A GAZDASÁGILAG AKTlV SZEMÉLYEK HALANDÓSÁGA
SZABÓ EMlLNÉ
Az egészségügyi fejlődésben élenjáró európai országok halandósága — köztük
hazánké is — az ötvenes—hatvanas években bekövetkezett erőteljes javulás után,
mindmáig emelkedő tendenciát mutat. Magyarország nyers halálozási aránya 1965- ben egynegyeddel alacsonyabb volt. mint közvetlenül a második világháborút meg—előző években; az 1977—1978. évek átlaga viszont egyötöddel meghaladta az 1965t évi értéket. Az általános emelkedésben az időskorúak megnövekedett száma és vi- szonylagos gyakorisága mellett, a gazdaságilag aktiv korban levők halandósági szinvonalának emelkedése is szerepet játszott. A korspecifikus arányszámok első-
sorban a középkorú népesség halandóságának rosszabbodását jelzik. Ez a kedve-
zőtlen jelenség hazánkban az egészségügyi ellátás sohasem tapasztalt fejlődésemellett következett be. ami kétségtelenül arra utal, hogy a gondok a jövőben sem
oldhatók meg kizárólag az egészségügyi ellátás fejlesztésével.1965-höz viszonyitva rosszabbodás elsősorban a férfiak esetében mutatkozik;
halálozási arányuk az 1974—1977. évek átlagában a hatvanas évek közepéhez ké—
pest általában 11,4 százalékkal -- ezen belül a 40—55 éves férfiaké közel egyhar-
maddal —- nőtt. A munkaképes korú nők mortalitása ugyanezen időszak alatt 8.7
százalékkal emelkedett.1. ábra. A 35—59 éves korú férfiak és nők halandóságának alakulása
(ezer megfelelő korú és nemű lakosra)
fénfiak 52270 lők
2?
20 16 16
"!
12 10
..!
eutan-
a's'u'd'o'"'4'5""5b""5'a"'50
l v o :
SZABÓNÉ: A HALANDÓSÁG 15.
A gazdasági viszonyok fejlődése kihat az életkörülményekre, az egyes betegsé- gek gyakoriságára és a halandóságra. 1965 óta a halandóság főleg a 30 éven aluli korcsoportokban csökkent. de javult a 70 éves és idősebbek mortalitása is. Legna- gyobb mértékben a csecsemők és a kisgyermekek halandósága javult, 1965—től 1977-ig kétharmadára, illetve kevesebb mint felére esett vissza-.
A jobb egészségügyi ellátottság és az életkörülmények általános javulása el- sősorban a fertőző megbetegedések és ezen belül is legnagyobb mértékben a tbc okozta halandóság csökkenését eredményezte. (1977-ben a fertőző betegségek mi—
atti halálozás általában 47. a tbc-halandóság 53 százalékkal volt alacsonyabb, mint
1965—ben.) Ugyanezen időszakban nagymértékben emelkedett viszont az össznépes—ség és a munkaképes korúak halandóságában is jelentős szerepet játszó szív— és érbetegségek, valamint a daganatok okozta halálozások és az erőszakos halálokok (balesetek, öngyilkosság) aránya (a növekedés általában 64, 28. illetve 49 százalé—
kot tett ki).
Mindezen körülmény indokolja e kedvezőtlen tendenciákat előidéző tényezők vizsgálatát. Ebben a munkában kívánt részt vállalni a Központi Statisztikai Hivatal is. amikor — különös figyelemmel a dolgozó rétegek egészségi állapotára és halan- dóságára — speciális morbiditási adatgyűjtést hajtott végre.
E tanulmány fő célja, hogy e retrospektív morbiditási felvétel eredményei segít—
ségével nyújtott statisztikai képpel néhány újabb gondolatot ébresszen az egészsé- gi állapot javítására irányuló célkitűzések. tennivalók kijelöléséhez és a feladatok
megvalósításához.
AZ ADATFELVÉTEL ÉS AZ ELEMZÉS MÓDSZEREI
Az adatgyűjtés a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság közreműködésével.
jelentőlapok útján történt, amelyeket az adatszolgáltatók részben a keresőképtelen—
ségre vonatkozó orvosi igazolások, részben pedig egyéb nyilvántartási okmányok felhasználásával töltöttek ki. A felvétel során, 1974-ben valamennyi táppénzt folyó- sító társadalombiztosítási szerv (vállalati. intézményi, termelőszövetkezeti táppénz- kifízető hely, társadalombiztosítási igazgatóság, kirendeltség) az ügyvitelileg hozzá tartozó — március, július és november hónapban született —— elhalt aktív kereső sze- mélyek adatait folyamatosan jelentette. Ezzel egyidejűleg az adatszolgáltatók a tárgyévben elhalt valamennyi dolgozóról nyilvántartási jegyzéket is vezettek, és azt a tárgyév után -— a dolgozók állományi létszámára vonatkozó adattal kiegészítve — az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság útján felterjesztették.
A jelentőlap tartalma:
l. a beérkező jelentőlapok azonosítása (a halálozási lapokkal történő párosítása) cél- jából az elhalt nevét, születésének időpontját, az elhalálozás helyét és időpontját és a halotti anyakönyvi bejegyzés folyószámát, továbbá az állandó lakóhelyét, családi állapotát, foglal- kozását, munkahelyét és a munkába lépés időpontját tartalmazza;
ll. a betegség megnevezését, a keresőképtelenség (betegség) kezdetének és végének az időpontját. a kórházban töltött napok számát és a kifizetett táppénz összegére vonatkozó adatokat tartalmazza (a halál okára utaló adatok a Központi Statisztikai Hivatalba beérkező halálozási lapokkal történt azonosítás után. pótlólag kerültek kigyűjtésre).
A felvétel során 1787 személynek. az 1974-ben elhaltként jelentett összes aktív kereső személy 17,5 százalékának részletes adatait gyűjtöttük be.
A reprezentativitás vizsgálata céljából összehasonlításra került a minta és a
teljes sokaság néhány főbb — nem, korcsoport, foglalkozás szerint —— rendelkezésreálló adata.
16 SZABÓ EMiLNÉ
A megengedett hibahatárok kiszámításának képlete:
p-a n
:: t 1——
A pi l/ "( N]
ahol:
p — előfordulási arányszám a mintában.
CI " l—pf
n -— a minta elemszáma,
N —— a teljes sokaság elemszáma,
t — 1.96; a normális eloszlás mutatója 95 százalékos valószínűség mellett.
A számítás eredményei azt mutatták, hogy a minta általában jellemző a teljes
sokaságra. A korcsoport. a nem és a foglalkozási jelleg szerinti, teljes sokaságra
vonatkozó arányszámok — az 50 éves és idősebb korcsoport kivételével — a mintaszerinti arányok hibahatárai közé vagy közvetlenül mellé estek.
1. tábla
A minta és a teljes sokaság fontosabb összehasonlító eredményei, a minta megbízhatósága
Előfordulási arány
' Megnevezés AMMSs—zazalek) Amegbízáatósági
amintában ateljes so- erte oz kaságban
Korcsoport (év)
15—19. . . 3,08 2.34 2.35— 3.81
20—34 . . . 16.56 15.60 15,00——18,12
35-49 . . . 35.26 32.71 33.25—3727
50— . . . 45.10 49.35 43.01—47.19
Férfiak . . . 79.13 77.99 77,42——80,84 Fizikai foglalkozásúak . 78.85 78.00 77,13-—80,57
A betegségek (halálokok) osztályozása (kódolása) a Betegségek Nemzetközi
Osztályozása (BNO) 1965. évi revíziójának részletes jegyzéke, a betegségek csopor—tosítása a BNO speciális (rövidített), ún. ,,A" jegyzéke szerint történt. Az elemző táb-
láknál egyes betegségek csekély előfordulása miatt az összetartozó betegségek ösz- szevonása látszott célszerűnek. Az értékelés során a leggyakoribb (vezető) halálokok összeállítása—a BNO %B: ' jegyzéke szerint történt.A mortalitás vizsgálatánál az életkor, a nem és a társadalmi réteg szerinti ha-
lálozási arányszámok kiszámítása a jelentett összes elhaltra kivetített adatok és az 1973. évi mikrocenzus eredményei szerint részletezett 15—59 éves korú dolgozói lét—szám figyelembevételévei történt. Az arányszámok kiszámításánál a kisárutermelő.
kiskereskedő (egyéb) réteget figyelmen kívül hagytuk, részint csekély számuk, illetve
kis arányuk miatt. részint mivel eltérő korösszetételüknél fogva torzítanák az egyesrétegek közötti összehasonlítást.
AZ ELHALÁLOZÁST MEGELÖZÖ BETEGSÉGEK
A felvétel során az elhalt aktív keresők morbiditási viszonyai—t retrospektíve vizs- gáltuk. A megfigyelt dolgozók az elhalálozást megelőző években általában viszony—
lag ritkán voltak betegállományban: a férfiak 19. a nők 11 százaléka az elhalálozás
A HALANDÓSÁG 17
időpontjában, sőt az azt megelőző három év folyamán sem volt keresőképtelen ál—
lományban. Egy megbetegedett személyre évi átlagban -—— mind a férfiakat. mind a
nőket illetően — 1.13 betegségi eset jutott. Ezen kis érték mellett a kórformák sú-lyosságára utal. hogy a betegségek átlagos időtartama — a letális kimenetelű ese-
teket is beszámítva — általában elég hosszú, 6 hét volt. (Ez a mutató az összes dol—gozó esetében az utóbbi években két hét körül alakult.)
2. tábla
Az elhaltak korábbi, keresőképtelenséggel íáró megbetegedéseinek mutatói társadalmi rétegenként
Száz megbetege-
dett személyre A betegségek Társadalmi réteg jutó betegségi átlagos tartama
esetek száma (nap)
(évi átlag)
Munkás . . . 123.4 39,4
Termelőszövetkezeti paraszt . 71,7 55,1
Szellemi foglalkozású . . . 100,9 49.3
Egyéb réteg . . . . 166,5 49,6
Együtt 112,9 42,5
A betegséggyakoriság a megfigyelt munkások körében magasabb. a szellemi foglalkozású és a termelőszövetkezeti paraszti rétegeknél viszont alacsonyabb az
átlagnál. A munkás férfiak valamivel gyakrabban voltak betegállományban, mint a
nők, a többi rétegnél fordított a helyzet.
Egy megbetegedett és elhalt személy az elhalálozást megelőző három évben,
évente átlagosan 48 — férfi beteg 46, női beteg 55 —- napot töltött keresőképtelen
állományban.
A megbetegedett személyek korspecifikus betegséggyakorisóga általában leg- nagyobb az 55 éves és idősebbek korcsoportjában (1721); a többi korcsoportban az átlagosnál alacsonyabb (94.0—10ó,1).
!
3. tábla
A száz megbetegedett és elhalt személyre iutó betegségi esetek évi átlagos száma
korcsoportok és nemek szerint
Korzzofort , Férfi Nő I Együtt
15—34 . . . . . 83.6 1222 94,0
35—44 . . . . . 1049 1095 106.1
45—54 . . . . . 106.6 84.3 101 .0
55- 166.9 201 .2 172,1
Együtt 112,8 113,o 112,9
A nők betegséggyakorisága —— a 45—54 évesek kivételével — minden korcsoport-
ban meghaladta a férfiakét, legnagyobb mértékben a 15—34 éves korban (462 szá—zalékkal). (Lásd a 2. ábrát.)
A betegséggyakoriság kórformánként és nemenként sajátos képet mutat. A
férfi elhaltak korábban keresőképtelenséget okozó megbetegedéseit illetően, első- sorban a balesetek és a szívbetegségek — amelyek haláloki struktúrájuk kialakításá-2 Statisztikai Szemle
1 8 SZABÓ EMILNE
ban is ,,kiemelkedő szerepet játszanak —- igen gyakoriak, de az izületi gyulladás
és reuma. a bronchitis, tüdőtágulat és asztma, a peptikus fekély, a gyomor— és nyom—bélhurut. valamint a bőrbetegségek szerepe is jelentősen nagyobb. mint a nőknél.
2. ábra. A betegségi esetek (betegségi főcsoportok) megoszlása
(százalék)
FÉRFM/f má'/(
35
70, a
—9
7531
azt s'l'l
a:
ő:; a,!) 8 *35' az
§ 4 légzőrendszer be/ayséye/ 333 4 tenhye'sf/mdsze/l áz/zgsíye/
fúbűmayasm'mymás- úz/egsay
, is .sz/l/úifeysígpk
űa/esefek ! manh/áz— /Zammfzdszgn és ;
ka'Tó'sza'i/ef be/eysége/
fbM/f/zw'Ye/iyyl/űaz/áy ís neo/n,;
EZl kihalt! irnam/l megha/áram" lllllllll Iz emesz/őnmo'szen be/egm'ye/
Mam/ak
. Ugyane/at f/mezauapak lábú/' áe/egsíg egy/Uff
Női többletmorbiditás főképp a daganatok, a magosvérnyomás betegség, to- vábbá az influenza és tüdőgyulladás, :: keringési rendszer különféle egyéb beteg- ségei (vénás trombózis és embólia, visszérbetegségek stb.) tekintetében, valamint a
húgy—ivarrendszeri betegségeknél tapasztalható.
A megfigyelt elhaltak korábbi -— az elhalálozást megelőző három évről számba
vett — összes betegségi eseteinek egynegyedét a légzőrendszer betegségei tették ki. A megbetegedések mintegy kétharmada influenza és tüdőgyulladás; morbiditása a nők körében minden korcsoportban sokkal nagyobb, mint a férfiaknál. A bronchi—tis, tüdőtágulat és asztma. a heveny légúti fertőzések (fele mandulagyulladás) ese—
tei viszont valamennyi korcsoportban férfi többletmorbiditásról tanúskodnak.
Az összes betegségi eset 14,8 százalékát a keringési rendszer betegségei tették
ki. Az esetek nagy része szív-. továbbá magosvérnyomás betegség (szívbetegség em-
lítésével vagy anélkül). A szívbetegségek közel kétharmadát kitevő ischaemiás szív-—betegségek gyakorisági aránya a férfiak körében kiemelkedően nagy, különöskép—
pen a 45—54 éves korcsoportban, ahol majdnem hétszeresen múlja felül a hasonló
korú nőknél tapasztalt gyakorisági arányt. Az elhaltaknál e betegségek átlagosan
közel két és fél hónapig tartó keresőképtelenséggel jártak. A szívbetegségekkel kö—zel azonos súlyú magosvérnyomás betegség morbiditáso viszont a nők körében
nagyobb: általában kétszeresen -— a 35—44 éves korban "pedig négyszeresen — felül—
múlja a férfiakét. A különféle egyéb keringésrendszeri betegségek (vénás trombózis, visszérbetegségek stb.) morbiditása pedig már a fiatal, 35 éven aluli női korcso—
partban is többszörösen nagyobb, mint az azonos korú férfiak esetében.
A keringési rendszer betegségei után legtöbb keresőképtelenséget a balese- tek. majd a daganatos megbetegedések okoztak (arányuk 10,6. illetve 8.7 százalék),
A HALANDÓSAG
19
A balesetek gyakorisági aránya a férfiaknál minden korcsoportban többszöröse a
nőinek. Ez az arány a férfiak körében az 55 éves és idősebb. a nőknél pedig a 35éven aluli korcsoportokban a legnagyobb. A daganatok általánosan — és ezen be-
lül is elsősorban a 45 éven aluli nőknél -— kiemelkedő gyakorisága mellett, az 55éves és idősebb férfiak morbiditása a női átlaggal azonos értékű.
Gyakoriság tekintetében a daganatokkal majdnem azonos — 8.1 százalékos —-
aránnyal a csontváz—izomrendszer betegségei következnek, amelyeknek .háromne—gyed része izületi gyulladás és reuma. A betegséggyakoriság minden korcsoportban
egészen a hatvanas életévek közepéig a férfiaknál a nagyobb, viszont idősebb kor-
ban a nőknél számottevőbb. !
A keresőképtelenségi esetek további 7,6 százalékát az emésztőrendszer beteg-
ségei tették ki. A megbetegedések 44 százaléka peptikus fekélybetegség, továbbá
gyomor- és nyombélhurut. Egyedi és együttes morbiditása a férfiak esetében mini den korcsoportban többszörösen felülmúlja a nőit.A betegségi esetek nagy hányada (8.0 százaléka) — többnyire az orvosi bejegy-
zések pontatlanságábói eredően —— a tünetek és rosszul meghatározott állapotokbetegségi főcsoportba osztáiyozható eset.
Gyakoriságuknál fogva kiemelést érdemelnek még a fertőző betegségek, to- vábbá az elme—ideg zavarok (4,4, illetve 4,0 százalékos aránnyal). Az elme—ideg betegségek nagy része neurózis; morbiditása a nők körében a 15—34, a férfiaknál
pedig a 45—54 éves korcsoportban a legnagyobb. _
A jelentett betegségek 39 százalékánál az elhalálozást megelőző 3 év folya—
mán egy vagy több alkalommal kórházi ápolás is történt. Ez az arány az előzők—
ben felsorolt betegségek közül legnagyobb a daganatok és a tbc után a szívbeteg- ségeknél volt (96. 87,- illetve 64 százalék). A hospitalizáltak aránya az agyérbeteg—
ség. a bélelzárádás és _sérv eseteiben, a májzsugorodás. az endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségeknél, a vér és a vérképző szervek betegségeinél közel 100
százalékos. '
4. tábla
A keresőképtelenségi (betegségi) esetek gyakorisági aránya
* korcsoportok szerint nemenként
Száz azonos korú és nemű megbetege- dett 'és elhal! szeméiyre jutó betegségi
esetek évi átlagos száma Betegsé9, betegsegicsoport' Nem " 15_34 , 35—44 ! 45_54 ! 55_
ossze— t_____m_m,___.—
sen éves korban
Tuberkulózis (AG—Am) . . . . . . . . . . . . Férfi 1.9 — 1.6 2-0 3:3
Nő 0.3 — —- 0.3 1.2
Együtt 1.6 - 1.2 1.6 3.4
Egyéb fertőző és. éiősdiek okozta betegségek (A1—A5.
A1l—A44) . . . . . . . . . . . . . . . Férfi 3.8 3.3 2.6 3.8 6.0
Nő 2.4 4.5 2.6 1,1 3.7
Együtt 3.5 3,6 2.6 3.1 5.6
Daganatok (A45—A61) . . . . . . . . . . . . Férfi 7.6 3,8 4.0 6,8 17.2
Nő 'l7.1 10.4 16,4 17,3 23.5
Együtt 9.8 5.6 7.2 9.4 1B,2
Elmehetegségek. lneurózisok (A69. A70) . . . Férfi 4.3 4.6 3.7 5.2 2,6
Nő 5.5 9.6 5.8 3.3 6.2
Együtt 4,6 6.0 4.2 4.8 3.2
Szembetegségek (A75—A77) . . . . . . . . . . Férfi 1.1 0.8 0.9 1.1 1.3
Nő 0,8 2.2 — 0.8 —
Együtt 1.0 1.2 0.7 1.0 1.1
Az idegrendszer és az érzékszervek egyéb betegségei Férfi 24 4.1 1,8 2,A 2.0
(A72—A74, A78, A79) . . . . . . . . . . . . Nő 2.6 1.5 5.8 0.8 3.7
Együtt 2.5 3.4
2.9 2.0 2.2
(A tábla folytatása a következő oldalon.)
zt
20 SZABÓ Emma
(Folytatom)
Száz azonos korú és nemű megbetege- dett és elhalt személyre ]utó betegs 'gi
esetek évi átlagos száma
Betegség, betegségi csoport Nem " 15—34 33544 34554 55_
ossze— ___—___.
sen éves korban
Magasvérnyomós betegség (ASZ) . . . . . . . . Férfi 4.7 2.2 3.7 4.1 9.7
Nő 103 2.2 10,1 6.3 39.5
E yűtt 6.0 2.2 5.3 4.6 M.?
Ischaemias szívbetegségek (ABS) . . . . . . . . F rfi 4.6 1.4 2.2 4.1 123!
Nő 1.6 — 1.6 0,6 8.7
Együtt 4.0 1.0 2.0 a,! 11.45
A szívbetegség egyéb alakjai (AB—1) . . . . . . . Férfi 2.6 -— 1.5 1.9 7.5
a Nő 2.0 — 1.1 2.7 3.7
Együtt 2.4 — 1.4 2.2 6.9
A keringés! rendszer egyéb betegségel (ASS—ABS) . . Férfi 3.8 1.3 2,2 3.7 8,0
Nő 6.4 5.9 4.7 2.0 29.7
Együtt 4.5 2.6 2.8 3.3 11.2
Heveny légúti fertőzések (A89) . . . . . . . . . Férfi 3.8 7.1 3.3 3.6 2.7
Na 2.7 5,9 2.7 1.6 1.2
'; Együtt 3.6 6.8 3.1 3.1 2.4
lnfluenza és tüdőgyulladás (A90—A92) . . . . . . Férfi 16'7 14.2 16.3 17.1 19.0
Nő 21 .A 25.9 21 ,2 17.6 243
Együtt 17.7 17.3 17,6 17.3 193
Bronchitls. tüdőtúgulat és asztma (A93) . . . . . Férfi 5.0 4.1 2.7 5.7 7.3
Nő 2.7 3.0 1.1 3.6 1.3
Együtt 4.5 3.8 2.3 5.2 6.4
A légzőrendszer egyéb betegségei (A94—A96) . . . Férfi 2.2 0.8 3.3 2.0 2.7 ,
Nő o,? 0.7 1.1 0.3 1 .2
" Együtt 1,9 0,8 2,7 1.6 2.4
Peptlkus fekély. gyomor- és nyombélhurut (A98. A99) . Férfl AA 4.6 3.5 4.5 5.3
Nő 1,a 1.5 1.0 2.2 1.2
Együtt 3.5 3.8 2.9 3.9 4.8
Az emésztőrendszer egyéb betegségei (A97, moo-
A104) . . . . . . . Férfl 4,6 1,7 3.0 5.1 8.1
Nő 5.1 .,,4 4.7 4.7 3.7
Együtt 4.7 3.2 3.5 4.9 7.4
A húgy—lvarrendszer betegségei (A105—A111) . . . . Férfi 2,0 1,7 2.4 2.0 1.5
Nő 5.6 n.9 7.3 2.5 2.4
Együtt 2,7 4,4 3.7 2.1 1.7
A bőr- és a bőr alatti szövet betegségei (A119. A120) Férfi 29 1.1 2.7 2.6 5.3
Nő 1.7 3.0 0.5 1.4 3.7
Együtt 2.6 1,6 2.2 2.3 5.1
lzületl gyulladás és nem izületi reuma (A12i, A122) . Férfl 7.6 3.5 8.8 8.5 7.5
— Nő 4.3 2.2 2,6 3.8 12.4
Együtt 6.8 3.2 7.2 7.3 8.2
A csontváz—izomrendszer és (: kötőszövet egyéb beteg-
ségei (A123—A125) . . . . . . . . Férfi 2.1 2.2 2.4 1.9 2.4
Nő 3.0 6.7 2.7 1.4 3.7
Együtt 2.3 3.4 2.4 1.8 2.6
Tünetek és rosszul meghatározott állapotok (A137) . Férfi 9.3 4.1 12.34 8.0 13.55
Nő 8.3 4.5 9,5 7.2 14.8
Együtt 9.1 4.2 11.6 7.8 13.7
Balesetek (AN138—AN150) . . . . . . . . . . . Férfi 14.4 16.7 17,6 10.0 19,9
Nő 3.8 6.1 3.2 1.9 4,9
Együtt 11,9 14,3 133 8,0 17.6
Atöbbl betegség . . . . . . . . . . . . . . Férfi 1.0 0.3 2.4 0.5 1.5
Nő 2.9 5.1 3.8 0.9 6.1
Együtt 1.4 1.6 2.7 0,6 2.3
Összesen Férfi "2.8 83.6 104,9 106,ó 166.9
Nő 1 H,!) 122,2 109,5 84,3 201.2
Együtt "2.9 n.o mm rom 172.1
TÁPPÉNZJUTTATÁSOK
A tárgyalt betegségek gazdasági kihatásai szómottevők. Ezek méreteire utal-
nak némiképpen a tóppénzsegélyek betegségenkénti adatai.Legtöbb táppénzt — az összjuttatc'xsok közel egynegyedét, ezen belül a férfiak- nál 19. a nőknél 40 százalékát -- a daganatos megbetegedések, majd a magas- vérnyomás és a szívbetegségek (14.80/0), valamint a légzőrendszeri megbetegedések (11.2%) és a balesetek (7.10/0) okozta keresőképtelenség miatt fizettek ki. Kitűnik
A HALANDÓSÁG 21
-— egyben elgondolkoztató is — a tüneti megjelölésekkel kapcsolatos táppénzjutta-
tások nagyon magas aránya (7.30/0). Az említett betegségekkel kapcsolatos a táp-
pénzjuttatásoknak közel kétharmada.
5. tábla
A táppénzjuttatások megoszlása betegségek szerint
(százalék)
B ' .
betegeste'eásggoport férfi/:Jknál nőknél Együtt
Gümőkór. . . 7.0 12 5.8
Egyéb fertőző ésélősdiék okozta betegségek. . . 1.3 0.5 1.1
Daganatok . . . 18,7 39.5 23.1
Elmebetegségek. neurózisok. . . 3.9 1.5 3.4
Az idegrendszer és az érzékszervek betegségei . . . 2.2 1.9 2.1
Magasvérnyomás betegség . . . 4,1 8.5 5.1
Szívbetegségek. . . "3.7 5.9 9.7
A keringési rendszer egyéb betegségei . . . 4.8 4.6 4.7
Heveny légúti fertőzések. influenza és tüdőgyullddás . . . 7.0 5.0 6.7 Bronchitis, tüdőtágulat és asztma . . . 2.9 0.8 2,5 A légzőrendszer egyéb betegségei . . . 2.2 1.2 2.0 Peptikus fekély. gyomor- és nyombélhurut . . . 3.2 2.6 3.1 Az emésztőrendszer egyéb betegségei . . . 64 5.6 6.1 A húgy—ivarrendszer betegségei . . . 1.4 4.7 2.1 A bőr- és a bőr alatti szövet betegségei. . . 1.6 2.0 1.7
lzületi gyulladás és reuma. 3.7 1.8 3.3
A csontváz—izomrendszer és a kötőszövet egyéb betegségei 1.6 2.2 1.7 Tünetek és rosszul meghatározott állapotok . . . . 7.6 6.5 7.3
Balesetek . . . 8.7 1.0 7.1
A többi betegség együtt . . . . 1.0 3.0 1.4
Összesen
100.0 100,0 100,0
Jelentősebb tétel a juttatások között még a gümőkór miatt kifizetett összeg, 5,8
százalékos részesedéssel: hasonlóképpen az elme—ideg zavarok. az izületi gyulla- dás és reuma megbetegedések, valamint a peptikus fekély, a gyomor- és nyombél-hurut is (3.4, 3.3. illetve 3.1 százalékos aránnyal).
A táppénzjuttatást társadalmi rétegenként vizsgálva, annak túlnyomó részét
— általában több mint kétharmadát — a munkások, kevesebb mint egyharmadát pedig a szellemi foglalkozásúak kapták. A munkások táppénzrészesedése a férfiak—
nál megközelíti a 75 százalékot.
6. tábla
A táppénziuttatások megoszlása társadalmi rétegenként
(százalék)
A táppénzjuttatások megoszlása Társadalmi réteg
(: férfiaknál, a nőknél ' együtt
Munkás . . . . . . 73,5 52,9 69,1
Szellemi foglalkozású. . . 26,5 47,1 30,9 Ebből:
Vezető és egyéb értelmiségi . 14,2 6.7 12,6 Egyéb szellemi foglalkozású . 12.13 40,4 18,3
Együtt 100,0 100,0 100.0
22 SZABÓ EMiLNÉ
A GAZDASÁGlLAG AKTlV NÉPESSÉG HALANDÓSÁGA
A felvétel eredményei szerint az 1974-ben elhalt aktiv keresőknek közel négy—
ötöde férfi. A kiemelkedő férfitöbblet részben a két nem ténylegesen eltérő halan-
dósági színvonalából, részben pedig a férfi dolgozók nagyobb számából adódik.
7. tábla
Az aktív keresők halálozási aránya korcsoportok és nemek szerint, 1974
Tízezer megfelelő korú és nemű
Korcsoport férfi [ nő l összesen
(év) "%%_.m
dolgozóra jut halálozás
15—19 . . . . . 11.55 3.0 ',7,5
, 20—29 . . . 11.11 , 5.8 , 9.1
'ií ii; — 30—39 . . . 19,0 6,8 13.7
40—54 . . . _44,5 * 18.8 332
V s: 55—59 . . .. . . 76,2 290 623
; Együtr , ' u
a" ' nyers . . . . . 28,3 11,1 * 2059,
'; s; ' standard ; . . . 27,8 '
11,3 ] :—
A 60 éven aluli aktív keresők halandósága a megfigyelt évben általában 21 tiz—
ezrelék. A férfiak mortalitása több mint két és félszerese a nőinek. vagyis tízezer 15—59 éves férfi dolgozó közül 28, ugyanannyi nődolgozó közül mindössze 11 halt meg. Ezen eltérő színvonalban a férfiak valamivel idősebb korösszetétele nem jót—
szik számottevő szerepet. Az össznépesség kormegoszlására standardizált halálozási
arányszámokat tekintve. a férfiak mortalitása még mindig több mint kétszerese a
nőinek. E' jelentős halandósági szintkülönbség az objektive kimutatható körülmé- nyek, például foglalkozási ártalmak, baleseti veszélyeztetettség stb. mellett a hibás (egészségtelen) életmóddal, az alkoholizmussal és az egyéni magatartásból követ-kező más körülményekkel is összefüggésbe hozható.
A korspecifikus halandóság csupán a 30 éven aluli korcsoportokban kedvezőbb
joval az átlagosnál. a férfi többlethalandóság azonban már ezekben a korcsopor-
tokban is nagyon határozott. A 30—39 éves korcsoportban a halálozási arány már Si — ezen belül a férfiak esetében 67 — százalékkal nagyobb, mint az előző (20—29 éves) korcsoportban. A 40. életévtől mind a férfi, mind a női halandóság nagymér-tékben tovább emelkedik.
A vizsgálat eredményei szerint a dolgozók körében az élvonalban a nem ter- mészetes halálokok (balesetek, öngyilkosság) ésa keringési rendszer betegségei állnak; az összhalálozás 312, illetve 26,1 százalékában szerepeltek halálokként. E két haláloki főcsoportnak igen nagy a súlya az összmortalitásban, következésképpen:
az ezen főcsoportokba tartozó betegségekhez kapcsolódó számottevő férfi többlet-
halandóságnak különös, úgy tűnik meghatározó jelentősége van a két nem morta-litása közötti különbség fennállásában. Nagyságrendben a harmadik helyen a du—
ganatok következnek, 22,4 százalékos aránnyal. Azelhalálozások 80 százaléka az
érintett három haláloki főcsoportba halmozódik. Gyakoribbak még az emésztőrend—szeri és a légzőrendszeri betegségek miatti halálozások is (az összhalálozások 5.,1 illetve 3.0 százaléka). A többi főcsoportba tartozó betegségek részesedése mind—
össze 122 százalék.
A HALANDÓSÁG " 23
3. ábra. Az elhalt 15—59 éves aktív kereső férfiak és nők megoszlása a halál oka szerint
(százalék)
* fÉADFM/r ' már
őeksefek mérgezések fi: viszek $$$ ! teh/hpisi penz/szep áe/eyságe/
fááő/ : ing/WWW? [Mű/f Str/'yúagse'g'ei
. Avena/ak M 42 mész/d rendsze/' áe/egseye/
! [Mi/: mijaz/gonna;
A _ _ 4 . ,
§ ! /£'yzá?'e/70'sze/' be'/egségei A' lábú/' betegség egy/170 '
fába?! inf/vena és fáiő— ' ' *
gyi/Jaja.;
(A főcsoportokon belül, egyes halálokok kiemelkedő jelentőségűek. Ezeket. a dolgozók halandóságában vezető szerepet játszó halálokokat részletesebben. ne-
mek és társadalmi rétegek szerint is vizsgáltuk. — . — ' ' *
A leggyakoribb halálokok rangsorában általában az első, illetve a második helyen a rosszindulatú daganatok, illetve (: szívbetegségek állnak (1974-ben a meg-
haltak 22,4, illetve 19,0 százalékával). ' '
8. tábla A 15—59 éves aktív keresők leggyakoribb haló/okai, 1974—
A meghaltak
Halálok. ,
haláloki csoport megoszlása szazezer átlagos
(százalék) d0'901,0f0 életkora
szamitva
Rosszindulatú daganatok (319) . . . 22.11 46.9 46,9
Szívbetegségek (826—829) . . . . . . . . . . . . 19.0 39,8 47,5
Balesetek (BE47. BE48) . . . . . . . . . . . . . . 17,1 35,8 35.1
Öngyilkosság (BE49) . . . 14.1 29,5 39,5
Agyérbetegség (330) . . . 5.4 113 49.13
Májzsugorodás (337) . . . 1.9 3.9 48,8
Tuberkulózis (BS, Bő) . . . 1.7 3,7 50.9
lnfluenza és tüdőgyulladás (831, 332) . . . 1.6 3.4 41,6
Peptíkus fekély (334) . . . . . . . . . . . . . . 0.9 1.9 46,6
Bronchítis, tüdőtágulat és asztma (833) . . . O,8 1,7 47,0
Összes egyéb betegségek . . . 15.1 31.6 42,3
Együtt 100,0 209,5 43,4
A férfiak szívbetegségek okozta halandósága — a rangsorban az első helyen —- kiemelkedően nagy. többszörösen felülmúlja a női halandóságot. Különösen elgon-
24 v SZABÓ EMILNE
dolkoztatók a felvételből kitűnt azon eredmények, amelyek szerint -- az elhaltak háromnegyedét képviselő, az elhalálozást jelentő munkahelyen három vagy több évig dolgozott személyekről nyert információk alapján - az 1974-ben szívbetegség-
ben elhaltaknak csupán 37 százaléka volt az elhalálozás időpontjában, illetve az azt megelőző három év folyamán betegségével táppénzes állományban; további 10 százaléka pedig magasvérnyomás betegséggel állt gyógykezelés alatt. Ezek az adu—-tok a szivbetegek felkutatása és gondozása körüli teendőkre hívják fel a figyelmet.
annál is inkább, mivel ezek a körformák többnyire funkcionális vérellátási zavar-
ként kezdődnek, és csak idővel válnak szervi betegségekké.
9. tábla
A 15—59 éves aktív keresők leggyakoribb haló/okai nemenként, 1974
A meghaltak
Halálok. Nem "Ötezer,
halálok! csoport (sorrend) megoszlása mesfe'slo átlagos
(százalék) nemu életkora dolgozóra
számítva
Szívbetegségek (326—829) . . . Férfi (1) 20.3 57.13 47.8
Nő (2) 13.8 15,3 45.8
Balesetek (BE47. BE48) . . . Férfi (2) 19,5 552 352
Nő (4) 82 9.1 33.8
Rosszindulatú daganatok (819) . . . Férfi (3) 18,8 53,2 47.4
Nő (1) 35.7 39.6 459
Óngyilkosság (BE49) . . . Férfi (4) 15,2 43.0 40,1
Nő (3) 10.13 11.4 36.0
Agyérbetegségek (830) . . . Férfi (5) 5.3 15.0 50.2'
Nő (5) 5.9 6.5 465
Májzsugorodás (837) . . . Férfi (6) 2.1 5.9 48,5
Nő (7) 1.5 1.7 50.0
lnfluenza és tüdőgyulladás (831, 832) . . . Férfi (7) 1.8 5,1 41.8v
Nő (8) 0.9 1.0 40.13
Tuberkulózis (BS, Bő) . . . . . . . . . Férfl (8) 1.7 4.8 50,6
Nő (6) 1.8 2.0 520
Peptikus fekély (834) . . . Férfi (9) 0.9 2.5 484
Nő (9) 0.9 1,0 4033
Bronchitis. tüdőtágulat és asztma (833) . . . Férfi (10) 0.8 2.3 49.0
Nő (10) 0.6 0.7 37.o
Összes egyéb betegségek . . . Férfi 13,6 38,5 43,2
Nő l 20,4 22.6 4111
Együtt Férfi 100,0 2829 43.6
Nő 100,0 l 1 10.9 42,8
A szívbetegségek miatti halálozások nagy hányadát -—- a férfiaknál 74, a nők—v nél 45 százalékát — a szívizom vérellátása zavarainak a következményei. az ischa—
emiás szívbetegségek, ezen belül is nagyrészt a heveny szívizominfarktusok okozták..
A meghaltaknak több mint fele — mind a férfiakat, mind a nőket illetően — a 45—54"—
éves korcsoportba tartozott. A vizsgálatból az is kitűnt. hogy a férfi betegek csak
kevesebb mint egyharmada, a női betegeknek pedig alig egynegyede halt meg fek-v
vőbeteg-gyógyintézetben.A nem természetes halálokokat tekintve, a férfiak esetében a balesetek, a nők—, nél pedig az öngyilkosságok dominálnak. A női öngyilkosok aránya azonban még?
így is csak mintegy egynegyede a férfiak hasonló ok miatti halandóságánok. A dol-m gozók balesetek okozta halandósága a kiemelt halálokok rangsorában általában 04"
A HALANDÓSÁG 25:
harmadik helyen szerepel. Ezen belül a férfiak halandósága —— a második helyen — többszörösen felülmúlja a nőit. Figyelmet érdemel mind a balesetek következtében meghaltak, mind az öngyilkosságot elkövető dolgozók alacsony - 34—40 év közötti
—- átlagos életkora.
A rangsorban mindkét nem esetében az ötödik helyen az agyérbetegségek van-
nak. A férfi és a női halandóság közötti különbség ennél a haláloknál már jóval
mérsékeltebb, a női halandóság mintegy fele a férfiakénak.
A további —— a 6—10. helyen szereplő — halálokok aránya a dolgozók halandósá-
gában egyedileg csekély (együttesen a férfiaknál 7.3. a nőknél 5.7 százalék). Ezek
közül említést érdemelnek a májzsugorodás, a tuberkulózis. továbbá az influenza és, tüdőgyulladás (1.9, 1,7, illetve 1.6 százalékos aránnyal). Mind a három halálok ese- tében a férfiak mortalitása többszöröse a nőkének. Szembetűnő az influenza és tüdőgyulladásban meghaltak alacsony —- 40 év körüli — átlagos életkora. Említést érdemel az a körülmény is, hogy az ezen okok miatti elhalálozásoknak mindössze 27százaléka történt gyógyintézetben.
A mintából nyert adatok szerint az aktív korban elhaltak kétharmada a mun-
kás rétegből került ki. Ezeknek több mint egyharmada a fiatal munkaképes -— 40"
éven aluli — korcsoportokba tartozott, mintegy fele 40—54 éves, és mindössze 14 szá-
zaléka volt annál idősebb. A többi kategóriánál a fiatal produktív korú elhaltak aránya kisebb.10. tábla
A 15—59 éves aktív keresők halálozási arányszámaí
és átlagos halálozási életkoruk társadalmi rétegek szerint, 1974
A tizezer azonos tár- sadalmi réteghez tar—
tozóra számított A meghal-
Társadalmi réteg ————————-————— tak átlagos
nyers ! standard' életkora halálozási arányszám
l
Munkás... 23.7l24,6 42,7
Termelőszövetkezeti paraszt . . . 17,9 15,9 43,6 Szellemi foglalkozású . . . 16.0 16.5 45.9
Ebből:
Vezető és egyéb értelmiségi . . . 21,5 19.5 47.6' Egyéb szellemi foglalkozású . . . 14.0 15.1 44.9
" A 15—59 éves korú aktív kereső népesség kormegoszlására standardizált halálozási arányszámok.
A munkások halálozási aránya magasabb (13,4 százalékkal), mint a vizsgált
korcsoportba tartozó aktív kereső népességé általában. ami e réteg nagyobb ve-szélyeztetettségével és főleg az erőszakos halálozások - leginkább balesetek — na-
gyon magas intenzitásával hozható összefüggésbe.A szellemi foglalkozásúak átlagosnál közel egynegyeddel kedvezőbb halandó- sági arányán belül a vezető és egyéb értelmiségi kategóriába tartozók mortalitása megközelíti a munkásokét, sőt a balesetek okozta halandóság nélkül a két réteg halálozási aránya majdnem azonos szinten van, az öngyilkosságok miatti halálozá-
sok további leszámításával pedig 8 százalékkal magasabb is, mint a munkásoké.
Ezek az eredmények megerősítik azt a feltevést, hogy a testi, fizikai megterhelés
mint kockázati tényező nem jelentős. A beosztott ügyviteli. illetve ügyintézői foglal-
kozásúak halandósági aránya a legalacsonyabb: az átlagosnak kétharmada.
26 ' SZABÓ EMILNE
A megfigyelt aktiv kereső népesség kormegoszlására standardizált társadalmi rétegenkénti halálozási arányszámok egyik rétegnél sem térnek el számottevően a
nyers arányszámoktól. A munkásréteg és az ,,egyéb" szellemi foglalkozásúak stan—dard arányszámai kismértékben magasabbak, a termelőszövetkezeti paraszt, vala-
mint a vezető és egyéb értelmiségi kategóriába tartozóké pedig alacsonyabb a
nyers arányszámoknál. '
A hatvan éven aluli dolgozók haláloki struktúráját társadalmi "rétegenként vizs- gálva, az első öt leggyakoribb halálok valamennyi rétegnél —- némi sorrendi elté—
réssel —"ugyanazon betegségekből adódik, de nem egyforma gyakorisági arányok- kal. Azuelhalálozá50k nagy része (76—85 százaléka) minden rétegnél eze—n öt vezető
halálokkal összefüggésben következett be.
1). tábla
A 15—59 évesek öt leggyakoribb haláloka társadalmi réteg szerint, 1974
A megfelelő rétegbe tartozó százezer dolgozóra i L' — . v ' ]utá halálozás ; "
Haláiok, " ' - *
haláloki csoport a termelő— , ,, ;,gzregyéb
,. o munká- szövetkezeti a szellemi 0 vezetolés * szellemi osszesen soknál parasztok; foglalko- egyeb e" foglalkozó-"
nál zasuaknal telmrsegnél .] súgkpól
Rosszindulatú daganatok . . 46.9 49.3 37.1 46,4 67,6 39,1
Szivbetegségek . . . 39,6 X 41.6 36.8 , 37-1, , 58.4 29,6
Balesetek . . . .* 35,8 ' 45. _" 30;8 ' _ 15.7' ' 29.9 10.8 Öngyilkosság . . . 29.5 342. '31.2 * * 17.5 15,3 182
Agyérbetegségek . . . . 11,3 11,8 15,7 7.9 6.4 8.5
Összes egyéb betegségek .— 46.2 54.9 27.0 35,1 37,7 34.2
Együtt x _ ! v !
összesen . . . " . . . . 209,5 237.1 178,ö A 159,7 215,3 140,4
a balesetek nélkűl . . . 173,7 191,8 147,8 144,0 185,4 129,6
A rosszindulatú daganatok és a szívbetegségek halálozási aránya a munkások
körében kismértékben. de magasabb.; mint általában; ,a [többi rétegnél -— a vezető és egyéb értelmiségi réteg kivételével —— kedvezőbb annál. Az értelmiségi dolgozók daganatok okozta halálozási aránya 44.1a szívbetegségek miatti halandósága pedig 47 százalékkal magasabb. mint általában,—ami részben e réteg átlagosnál idősebb
korösszetételével függ össze.
A harmadik leggyakoribb halálok a balesetek; halálozási aránya a munkások körében közel háromszorosa, a termelőszövetkezeti paraszti réteg esetében pedig közel kétszerese a szellemi foglalkozásúak balesetek okozta halandóságának. A ve- zető és egyéb értelmiségi foglalkozásúak baleseti mortalitása viszont -' feltehetően a motoros járműbalesetek okozta halálozások átlagosnál nagyobb gyakorisága miatt — feltűnően magas. mintegy kétharmada a baleseti veszélynek általában sok- kal jobban kitett munkásréteg balesetek okozta halandóságának.
Valamennyi rétegnél a negyedik helyen szereplő öngyilkosság halálozási aró-
nya szintén a munkásrétegnél a legmagasabb, de a termelőszövetkezeti parasztság
körében is gyakori halálok. A szellemi foglalkozásúak öngyilkosságok okozta haló-' lózási aránya csupán fele a munkásokénak; *Az ötödik helyen álló agyérbetegségek összhalandósógon belüli súlya már re- lative kicsi valamennyi rétegnél; martalitása legmagasabb a ter'melőszövetkezeti parasztság körében.
.A HALANDÓSAG
27
Összefoglalóan. hazánk általános és korspecifikus halandósága -— a fejlett
egészségügyi kultúrával rendelkező országokéhoz hasonlóan — nem az orvosi és általában az egészségügyi ellátottsági szintnek megfelelően alakul. A munkaképes korú lakosság egészségi állapotának javulásában bekövetkezett megtorpanás a tár-sadalmi—környezeti adottságokkal és főleg az életmóddal is motivált idült beteg-
ségek — a szív— és érrendszeri betegségek. a daganatok és az erőszakos cselekmé- nyek — előtérbe kerülésével hozható összefüggésbe. Ezeknek a — gazdasági hatá- saiban is jelentős —— betegségeknek a megfékezése az egészségügyi ellátás objek—tív szükségességnek megfelelő fejlesztése mellett, a társadalom széles körű, aktív közreműködését is igényelné, gondolva itt elsősorban az életmód tudatos alakítá- sára. a betegségek kiváltásában közismerten jelentős szerepet játszó veszélyeztető tényezők (alkoholizmus, dohányzás, megrögzöttptáplálkozási szokások, testedzés
hiánya stb.) visszaszorítására.
Hazánkban —— tudomásunk szerint —- első ízben került sor a gazdaságilag aktív
népesség körében (: meghaltak minden rétegét érintő retrospektív morbiditási vizs- gálat lebonyolítására. A megfigyelés eredményei — ha figyelembe vesszük a hetve- ines évek derekáig kialakult haláloki struktúra viszonylagos állandóságát —, úgy vél—jük. napjainkban is időszerűek.
PE3l-OME
Fiocne Kpa'rkoro oősopa cmepmoc-m s BeHrpm Ha npommeHi—m Aayx Aecxmnemü aa—
rop ocraHaBnnsaeTcn Ha peaynbra'rax HenaBHo npoaeAeHHoro LleHTpaJ'leblM cramcmuecng ynpaBneHMeM abiőopom—ió'ro oőcnenoaaum, Kacaiomerocn ymepumx aKTHBHbIX camonemenb-
Hblx mm,.
Bo asopnoü uacm csoeü cranm aatop usnarae'r MeTOAHKY ocoőoro (perpocneKTuBi-ioro)
*oőcneraal-ma. B nepaoü uacw cerpmm'ca anem—13 npenwecraywmeü cmepm 3aőoneaa- eMoC'm aktust-lux CöMOAeHTeanbIX, yMepumx B 1974 roAy.
Bo B'ropoü lrec-m aBTOp npusoAm- pacnpeneneune cmepmocru prAxumxcn no Boa—
,pac'ry, nony_ cneumpuul—iblM npwmnaM 14 OÖMGCTBBHHHM CJ'IOSIM.
SUMMARY
After giving a brief survey covering two decades of the mortality rates in Hungary the study discusses the results of the sample survey of the deceosed active earners which has
been carried out recently by the Central Statistical Office.
By way of introduction the author presents the methodology of the special (retrospective) survey. The first part of the study analyses the morbidity conditions preceding death of the active earners deceased in 1974.
The second part of the study offers a review of mortality of the workers by age. sex.
causes of death. and social strota.
