Kína gazdasági fejlődésének hatása a fekete-afrikai országok árukereskedelmi specializációjára

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

PANNON EGYETEM

GAZDÁLKODÁS– ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Fehér Helga

KÍNA GAZDASÁGI FEJL Ő DÉSÉNEK HATÁSA A FEKETE-AFRIKAI ORSZÁGOK

ÁRUKERESKEDELMI SPECIALIZÁCIÓJÁRA

Témavezet ő : Dr. Majoros Pál

Veszprém 2014

DOI: 10.18136/PE.2014.533

2

„Vannak olyan sugárzó, olyan zseniális, olyan kedves, annyi örömet árasztó emberek, hogy ösztönösen úgy érezzük jelenlétükben, jót tesznek nekünk; akik ha belépnek egy szobába az olyan, mintha bevittek volna oda egy lámpát.”

HENRY WARD BEECHER

Köszönetnyilvánítás

Doktori disszertációm hosszas kutatómunka eredménye. Dr. Majoros Pál témavezetőm szakmai iránymutatása, tanácsai és sosem szűnő bíztatása nélkül ez a dolgozat nem születhetett volna meg. Mindig a legnagyobb köszönettel és hálával fogok tartozni Professzor Úrnak.

Hálás vagyok Dr. Poór Judit kolléganőm szakmai segítségért, támogatásáért és legfőképpen azért, hogy a nehéz időkben mindig mellettem állt. Köszönöm Vida Zsuzsának a szervezési feladatok lebonyolítását és hasznos tanácsait.

Hálásan köszönöm a családom minden tagjának, hogy olyan hosszú ideig tűrték a munkával járó nehézségeket és megtartottak engem.

3

Kína gazdasági fejl ő désének hatása a fekete-afrikai országok árukereskedelmi specializációjára

Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta:

Fehér Helga

Készült a Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolája keretében

Témavezető: Dr. Majoros Pál

Elfogadásra javaslom (igen/nem) ……….

(aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton ………. %-ot ért el.

Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom:

Bíráló neve: ……… igen/nem ………

(aláírás)

Bíráló neve: ……… igen/nem ………

(aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján ………..%-ot ért el.

Veszprém, ……….……...

a Bíráló Bizottság elnöke

A doktori (PhD) oklevél minősítése ……….

……….………..

Az EDHT elnöke

4

Tartalomjegyzék

Ábrajegyzék……….……….…...6

Táblajegyzék……….………….….…...8

Rövidítések jegyzéke………..….……..9

1. Bevezetés ... 12

1.1. A témaválasztás indoklása ... 15

1.2. A kutatás előzménye és célkitűzései ... 17

1.3. Hipotézisek ... 19

1.4. Módszertan és adatok ... 21

2. Kína társadalmi, gazdasági jellemzői, fejlődésének sajátosságai ... 33

2.1. A Kínai Népköztársaság megalakulása és fejlődésének alapjai ... 33

2.2. Kína WTO-csatlakozásának folyamata és mozgatórugói ... 50

2.3. Társadalmi jellegzetességek ... 57

2.4. A kínai fejlesztési segélyezés elvi és gyakorlati keretrendszere ... 65

2.5. A kínai működőtőke áramlás iránya, trendje, szerkezeti jellegzetességek .... 72

2.5.1. A kínai működőtőke export sajátos jellemzői ... 72

2.5.2. A kínai működőtőke import egyedi jellegzetességei ... 77

2.6. Kína világpiaci pozíciójának változása – tények, trendek és kilátások ... 83

3. Kína és fekete-afrikai országok kapcsolata – múlt és jelen ... 93

3.1. A fekete-afrikai országok helye és szerepe a világban ... 93

3.2. A kínai-afrikai kapcsolatok története – kezdetek ... 102

3.3. Kína és a fekete-afrikai országok kapcsolatrendszere az ezredforduló óta .. 109

3.4. Kína gazdasági és politikai érdekérvényesítése a fekete-afrikai régióban ... 120

4. Kína és a fekete-afrikai országok kereskedelmi kapcsolatának elemzése ... 122

4.1. Kína és a fekete-afrikai országcsoportok közti kapcsolatrendszer jellemzői 122 4.1.1. A külkereskedelmi versenyképesség vizsgálata Kína és a fekete- afrikai országcsoportok példáján keresztül ... 127

4.1.2. A fekete-afrikai országcsoportok és Kína RCA-indexeinek alakulása 128 4.1.3. A fekete-afrikai országcsoportok és Kína RCA-indexei közötti korreláció ... 135

4.1.4. Az RCA-indexek relatív változásának egyes specifikus ismérvei ... 140

5 4.2. Kína és az egyes fekete-afrikai országok külkereskedelmi specializációjának

alakulása ... 144

4.2.1. Vollrath-féle módosított RCA-indexek számítása országonként ... 144

4.2.2. Kína és az egyes fekete-afrikai országok termékcsoportonkénti specializációjának vizsgálata ... 148

4.3. Külkereskedelmi versenyképesség statisztikai vizsgálata ... 152

4.3.1. Klaszteranalízis statikus RCA-mutatók alapján ... 152

4.3.2. Statikus RCA-mutatók alapján kapott klaszterek elemzése ... 154

4.3.3. Klaszteranalízis dinamikus RCA-mutatók alapján ... 158

4.3.4. Dinamikus RCA-mutatók alapján kapott klaszterek elemzése ... 160

5. Az értekezés főbb megállapításai, következtetések ... 164

Irodalomjegyzék ... 171

A szerzőnek az értekezés témájához kapcsolódó publikációi, konferencia előadásai .. 197

Melléklet ... 200

6

Ábrajegyzék

1. ábra: A klaszteranalízisbe bevont fekete-afrikai országok kiválasztása ... 29

2. ábra: A Kínai Népköztársaság GDP-jének növekedési üteme ... 42

3. ábra: Kína populációjának alakulása három féle előrejelzés szerint ... 58

4. ábra: Kínai populáció életkor és nem szerinti bontásban ... 59

5. ábra: HDI-index alakulása (1980-2011) ... 61

6. ábra: Országok CPI-eloszlás diagramja a 2002 és a 2011 évben ... 64

7. ábra: Kína nemzetközi befektetési pozíciójának (aktívák) alakulása 2004 és 2011 között ... 76

8. ábra: Működőtőke áramlás és projektek számának változása ... 81

9. ábra: Az egyes KGÖ-k hozzájárulása a kínai GDP-hez ... 82

10. ábra: Kína külkereskedelmi pozíciójának változása ... 84

11. ábra: Kína kereskedelmi partnereinek koncentrációja ... 85

12. ábra: Kína és importpartnereinek versenyképességi helyzete ... 89

13. ábra: A fekete-afrikai országok reál GDP növekedése ... 94

14. ábra: A világ energiafogyasztása ... 96

15. ábra: A fekete-afrikai országokba irányuló működőtőke befektetések ... 99

16. ábra: A fekete-afrikai országok működőtőke vonzó képessége ... 100

17. ábra: A 8000 km-es selyemút ... 103

18. ábra: Fekete-afrikai országok és Kína külkereskedelmi kapcsolatai (2011) ... 115

19. ábra: A fekete-afrikai országok és a világ összes többi országának Kínával folytatott külkereskedelmi forgalmának %-os változása (2001=100%) ... 123

20. ábra: A fekete-afrikai országok Kínával folytatott külkereskedelmének megoszlása 2001 és 2010 között ... 124

21. ábra: A fekete-afrikai országok és Kína külkereskedelmének bővülése ... 125

22. ábra: A fekete-afrikai országok Kínából importált termékei ... 126

23. ábra: A fekete-afrikai országok exporttermékei Kínába ... 126

24. ábra: Az egyes fekete-afrikai országok RCA-indexei és Kína RCA-indexei közötti korreláció (2001-2010) ... 135

25. ábra: A fekete-afrikai országok versenyképességének alakulása (HS 25-27) ... 149

7 26. ábra: A fekete-afrikai országok versenyképességének alakulása (HS 64-67) ... 150 27. ábra: Statikus RCA-indexek alapján kapott klaszterek Afrika vaktérképén ... 157 28. ábra: Dinamikus RCA-indexek alapján kapott klaszterek Afrika vaktérképén ... 162

8

Táblajegyzék

1. táblázat: A Kínai Népköztársaság gabona exportja és importja, 1952-1965 ... 39

2. táblázat: A kínai működőtőke-export dinamikája ... 74

3. táblázat: A kínai működőtőke-export struktúrája főbb ágazatonként ... 75

4. táblázat: Realizált működőtőke befektetések Kínában (stock adatok) ... 78

5. táblázat: Kína legnagyobb exportpiaci partnerei HS kód* szerinti bontásban ... 85

6. táblázat: Kína teljes termékexportjának szerkezete ... 86

7. táblázat: Kína 10 legnagyobb exporttermékének értéke ... 87

8. táblázat: Országok ritkaföldfém évi kitermelése (2009-2010) és tartalékok ... 88

9. táblázat: Kína teljes termékimportjának szerkezete ... 90

10. táblázat: Kína 10 legnagyobb importterméke ... 91

11. táblázat: Az ásványianyag-kitermelő szektor szerepe az országok exportjában ... 97

12. táblázat: A fekete-afrikai országok és Kína RCA-indexeinek alakulása termékcsoportonként ... 129

13. táblázat: Exportpiaci koncentráció (Herfindhal-index) Kínában és a fekete-afrikai régió országaiban (2001 és 2011) ... 139

14. táblázat: Kína és a fekete-afrikai országcsoportok közötti RCA-indexek relatív- változása ... 141

15. táblázat: Kína és a fekete-afrikai országok közötti RCA-indexek 2001 és 2011-ben (1-10 ország) ... 145

16. táblázat: Kína és a fekete-afrikai országok közötti RCA-indexek 2001 és 2011-ben (11-20 ország) ... 146

17. táblázat: Kína és a fekete-afrikai országok közötti RCA-indexek 2001 és 2011-ben (21-30 ország) ... 147

18. táblázat: Statikus mutatók alapján definiált csoportok ... 153

19. táblázat: Statikus RCA-mutatók alapján definiált klaszterközéppontok ... 153

20. táblázat: Dinamikus mutatók alapján definiált csoportok ... 159

21. táblázat: Dinamikus RCA-mutatók alapján definiált klaszterközéppontok ... 160

9

Rövidítések jegyzéke

BPI Bribe Payers Index (Vesztegetési index)

CACFUND China-Africa Development Fund (Kína-Afrika Fejlesztési Alap) CIA Central Intelligence Agency

CJV Cooperative Joint Venture (Kínai–külföldi szerződéses közös vállalat) CPI Korrupció érzékelési index (Corruption Perceptions Index)

DAC Development Assistance Committee (Fejlesztési Támogatási Bizottság) US EIA United States Energy Information Administration (US Energia Ügynökség) EIBC China Eximbank

EJV Equity Joint Venture (Kínai–külföldi tőkearányos közös vállalat)

FOCAC Forum on China–Africa Cooperation (Kína–Afrika Együttműködési Fórum) HDI Human Development Index (Humán fejlettségi mutató)

HHI Herfindahl-Hirschman-index

HIPC Heavily Indebted Poor Countries (Súlyosan eladósodott szegény országok) HS Harmonized System Codes (Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer)

IDA International Development Association (Nemzetközi Fejlesztési Társaságban) IMF International Monetary Found (Nemzetközi Valutaalap)

ITC International Trade Centre

KDK Kongói Demokratikus Köztársaság KNK Kínai Népköztársaság

LDC Last Developed Countries (Legkevésbé fejlett országok)

MOFCOM Ministry of Commerce of China (Kínai Kereskedelmi Minisztérium) NAM Non-Aligned Movement (El nem kötelezettek mozgalma)

OMA Overseas Mergers & Acquision (Tengerentúli fúzió és felvásárlás) SEZ Special Economic Zone (Különleges Gazdasági Övezet – KGÖ)

TPSSM Transitional Product-Specific Safeguard Mechanism (Átmeneti termékspecifikus védelmi mechanizmus

UFI Tanzániai Ubungo Farm

USGS US Geological Survey (Amerikai Földtani Intézet)

WAEMU West Africa Economic and Monetary Union (Ny-Afrikai Gazd. és Monetáris Unió)

WCO World Customs Organization (Vám Világszervezet)

WFOE Wholly Foreign-Owned Enterprise (Kizárólagosan külföldi vállalkozás) WTO World Trade Organization (Kereskedelmi Világszervezet)

ZCCZ Zambia-China Cooperation Zone (Zambia-Kína Gazd. és Együttműködési Övezet)

10

Kivonat

Kína világgazdasági, világpolitikai és geopolitikai szerepének erősödése a nemzetközi közösség országainak figyelmét az ezredforduló első évtizedében egyre markánsabban a távol-keleti óriás felé fordította. Világgazdasági színtéren alig tudunk olyan országról, amely valamilyen különös oknál fogva ne lenne részese Kína növekvő erejének a működőtőke befektetések, nemzetközi kereskedelem vagy a diplomáciai kapcsolatok terén. Gazdasági növekedéséhez erőforrásokra van szüksége, amellyel biztosítani tudja további növekedését, de ezek az erőforrások nem állnak korlátlanul a rendelkezésre, azokhoz számos termékcsoport tekintetében import útján juthat hozzá. A disszertáció áttekinti Kína reformfolyamatához és WTO-csatlakozásához kötődő legfontosabb változásokat, amelyek hozzájárultak a kínai külkereskedelem dinamikus növekedéséhez. A szerző igazolja, hogy e változások alapvető módosuláshoz vezettek a külkereskedelem termékszerkezetében. Mindamellett az exportpiaci koncentráció növekedése azt jelzi, hogy Kína megtalálta azokat a termékeket, melyekre ezen új környezetben specializálódhat, illetve amelyek alapvető fontossággal bírnak a legfontosabb exporttermékek előállításához és beszerzésük a külpiachoz kötődik.

A kínai gazdaság függése folyamatosan növekszik a világpiactól nem csak az ásványi termékek, hanem a mezőgazdasági termékek tekintetében is. Dinamikus gazdasági növekedése, valamint specializációs mintájának változása miatt növekszik a távol-keleti ország erőforrásigénye, ami hatással van a fekete-afrikai országok külkereskedelmére és a specializációs mintáinak alakulására. A disszertáció keretein belül tisztázásra kerül a távol-keleti ország fekete-afrikai országok versenyképességére gyakorolt hatása. A legszámottevőbb hatást a mezőgazdasági és ásványi termékek, vagyis a primer szektor termékei vonatkozásában lehetséges azonosítani. A szerző igazolja, hogy Kína erőteljes gazdasági növekedése folyamatosan bővülő exportlehetőséget biztosít a fekete-afrikai országok számára, különös tekintettel a kitermelő ágazatok termékeire, ugyanakkor ezzel párhuzamosan Kína exportja is növekedhet a szubszaharai térség országaiban.

11

Abstract

The reinforcement of China’s global economic, political and geopolitical role has attracted the attention of the international community more and more distinctly to the Far East country over the past decade. There exist hardly any countries that, strangely enough, are not involved in China’s increasing strength in the field of working capital investments, international trade or diplomatic relations. The country needs resources for its economic growth, which makes sure its further growth. These resources, however, are not at its disposal without restraint so those must be imported. The dissertation surveys the most important changes connected with China’s reform processes and its WTO-accession, which contributed to dynamic increase of Chinese international trade.

The author proved that these changes led to fundamental modification in the product structure of the international trade. Nevertheless the increase of concentration shows that China found those products in which it can become specialized in this new environment and those products which are essential in production of the most important export products and their acquisitions are connected with the foreign market.

China’s dependence on the world market is increasing perpetually not only in respect of mineral products but also in respect of agricultural products. According to the author’s hypothesis on the one hand the general expansion of China, on the other hand the change of the Chinese specialization patterns generated increasing needs for resources which affected the foreign trade and in this way the trade specialization patterns of the Sub-Saharan African countries. The dissertation examines the influence of Chinese powerful economic growth on the competitiveness of Sub-Saharan Africa over the past decade. The most distinct effect was demonstrable in terms of agricultural and mineral products, fuels, i.e. the products of the primary sector. The author proved that China’s powerful economic growth ensures continuously expanding export possibilities to Sub-Saharan African countries especially the producing sector of the Southern African region, and parallel with this Chinese export possibilities may increase in the Sub-Saharan African regions.

12

1. BEVEZETÉS

Kína gazdaságának példátlan gyorsaságú fejlődése, felzárkózása a világ fejlettebb országaihoz, valamint az exportorientált stratégiára építő fejlődési modellje direkt módon hozzájárult a globális folyamatokban lezajlott és folyamatosan zajló nagymérvű változásokhoz. E gazdasági súlypont-áthelyeződés következményeképpen az ezredforduló óta Kína szerepe vitathatatlanul és egyedülálló módon meghatározó. A 2001-es WTO-csatlakozástól számítva a távol-keleti ország gazdaságának növekedését két forrásból építkező, ugyanakkor egymást erősítő folyamat táplálja: egyrészt külkereskedelmének figyelemreméltó expanzióját alapvetően meghatározza – a nemzetközi szabályok és normák átvételéből fakadóan – a világgazdaságba történő integrálódásának folyamata, másrészt a távol-keleti óriás globális gazdaságban betöltött (egyre növekvő) szerepét nagyban befolyásolja külkereskedelmi tevékenységének példa nélkül álló teljesítménye. Az ezredforduló óta bekövetkezett az export áruösszetételének jól kimutatható módosulása, az alsóbb technológiai szegmensekből való elmozdulás, a hozzáadott érték növelése is. E tényezők és folyamatok tovább erősítik az ország világgazdasági pozícióját.

Gazdaságának kiemelkedő teljesítménye ellenére Kína továbbra is a világ legnagyobb fejlődő országa, annak ellenére, hogy világgazdasági ereje és befolyása növekszik. A 2012-es évben az országban az egy főre jutó GDP tekintetében a Nemzetközi Valutaalap által közzétett statisztika ¹ szerint a nemzetgazdaságok rangsorában a 89. helyet foglalta el. Még mindig százötven millió kínai él² az ENSZ által meghatározott szegénységi küszöb alatt, az országon belüli kiegyensúlyozatlan és sok szempontból fenntarthatatlan regionális és társadalmi fejlődésbeli különbségek, valamint a példa nélküli gazdasági növekedés okozta erőforrás-kimerülés, a fokozódó környezeti terhelés miatt fellépő belső és külső (nemzetközi színtéren is jól érezhető) feszültségek kihívás elé állítják az ország döntéshozóit. A technológiai innovációs képesség hiánya és részben emiatt az ipar szerkezetének meglepő aránytalanságai szintén nehézséget jelentenek, ugyanakkor az 1990-es évek végétől az export szerkezetének jelenős részét kitevő ún. alacsony technológiai szintű termékek irányából

1 Forrás: http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2013/02/weodata/index.aspx

2 Forrás:

http://databank.worldbank.org/data/views/reports/tableview.aspx?isshared=true&ispopular=country&pid

=1

13 jelentős elmozdulás történt a magasabb hozzáadott értéket igénylő termékportfólió irányába. Ennek köszönhetően a fejlődő országokkal folytatott külkereskedelemben – különös tekintettel a fekete-afrikai és a latin-amerikai országokra – növekedett a régiók közötti exportszerkezet komplementaritása, így az ezredforduló óta mind határozottabban épül ki az a bilaterális struktúra, amelyben fekete-afrikai országok nyersanyagokat, Kína pedig a feldolgozóipar késztermékeit exportálja.

Kína a kereskedelmi kapcsolatok bővítésével, bizalomerősítő intézkedések meghozatalával és segélyakciókkal igyekszik megalapozni regionális vezető szerepét.

Az ezredfordulót követő évtizedben szinte minden szomszédjával rendezte határvitáit, aktív résztvevője és kezdeményezője számos multilaterális és regionális együttműködésnek. Mindez azt hivatott bizonyítani, hogy a fölemelkedő Kína elkötelezte magát az integráció és nyitás mellett. Vámos (2006)³ szerint a világnak azonban el kell fogadnia, hogy a nagyhatalommá válás útjára lépett Kína megnövekedett gazdasági erejére alapozva egyre erőteljesebben artikulálja saját igényeit és elképzeléseit, és a nemzetközi normák kritikátlan átvétele helyett (kulturális és történelmi hagyományaira való hivatkozással) a saját érdekeinek és igényeinek megfelelően igyekszik formálni a nemzetközi rendszer szabályait.

Széles körű szakirodalom, számos tanulmány, könyv foglalkozik Kína világgazdaságban elfoglalt pozíciójával, az ázsiai régióban betöltött szerepével, az Egyesült Államokhoz és az Európai Unióhoz fűződő gazdasági, diplomáciai viszonyával és e kapcsolatok minőségének elemzésével. Azonban a szakirodalom igen érintőlegesen foglalkozik Kína és a fekete-afrikai országok kapcsolatrendszerével, annak ellenére, hogy e térnyerés több évtizedre visszanyúló folyamat következményeként alakult ki, amely azóta is fejlődik, s egyre komplexebbé válik. Kína és a fekete-afrikai országok (modern kori) kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatai az 1950-es évek végéig nyúlnak vissza, ahol a világgazdaság perifériáján helyet foglaló országok a közös (elsősorban ideológiai alapokon nyugvó) együttműködésének megteremtése céljából léptek szövetségre. Az ezredforduló környékére – tulajdonképpen Kína világgazdasági pozíciójának megerősödésével egy időben – e kapcsolatok lényegi átminősülésen mentek keresztül: mindinkább előtérbe kerültek a bilaterális külkereskedelmi kapcsolatok kiépítését és erősítését célzó intézkedések,

3Forrás: http://www.historia.hu/archivum/2006/0601vamos.htm. Letöltve: 2012. szeptember 12

14 valamint az azt megalapozó diplomáciai kapcsolatépítés és a Kína–fekete-afrikai országok relációjában létrejött interregionális megállapodás.

A disszertáció Kína és a fekete-afrikai országok közös kapcsolódási pontjait elemzi, különös tekintettel az ezredforduló óta bővülő kereskedelmi kapcsolatok irányának alakulására és minőségére. Az 1955-ös Bandungi Konferencián megalapozott – főként ideológiai alapokon nyugvó – kapcsolatokat az 1990-es évek óta fokozatosan felváltotta egy minden korábbinál dinamikusabb, többnyire gazdasági szempontokat középpontba helyező viszonyrendszer, amely Kína dinamikus világgazdasági térnyerésével párhuzamosan új lehetőségeket teremtett a fekete-afrikai térség országai előtt. Kínát jól megfontolt érdekek hajtják a régió országai felé:

egyrészről a távol-keleti óriás dinamikus ütemű gazdasági növekedéséhez a fekete- afrikai országok relatíve megbízható nyersanyagforrást és alapanyagbázist jelentenek.

Erre legfőképpen azért van szüksége, mert növekvő gazdaságához elengedhetetlen az ipar egyes szektorainak nyersanyagokkal való (kiegyensúlyozott) ellátása. Kína 1993- ban az ázsiai régió nettó kőolaj exportőre volt, ezzel szemben 2011-ben – az Egyesült Államok után – a világ második legnagyobb kőolajimportőrévé vált⁴. Másrészről a fekete-afrikai országok megbízható, nagy lélekszámú piacot jelentenek az olcsó, kínai feldolgozóipar által nagy mennyiségben előállított késztermékek előtt.

A disszertációban arra kerestem a választ, hogy a távol-keleti óriás megnövekedett nyersanyagigénye ténylegesen tetten érhető-e a fekete-afrikai országokkal folytatott külkereskedelmének alakulásában. A külkereskedelmi adatok elemzése során egyrészt vizsgáltam a kapcsolatok dinamizmusát, másrészt az egyes különálló fekete-afrikai földrajzi régiók országai és Kína külkereskedelmi versenyképességének kimutatásával, a specializáció feltérképezésével bizonyítékot kerestem kereskedelmük feltételezett komplementer jellegére, amelyhez a vizsgált országcsoportok és Kína megnyilvánult komparatív előny mutatója alapján a korrelációelemzés módszerét használtam. A komplex vizsgálatsorozat következő fázisában az előző elemzéseknél jóval kiterjedtebb és több összefüggés feltárására, mélyebb következtetések levonására alkalmas klaszterelemzési eljárással a fekete- afrikai országok és Kína közti külkereskedelem adataiból kalkulált Vollrath-féle megnyilvánult komparatív előny mutató bevonásával, az azonos tulajdonságokkal rendelkező fekete-afrikai országcsoportok kialakítására került sor.

4 Forrás: https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/

15

1.1. A témaválasztás indoklása

Témaválasztásomat alapvetően a fekete-afrikai fejlődő országok körüli ellenmondások, ezen országok világgazdaságba történő bekapcsolódása körüli inkonzisztenciák indukálták. A témával kapcsolatban elérhető bőséges, idegen nyelvű és hazai szakirodalom e térség országainak elmaradottságával, az országok fejlődésbeli különbözőségének okaival, a nemzetközi donorközösség egyszer áldásosnak mondott, máskor kritizált tevékenységével foglalkozik úgy, hogy azonos, vagy legalábbis megközelítően azonos kérdések (és válaszok) bukkannak fel időről időre a szerzők tanulmányaiban. A témakör és a probléma ugyanaz, alig változik – legfeljebb az afrikai kontinensen belül „vándorol” és csúcsosodik ki attól függően, hogy milyen nemzetközi visszhangot vet egy-egy fegyveres megmozdulás, éhínség, járvány, vagy éppen egy ország kettészakadása.

Az elmúlt néhány évben a statisztikai adatbázisok és a nemzetközi szervezetek által kiadott jelentések kapcsán új és igen izgalmas jelenség körvonalazódik, szinte ezzel egy időben a nemzetközi releváns irodalom⁵ új lendületet kapva kezdett a fekete- afrikai országokkal ismét intenzív(ebb)en foglalkozni. E különös érdeklődés oka Kína fekete-afrikai országokban történő – egyre intenzívebb – szerepvállalása. E reláció első olvasatra olyannyira szokatlan, hogy azonnal felmerül a kérdés: vajon milyen különös oka van annak, hogy a távol-keleti óriás nem csak földrajzi értelemben, hanem sok más (elsősorban kulturális, gazdasági) szempontból is a távol levő országok felé fordul?

Az ezredforduló óta Kína markánsan növelte befolyását az afrikai kontinensen.

E kapcsolatrendszer gyökerei az 1955-ös Bandungi Konferenciáig nyúlnak vissza, ahol mindenekelőtt ideológiai megfontolásokból, főként a dekolonizációs törekvések támogatása okán kötöttek szövetséget a „tömbön kívüli” országok. A hidegháború után az ideológiai indíttatású közeledés mindinkább háttérbe szorult, és egyre erőteljesebben érzékelhető a távol-keleti ország gazdasági, diplomáciai és nem utolsó sorban stratégiai jellegű okokra visszavezethető globális befolyás-növekedése. A sokszor csak általánosságokra alapozó, terjedelmes, ugyanakkor a konkrétumokat gyakran nélkülöző írások nem tudták teljes mértékben feltárni Kína fekete-afrikai szerepvállalásának tényleges mértékét és az ezzel kapcsolatos főbb tendenciákat, ezért mindenképpen

5 pl. Alden (2010), Anshan (2008), Artner (2009), Bräutigam (2010), Búr (2008), Davies (2008), Dent (2011), Hernádi (2009), Inotai (2009, Jordán-Tálas (2005), Juhász (2009), Kiss-Tétényi (2009), Muekalia (2004), Szentesi (2009), Tarrósy (2008)

16 fontosnak tartottam e sokak által körbejárt témakör részletes kibontását, a kereskedelmi kapcsolatok szorosságának empirikus alapokon nyugvó tényleges igazolását.

17

1.2. A kutatás el ő zménye és célkit ű zései

Kína világgazdasági, világpolitikai és geopolitikai szerepének erősödése a nemzetközi közösség országainak figyelmét az ezredforduló első évtizedében egyre markánsabban az „ázsiai sárkány” felé fordította. Világgazdasági színtéren alig tudunk olyan országról, amely valamilyen különös oknál fogva ne lenne részese (érintettje) Kína növekvő erejének a működőtőke befektetések, nemzetközi kereskedelem vagy a diplomáciai kapcsolatok terén. Gazdasági növekedéséhez erőforrásokra van szüksége, amellyel biztosítani tudja további növekedését, de ezek az erőforrások nem állnak korlátlanul a rendelkezésre. Azokhoz számos termékcsoport tekintetében import útján juthat hozzá. A kőolaj vonatkozásában például a közel-keleti országok nem nyújtanak biztonságos, kiszámítható forrást Kína számára, ezért a primer szektor (bányászat és agrárium) által előállított termékek beszerzésének helyszíne jelentős mértékben átterelődött a nyersanyagokban gazdag fekete-afrikai és dél-amerikai országokba. E folyamatokat az is nagyban erősíti, hogy az Egyesült Államok Energia Információs Szolgálata (US Energy Information Administration) által közzétett adatok szerint 2011-re a világ második legnagyobb kőolaj-felhasználó országa Kína lett. A statisztikai adatok alátámasztják, hogy Kína függése folyamatosan növekszik a világpiactól nem csak az ásványi termékek, hanem a mezőgazdaság termékei tekintetében is.

Kína modern kori fejlődésének szakaszai, fegyelmezett gazdasági szerkezetátalakítási programja, valamint a felzárkózás példátlan gyorsasága és növekvő világgazdasági befolyása kellő indokot szolgáltat arra nézve, hogy e folyamat legmarkánsabb (történelmi, gazdasági, társadalmi) elemeinek azonosítása és keretbe foglalása a disszertáción belül megtörténjen. Kutatásomban egyrészt arra kerestem a választ, hogy Kína milyen okokra visszavezethetően növelte a fekete-afrikai régióban kimutatható befolyását, valamint mely történelmi események, külgazdasági kapcsolatok és politikai (ideológiai) hatások következményeként jöhettek létre a ma ismert Kína és a fekete-afrikai országok közti reláció(k). Másrészt kísérletet teszek annak feltárására, hogy milyen pontokon lehetséges ténylegesen kimutatható viszony(rendszer)t és önálló kapcsolódási pontokat azonosítani a távol-keleti ország és a fekete-afrikai országok között. Érdekes összefüggésekre világíthatnak rá a folyamatok áttekintése közben a dinamikus szemléletű elemzések, amelyekkel megállapítható, hogy a fekete-afrikai országok és Kína közt kialakult reláció az ezredforduló óta milyen irányú és jellegű

18 változásokon ment keresztül, azaz tovább erősödtek-e a kapcsolatok? Megnyugtató választ kerestem arra a kérdésre is, hogy azonosítható-e összefüggés, netán szoros kapcsolat Kína megnövekedett erőforrás-szükséglete és az afrikai kontinensen történő térnyerése között, valamint ez a megnövekedett erőforrás igény kimutatható hatással van-e a nyersanyagokban gazdag fekete-afrikai országok kereskedelmi specializációjára. E tekintetben felmerül az a kérdés is, hogy Kína és a fekete-afrikai országok egyes termékcsoportjainak specializációs mintái között van-e – s ha igen, akkor milyen irányú és erősségű – kapcsolat, továbbá a specializációs minták komplementer jellege ténylegesen érvényesülni tud-e a relációban. A disszertáció keretein belül ökonometriai módszerekkel arra kerestem a választ, hogy Kína gazdaságának ezredforduló óta bekövetkező erőteljes növekedése egyben folyamatosan bővülő külkereskedelmi lehetőségeket biztosít-e a természeti erőforrásokban gazdag fekete-afrikai országok számára. Felvetődik továbbá az a kérdés, hogy az egyes fekete- afrikai országok között a Kínával folytatott külkereskedelem kapcsán milyen (földrajzi, természeti erőforrásokkal való ellátottság tekintetében megvalósuló) hasonlóságokat és különbözőségeket lehetséges azonosítani.

19

1.3. Hipotézisek

A fekete-afrikai országok és Kína külkereskedelmi kapcsolatainak sajátosságai és egyedi jellemzői alapján a következő hipotéziseket fogalmaztam meg:

1. Kína az átalakulás nyersanyag-intenzív szakaszában van, ami a nyersanyagkeresletének hosszú távú és erőteljes felfutását okozta, ezért a távol- keleti ország az elsődleges szektor termékei beszerzése végett erőteljes mértékben növelte importját.

Kína fejlődésének, példátlan gazdasági teljesítményének bemutatását a 2. fejezet tartalmazza. Egyszerű és speciális külkereskedelmi mutatók alkalmazásával került sor a fejezetben.

2. Kína–fekete-afrikai reláció újragondolása és a távol-keleti ország fokozódó jelenléte a fekete-afrikai országok árukereskedelmi kapcsolataiban szinte egy időben kezdődött azzal, amikor az ezredforduló idején Kína gazdaságának növekedése és az ehhez szükséges nyersanyag- és energiaigénye kimutathatóan megnőtt.

A vizsgálatba bevont mutatók elméleti áttekintését az 1.4. fejezet tartalmazza, az empirikus adatok alapján számított speciális külkereskedelmi mutatók alkalmazására, illetve a korrelációelemzés elvégzésére a 4.1.3. alfejezetben került sor.

3. Kína növekvő importkereslete ösztönzőleg hat a fekete-afrikai országokra, ezért a primer szektor termékei vonatkozásában a szub-szaharai országoknak érdemes dinamikusan növelni exportjukat a távol-keleti ország felé, ezzel kihasználva a kínai gazdaság növekedéséből származó előnyöket.

Az elemzéshez többváltozós statisztikai módszer alkalmazására került sor klaszterelemzés formájában. Az ide vonatkozó módszertant az 1.4. alfejezet, az elemzés alapjául szolgáló statikus és dinamikus speciális külkereskedelmi mutatók számítását a 4.2.1. alfejezet, a konkrét klaszterelemzéseket a 4.3.1. - 4.3.4. alfejezetek tartalmazzák.

20 4. A külkereskedelmi egyenleg alakulását szem előtt tartva a fekete-afrikai országoknak olyan termékek (termékcsoportok) exportját érdemes Kína irányába növelni, amelyek vonatkozásában Kína külpiaci helyzete nem elég erős, esetleg csökkenő tendenciát mutat.

A megoszlási viszonyszámok dinamikájával, szerkezethasonlósági mutatókkal kapcsolatos elméleti áttekintést az 1.4. alfejezet tartalmazza, a konkrét számításokat a 4.

fejezet és az ide tartozó mellékletek foglalják össze. A specializációs minták alakulása alapján levonható következtetéseket és a relatív versenyképességet kifejező számításokat a 4.3.2. és 4.3.4. alfejezetek egységesítik. Az exportpiaci koncentráció mérésének módszerét az 1.4. alfejezet, a korrelációelemzést és a versenyképesség relatív változását jelző számításokat a 4.1.4. alfejezet tartalmazza.

5. Az olcsó és nagy mennyiségben előállított kínai feldolgozóipari exporttermékek számára nagy potenciállal rendelkező és rendkívül vonzó felvevőpiacot biztosítanak a fekete-afrikai térség országai.

A feltételezést a 4.1. – 4.3. fejezetek bizonyítják, a módszertan bemutatására az 1.4.

fejezetben kerül sor.

21

1.4. Módszertan és adatok

A külkereskedelmi forgalommal kapcsolatosan az UNComtrade, Világbank, Central Intelligence Agency (CIA) Factbook, International Monetary Found (IMF), valamint az International Trade Centre (ITC) adatbázis által közzétett adatokat⁶ használtam a konkrét számításokhoz, az adatgyűjtés lezárásának időpontja: 2012. november 17. A termékcsoport szintű adatokat a Vám Világszervezet (World Customs Organization - WCO) által standardizált Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer (Harmonized System Codes - HS) szerinti, 2 számjegyű bontás alapján vettem figyelembe. A vizsgált időszak a 2001 (bázis) és 2011 (tárgy) közötti éveket öleli fel, amely önkényes választás. Az időszak kijelölésének két különös, s egyben praktikus oka van: egyrészt a termékcsoportokra elvégzett számításhoz szükséges részletes (termékszintű) adatokat csak a 2001-es évtől publikálja nyilvánosan az ITC és az UNComtrade, másrészt Kína 2001-es WTO-tagságának (Kereskedelmi Világszervezet) megszerzése a külkereskedelmi adatok tekintetében mérföldkőnek számít. A konkrét elemzéseknél a termékforgalom adataival kalkuláltam, a szolgáltatáskereskedelmet nem vettem bele a számításba, mivel a kutatásnak nem célja a bilaterális szolgáltatásáramlások feltérképezése, az azonban jövőbeli elemzés alapját képezheti. Az eredmények grafikus ábrázolására különböző diagramokat alkalmaztam: oszlop, vonal, buborékdiagramot, hisztogramot, Pareto-diagramot, kartogramot. A számítógépes adatfeldolgozással készült számítások és korrelációanalízis Excel 2007, a klaszterelemzés SPSS 20.0 program felhasználásával történt.

A régiós elemzéseknél a fekete-afrikai régióba tartozó UNCTAD definíció szerinti 47 országot kiegészítettem az észak-afrikai régióhoz tartozó Szudánnal, mivel e tekintetben nem egységes sem a nemzetközi szervezeteknél alkalmazott, sem a releváns irodalomban a csoportosítás. A Világbank osztályozása⁷ (lásd 4. számú melléklet) szerint a fekete-afrikai országok közé sorolható Szudán, amely a legtöbb tekintetben a fekete-afrikai régió országaival mutat azonosságot (főként kultúráját, etnikumát,

6 Az 1. számú melléket részletesen elemzi a kínai statisztikai adatok megbízhatóságát, a számbavétel nehézségeit.

7 A fekete-afrikai régióba tartozó országok Világbank nomenklatúra szerinti felsorolása:

http://web.worldbank.org/WBSITE/EXTERNAL/COUNTRIES/AFRICAEXT/0,,contentMDK:20226042

~menuPK:258664~pagePK:146736~piPK:226340~theSitePK:258644,00.html.

22 gazdaságát tekintve)⁸, emiatt indokolt a csoport Szudánnal való bővítése. Szudán esetét bonyolítja az ország 2011-ben történt kettészakadása, a külkereskedelmi adatokat az egységes Szudán alapján vontam be a számításba és a konkrét elemzésénél az országot a szub-szaharai térségen belül a kelet-afrikai országcsoportnál vettem figyelembe.

Statikus mérőszámok a külkereskedelem szerkezetének elemzésében

Balassa nevéhez fűződik a megnyilvánult komparatív előny mutatója (Revealed Comparative Advantage – RCA), amelyet az 1960-as évek óta használnak széles körben a nemzetközi versenyképesség számszerűsítésére és elemzésére. Török (1999: 33-34) szerint „a mutató azon a feltevésen alapul, hogy j termék részarányának a ország kivitelében elvileg ugyanakkorának kellene lennie, mint j termék világexport részesedésének a teljes világexportban. Ha a két kiviteli részarány hányadosa ennek a feltevésnek megfelelően 1, akkor j termék pontosan akkora súlyt képvisel a ország exportjában, mint a világexportban, azaz sem látszólagos komparatív előny, sem látszólagos komparatív hátrány nincs. Ha azonban RCAaj ˃ 1, akkor látszólagos komparatív előny van, mert a ország a várhatónál többet exportál j termékből. Az RCA- mutató alapgondolata éppen az, hogy a látszólagos komparatív előny és hátrány adott termékcsoport nemzetközi kereskedelmében kiegyenlítődik az országok között. A mutató igen könnyen alkalmazható, és plasztikusan ábrázolja a szakosodási struktúrákat, ezeken keresztül pedig közvetlenül utal a versenyképesség alakulására is.”

Az RCA-mutató használata igen elterjedt a nemzetközi gyakorlatban – noha komoly fenntartások is megfogalmazódnak a mutató ellen, például az állami szubvenciók kiszűrését nem teszi lehetővé az index. A kritikák másik része a mutató aszimmetriáját⁹ hangsúlyozza, amely az ökonometriai elemzésekben problémát jelenthet (Fertő, 2006:

49).

8 Észak-Afrika fő földrajzi régióinak felosztása egyben meghatározza az etnikum eloszlását is: a Maghreb régióban a világosabb bőrű berberek, északon és a Nílus völgyében az egyiptomiak és a núbiaiak (Ilahiane, 2006, p.112). Ezen országokban az (elsődleges) hivatalos nyelv az arab. A legnagyobb etnikai csoport az arab és a berber, vallásuk szerint az észak-afrikai térséget túlnyomó részt muzulmánok, kisebb részben keresztények, valamint zsidó kisebbség lakja (Mughal, 2012, p. 688-689).

9 A Balassa-féle RCA-index aszimmetriája úgy jelentkezik, hogy a komparatív hátrányt 0-1 intervallumban méri, ugyanakkor a komparatív előnyt jelző intervallum hossza végtelen (Poór, 2010, pp.

24)

23 A Vollrath-féle RCA-index

A Vollrath-féle RCA-index elhagyja a nevezőből mind a vizsgált ország, mind az adott termékre vonatkozó konkrét adatokat, így adott termék, illetve az összes többi termék exportját (a számítások során ezer dollárban) fejezi ki az index valamely (a vizsgált ország adatait a nevezőből figyelmen kívül hagyó) országcsoport területi összehasonlításában. Vollrath (1991: 265-280) meglátása szerint az így konstruált mutató valósághűbben közelít a komparatív előny méréséhez, mivel e számítási módszer alkalmazásával kizárható a dupla számításba vételből és az aszimmetriából adódó probléma, hiszen a viszonyítási alap nem tartalmazza a kérdéses termék exportértékét.

Vollrath a megnyilvánuló komparatív előny három alternatív meghatározását adta, melyek mindegyike az RXA és az RMA mutatók különféle számítási módjára, azok kombinációjára épül. Az első ezek közül az ún. relatív kereskedelmi előny (Relative Trade Advantage – RTA), amely egyaránt figyelembe veszi az export és az import oldalt. A relatív kereskedelmi előny indexét úgy definiálja, mint a relatív exportelőny (Relative Export Advantage – RXA), amely tulajdonképpen a Balassa-index és annak importoldali ellentétpárjának, a relatív importelőnynek a különbsége (Relative Import Advantage – RMA). A releváns nemzetközi szakirodalom az RXA, RMA és RTA indexeket konzekvensen alkalmazza. Vollrath második RCA-indexe a relatív exportelőnyök logaritmusaként írható fel (lnRXA). A harmadik változatot pedig a megnyilvánuló versenyképességként definiálta (Fertő, 2002: 9-10), és a következő módon írta le:

=

−

,

= (

) / (

) / (

) / (

),

= (

) / (

) / (

) / (

),

_, a c ország s szektorának t évre vonatkozó összes exportja; _, a c ország teljes exportja s szektor t évben mért exportja nélkül; _, a világ teljes exportja s szektorra és

24 t évre vonatkozóan, amelyet a c ország s szektorának t évben számított exportja nélkül kell figyelembe venni, illetve _, alatt a teljes világexport értékét az _, és _, adatoktól tisztítottan értjük. Az _, mutató számítása ugyanazon országok import adataiból történik az _, mutató számításával analóg módon.

Mindhárom Vollrath-féle mutató pozitív értékei esetén komparatív előnyt, negatív eredményeknél komparatív hátrányt tudunk azonosítani. Vollrath szerint a megnyilvánuló versenyképesség indexe torzít, tehát növekszik a hibahatár a termékszinten megfigyelt alacsony export és import értékekre. A nulla körüli érték azt jelzi, hogy a relatív versenyképesség a külkereskedelmi forgalom irányára nem gyakorol egyértelmű befolyást, azaz a hatás semleges. Az index célja a felhalmozódások kiszűrése, és az eredeti RCA-indexhez viszonyított finomítás, azaz se az országok, se a termékek vonatkozásában ne kerüljön sor többszöri számításba vételre.

Adott termékcsoport tekintetében a pontosabb komparatív előny vagy hátrány kimutatásához, illetve ugyanezen termékcsoporton belül két időpont között mért komparatív előny vagy hátrány tekintetében azonosítható változás kimutatásához az _, mutató normalizálására van szükség (a tetszőleges normális eloszlást transzformáljuk standard normális eloszlássá), azaz a gyakorlati számítás során minden egyes adatból kivonjuk az átlagot. Formálisan ez a következőképpen írható fel:

Ĉ

=

− ∑

,

ahol n a termékcsoportok számát jelöli.

A Vollrath-féle RCA-index mindemellett – a statisztikai jellegéből fakadóan – nem tökéletes módszer a nemzetközi kereskedelem időbeli összehasonlításához. Az Ĉ_, ¹⁰ átlagos értéke szektoronként, országonként és évente változik. Az átlagos érték alakulása nagyban függ az éves szinten mért, országokra kalkulált export és import koncentrációjától.

10 Az egyszerűség miatt a szövegtörzsben az RCA rövidítést alkalmazzuk a Vollrath-féle normalizált RCA kifejezés vagy Ĉ, jelölés helyett .

25 A külkereskedelem szerkezetének dinamikáját számszerűsítő hasonlósági mutatók A szerkezethasonlóság mérésére alkalmas egyszerű mutatóként tartja számon a szakirodalom az ún. export hasonlósági mutatót (Export Similarity Index – ESI), amelynek értéke 0 és 1 közötti értéket vesz fel:

! = ∑ "# $

#&

#'(

;

#&

* #'(

+

#,(

,

Amennyiben az ESI értéke 0 közeli értéket mutat, az teljes különbözőséget jelez, ha az index 1-hez közeli értéket ad, akkor az export/import szerkezetében nagyobb hasonlóságot tudunk azonosítani (Tambunan, 2005)¹¹. A mutató érzékeny a bázis és tárgyidőszak közötti időintervallum hosszára, ezért különös tekintettel kell lenni a kapott eredmények értelmezésekor. A statisztikai számításokban a szakirodalom a kiegyensúlyozatlan kereskedelemből származó torzítás kiküszöbölésére a vizsgált időszak elején és végén levő külkereskedelmi értékekre vonatkozó átlagolást javasol, mivel a csupán évpárra vonatkozó számítás természetszerűleg nagyon érzékeny a trendtől valamilyen okból eltérő adatokra, ezzel a kapott eredményekben torzulást okozva.

Bender-Li (2002) Lawrence-indexe a bázis és tárgyidőszaki export (import) adatait tartalmazza és az adott ország külkereskedelmének szerkezeti azonosságát vizsgálja. A mutató értéke 0-hoz közeli érték esetén jelez kismértékű változást (Poór, 2010: 44).

- = ∑ .

#&

#'(

−

#&

* #'(

.

#,( (6)

A részletesebb vizsgálatok elvégzéséhez – azaz annak megállapítására, hogy konkrétan mely termék előnyére változott az exportstruktúra, két időszak megoszlási viszonyszámait kell egymással összehasonlítani.

A Ružička-index az ESI hasonlósági mutató logikáján alapszik, így szintén hasonlósági mutató, de egyben távolságmérő indikátor is, így kiválóan alkalmas klasztervizsgálatok lefolytatására is (Ružička, 1958: 647-661).

11 Forrás: www.kadinindonesia.or.id/en/doc/opini/Is_Asean_Still_relevant_In_The_ERA_Of_%20Asean- China_FTA.pdf

26 /_,0 =

∑ "#1 %#&

∑ %#&

#=( ;_∑ ^%#&*

%#&*

#=( 2 #=(

∑ "3%1 %#&

∑ %#&

#=( ;_∑ ^%#&*

%#&*

#=( 2 #=(

(7)

Amennyiben a mérőszámot két ország külkereskedelmi szerkezetének összehasonlítására alkalmazzuk, az index értéke alapján azonosíthatóak a partnerországok pozíciói, melyek külkereskedelme komplementer vagy versenyző jellegű a vizsgált ország külkereskedelméhez képest.

A koncentráció erősségét mérő mutató

A piaci koncentráció mérésének gyakorlatban igen elterjedt mérőszáma a Herfindahl- Hirschman-index (HHI). Ezt a mutatószámot első ízben Albert O. Hirschman használta az 1940-es években, annyi különbséggel, hogy a korábban Orris C. Herfindahl által alkalmazott mérőszámnak a gyökét vonta (Éltető, 1999: 66-80). Önmagában a Herfindahl-indexet igen gyakran nemzeti szinten használják a piaci koncentráció megbecslésére. Ez a mutató az exportpiaci koncentráció egyik legismertebb mérőszáma.

Az adott exportpiac Herfindhal-indexe az exportágazatok részesedésének négyzetösszegéből számítható. Az index értéke ebből fakadóan 0 és 1 közé esik. A mutató általánosan használt formáját a következőképpen írhatjuk fel:

44! = ∑

Az index jelentősége abban rejlik, hogy egyetlen mutatóba sűríti a vizsgálatba bevont szereplők számát és a részesedésre vonatkozó információt. Amennyiben a mutató időbeli alakulását vizsgáljuk, fény derül arra, hogy az adott piacon erősödött, avagy gyengült a koncentráció. A kapott magasabb értékek erősebb exportpiaci koncentrációt jeleznek, analóg módon az alacsonyabb értékek szerényebb koncentrációra utalnak. A számításból adódik, hogy a mutató a nagyobb exportpiaci részesedéssel rendelkező ágazatokat nagyobb súllyal veszi figyelembe. A mutatót gyakran a verseny plasztikus ábrázolására használják, azonban e megközelítés téves, hiszen HHI-index önmagában nem alkalmas többre, mint a koncentráció mérésére.

Ugyanakkor itt feltétlenül meg kell jegyezni, hogy a piacszerkezet nagymértékben (de nem kizárólagosan) befolyásolhatja a verseny egyes jellemzőit, annak erősségét, de tényleges mértéke nagyban függ az egyes szereplők viselkedésétől is. A szakirodalom

27 szerint a kapott HHI értékek és a verseny erőssége között nincsen elméletileg igazolható determinisztikus kapcsolat, a gyakorlati hasznosítás során azonban mégis számos esetben merül fel annak ilyen jellegű értelmezése is.

Ágazaton belüli kereskedelem mérésére alkalmas módszer

A Grubel-Lloyd-féle mutató az ágazaton belüli kereskedelem mérésére alkalmas mutatószám. Aiginger és szerzőtársai (1997: 195) és Freudenberg (1998) szerint:

0 = ( −

∗ (** ,

ahol _: az adott szektor exportja _: pedig az importja.

Az egész gazdaságra nézve a súlyozott Grubel-Lloyd-indexet használják, amely a szektorális indexek átlaga, az egyes termékcsoportok kereskedelemben betöltött súlya (;_:8 szerint:

0

= ∑ =

0

,

ahol

=

= (

+

8/@"(

+

8

Ennek megfelelően a mutató értéke 0 és 100 között lehet. Minél inkább közelít a 100- hoz, annál nagyobb súlyú az ágazaton belüli kereskedelem a teljes kereskedelmen belül.

Korrelációszámítás

A statisztikai alkalmazások gyakori problémáját képezik azok a vizsgálatok, melyek során azt nézzük, hogy egy vagy több független változó milyen hatással van a függő változóra, milyen erős a kapcsolat közöttük illetve hogyan írható le, fejezhető ki ez a kapcsolat. Ezt az eljárást korrelációszámításnak nevezzük. A korrelációszámítás a változók közötti kapcsolat erősségét vizsgálja. A számítások mennyiségi, tehát folytonos adatokra vonatkoznak és nem pedig minőségi adatokra.

28 A lineáris korrelációs (vagy Pearson–féle) együttható értékét a következő módon határozzuk meg:

A =

E∑ (%^D_{#'( #}%B8⁵∑ (C^D_{#'( #}CB8⁵ (12)

ahol F_: értékek, az G_: értékek átlagát jelöli.

Az r értéke dimenzió nélküli szám és a [–1, 1] zárt intervallumban helyezkedik el: –1 esetén (maximális) negatív, +1 érték esetén (maximális) pozitív korrelációról beszélünk. Ha az r = 0, akkor a vizsgált két változó kapcsolatát korrelálatlannak (de nem függetlennek) nevezzük. A korrelációs értékeket r ˃ 0,7 felett mondjuk erős kapcsolatnak, de az r érték valós tartalmát elsősorban a szakmai megfontolások adják meg. Fidy és Makara (2005) szerint¹² lehetnek olyan vizsgálatok, amelyben kisebb értékeknek is jelentősége lehet.

Többváltozós statisztikai elemzés: adatok előkészítése és klaszteranalízis

Az elemzés alapvetően kétirányú: egyrészt a disszertáció keretein belül megvizsgáltam Kína, a fekete-afrikai régió, valamint az egyes alrégiók világpiaci versenyképességét, másrészt külön feltérképeztem Kína fekete-afrikai országokkal folytatott külkereskedelmi adatai alapján az egyes országokra kalkulált, termékcsoportokra számított megnyilvánuló versenyképességét. E feladatnál azonban szükségszerűen egyszerűsítéseket kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy a fekete-afrikai régióba tartozó 48 ország tartozik és ezen országok közül némelyek nem vagy csak korlátozott mértékben folytattak Kínával külkereskedelmet. Ezek alapján a következő egyszerűsítő lépéseket teszem meg a vizsgálat elején:

- A konkrét klaszterelemzésénél a következő a vizsgálat tárgyát képező 48 ország közül 30 ország a 2011-es év külkereskedelmi adatait figyelembe véve a Kínával folytatott teljes áru külkereskedelem 98,46%-át teszi ki (ebből következik, hogy a fennmaradó 18 ország csupán 1,54%-os súlyt képvisel Kína régióbeli országokkal kapcsolatos kereskedelméből), így ezen országokat figyelmen kívül hagyjuk, tekintettel arra, hogy Kínával folytatott kereskedelmük elhanyagolható (lásd 1. ábra).

12 Forrás: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/biostatisztika-1/ch06s03.html

29 1. ábra: A klaszteranalízisbe bevont fekete-afrikai országok kiválasztása

Forrás: ITC adatbázis - A külkereskedelmi adatokból kitűnik, hogy Kína a fekete-afrikai országokkal folytatott termékkereskedelmében (ez alól egyedül a Dél-Afrikai Köztársaság kivétel) lényegében az elsődleges szektor termékeire koncentrál,

31,73%

19,34%

8,05%

7,53%

3,60%

3,50%

2,78%

2,42%

2,37%

2,13%

1,69%

1,50%

1,35%

1,33%

1,33%

1,07%

0,82%

0,67%

0,61%

0,59%

0,52%

0,50%

0,49%

0,45%

0,42%

0,36%

0,35%

0,35%

0,31%

0,28%

0,25%

0,24%

0,18%

0,17%

0,11%

0,10%

0,10%

0,10%

0,07%

0,06%

0,04%

0,03%

0,03%

0,02%

0,02%

0,01%

0,01%

0,00%

0,00% 5,00% 10,00% 15,00% 20,00% 25,00% 30,00%

Dél-afrikai Köztársaság Angola Szudán Nigéria Kongó Libéria Kongói Dem. Köztársaság Ghána Zambia Benin Kenya Tanzániai Egyesült Köztársaság Egyenlítői-Guinea Togó Mauritánia Kamerun Etiópia Mozambik Zimbabwe Gabon Szenegál Botswana Elefántcsontparti Köztársaság Guinea Madagaszkár Dzsibuti Namíbia Maurítiusz Mali Uganda Csád Gambia Sierra Leone Burkina Faso Malawi Eritrea Ruanda Niger Szomália Lesotho Burundi Zöld-foki szigetek Közép-afrikai Köztársaság Seychelle-szigetek Szváziföld Guinea-Bissau Comoros Sao Tome és Principe

30 ugyanakkor számos más termékcsoport esetében egyáltalán nem folytatott külkereskedelmi tevékenységet a fekete-afrikai régió országaival. A Vollrath-féle mutató ugyan kiküszöböli az eredeti Balassa-féle RCA-index aszimmetriájából fakadó problémát, ugyanakkor a logaritmizálás lépésében a

„0” értékű adatok nem feldolgozhatóak. Ennek kapcsán a következő egyszerűsítő (technikai jellegű) lépést teszem annak érdekében, hogy a további elemzésekhez szükséges eredmények minél nagyobb számban rendelkezésre álljanak: azokban az esetekben, amikor az adott termékcsoport szintjén nem volt kereskedelem, akkor a „0” értéket „1” dollárral helyettesítem, ami ugyan torzító hatással van a vizsgálatunkra, de azt elhanyagolható mértékűnek tekintem.

A klaszteranalízis módszerét abban az esetben alkalmazom, amikor a megfigyelési egységeinket relatíve homogén csoportokba (klaszterekbe) szeretnénk az elemzésbe bevont változók alapján rendezni, méghozzá olyan módon, hogy az egyes egységek „hasonlítsanak” csoporttársaikhoz, ugyanakkor eltérést mutassanak a más csoportba tartozó elemektől. Egyben fontos kiemelni azt is, hogy a klaszteranalízis nem az egyszerűbb szerkezet, azaz nem a csökkentett dimenziószám kialakítására alkalmas statisztikai módszer, hanem a változók csoportosítását lehet elvégezni általa (Poór, 2010: 77-78). E módszer legfőképpen a piacszegmentációs, szerkezet-elemzéses, homogén tesztcsoport alkotásos, valamint adatcsökkentéses feladatok elvégzésére alkalmas megbízható ökonometriai eljárás. Számos mérvadó tanulmány, így Ferreira- Lopes és szerzőtársai¹³, valamint a Buturac-Rajh szerzőpáros¹⁴ alkalmazza az RCA- indexen alapuló klaszteranalízis módszerét. A klaszterelemzés számos alkalmazási korláttal rendelkezik: egyrészről nem vonhatók le következtetések a mintából az alapsokaságra, azaz elsősorban feltáró/elemző technikaként alkalmazható, másrészről a klaszterelemzés által adott megoldás nem tekinthető „az egyetlen legjobb megoldásnak”. Ezzel az ökonometriai eljárással mindenképpen klaszterekhez jutunk, függetlenül attól, hogy azok ténylegesen léteznek-e az adatokban, avagy sem. További korlátozó tényezőkként azonosíthatók, hogy az egyes megoldások teljes mértékben a

13 Alexandra Ferreira-Lopesy, Cândida Sousaz, Helena Carvalhox és Nuno Crespo (2013): Trade Protectionism and Intra-industry Trade: A USA-EU Comparison

14 Goran Buturac-Edo Rajh (2006): Vertical Specialization and Intra-Industry Trade: The Case of Croatia

31 változóktól függenek, valamint az így kialakult csoportok nem függetlenek az egyesek adatbázisbeli sorrendjétől.

A feltételek vizsgálata kapcsán igen fontos tényező a kiugró értékek kezelésének metódusa. Az outlierek feltárása kiemelkedően fontos a klaszterelemzés végkimenetele kapcsán, hiszen ez a módszer rendkívül érzékeny a minta olyan egyedeire, amelyek jelentősen (kiugróan) különböznek a többitől. Ezek az egyedek ténylegesen

„abnormális” értékekkel rendelkezhetnek, amelyek nem mutatnak azonosságokat a főbb tulajdonságok tekintetében az alapsokasággal, esetleg az is problémaként merülhet fel, hogy a mintában szereplő egyedek alulreprezentálják az alapsokaságban szereplő csoportot. A szóban forgó kiugró értékek azonosíthatók egyszerű grafikus ábrázoláson keresztül (pontdiagram, vagy boxplot ábra), vagy egyszerű láncmódszer segítségével.

Bizonyos esetekben szükséges lehet a skálák azonos szintre hozásához, ehhez a legmegfelelőbb módszer a standardizálás, mely során az átlagot kivonjuk az egyes értékekből és a különbséget viszonyítjuk a szóráshoz. Nagyobb egyedszám esetén célszerű a klasztermódszerek közül a nem hierarchikus eljárás (K-közép vagy K-means módszert) alkalmazni, mert a kapott eredmények értelmezésében és elemzésében nehézségekbe ütközünk. A hierarchikus módszer esetében először a klaszterezésre váró egyedeket külön-külön, azaz egyszemélyes klaszterekben képzeljük el, majd ezek egyenkénti¹⁵ összevonásával, lépésről-lépésre közös klaszterek készülnek egészen addig, amíg valamennyi elem egyetlen klaszterben tömörül (Székelyi-Barna, 2002:

115).

Az elsődleges feladat azoknak a változóknak a felfedése, amelyek végül a csoportok közötti különbségeket eredményezik. E tekintetben a 30 fekete-afrikai ország és Kína 2011-es külkereskedelmi adataira kalkulált Vollrath-féle megnyilvánult komparatív előny mutató a 15 HS-nomenklatúra szerinti termékcsoport vonatkozásában képezi az analízisbe bevont 15 statikus változót. A 30 afrikai ország kiválasztása a 2011- es Kínával folytatott export/import áramlási adatok alapján történt olyan módon, hogy a külkereskedelmi érték alapján rangsorba állított egyes országok közül a rangsor végén elhelyezkedők a vizsgálatból kihagyásra kerültek, ennek különös oka az, hogy ezen országok önállóan igen kis súllyal, emiatt kevés torzítási lehetőséggel bírnak, valamint az elemzésből kihagyott 18 ország összesített részaránya a Kínával folytatott külkereskedelemben csupán 1,54%. Ebből következik, hogy a további vizsgálatban

15 Feljebb lévő szinteknél (esetleg) csoportonkénti összevonás valósul meg.

32 konkrétan 30 fekete-afrikai ország külkereskedelmi adatai szerepelnek, melyek a Kínával folytatott külkereskedelem tekintetében 98,46%-os súllyal bírnak (lásd Módszertan és adatok c. fejezet 29. oldal). A minta ilyen irányú szűkítése célszerű és egyben indokolt volt amiatt, hogy a kis részaránnyal bíró országok ez esetben feleslegesen növelték volna az adatbázis méretét, s ezen túl a klasztertagok számát, amivel a kapott eredmények értelmezése és értékelése, valamint a következtetések levonása nehézkes lenne.