Nagy Iván (Edgár) dr.: Szovjet-Oroszország kollektív mezőgazdasági termelés

6. szám ——443———

1941

Ungern-Sternberg születésapadást előidéző okok közt az állami téren is egyre inkább az előtérbe nyomuló tervgazdálkodás stb. racionaliznlust tartja a legsúlyosabbnak s úgy érzi, hogy ezt a születést- fokozó intézkedések és a gazdasági fejlődés, a jólét emelése Olaszországban alig ellensúlyozhatja; töb- bet vár a nemzeti gondolat erejétől és a vallásos—

ságtól, főleg utóbbinak a szapora déli részeken igen nagy hatóerej'étől. Végül elolvasásra méltó tanul- mányában hangsúlyozza, hogy Olaszország a mult- hoz nem kedvező tünetek ellenére is máig a jelen—

tős biológiai erőre támaszkodó államok —— nyuga—

ton nagyon gyér —— táborába tartozik.

Th. L. dr.

Nagy Iván (Edgár) dr.: Szovjet-Oroszország kollektív mezőgazdasági termelése.

Dr Ivan (Edgar) Nagy: La production agricole collective de l' U. R. S. S.

Cserépfalvi. —— Cserépfalvi, éditmr.

Budapest, 1941. 1301. —— p. (Kék könyvek. 11.) — (Liz/res biens, 11.)

Mióta a ,,nagy rejtély" szomszédunk lett, ért—

hetően fokozódott a magyar érdeklődés az orosz közállapotok, különösen pedig az orosz gazdasági viszonyok iránt. Ez a könyv az Európa önellátásra kényszerülése óta egyre nagyobb jelentőségű orosz mezőgazdasági termelésről, sőt azon túlmenően az orosz mezőgazdaság jelen állapotáról számol be az orosz hivatalos statisztikai forrásmunkák alapján.

S ha tárgyilagossága ellen kételyeket támasztha- tunk, az nem a szerző,

hivatalos statisztika írható.

Hogy Szovjet—Oroszország mezőgazdasági vi- szonyait és termelési eredményeit azok jelentőségé—

hez mérten .és szemléltetően érzékeltethesse, előbb a cári Oroszország mezőgazdaságát ismerteti. B részben történeti áttekintést ad a régi Oroszország agrárpolitikájáról és a rendelkezésre álló statisz- tikai adatok alapján bemutatja a cári Oroszország mezőgazdasági termelését, állatállományát, agrár- exportját és fogyasztását a világháború kitöréséig.

hanem csupán az orosz ,,szépítő" irányzata rovására

A cári Oroszország mezőgazdaságának vázo- lása után a háborús és a forradalmi évek agrár—

viszonyait és az 1921—1928. évek közti időszaknak a tulajdoni rendszer átalakítását és a mezőgazda- sági termelés fokozását célzó nagy kísérleteit is—

merteti. Oroszország a marxi dogmatika alapján a magántulajdonban lévő földbirtokokat szocializálta.

A parasztbirtokokat kisajátítva, kényszertársitás

útján ,,kolcltozok"-nak nevezett kollektív üzemekké egyesítette, míg a magántulajdonban volt nagybir—

tokokból és a közületi birtokokból ,,szovchoz"-nak nevezett nagy állami gazdaságokat létesített. Az élt a köztudatban, hogy az előbbiekben a munkájuk gyümölcsétől nagyrészt megfosztott parasztság

munkakedvének hiánya, az utóbbiakban pedig a szakszerűtlen kezelés olyan terméseredményekhez

vezetett, melyek a korábban Európa éléstárának

tartott Oroszországban jóformán állandóvá tették az éhínséget, ami pedig előbb—utóbb nem eredmé—

nyezhet mást, mint az Oroszbirodalom jelenlegi for—

májának kényszerű felbomlását. Most ez a könyv a továbbiakban nem egészen ezt mondja, sőt hall—

gatólagosan cáfolja a kommunista földreform és.

az erre épült orosz mezőgazdasági termelés csőd—

jét, mert akarva—nemakarva az orosz agrikultúra

fejlődéséről tesznek tanubizonyságot bőségesen fel—

sorakoztatott statisztikai adatai. ' Az orosz mezőgazdasági termelés eredményei—v nek jelentékenyebb emelését az első ötéves terv

(1929/1933) végrehajtásának időszaka, de különö-

sen az azóta eltelt idő alatt érték el, mikor is a, mezőgazdasági termelés fokozására nemcsak a ro- hamosan növekvő városi lakosság eltartása, hanem az erőltetett indusztrializálódás részére behozott gépek és eszközök költségeinek fedezése miatt is kényszerültek. Ez alatt az évtized alatt azonban az orosz mezőgazdasági üzemrendszer is teljesen át—

alakult. Ezt az átalakulást pedig az üzemek majd—

nem teljes mértékű szocializálásán kívül azok je—

lentékeny mérvű mechanizálása is jellemzi. A mezőgazdasági művelés alatt álló területeknek már már alig néhány %-a van egyéni gazdák kezén.

Hogy a szocializált orosz föld termelésének mégis

olyan emelkedésével dicsekedhetnek a Szovjet urai,

mint amilyenről a könyv hivatalos statisztikai ada—

tok alapján beszámol s hogy ebben nemcsak a vetésterületek kiterjesztésének, hanem a termésátla—

gok javulásának is része van, annak egyedüli oka az orosz mezőgazdaság bámulatos, szinte hihetetlen méretű gépesítése. Az említett kollektivizált üzemek gépi felszerelésének javítására Gép— és traktorállo—

másokat (M. T. S.) szerveztek, melyek száma 1938—

ban 6.358 volt. Ezek az állomások akkor 74 millió HP—vel és 394.000 traktorral rendelkeztek. A kollek—

tív farmok elégtelen gépi inventárát ezeknek az állomásoknak bér ellenében igénybevehető gépei pótolják és teszik lehetővé, hogy ma már mind a

bevetett területek, mind a termésátlagok adatai

messze túlhaladják az 1913. évi eredményeket. Az állatteny-észtésben, ahol a gép szerepe jelentéktelen s ahol az egyéni munkán a hangsúly, nincs ilyen haladás. A sertésállomány és egészen kis mérték- ben a marhaállomány nőtt, míg a többi állatállo- mány jelentékenyen csökkent a béke állományával szemben.

Figyelemreméltóan világítja meg a könyv to—

vábbi részében a kollektivizált orosz mezőgazdaság igazságos jövedelemtelosztásának mind máig is meg—

oldatlan nehéz problémáját, majd pedig a mező—

gazdasági szakoktatás fejlesztése érdekében tett erőfeszítéseket és az e téren elért eredményeket.

6. szám — 444 __ 1941

A könyv azonkívül, hogy rövid, de átfogó képet nyújt az orosz mezőgazdaság jelen állapotáról s az orosz agrártermelésnek a Szovjet uralom alatti ala—

kulásáról, egyúttal figyelmeztetés is a magyar mező—

gazdaság számára. Figyelmeztet azokra a nehézsé- gekre, melyekkel a béke helyreállta után a világ- piacon meg kell küzdenünk, mert a fejlődő orosz mezőgazdaság az olcsón termelt gabonájával állandó és súlyos versenyt fog támasztani a magyar mező—

gazdaságnak.

E sorok írása óta a ,,nagy rejtély" színt vallott

s színvallásával magára vonta az ,,eurőpai keresz-

tesháborút", mely ígéret szerint, hihetően elsöpri azt a rendszert, mely a legnagyobb emberi kísérlet érdekében mérhetetlen szenvedésre kárhoztatta az orosz nép millióit. S ha ez bekövetkezik, a magyar mezőgazdaságot fenyegető orosz verseny veszélye

csökken, mert a rendszer eltűnésének minden

bizonnyal velejárója lesz az orosz mezőgazdaság

újabb hanyatlása is. G. G. dr.

A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.

Ouvrages arrivés á la bibliothegue de l'Office Central Royal Hongrois de Statistigue.

Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications diinte'rét international ou de tliéorie générale.) —— International whalíng statistics,

1939. Committee for whaling statistics. Oslo.

Le commerce de l'Europe. Étude du commerce des pays européens entre eux et avec le reste du monde. Société des nations. Geneve. 1941.

A. T. I. kisatlasz pótfüzete, 1941, Kiadja a m.

kir. honvéd térképészeti intézet. 8 l.—l-4 térkép.

Budapest.

Boda István: Érték és gazdasági érték. 68 1.

Budapest. 1040. (Új élet felé. Tanulmánysorozat. 8.) Buócz Elemér dr.: A tengelyhatalmak gyarmat—

politikai törekvései. 11 1. Budapest. 1941. (Klny. a Külügyi szemle 1941. évi márciusi számából.)

Colerus Egmont: Az egyszeregytől az integ- rálig. Amit a matematikából mindenkinek tudnia kell. 8. ezer. 331 1. Budapest.

Czettler Jenő: Az emberi gazdálkodás története.

248 1. Budapest. (Kultúra és tudomány.)

Finck Arthur: Gyarmati hadviselés Európában.

60 1. Budapest. 1941.

Horn József dr.: A közgazdasági ismeretek könyve. 3. kiad. 316 1. Budapest. 1940.

Isbert, Otto—Albrecht: Volksboden und Nach—

barschaft der Deutschen in Europa. Ein Tasehen—

buch. 160 l. Berlin. 1937.

Jordan Kz'rroly dr.: A korreláció számítása.

46 1. Budapest. 1941. (Magyar statisztikai szemle kiadványai. 1.)

Kállay Tibor: Katolikus elvek a közgazdaság—

ban. 72 1. Budapest. 1941. (Az Országos nemzeti klub kiadványai. 36.)

Kislégi Nagy Dénes dr.: Híres kereskedők.

172 1. Budapest. 1940. ('l'ébe—könyvtár. 105.)

Mieth István dr.: Az eszme és lelkiség szerepe a keresztény társadalomtudományban. 197 ]. Buda-

pest. 1941.

Monori Kovács Gyula dr.: A világgazdaság újabb jelenségei. XXVIII. füzet. 541. Budapest.

1941.

Putzgers, J. W.: Historischer Sehol—Atlas.

Grosse Ausgahe. 12-i- 160 l. Bielefeld. 1940.

Winkler, Wilhelm: Deutschtum in aller Welt.

'Bevölkerungsstatistische Tabellen. 160 l. Wien.

1938.

Magyarország. (Hongrie) -—— A Pénzintézeti Központ igazgatóságának jelentése az 1940. évi huszonötödik űzlete'vről. 25 l.—l—mellék1etek. Buda—

pest.

A szegedi kereskedelmi és iparkamara jelentése a kerület 1940. évi közgazdasági viszonyairól. Ki-

adja a szegedi kereskedelmi és iparkamara. 107 l. 'l—

1 melléklet. Szeged. 1041.

A szociális vármegye. A Komáromvármegyei közjóléti és gazdasági szövetkezet működése. 120 1.

Budapest. 1941. (Magyar közigazgatástudományi intézet kiadványai. 33.)

Az új magyar gazdasági rend néhány jellemző vonása a Társadalmi egyesületek szövetsége ipari szakosztályának megvilágításában. 34 1. Budapest.

1941. (Teszisz kiadványsorozat. 1.)

Budapest székesfőváros közlekedési részvény—

társaság. Statisztikai adatok az 1940. évről. Össze—

állította a BSzKRt statisztikai alosztálya. 111 *l' 58 1. Budapest.

Jelentés a Magyarországi szövetkezetek szövet- sége 1939. évi működéséről. 491 l. Budapest. 1940.

Kassa. Kiadja a kassai Kazinczy-társaság. 92 ].

Kassa. 1941.

Magyar városok statisztikai évkönyve. V. köt.

A magyar városok háztartási viszonyai az 1939. év—

ben. Kiadja Budapest székesfőváros statisztikai hivatala. 185 1. Budapest. 1940.

Mezőgazdasági üzemeink eredményei 1937——

1938. években az országos számtartás—statisztikai adatgyűjtés alapján. 107 1. Budapest. 1940. (Az Országos magyar gazdasági egyesület üzemstatisz- tikai bizottságának X. kiadványa.)

Polgármesteri jelentés Szamosújvár szab. kir.

megyei város helyzetéről és közigazgatásának álla—

potáról a világháború és a román megszállás alatt, 1314/1940. 42 l. %- XXIV melléklet. Szamosújvár.

1 41.

Ungarn. Das Antlitz einer Nation. VIII "l- 869 l.

—l— 1 térkép. Budapest. 1940.

Ungarns Volkswirtschaft, 1940. Wirtschafts—

jahrbuch des Pester Lloyd. 184 1. Budapest. 1941.

Almási Gyula Béla: A városok háztartása, A vá- rosok háztartásvitele'nek berendezése. (Költségvetés, gazdálkodás, zárszámadás.) 174 l. Szeged. 1940.

Barta István; Pécs gazdasági élete a XVIII.

században. 60 ]. Pécs. 1941. (Specimina disserta- tionum facultatis philosophicae regiae hungaricae universitatis Elisabethinae guinduieecelesiensis. 212.l

Bőlöny József: A kárpátaljai vajdaságro'l és annak önkormányzatáról szóló törvényjavaslat bírá—

lata. 301. Budapest. 1940. (Magyar köizgazgatás könyvtára. 12.)

Csapodi Csaba: A legnagyobb magyar. 124 l.

Budapest. 1941. (Nemzeti könyvtár. 38—39.)

Csizmadia Andor dr.: A magyar városi jog.

227 1. Kolozsvár. 1941.