Az 1929. évi termés

6. szám.

'30 ——

1929

tat. Itt említhetjük meg az első esetet, ami—

kor az 1928. évi adatok az előző év hasonló adatai alatt maradtak. A forgalmi jelzálog- jog bekebelezése'nek törlésénél ugyanis az

esetek száma 1928-ban 10'7%—kal kevesebb,

mint amennyi 1927-ben volt.

A végrehajtási jelzálogjog és a végrehaj- tási jog bekebelezése, illetőleg feljegyzése eseteinek száma 1928—ban szintén tekinté—

lyes emelkedésről (22'5%) tanuskodik. Az esetek törlésénél sajnos az emelkedés lénye—

gesen kisebb (17676), tehát itt már nem beszélhetünk arró a javulásról, amelyet a biztosítéki jelzálog bekebelezéseinek tör—

lésénél, megállapítottunk.

Az életjáradékolc bekebelezése eseteinek száma szintén állandóan szaporodik, ezt a megállapítást különben az utolsó grafi—

konunk adatai is megerősítik. Az emelke—

dés ugyan 1928-ban csak 3'1%—ot tett ki, de miután a törlések eseteinek emelkedése csak 1'1%—os volt, az életjáradékok beke—

belezésének esetei az előző évben is felül—

múlták a törlések számát, úgy látszik, hogy a biztosításnak ez a módja mindinkább kezd elterjedni. A kikötmények bekebelezé- sénél az esetek száma ugyan 8'9% -kal több

volt, mint az előző évben, a törlések esetei—

nek száma azonban itt már felülmúlta a:

szaporodást, az 1927. évi adatokkal szem- ben ugyanis itt az emelkedés 15'3%—ot tett ki.

Összefoglalva a részletesen ismertetett eredményeket—, megállapíthatjuk, hogy a telekkönyvi ügyforgalomban beállott igen nagyarányú növekedés a telekkönyvi ható—

ságok munkaerejét mindíg fokozottabb mér- tékben veszi igénybe. Ennek folytán na- gyon is problematikusnak tartjuk, hogy az ügyforgalom további emelkedésének esetében képes lesz-e a telekkönyvi ha—

tóságok személyzete ezt a nagy munka-

többletet a közönség legsürgősebb igényei—

nek egyidejű kielégítésével együtt idejében feldolgozni.

S. I.

Az 1929. évi termés.

La récolte de 1929.

Magyarország. — Hongrie.

A m. kir. földmivele'sügyi miniszter úr a vetések állapotáról és általában a magyar mezőgazdaság helyzetéről a m. kir. gazdasági felügyelőségek, a gazdasági tudósítók, illetőleg a szőlőmívelés helyze- tére nézve a m. kir. szőlészeti és borászati felügye- lők jelentései alapján folyó évi július 6-án a követ-

kezőkben tájékoztatta az érdeklődő közönséget.

A legutóbbi két hét időjárását általában változó hőmérséklet és elég gyakori csapadék jellemzi. A nappali hőmérséklet az első hét elején az ország egész területén elérte, igen sok helyen túl is haladta

a 30 c fokot, a hét második fele és a második hét

eleje azonban aránylag hűvös volt, sőt június 25-én csak 14—18 C fok volt. Az éjjeli lehűlések főképen az ország nyugati és keleti részén elég erősek voltak.

A csapadék gyakori, de egyenlőtlen eloszlású volt. A csapadékos napok száma 12, három ízben az egész ország területére kiterjedt. A leesett csapadék meny-

nyisége különösen az ország déli részén volt bőséges.

és: elemi esapások közül a jégverést kell felemlíte—

xiünk,rjúnius 22-én Kaposváron, továbbá a kapos-

vári, igali és lengyeltóti járás 14 községében 47 per- cig tartó felhőszakadásszerű esővel mogyoró nagy- ságú jég esett, kb. 17.000 kat. hold vetésterületen tetemes károkat állapítottak meg. Még több megyét ért jégverés, azonban számottevő kárt nem okozott.

Az eddigi termésbecslések megállapításánál még a mult évi bevetett területek vétettek alapul, termé—

szetesen olyanformán, hogy a téli fagyok következté—

ben kipusztult és kiszántott repce-, búza- és rozsterü- letek az előző évi vetésterületbő] levonattak, a mos—

tani termésbecslések azonban már a folyó évi ideig- lenes vetésterületi adatok alapján állapíttattak meg.

A statisztikai hivatal ideiglenes vetésadatai a főbb terményekre vonatkozólag az előző évi adatokkal összehasonlítva a következő képet mutatják:

, DAz, _ Azr . A tollyóeví

A te r m e n'y__1f)-_8_ eV! 1929;_ejf_7 tfgeíggb

m e g n 6 V 9 Z 6 S e bevetett terület kat. sebb (—) holdakban kat. hold

Búza(ószi és tavaszi) 2,944.320 2,752.049 _ 192271 Rozs ,, ,, 1,144.955 1,128.771 -— 16.184 rpa ,, ,, 723057 797626 %— 74.569

Zab 460886 504892 4— 44.006

Tengeri . l,858.789 1,908.192 4—— 49.403 Burgonya. . . . 463408 481285 4— 17.877 Cukorrépa 116358 130397; %— 14.039

Mint láthatjuk, a téli és tavaszi fagyok pusztítá- sai miatt történt kiszántások következtében a búza és a rozs vetésterülete 6'5%-kal, illetőleg 1'4%-kal

6. szám.

csökkent. A tavaszi pótvetések folytán az árpa, a zab, a tengeri, a burgonya és a cukorrépa bevetett területe emelkedett.

A búza a két hét kedvező időjárása következté—

ben jól fejlődött, kalásza fejlett és hosszú,—szeme telt, most már a teljes érés felé közeledik, sőt aratá- .sát néhol már meg is kezdetiék. A tiszántúli vár- megyékben azonban sajnos a fagykár után megma- radt vetések ritkák, kalászuk fejletlen maradt. A búza szalmája a fagykár sújtotta vármegyék és Bé—

kés vármegye kivételével erős és magas. Egy pár vármegyében helyenkint a búzavetések megdőltek, a leveleken is sok helyütt fellépett a rozsda, mely né-

hol a szárra is kiterjedt, de a kalászt nem igen bán-

totta.

A jelenlegi becslés szerint kataszteri holdankint országos átlagban mintegy 6'98 méterma'zsa termésre számíthatunk, tehát a 2,752.049 kat. hold vetésterü—

leten 19,205.000 métermázsa búzatermést remélhe- tünk. A két hét előtti becslésnél ugyan ez a mennyi ség 11'3%-kal több, de a tavalyi eredmény mögött még mindig 40'6%-kal elmarad. A legjobb átlagterf més egyébként Sopron vármegyében (10 métermá- zsa) várható, igen jó még Baranya vármegye 9'4 mé- termázsás átlaga. Katasztrofális rossz a kilátás (2'4 métermázsa) Hajdu vármegyében, igen gyenge Szat—

már, Ugocsa és Bereg vármegye 4'3 métermázsás és Zemplén vármegye 4'5 métermázsás várható ter—

mésátlaga.

A rozs az utóbbi hetekben szintén kedvezően fejlődött, aratását a lazább földeken már megkez—

dették, de a vetés más helyeken is erősen sárgul és aratása pár nap mulva mindenütt megindul. A rozs- kalászok nagyok és teltek, a fagykár sujtotta vi—

dékeken azonban ablakosak. A szemképződés ál- talában jó, a szalma elég magas. Egy pár várme- gye egyes vidékein a vetések megdőltek, Sopron vármegyéből rozsdakárokat jelentettek.

A mostani becslés szerint a rozsból kat. hol- dankint országos átlagban 6'87 métermázsa termés várható, tehát az 1,128.771 kat. holdat kitevő ve- tésterületen összesen 7,754.973 métermázsa a folyó ébi rozsterme's valószínű mennyisége. Ez a mennyi- ség az előző becslésnél 2'9%—kal nagyobb, de a mult évi eredmény mögött 6'7%—kal elmarad. Leg- jobb termésátlag a rozsból is Sopron vármegye területén (9 métermázsa) mutatkozik, elég jó Győr Moson és Pozsony, továbbá Tolna vármegye 8'5 métermázsás remélhető átlaga. Leggyengébb viszont a termésátlag itt is Hajdu vármegyében (4'6 méter- mázsa), nem sokkal mulja felül ezt a végtelenül gyenge eredményt Szabolcs és Ung vármegye 5 métermázsás valószínű átlaga.

Az őszi árpa aratását általában befejezték, a tavaszi árpa is érőfélben van, már kezd sárgulni.

Szalmája igen erős, sőt több vidéken olyan buja, hogy a zivataros esők lefektették és összekuszálták.

—681— 1929

A legújabb jelentések szerint az árpából orszá- gos átlagban kat. holdankint 7'66 métermázsa ter- mést várhatunk, tehát a 797526 kat. hold bevetett terület mintegy 6,11/i.000 métermázsa termést fog

adni. Ez az eredmény a tavalyi termésne'l 9'2%-kal"

kisebb. Az egyes törvényhatóságok közül Zemplén vármegyében 12 métcrmázsás átlagot remélnek, igen jó a kilátás még Sopron vármegyében is, ahol;

a várható termésátlagot katasztrális holdankint l0'5 métermázsára teszik. Ezzel szemben gyenge—

Szatmár, Ugocsa és Bereg vármegye 5'1 métermá- zsás, továbbá Veszprém vármegye 6'2 métermázsás.

átlaga.

A zabvetések a kedvező időjárás következtében most már általában fejlődésnek indultak, színük.

egészséges, üde és zöld. A zab zászlóját már ki—

hányta, eléggé tömörültnek mondható. Egyes vidé—

keken (Tolna vármegye) a vetések alacsony növé- süek és egyenetlenek, más helyeken pedig megdől—- tek és a rozsda kezd mutatkozni.

A zabból a legutóbbi jelentések alapján kat.

holdankint országos átlagban mintegy 711 méter- mázsás átlag mutatkozik, úgyhogy az 504892 kat..

holdat kitevő vetésterületen körülbelül 3,590.0007 métermázsás zabterme's remélhető. Ez a mennyiségi 11'3%-kal kevesebb, mint a tavalyi eredmény. A.

vármegyék közül legjobb a kilátás itt is Zempléna vármegyében (13 métermázsás átlag), továbbá Sop- ron vármegyében (9'5 métermázsa), igen gyengék viszont Zala vármegye (5'8 métermázsa) és Nógrád és Hont vármegye (6'1 métermázsa) kilátásai.

Kimagaslóan leggyengébb az idei eredmény a repcében. Az aratást nagyrészt már befejezték, a.

hozam általában ki nem elégítő, a vetés nagyon:

ritka volt. A repce idei összes vetésterülete ugyan.

10.905 kat. holdra tehető, de több vármegyében a, beérkezett jelentések szerint semmi termés sem várható, úgy, hogy a termés kiszámításánál csak, 7.454 kat. hold vetésterületet lehetett számbavenni.

Ezen a területen a mostani becslés szerint kat. hol- dankint mindössze 364 métermázsa átlagot várha- tunk, tehát 27.161 métermázsa repcére lehet számí——

tani. Ez a végtelenül gyenge eredmény az első becs- lésnél 75'4%-kal kedvezőtlenebb a tavalyi termés-

eredme'ny mögött pedig nem kevesebb,

280'5%—kal marad el.

A tengeri az utolsó két hét időjárása következ—

tében elég sokat javult, most már erőteljesen fejlő—

dik, sőt néhol címerét is hányja, egyes vidékeken rovarkár miatt ritka. Kapálása és töltögetése kür lönben nagyrészt befejeződött,

Burgonya a kiadós csapadék következtében szintén nagyot javult, szépen bokrosodik. A kapá- lásával és a töltögetésével általában elkészültek. A korai érésű burgonyák most már piacra kerültek,, a késői érésű fajták jelenleg virágzanak.

A cukorrépa nagyon szépen fejlődik, levélzete- mint"

6. szám.

——632—— 1929

dús és a földet teljesen beborítja. Több vidéken ro—

varkár lépett fel, de permetezéssel védekeznek el—

lene. A cukorrépa kapálása folyamatban van.

Ennek a három főterménynek minősítő becslését törvényhatóságok szerint részletezve külön kimuta—

tásban közöljük.

A tengeri, a burgonya és a cukorrépa minősítő becslese 1929 julius G-án.

Préoz'sions au 6 juillet 1929 pour la production du mais, de la, pomme de terre et de la betlerave á sucre.

(1 : kitünő, 2 :; jó, 3 r— közepes, 4 : gyenge, 5 r:: rossz.

1 :emcellent, 2: bon, 3:moyen,4 faible, özmauvazs).

N

Országrész jellegű gazdasági .: $$$ §§ § vidék, yarmegye _ gű gén § § §

. Régzons agmcales, comztats §; §£§ ÉÉG

I. Dunántúli dombos vidék.

Transdanubie

Baranya 2'1 2'2 2'2

Fejér .. .. .. .. .. .. 2'3 21 20

Győr, Moson és Pozsony 27 26 27

Komárom és Esztergom . . . . 2'1 2—0 22

Somogy 23 22 2'3

Sopron . . 3'0 1'5 2'0

Tolna .. 23 21 24

Vas . . . . 2'1 18 20

Veszprém 21 15 21

Zala" .. .. .. .. .. .. .. 28 26 27 II. Alföld — Grande plaine

Bács—Bodrog 2'1 22 20

* Békés 20 20 20

Bihar .. .. .. .. .. .. 1'9 1'9 1'6

; Csanád, Arad és Torontál 1'8 20 1'8

; Csongrád .. .. 1'5 2'0 2'0

;]Hajdu .. .. .. .. .. .. 2-1 2-2 1-8

? Jász-N'agykun-Szolnok .. 20 23 1'7

§ Pest-Pilis-Solt-Kískun.. .. 20 21 20 Szabolcs és Ung .. .. .. .. 23 20 20

§ Szatmár, Ugocsa és Bereg .. 25 24 28

? lll. Északi dombos vidék.

_, Nord

Abaúj-Torna .. .. .. .. .. 2'3 2'2 20 f Borsod, Gömör és Kishont .. .. 2'5 2'5 22

f' Heves .. .. .. .. .. .. .. .. 20 20 10

, Nográd és Hont .. 2-1 20 24

% Zemplén

A takarmányrépa szintén jól fejlődik, levélzete ,a földet betakarja, gumói jól nőnek. Rovarkárt különben a takarmányrépánál is több helyen ész—

leltek. Kapálása folyik.

Kerti veteményck. Az eső következtében na- gyan javultak és szépen fejlődnek. A korai kerti ve- temények különben már piacra kerültek,

A paprika az előző szárazságot némileg meg- érezte, de a beállott esős időjárás folytán kezd megerősödni, most virágzik. A koraiak már piacra kerültek.

Vöröshagyma pompásan fejlődik, feje nagy,

"igen jó termést igér.

A bab szintén szépen bokrosodott és jól kö—

tött. A korai fajtákon már szép hüvelyek vannak, a késői fajták most virágzanak. A zöldbab termé—

szetesen elég nagy mennyiségben már piacra is került.

Az egyéb hüvelyesek is jól fejlődnek.

A káposzta fejlődésére az eső jó hatással volt.

A koraiak jól borulnak, a későbbi érésüek erőtelje- sen fejlődnek. Helyenkint bolhakárokat jelentettek.

A komló jól fejlődik, indái már elérték a leg- felsőbb drótokat.

A köles az esős időjárás után erőteljesen fejlő—

désnek indult, szépen bokrosodik, a korai fajtái

bugáját hányja, a tatárka az eső hatása következ- tében szintén jól fejlődik, jelenleg virágzásban van, A cirok jól fejlődik és bokrosodik, kapálása, egyelése és töltögetése most van folyamatban.

A Icender a kapott csapadék eredményeképen erősen fejlődik, magas növésű és sűrű, jó termést igér. A len növése szintén magas és sűrű, helyen—

ként azonban az eső megdöntötte, nyűvését külön—

ben már megkezdették.

A dohány igen szépen fejlődik, harmadik ka- pálása jelenleg van folyamatban.

A mesterséges takarmány/éle'k közül a lóhere és lucerna első kapálását általában befejezték, sőt a szénát is betakarították. Sarjú elég erőteljes, né—

mely helyen azonban arankás. Az újonnan vetett lóhere és lucerna szépen fejlődik. A többi mestersé- ges tnkarmányféle közülazabos bükköny jó termést mutat, már kaszálják, a muhar és baltacím és csala- mádé mind nagy hozamot igér.

A rétek anyaszénája jó termést adott, a széna—

behordást kevés kivétellel már elvégezték. Az esős időjárás a fű további növésén lényegesen javított, így tehát jó sarjútermés várható.

A legelő sarjadzása az eső következtében szin—

tén nagyon javult, úgyhogy a kijáró jószág elég- séges táplálékot talál.

A dinnye jól fejlődik, jól köt, jelenleg virágzik.

A gyümölcs/ák közül a Irajszínbarack igen ke- vés kivétellel gyenge termést ad, a cseresznyéből már csak a késői érésüek vannak a piacon, a ter—

més különben kevés, nagyon férges. A meggy szin- tén igen gyenge termése már piacra került.

Az egyéb gyümölcs, úgymint az alma és a körte terméskilátásai jó közepesek. Szilva kevés lesz, dió alig van. Általában igen sok a férges gyü- mölcs, ez pedig természetesen erősen bull.

Az országszerte bőséges esőzések következtében a szőlő vegetációja buja, jórészt behozta a vissza—

maradt fejlődést. A téli fagykártól szenvedettek azonban alig fejlődnek és már most sárguló lom- bok mellett termést nem hoznak. Majdnem vala-

mennyi borvidéken tekíntélyes kárt okozott a jég—

verés. A peronoszpora szintén mondhatni min- denütt fellépett és továbbterjed, sok helyen, kii—

6. szám.

———G33—— 1929

vidékeken fürt-peronoszporát is észleltek.

A terméskilátások általában legfeljebb csak közepesek, sőt a pécsi, a soproni és veszprémi ke—

rületben a közepesen aluliak, mondhatni gyengék.

A sok esőzés miatt a kötött talajú hegyi szőlőkben a szükséges munkálatok elvégzése nehezen halad.

A borforgalom teljesen lanyha, pedig a terme—

lőknél igen sok tétel vár elhelyezésre. Mostanság úgyszólván csak a helyi fogyasztásra történnek ki—

sebb eladások. A bor ára jelenleg fokonkint

3—4'5 fillérig változik, 'fajborokért vidékenkint 70

lillértől 1 pengő 30 fillért kérnek literenkint.

lönösen a dunántúli zárt fekvésekben

Külföld. —— Etranger.

Lengyelország június 8—án jelenti, hogy május hó folyamán úgy a hőmérséklet, mint a csapadéki viszonyok a kalászosok fejlődésére igen kedvezőek voltak, úgyhogy a hónap végén meg lehetett álla—

pítani, hogy az idei termés a közepesnél jobbnak igérkezik és a vetések mostani helyzete lényegesen kedvezőbb, mint az előző évnek ugyanebben az időszakában. Különösen áll ez a megállapítás a búzára és a rozsra.

Németország június 7—én jelenti, hogy a május havi időjárás a mezőgazdasági termelésre nézve igen kedvező volt, a fejlődést nagyban elősegítette.

A. kalászosok helyzete június elején a közepesnél jóval kedvezőbb; egyedül az őszi árpavetések mondhatók elég gyengének, ennek azonban Német—

országban nincs nagy jelentősége.

Brit—Indiában május 31-iki szerint a búzával bevetett terület nagyságának legújabb becs—

lése egyezik az április hó végén megállapított

12,891.000 hektárral. Az 1928. évi búzavetésterület

nagysága 13,002.000 hektár volt, az 1923/1927. évek átlagában ez a terület 12,615.000 hektárt tett ki. A terület változatlan nagyságával szemben a termés- kilátások az április végén közzétett becslésnél 2,000.000 métermázsával kedvezőbbek. Összehason- lítás lehetősége céljából megemlítjük, hogy az idei búzatermés menyiségét 85,450.000 métermázsám becsülik, ez a mennyiség ugyan 7'1%-ka1 több, mint az előző évi termés nagysága, azonban 8'7%-kal még mindig kevesebb, mint az 1923/1927 évek átlagos búzatermése.

A len idei bevetett területe 1,264.000 hektár, az előző évi terület 1,340.000 hektárt tett ki.

Az 1923——1927. évek átlagában Brit-India len- nel bevetett területe 1,433.000 hektár volt. A ter- méskilátás a terület fogyásával arányban van, az idei becslés alapján 3,272.000 métermázsa lenma- got remélnek, ez a tavalyi terméseredménynél 7'5%-kal kisebb, az öt évi átlagnak pedig nem ke—

vesebb,*mint 30'1%—kal maradt alatta.

jelntés

Északafrika különböző államaiban a június elején végzett becslés szerint a gabonaneműek ked- vező terméseredményét várják. Az egyes országok helyzete a következő: Algírban a búza várható ter- mésmennyiségét az 1928. évi 8,250.000 métermázsá—

val szemben 8,650.000 métermázsára becsülik, az árpa előrelátható termésmennyisége 8,500.000 mé-

termázsa, tehát valamivel kevesebb (150000 mé—

ter-mázsa), mint az előző évi termésmennyiség.

Francia-Marokkóban a herZet hasonló, a búza idei termésmennyiségét itt 7,800.000 métermázsára becsülik, ez a mennyiség 15'6%—kal több, mint az előző évi eredmény. Az árpa előrelátható termése viszont csak 9,500.00() métermázsa, tehát az 1928.

évi termésmennyiségnél 9'5%-kal kevesebb.

Tunisban június 13—án kelt távirat szerint a ga- bonaneműekből a közepesnél jóval jobb aratást várnak.

Egyiptomban úgy a búzából, mint az árpából az 1928. évi termésnél jóval kedvezőbb eredményt várnak.

Cyreneikában a gabonaneműeknek jó termés—

eredményét biztosítottnak ítélik meg.

Az Egyesült Államok washingtoni mezőgazda—

sági hivatala június 8—án a következő jelentést adta ki:

Az őszi búza idei várható terméseredménye körülbelül 169,300.000 métermázsát tesz ki. Ez a mennyiség a májusi becslésnél 7 millió métermá- zsával, a tavalyi eredménynél 12 millió métermá—

zsával és az 1923——1927—es évek átlagtermésénél 20 millió métermázsával több.

A tavaszi búza mostani helyzete egy normális, minden különösebb elemi csapás nélküli esztendő

termésének 84'8%—ára becsülhető. Tavaly ugyan- ebben az időszakban ez az arány 79% volt, az öt utolsó év június 1-i helyzetének átlagos aránya 85%—ot tett ki.

A rozs idei várható terméseredménye körülbelül

11,300.000 ,métermázsát fog kitenni, az előző évben a rozstermés nagysága 10,600.000 métermázsa volt, az öt év átlaga 13,900.000 métermázsát tett ki.

Az árpa kilátásai egy normális év termésmeny- nyiségének 83*7%—ára tehetők. 1928. június 1-én ez

az arány 82'7% volt.

A zab hasonló százaléka 1928 június 1-én 78'3% volt.

Kanadában, mint egy Ottavából június 11-én érkezett távirat jelenti, a búza— és rozsvetések Ka- nada keleti részén kissé el vannak maradva, ezzel szemben Kanada nyugati részén a vetések szép elő—

rehaladottságáról számolnak be.

Az argentínai kormány jelenti, hogy a csapa- dékhiány miatt a búza fejlődése eléggé visszama- radt, ennek következtében az idei termés az előző évi termésnél előreláthatólag gyengébb lesz.

június 1—én 82%,