Svejnar, Z.: A gazdaságilag elmaradott országok ipari fejlődésének egyes problémái és azok hatása a nemzetközi munkamegosztásra

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

kenységre vonatkozó méréseket. Az épí—

tőiparban még kezdeti állapotban van ilyen tárgyú tanulmányok készítése. Kez—

detben úgy tűnt, hogy ez az iparág ke—

vésbé alkalmas a termelékenység méré—

sére, a termelés különleges módozatainál fogva. Később felismerték, hogy ebben az iparágban is jelentősen hozzájárulhat a termelékenység mérése annak növelésé—

hez. A munkaerő költsége ugyanis az építkezések költségeinek jelentős hánya-

dát teszi ki és így a munkaerő jobb fel- használása, jobb megszervezése lehetősé- get nyújt a termelékenység növelésére.

A szerző a munkahelyeken az alábbi

munkákra fordított munkaórák statisztikai

adatfelvételét tartja szükségesnek:

a) Az épület egyes részeinek (alap, vá-

laszfal, homlokzat, födém stb.) elkészí—

tése.

b) Meghatározott munkakategóriák (fa- lazás, ácsmunka, tetőfedés stb.) vagy bizo-

nyos speciális munkák elvégzése.

c) Az egész építkezés végrehajtása (munkaóra/m3).

A kérdőíveknek tartalmazniok kell az

építési munkának mindazon alapelemeit,

amelyekkel kapcsolatosan a vállalatok

jelentik a munkaórák számát, az építő—

anyagellátás hiányosságai stb. miatt fel-

merült improduktív munkaórák számát, továbbá a gépórák adatait, valamint a

belső szállítás módját, az anyag mennyi-—

ségét és minőségét jellemző számokat is.

Ezeknek az adatoknak az ismerete lehe—

tővé teszi a számításokat végzők részére, hogy a termelékenység eltérésének okait, például a szakmunkás és a segédmunkás munkaerők arányát, a szállítás módját stb. felderítsék.

Az elméleti bevezetés után szerző a hol-

land Központi Statisztikai Hivatal repre—

zentativ jellegű tanulmánya alapján bi—

zonyitja, hogy a statisztikai adatfelvétel lehetséges és eredményes, Ebben a tanul- mányban az építkezés két munkaelemé—

nek, a betonozásnak és a falazásnak a termelékenységét vizsgálta.

A vasbeton munkák statisztikai felvétele az alábbi

mazta:

adat-—

kérdéseket tartal-

I. Általános kérdések

A) A munka össz időtartama.

B) Az adapzat kivitelezésének módja.

C) Egyéb megjegyzések (szabadíödém, födém pil- lérekkel. vagy pillér nélkül).

D) A födém átlagos szélessége.

9 Statisztikai Szemle

465

E) Az adalékanyag összetétele.

F) Az öntött beton mennyisége (m').

G) Egyéb megjegyzések.

ll. A munka menetére vonatkozó kérdések A) A megfigyelés időtartama.

B) Milyen magasságban folyik a munka szint. l. em. stb.).

C) A végrehajtás módja.

1. Hajlilás (kézi vagy gépi úton).

2. Betonkeverés (kézi vagy állandó adagolású betonkeveró géppel).

3. Minőség javítása (kézi vagy pneumatikus dóngőlóvel való tömörítés).

4— A munka befejezése.

D) Belső szállítás módja és távolsága.

1. Az építőanyagok tároló helyétől való viz- szintes távolság.

2. Függőleges távolság.

3. Távolságok a munka vizszintes síkjában.

E) Muknkaórák száma.

1. A különböző órabéres és prémiumos mun- kások munkaórái.

(föld-

2. A munkaórák száma különböző szakmák szerint.

F) Építőanyag—ielhasználás fajta és mennyiség szerint.

G) Megjegyzések.

Szerző közli a szállítási időre vonatkozó

adatokat is. Az adatok alapján lehetővé válik a szállítás módjában mutatkozó

hiányosságok felfedése. Például, ha egy

üzem a vízszintes síkú szállításnál vi-

szonylag magas munkapercráfordítással dolgozik, ezt vagy a szállítás módja, vagy az építőanyagok tárolási helye és a beton—

keverők közötti nagyobb távolság okoz-

hatja.

Szerző végül megállapítja, hogy az adatfelvétel kérdései általában helyesek voltak, a kitöltésnél azonban több nehéz—

ség merült fel. A tapasztalatok alapján

kisszámú mintavételezést, valamint a fa—

lazási munkák további tanulmányozását

javasolja, mert ezek felmérése kevesebb nehézséggel jár, mint a vizsgált betono—

zási munkáé.

(Ism.: Halkovícs László)

Svejnar, Z.:

A gazdaságilag elmaradott országok

ipari fejlődésének egyes problémái

és azok hatása a nemzetközi

munkamegosztásra

(Nekteré problemy prúmyslového rozvoje málo vyspélych zemí, a jejich dúsledky na mezinárodni délbu práce.)—Nová Mysl. 1958. 10. sz. 943—955. p.

A XX. század első felében nagymér—

tékben növekedett a gazdaságilag elma-

radt országok termelésének részaránya

az egész világ termelésében. Részesedé—

466

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖX

sük a világkereskedelemben 1913—tól 1955—ig 23,3 százalékról 31,8 százalékra

emelkedett. Jellemző, hogy a fejlett orszá—

gokkal folytatott külkereskedelmük csök—

kenő irányzatú. 1938—ban kivitelüknek

74,6 1955—ben pedig már csak 68,2 száza- léka irányult a gazdaságilag fejlett orszá—

gokba. Ugyanakkor pedig 1938-ban kül- kereskedelmüknek 25,4, 1955-ben pedig 30,8 százalékát bonyolították le egymás

között.

A gazdaságilag elmaradott országok

gyors ipari fejlődésének legkiemelkedőbb

példája India. Indiában a gyapot gyári fel—

dolgozásának aránya az 1896—1898. évi 9 százalékról 1948—1950—ben 80 százalékra

emelkedett, acéltermelése az utolsó két

évtizedben megkétszereződött és 1960—ban az 1956. évi termelés háromszorosát akar-

ják elérni.

A gazdaságilag elmaradott országok együttes ipari termelésének értéke 1937—

l938-ban 4,5 milliárd dollár volt, 1954—

1955—ben pedig meghaladta a 9 milliár- dot. Az egyes iparágak közül a legna- gyobb fejlődést a gépipar érte el, amely 20 év alatt megháromszorozta termelését.

A vegyi ipar termelése is hasonló mér—

tékben emelkedett. A fémkohászat ter- melése 2,5—szeresére nőtt, a nem fémes ásványok bányászata pedig majdnem megnégyszereződött.

A gazdaságilag elmaradott országok fejlődése elsősorban külkereskedelmük

struktúrájának változásában tükröződik

vissza. Behozatalukban növekszik a ter—

melési célokat szolgáló javak részaránya, kivitelükben pedig a nyersanyagok része—

sedésének rohamos csökkenése figyelhető meg. Az országok szerinti megoszlásban a gazdaságilag elmaradott országok egy- más közötti kereskedelmének és a szocia—

lista országokkal folytatott kereskedelmük arányának növekedése a jellemző.

A gazdaságilag elmaradott országok behozatalában a beruházási javak része—

sedési arányának növekedése egyik fő oka külkereskedelmi nehézségeiknek. Az említett nehézségek ellenére várható, hogy ezek az országok a közeljövőben jelentő—

sebb tényezőivé válnak a világpiacnak.

Különösen előnyössé válhat a szocialista

országokkal való kapcsolatuk elmélyítése.

(Ism.: Hajpál Gyula)

Vávrovsky, F.:

A lakásépítés költségének mintavételi

eljárás útján való megállapítása (Metoda vyberového ziístováni nákladú na byto- vou vytstavbu.) -— Statisticky Obzor. 1958. 11. sz.

gin—495. p.

A csehszlovák Állami Statisztikai Hi—

vatal reprezentativ úton határozta meg a lakásépítés költségeit. Alapsokaságnak azokat az állami erőből épített lakóépüle—

teket tekintették, amelyeket 1956-ben vagy 1957-ben adtak át használatra. Fi—

gyelmen kívül hagyták azonban mindazo—

kat az épületeket, amelyekben egyéb ren-

deltetésű, szolgáltató intézmények — pél—

dául üzletek, műhelyek stb. —-— is helyet foglaltak. A kollektív háztartások épüle—

teinek — kollégium, szálloda stb. —— fel—

vételét is mellőzték. A reprezentatív fel- vétel tehát csak az állami, kizárólag lakó- házak adatait tette vizsgálat tárgyává.

A beruházóktól begyűjtött tájékoztató adatok alapján megállapították a fenti módon körülhatárolt lakóépületek tájé- koztató adatait, elsősorban természete-

sen a lakások árát folyóáron. A lakóépü—

letek önköltségét befolyásoló tényezők kö—

zül kiemelték a tervezési típusnak, az építkezés technológiai folyamatának és az építkezés organizációjának megfigyelé—

sét. Az épület—tipusokat a jóváhagyott tí—

pustervek szerint osztályozták, illetőleg a kismértékben eltérő típusokat összevon—

ták és önálló csoportba sorolták az egyedi,

nem tipus építkezéseket. Az építkezés

technológiai folyamatát a felhasznált épí—

tőanyag minősége, illetőleg az előregyár-

tott elemek súlya határozta meg. Végül

megkülönböztették az építkezés tradicio—' nális és szalagszerű szervezetét.

A mintavételt épület—típusok szerint a

véletlen kiválasztás módszerével végez—

ték. Egy—egy típusból ugyancsak véletlen

kiválasztással válogatták ki a különféle

technológiai és organizációs csoportba tartozó épületeket.

A konfidencia határokat a standard

hiba kétszeresében (tr—2) határozták meg, amely 95 százalékos valószínűségi

szintnek felel meg.

A minta nagyságát ennek megfelelően

az i-k típusban az alábbi módon határoz—

ták meg: