Malcomes Béla báró dr.: Magyar mezőgazdaság

5—6. szám

—351— 1942

megismerése szempontjából lenne célszerű figyelembevenni a népszámlálások alkalmá- val. Ezek a községenkint, sőt a lehetőségek- hez képest határrészenkint válaszra váró kérdések a következők: 1. az állandóan la-

kott külterületi lakóházak (tanyák) száma;

2. ezek közül azoknaka—sztáma ( a) amelyek- ben tulajdonosuk, illetve bér-lőjük is ott la-

kik, (b) amelyekben a birtokosnak csak csa-

ládtagja lakik cselédekk-el vagy azok nél—

kül, (c) amelyekben a birtokosnak csak cse- lédje lakik; 3. az ( a) alatti birtokosok közül

hánynak van magának, illetve 4. apjának vagy feleségének lakóháza a belsőség terü- letén és 5. fordítva, a belsőség területén lakó különböző foglalkozáscsoportok keresői és

eltartottai közül hánynak van tulajdoná—

ban a külsőség területén állandóan lakott

Földrajzi szempontból kétségtelen, hogy minden állandóan lakott tanya önálló tele- pülés. De a földrajzot is érdeklik azok a tanya és zárt település közt fennálló kap—

csolatok, amelyeknek helyről—helyre és idő- ről—időre változó mértékét éppen a fenti kérdésekre adott válaszok világítanák meg.

Társadalomtudományi és gyakorlati szem—

pontbóll) talán még nagyobb lenne a jelen- tősége minden idevágó adatszerű isme-

retnek. Mendől Tibor dr.

1) V. 6. Erdei Ferenc: A makói tanyarendszer.

Szeged. 1933., 19. 1.

IRODALMI SZEMLE

Könyvismertetések. -— Ghronigue de hím—es.

(C'est le Journal de la_Soeiéte' Hongroise de Statistigue gut rend compte en franpais, dans sa ,,retme des public-attam hongroises", des ouwages statistigues publie's en Hongrie.)

Malcomes Béla báró dr.: Magyar mezőgaz-

daság. '

Dr baron hongroise.

Budapest, 1942. I. kötet —— Ier volume, 288 l. - pages.

Béla Malcomes : L'agriculture

A szerzőelegújabb agrárpolitikai munkájában, a magyar mezőgazdaság történeti fejlődésére vetett visszapillantáson kívül, mezőgazdaságunk birtok—

politikai, termeléstechnikai, értékesítési. érdekkép—

viseleti, szakképzési és közigazgatási fejlődését az egyetemes közgazdasági és nemzetpolitikai érdek figyelembevételével módszeresen tárgyalja.

A —,,Magyar ip—argazdaság" című, nemrégiben megjelent két kötetes munkája után a most tárgyalt könyvének kilenc fejezetből álló első kötete álta—

lános áttekintést nyújt a magyar mezőgazdaság összes kérdéseiről; míg a könyv később megjelenő második kötetében mezőgazdasági életünk részle—

tekbe menő, kritikával vegyes ismertetését óhajtja adni

A mű bevezető sorai után a magyar föld ter—

mészeti adottságairól, földrajzi, talajtani és klima- tológiai sajátságairól és ezeknek a termelésre gya—

korolt kedvezőtlen behatásairól tájékoztatja az ol—

vas'ót, amelyekkel szemben a legjobb ellenszernek az okos készletgazdálkodást, a bő esztendők feles—

legeinek tárolását, az észszerű vízgazdálkodást és a fásítást tartja.

Alapos áttekintést ad a magyar mezőgazdaság

továbbiakban a szerző történeti fejlődéséről,

trianoni bé- mert csak kezdve a honfoglalás

kediktátumig, sőt a

a mult tapasztalatai alapján lehet józan mező—

gazdasági politikát folytatni. Vizsgálat tárgyává teszi mezőgazdaságunk történeti fejlődését a terme-

lés, az értékesítés és a birtokpolitika szemszögéből

és nem mulasztja el a történelmi eseményeknek mezőgazdasági helyzetünk alakulására gyakorolt döntő befolyását is kimutatni. Élénk tárja, miként roppant össze mezőgazdaságunk Trianon után, majd

idejétől a mai napig,

ismerteti mindazt az erőfeszítést, melyet a meg—

csonkított ország mezőgazdaságának felemelésére és fejlesztésére, azaz a termelési módszerek ja'vítá—

sára, a talajjavításra, a talajmívelésre, a talajtér—

képezésre és a kisgazdáknak szaktanáccsal való támogatására, a növénytermelés és állattenyésztés emelésére. különösen a nemesített vetőmagok hasz- nálatára és a népies tejgazdaság megszervezésére, a gazdasági felszerelés megjavítására, az ipari nö- vénytermelés fejlesztésére, a kertészet és szőlészet felkarolására, a kisérletiigy és az állategészségügy kifejlesztésére az utolsó 20 eszten- dőben fordítottunk. lsmerteti a mezőgazdasági ter- ményeknek a kisgazdák kívánalmait figyelembe—

vevő, nagyobbrészt szövetkezeti értékesítési rend- szerére vonatkozólag tett intézkedéseket, rámutatva arra, hogy mezőgazdaságunk háború utáni újjászü- letése a magyar mezőgazdaság népi jellegének ki—

domboritásával és a szociális szempontok messze- menő érvényesítésével ment végbe. A földreformról.

22*

mezőgazdasági

5—6. szám

—-—352-———

a telepít-ési akcióról, a kishaszonhérletek alakításá—

ról és a tagosításról szóló kritikai fejtegetéseit rész- letes statisztikai adatokkal támasztja alá.

Az elvesztett országrészek egymásutáni vissza- csatolása ellenére mezőgazdaságunk még mindig 7 millió kat. holdat meghaladó szántóterületet kény- telen nélkülözni. Az északon elmaradt területek a mezőgazdasági munkáskérdés, míg a részben ide- gen kézben maradt keleti országrész a közvetlen áruszállítás elé gördülő akadályok elhárítása szem- pontjából bírnak mezőgazdasági szempontból még most is különös jelentőséggel.

Egy rövid fejezetet szentel szerzőnk a magyar erdőgazdaság aktuális problémáinak ismertetésére, majd megemlékezik a mezőgazdasági társadalom—

biztositásról, a mezőgazdasági munkásházépitő akcióról és a szociális irányú mezőgazdasági munkabér—szabályozó intézkedésekről. Ha fenn akarjuk tartani —— mondja —— a mai hatóságilag

szabályozott szilárd árrendszert, a munkabér—mini-

mum megállapitása mellől nem maradhat ela munkabérek maximálása sem.

Munkája további részében áttéramagyar mező- gazdaságnak általános közgazdasági vonatkozásaira, elsősorban azokra, amelyek mezőgazdaságunk nép—

mozgalmi kérdéseivel a mezőgazdaság és az ipar nem—

zeti jövedelmének össze—hasonlításával, a mezőgaz—

daságban elhelyezett tőke és az agrárhitel probl'éu máival, valamint adórendszerünk mezőgazdasági problémáival függenek össze. Úgy látja, hogy az ipar nemzeti jövedelme túl fogja szárnyalni a mező—

gazdaságét. Az ipari munkásság létszám-emelke—

dése megritkítja a mezőgazdasági munkások eso—

portját s így a mezőgazdasági üzem mechanizálása :fog bekövetkezni. Részletekbe men—ően ismerteti a magyar mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvény—

javaslatot és az annak alapján kidolgozott munka—

tervet. Ennek végrehajtása szerinte olyan magas színvonalú mezőgazdasági kultúrát fog teremteni, amely hazánk mezőgazdaságát az új Európa nem- zetközi versenyében az első sorba állítja.

A bőséges szakismerettel megírt munka befe- jező részében az új Európának a magyar mező—

gazdaság szempontjából mérlegelendő kérdéseivel ismertet meg a szerző. Európa önellátásának kér- r'esét vizsgálva. fényesen rávilágít Oroszország sze—

repére az új Európa gabonaellátásában. Abból, hogy Oroszország 1930-ban és 1931-ben 26—25 millió (] búzát tudott exportálni, azt következteti, hogy Németország az oroszországi alacsony hoza- mokra való tekintettel. a megszállt orosz területek—

ről *2——3—szor annyit fog kivihetnil ami által Európa kenyérgondjai megoldottnak tekinthetők, Az abrak- lakarmányokban és olnjosmagvakhan ellátásunkal ezentúl Oroszországból szintén remélhetjük, ami Európa önellátása szempontjából sokkal fontosabb,

mint a kenyérmagvakban mutatkozó ellátási lehe-

1941"

tőség, mert az egyre belterjesebbé fejlesztendő európai mezőgazdaság az állatállomány növelését kívánja. Statisztikai adatokkal igazolja, hogy a gabona és burgonya termésátlagait tekintve, az európai országok között a 10. helyre csúsztunk le.

Az új Európa közélelmezésébe való bekapcsolódá- sunk alapfeltétel-ének ezért a minőségi termeléssel szemben a mezőgazdasági többtermelést tekinti, A többtermelést viszont a piacképes termények magasabb átlaghozamával véli elérni, mert a na- gyobb hozam, ha az annak eléréséhez megkívánt-vi többköltséget okszerűen használjuk fel, olcsóbb termeléshez is vezet.

Malcomes Béla báró értékes agrárpolitikai munkája már első kötetével is, mely mezőgazdasá—

gunk minden kérdését kritikailag is megvilágítja, figyelemreméltó értékkel gyarapította közgazdasági

irodalmunkat. F. Gy. dr.

Darvas János: Magyarország nemzett kisebb- séget.

Jean Darvas : Les minoritás ethnigues de Hongrie. *

25—58 1. — 25-53 pages.

Nyigri Imre: Nemzetiségi térkép _- nemzeti- ségi statisztika.

Emeric Nyigr'i : Les cartes relatives ama: nati—

onalités —— les statistigues des nationalités.

" 5571 1. —— 55-71 pages.

(Az uiságirójelölt kézikönyve. Illl, V. füzet.)

(Manuel pour candidats joumalísles;fascicules Ill et V.)

(Az Országos magyar sajtókamara könyvtára —— Biblio—

thégue de la Chambre nationale hongroíse de la pussz. )

Stadium. Budapest, 1941.

A nemzetiségi, vagy újabb szóhasználat szerint kisebbségi kérdésnek ma már nemzetközi viszony—

latban nózve is jelentős magyar irodalma van, ami már magában is bizonyíték a problémának nemze—

tünk szempontjából mért fontossága mellett. Sok- sok könyv és rengeteg tanulmány foglalkozott már hazánk nemzetiségi problémáival s talán még több a magvarságnak, mint kisebbségnek kérdésével.

Nemzetünknek szerencsétlen sorsa, hogy e kérdés, egyik vagy másik formájában, számára mindígidfí—

szerii. Ma — hála Isten ——- ismét a probléma első formája okoz súlyosabb gondokat, mert a jóforv mán nemzetiség nélküli csonka ország négyszeri megnagyobbodásával a kisebbségi sorsbol visszatért nagyszámú magyarsággal együtt szép számban ke- rültek vissza nemzetiségek is, kik nemcsak irántuk

tanusított tiirelmességiink, de nyelvi és kulturális igényeik kielégítésének ellenére is gyakran vonakodnak a sorsközösség teljes vállalá—

sától és az ország egység—ét veszélyeztetik. Éppen ezért a hazai nemzetiségi kérdés alapos ismerete ma nemcsak a felelős tényezők, hanem a magyar nem—

messzemenő

zet egyeteme számára is szerfölött nagyjelentőségti,