a nőknél még 10 százalékkal visszaesett. Hasonló nemenkénti differencia látszik valamennyi többi korcsoportban is: amíg a 60—79 éves férfiak halandósága mintegy egyötödévelnőtt, addig az azonos korú nőknél csupán 3—6 százalékos a rosszabbodás. A legidősebb korúaknál mindkét nemnél azonos a rosszabbo- dás.

A férfiak halandóságának nagyobb arányú rosszabbodása mia-tt (ami a nyers orányszámukat 42 százalékkal növelte, a nők 35 százalékos emelkedésével szem—

ben) a keringési rendszer betegségei — elsősorban a fiatalabb korcsoportokban

— megszüntek női halálokok lenni. 1960—ban például a35—49 éves férfiak szívmor—

talitása mintegy egyharmadával haladta meg a nőkét, ma már kétszeres a kü-

lönbség. A differencia kisebb mértékben nőtt az 50—64 évesek között: e korcsopor—

tokban már 1960 ban is kétharmadával haladta meg a nők mortalitását a férfia—

ké és ma itt is kétszeres a halandósági többlet. E differenciák a korral párhuza—

mosan csökkennek, de mindenütt emelkedtek 1960- hoz képest.

E jelentős eltolódást elsősorban az érelmeszesedéses és elfajulásos szívbe—

tegségek halandóságában mutatkozó változások okozták. E megbetegedés mor-

talitása a férfiaknál 44. a nőknél 32 százalékkal nőtt 1960 és 1968 között, és az

előbbieknél főleg a fiatalabb korban mutatkozik rohamos rosszabbodás: a

40—44 évesek halandósága 2—3-szorosa volt a nyolc évvel ezelőttinek, és a 45—49.

illetve 35—39 éveseké is háromnegyedével, az 50—54 éveseké pedig felével nőtt.

E betegség valóban a férfiakat sújtja, ami azzal jár, hogy a férfiak halandósága (: 40—54 éves korcsoportban mintegy háromszorosa, az 55—64 évesek között pe—

dig kétszerese a nőkének.

Ezzel szemben a magas vérnyomásos szívbetegség halandósága inkább a nőknél magasabb és e tendencia nem is változott. 1968—ban a férfiak mortalitása e betegségben csak 64 százaléka volt a nőkének. A két nem halandósága közötti eltérés a 40—44, 60—64 évesek korcsoportjában mutatkozik, ahol a férfiaké a ma—

gasabb. a legidősebb korúaknál majdnem azonos, és a többi korcsoportban pe- dig a nők halandósága a nagyobb. Kisebb mértékben. de fennáll a női halan—

dósági többlet az idült reumás szívbetegségnél is. Szembetűnő azonban. hogy mindkét haláloknál közeledés következett be a férfiak terhére: ezt bizonyítja.) hogy míg 1960 óta a nőknél az idült reumás szívbetegség mortalitása 18, a magas vérnyomásos szívbetegségé pedig 34 százalékkal nőtt, addig a férfiaknál a növe—

kedés aránya 33, illetve 41 százalék.

Európai viszonylatban a standard arányszámok tükrében a szívbetegség mor—

talitása férfiak esetében közepesnek, nők esetében magasnak tekinthető. A férfiak standard halandósági mutatója '(281 százezrelék) alacsonyabb. mint Dóniáé (342) vagy az Egyesült Királyságé (381). de magasabb a görögországinál (135).

A számítás óta — 1966. évi adatok — bekövetkezett növekedés azonban valószinű-

leg már ezt az arányt is a legmagasabbak közé sorolná. A nők esetében a ma—

gyar mutató látszik a legmagasabbnak. és csupán az olasz. illetve az angol köze- líti meg, a görög nők szívhalandósága pedig kevesebb mint fele a magyarokénak.

Már csak diagnosztikai különbségek miatt is elég nehéz a különféle keringé—

si rendszeri megbetegedések előfordulását nemzetközi viszonylatban összehason-

A NÉPESEDESI HELYZET 1223

lítani. Egyértelműnek látszik azonban az, hogy Magyarországon az érelmeszese—

déses és elfajulásos szívbetegség miatti halandóság (az 1967. évi adatok szerint) a közepes felett helyezkedik el. de a legmagasabb értéket mutató Egyesült Király—

ságnál 16 százalékkal alacsonyabb. A fiatalabb korösszetételű — és talán pon—

tatlanabb diagnosztikájú — országokhoz viszonyítva e megbetegedés halandósága nálunk jóval magasabb: így például a lengyelországi hasonló mutatónak több mint két és félszerese. Még kevésbé hasonlíthatók össze az egyéb szívbetegségek halandósági mutatói, amelyek a 22 százezrelékes magyar gyakorisággal szemben csupán a vizsgált8európai országban 26 és 140 százezrelék között mozognak. Mind- ez talán nem a magyar halandóság alacsony voltát. hanem a pontosabb diag—

nózist mutatja. A magas vérnyomásos szívbetegségek hazai halandósága (21 száz—

ezrelék) egyike a legmagasabbaknak: csupán Ausztriában hasonló, a többi or—

szágban 4 és 18 százezrelék között mozog.

71. tábla

A keringési rendszeri halandóság nemzetközi alakulása, 1967

(100000 lakosra számítva)

seh- lE esül l l l

Halálok Ausztria Belgium sgková gírály-tl 0222; Hüggn Liga/§ 222230;, 33329

IC! ; : r

% l l l !

Reumás laz . * 0.2 02 0.5 0.0' 0.1 ; 0.1 1.4 0.1 0.1

ldült reumás szívbetegség É 15. 0 0.5 16,3 11,8 l 6.9 l 5.2 6.0 5.9 4.0

Erelmeszesedéses és elfa- ? l l '

julásos szívbetegség. . l 256.9 179.6 197,0 3082! 273,5i 186.3 92.1 258,7 3199

A szív egyéb betegségei . 53.1 139,6 31,1 30.4l 42.9l 30,1 42,4 21,6 25,8

Magas vérnyomás szívbe— l ! l , ! ?

tegséggel 20,7 4.4 13,2 15.6l 17. 5 79 5.5 5 21.11 § 17,7

Akeringési rendszer egyéb ; l l l ?

betegségei . . 61,4 74,9 86,1 52, O' 31.7* 261 99.5 i 86,0 I 49,4

Összesen ! 4073 399,2 3442 418,0 3726l 255,7 2469 393,7 4169

l

72. tábla

A szívbelegségekben meghaltak nyers és standardizált haló/ozási arányszámaínak nemzetközi alakulósa*

Nyers Standardizált"

Ország Év halálozási arányszám (szózezrelék)

férfi [ nő férfi nő

Ausztria . 1966 331.30 l 30398 l 285.61 223.41

Belgium. 1965 31428 ; 248,48 § 266.10 190.37

Bulgária 1966 176.68 ! 195,64 § 190,86 224,08

Dánia . . 1965 401.65 l 292,87 1 342.07 257.55

Egyesült Királyság 1966 408,83 349,72 1 380.66 264.77

Görögország 1966 130,86 12524 ! 13520 132,07

Hollandia 1966 26437 191 ,19 1 269.38 199,36

Magyarország 1966 280,77 274,18 ; 280,77 274,18

Norvégia 1965 338.35 § 241.38 1 28434 196,08

Olaszország 1965 279 48 1 281,75 1 278.02 27193

Portugália 1966 153. 59 l 154,81 1 190,44 178,01

Svédország .; 1966 406 43 l 312,54 ! 3os,77 238,42

;

! l

*A betegségek nemzetközi osztályozása VH. revízió .,B" jegyzék 824—828 tételei.

"Magyarország 1965., Illetve 1966. évi évközepi népességének kormegoszlására standardizálva.

1224 DR. KLlNGER ANDRAS

A központi idegrendszerre ható érsérülések is leginkább az öregkorban okoz-r nak halálozást. Sőt, e vonatkozásban még további öregedést tapasztalhatunk:

1960 és 1968 között e halálok mortalitása 40—79 éves kor között minden korcso- portban csökkent (leginkább -— egynegyedével — a 45—49 és az 55—59 éveseknél), és csupán a legidősebb korcsoportban nőtt közel egyharmadával és a 80—84 é- veseknél 9 százalékkal. Szembetűnő a 40 éven aluli agyvérzések növekvő aránya (54 százalékkal többen haltak meg, mint 1960-ban). bár itt igen alacsony a' mor—

talitáso.

73. tábla

A központi idegrendszer érsérülései következtében megha/tak halandóságának alakulása korcsoportok e's nemek szerint

i i

- l l l

, !

50—54 l 55—59

Össze —39 ; 40—44 45—49 l 60—64 l 65—69 70—74 l 75—79 80—84 x 05——

Év sen ! l _ "_ —

éves ,", , _, 7—47—_—_4

l . 100000 megfelelő korú férfira jutó halálozás

1960 . . l 13054 1.46 15.68 32,17 ! 67,40 16.149 í 294,41 ; 586. 58 l 1109, 42 1864 66 2822,ó9 367358 1965 . , l 154,67 ; 2 38 13.22 ; 29.26 66.55 l 145,04 ' 29204 55018 l 1179. 92 2140. 43 337836 492537 1968 . . ! 152,67 2.52 18.80 l 29.76 , 74.19 l 129,17 f 26142 536, 541044, 95 1851, 65 318436 489Ó,ó3

l

l l 100000 megfelelő korú nőre jutó halálozás *

1960. .l 156,83 ' 1,ói ; 14.26 33.91 ; 71.94 13141 28224 54050 1074.34'1848.56 262422 332025

1965 . . "17573 1.79 ' 1326 24.13 ' 60.40 , 119,64 ! 244,32 49321 99828 183422 2895,64 4297.67 1968 . . ; 175,41 2.22 8.14 20,39 51.92 l 96.47 l 192.89 449,02 90050 175999 A 278526 '4382.30

! ! .

( 100000 megfelelő korú lakosra jutó halálozás

1960. . 14434 1.54 14.93 3 33,09 . 69.78 ; 148,76 l 287.75 § 56006 ;;108893 185521 2706,03 3461,99 1965. . ! 165,55 ' 2.08 ; 1324 26.53 63.29 131,56 26654 " 51822 l1072,23 1955,74 3084.16 4535.58 1968. ._ 164," 237 l 13,30 24.77 , 62.27 l 111,74§ 235,57 488.46 l 959.49 1807,37 293628 4571,19

* ; i l l l ?

; 741 tábla

A központi idegrendszer érsérüle'seiben meghaltak nyers és standardizált

A halálozási arányszámoinak nemzelkÖZI G/okrrlása , .,,,__,v,_,,,_z_—

l Nyers Stondardizálf

, halálozási arányszám

Ország Ev (százezrelék)

férfi nő l férfi ; nő

( .k _ ,, ; W,,_ ___-" __va—

Ausztria . 1966 l 156,37 ; 197,81 12929 142,81

Belgium . 1965 i 94.86 l 107.68 76.09 81.03

Bulgária 1966 l 142.42 183.41 § 156,71 215,49

Dánia . 1965 l 115,99 12420 5 92.44 108.30

Egyesült Királyság 1966 l 135,70 190,74 ; 125,07 14296

Görögország 1966 l 86,43 113,ó7 l 87.09 12223

Hollandia 1966 l 91 ,28 ; 106,41 5 86.17 109.73

Magyarország 7966 l 14233 170,17 l 14233 l 170,17

Norvégia 1965 ; 138.80 16858 10625 13390

Olaszország 1965 * 134,01 133,48 13229 ' 135,47

Portugália 1966 15381 * 183,37 19222 211,85

Svédország 1966 108,03 127,85 78.61 98.37

l l , § %

'Magyarország 1965, illetve 1966. évi évközepi népességének kormegoszlására standardizálvo.

Általánosságban (: nők agyvérzés-halandósága meghaladja a férfiakét. de ebben inkább a kormegoszlásnak — vagyis a viszonylag nagyszámú időskorú nő—

nek — van szerepe. Ugyanis 70 éven felül a férfiak halandósága"13 százalékkal

A NÉPESEDÉS! HELYZET 1225 meghaladja a nőkét és 75—84 éves korban a többlethalandóság 1960-hoz képest még növekedett is.

Mindkét nem vonatkozásában a magyar agyvérzés—halandóság a standard arányszámokat tekintve európai viszonylatban a közepes felett helyezkedik el. A férfiak 142 százezrelékes mortalitásával szemben Belgiumban 76, Svédországban 79, de ugyanakkor Portugáliában 192, Bulgáriában 157 százezrelék. A nőknél a rang- sor majdnem azonos.

A rosszindulatú daganatok halandósága

A keringési rendszer betegségei mellett a rosszindulatú daganatok okozzák

jelenleg a legtöbb halálozást. 1960 óta a rosszindulatú daganatok mortalitása mintegy egyötödével nőtt, és 1968-ban mintegy 86 százalékkal magasabb volt, mint 4 1941-ben.

A rosszindulatú daganatok lokalizáció szerinti megoszlása halálozásunkban az utóbbi években jelentősen megváltozott. Ugyan még jelenleg is az emésztő—

szervek rosszindulatú daganatai jelentkeznek a legnagyobb súllyal (az összes e

csoportba tartozó halálozások közel 47 százalékában) ez az arány azonban erősen

visszaesett. (1941-ben még az összes rosszindulatú daganatban meghaltaknak kö—

zel 60, 1960—ban 50 százaléka emésztőrendszerí daganatban szenvedett.) Külö—

nösen szembetűnő e csoporton belül — a még mindíg legnagyobb mortalitást mu—

tató — gyomorrák relativ visszaesése. Ez 1931—ben az összes rosszindulatú daga—

natos halálozásnak még 43, 1941—ben 36, 1960-ban 28, 1968-ban pedig már csak

22 százalékát jelentette. Amig az emésztőrendszerí daganatok általános halandó—

sága 1941 és 1968 között 42 százalékkal és 1960 óta 10 százalékkal nőtt, addig a gyomorrák-halandóság —- a korszerű műtéti technika elterjedése következtében —— a második világháború előttihez viszonyítva csak 13 százalékkal lett magasabb, és 1960-hoz képest már 5 százalékkal csökkent. Ezzel szemben a bél— és főleg a vég—

béldaganatok halálozási súlya és főleg halandósága jelentősen nőtt: az előbbi ha—

landósága 1941—hez képest 60. az utóbbié 179 százalékkal, 1960-hoz képest pedig 45, illetve 48 százalékkal emelkedett. E csoporton belül még igen számottevő — az elsődlegesen jelzett _ máj és epeúti rosszindulatú daganat halandósága. Ennek az összes daganatos halandóságban elfoglalt súlya kismértékben visszaesett, de még mindig meghaladja a 8 százalékot; halandósága 1941-hez képest 56, 1960-hoz ké- pest 19 százalékkal nőtt. A kisebb mortalitású hasnyálmirigyrák erősen emelkedő tendenciát mutat: halandósága 1968—ban hat és félszerese volt az 1941. évinek,

és 44 százalékkal haladta meg az 1960. évit is.

Az emésztőszervi daganatok relativ visszaesésével szemben egyre növekvő

súllyal és emelkedő halandósággal jelentkeznek a légzőrendszer rosszindulatú daganatai.

Jelenleg az összes rosszindulatú daganati halandóság 18 százalékát a légző- szervi rák okozza, szemben az 1960. évi 14, illetve az 1941. évi 6.5 százalékkal. A légzőrendszeri rák mortalitása ma több mint ötszöröse az 1941. évinek, és az 1960—as évek folyamán is 54 százalékos rosszabbodás volt tapasztalható. E tenden- cia főleg a tűdő, a légcső és a hörgők elsődleges daganatainál jelentkezik, ame—

lyek halandósága 37 év alatt közel meghétszereződött, és az elmúlt 8 évben is kö-

zel 60 százalékkal emelkedett. A gégerák—halandóság emelkedése kisebb mérté—

kű volt.

Szintén erősen emelkedő tendenciájú a nyirok- és a vérképző rendszer daga- natainak halandósága. Az idetartozó halálozások 1968-ban az összes rosszindulatú