9. szám
közzétett adatoknak az 1895. évi nagy mezőgazda- sági összeírás eredményeivel való összehasonlítás—
nál kiviláglik mezőgazdaságunknak az elmúlt 40 év alatt történt nagy fejlődése és mezőgazdaságunk üzemi intenzitásának erős emelkedése.
A trianoni megcsonkítást sinyló', de már magáratalált és a felemelkedés útjára lépő Csonka—
Magyarországnak ez az értékes adattára nagy érdeklődésre tarthat számot az ország mezőgazda—
ságának állapotával és fejlődésével foglalkozó
szakemberek körében. F. E. dr.
Az 1930. évi népszámlálás. VI. rész. Vég- eredmények összefo lalása, továbbá az 1931, 1938. és 1939. évi nép sszeirások végeredményet.
Recensement de la population erre'cute' en 1930.
VIe partie. Récapitulation des résultats définitifs;
résultats de méme serte des Dénombrements de 1935, de 1938 et de 1939.
Magyar Statisztikai Közlemények. Uj sorozat, 114. kötet.
Publicatz'mzs Stalisligues Hongroísrs. Nouvelle sém'e.
114e volume.
Budapest, 1941. VIII—l— 21* 4-— 265 l. —- pages.
Az 1930. évi népszámlálás zárókötete 5 adat- gyüjtés végeredményeit hozza nyilvánosságra. A Magyar kir. Központi Statisztikai Hivatal az 1930—
tól IMO—ig terjedő évtizedben ugyanis a következő népességi számbavételeket eszközölte:
1. az 1930. évi népszámlálást,
2. ,, 1985. ,, nepösszeirást,
3. ,, 1938. ,, felvidéki népösszeirást,
l. ,, 1939. ,, kárpátaljai lliétpÖSSZelI'áSl',
5. ,, 1939. 5, novemberi népösszeírást (az or-
szág trianoni területén).
Az 1930. évi népszámálálás túlnyomóan orszá—
gos és törvényhatósági végeredményeit 94 _ kom—
binációkhan és arányszámokban bővelkedő —— ter—
jedelmes táblázat tartalmazza, 'A 95. táblázat a Magyar Statisztikai Közlemények, Új sorozat, 96.
kötetének 38—79. lapjain közölt adatok pótlása.
Tárgya a jelenlévő népesség néhány fontosabb tog- lalkozási t'őesoportjára (véderő; k. m. n. napszá- mosok, tőkepénzesek stb.; házi cselédek; egyéb is- meretlen foglalkozásúak; összes népesség) vonalv kozó 1980. évi adatok, egybevetve a korral, művelt- séggel, anyanyelvvel és vallással törvényhatóságon—
kint. A többi 24 statisztikai táblázat a felsorolt nép- összeirások végeredményeit tartalmazza.
A kötetben felsorakoztatott számanyag nem—
csak az 19—30—4940. évtized történetéhez nyujt be- 1941, évi
eredményeinek értékelésénél is mellőzhetetlen adá!
kincs, mely a korábbi nepszt'imláiások zárókötehi- nek táblázatos ányagánál bővebb és rendszeresebb.
eses adatokat, hanem az llépuSZt'llnlí'llás
tűzzel a tartalmas kötettel lezárul az 1930. évi népszámlálás eredményeinek közlése, (le nem azok egybevetése, elemzése és kiértékelése, mire a leg—
—60_O——
1942
újabb népszámlálásunk eredményeinek közlése adja majd az alkalmat.
; A kötetthez Dobrovíts Sándor dr., a M. kir.
Központi Statisztikai Hivatal elnöke írt előszót. A könyv szerkesztője, Thirríng Lajos dr. a számtáb—
lák előtt ,,Bevezetö megjegyzések't—ben az 1930. éV—i népszámlálást és a többi népösszeírást ismerteti s _ néhány olyan szempontra hivja fel a figyelmet, amelyekre az adatok felhasználásánál célszerű, sőt szükséges figyelni. A bevezető megjegyzésekhez az.
1930. évi népszámlálással és az utána végrehajtott népösszeirásoklml foglalkoz-ó forrásművek jegyzéke járul.
Végül meg kell említeni, hogy a kötetben lav látjuk az 1930. évi népszámlálás nyomtatványminv
táit es gépkártyáját, valamint egy térképet, mely a, népesség szaporodását vagy fogyását járásonkint
tünteti fel. Gy. F. dr. '
Vagyonadóval megrótt egyének száma és vagyona a székesfővárosban, 1937. "
Jövedelemadóval megrótt egyének száma és jövedelme a székesfővárosban, 1937.
Az általános kereseti adóval megrótt egyé- nek (adóalanyok) száma és jövedelme a székes—
fővárosban, 1937.
Nombre et fortune des personnes assujettifs, a Budapest, a lltmpót sur la fortune, 1937.
Nombre et revenus des personnes assujetties, (Tt- Budapest, iz l'impót sur le revenu, 7937.
Nombre et revenus des personnes assuietties, it' Budapest, ;; l'impőt général sur le gain, 1937.
StatisztikaiKözlemények.(Szerkesztí: Illyej'alvy Lajos dr.) 90. kötet 2. 3. és 4. szám. Kiadja: Budapest Székes- főváros Statisztikai Hivatala.
Publications Statislíguzs (rédigées sous la direction du Dr Louis lllyefalvy) du Bureau de Statístigue de la Ville de Budapest, 90:- volume, 1105 2, 3 et 4.
Budapest—Budapest, 194t. mia-144, IV 4— 151, lV-t—
167 l. — pages.
E három xkötetben Budapest Székesfőváros
Statisztikai Hivatala egy igen jelentős és értékes statisztikai felvételének eredményeit adta ki. Ezt a felvételt a fővárosi statisztikai hivatal az 1938.
évben hajtotta végre az 1937. évi adókivetési lajstromok alapján. Illye/alvy Lajos dr. igazgató a vagyonadó kötethez irt bevezetésben ismerteti ezt az adatgyűjtést. Az adatgyűjtés alapjául a kerületi audószámviteli osztályokon kezelt 1937. évi adókive- tési lajstromok szolgáltak és ezeknek az adókive—
lési lajstromoknak megfelelő rovatait másoltatta le a fővárosi statisztikai hivatal a feldolgozás cél—
jaira szolgáló statisztikai lapokra.
Az adatgyűjtés kiterjedt elsősorban az átló—
álányokra, részletezve azokat foglalkozás, nem és vallás szerint. A vallás szerinti feldolgozás égen érdekes módszerrel, oly módon történt, hogy :!
lmnásolt statisztikai lapokat a hivatal kiegészítette az 1935. évben végrehajtott népszámlálás alkalmá—
val kiállított lakásszelvények hitfelekezeti adatai—
val. Az adóálanyokrá, tehát az adózó egyénekre
9. szám
(és jogi személyekre) vonatkozó adatok mellett az adatgyűjtés kiterjedt az adóalapokra, vagyis az adózók keresetére, jövedelmére és vagyonára VO- natkozó összegszerű adatokra is; magának a ki—
vetett vagy lerólt adóösszegnek adatait az adat- gyüjtés nem ölelte fel.
A három kötetben közölt adatok igen érdekes képét adják a fővárosi adózási viszonyoknak, ter—
mészetesen csak amennyiben azok az általános kereseti adót, a jövedelemadót, vagy a vagyonadót
illetik. .
A foglalkozás szerinti megoszlás adatai hézag- pótlók, miután hivatalos (állami) adóstalisztikánk e téren még megfelelő kiépítésre szorul. Az ada- tok szerint általános kereseti adót mintegy 75 ezer, jövedelemadót 70 ezer, vagyonadót pedig 36 ezer adózó (természetes és jogi személy) fizetett a fő!
városban. Ezek százalékos megoszlása foglalkozási t'öcsoportok szerint a következő volt:
Foglalkozási ilíáÉÉ—Égáói! luvgilglem' ) vagyán'ídó
fOcSOpOrt alanyainak 0' —os megoszlása
Östermelés . . .ez 3 1—6 1 2-7
Bányászat, ipar, l ; ;
kereskedelem . ; 795 ; 70'2 ! 62'4 Közszolgálat és sza- ! 5 §
badfoglalkozások 16' 2 l 140 k 13'7 Egyéb foglalkozások 3'7 ! 1452 212
Együtt . 100-0 ? 1000 t 1000
A dolog természeténél fogva az ősteunelés sze- repe mind a három adónemnél csekély és termé- szetesen túlnyomó az ipari és kereskedelmi főcso—
porthoz tartozó foglalkozási ágak jelentősége. Ez a helyzet az adóalapoknál, vagyis az adóköteles keresetnél, jövedelemnél és vagyontárgyaknál is, némi eltolódásokkal.
A vallás szerinti részletezés módot nyujt az izraeliták szerepének megvilágítására e három adó- nemnél. Ezt a következő adatok mutatják:
! A d 6 z 6 k s z á m a
——60l——
ebból izraelita
összesen ———-——-
szám szerinti O/o—ban
% l
Általános kereseti l
adó _, . 75.676 31.882 ! 42-1
Jövedelem adó 70.062 30.581 ; 43'7
Vagyonadó . 36.449 . '
Adó alá eső kereset, jövedelem és vagyon
ebböl az izraelita
__ vallásokra jut.
osszesen ,f—
szám l 0/0
szerint i ban
ezer pengő
!
78.427 Általános kereseti
adó . . 142336 a51'6
Jövedelem adó 503859 222642 44'2
Vagyonadó . 2,855.034 1,213.7181 42'5
1942
Az izraelitáknak ez a jelentős részesedése nem meglepő, hiszen ismeretes, hogy mily jelentékeny poziciókat foglaltak el a fővárosban egészen a leg- utóbbi időkig, úgy az ipari és főleg kereskedelmi,.
mint az ú. n. szabadfoglal'kozásoknál (ügyvédek.
orvosok). V ;
A további réSzleteket mellőzve, bízvást meg—
állapíthatjuk, hogy a három kötet jelentékeny nyeresége statisztikai irodalmunknak, mely az adó—
zási kérdések tekintetében nem nevezhető gaz—
dagnak. Szö. (ly. (Ir.
Aldobolyi Nagy Miklós: A Zsitvaszög táj——
népesedése.
Nicolas Nagy de Aldoboly : Le peuplement de) la région du Zsitvaszó'g.
Budapest, 1942. 101 1. — pages.
Az aprólékos gonddal és az anyagba való ko—
moly elmélyedéssel megírt, tartalmas és gördülé—
keny tanulmány szerzője úgy Látja, hogy egy—egy vidék népesedési és geográfiai leírásánál a táj je- lentös, sőt sokszor döntő befolyásának feltárása.
más tényezők ihatóerejének megvilágítása mellett rendszerint nem történik meg kellőképen.
ezért könyvében a többi tényezőre vonatkozó ok—
Épen-_
l'ejtés tudatos háttérheszorításával elsősorban azt a.
sajátos emberföldrajzi—demográfiai kapcsolatot für—
készi, mely a táj képe és a népesedés menete, a benépesültség foka közt fennáll. Vizsgálódásai egy'
kis területre, a Zsitvaszögre vonatkoznak, melyet kicsinysége ellenére egységnek, (pe—
reintájnak), mégpedig magyar színezetű átlagtájnak.
tekint. Munkájával nem egyedül és nem is első—
sorban a Duna és Zsitva összefolyásánál fekvős hat községi) tájnépesedési viszonyainak meg—
ismertetésére törekedett, hanem legfóképen munká-- módszert kívánt kidolgozni. Kísérlete jól sikerült.
Mnnkarendszerét nemcsak a helyi kutatás, hanem általában az emberföldrajzi és ne'xpességtuudományi
azaz tájnak
kutatómunka szempontjából is érdemes továbbépí—
teni; ebből a statisztikának, kivált a népességsta—
tisztikiának is meg volna a maga haszna és gyü—
mölcs—e. A szerzőéhez hasonló célkitűzések megra—
lósításához természetesen nem elégséges a táj helyi?
ismerete, hanem a népességstatisztika eszközeit és.
forrásanyag-át is ismerni kell. Szerző kísérletének sikerét az biztosította, hogy a szükséges ismeretek—
kel felszerelve fogott munkájához; l'ejtegetéseihez statisztikai szempontból sem kell sokat hozzáfűzni, lyár nézetünk szerint a népességstatisztikai alapo—
kat célszerű volna az emberföldrajzi bázissal való) arányosság megőrzése mellett valamivel még széf losebbre kiépíteni.
1) Ú. em.: Dunaradvány, Madar, Bátorkeszi Rács, Dunamoes és Kisújfalu ll hat község területe 172 kmz, 1941. évi lélekszáma 11164 fő népsűrű—
sége négyzetkilométerenkint 6—0 lelek
