A mezőgazdasági termelés jelentőségének és irányának módosulása a békekötés óta

(1)

e MEZÖGAZDASÁG e

:lnlll-llllunlInlll-ll-I-nnI-nIll.-ll-llllI-llllllllllllllllll Ill-III.Ill.-IIIIll-IlllllllllllllllllllIll.-Ill .lllllllllllllll...:

A mezőgazdasági termelés jelentőségének és irányának módosulása a békekötés óta.

Transformation de l'importance et de la tendance de la production agricole depuis le traité.

Résmne'. —— La Hongrie a perdu en vertu 'du traite' de Trianon surtout les parties de son territoire gui, assuraient, par leur production de ma'is et de fourrages naturels, l'état développé de son élevage.

Pendant le cours des années écoulées depuis le traite' de paix, l'ordre de production du territoire actuel du pays est en voie de transformation. Cette transformation sert les intéréts de llélevage, en tant gu'elle cherche a suppléer aux produits cultivés sur les territoires per- dus et a augmenter aux de'pens des ce'réales la production des cultures Sfourrageres et du ma'is. La production des ce'réales ne se pour- suit plus, a llheure actuelle, dans toutes les exploitations agricoles, gue sur un territoire moindre des 40/0 de la superficie labou—

rable, tandis gue les exploitations agricoles cultioent, les plus petites, une guantite' con- formément plus grande de produits fourra- gers, et les plus importantes, une guantité conformément plus grande de mais.

A trianoni békeszerződéssel elvesztettük az

ország kétharmadát és hazánk területe 49'1 millió kat. holdról 16"? millió kat. holdra

zsugorodott. Az ország erdőkkel, rétekkel, legelőkkel borított hegyvidéket teljesen elvesz- tette és Magyarország mai területe már csak a dravamenti és a nyugati határmenti részek—

től megfosztott dunántúli dombosvidékre, az Alföldnek Marostól északra fekvő részére és az Alföldet északról és keletről szegélyező dombosvidékre terjed ki.

Ez a területveszteség az ország területé- nek mívelési ágak szerint való összetételét lényegesen megváltoztatta. A régi Magyar- országon a szántóföld területe és az erdők, rétek, legelők együttes területe egymással mondhatni egyensúlyban állott. E 226, illető—

leg 22'9 millió kat. holdnyi területek az or- szág területének 45'5 illetőleg 46'80/0—át al-

** kották. Elveszítvén azonban az országnak erdőkkel, rétekkel, legelőkkel borított hegy- vidékét, hazánknak csak az a dombosvidéki és alföldi része maradt meg számunkra, amely túlnyomórészt szántóföldekből áll. A maradék- .országban a szántóföldek 97 millió kat. hol—

dat tevő területe (60 20/0), az erdők, rétek, legelők együttes 48 millió kat. holdnyi terü—

letének (29 90/0) már kétszerese. Vagyis amig a régi Magyarországon a 22'6 millió kat.

holdnyi szántóföld az összes tertiletnek45'50/e—a

volt, addig a szántóföldek mai 9' 7 millió kat.

holdat tevő területe a maradékország terüle- tének már 60 20/0- át alkotja lgy tehatMagyar- ország megcsonkítása, az ország területének mívelési ágak szerint való megoszlása tekinteté- ben, különösen a mezőgazdasági termelés szem- pontjából lényeges változást okozott. A szántó- fold területe 57' 29/0 -kal csökkent, jelentősége azonban az országnak szűk határok közé szorí- tott mai területén, jóval nagyobb lett, mint a multban volt s ezzel a mezőgazdasági termelés

jelentősége is még inkább előtérbe nyomult.

Azonban a mezőgazdasági termelés szem- pontjából a területveszteség hatása nemcsak a szántóföld területének nagy csökkenésében és a mezőgazdasági termelésnek a multhoz képest jóv al nagy obb jelentőségében nyilvánul meg. A hevgyvidékek elvesztésével az ország mezőgazdasági termelésének rendje, vagyis a termelésnek (beietett területnek) termények szerint való megoszlásais megiáltozott. Sőt újab- ban, ugyancsak a területveszteségeink követ—

kezményeként még e megváltozott termelési rend is állandóan, de azonos irányban mő- dosul.

A mezőgazdasági termelés rendjéről azok az arányszámok tájékoztatnak, amelyek a szántóföld területének termények és ugar szerint való megoszlását tüntetik fel. A rész- letes adatokat az összes, a 100 kat. hold- nál nagyobb és a 100 kat. holdnál kisebb gazdaságokra vonatkozólag a mellékel- ten kőzölt táblázat tartalmazza. E táblázat első hasábjában foglalt adatok a régi Magyar- ország évtizedek folyamán kialakult termelési rendjéről számolnak be. A második hasáb adatai hazánk mai területének ugyancsak így kialakult és a mai termeléshez mérten eredeti termelési rendjét mutatják. A harmadik hasáb adatai pedig a rendelkezésre álló legújabb adatok alapján a maradékország mai termelési rendjéről nyujtanak tájékoz—

tatást.

(2)

Magyarország szántóföldterületének megoszlása termények és ugar szerint, arányszámokban; ; Répartition des terres labourables de la Hongrie suioant les produits et les terres laissés en jachere, en

chiffres proportionnels.

A termény neve Désignation des produits

Az összes gazdaságokban Dans l'ensemble des exploi-

tations agricoles

A 100 kat. holdnál nagyobb gazdaságokban Dans les exploitations agrico—

les de plus de 100 arp. cad.

A 100 kat. holdnál kisebb gazdaságokban Dans ! es exploitations agrieo—

les de moins de IOOarp. cad.

!la Hong, grie act.

Magyar—

ország régi terü—

letén Dans le territoire

Magyar- ország mai terü-

letén Dans le territoire ancien de de la Hon-

Magyar- ország mai terü—

évben Dans le territoire

de la Hongrie

aotuelle en 1922 az 19l3—15. évek

átlagában ' En moj/enne des an-

nées de 1913 d 1915

[etén 1922.

BME—

Magyar—

ország mai terü-

letén Dans le Magyar—

ország régi terü-

letén Dans le

territoire territoire ancien de de la Hon—

letén 1922.

de la Hongrie

actuelle en 1.922 az 1913 —15. évek

átlagában En moyenne des an—

ne'es de 1913 [1 1915

la Hong. grie aet.

Magyar- ország régi terü—

letén letén Dans le Dans le territoire territoire aneiende de IaHon-

Magyar- ország mai (erü- letén 1922.

de la Hongrie

actnelle en 1922 az 1913—15. évek

átlagában En moyennedes an—

nées de 1913 a 1915

1. Gabonaneműek.

Céréales.

Búza — Froment Rozs — Seigle

rpa —— Orge .

Zab —— Avoine. . . . Egyéb gabonanemű —

Autres céréales .

Együtt —— Ensemble 2. Hüvelyesek.

Légumíneux.

3. Kapásnövények.

Cultures á pioche.

Tengeri — Mais . . . Burgonya — Pommes de

teme. . .

Takarmányrépa —— Bette- raoes fourrageres Cukorrépa — Betteraves

á sucre. . . Egyéb kapásnövény — Autres onlturesa pioehe Együtt — Ensemble 4. Kereskedelmi

növények.

Plantes industrielles.

Dohány —— Taboo.

Repce -— Colza

Kender — Chanore . Len — Lin . . . Egyéb keresk. növ.

Autres plantes industrielles

Egy ütt —— Ensemble 5. Takarmányfélék.

Herbes fourragéres Bükkönyfélék —— Especes

(le vesce

Lucerna — Luzerne.

Lóhere — Tre/le . . Egyéb szálas takarmány Autres fourrages fibremc.

311 169 249

-4'12 226 207

228 285 4'56

Együtt —— Ensemble

^9'57 ^11'30 ^16'29 ^16'18

(3)

'— 107 ; 3944.

szám.

^(folytatás ^— ^suiie)

A termény neve Désignalion des produits

Az összes gazdaságokban Dans l'ensemble des exploi-

tations agricoles

100 kat. holdnál nagyobb gazdaságokban Dans les exploitations agrieo—

les de plus de 100 arp. cad.

A 100 kat. holdnál kisebb gazdaságokban Dans les exploitations agri'co- les de moins de 100 arp. cad.

Magyar—

ország

Magyar—

ország régi terü- mai terü—

letén Dans le

letén Dans le territoire territoire ancien de de la Hon-

la Hong. grie act.

az 1913—15. évek átlagában En nioyenne des an—

nees de 1913 a 1915

Magyar—

ország mai terü- letén 1922.

de la Hongrie

aetnelle en 1.922

Magyar- Magvar— Magyar- Magyar-

ország ország Magyar- ország orszag Magyar—

régiterii— mai terü- ország régi terü- mai terü— ország letén letén mai terü- letén letén mai terü- Dans le Dans le letén 1922. Dans le Dans le letén 1922.

territoire territoire évben territoire territoire évben ancien de de la Hon- Dans le ancien de de la Hon— Dans le Za Hang. gT—W act. territoire la Hong. grie aet. territoire

az 1913—15 évek de la. az 1913—15. évek de la,

átlagában Hongrie átlagában Hong—Z":

En moyenne des an— aetuelle En moyenne des an- adu; e

ne'es de 1913 a 1915 m 1922 ne'es de 1913 a 1915 e" 1 22

6. Egyéb főtermény — Autres produits prin- cipaux. . .

Bevetett terület össz Superficie ensemencee en total . . Ugar — Terres laissés

en jachöre

0'84 !

90138 932

089

9416 584

059

93'60 640

100

92'31 769

108

93'51 6'49

0'69

9277 7 "23

078

9004 996

077

94'55 5'45

053

9407 593

Szántóföldterület össze- sen —— Terres labon- rables eri total

Ismertetésemben ezekből az

^100'00 ^100'00 ^100'00

adatokból

^100'00 ^100'00 ¹⁰⁰⁰⁰ ¹⁰⁰⁰⁰ ^100'00 ^100'00

csak a legfontosabbakat és legjellegzeteseb- beket óhajtom felhasználni. A kis területeket elfoglaló, többnyire nagyértékű termények ter- melését éppúgy figyelmen kívül hagyom, mint egyes, ma még kisebb jelentőségűnek látszó jelenségeket. Most, amikor az ország mező—

gazdasági termelésének újabb iránya kiala- kulóban van, még időelöttinek tartom, hogy az ezekre vonatkozó egy-két évi adatokból bármily következtetést vonjak.

A táblázatban közölt adatok szerint a terü- letileg legfontosabb és a termelés rendjének módosulása szempontjából legjellegzetesebb adatok azok, amelyek a gabonaneműek, kapás—

növények és takarmányféléktermelésére és az ugar területére vonatkoznak. Ezek az adatok Magyarország régi és mai területének év- tizedek folyamán kialakult eredeti termelési rendjéről tájékoztatnak.

Az adatok szerint a régi Magyarországon a gabonanemi'íek termelése általában a szántó- földek felénél valamivel nagyobb területen folyt. Kapásnövényeket főleg a kisebb gazda—

ságok termeltek, termelésük aránya a nagyobb gazdaságok termeléséhez képest egyharmad- dal nagyobb volt. Takarmányféléket viszont leginkább a nagyobb gazdaságok termeltek és pedig aránylag kétszerte többet, mint a kisebb

gazdaságok. Ugar pedig mintegy SOO/O—kal

több a kisebb gazdaságokban volt.

A maradékorseág területért, a termelés ere—

deti rendje szerint, a gobonatermelés már

nagyobborányú, mint Magyarország régi terü- letén volt. Különösen a kisebb gazdaságok- ban, ahol a szántóföldek területének majdnem BOO/O-án gabonaneműeket termeltek.

AZ A 100 kat. A 100 kat.

, összes holdnál holdnál

Mivelési ág nagyobb klsebb

gazdaságokban [ a szántóföld területének 0/0—3

Magyarország régi területén :

gabonanemű %51-63 51—73 51 59

kapásnövény 2748 2217 29'55

takarmányféle . 957 1525 785

ugar . . . . . . § 9'32 7'69 9'96

Összesen: 9800 ? 9684 9845

Magyarország mai területén :

gabonanemű 56'72 53'22 5886

kapásnövény 23'91 20'36 26'08

takarmánvféle . 11'30 1629 824

ugar 584 649 545

Összesen: % 97-77 96-36 98'63

Éppígy általában nagyobb jelentőségű a takarmány/félék termelése is. Ezekből éppúgy, mint a gabonaneműekból a kisebb gazdaságok a régi Magyarország kisebb gazdaságainak termeléséhez képest, aránylagosan mintegy 130/o-kal többet termeltek Viszont a kapás- növények termelése viszonylagosan általában 100/-0 kal, az ugar területe pedig átlagosan 40o/o-kal kisebb, mint az ország régi területért.

(4)

3—4. szám.

_; 108 ;-' _'*1924

Azonban az ország mai területének vázolt és a régi Magyarországétól eltérő termelési rendje a területváltozás óta eltelt néhány év alatt máris elég lényegesen módosult. A módo- sulást az alábbi jellegzetes adatok mutatják:

ll Az A 100 kat. A 100 kat.

összes holdnál holdnál

Mivelési ág nagyobb kisebb

ágazdaságokban a szántóföld területének O/o—a

Eredetileg:

gabonanemű 56'72 53'22 58'86

kapásnövény 23'91 20'36 26'08

takarmányféle . 11'30 16'29 8'24

ugar 5'84 6'49 545

Összesen: 97-77 9636 9863

Ma :

gabonanemü . , 5279 4906 54'88 kapásnövény . j 25'82 24'85 26'64 takarmányféle . . ;; 13'18 1618 1150 ugar . . . . . . ' 6'40 7'23 598

Összesen: § 98-19 96'82 esos

Ezek az adatok, mellőzve az ugarnak a normális viszonyokhoz képest még mindig valamelyest kedvezőtlenebb adatait, a gabona- neműek termelésének átlagosan 70/0-08 vissza- eséséről számolnak be. Ma már az ország szántóföldterületének mintegy 40/0'kal kisebb része van gabonával bevetve, mint eredetileg volt. Ellenben, ha az összes gazdaságokat tekintjük, a kapásnövények termelése 80/o-kal, a takarmányféléké pedig már majdnem 170/o-kal lett nagyobb. Ma már,; a szántóföldterületnek egyenkint mintegy 20/o-ával nagyobb része van ezekkel a terményekkel bevetve. Azonban - e termények termelésének fokozódása már nem általános. Kapásnövényeket majdnem kizárólag a nagyobb gazdaságok, takarmányféléket pedig kizárólag a kisebb gazdaságok termelnek töb- bet. A nagyobb gazdaságok kapásnövényter- melése majdnem ZOO/'o-kal, a kisebb gazdasá—

gok takarmánytermelése pedig 400/o-kal lett nagyobb. Ugyhogy ma már a kapásnövé- nyek a nagyobb gazdaságok, a takarmány- félék pedig a kisebb gazdaságok szántóföld- területének mondhatni egyaránt 4O/o—kal nagyobb részén termeltetnek. Vagyis amennyivel kisebb a nagyobb, illetőleg kisebb gazdaságok gabona/élével bevetett területe (— 3'9 illető- leg —— 4'20/6), mondhatni ugyanannyival nagyobb a nagyobb gazdaságok kapásno'oénnyel

bevetett területe (—l— 4'00/0), illetőleg a kisebb

gazdaságok takarmányféle'vel bevetett területe

(—F serti

A termelés rendjének ezt az újabb módo—

sulását termények szerint tekintve: a búza,

rozs, árpa és zab termelése általában hanyat- lott. A nagyobb gazdaságok, a multhoz képest, főleg kevesebb búzát (a nagyobb gazdasá- gok szántóföldterületében kifejezve ——-3'3O/_o) és rozsot (——0'7Ú/o), a kisebb gazdaságok főként kevesebb árpát (a kisebb gazdaságok

szántóföldterületében kifejezve —1'80/o), bú- zát (— 1'40/0) és zabot (———-O'60/o) termelnek.

Viszont a tengeri, burgonya, lucerna és ló- here termelése általában nagyobb lett. A nagyobb gazdaságokban a kapásnó've'nyek közül a tengeri H— 3'10/0) és burgonya termelése (4— 1'10/0), a kisebb gazdaságokban pedig a takarmányféle'k közül a lucerna H—1'90/o) és lóhere termelése (% 1.30/0) ellensúlyozza a gabonanemi'tek termelésének visszaesését.

Az ismertetett adatok alapján és ha mindhárom termelési rendet egybevetjük, azt kell megállapítanunk, hogy az a termelési rend, amely a régi Magyarország határain belül, Magyarország mai területén évek folya—

mán kialakult, a békekötés óta bekövetkezett módosulás folytán, a szálas takarmányfélék és ugar kivételével, általában azt a terme- lési rendet kezdi megközelíteni, amely a régi Magyarországé volt s amelyet a, gazdasági élet hosszú időn át megszokott. All ez külö—

nösen' a nagyobb gazdaságokra vonatkozólag.

A szálastakarmányfélék nagyobb térfoglalását pedig az ugarnak kisebb aránya biztositja,

főként a kisebb gazdaságoknál.

A most mondottakból kifolyólag pedig a termelési rend ez újabb módosulásának okát is a területveszteségben kell keresnünk és az elszakadt országrészeken termő szemes—

és szálastakarmányfélék hiányával kell ma—

gyaráznunk. Ezek pótlásáról az ország egy- előre a termelési rend módosításával igyekszik gondoskodni. S mert fejlett állattenyészté- sünknek régi színvonalára való emelése csak kellő mennyiségű takarmányféle termelésével biztosítható, a békekötés óta eltelt néhány esztendő jelenségei alapján csakis arra követ—

keztethetünk, hogy a termelési rendnek ismertetett módosulása me'g tovább is tartani fog- mindaddig, amíg régi színvonalára emelt állat- tenyésztésünknek takarmányszükségletét az ország kielégíteni nem tudja. Azonban ter—

mészetes, hogy e módosulás időtartama rövi—

debb vagy hosszabb lehet, a szerint, amint termelésünk intenzitását, különösen a kisebb gazdaságokban, a békebeli termelés intenzi- tásánál magasabb színvonalra tudjuk-e emelni vagy sem.

Konkoly-Thege Gyula

A mezőgazdasági termelés jelentőségének és irányának módosulása a békekötés óta

e MEZÖGAZDASÁG e