Népesedési politikai kérdések

.n-u.n-nnn-I.u.-....UI-nn...-olnull-.-ll'l-n-o-ucull-tItt...-!..-n!..-lllola-'nI-o-o-nI-ll-l-nl

e TERÚLET És NÉPESSÉG c '

'I-úton...-lu-:...u.-ali-...l-cu-l-nnc-'n'-null...ill.-.-ell.-ll-lnllcliill'll.ulo-ínniloon-llunl-

Népesedési politikai kérdések)

(,)uestz'ons de politigue démogmphigue?) A népesedési politika kérdései nem új—

keletű—ek. Hiszen a népesség fog—alma egy az emberlségével s amint 'a szervezett ál- lami létet megteremtette ———— hogy P(líneg) szavaival éljek __ az emberi gonoszság megfékezé—sének szüksége, hamarosan föl—

merül—tek a népesedés problémái is. Bizton—

ság, hódítás, a természeti erők kihaszná-

lása, az állam anyagi életföltételeiről való gondoskodás: a katonák, munkások, adó—

lizetők minél nagyobb számát követelte.

(Mózes nevezetes kinyilatkoztatása: ,,gyii- mölcsözzetek és sokasodjatok, töltsétek be a földet és 'hajtsátok azt uralmatok talá"

_,_ nyilván egyik legősibb fölismerése a modern közgazdaságtan ama tanításának, hogy az emberi munka a termelés legbe—

csesebb tényezője.) Viszont a létfenntartás helyenkint és koronkint adódó nehézségei a túlnépesedés veszedelinétől való óvako- dásra intettek. A városi jellegű görög álla- mok túlsűrű nwépessuégére lehet pl. követ- keztetni Aristoteles Politikájának abból az intelméből, hogy korlátozni kell a születé- sek számát, mert a mértéktelen szaporodás következ-ése a szegénység: a bűn és a fel- forgató törekvések szülőanyja. Jóformán ugyanazok az aggodalmak csendülnek te—

hát meg az antik világ e Malthusának aj—

kain, amelyekkel több mint kétezer esz- tendő múltán a valóságos Malthus a jó- zan népesedési politika elveit megalapozta.

Róma embervérrel öntözte világhódító politikájának útaxit: sűrű népességre volt szüksége. Ezért a kellő időben kötött és a több gyermekes házasságokat a gabonaki- osztásnál, hivatalok elnyerésénél, előlépte—

tésnél, örökösödésnél előnyben részesí—

tette, —— tehát olyan népes-edéspolitikai eszközöket alkalmazott, amelyek a modern államok fegyvertárából sem hiányoznak a szaporátlanság ellen folytatott küzdelem—

ben. Ezek az intézkedések azonban célhoz nem vezettek: elkéstek, nem volt gazda-

1) A Magyar Statisztikai Társaság győri ün- nepi ülésén( 1934 május 31) tartott előadás. — Conférence faite (i Győr, dans la séunce solennelle du 31 mui1934 de la Sociélé Hongroise de Sta- tisiigue.

5) Paine: Common Sense. ldézve Láng L.: A statisztika története című munkájában. Budapest, 1913.

sági megalapozásuk és az erkölcsök elfa—

julásának már nem tudták útját állni. A keresztény Egyház jól látta a házasság le- fokozásának morális és népesedési kárait s

—— mint két évezreden át mindig "— megálla- pította a kor betegségét és a baj orvossá—

gát. Pál apostol ugyan _— épen *a pogány világ testiségének ellensúlyozásaképen ——

a házasságot csak mint a bűnös érzékiség ellenszerét ajánlja (,,Jobb házasodni, mint égni", —— t. i. az erkölcstelen vágyak tüzé—

ben), de a későbbi egyházatyák, kivált szt.

Ágoston és agninói Szent Tamás átérezve a háborúk és járványok által n'iegritkított népesség pótlásának szükségét, a népes esa- ládban látják az Egyház földi fennmarm-

(lásának és az Állam erkölcsi rendjének

biztosítását. S bízVást mondhatni: a házas—

ság szentséggé glórifi—kálása nemcsak dicső- séges morális instrumentum, de a legered—

ményesebb népesedéspolitiikai eszköz is volt a megritkult népesség megsűrűsítésére.

Ezt természetesen a világi hatalmak is igye- keztek érdekeiknek megfelelően elősegíteni.

XIV. Lajos híres edietuma pl. adómentes—

séget és évjáradékot biztosított a sokgyer—

m—ekű családoknak, tehát olyan kedvezése-

ket, amelyeket ma, több mint kétszázötven év után, .a modern államok is alkalmaznak,

—— igaz, hogy e kedvezéseiket, mai szemmel nézve, kissé magas mértékhez szabta: tíz gyermek föltételéhez.

Ezekkel a néplszaporító törekvésekkel szemben azonban ott, ahol a békés fejlődés okozta nagy szaporaság, elemi csapások, terméketlen föld a megélhetést megnehezí—

tették, — csakúgy mint a túlnépes görög városi államokban —— szóhoz kezdett jutni az aggodalom is: hová vezet a fék nélkül való szaporodás? Macchiavelli Titus Livius—

ról írt értekezésében (1581) már egyenesen szüks—égesnek mondja a pestist, éhséget és vízözönt az emberiség megritkítására s a gondolkodó efők egész serege tanakodik azon az ellentéten és az ellentét következéseinek elhárításán, amely a népesedési képesség elvi határtalansága és a föld termelő erejé- nek korlátolt volna közt fennáll. E gondola- tot, amelyet előtte már sokan fölvetettek (Botyero, Child, Monitesguieu, Adam Smith stb.), Malthus foglalta tudományos rend—

31

6. szám.

szerbe és vált a népesedési politika tudomá—

nyának megteremtője'vé, aki iskolát alapl—

tott, akinek tanítását sokan követik, talán nem kevvsebben támadják és többen félre—

értik, —— de akinek örök érdeme, hogy a fellépése óta eltelt majd 140 esztendő óta fényes elmék egész sorát a népesedés jövő—

jének vizsgálására késztette és ezzel a nagy problémát állandóan napirenden tartotta.

Ebben azonban a Malthus tanítása által ki- kényszerített irodalmi vitán túl kétségtelen oroszlán része van két némik'épe'n ellentétes tényezőnek. Az egyik az a XVIII. század végén még nem is álmodott méretű népnö—

vek'v—és, amely Európa népesség—ét 130 esz- tendő alatt majdnem megháromszorozta:

172 millióról 485 millióna szöktette föl és ezzel % legalább időnlkint és *helyenkint

—— a túlnépesedés követk'ezwéseit idézte fől, amin nemcsak a megélhetés közvetlen gondjait kell érteni, hanem a —— hogy úgy mondjam —— bőrében nem férő népesség expanziós, fhódí'tó törekvéseit is. A másik:

a szaporodás ütemének egyenlőtlen volta az egyes államokban, ami a gyengébben szaporodó országokban azt a félelmet éb- resztette föl, hogy hatalmi helyzetük meg- gyöngül es az i—mperialisztikus törekvések és a kapitaliszti—kus termelés szolgálatában nélkülözhetetlen állampolgárok megfogyat- kozá—sának súlyos !következései állanak be.

(Hiszen látjuk pl., hogy a francia protekto—

rátus alatt álló Tunisban ma már a frissebb propalgatív erejű olaszok vannak többség- ben, —— a dekadens —francia faj nem tud ma- gából rajokat kibocsátanif)

És éppen az aránylagos jólétében is sza- porátlan Franciaország példája mutatja, hogy Malthus nagy tanításának első tételét:

,,a népesség szaporodásának szükségké—

peni határa az élelem", csak mintegy nagy negatívumot megállapító, a korlátlan nép- növekvlés—nek természetes határt jelölő ál- talános el—vet lehet elismerni. De ez a felső határ is jóval távolabb esik, mint Malt'hus vélte. A gazdálkodás mai rendszere mellett is az emberiség mostani számának 4—5—

szöröse találhat megélhetést a földön,?) A fejlődési lehetőségek azonban még szinte végtelenek. Bizonyos fokig ezt Maltbus is elismerte, de —— ami a tudomány alk-kori ál- lása mellett érthető is —— egészben véve mégis alábecsülte (,,a kertész nagyobbítani akarja a Aszekffüt, de káposztafej nagysá—

1) Thompson: Populalion Problems. New—York

—— London, 1930. 368. 1.

2) Burgdöricr; Volk ohne Jugend. Berlin, 1932.

5. 1.

———442——— 1934

gzúra sohasem növelheti"). Ezzel szemben Oppenheimer? szerint csak ,a ma ismert legtökéletesebb kerti gazdálkodás általáno- sítása útján is 200 milliárd embert tudna a föld eltartani a mai 2 milliárd helyett, s a következő századok technikai fejlődése ezt a számot még megsokszorozhatja. Ezenkívül olyan hangok is hallatszanak, hogy a ma és még inkább a jövő embere kevesebb táp- lálékot kíván, mint az elmúlt idők—é, mert sokkal kevesebb testi munkát végez. Aki nem vallja is tehát Oppenheimer optimista fölfogását, megnyugvással állapíthatja meg, hogy abszolút túlnépesedestől még nem—

zedékek hosszú során át nem kell felni.

Hogy pedig a Malthus—jelölte határon belül sem lehet a gazdasági erőknek egyedüli vagy akárcsak abszolúte döntő jelentőségű hatást tulajdonítani, azt megint csak Fran—

ciaország példája bizonyítja. Mert azt iga- zán nem állíthatjuk, hogy a XIX. század fo- lyamán leggyengébben szaporodó Francia—

ország állt volna leg-rosszabbul megélhetés dolgában. És ugyancsak a francia pelda győz meg bennünket arról, hogy kiegé—

szítésre szorul Malthus második tétele is:

,,a népesség Változatlanul növekszik ott, ahol az élelem szaporodik, — ha csak hatalmas és szembetűnő előző akadályok nem állanak útjában." Hiszen a francia gazdasági fejlő—

dés kétségtelen s nem lehet azt állítani, hogy népességének szaporodását, —— még ha a napóleoni és a porosz—francia háború hatá—

sait a mérleg serpenyőjébe vetjük is — olyan ,,rhatalmas és szembetűnő akadályok"

tartósan gátolták volna, amelyek a más

európai országokkal szemben mutatkozó nagy különbséget teljesen megmagyaráz—

liatnák. És __ mint látni fogjuk ——

propagatív ereje mégis elhanyatlott. De ezenfelül azt is látjuk, hogy Európa népnövekvése a XIX. század folyamán sokkal nagyobb mértékben következett be, mint aminőtől Malthus tartott, anélkül, hogy a nyomorúság elhatalma—

sodása kísérte volna. Viszont az utolsó évti—

zedekben Európa keleti részének kivételével aggasztó mértékben csökkent a születések száma, ugyanarktkor, amikor a túltermelés megdöbbentő jelei mutatkoznak (a lábon álló vete's fölgyujtása, tehéncsordálk és biur—

kanyájak kiirtása, ikávérakományok tenger—

bedobása, a gabona, tej, ahús, kávé árzulhaná- sának megállítása végett). Mindez kétség- kívül mechanikus követxkezése ugyan a pá.-

1) Oppenheimer: Weltvprobleme der rung. Leipzig. 1929.

B—evölke—

o'. szam,

rizsi és párizskörnyéki békeparancsoknak, atm-elyek gazdasági elzánk-ózásra, a termelés anarchiájáira, a fogyasztás elsorvadására, ski- próbált gazdasági szervezetek megsemmisí—

t'ésével a termelés és fogyasztás összhangjá- nak megzavarására s nem utolsó sorban a ,jwövedelemeloszlás strukturájának eltorzítá—

sára vittek, de megcáfolhatatlan tanúságté—

tei amellett is, hogy a propagációt a Mal—

thus-féle akadály—okon és a megélhetés lehe- tőségen túl egyéb: társadalmi és erkölcsi erők is dominálják, amint azt ifjabb Bertil—

loni) igen szépen kifejti. Nemcsak a gyer- meknevelés gondjai szülik a gyermekáldás—

tól való tartózkodást, de sok más tényező is. Igy —— csak pséldaiképen említve, hiszen e tényezőkről az egyke okainak tárgyalásánál bővebben lesz szó _", a hiúság, amely a nőknél a testi szépség minél tovább megőr—

zésére való vágyban, a vagyonos igazdákznál a birtok társadalmi deklasszifiikációt jelentő elforgácsolódás-ától való félelemben nyilvá- nul, a nemi betegségek elterjedése, az alko- holizmus, a tiltott műtétek következései az iéle-tfölfogás cinikusabbá, önző'bbé válása, a gyermekben Isten áldását látó vallásos érzés gyöngülése, összeütközés a jogi rend és gaz—

dasági e'let követelései közt, mint pl. nálunk

;a háború előtt a véderő törvénynek az az intézkedése, hogy a gazda egyetlen gyer—

meke —— bizonyos feltételek mellett — men—

.tes volt a rkatoná—skodástól, de ha több volt, valamennyit besorozhatták. Egyszóval: a nagy gazdasági és a népességet ritkító ter- mészeti tényezők (járványok, háborúk) ál- talános, közvetett hatása mellett imitnd sű—

rűbben lépnek föl a szüléstől, tartózkodásra ,:késztető egyéni, közvetlen tényezők?) alme- lyek hatásának korlátja nincs: el lehet kép- zelni, hogy valamely társadalomban újszü—

lött egyáltalában nem jön a világra. (Szük- ségesnek vélem itt megjegyezni, hogy Mal- thus csupán a házasság megfontolt megköté—

srét javasolta, az egyéni, közvetlen beavatko—

zás szükségét tanítása elferdítői: a neomal- ithuzianisták hirdették.) És ezek a tényezők annál döíntőbbek és tartósabb irányt szabók, mert ha egyszer valalhol befészekelődtek, nem csak niegnsztüntetésük, de továbbterjesz- kedésük megakadályozása is nehéz. Ellen- ben a nagy természeti, gazdasági és társa- dalmi tényezők (ínség, járványok, hábo—

rúk) hatását a népesség regeneráló ereje ha-

1) La Dépopulattion de la France. Paris, 1911.

2) Balás K. Das neue Bevölkerungsproble—m.

Budapest, 1932. 19. 1.

—— 443 — 1934

mar helyrepótolja. És valóban: míg Mal—

thusnál a túlnépesedéstől való óvakodás volt a probléma, a kultúra haladásával, amely pedig a szaporodó emberiség létfenntartását még századok hosszú során át biztosítani tudja, ellenkezőleg: a születések gyéirülése, ennek magyarázata és megakadályozása foglalkoztatja a tudósokat és az államférfi- aekat. Her—bent Spenceri) a fajfenntartó erő csökkenését egyenesen épen a kultúra fejlő- désével magyarázza. Elmélete szerint ellen- tét van az egyén és az ivadék közt: minél több energiát fordít az egyén saját szükség- leteinek kielégítésére, annál kisebb az utó- dok létrehozását szolgáló képessége. Mint—

hogy pedig a kultúrember igényei sokrétűb—

bek, többfélék és fínomabba—k és így kielé—

gítésük a saját egyéniségét alaposabban igénybe veszi, :szükségképen megcsöklken fajfenntartó törekvése és ereje. Gini, a ki- tűnő olasz statisztikus szellemesen fejleszt-i tovább a Spencer-féle elméletet és azt társa- dalmi háttérrel bővíti?) sőt bizonyos össze- függésbe vonja Malthus tanításával. Sze—

rinte, amint az embereknek, a fajoknak is van ifjú, érett és öreg kora. A fejlődésben nem korlátozott, kezdetleges népek szapora- sága nagy: Darwin elmélete szerint a nagy szaporaságú ősöktől származó ivadékok szaporasága is jelentős. Ez aztán idő mul- tán a megélhetés nehézségei miatt (és itt kapcsolódik össze Gini tanítása a Mal—thusé- val) telítettségre és a társadalmi szervezet komplikáltságá—ra 'vivszen. A telítettség ki- vándorlást vagy háborút szül s a biológiai értelemben legerősebb egyedektől fosztja meg a fajt. A komplikáltabb szervezet pedig magasabbrendű társadalmi osztályok kiala- kításával és az egyéni igények növekedésével, tehát Spencer elmélete szerint a propagatív képesség csökkenésével jár, —— előbb tenmé- szetesen a kultúráltabb felsőbb rétegekben már azért is, mert ott szűkebb körre lévén az egyedeknek, nagy a homogenitás a házas—

társak közt, ami Darwin tanítása szerint nem kedvez a termékenységnek. A Spencer és a Gini elméletét támasztja alá Miss Brow- nellne-k az a megállapítása, hogy a neuras- thenia lefokozza a propagatív képességet.

kimutatható a születési arány csökkenésé-

1) Principles of Biology. 1.894.

2) Gini: Population. Lectures in the Harris Foundation. Chicago. 1929. Idézve: Tihomzpson i.

m. és Pált—Rivers: Problems of ;Potpulation. Lon—

don, 1982.

ar

6. szám. —444-—

nek és az idegbetegs-égek elterjedésének tte—

rületi egybeesésef)

És ma valóban azt látjuk, hogy ——— ki-

sebb kivételeket nem tekintve % általában a fejlettebb kultúrájú országokban sülyedt helyenkint ijesztően mélyre a születések szá—

ma s olyan jelenségeket állít elénk és olyan jövőbeli lehetőségekkel fenyeget, amelyek több irányban is végzetes k—Övetkezése—kkel járhatnak: az emberiség haladását, a fehér faj felsőbbségét, Európa államközi egy—en- súlyát és békéjét veszélyeztetik és a magyar- ság jövendője érdekében is cselekvésre kell, hogy serkentsenek. A mult században még csak Franciaországra mutogattak ujjal, mint a n—eomalt'husianista gondolkodás leg—

tanulékonyabb kialakítójára, a 90-es évek óta azonban w- talán az egy Németalföld ki- vétele rel —— egész Nyugat—, Észak- és Közép- európa népesedése megingott. Állazlnaiban az utolsó 5 év átlagában 16—20 születés esett minden ezer emberre, —— az angol anyák 200.0()0—rel, a németek majd 450000- rel kevesebb gyermeknek adtak életet 1930—

ban, mint tíz évvel ezelőtt.

És nem sokkal áll jobban az Északame- ritkai Unió sem. Nyers születési hányadosa, amely :már az 1921ww25. évek átlagában is csak 22'50/00 volt, 1932-ben 17'40/00-re hanyat- lott. Dublin2) kimutatta, 'hogy a változó kor—

megoszlás zavaró tényezőjének kiküszöbö—

lésével megállapított valóságos születési arány alapján a születések száma már nem több a haláltozásokénál.

Sőt a valóságban még sötétebb a fehér faj kultúráltabb államainak népesedési jö- v—endője, mint ezekből a számokból látszik.

A halandóság erősen le van már bennük szo- rítva, ennek következtében ma a fogamzásr—a képes korú nők száma és az idősebb korosz—

tály telített-sége aránylag nagy. Az aggok nö—

vekvő száma azonban a halandóság növek- vését fogja a jövőben magával hozni. Ez Franciaországban már is bekövetkezett, az utóbbi évek nyers születési hányadosánalk látszólagos javulása ellenére is, amit az ide- genek a—ránylag nagy száma okoz. Arányuk a népesség 6—7%-át alkotja s minthogy többnyire pro—pagatív korúak és valószínű—

leg nagyobb propagatív képességűek is, mint a benxszülőtxtek, — emelik a születések számát és csökkentik a halálozások arányát.

1) Brownell J. L, ,,The Signi-ficance of the

Decreasing Birth—rate. Annales Americ. Aoad. Pol.

ami 500. Sc. 118914.

2) Dublin: The outlook for the Biurth-rate. Pitt-Rivers i. m. 115. ].

American

1834 1932-ben pl. ezer franciára 16'2, idegenre 23'1 élveszületés esett.!) A tiszta születési hányados azonban egyre hanyatlik: 1900—

ban 146, 1920-ban 127, 1926-ban 116, 1930—

ban 110 törvényes szül-etés esett ezer 15—49 éves házas nőre. Éppen ezért Franciaország népességében már megkezdődött a csökke—

nés és 1960-ban kétmillióval lesz kisebb a népessége a mostaninál. Rövidesen követi példáját Belgium is. Anglia népessége 1950—

ben, Németország-é 1960—ban éri el a ,,pla—r fondu-t (kb 70 millió 111), onnan kezdve csökkenés várható.

Ugyanezt a szomorú perspektívát vetíti elénk a kérdés másik oldalról: a házasságok termékenységének szempontjából történő vizsgálása. Ez a termékenység megdöbben—

tően csökkent ————- Németalföld kivételével ——

egész Nyugat-, Észak— és Középeurópában.

1928-ban egy-egy házasságra Németország—

ban 2 gyermek esett és ennél csak alig vala—

mivel több (2'2-m—2'2) Belgium-ban, Francia- országban és Angliában?) Már pedig csu—

pan ahhoz, hogy a népesség változatlan ma—

radjon, legalább három gyermeknek kell egy házasságból származnia: kettő pótolja .a szülőket, a harmadik pedig a fiatal—korban elhaltakat és házasságra nem lépőket. Az említett országokban tehát már nincs az utánpótlás biztosítva, még ha az özvegyek és elváltak újabb házasságai valamit javíta- nak is a házassági termékenység alacsony átlagain. Másfelől azonban olyan államok—

ban, ahol a lakosság majdnem fele elhal, mielőtt házasságra lépett volna, három gyermek sem elég a létszám fenntartására sem s a normális szaporodás legalább 4 gyermekes átlagot kíván. Sajnos: Magyar—

ország is ebbe a csoportba tartozik, nagy gyer'mekuhalandósága miatt. 1932—ben az el—

haltak 34%-a hét évesnél fiatalabb volt s a hét évesnél idősebb korban, de még a házas—

ságra lépés előtt ellhaltak aránya 46%. Ha most még mérlegre tesszük e megállapí- tást más oldalról megerősítő azt az adatot, hogy a gyermekeknek még 6()%-a sem ma—

rad meg az anya haláláig?) még annak szá- mításba vételével is, hogy egy részük már házas volt, mikor elhalt, arra a következte- tésre kell jutnunk, hogy még 4 főnyi átla- gos házassági termékenység sem biztosít ki-

1) Bulletin de la Statistioue Générale de la France. Juillet—Septembre 1933. 526. ].

§*) Buudhuin: ljavenir de la population belge.

Pitt-Rivers i, m_ 242. l.

3) Kovács Alajos: Az egyke és a népszaporo—

dás. Magyar Statisztikai Szemte 1923. 71. l.

6. szám. — 445 — l934 elégítő természetes szaporodást. Az Észak- Európa a XIX. század folyamán a román

amerikai Unióról pedig az imént idézett Dublin állapítja meg, hogy a mai anyák ——

kevés kivétellel —— már csak félannyi gyer—

meket hoznak a világra, mint nagyszüleik s Hankins') közlése szerint ma hatszor ak- kora a meddő házasságok aránya, mint a XVIII. században.

A fehér faj vezető államainak 16—20 ezrelékes születési arányával szemben Ja- pánban 33, Brit-Indiában 33, Egyiptomban 44 születés esik évenkint ezer lélekre. Igaz, hogy a halálozások nagyobb száma részben lerontja a születések szaporaságát s ahol a

születések 400/0015 arányával szemben

300/00 a halandóságé, wépúgy IDO/vo a születési többlet, mint ahol 200/oo-es születésből 1()%0-t visz el a halandóság. Azonban mégis nagy különbséget takar az eredmény szám- szerű egyformasága. Az előbbi társadalom hatalmasabb fajfenntartó képességére és biztosabb jövőjére lehet következtetni: a születések csökkenő számát a (kultúráltabb társadalmakban nem sokáig ellensúlyoz- hatja a halandóság megfelelő csökkenése, hisz a halandóság nem. szállhat egy bizo—

nyos mérték alá, ami a születések további gyérülése esetén népesedési deficitre visz.

S ha az abszolút számok világosságánál nézzük a helyzetet, azt látjuk, hogy míg egész Európa egy évi születési többlete 6 millió, az Északamerikai Unióé és Kana- dáé együtt alig több mint egy millió, ——

Brit—India egymaga 222 millió, Japán

;majdnem egymillió fővel szaporodik ter—

mészetes úton, — Kína 430 milliós népes—

ségétől pedig, amely fölöslegét máris a vi- lág minden tája felé kénytelen kiönteni, normális időkben legalább évi 4——5 milli—

ónyi szaporodást lehet várni, s megkétsze- reződést 50 év alatt,

Míg tehát a színes fajú népeknél az élet- erő forrása bőséges 'suglarakban hozza a fel- frissülést, ez a forrás az angolszász és rész- ben -a latin népeknél egyre vékonyabban szivárog s ha meg nem újhodik, igazán szá—

molnunk kell a ,,színes veszedelenfimel s

a Spengler—féle ,,Unte—rgang des Abendlan- des" bekövetkezésével biológiai értelem- ben is.

De magán a fehér faj uralmi határain belül is az egyes népfajok szaporodásának eltérő üteme Európa hatalmi súlypontját is végzetessé válható eltolódással fenyegeti.

1) Hankíns: Has the reproduktive power of Western Peoples (teelined? Pitt-Rivers i. m. 186. l.

fajok rovására ger—manizálódott és szlávo—

sodott. Burgdörferl) megállapítása szerint, amely egyébként nem egészen pontos, mert nem a nemzetiségeket veszi számításba, hanem az államokat, tehát a nemzetiségileg tagoltakat is egységesnek tek—intve zsorozza a hegemóniát vivő fajok kategóriáiba, ——

]810-től 1910-ig a román államok népességi aránya Európában egyhamnadról egyne—

gyedre hanyatlott, a germánoké 31-6%-ról 34%-ra, a 'szlávo'keé 34'7—ről 41'7%-rva emel- kedett. A háború után a germán jellegű ál- lam—csoportok népességének fejlődés-e visz—

szaesett: 1930-ban (149 millió) kisebb volt, mint a háború előtt (152 millió), részben né- met és osztrák-német területek elcsatolársa, részben a nagy háborús vérveszteségek miatt, de kétségkívül a születési arány ama nagymértékű csökkenése következtében is, amelyről már szóltam. Ezzel szemben a csehek kivételével a szláv faj p—ro-pagratív ereje ezideig általában töretlen. A nyugat-, észak— és középeurópai államok 16————2O%0 közt váltakozó születési arányával szemben az 1926—30. évek átlagában:

Lengyelországban 32'2, Bulgáriában 32 *7,

Jugoszláviában 339 %o volt a szüle- tési hányados. Oroszország 44%o-es születési arányszáma pedig több mint kétszerese a német, francia, angol születési hányados- nak s természetes szaporodása nagyobb ha- landósága ellenére is többszörösen felül—

múlja az említett álla—mokét. Csupán Orosz—

ország, Lengyelország, Jugoszlávia és Bul- gária születési többlete 70%-kal haladja meg az európai germán és román államokét.

A fejlődésnek ez a menete —— ha tovább tart —— arra az eredményre vezet, hogy a szláv államok népessége egy emberöltő múlva: 1960-ban Európa lakosságának a.b—

szolút többségét fogja alkotni?) s akkor áll majd világrészünk előtt lebírhatatlan nagy—

ságában az a szláv veszedelem, (amelynek elhárítása a háború előtti Európa hatalmi egyensúlyi politikájának egyik vezetőelve volt.

Az európai hatalmi súlypontnxak ez a fenyegető eltolódása kelet felé hazánkat földrajzi fekvésénél fogva is igen közelről érinti. De még közvetlenebbül nyugtalanító sőt aggasztó jelenség az, hogy *a fajfenn-

1) Burgdörfer: Vol'k ohne Jugend, Berlin, 1932.

73. l.

2) Burgdör/et: i. m.

co

376. l.

6. szám. —— 446 —— 1934 tartó erő sorvadása —— .sajnos —— évtizedek men kívül hagytam. Számuk a népszapo-

ótia kikezdte a magyarság testét is. És —— rodás mérlegén nem sokat nyom: az élve—

bár szerencsére jelentős erőtartalékaink szülöttek közt elfoglalt 9%-os arány'számuk—

vannak _— e sorvadás következései máris ve- szedelmesek. 1920-ban még 250000 élveszü—

letés történt a trianoni Magyarország terü- letén, az 1926—30-as évek átlagában már csak 220.000.1933-ban nem egészen 190000.

A nyers születési hányados is ennek meg-

felelöen siklott le 31'40/00—ről 21'5%0-re. Pe—

dig az egész [népességhez viszonyított

nyers születési arány hanyatlása nem mu—

tatja eléggé világosan a sorvadás mértékét.

Magyarországon ugyanis agrár-jellegénél fogva sokan élnek házasságban: a 15 éves—

nél idösebb férfiak több mint 60%-a házas, míg pl.

Ausztriában 47 '7 %

Svájcban 50'4 ,,

Olaszországban 54'1 ,,

Belgiumban 55'2 ,,

Németországban 57 '7 ,,

ez az arányf)

És e sok házasságból —— ha egyenkint

nem nagyon termékenyek is —— összesen mégis aránylag sok gyermek születik. Tisz—

tábban látjnvk ennélfogva a propagatív erők működését és élesebb lkörvonalakkal bon- takozik ki előttünk a hanyatlás képe, ha a születések számát nem az összes népesség—

hez, hanem annak ahhoz a rétegéhez viszo- nyitjuk, amelyből a születések sarjadzanak, vagyis a 15—49 éves korban lévő nők szá- mához. Az 1900——01 évek átlagában Nagy—

magyarországon ezer 15 ————— 49 éves korú há- zasságban élő nőre még 218 törvényes szüle- tés esett, a trianoni Magyarországon 1920——

1921 átlagában már CS'th 188, —— az 1930 1931 évekéxben pedig nem egészen 135. Tíz év alatt tehát 287044:er hanyatlott a házassá—

gok termékenysége.

Törvényhatósági jogú városainkban, amelyek lakossága társadalmi és gazdasági helyzete miatt idősebb korban és így csök- kent propagatív képeséggel lép házasságra s ahol ez okból a házasságok tartama is rö- vid-ebb, a törvényes születések tiszta hány—ia—

dosra az utolsó tíz év alatt 126'4—1'6'1 9639/00- re hanyatlott s ma már alacsonyabb, mint

Franciaországban, ahol —— mint láttuk w—

1930 31-ben 110 volt.

A törvénytelen sziiletéseket a fajfenn- tartó erő megítélése szempontjából figyel-

1) Apereu de la démographie des divers pays du monde. (Az Institut International de Statistigue kiadványa.) La Haye. 1932. IX. 1.

kal Európában a középen állunk. A tör-r vénytelen szülöttek aránya az vélveszülöt—tek iközt:

Ausztriában 26%

Svédországban 16 ,,

Németországban 12 ,,

Cseh-Szlovákiában 11 ,,

Dániában 11 ,,

Romániában 9 ,,

Franciaországban 8 ,,

Norvégiában 7 ,,

Belgiumban 6 ,,

Spanyolországban 6 ,,

Angliában 5 ,,

Olaszországban 5 ,,

Svájcban 4 ,,

Hollandiában 2 ,,

Bulgáriában 1 ,,

De meg a törvénytelen születést nem lehet a fajfenntartás szemüvegén át nézni, már csak azért sem, mert alakulására olyan tár- sadalmi (gazdasági, jogi és egyéb) ténye—v zők vannak befolyással, amelyek országon- kint különböznek, sőt ugyanazon országban is rövid idő alatt erősen érezhető hatással változnak. (Bajorországban pl. 1868—ig a községi elöljáróság megtilthatta a napszá- mosoknak a házasságkötést, —— nehogy gyermekeik eltartása ,a községet terhelje:

ennek a tilalomnak nagyszámú vta'dsházas- ság es törvénytelen gyermek lett a követke—

zése. A tilalom megszűntével a törvénytelen ..

szülöttek aránya 1[y,—ről 1tm-re szállt alá.) Azonkívül a törvénytelen gyermekek a faj—

fenntartás szempontjából nem is alkotnak egységes elemet: az állandó összeköttetés- ből származók közül épen annyira nőnek fel, mint a törvényesek közül, —_ a futó—

viszonyból eredők és elhagyottak halandó—

sága kvétszer-háromszor akkora, mint a tör—

vényesetké.

A propagatív erő mérésénél tehát ele—

gendő a törvényes születések megfigyelésére szorítkozni. Ez a megfigyelés különösen ak- kor ád tiszta képet, ha nem az évenkiint való zal—alkuláisukat Vizsgáljuk, hanem a há—

zas-ságok termékenységét, amelyet a néhai kiváló magyar statisztikusthőrösy József módszere alapján ma .az egész világon a házasság, tehát a termékenység lezáródása- kor: a halálozási statisztikai lap adatai—val mérnek. Ez adatok szerint az 1932. évben az anya halálával megszűnt 17.246 házas-- ságból 3.029 gyermektelen maradt, 4.287

6. szám.

pedig egy vagy két gyermeket hozott a vi- lágra.

Ez annyit tesz, hogy a házasságok 17'6%-a meddő s 24'8%—a legfeljebb két

gyermeket produkál, —— a házasságok több

mint 2/5.—e tehát a fajfenntartás szempontjá-

ból teljesen kárbav—eszett. Az 1916—18.

években a 0—2 gyermekes házasságok aránya még 38670 volt?) Egyre szaporod- nak és terjeszkednek tehát az ország terü- letén az egyke és az egyse-rendszer sötét foltjai. Ma a külön megítélés alá eső tör- vényhatósági jogú városok figyelembe- vétele nélkül trianoni Magyarország 3.406 megyei városa és községéből 2223-ban: a községek több mint 7%-ában, a születési arány 200/oo-en is alulmarad. Nagy—Magyar- ország 12.550 községe közül 1910—ben 852, vagyis 6870 volt egykés jellegűnek ítélhető.

Pedig akkor még a 25%o—es arányszámot tekintették olyannak, amelyen alul az egy- kerendszer jelentkezik. Ma már községeink túlnyomórésze e kategóriába esnék. A lé- lekszámot nézve, szembetűnőbb a rosszab-

bodás: Nagy—Magyarországon 4170 volt, ma 7% az ergyké's jellegű köz—ségek aránya, pe—

dig elveszítettük a Torontáltól Szebeníg hú—

zódó jelentékeny nagyságú oliganthropikus félkaréjt és a Gömör, Nógrád, Hont megyei

*egyk'és községek jórészét. A 200/oo—nél ala- csonyabb születési hányadosú községek egyenkint ki vannak mutatva a mellékleten.

E kimutatásból itt csak azt tartom szüksé—

gesnek megemlíteni, hogy az egykés közsé—

gek közül 60 Baranyában, 42 község So- mogyban, 28 Tolnában, 23 Zalában, 13 Vasban, 10 Veszprémben, 7 Sopronban, ö Győr, Moson és Pozsony, 4 Komárom és Esztergom, 2 Fejér megyében fekszik, _ a 223 egyikés község közül tehát 194 a dunántúli vármegyékben terül el.

A 223 egykés község 489164 lakosára együtt 29.532 élveszületés esik, ami 15'10/00 átlagnak felel meg. Ennél alacsonyab—b szü- letési arányt 1931—ben egész Európában csak Svédországban találunk (14'8%0). Ha v— amitől Isten óvjon —— egész Magyaror- szag születési aránya így alakulna, —— az 1026—30. évek átlagában elért 221504 születés helyett csak körülbelül 130000 születésről adhatnánk számot. * Sajnos, így is egész sora feketélliák a veszteglő vagy épen fogyónépességű községeknek. Az egyke legjellegzetesebb vidékén: Baranyában a szenttlőrinci járás 61 községéből 24—

1) Kovács A,: Az egyke és a nópszaporodás.

Magyar Statisztikai Szemle 1923. 70. ].

——4l7——— 1934

ben, a siklósi járás 51 közs—égéből ugyancsak 24-ben kevesebb volt 'a szü—

letés, mint a halálozás az utolsó tíz eszten- dőben. Országos átlagban a vármegyékben meghaladja a 13%-ot a 6 évesnél fiatalabb gyermekek aránya, —— az egykés községek- ben néhol még a 7%-ot sem éri el. Ezek- ben a községekben nem veri fel az utcák csendjét a vígan játszó apróságok lármája, a házak táját némaság üli meg, a szivet pe—

dig az a nyomasztó kérdés szorítja el: mi—

csoda sors vár az ivadék nélküli népre?

Szabad—e ölbetett kezekkel néznünk: ho—

gyan keskenyedik egyre és egyre az az alap, amelyen a népesség kortagozatá'nak egész piramisa, a jövendő reménysége, lelki és fizikai ereje, munkássága, hadserege, értel—

misége fölépül, sőt ,a nemzeti géniusz egész teljességében való kibontalkozász'mak lehe—

tősége is? Mert az egyke nem csak számszerű veszteséget jelent. Ha a gyer—

mek egyedül van a családban, nem csak testvéreitől fosztódik meg: de ben- nük a legjobb. pedagógiai eszköztől, a társasvéletre való neveléstől, a küzde- lem szükségétől is. Elkényeztetődik, el- puhul, nem fejti, ki a létért való harcban szükséges képességeit, a ,,survival of the fittest" társadalomformáló hatalmas elve nem érvényesülhet. A társadalom megbe- csülhetetlen értékekkel marad szegényebb.

Ha Buonaparte Károly ajaceio—i ügyvéd és felesége: Ramolini Laetitia az egy gyermek—

rendszert követték volna: a világ nem is- merte volna meg Napoleon zse'níjét és Európa története talán egészen másként fordult volna. S —— helyesen utal rá Burg- dörfer: a világ meg lett volna fosztva Bach, Richard Vw'agner, Dürer, Rembrandt, Kant, Nagy Frigyes, Blücher, Bismarck és egész sor tudós, államférfi, költő és művész lángelméjétől, ha szüleik az egy- vagy két—

gyermekrend'szer hívei lettek volna?) Ne- künk, magyaroknak, pedig e rendszer mel- lett nem lett volna Széchenyi lstvánunk, Deák Ferencünk, Jókai Mórunk, Arany Jánosunk, Madách I—mrénk, ahiszen— Szé—

chenyi, Jókai és Madách Ötöd-, Deák heted- szülött vol-t, Arany pedig tizedik gyermek.

De ha nem gondolunk is e kimagasló or- malira az emberiségnek és nem akarunk is érvelni egyes fajbiológnsok ama nézetével, hogy az elődökben lappangó értékes tulaj- donságok csak a 3-ik, 4-ik, vagy 5—ik gyer-

mekben bontakoznak ki teljesen, —— az a mennyi-ségtsan alapelveiből következik, hogy

1) Burgdöriel': i. m. 616. l.

6. szám. —— 448 —— 1934 Községek és városokymelyekben a születési arány ezer lélekre 20-nál kisebb. ')

Communes et villes mi la natalité est de moins de 20 pam" 1000. 1)

; r ! !

Lélek- Élve- l: Lélek- Elve-

. .. , .. . : ..1 , , , ., , .. , M! , .A! t'

Varmegye, 13135: kozseg ;;ám Ngáxiszázs CVmegw W? komg t ; gum NI

Comitats arron issements et ozm— 0/rm omimtg, arron issements e- ; ogu- %

' . l t' 1928—31 ! lattan 1928—31

communes 2) (330; átlag communes 2) ; 1930 átlag

moyennes ; moyenmzs

Dunántúl —— Transdanubie ; Szentlőrinci járás_ §

Baranya, .vm. , Babarcszöllűs 229 17'6

Baranyauurz Jams. Bece'fu 319 13'6

Pécsdevecser 259 135 Bogdása . 716 17'3

Pócsa 371 176 Botykapeterd 659 16"?

Újpetre 1.298 187 ()sonkamindszent 233 150

Gerde 683 13'8

Ilegyháti járás. Kákics 539 19-1

Sásd 1.360 173 É?tad,fa iii %;

, , 4 luscsany

Folu 299 133 . , l .

Vázsnok 278 18 3 MM %% 7 5

Magyarmecske 33? ÉS"?

, , . , _ , . Nagyváty 7'8

Pecsz lazas. Oszró 499 125

Bosla 286 175 Pécsbagota 165 18'4

Egerág 873 19'1 Rózsafa 572 188

Garé 447 124 Sellye 2.164 188

Husztót 245 154 Sósvexrtike 384 166

Keszü 527 18'0 Surnony , M 525 163

Kökény 599 17'2 Vásárosszentgál 588 15'8

Málom 497 184 Zók 323 132

B egenye 307 1 772

Szőkéd 628 196 ' , .,

Feler vm. ;

Pécsváradi járás. Va'lí járás.

Mal'ftonrfa 351 17'1 Diósd 1.047 187

Óhánya 357 14'3 Kuldó 183 154

Pereked 376 19'6

" ,; ; 615 191

Zengm dd ony Győr-Moson és Pozsony vm.

Siklósi járás. Magyaróvári járást

Besence 252 61 Fekeleerdő 876 19'8

Csarnóta . 261 127

Czinderybogád 227 154 , . . ., ,

Diósviszló 874 19'1 Sokoroaljaz ]ams.

Drávacsehí 402 12'8 Mérges 2íL3 191?

Drávacsepely 416 18'7 Ómalomsok 259 17'6

Drávaszerdahely 319 111

Egyházasharaszli 498 179 , W. _. . y_,._v ., ,_

Hegyszentmárton 728 7.7 Tosslgetcsllzzlloll jaras. )

Ipacsfa 361 18'8 Rábcakapi 423 109

Kásád 686 19'6 Vének 241 19'1

Kémes 444 180

Kisharsány 562 18'2 Győr tjv. , 50581 19198

Lúzsok 289 9'5 i

Mally — 675 16'3 Komárom és Esztergom vm. '

Nagytótfalu 474 114 * . ,,

Ózdfalu 394 19-9 ESZtCI'gOHIl Jutás. ,

Sámod 283 14'8 Pilismarót 1.768 É 19'8

Siklós . 5.740 18'1 Sütlő 1.504 ' 17'0

Síklósnagyfalu 476 178

Terehegy 465 149

1) E kimutatás csak azokat a községeket (városokat) sorolja fel, amelyekben a születési arány az elözö (1924—1927) négyéves átlag szerint is 20-on alul volt, tehát amelyekben az egykés jelleg állandóságot mutat. —— Le tableau ne comprend gue les communes (et villes) caracte'rise'es par le fait gue les familles á enfamt unigue y sont trés nombreuses; ll natalite' mag/enne y a été, pendant les guatre années préce'dentes (1924—27), également au—dessous de 20 pour mille.

2) Vm. : comitat. — Járási: arrondisscment. —— ij. :: ville autonome.

6. szám. -— 449 —— 1934

. . L'l k- Élve, , ., .. . Lélek- ÉP"?

Vármegye, Járás, közseg sZáem NÉÉÉZÉÉS Varmegye, pris, kozseg ;zám Niílaliítg'lsts Comitats, arrondissements et POPW 0/09 Comitats, orron issements et OPU- /oo

communes tig; 19533; communes Ziggy 12351

moyemws movmnes

Tatai járás. Szigetvári járás.

Dad 1100 18'3 Balsai 180 14'3

T' , 5.3'88 15-4 Bürüs 314 12'8

ovams O Kisdobsza 370 196

Kistamási 194 182

_ Magya-led 262 125!

Somogy' 'v1,n Magyarújfalu 250 16'9

Barom jaras. Somogyapáti 545 15-1

, " Szörény . . . 191 8'1

D . , 1. 37 * .. . .1

Diáízgámony 310 % ;Ptszentgyorgy 333 ;;g

Erdőcsokonya 2.032 188 Ámor ' ' ' O

Istvándi 1.012 16'6

Komlósd 398 18'8 Tabí 'árás

Péterhida 523 145 ! "

Rinyaújnép 349 16'9 Teleki 464 146

Somogyvisonta 965 133

_ Sopron vm.

Csurgól járás. _ _, ,

Csepregz Jams.

Alsok 775 15'7

Csurgó 4.869 196 NVOPOY 455 17'2

Nemespátró 820 187 (,§er . ,, . 191 152

Porrog 656 131 Németzsxdany 237 1/'6

Igalí járást Csornai járás.

B" " . Rábaszentandrás 749 1832

Iglgslsu 2334 ggg Sopronnémeti 644 1997

Ka—pospula 610 16'9

Kazsok 547 165 , - ., ,

Somogyacsa 1.132 187 Küpuva" laws'

Vásárosfalu 270 19'3

Kaposvári járás.

Soproni járás.

Hedrehely 1.267 18'3

Kisasszond 385 189 Sopmnszécseny 315 19'6

Magyaregres 790 1 7'8 _

Somogyaszaflwó 860 150 SODI'OH UV. 35.895 18'6

Szilvásszentmárton 340 19'1

Tolna vm.

Marcali iárás Dombóvári járás.

_ ' Dombóvár

Nemesklsfa'bld , - 281 17'1 Lápafő 8.984 15-5

Somogyfeheregyhaz 410 198 Nak 421 174

Somogysg'lmsog 1.005 160 Szakcs 1.226 16"?

SomogySImonyl 436 11'9 2.860 164

Szőkedoncs 751 1592

Központi járás.

Nagyatádi járás. Báta

Bátaszék 3.689 13'6

Csököly 1.729 162 Harc 7.336 14'5

Görgeteg 956 17'8 Öcsény . . . . . 942 19'1

Kisubajom 891 14'5 Sárpilis . . a . . . 3438 114

Nagyatád 4.587 18'5 Sióagárd 931 17'9

1.935 1419

6. szám. —— 450 —— 1934

, . , .. , Lélek- Élve-, , , , _ Lélek- Éve-,

Varmegye, Járas, kozseg szám NÉSZLIÉZÉZS Varmegye, Janis, község ;zám NÉSZÉ'e/ffíts ,, Comitats arrondissements et POPu- %o Comitats arrondissements et MW 00

'communes 1(15551t' 1928—81átl ag ,communes z%%"t' 1928—31átlag

moyemms moyen'nes ,

Simontomyai járás. Enyingi járás.

Kaflxaznó . . 888 105 Balatonszabadi 1786 1 7 '1

Keszőhidegkút 788 16'4 Csajág 958 17'3 lé

Nagyszékely 1.998 16'1 x

Számzd 831 16'3 Pápai járás.

Varsad 1.191 1024 McarcaItő 1.244 182 -

Tamási járás. Veszprémi járás.

Értény 1.515 131 . -

Felsőnyék 1.313 190 Mencsmly 599 173 *

Kánya 1.055 18'3

Nagykónyi 2.177 16'9 Zala vm.

Nagyszokoly 2.005 17'7 , . f, ,

Pincehely 3.663 13'8 AISOIeMW' Jam—

Szakály 1.760 1.3"? Alsószenterzsébet 329 98

Tengőd 1.186 191) Baglad 271 10'1 —

.. , . A, , Belsősárd 244 1832

Volgysegl ]aras. Gsesztreg . . 1.211 16'8

Izmóny 890 139 Felsőszenteurzsébet 168 1021

Kéty 1.036 8'6 Kerkapéntekfalu 218 11'b

Ladomány 148 14-5 Lendvajakabfa 295 12'7

Szálka 1375 159 Márokföld 230 186 ,

Zomba 1374 118 Nemesnuép . . . 499 154

Szentgyörgyvölgy 1.193 17'2

Vas vm. B I __ d' _, ,

Celldömölk-i járás. 1 amon?!" ! m'as' 283 185

Kemenesszentmárton 282 11"? Ha atonudw ari

NemesL;eresztur. ', ' "!193 199-* Keszthelyi járás.

Körmend—németújvári járáx'. KCSZÚICIY 10.644 160

Ispánk . . 241 173 ,, 4 — - .,

Rempehollós 356 186 .x agymmzsm más" , ,

; Balatonmagyaród 1.235 15'3

Kőszeg—íclsőó'ri járás, FüZVÖng 306 146

, , , Kiskom—árom 1.933 16'1

Lukacshaza 189 1473 Zalakaros 791 II:/%

Pusztacsó 300 1 714

S Pacsai járás.

! tí ' d- : '

zen go hajzírázsmms ombun Kisrada 881 139

, ' Misefa 322 157

Kotarmany 159 13-93 Nagymda 876 182

M3ÉYarszombmfa 412 170 .. . ., ,

Senyeháza 461 139 Sumegz ]aras.

S'zomoróc 208 835 Hetyefő 208 15'2

Velemér

393 13'5

Zalaszentgróti járás.

Szombathelyi járás. Dötk 163 193

F 1 '! (a 3-

KÉÉÉÉI ma 9 ?g; 13; Nagykanizsa mv. 30.869 188

"" ' Zalaegerszeg mv. 13.072 19'8

Veszp rem vm. Bács—Bodrog vm.

Devecseri járás. , . ., ,

D 13 Bacsalmás: garas.

a rony . . A A 741 193 K b ' * 3.056 19-7

Egeralja 470 183 un 853

Karakószörcsök 569 188 , -

Kiskamond 393 14-2 Bekes_ ""

Kisszőllős 440 14'0 Szarvasz latas.

Somlóvecse