12. szám
kel, az 1924/25. termelési évig visszamenő adatok- kal és ezek alapján egyes terményeknél ,,kívána—
tos árszinvonalat" állít fel, melyet szembeállít a tekintetbe jövő években tényleg kialakult árszín- vonallal.
Szerző e munkájában tovább fejleszti a ren- tabilitásnak a termelési költségekkel és az árszín—
vonallal kapcsolatos problémáit és kétségkívül hasznos adalékokkal járul hozzá e problémák
tisztázásához. Sző. Gy. dr.
Harkai Schiller Pál dr. —— Varga istván dr.:
Bortogyasztási szokások.
Dr Paul Harkaz' Schiller et Dr Etienne Varga:
Habitudes des bwveurs de min.
Gazdasagpszthológlai tanulmany.
Etude de psycholagíe économígue.
A Magyar Gazdaságkutató Intézet 19. száma különki- advanya.
Institut Hongrois de Recherches Economigues;publica- Hon spéciale n" 19.
Budapest, 1940. 62 I. —— p.
A Magyar Gazdaságkutató Intézet a m. kir.
földművelésügyi miniszter megbízásából a hazai box-fogyasztasi szokásokat abból a célból tette vizs—
gálat tárgyává, hogy eredményeit módszeresen fel—
dolgozva az észszerű borfogyasztás fellendítésére irányt mutasson s ezáltal a borpiacnak hasznos útbaigazítással, a termelésnek pedig megszívlelendő tanáccsal szolgáljon.
A jelen munka első részében ennek a vizsgá-
latnak fontossága, módszere, továbbá a felvételi
nyomtatványok és a feldolgozás szempontjai nyer- nek ismertetést. Minthogy a borfogyasztásnak in- dítóoka inkább lélektani, mint biológiai, a kitűzött cél érdekében a szubjektiv piackutatási módszert alkalmazták, melynek lényege az, hogy a reprezen- tativ felvétel keretébe vont népességet pszihológiai szabályok szerint az abban járatosak kérdezik ki.
Természetesen figyelemmel voltak mind a reprezen—
tatív módszer, mind a lélektani eljárás elméleti és gyakorlati követelményeire és pedig úgy a megkér—
dezettek kiválasztásánál, mint a felvétel alapjául szolgáló kérdőívek megszerkesztésénél. Külön kérdő- ívek segltségével gyűjtötték be az adatokat a buda—
pesti es a vidéki fogyasztóktól, továbbá a bor- eladóktól. Az így összegyűjtött anyag feldolgozásá—
nak eredményeit és értelmezését adja a munka a további részeiben, fényt derítve a közönség legfon- tosabb borivási szokásaira, a borfogyasztás indító okának különleges tárgyi és személyi motívumaira, egyszóval mindazokra a szempontokra, melyek az észszerű borfogyasztás emelésének érdekében a bortermelés és kereskedelem számára különösen fontosak, de amelyek az objektív statisztikai kuta- tás számára jóformán hozzáférhetetlenek.
Szöveges ismertetés kíséretében táblázatokba foglalt érdekes adatokban számol be a könyv e része a borfogyasztás elterjedtsége'ről, a fogyasztott
a
—-—890-—
bor minőségéről és változatosságáról, a
megszakad,
borhoz való ragaszkodásról s a fogyasztott borok *
kielégítő értékéről. Azt is megtudjuk e mazlim
mikor és mi módon változtatják a borivók a tos ,
gyasztott bort, mikor szoktak inni és mennyit;
továbbá hogy a megivott bor hogy oszlik meg fajta , szerint és mikor milyen bort szoktak vízzel klima * inni és miért—' isszák vízzel a bort. Megismertet a könyv e része az egyéb alkoholféleségek fogyasz——
tásának szokásaival is és ezek fogyasztásának ,e—a' borfogyasztással való ősszefüggésével. Külön fejezeti foglalja össze a borfogyasztás személyi és tárgyi— ', motívumait. Az előbbiben felvilágosítást'kapunkrya ,—
borfogyasztás ösztönzésének és gátlásának okairólt a borivás előnyeiről és hátrányairól táplált vélemé——
nyekről, továbbá az étkezésnek, dohányzásnak és szórakozásnak a borfogyasztásra gyakorolt hatá—
sairól, az utóbbiban pedig az ívási alkalmakről, a borbeszerzés módjáról, az árusítási viszonyokról és; ; az árváltozásnak a box-fogyasztást befolyásoló sze——
repéről.
A munka befejező része a felvétel feldolgozái sának adataiból és elemzéséből összefoglalja és megszívlelendő tanácsként nyujtja azokat a legfon—
tosabb eredményeket, melyek az egész munkának kitűzött célját: az észszerű borfogyasztás emelésé—
nek előmozdítását szolgálják.
Talán még kiterjeszkedhetett volna a felvétel a fogyasztott bor minőségének vizsgálatában a megivott bor származási helyére is. Ennek vizsgá—
latával ugyanis feleletet adhatott volna a tanul- mány arra a kérdésre is, melyik vidék borai örven—
denek a legnagyobb kelendőségnek, ami pedig a termelést és kereskedelmet egyaránt érdekelheti.
A munka gazdasági célokat szolgál, mert kife—
jezett céljául a borfogyasztási szokások vizsgálatát tűzte ki; egy ilyen sokrétű kutatás azonban a bor—
fogyasztási szokások tudakolásán kívül a bor—
fogyasztás hatásainak vizsgálatával (pl. a bor- fogyasztás fiziológiai és pszihikai reakciójának ku- tatás tárgyává tételével) fontos egészségügyi szem;
pontokra is érdekes fényt deríthetett volna, külö- nösen, ha ezeket a hatásokat a fogyasztott bor származási helyének vizsgálatával kapcsolatban vé—
gezte volna el. 825. Gy. dr.
Malcomes Béla báró dr.:
daság.
Dr baron Béla Malcomes: L'économie industri—
elle de la Hongrie.
Budapest, 2 kötet, — Z volumes, 338 —— pages és et 4071.—
pages.
A szerző —- ebben a két kötetre terjedő, hangyaszorgalommal kidolgozott terjedelmes mun—
kájában —— foglalkozik mindazokkal a részben_
már megoldott, részben megoldásra váró alapvetö kérdésekkel, amelyek az ipart érintik. A mű Magyar ipargaz-
12; szám -— 891 —— 194!
inkább leíró jellegű, a tények regisztrálója s csak szolnak a beruházási és közlekedési politikáról, elvétve bocsátkozik az ipar alapérdekei között
fellelhető összefüggések vizsgálatába és azok bi'á—
lásába.
A tanulmány első kötete —— mely általános résznek tekinthető —— az iparnak a többi terme- lési ághoz, általában a közgazdasághoz való viszo- nyára világít rá._ Szerző szerint a mezőgazdaság és ipar között nincs ellentét, hanem szoros kap—
csolat áll fenn köztük, s egymás kiegészítői; a
kereskedelem és ipar között azonban mutatkoz—
nak ellentétek, melyek elsimitása mindenképen kívánatos, annak szem előtt tartásával, hogy a kereskedelem ma inkább már csak az elosztó szerepét tölti be. Szól azután a szerző az ipari decentralizáció sziikségességi'iről, mert az a városi és községi lakosság egészséges kieserélődését és helyes aránját eredményezi s így népmozgalmi vonatkozásban is kedvező. Majd megemlékezik az iparvállalatoknak a pénzintézetekkel való szoros kapcsolatáról, melyet a tőkehiány eredményezett.
Ez a kapesolat kétségtelenül (lrágitó hatást gya—
korolt.
A mezőgazdaság és az ipar a mag'ar nemzeti jövedelemben körülbelül egyenlő arányban vesz részt —— állapítja meg a szerző a tiwábbiakban.
A _ közteherviselésl'ien az számítások alapján való ———
azonban semmiképen sem tartja indokoltnak. Az ipar keretén belül egyébként a kőzteherviselésnek iparnak — — bizonytalan előtérbe helyezését
nagyobb hányada esik a kisiparra, mint a gyár—
iparra.
— Áttekintést nyujt ezután a szerző az utolsó száz év iparfejlődéséről, majd a magyar iparok- tatás újabbkori (mindössze félévsza'rzados) szerve- zetéről, mely -— i'negz'illapitása szerint — — más ipa—
rilag fejlett országok ipar-oktatási szakértőinek is például szolgálhat.
Az első kötet utolsó fejezete az ipar tagozó—
dását ismerteti. Szerző szerint iizemtorma alap—
ján: a háziipar, gyáripar, nagyság szerint pedig a kis-, közép— és nagyipar csoport—
jának megkiilönböztetése a helyes s ezek közül Magyarországon a középipar hiratott arra, hogy az államhatalom benne keresse iparpolitiki'ljx'mak tengelyét.
kézműipar és
A mű második kötetében nagy fejezet foglal—
kozik a magyar iparpolitiká'al, Ennek keretében szerző ismerteti az ipari érdekképviseleteknek az iparpolitikában betöltött szerepét s az iparpolitikz eszközei közül szól a ninnlmszerzésről, a munka-
idő szabályozásáról, a munkabérmegállapitásról.
Foglalkozik továbbá az áralakulás és értékesítés kérdésével, majd a Vi'in'ipolitikímak az iparfejlesz—
tés szolgálatában betöltött szerepr'wel. Megemlélwzik az ipari raeionalizálásn'il, az ipari hitelről és szö—
vetkezetekről s a közszá llílásrol, lx' illőn fejezetek
az ipari SZ()Cltllp()lllilkáI'Ó-l, továbbá a biztosítás—ról, az ipari jogvédelemről, majd befejezésül az ipar szemszögéből nézve a zsidók '
lását korlátozó— törvényről.
gazdasagi térfogla—
A következő nagy fejezet a nyersanyaggazdál—
kotlással foglalkozik. Szerző vázolja a trianoni szerződés következtében e téren előállott veszte—
ségeket, a veszteségek pótlása iránti igyekezeteket, majd a visszacsatolt felvidéki és erdélyi területek- kel adódú gazdagodást. Iizután külön—külön fejeze—
tekben ismerteti a fontosabb ln'lnyz'iszali, mezőgaz- dasági és ipari eredetű nyersanyagokat, azok ter- melését több esztendőre visszamem'ileg.
Szerző néhány oldalt szán még Magyarország energiagazdálkodási kérdésének is, röviden meg- emlékezve a főbb energiahordozőkről.
utolsó nagy fejezet Magyarország gyáripzrának iparágak szerinti ismertetését tartal—
— különösen kiemelve s legrészletesehben
ipart ,.__ iparág
tárgyalász'inz'il több évre visszamenő és az utolsó adatokkal tá-
Sz. Z.
Végül az
mazza
taglalva az élelmezési minden
békeévről szóló bő statisztikai masztra alá megz'illapitz'isait.
A Pesti Hazai ElsöTakarékpénztár—Egyesület százéves története.
Lyhistoire (les cent (ms de la Pren'ziére Société
Hongroise dc Caisse (l'Epargne (le Pest,.
')
2 kötet, —-- ; L'olumes, 25—i — — ;?. es ri 377 l. —— pages.
A legrégibb magyar hitelintézet eentem'irinma alkalmából kiadott mnnkx'ilalnak tulajdonképen tsak a II. kötete új, mely az tSt)0———ltl3$l. évekkel foglalkozik. Az [. kötetben szószerint, és teljes ter- jedelemben kőzőltetett [fenyves-xy Adolfnak 1890-ben megjelent munkája, melyet az intézet az
újra
50 éves jubileum alkalmából adott ki Statisztikai szempontbol e
esolatban
mnnkálattal kap- azok a tz'nblázatok említhetők, melyek mind a két kötet végén a Pesti llazai lilső Taka- rékpénztár—Egyesület 100 év alatti
vonatkozó adatokat ismertetik. Az adatok nagy részletességgel közlik ———— a minden—
kori évi mérlegek alapján W. ezeket az adatokat.
Sajnálatos azonban, hogy ezek a különben érté- kes adatok semmiféle statisztikai jellegű feldol- gozásban, vagy legalább közös nevezőre hozatal-
ban nem évszázados kor—
adatok felhasználása az Összehasonlítás szempontjz'ibél meglehetősen meg-
nehezül. Sző, GI]. dr.
státusát", és műk ődésére
részesültek s így az szakra visszatekintt'i
56
