2. szám
——125—— 1934
Berchtold Zsigmond gróf dr.: A magyar mezőgazdaság fogyasztópíacai.
Comte Sigismond Bemchtold, docteur des sciences e'connmigucs : Les mart-he's de consom- mation des produits aym'coles hongrois.
Budapest. 179 t. — p.
Résume'. Examinant les combinaisons surgíes au sujet d'une coopération. économígue des pays danubiens, I'auleur estime gu'il ne set-ait pas avan—
tageucc, pour la Hongrie, de former un bloc avec la Yougoslavie et la Roumaníe agricoles, Préco- nísant la nécessité de ne constituer, dans (edit but, one des unilés écoinomülnes comprenant seulement deux ou trois Etats oü l'on peut mieux se rendre compte des posSíbilités économigues, et de ne faire s'allier (Iue des pays antant gue possible égaux pour leur super/ide, le nombre de leur population
et leurs conditions cnlturelles et sociales, l'antenr
trou'rverait le plus nutnrel une coopération écono—
migue austro-hongroíse. Selon lui, á cet égard la 'I'chéco—Slomguie ne peut entrer en. ligne de compte (Iu'en deuxíéme lieu, et I'llalie, ainsi gue IlAllemagne, ne devraient élre considérées gue comme des mairchés lolntaíns, coznplétant l'accord écono—
migue en gueslion. Des difféz'entes fonnes de coopé—
ration éconmnígue, il conseiíle les tmz'tés (lozmniers
pnéíérentiels. *
Az időszerű kérdést, (tárgyaló munka doktori énvt'elklezés, de ctúlnőtt mmal: kevevtén .s minket a sto- tiszmilklari megalapozás gazdagsága miatt is érdekel.
Szerző a magyar gazdasági válság legfőbb okának, az tag—rámért—ékesíhés nehézség—ének problémáját nagy felkészültséggel, alapos forrásbúvánlat—tal — bár tmé—
hol másodkézből merítve —— veszi vizsgálat alá.
A sokágú problémának különösen külkereskedelem- p-olátilkaí oldalán! boncoljza behatóan. Az: agrárválsá- got előidéző tényezök vázolása után a, VédVáIII'OlS és amttamhjlklus irányzat csőtdjtérő—l szó], amely irány- zatsbtaln az agrárválság főokát látja. Kimutatjo, hogy a vtédtvám-ok Ausztriában, Cseh-Szlovákiában, Olasz—
országban és Németországban-, a Magyarország fő- fogylatszct'opziaoaiul jellemük—ező ipari ávlllaatntokbarnxmeny- nyire fEtllfOJiOZlJálk az agrárterm-elé.s—t. E négy állani- nak, melyek közül az első kettő .loegtermésze-teselxh fogy—alsztopivaounk külforgolmát né-szl'ete-sen taglalja, súlyt helyezve Magylammszággail való külkereske—
Ismcrteti a Duna-medence sztanálásám irányuló terveket. Az államközi együt!- müködés (kombinációi köztül Jugoszlávia és Romá—
nála bevonását egy olyan blokk—bat, almot—yben Mla—
gyarország is résztvesz, nem tartja előnyösnek, mert ezek; szintén lagráromszágok, teuhál vensenytámsaik.
Célszerűbb megoldásnak ítéli a szűkobhkörű, 2—3 államból álló gazdasági egységeik (alakit-ását, amelly—
ben a gazdasági lehetőségeik ábbekinthetőbbelk, míg egy lszvélesclybkörű együttműk-ődés már komplikált- delmi kapcsolatukra.
sága miatt sem kecsegtet sikerrel/. Szükségesnek tartja, hogy a szövetkező államok terület, népszám szempontjából lehetőleg egyformák legyenek, kultú—
rális színvonalon
álljanak, ment csak így jöhet létre kiegyensúlyozott alakulat. tLegtenmész'elt-esenbbnek a magyar-osztrák öszefogást tantjla, másod-sorban Cseh-Szlovákia jon figyelembe. Olasz- és Németország, mint bálvolabbi piacok, kiegészítésül vehetők számításba. A szom- széd államokkal való együttműködés lehetőségeit gazdasági alapon 'kwllalló munka ;; preferenciális
és szociális viszonyaik azonos
vámsztenződtésezldtől vár sikert. Ha mező—gazdaságunk a preferenciális elbánást a [legfontosabb tömegei-k- kokve nézve a szomszéd piacokon megkapja, hely—
ZvElve máris 'm-egkönnyobül. A nnagynar agrárpolitiká- nak azomban alkalmazkodnia is kell ra külföldi fo—
gyasztópiacokhoz, az ;Txll—atlenyésztélsre és a kister- mónyok termelésére nogyobh súlyt kell helyeznie, hogy ne legyen annyira kiszolgáltatva a világgazda—
sági doklonjunxklturálknalk, mint az egyoldalú búza—
temmelésri irányzat mellett. Azt reméli, hogy a kon- tingeunltaálá'sO—k rendszerre csak a devizonethvézls-ég—oek tartana utalt log fennmaradni, azután megszüntn- tik.
Karl statistik.
Wien, 1933. 20 1. — p.
Drexel: Österreichisch Religions-
Az osztnázk Szövetségi Statisztikai Hivatal új elnöke elitben a nagyközönség számára készült, a katolikus szempontokat kiemelő kis tanulmányú- ban csupán a legfontosabb momentumokra kister- j—oszzkmlve od ütgyos képet a vallási statisztika jelentő- ségéről, az idevágó osztrák adatgyűjtések tanulsá—
gxairol. Bevezetőben néhány találó szóvallavázolljla a felekezeti és az egyházi statisztika eltérő szerep- ktöbétt. Majd megállapítja, hogy bár .a mai Ausztria lakosságának 9/10 része katolikus, ,a Szövetségi Statisztikai Hivatal meglehetősen kiépített vallálstí stnhlsztika'ijának mind 'az osztrák nép, mind az egész németség sz—elrnpontjálbol van jelentősége. Azután a világ, a szomszédos orszúg'o-kil s az osztrák szövet—
séges államok népességének valnltásrfealekezeati (meg—
oszlását, atz áliténé'seik alakulását, a fol-ekezetek
szerint tagolt fontosabb népmozgalmi, jogszolgált- tatási és yiskolatügyi oldatokat mutatja ilye rövid meg—
jegyzések kiséretében. Tanul'mány—ána'k szűk kere—
tei miatt a részletekbe nem tér ugyan ki, de min—
detirüvtt what .a (rendelkezésre álló osztrák statisztikai onyogforrásolk—m. Ezzel kapcsolatban megemlíthet- jük, hogy a iii—agyar vallási statisztika jóval bővebb
1) Magyarországnak vonatkozólag az 1930. évi előzetes lélekszámmal a korábbi ományszásm szerint osztjn szét. így kiszámított adatai azonban eléggé eltérnek az 1930. évi népszámlálás megállapítáfsaitóll.
