AZ 1960-AS ÉVEKBEN (Vl.)*
DR. KLlNGER ANDRÁS
A cikk előző részeiben vázolt népességi folyamatokat együttesen a természetes szaporodás alakulása mutatja. Ezért rövid összefoglalásként ismertetjük Magyar- ország népességének természetes szaporodását a hatvanas évek folyamán.
A természetes szaporodás alakulása
A vizsgált időszak folyamán a természetes szaporodás nagysága hullámzó volt.
amit elsősorban az élveszületések változó (előbb erősen csökkenő, majd emelkedő, végül stagnáló) aránya, de a halandóságnak az időszak elején történő ingado- zása, majd az évtized végi magas előfordulása okozott.
Összességében 1961 és 1970 között a természetes szaporodás nagysága 338 800 főt ért el, ami évi átlagban 3.3 ezrelékes természetes szaporodásnak felel meg. Az évtized első öt évében (1961 és 1965 között) ez az arány alacsonyabb
volt (30/00), a második ötéves periódusban viszont — az élveszületések számának
növekedése következtében. amit a halandóság rosszabbodása sem tudott ellensú—
lyozni — növekedett és átlagosan 3,6 ezreléket ért el.
Azóta, amióta megbízható népmozgalmi adatokkal rendelkezünk (tehát a múlt
század hetvenes éveitől kezdődően) a két világhá—borús időszakot leszámitva soha—
sem tapasztalhattunk olyan alacsony természetes szaporodást, mint az utolsó évti- zedben (és különösen 1962 és 1965 között). Az első világháború előtti időszakban még ezer lakosra évi 11—13 fős természetes szaporulat jutott és a halandósőgnak a születések csökkenését részben ellensúlyozó javulása azt eredményezte, hogy ez az arány az 1920-es években is még meghaladta a 9 és az 1930-es években a 6 ezre- léket. A második világháború utáni első években a természetes szaporodás aránya 8 és 10 ezrelék között volt. Majd 1954-re — az élveszületések kiugrásának hatására
— 12 ezreléket ért el és alig maradt el ettől az értéktől az 1955. évi. Attól kezdve
folyamatos csökkenésnek lehetünk tanúi: 1959-ben már ezer lakosra csak 4.7.1960—ban pedig 4.5 főnyi természetes szaporodás jutott.
A hatvanas évek első felében a csökkenő tendencia tovább folytatódott: 1962- ben az ezer lakosra jutó természetes szaporodás már csak 2.1-et ért el. Az ezt kö-
92 DR. KLlNGER ANDRÁS
élveszületési hullám eredményeként javulás mutatkozott a természetes szaporodása- __ ban is: 1967—ben és 1968-ban a természetes szaporodás aránya 3.9 ezrelékre nőtt.
; _ Az élveszületések számának stagnálása (kisebb visszaesése), illetve a magas ha-'
" landóság eredményeként a legutóbbi két évben a természetes szaporodás vissza—
esett: 1970-ben már csak 3.1 ezreléket ért el. *
85. tábla
A népesség természetes szaporodása
E A természetes szaporodás
v száma ezer lakosra
1938 ,. ...* ... 51 578 5.7 1949 ... 84 680 92 1960 ... 44 936 4.5 1961 ... - 43 955 4.4 1962 ... 21 780 2.1
1963 ... 32 464 3.2 1964 ... 31 311 3.1 1965 ... 24 890 2.4
1966 ... 36 546 3.6 1967 ... 39 356 3.9 1968 ... 39 065 3.9 1969 ... 37 659 3.7 1970' ... 31 800 3.1
'Előzetes adatok.
86. tábla
A természetes népmozgalom főbb mutatói
Ev Elveszületés Halóloza's , § 733333
ezer lakosra
1960 ... 14.7 102 4.5
1961 ... 14,o 9.6 4.4
1962 ... 12,9 10.8 2.1 1963 ... 13,1 9.9 32 1964 ... 13,1 10,0 3.1 1965 ... 13,1 10,7 2,4 1966 ... 13.6 10.0 3.6 1967 ... 14.6 10,7 3,9 1968 ... 15.1 112 39 1969 ... 15.0 11,3 3.7
1970' ... 14.7 11.6 ; 3.1
l
'Előzetes adatok.
Nemzetközi viszonylatban Magyarországnak a hatvanas években tapasztalt
természetes szaporodása egyike a legalacsonyabbaknak. Különösen vonatkozik ez az 1962—1965—ös időszakra, ele a felemelkedett szaporodású 1967—1968. évi termé- szetes szaporodási arányunknál is alig találunk kedvezőtlenebbet Európában. Az utóbbi években a magyarországinál alacsonyabb természetes szaporodás csupána Német Demokratikus Köztársaságban (1968-ban még 0,0 ezrelékes szaporadás.
1969-ben 0.3 ezrelékes természetes fogyás, amit az öreg korösszetétel miatti igen
magas halandóság és az alacsony termékenység okoz) és Belgiumban (1968-ban
2.0. 1969-ben 2.2 ezrelék) volt. Az 1969. évi adatok szerint még Ausztriában, a Német Szövetségi Köztársaságban és Svédországban volt hasonlóan alacsony (Zö—3.1 ez—relék) a természetes szaporodás, bár ezekben az országokban az előző években
még felülmúlta a magyarországit.
A természetes szaporodási arányszámok alapján Európa országait a következő nagyobb csoportokba lehet sorolni (a rendelkezésre álló 1969. évi adatok szerint):
1. nagyon alacsony (4 ezrelék alatti) természetes szaporodási arányszámmal rendel—
kező arszágok: Német Demokratikus Köztársaság, Belgium, Német Szövetségi Köztársaság, Ausztria. Svédország, Magyarország;
2. alacsony (4,0-—5.4 ezrelékes) természetes szaporodási arónyszámmal rendelkező országok: Csehszlovákia. Egyesült Királyság. Finnország. Franciaország:
3. közepes (7,0—9.6 ezrelékes) természetes szaporodási arányszámmal rendelkező ar- szágok: Svájc, Bulgária. Olaszország. Norvégia, Lengyelország. Szovjetunió. Portugália, Gö-
rögország, Jugoszlávia;
4. magas (10 ezrelékes és magasabb) természetes szaporodási arányszámmal rendel—
kező országok: lrország. Hollandia. Spanyolország. Románia, Albánia.
87. tábla
A természetes szaporodási arány nemzetközi alakulása
Ezer lakosra jut természetes szaporodás?
Ország ,
1960 [ 1961 l 1962 l 1963 [ 1964 ] 41965"! 1966 I 1967 ] 1968 [ 1969
Albánia ... 33.0 31 ,9 28,6 29,1 29,1 26,2 25,4 . 27,6 ,
Ausztria ... 52 65 6.0 6,0 6,2 4,9 5,1 4,4 4.1 3.1
Belgium ... 4.5 5.7 4.6 4.5 5.5 4.3 3.8 3.0 2.0 22
Bulgária ... 9.7 9.5 8,0 8.2 8.2 7,1 6.6 6.0 8,3 7,5
Csehszlovákia ... 6.7 6.6 5.7 7.4 7.6 6,4 5,6 5.0 5.0 43
Dánia ... 7.1 7,2 6.9 7.8 7.8 79 8.1 6.9 _ ,
Egyesült Királyság 6.0 5.9 6.4 6.2 7.5 6.8 6.1 6,3 5,2 4,7
Finnország ... 9.5 9.3 8,6 8.9 8.3 7.3 7,4 7.1 6.4 4,7
Franciaország ... 6.5 7,4 6.2 6.5 7,4 6.5 6.7 6.1 5,8 5,4 Görögország ... 11,6 103 10,1 9.6 9.8 9.8 10.0 10,4 99 9,2
Hollandia ... 13,1 13.7 12,9 12,9 l3.0 11,9 11.'l 11.0 10.4 10,9
lrország ... 9.9 8.9 9.8 103 1 1.0 10,6 9.4 10.3 9,6 1o,o
Jugoszlávia ... 13,6 13.7 12.0 12,5 11,4 12.2 12.2 10,8 10.3 %
Lengyelország ... 14.8 13.3 11,9 11.7 10.5 9.9 9.4 8.5 8.7 82
Magyarország ... 4.5 4,4 2.1 3.2 3.1 2.4 3.6 3,9 3,9 3,7
Német Demokra-
tikus Köztársaság 3.4 4.6 3,7 4,7 3.9 3.0 2.4 1.6 0,0 ..o,3
Német Szövetségi
Köztársaság ... 6.3 7.3 7,1 7,1 7,7 6.7 6.5 6.0 7.8 2,6
Norvégia ... 8.2 8.1 7.7 7.2 8.2 8.3 8.3 8.5 8.0 7,8
Olaszország ... 8.6 9.2 8.6 8.8 10,3 9.2 9.4 8.4 7.6 7.5
Portugália ... 13,4 13,3 13,7 12,7 13.2 12.6 115 11,4 10.5 9.0
Románia ... 10,4 8,8 7,0 7,4 7.1 6.0 ó,1 18.'l 16,7 13,2
Spanyolország ... 13,0 12,7 12.3 12,4 13,5 12,7 12.3 12.4 11.8 10.9 Svájc ... 79 8.8 g_7 92 10.1 95 9.0 8_ó 8.0 7.2
Svédország ... 3.7 4,1 4.0 4.7 6.0 5.8 5.8 5.3 39 3.1
Szovjetunió ... l7.8 'ló.6 14,9 14,0 12,7 11,1 10,9 9.8 9.5 8.9
Egyesült Államok 142 14,0 12,9 12,'l 11,6 10,0 8.9 8.4 7.8
8,2
94 DR. KLiNGER ANDRÁS
a természetes szaporodási arány már hosszú idő óta erősen felülmúlja az európai—
országok átlagát; 1968-ban itt ezer lakosra közel 28 főnyi természetes szaporodás , jutott. Romániában 1967 óta magas a természetes szaporodás, a születési mozga—
lom adminisztratív eszközökkel történt megélénkülése hatására. A természetes sza- porodás aránya itt 1969—ben 13 ezrelék volt, ami egy árnyalattal már alacso—
nyabb az előző két évben tapasztaltnál (18, illetve 17 ezrelék).
Az évtized folyamán csaknem valamennyi európai országban csökkent a ter—
mészetes szaporodás aránya. Csupán Romániában mutatkozik növekedés. ahol 1969-ben 27 százalékkal több természetes szaporodás jut ezer lakosra, mint 1960—
ban. Lényegében változatlan ez az arány Dániában, lrországban, Norvégiában, Spanyolországban és Svájcban. Magyarországhoz hasonlóan alig 15—25 százalék—
kal esett vissza a tíz év alatt Bulgáriában, az Egyesült Királyságban, Görögország—
ban, Hollandiában, Spanyolországban, Svédországban. Franciaországban. Legna-l gyobb a csökkenés a Német Demokratikus Köztársaságban (ahol 3.4 ezrelékes sza—
porodásról 0.3 ezrelékes fogyásra változott tíz év alatt). a Német Szövetségi Köztár- saságban (59 százalék), Finnországban és Belgiumban (51 százalék), valamint a
Szovjetunióban (50 százalék), Lengyelországban (45 százalék) és Ausztriában (40
százalék).Összefoglalva a hatvanas évek népesedésének alakulását megállapíthatjuk, hogy a népesség szaporodása hazánkban erősen visszaesett. Ezt elsősorban a szü- letések számának fokozatos csökkenése okozta, ami ugyan 1966 óta bizonyos növe—
kedést. majd stagnálást, de mégis igen alacsony szintet mutatott. Ugyanakkor kü-
lönösen az évtized második felében jelentősen nőtt halandósógunk is — részben az öregkorú és magasabb halandóságú népesség számának és arányának növeke—dése hatására —, ami szintén kedvezőtlenül hatott a népesség szaporodásának alakulására.
*
A tanulmány témakörével kapcsolatban 1960 és 1970 között az eddig idézetteken kívül még az alábbi tanulmányok láttak napvilágot a Statisztikai Szemle, illetve a Demográfia hasábjain:
SZÚLETÉSEK
Salamon LOIOS: A haivaszüietésekről. Demográfia. 1960. évi 107—120. old.
Klínger András: A társadalmi rétegenként differenciált termékenység alakulása Magyarországon.
Demográfia. 1961. évi 421—431. old.
Szobrády Egon: Születésszámunk nemzetközi és történeti megvilágításban. Demográfia. 1964. évi 373—383. ol .
Atsádl György: A női termékenység néhány kérdése. Demográfia. 1964. évi 384—393. old.
Klinger András: A differenciális termékenység újabb alakulása,—Demográfia. 1964. évi 399—403. old.
Salamon Lajos: A házasságon kívüli születések. Demográfia. 1964. évi 285—302. old.
Salamon Lajos: A születési sorrend mint társadalmi—gazdasági tényező. Demográfia. 1968. évi 265—292. old.
Szabady Egon: A gyermekgondozási segély társadalmi és demográfiai jelentősége. Társadalmi Szemle.
1969. évi 99—105. old.
Szabady Egon: A magyar társadalom változásai az elmúit 25 évben. Statisztikai Szemle. 1970. évi 371—391. old.
HALÁLOZÁSOK
Marton Zoltán: A rákhalálozás alakulása Magyarországon. Statisztikai Szemle. 1960. évi 783—804. old.
171 magam!); Zoltán: A halálokok szerkezeti összetétele, a vezető halálokok. Demográfia. 1961. évi
—— . o .
Szabady Egon: A csecsemőhalandóságot befolyásoló társadalmi és biológiai tényezők Magyarországon.
Demográfia. 1961. évi 440—449. old.
Pallós Emil: Magyarország falusi és városi népességének halandósági viszonyai az 1959—1960—as években. Demográfia. 1962. évi 509—515. aid.
Szabad Egon: A magyar halandóság társadalmi—gazdasági tényezőinek legújabb alakulása. Demog- ráfla. 1963. evi 411—418. old.
Klinger András: A rákhalandóság társadalmi-foglalkozási különbségei Magyarországon. Demográfia.
1963, évi 419—426. old. _
2312420'61'35 balesetek (a KSH Népesedésstatisztikai osztályénak közleménye). Demográfia. 1963. évi
— . 0 .
Szabadv Egon: Az abortuszhelyzet Magyarországon; demográfiai és egészségügyi összefüggések. De- mográfia. 1964. évi 303—309. old.
Pal/ós Emil: A népesség halandósága az 1964. évi halandósági tábla tükrében. Statisztikai Szemle.
1967. évi 409—421. old.
Marton zoltán: Néhóny fontosabb betegség halandósúgának nemzetközi alakulása. Statisztikai Szemle. 1968. évi 255—273. és 385—392. old.
Szabady Egon: A kelet-európai szocialista országok halandósági trendjei a második világháború után.
Statisztikai Szemle. 1968. évi 955—966. old.
Szabady Egon: A csecsemőhalandósógat befolyásoló biológiai, társadalmi tényezők Magyarországon.
Demográfia. 1969. évi 492—499. old.
PEBIOME
B npenbmylgux uac'mx cnoei'r c'ra'm (CM.NI.N§ II 14 12 mypnaAa ,,CTa-mcmtieckoe OőoapeHne" sa 1969 ron, CTp. 1067—1097 n, coo'rBe'rCTBeHl-m, 1171—1188, a Taxme .NÉ 3 aa 1970 ron, CTp. 227—252) aB'rop paccma'rpuBaA nunamnxy HAOAOBHTOCTH 14 npemaeape—
mennblx pamut-mü. B 'ie'rsep'roü u nn'roifr uac—m (onyőmmoraannoü B Homepe 11 n 12 aa 1970 ron) caoero ouepxa on aHaAuanpye'r mmme'r aanmeuue cmep'rHoc'm B Benrpnn.
Hacmmgax oxonua'reAbx—xan 'laCTb ouepxa Kpa'rxo oóoőlgae'r ;mnammcy ecrec'raenuoro npnpoc'ra HaceAemm ;; vegez—um mecmnecn'rmx roaax n Bem-pun n a memnyaapozmom o'r- Homemm.
SUMMARY
In the earlier parts. of the paper (see Statistical Review 1969. No. 11 and 12. pp. 1067—- 1096 and pp. 1171—1188, as well as 1970. No. 3. pp. 227—252) the author dealt with the de- velopment of fertility and of premature births, respectively. ln part IV. and V. of the study (No. 11. 1970. pp. 1111—1137. and No. 12. pp. 1215—1240.) he analyses the development of fertility in Hungary.
The concluding part of the study briefly summarizes the development of the natural increase in Hungary and other countries during the sixties.
