4. szám.
—332— 1935
mezőgazdasági számlálási jelentései az ő tollából származtak.
Bele—ta (3. Ramon (Mexikó, szül. 1901), Mexikó hivatalos statisztikai szervének főigazgatója, a mexikói egyetem közgazdaságtan tanára. Hivatalos statisztikai munkálatokon kívül főleg pénzügyi, mezőgazdasági és szociális tárgyú dolgozatokat írt.
Boldrini Marcello (Olaszország, szül. 1890), a m'ilanoi egyetem statisztikai iskolájának (intézeté- nek) igazgatója, a padovai egyetem demográfia tanára. Hatalmas irodalmi munkásságából legfő- képen nagyobb biometrikai, antroprometriai és né—
pességi tanulmányai, valamint demografiai elő- adásai és statisztikai tankönyve említendő meg.
Dar-mois Georges 1888),
a valószinűségszamítás professzora a Henri Poin- caré Intézetben (Sorbonne), a párizsi egyetem sta-
tisztikai intézetének pedig shallliszttilk—a tanára, aki különösen matematikai statiszikvai ikézilkönyvével,
,,Statistigue et Applications" c. legújabb bevezető- (Fuaneiaország, szül,
jellegű művével és más matematikai statisztikai vonatkozású munkálataival vált ki.
Dieulefoit Carlos E. (Argentina, szül. 1898), a statisztika egyetemi tanára és az egyetemi sta—
tisztikai intézet igazgatója, több népességelméleti,
biometrikai, matematikai statisztikai
tikai közgazdaságtani cikk szerzője.
és matema-
'Galvtmi Luigi (Olaszország, szül. 1878), az olasz Központi Statisztikai Intézet tanulmányi osztályának vezetője, a nápolyi felső közgazdasági intézet statisztika tanára. Főleg demografiai ta- nulmányaiban a mennyiségtani módszer kiváló alkalmazójának bizonyult; mennyiség—tani beveze- tés a statisztikai módszerek kutatásához
nagyobb alapvető könyve is megjelent.
Geary Robert Charles (Ir szabad állam, szül, címen
statisztikai osztályának vezetője. Az írországi gü—
mőkórhalandóságról nagyobb tanulmányt írt, a legnagyobb előszeretettel azonban módszertani kér—
désekkel foglalkozott. *
Harmaja Leó (Finnország, szül. 1880), a nép—
jóléti minisztérium szociális kutató-osztályának ve—
zetője, a Magyar Statisztikai Társaság külföldi tiszteletbeli tagja. Nagyobb könyveket és cikkeket írt a finn könyvtárak statisztikájáról, az alkohol—
fogyasztásról és -kereskedelemről, Finnorszag vám—
politikájáról, a világháború hatásáról Finnország közgazdasági és társadalmi életére stb.
Madhava K. E. (Brit—Kelet-India, szül. 1899), a statisztika egyetemi tanára. A matematikai érték—
elmélet, valamint az üzleti previziók c. tanulmá—
nyokon kivül főleg matematikai vonatkozású egészségügyi problémákat dolgozott fel szakiro—
dalimi munkáiban.
Mc. Pllee Edward Tannack (Ausztrália, szül.
1869), az Ausztráliai államszövetség vezető hiva—
talos statisztikusa, a melbourni egyetem közgaz- daságtan tanára. Szenkesztője az ausztráliai év—
könyvnek és a statisztikai zsebkönyvnek. Az árak- ról és állami pénzügyekről szóló dolgozatai is jelentősebbek.
Rhodes Edmund Cecil (Nagy—Britannia, szül.
1892), a londoni egyetemen a statisztika tanára, a
,.Population" c. folyóirat szerkesztő—kiadója. Szá—
mos biometrikai és népességelméleti tanulmánya s elemi statisztikai módszerek 0. nagyobb könyve jelent meg.
Wicksell Sven Dag. (Svédország, szül. 1890), a lundi egyetemen a Statisztika professzora és a statisztikai intézet igazgatója. Művei felölelik a m—ennyiségtani, demográfiai és intellektuális sta—
tisztika területét. Adalék a formális népességelmé- letekhez c., valamint más elméleti jellegű könyvei a 1896), az ir ipari és kereskedelmi miniszérium legismertebbek.
Osszefoglaló helyzetjelentés.
Résumé de la situation en Hongrie.
1935 március. —— Mars 1935.
Népmozgatom. —— Munkapíac. -— 'l'ermelés. _— Kereskedelem és közlekedés. — Áralakulás. —— Pénz és hitel.
Gazdasági jelzőtábla.
Rajzok a gazdasági jelzőtáblához.
Mouvemmt de la population. — Marché du travail. —— Productioni —— Commerce et íransporís. — Mouvemení des prix _ Monmu'e el crédit.
Tableau économigue.
Graphígues au tableau éconamigue.
Résume'. Nous présentons les clziffres relatifs
á mars 1935:
Le mouvemenl de la population n'o pas été
faoombi'e. Le vivaufes o
augmenlé, mais la mortalité s'élcvait trés considé- rablement, passaui de 154 pour 1000 ("1 18'8. Pen- dontt les troís premiers mois de l'année, le nombre des décés'a dépassé de 4.783 celui de la méme
IlOIIlbI'C (ICS naissances
période (le liannée précédenl'e. Ifoccroissement nature! de la population est tombé d 36 pour 1000 conlre 8'4 pour 1000 l'mmée prévédenle.
Par suite de causes saisozmiéres, le nombre des chómeurs (: baissé, accusant une régression de 5800 par rapport au chi/fm d'e fuévrier. A l'exceptíon de I'íudustrie de lyolímentaíion, le chómage a dér-ru dans toutes les branclms industrielles. D'aprés les
4. szám.
—333—-
1935chiffres des Bureauac de placement publics et privés, il y eut, sur 100 ofi'res de travail, 348 demandes contre 375 au mois précédent el 278 en mars 1934.
Bien gue la production du lignite ait diminué de 610 mille (] (—10'8%) par rapport au mois pré—
cédent, elle a dépassé de 307 mille (] (%6'5'76) le chiffre de mars 1934. Pour les trois premlíers mois d'e Ilanne'e, elle a été supe'rieure de 2'5% () celle de la méme période de liunnée précédente. Pen—
dant le premier trimestre, la production du mine- rai de [er a augmente' de 227 mille (; (—l— 180'5%) par rapport au chiffre correspondant de Pannée derniére. La production de la fonte a a/finer a diminué de 7'2%s comparativement a mars 1934, mais pour les trois premiers mois de [*annle'e, elle a dépassé de 111 mille a (—l—34'7%) celle de la meine épooue de lianne'e préce'dente.
Les importalions ont representé 29'4 millions de pengős; les exporta'tions, 40'8 millions. Pour les lrois premiers mois de llannée, la balance du com- merce extérieur s*est solde'e par un excellent de 158 millions de pengős, (]ui accusait une ruégression de 5'9 millions par rapport a Il'exce'dent de la méme période de Ifanne'e préce'dente.
Panni les importations de mars dernier, celles des matieres nécessaires a ljindus'trie accusent, en ouantite', comparativement aux chi/fres correspon—
dants de liannée précéd-ente, une augmentation essentielle: —l— 51% pour les pátes a papier; $22%
pour les métaux bruts; %— 15%— pour la houille. Mais les importations d'huile minérale ont fort baisse' (— 47%). Pour les importations de demi—produits, on constate, au point de vue de la guantite', une augmentation guant aux fils de soie artificielle (—l—
21'0%—) et aux fils de coton (% 14'0%). En ce gui concerne les importations d'objets fabrigue's, il faut mentionner oue celles de tissus de coton ont augmente' ($12'0%) et gue celles de cartons ont diminué (——23'0%),
Pour les exportations de mars dernier, on con—
state une augmentation considérable pour le sain- doux et le lard (%— 3'3 millions de pengős) et pour les animaux de boucherie et de trait H—I'ő million de p.). On y remargue, par rapport au chi/fre de l'année précédente, une diminution nolable pour le from—ent (——3 millions de pengős), le seigle (—--1'2 million), les gruains de tréile et de luzerne (presoue 400 mille pengős). Cette régression a été compens—ée.
dans la balance commerciale, par les exportations industrielles, Celles-ci ont augmenté, par rapport
aux chi/fres de lianne'e derniere, de ]'2 million de pengős pour les demi-produits en fer; de 770 mille pengős pour les machines 'et appareils, électrigues et autres; de presoue de 400 mille pengős pour les peauac ouvrées.
Le trafic íerroviair'e, apres avoir accusé une re'- gression saisonniére en fé'vrier dernier, a augmente' en mars. Cependant, par rapport a mars 1934, on y voit une diminution: ——1'9% pour la guantitlé
des marchandises ——3'3% pour les
wagons charges de marchandises. ()uant aux trois
premiers mois de ltannée, nous constatons une re'- gression plus forte par rapport aux chi/fres de l'année derniere: 3'4% pour la ouantite' des marchandises; w—á'2% pour les wagons charges de marchandises.
Le trufic poslal a, du fait de causes saison- nieres, progressé, pour le nombre des correspon- d—ances, par rapport au mois precedent, ainsi (lue
lransporte'es,
pat rapport au mois de mars de Itannée derniére (4— 1'5 million). Le nombre des mandats—poste, ainsi gue leur valeur, accusait une diminution sur les chliffres du mois précédent et de mars 1934.
Depuis ce dernier, le nombre des principaux postes téléphonioues s'éleva de 10.744 et celui des abonnés de la Radio, de 13.872.
Le nombre des ve'hicules a moteur en service s*est eleve a 23.225, augmentant de 461 compara—
tivement a fe'vrier dernier et de 2.269 comparati—
vement a mars 1934. Ha mars dernier, le nombre des automobiles de ville et de tourisme slest (Él—evé de 248; celui des camions automobiles, de 19; celui des motocyclettes, de 133.
Pour plusieurs marchandises, on constalait une hausse depuis le début de 1934. En mars d'ernier, on a note' également une certaine hausse pour de nombreux articles; toutefois, ljindice des prix de gros est descendu a 85, baissant de 1 point; cette régression était du'e pour une grande part a une baisse saisonniére des prix agricoles. IXindiee du coüt de la vie s7est élevé a 894 (—l—0'6 point) par suite de la hausse des vivres; pour les autres prix entrant en ligne de compte pour cet indice, on ne constat'e pas de changement par rapport a février dernier.
Les dépóts en banoue ont augmenté de 290 millions de pengős, dépassant de 74'2 millions le chiffre du mois de mars de Ilannée derniére.
A la Bourse de Budapest, il y ent des hausses rapid'es. L'indice dtactions,
s'e'leva de 14'5 points par rapport a février dernier et de 377 points par rapport au niveau le plus bas enregistre' lyanne'e derniére.
Il y eu! 65 insolvabilités, soit 3 de plus omen févríer dernier. Le nombre des concordats prive's augmentant de 8 continuant a monter,
et judiciaires siest eleve a 64, comparativement (; février.
*
Népmozgalom. Március hóban a népmozgalmi adatok egyrészről az élveszületések számának cse- kélyebb mérvű, másrészről pedig a halálozások
41. szám.
nagyarányúnövekedlése folytan igen kedvezőtlen képet mutattak. A házasságkötések száma idenysze—
műleg hanyatlott és ennek folytán az 1000 lélekre számitott házasságkötési arányszám 3'1-del 7'1—re esett, de még így is 1'3-del állott magasabban a mult évinél. A január—márciusi időszakban összesen 17.723 házasságot kötöttek, 585—tel többet, mint a mult év azonos időszakában. Az élveszületések szalma ugyan emelkedett, de nem érte el 1934 azo—
nos hónapjának eredményét. így az 1000 lélekre számított élveszületési arányszám l'ö—del 22'3—ra süllyedt. Az első évnegyedre 48.856 élveuszülött esett, 387—rtel kevesebb, mint a mult év első három hó- napjára. A halálozások száma a tárgyalt hóba-n rendkívüli anányokat öltött s több mint 14 ezer haláleset fordult elő, ennek folytán az 1000 lélekre számí—tott halálozási arányszám a mult évi 15*4-'ről 18'8—na emelkedett. "A tárgyalt hónappal bezárólag az év eddig lefolyt időszakában 36.852 halálozási eset fordult elő, 4.783-nial több, mint az 1934. évi január-márciusi időszakban. A halálozások számá—
nalk nagyarányú emelkedése folytán a népesség mindössze 2.613? lélekkel gyarapodott, a mult évi 6.338—eal szemben. Az 1000 lélekre számított termé- szetes szaporodási anányszám 4'9—del hanyatlott és a 4tárgyalt hóban 3'5—en állott. Az elmult 10 esz- tendőben a március havi szaporodási arányszám az idei március hóban érte el a legmélyebb szintet.
Munkapiac. A szociáldemokrata és— keresz- tényszouiálista szakszervezetek által kimutatott munkanélküliek számában megkezdődött az idény- sz—erű hanyatlás.'A február hó végi tetőpon'thoz klé- pest 1.274agyel (— 5'8%—) hanyatlott a munkanélkü- liek száma, az előző év ugyanezen időszakához ké- pest 4.529 (— 17'9%—) a csökkenés. A kimutatott
munkanélküliek 60'1%—a Budapestre, 39'9%l-a pedig
vidékre esett. A férfi mnnkanélküliek száma 18.223 (87'6%o), a női munkanélkülieké pedig 2.568 (12'8%) volt. Az alábbi táblázat a munkanélküliek számá—
nak alakulását tünteti fel több évre visszamenőleg az első évnegyed végén:
Munkanélküliek Változás Száma 0lo—ban
1929 március végén 17.168 ——-
1930 , ,, 21.999 4—24'1
1931 ,, ,, 28.088 4—27'7
1982 ,, ,, 32.364 —l—15'2
1983 , ,, 30.902 — 45
1934 ,, ,, 25.320 —]8'1
1935 ,, ,, 20.791 ——1?"9
Foglalkozás szerint az elöző hónappal szemben csupán az élelmezési munlkásoknál emelkedett a munkanélküliek száma 1'2%-kal H- 997). Hanyatlás következett be azonban a munkanélküliek számánál a ruházati iparban, itt a munkanélküliek száma 39'7%u——kal (-—- 260) hanyatlott. A szállodai és éttermi alkalmlazotmaknál 22'7%a (— 371), a böripuanban
17'0% (—- 658) a vinszaesés. Csökkentés mutatkozik
—%34———
1935
azonkívül az építőiparban 12-5%. (— 4.328), a szel- lemi munkásoknál 3'3% (— 837), 'a sokszorosító- iparban 3'2%n (— 2.378) s végül a vaslparban 1'5'%
(_ 6.987).
A hatósági és ingyenes magánközvetitők tevé—
kenységével kapcsolatban meg kell említenünk, hogy a jelent—kezelt munkakeresők közül március hóban országos viszonylatban 2675 %, a fővárosban 260441 videken pedig 27'8% volt elhelyezhető. Budapesten 100 munkahelyre 353, vidéken 342, országos vá—
szonylatban pedig 3418 munkalkereső esett, az előző havi 478, 295, illetve 37'5-tel szemben.
Termelés. Magyarország kőszéntermele'se már—
cius hóban kereken 43 ezer g—Val múlta felül az
előző havit s 6'3%-os növekedést mulatott, a mult évivel szemben pedig 4'5%——;kal állott magasabban.
Az első negyedév produktuma azonban csak 1'6%—
kal múlta felül a mult év ugyanezen időszakának temelését. A barnaszéntermelés idenyszerű hanyat- lás folytán 610 ezer g—val csökkent (——10'8'%), a mult évi március havilhoz viszonyitva ellenben 307 ezer (; ( -l— 6'5%,) volt a növekedés. Az év első három hónapjának termelése azonban csak 215%-ka1 ha—
ladta meg a mult évit.
A kőszén és barnaszén termelésének első ne- gyedévi adatait a százalékos változásokkal együtt az alábbi tábla tünteti fel:
Kőszén— , , Barnaszén- ,
, Z ,
Időszak ima. tagas tanít; káli?
1928. l—Ill. 2.001'1 — 16.795'0 —
1929. I—III. 2176'2 %— 8'8 19.025.7 4— 13'3 1930. I—HI. 2.151'7 —— 1'1 16.856'5 —— 11'3 1931. I—III. 1.920'8 -——10'7 15.232'1 —— 9'6 1932. I—lll. 2.202'0 —§— 14'6 16.121'8 %— 5'8 1933. I—lll. 2.171'6 —— 1'4 14.717'8 —— 8?
1934. I—III. 2.014'8 —— 7'2 16698'9 %— 13'5 1935. I—III. 2.046'4 —l— 1'6 17.118'6 %— 25
A vasérc és vassalak ;temnelése ugyan árnya—
latilag emelkedett, a finomításra való nyersvas'é el.
lenben 6'3%1ka1 csökkent a február havihoz képest.
A mult évi március havi eredményekkel szemben azonban .a vasérc termelése aközel 150%a—os emel—- k'edést mutat, a finomításra való nyenswasé ellen-
ben 7'2%—'kal csökkent. Az első évnegyed ered- ményeit és azok változásait az alábbi táblázat tün—
teti fel:
Finomításra
tanks Vat:- valóvnyers— Valo-
1.000 (ll—ban G/o—ban 1.000118—b an v/ngan
1928. I—Hl. 529'0 —— 727'1 —
1929. I—III. 559'5 %— 5'7 898'8 %— 23'6 1930. I—III. 426'8 -—— 23'7 653'3 —- 27'3 1931. I—lll. 250'1 ——- 41'4 472'2 —— 27'7 1932, I—IH. 189'8 — 24'0 279'5 —— 408 1933. I—lH. 117'5 — 38'1 127'3 —-— 54'5 1934.I—Hl. 126'5 4;— 7'6 320'0 4—151'8 1935. I—III. 353'4 —l——179'0 431'0 4-— 34'7
4. szám.
——335——-
1935 Az év első negyedének eredményei lényegesemelkedést mutatnak a megelőző év ugyanezen időszakához képest (180'5%. Jr 34'7%).
Budapest székesfőváros elektromosműveinek árumtermelése továbbra is emelkedő irányzatot mutat. Az előző havihoz 3696—es, a mult évi már-
cius lnavihoz kepest pedig 5'9%—os növekedés mu- tatkozik. A január-marcius időszak termelése pedig 7'100-kal múlja felül a mult évit. A motorikus cé—
lokra elosztott árammennyiség lö'3%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának eredményét A nmgánvílágításí célokra elosztott ara—m mennyi—
sége erős évszaki hanyatlást szenvedett s a mult évihez képest is ál'nyatlwati hanyatlás következett be.
Kereskedelem és közlekedés. Kereskedelmi mérlegünk 11'4 milllió pengős aktív egyenleggel zá- rult, több mint két és félszeresével az előző két hónap együttes aktívumána'k. A behozatal 294 milliós tértek—kel az előző évi színvonalon alakult ki, kivitelünk 40'8 millió pengő értéke pedig 2'1 mil- lióval haladta meg a mult évi márciusi exportot.
Az év első negyedének forgalma a behozatalban 84 millió pengős, a kivitelben 99'8 milllió pengős érté-
ket ért el, 158 milliós aktívummal, ami a mult év
ugyanezen időszakával szemben a behozatali olda- lon 9'4 milliós, a kivitelben 35 milliós emelkedést, az aktív egyenlegben 5'9 milliós visszaesést jelen—
tett. Az idei első negyedév forgalmi eredményei a következőképen illeszkednek az előző évek adat—
sorába:
Behozatali ( —-) Időszak Behozatal Kivitel v. kiviteli ('i')
többlet
millió pengőben
1928. l—lll. 295'5 189'5 — 1060
1929. I—lll. 247'6 183'1 — 64'5
1920. l—Ill. 1958 21813 at— 228
1931. I—IlI. 1422 130 4 —— 11'8
1932. I—III. 85'0 72'2 —— 128
1933. I—Ill. 70'2 80'3 —l— 101
1934. l—Ill. 741)" 968 —l— 21'7
1935. l—Ill. 84'0 99'8 %— 15'8
Márciusi behozatalunlcban a fontos ipari alap- anyagok közül a p'apii'osanyag 51%akal, a nyers fémek 22%-ka1, a kőszén 1.5%-kral, a rongy 457—
kal multa felül mennyiségben az előző év márciu—
sának eredményeit, fésült gyapjúból pedig négy—
szeresét, nyers jutaból öt és félszeresét hoztuk be a tavalyi mennyiségnek. Erősen visszaesett azonban a nyers ásványolaj importja (——47 %-kal), valamint a nyers épület- es szerfabehozatal (—39%—kal), míg a nyers gyapjú—é 27 %kal, a nyers és ócskavasé 23'%—:ka1, a nyers pamut—é 13%—kal maradt a mult évben behozott mennyiség alatt. A félgyártmányok közül műselyemfonálból 21%-kal, a pamutfonal—
hótlból 14%l—kal hoztunk be többet, míg a hinduk- és fűrrésuzeltfánál 9%, a gyapjúfonálnál 8% a vissza—
esés. A kószál-uk közül a gyapjúszövet importja valamivel, a pamutszöveté 12%t-kal emelkedett, a papiroslemezből ellenben 23%—kal hoztunk be ke-
vesebbet. Awtomobilból a mult évi 56 darabbal szemben 143 darab jött be az országba.
Kívítelünkben jelentékeny emelkedés mutatko- zik a mult évivel szemben a disznózslr- es szalon—
nánal (33 millió pengő), valamint —— különösen a sertésexport javulása reven —— a vágő— és igasállfaftnál (1'6 millió pengő). 'l'ojátsból 480 ezer pengő érték- kel vittünk ki többet, mint a mult évben. Kedve—
zőtlen volt a baromfi, a toll, a vaj és nyersbőr ki- vitel—ernek alakulása Ezeknél a cikkeknél együtt- véve 18 millió pengő a visszaesés. Minthogy pedig a kivitt húzta éntlőke 3 millióval, a rozsé 1'2 millióval s a lóhere es lucernáé csaknem 400 ezer pengővel maradt a mult évi eredmények alatt, ez a to- vabbi együttvéve 4'6 milli-ó pengőt tevő ha- nyatlás már nem nyerhetett teljes fedezetet a javulást mutató néhány fontos agrár—tétel több—
letéből. Ezt a kiegyenlítést az ipari termékek fokozottabb exportjából' sikerült bizt-osítani oly- módon, hogy vasf'élgyártlmátnyokból 1'2 millió,
"villamos és egyéb gépek és késziilekekből 770 ezer pengő, a kikészített bőrből csaknem 400 ezer pengő értékben helyeztünk el tőbb cikket
a külföldön, mint az előző év márciusában.
Vasúti forgalom. A februári idényszerű mély- pont óta a vasúti forgalom megélénkült. A kon—
jutnlotúnalfejlődlés szemszögéből nézve
mult év azonos hónapjáyal szemben mutatkozó, jóllehet csekely mérvű hanyatlás nem tekinthető kedvezőnek. Az egy évihez képest a szállított áruk mennyisége 1'9%—os, a megrakott teherkocsik szánna pedig 3'3%-os visszaesést mutat. Sajnos az év első negyedének forgalma még kedvezőtlenebb képet tüntet fel, amennyiben a szállított áruk mennyisege 105 ezer tonnával (—3'4%), a megrakott teher- kocsik száma pedig közel 10 ezerrel (-—4'2%) csök—
'kent a mult évihez képest.
Az első negyedév alakulását a százalékos vál- tozásokkal az alábbi összeállítás tünteti fel:
azonban a
z'llított Árutonn' _ Szállított Megrakott
Időszak s %m ama; 3333; tegezfggggmk
1000 tonna millió km."u e z r e k b e n
1928. l—Ill. 5.414 6285 205026 3218
1929. I—III. 4.949 5633 19.913'2 2932 1930. l—lIl. 4.438 535'5 201893 2816 1931. I—III. 3.614 4529 17.535'1 249'5 1982. l— Ill. 3.064 4108 13.159'5 210'].
1933. I—lll. 2.554 384'3 12.693'9 2040 1934. I—Ill. *) 3.126 1) 417'5 ')14.156'3 2320 1935. l— Hl. 1) 3.021 ') 402'6 l)13.998'1 222'3
Változás százalékban
1928. I—III. —— —— —— ——
1929. t—Ill. __ 8'6 —— 10'4 —- 2'9 — 89 1930. I—lll. —— 10'3 —— 519 4— 14 — 04 1931. I—lll —— 18'6 —— 15'4 -— 13'1 -——- 128 1932. I—III. —— 15'2 — 9'3 — 24'9 -—— 15'8 1933. I—lll. —— 16'6 -— ]8'6' —— 3'6 —- 29 1934. l—lll, 1) —— 22'4 ') —l— 24'9 1) 4— 11'6 4— 137 1935. I—III. 1) —— 3'4 1) — 3'6 1) 4— 1 1 —l— 4'2
1) Ideiglenes adatok.
4. szám. — 336 -— 1935
Gazdasági jelzőtábla!)
%
1933 19341) 1 9 3 3
M e n e v e z é 9 E sé
g gy g átlag október nov. dec. január február márc. április május
Moyermes Octobre Nov. Déc. Jam/fer Février Mars Avril Mai
Népmozgalom.
1 Házasságköles . . . szám 6090 6.473 6.805 10.775 5.877 5.637 7.128 4373 6.094 9.049
2 Házassáekölés 1000 lélekre . . . - - ,, 83 88 92 15-0 79 75 105 58 8-4 12-1
: Élveszületés . . . 16.159 15.797 16.245 14.544 14.473 16.075 16.263 17.900 16.194 10.013
4 Élveszületés 1000 lélekre ., 22-0 216 218 20-2 194 2114 224 23-9 22-4 20-11
5 Halálozás . . ,, 10.326 10.649 9.568 9.217 11.236 10.272 10.235 11.562 11.128 10.496
6 Halálozás 1000 lélekre ,, 14—7 14-5 12-8 129 157 13-7 15-1 15—4 154 140
7 Egy éven aluli elhalt . . ., 2.202 2.371 2.107 1.699 2.017 1.974 1.919 2.457 2.310 2079
8 Egy éven aluli elhalt 100 élveszülöltre ,, 13'6 150 130 11-6 1329 11'7 126 137 143 133
9 Gümókórban elhalt . . . ,, 1.247 1.121 903 857 1.064 1.195 1.257 1.629 1.514 1.420 10 Gamókórban elhalt 1000 lélekre . . . . , 1- 64 152 1 21 1 19 1 43 1 53 1 95 2-04 2-09 139
11 Természetes szaporodás . . ,, 5.333 5.107 6. 682 5. 327 3. 287 5. 813 5. 033 6.338 5.066 5.127
12 Természetes szaporodás 1000 lélekre. . 73 70 90 74 43 7' 7 73 8'4 7'0 6'8
13 Kivándorolt . . . . . . . . . . . ,, 71 75 99 69 55 78 65 78 77 50
14 Visszavándorolt . . . , 119 139 90 124 104 71 91 132 178 249
Munkapiac.
15 Társadalombiztoslló szervek taglétszáma 1-000 —— ——- 886'2 888'4 831'1 844'5 851-7 891'9 924'4 942'4 Munkanélküli:
16 Szociáldem. szakszervezeti összesen . . szám 26.716 22.291 23.971 24.099 25.926 26.280 26.0661 24.285 23.586 22.848 17 Szociáldem. szakszervezeti Budapesten . ,, 15.846 13.060 14.403 14.241 15.257 15.511 15.247 14.552 13 913' 13.520 18 Ker. szoc. szakszervezeti Budapesten . ., 1.085 996 1.024 1.149 1.118 1.120 1.118 1.085 980 948 19 Szakszervezeti munkanélküli együtt . . ,, 27.801 23.287 24995 25.248 27.044 27.400 27.184 25.820 24.566 23.796
Hatóság! és ingyenes magánközvetltes: _
20 Munkahely . . szám 14-236 10—40? 11.492 20.225 14. 959 13.209 14.904 21975 17.071 16.866
21 Munkakeresó . . ,, 60.595 52.157 55671 60.929 55.523 56.478 57.882 60821 52.575 50.901
22 100 munkahelyre esett munkakeresó. . ,, 433 343 493 301 373 427 390 278 308 301
23 Munkaközvelílés . . . . ,, 12.200 13819 10029 19.941 13.964 12.237 13.459 20. 325 15.206 14.144
24 100 munkahelyre esen közvetítés . 850 896 872 93-2 932 92'6 90-i) 929 891 839
Felajánlolt órabérek: _ 049 —
25 Bádogos . . . Pengó 049 , 0-49 0-51 060 051 0-61 0-39 040 054
26 Asztalos . . . . . . . . . . . 0'49 940 0-43 0-40 0-36 0-46 0—34 0-43 039 039
27 Szabó ,, 0'39 0.37 032 039 0-32 0—34 0-34 0-39 043 037
29 Kómíves ,, 0'42 033 051 0-60 0—53 0-50 0-60 0-51 050 063
29 Napszámos . . .. 0'35 8, 0 035 034 037 028 0—34 092 029 033
90 Gyári munkásnó . ,, 0'?2 0? 0—22 0-19 0—23 0-23 0-22 0-19 0-19 0-19
31 Napszámosnö , 0'18 26 026 026 0-24 0-22 0-26 0-29 0-25 0-27
Termelés.
52 Kőszén . . . 1-0000 6667 563ng 676-5 7066 7102 711-1 6154 6883 6221 6016
33 Barnaszén . . . . . . . . . . . . ,, 49230 146 9 65125 04097 71546 6.485-1 5.489-5 47243 39011 4.081'9
34 Vasérc és vassalak. . . . . . . . , 41'7 374 40—4 492 393 39-6 40-2 47-7 38—2 463
35 Finomllásra való nyersvas . . . . . . ,, 776 69 821 1119 945 919 1026 1255 103'5 1266
36 Szesz . . . . . . . . . . . . . 1.000111. 24'9 2711 40-5 47-1 544 439 330 307 225 258
37 Cukor . . . . . . . . . . . . 10000 1129 999 7539 5990 32 0-1 0-0 00 00 0-0
Budapest szlöv. Elektromos Művei:
88 Villamosáram . . . 1.000kw.óra 21.512 24-110 23.589 25.779 26.633 26.747 22.713 24.205 21.675 22.400 39 Motorikus célra elosztott árama) . . . " 7773 9.322 8.994 9.089 8.817 8.843 9.510 8.638 9-064 9.647
40 Magánvilágltási célra eloszlott áram") . . 5448 5290 4.260 5.697 7.240 7.941 7.614 6.967 5.587 1.673
41 Egyéb célokra elosztott áramB) . . ,. 3 407 3743 3.769 3.851 4.027 4.143 3.532 3.692 3.431 3.50342 Elektromosáramlogyaszlók . . . . . szám — _ 229906 234297 233076 236592 236002 236231 236868 294377 Kereskedelem és közlekedés.
Külkereskedelem:
43 Belgzgtgló lóeszesen . . . . . . . . 1,000.000P 251 287 325 31.13 2158 231 220 295 29'6 28—5
14 . ! 1.000 11 4817 697-1 6959 7669 4141 3347 4991 4778 6025 901-1
45 Nyers és megmunká" fa 1 1.000 ? 2.242 3.193 3.090 3.477 2.036 1.421 2.259 2.213 3.025 4.476
46 Szén ,! 1.000 2760 349 3470 3394 4299 3106 3467 2975 4547 3444 ,
47 1 1.000 997 1.146 1.239 1.327 1.568 1.095 1.242 1.134 1.449 1.029
43 . . 1 (1 55.168 53.173 53.934 65.219 53.464 37.447 39.266 59.306 54.945 48.166
49 Pap'ms és Paplrwámk 1 1.000 ? 1.549 1.670 1.619 1.925 1.683 1.167 1.276 1.909 1.692 1.446,
50 N 'ers pamut ' (; 19.237 21.929 20.909 23.396 21.674 25.414 15.635 20.997 23979 23.020
51 ) ' ' ' ' ' ' 1 1.000? 2.033 1.199 2.209 2.551 2.319 2.632 1.644 2.112 2464 2.270
52 . 1 6" 4.339 4.913 4.574 7.512 5.752 6.723 5.186 4.567 3.000 3.160
63 GéWk és késmékek 1 1.000 P 792 935 616 969 921 1.202 917 979 618 792 ,
54 N,"; bór ; 4; 7.343 11.504 9.353 6.771 7.414 9.970 8.397 12.290 13.159 8.994
55 ? 1 1.000 1' 922 1.451 1.045 900 957 1.277 1.111 1.513 1.441 1.197
56 1 g 800 466 2.743 1.575 1.127 119 196 377 925 * 569 ;
57 Nye" dom"? - 1 1.000 P 402 193 1.519 790 364 49 56 147 231 211 ,
58 1 (1 1.661 2.154 2.207 1.763 1.449 1.519 1.915 1.915 2.549 2.664
59 Selyem és selyemíonál 1 1.000 P 994 971 969 744 656 672 947 795 1.079 1106;
*) A gazdasági jelzőtáblábnn közölt adatsorok részletes magyalázata a Magyar Statisztikai Szemle 1932. évi 10. számának mellékletében található (Gazdaságstaüsztikai adatok 1926—32.) — 1) A népmozgalmi és külkereskedehm adatsorok átlagm ideiglenes jellegűek. —2) A Budapestkörnyéki váro-
ok fogyasztasa nélkül. —— 3) A budapestkörnyéki városok fogyasztása ís bentfoglaltatik. — 4) Előzetes adat
4. szám. — 337 —— 1935
Tableau e'eonomigue.*) ,
_ — —
1 9 3 4 1935
" Um'té Dési nation
június július aug. szept. október nov. dec. január február márc. g
' Juin Jm'llet Aoút Sept. Oclobre Nov. Déc. Jamn'er Féurier Mars !,
] Mouzrement de la population.
4. 796 8.503 5.216 6.431 8.657 10.898 5 893 5. 294 7.017 5. 412 nombre Mariagcs . 1
6 6 47 72 80 116 150 78 70 102 71 ,, ll/Iariages pour 1.000 habítanls 2
15.583 15.999 16.475 16.131 15.101 14.253 14.970 16 700 15282 16.874 ,, Ne's vivants. . 3
21-5 21-3 227 22-2 20—1 197 19-9 221 226 223 , Ne's vivants pour 1.000 habitants. 4
10.043 10.978 10.493 9.663 11.564 10.606 10-759 11.971 10-644 14.237 ,, Décés . . _ 5
1339 14'6 14'5 133 154 1415 14—3 158 155 18'8 ,, Décés pour 1.000 habílants . 6
2.046 2.922 2.888 2.440 2.734 2.320 2.466 2.521 2.064 2.557 ,, Déce'dés an—dessous d un an . . 7 B'] lö'3 175 1511 180 16-3 105 151 13'5 15'2 , Déce'de's au—dessous 11 1477 anpour 100 más 070. 8
1.122 1.023 931 762 909 826 978 1.153 1.173 1.677 ,, De'ces par mberculose. . 9
1'55 136 128 105 121 114 129 1 52 1' 71 2 22 , Déces par tuberculose pour I 000 habilants 10 5.540 5.021 5.982 6.468 3.587 3 647 4.211 4. 729 4. 638 2 637 ,, Accroíssement naturel. . . 11
7—6 6-7 8'2 8-9 47 5 1 5-6 6 .? 6 8 3 5 ,, Accroissement natm'el pour I 000 habiianls 12
49 70 94 65 100 92 80 72 56 103 ,, Émtgre's . . . . . . 13
184 120 67 118 96 165 211 100 103 154 ,, Emigrés revenus dans le pays . . . . 14
Marche du travail.
9222 9108 9209 9280 9448 9400 8682 8792 — — 1.000 Nombre des membr. des miss. d'assur. 500. 15
Chólneura :
23457 21312 20737 20058 193110 191511 20.986 20.953 21059 19177 nombre Am; syndicals social-démocrates de Hongrie 16
13.305 12.619 12.210 11.711 11.068 11.185 11.979 11.943 11.993 11.439 , AM syndi'cals sov--démocmtes de Budapest 17
_ 882 935 959 911 927 1939 1.045 1.046 1905 1014 " Aux syndicats chréliens—soc. de Budapest 13
(23.349 22.147 21.696 20.969 20.337 20.650 22.031 21.999 22.065 20.791 , Chómmrs syndíaués au total- - - . . 19
Bureauw de place)". (If/lc. el pl:-íves :
§12402 13.142 15.513 13.782 16.097 16.099 13964 14. 237 14.729 16.631 nombre Ojfres d'emploi . . - . . . 20 46.863 45.486 48.865 46.715 52.987 53. 641 53.168 54.369 55.247 59.009 , Demandes demploi . . . 21
' 337 340 311 333 329 333 381 380 375 348 , Demandes 17010 100 01715 demploi . . 22
§10.340 11.660 13117 12.123 14.445 15.195 13.174 13.636 13.901 15.413 , PlavemmtIS- ' . — . 23
: 874 879 84'5 37-9 89"? 94-3 94-37 95-4 9443 920 " Placem pour 100 ojres demploi . . . 24, Salaires horaires offerls.
052 0—44 046 050 050 052 045 0-43 0-43 0-46 pengős Ferblantim - - — — — 25
041 0-42 039 041 0-42 0—39 0-45 046 039 039 ,, Mefwísíefs - - — - - . . . . 26
0-43 0-37 0-33 035 033 037 035 040 033 036 ,, Taillem- - - - — - - — — - 27
057 034 053 0—61 0-60 0-54 061 052 _ 0-60 . Macons . . - . - . . . 29
095 0-34 0-34 0-33 034 030 0-33 029 023 026 , Joumalím— - . - — - - . 29
0.17 018 0.27 0.122 0-24 0-18 0.17 0.15 0.15 0.17 , Ouvrieres defabrígue . . . . . 30
028 0.24 0.29 0.25 028 0.24 0.25 0.24 0.24 026 , Jour17alieres.. . . . . . . . 31
Production.
6226 6450 6320 6267 6117 5439 64249 6504 6766 7194 1.0009 Houílle - - - — - - — - - - - 32 40393 4.194-1 4.666—5 5.126-8 71037 66565 5.641'4 64462 56412 50312 ,, Ligmif - - - 33
37.9 39.9 4707 503 75-2 125'6 953 1221 1138 1175 " Minerai de fer el scorie de fer . . . . 34
1063 1073 1486 1195 1910 1405 1091 1904 1242 1164 ,, Fonuaaff'w - - - - - — ' — 35
7-7 3-0 4-1 19-1 37-3 53—9 43-9 49-4 360 - 1.000 hl 415001 — - - - - — - ' — - - — — 36
0.0 0.0 2.0 204 796'2 380'0 0.1 0.0 0.0 0.0 [0004 514678. . . . . . . . . . . . . . 37
Usínea d'Eleclr. de la I'. de Budape".-
21.895 21.638 23.060 23.537 26.548 27.377 27.973 28.481 24.777 25.642 1000sz7 Energie électfíew - — - 38 9.771 10.441 10.403 11.299 10.245 11.095 10.166 9.877 10. 604 10 071 ,, Emrgfzél distribués com"?fom matrica?) 39 4.039 6.600 2.973 3.366 4.230 6.481 7.156 7.856 7.586 6.806 , Energie él distribuéepou,"éczaímáe "VW? 40
3.741 3.610 3.730 3.731 3.322 3.929 3.954 4.202 3.699 3.766 ,, . n ,, ,a 000175 0115")- - 41
236387 235636 234621 237162 239406 241006 243063 244359 244692 246107 nombre Consommafms d'ewgw elecímw — - 42Commerce et transports.
Connnerce eat-le'ríeur .-
307 282 276 279 331 33.55 30.55 27.11 274 204 I,000.000p I777portatio17stotales . . . . . . . . 43
D 0 17 !:
9643 78819 8969 8030 726'1 744'4 4690 2507 3394 4882 1.000 1] ( Bois bruts et ouvrés . 44
5.077 3.665 3.863 3.499 3.118 3.337 2.240 1.100 1.635 2130 1.000 p ' 45
2694 3640 3123 3393 6063 3313 3133 3164 3186 2933 1.000 11 ? Charbon . . . 46
861 1.103 1.040 1.074 1.638 1068 1004 1.052 1.051 970 1.000 ;] 1 47
59.375 54.221 57.994 58.257 61.351 58.361 50.392 66.238 57.262 61.655 1 - , . — 48
1.729 1.788 1.873 1.701 1.937 1.939 1.636 2.094 1.511 1.736 1.007) p ! Pam" " ("nem 3" WW" ' ' 49
21.033 21.934 19.955 15.843 24.394 30.866 18.963 22.233 19.332 18.226 4 1 cm,; bm; 50
2.148 2.251 2.027 1.598 2.449 2.924 1.964 2.375 1.932 2.030 1.000 p J ' ' ' ' ' ' ' ' ' 51
4.623 4.715 4.551 3.760 6.420 6.399 6.849 3.039 8.783 4.191 4 1 11 h. 7 ., 52
1.131 977 772 1.062 1.303 961 1.155 736 966 861 1.000 ;? ; * ac WS 5 WWW" - ' - - ' 53
9.421 9.154 11.268 13.334 14.693 14.354 12.764 11.961 9.569 12.085 4 1 54
1.359 1.176 1.460 1.688 1.312 1.887 1.437 1.415 1.160 1.485 1.000 ;; ," Pm'x brum - - - 65
39 _ 1.126 512 421 310 611 301 323 56 g 1 56
12 —— 450 226 139 365 266 157 113 14 1.000 ;? ; Takacs bms - - ' - - - - - 57
2.041 1.549 1.772 2.356 2.859 2.476 .236-. 1.900 2.500 2.259 4 1 . . 53
315 660 704 971 1.069 933 815 697 939 875 1.000 17 r SW " 075 de SW - - ' — - — 59
*) Pour l'explícatíon détaillée des chiífres donne's dans ce tableau, voir le supplémení du no a oct.195'2 de cette Revue. (Dormées de statistigue économigue de Hongrie, 1926—1J32.) — 11 Pour le mouvement de la population et le commerce exíérieur. moyermes movisoires. — 2) Sans les villes sítuées aux en:/770775 de Budwest —— 3) Y compris les villes sítuees am' environs de Budapest. 4) —— Chiffre préliminaíre.
