A népesség nyelvismerete 1941-ben

. A népesség nyelvismerete 1941-ben.

La connaissance de langues [de la population en 1941.

Résumé. Les matériouac et les tableaux

* du Recensen'zent général de la population de 1941 ayant snbi des déteriorotions pendant le siege de Budapest, nons sommes toute/ois en mesure (l'en exposer certains 'résrrltots temps. Tels les connoissonee inédits coordonne's entre

.renseígnements concernant [a

de Iongues, :]u'on dérer

données se ropportent (llnne part on terri- toire (ogrnnrli) du pays existe ou mo- Rerensement et, d'autre port, doit eependont consi—

eneore comme prélíminnires. Les

ment (ln

on territoire (m'tuel) (lelimite' par I'Armis- tiee. ()n'on tienne eol'npte sort (ln premier, soit (In second cas, la (li/fusion de la Iungue Ilonyroise slavere dominunte: 84'39/0 de la popumtion sur le territoire oceru et 98'1%

,sur le territoire actuel purlent Ie hongrois.

,En ce (lui concerne le territoire (t'untrefoís, etlmtonement nzélungé, le nombre (tes per- sonnes parlant l'une ou I'uutre long/ue (les inationalités a été asse; ronsidároble, sons t'outeiois opproelier, méme de Ioin, de celui des Ilobitonts par-lant te hongrois; (]nont uu y trouve relulr'oement territoire octnel) on

assez beuucoup (le personnes [omiliorisees avec la tongue ullenmmle, _ cette derniere étant enseignee regulierement, (lepuis (les - génémtions, aux eeoles er opprise (l'oilleurs en fonle our temps o'u régime rlnolistioue

t'Autriehe. rapport on

nonrbre (les gens porlunt le Ilongrois u for- lmbítonts

avec Por posse. le

tement (nu/Izzer'xte, et celui (les

sachont dyoutres longnes — (lu fait de Fer—

tinction (les vieílles générutr'ons et (les érni-' grations (reimmígrutions) —— (1 yánűmtement

nombre de eontrées, et tout

reeulé. Dans eeci

sluppligue portienlíerelnent on terri- toir'e*(1(ttuel, la eonnoissonee (les

,est rér'iproone, ear les notionolitós

(lues nyy forment guére des blocs compacts.

Ce ser-ait donc une erreur groSsiere, consta—

tant one le nombre des personnes porlant Ilune ou

chiffre des habitants de merne tongue ma—

ternelte, (Pen conclure orion pourruít eor- riger le

tout

long/nes ethni—

lloutre tongue est superienr ou

résllltut (les simple/neni

Iongnes moternelles avec ceg'uí (les langues

sur le territoire aetuel du pays, en 1941,,la pro- porlees. Megn'ionnons encore (lue

portion (les personnes de tongue maternelle non—hongroise parlout aussi le hongrois

ótait de 73'60/0. '

*

4 (

Az 1941, évi népszámlálás főbb ered—

ményeit a Magyar Statisztikai Szemle több cikke vázolta. A folyóirat kény—

szerű szünetelése miatt azonban az időközben elkészült feldolgozások Vég- eredményeinek bemutatására már nem

kerülhetett sor. így a beszélt nyelvek

1941, évi elterjedését sem ismertethette á Szemle, Ezt a hiányt pótoljuk most.

' Az ostrom következtében a népszám—

lálás anyaga és eredménytáblái is szenvedtek károkat; szerencsére a károk túlnyomó részben nem az un 'ng meg—

semmisülése, hanem inkább rendjének megbolygatáso, már kész feldolgozási táblák megrongálódása és részbeni el—

pusztulása következtében állottak elő.

_Közbejött egyéb munkák miatt e károk

helyiehozásárá még csak részben volt mód. így az 1941. évi nyelvismereti fel—

dolgozás egyes kisebb feldolgozás—tech- nikái hibáinak kiküszöbölése1 még hátra van. Az adatokat— ezért— csupán előzete- seknek szabad tekinteni. *

Az alábbiakban tájékoztatás céljából csak az országos végeredményeket mutatjuk be szűk keretek közt; még—

pedig egyfelől a népszámlálási terü—

letre —— tehát Magyarországnak a nép—

számláláskor fennállott (megnagyob- bodott) területére 4, másfelől (és Válá—

mivel részletesebben) a jelenlegi (tria—

noni) országterületre vonatkozóan. Az xadatok beható megvilágítására, a kom—

binatív eredmények taglalására a Szemle más alkalommal, lehetőleg az említett hibák kiigazítása után még

visszatér. '

tNépünk nyelvtudásáró'l az *1941. évi teljes nyelvismeret'i statisztika a kö—

vetkező képet festi: '

1 A délszláv nyelveknek (nyelvjárásoknak):

egyes esetekben kétszeres kimutatása miatt az adatok valamivel meghal-adhatják a. valóságot.'

';

ira. szám

K

bodott) terület — Territoire b) Jelenlegi(trianoni) terulet

(nem,-) de l'époaue d,, men, Territoíre actual (établí n :

semen! Trianon) ' x

Nyelvismeret az, egész az egész

nepesseg népesség

_Connaíssonce de langues szám szerint %—ában szám szerint % ában

nombre; en % de la nombres en % de la

population population

lotale , tatale

1941- ben — en 1941 'A

Magyarul " le hongrois ]2,375.785 84-3 — 9 l44 890 981

Németül —— l'allemand ],514.813 10-3 ' 1,oo()924 11-4

Szlovákul (tótul) — le

slouague . 594294 4-1 270 49.) 2—9

Románul —— le roumaín 1,525.223 104 71. 570 0-8

Ruszinul (rutém'jl) —— lz

ruthéne 652862 4-4 M) 958 01

Horvátul, zerbül1 —— le

croare, e serbe1 62l.195 4-2 11] 148 1-2

Par- Vendül, szlovénül —— le d

lent wende, le slavéne ' m 78.922 0-5 7 194 0-1

Cseh-morvául — le

tchégue-morave 42.560 0-3 11. 710 01

Lengyelül—le polonais 18.765; 04 15 087 0.2

Cigányul — Ie lzigane 79.837 0-5 28. 255 0-3

]íddísül — le yíddisch l75.037 1-2 8 (60 0—1

Héberül —— l'he'breu 17.976 0-1 3 644 0-0

Franciául __ le franpais 93.763 0-6 73 448 0-8

Angolul — l'angeais (32.772 0-4 )2. 238 06

Oroszul — le russe 87 018 0-3 15 003 0—2

Olaszul —— l'italíen 27. ill!) 0—2 22 176 0-2

1 ldeértve azokat is, járásoknt jelölték meg

akik anyanyelvül vagy beszelt nyelvül a bunyevác és sokúe stb nyelv-

— V commís (eux auxm um' ont indíoué pour lam/ue ma/enulle ou langue parléo les idiomes bougnévatze, choicetze, eie.

Az 1941-ben összesen 14,683.323 lakost számláló megnagyobbodott terület nyel-

meglehetősen ritka,; a nyugati nyelvek közül a franciát és az angolt többen vileg valamivel kevertebb voltára való beszélték, mint kis lélekszámú nemze- tekintettel á magyarul tudók aránya tiségi nyelvoink némelyikét, míg az itt 'nem sokkal több, mint 84%; így is

dominálóan meghaladja a többi beszélt nyelv elterjedését megvilágító adato—

kat, hiszen a magyar után a viszony—

lag legtöbb lakos által beszélt két nyelvet, a románt és a németet a né—

pességnek csupán 104, illetőleg ]0'30/0—3.

birta. A 9,3l9.992 lakosú trianoni Ma- gyarország területe nyelvileg lényege- sen egyseínűbb. A lakosság keveredése sokkal csekélyebb mérvű, nemzetisé—

geink számbeli súlya, pedig a magyar- ságé mellett szinte eltörpiilő. A' népes- ségnek mindenesetre közel seáemonm- sabban 98-1) %% iudott magyarul. Az 1941-ben legnépesebb nemzetiségnek, a németeknek a nyelve emberöltők óta a legrendszeresebben tanított nyelv volt Magyarországon; e mellett az Ausztriával való együttélés korszaká—

ban is igen sokan tanultak meg néme—

tül. Ennek tudható be, hogy a jelen—

legi Magyarországon még 1941—ben is

orosz és olasz nyelv ismerőinek száma az angolul és franciául tudokénál jó- val alacsonyabb volt.

1.930 és 1941 közt a jelenlegi ország—

területen élő népesség nyelvtudásában meglehetősen nagy eltolódások, mutat- koztak, mint ez a túloldali felsorolásból kiviláglik .

E szerint a magyar nyelv elterje- dése szám szerint l930 és 1941 közt annyira, megnőtt, hogy 1941-ben vala- mivel még többen tudtak magyarul, mint tíz esztendővel korábban, Honi nemzetiségeink nyelvei közül a német, szlovák (tót) és a horvát, szerb nyel- vek ismerete nemcsak arányszámban esett vissza de szám szerint is erősen megfogy ltkOZOtt A monarchiabeli kap—

csolatok megszűnése következtében a német nyelv érthetően visszaszorult, bár részben 0 nyelv rendszeres iskolai oktatása miatt még mindig, milliónyi volt ;) németül tud(').Anémetés szlovák a lakosság ll*4"/íz—n tudott németül. (tót), 'nlnmint a horvát, szerb nyelvet Ellenben az elterj edtség szempontjából ismerők száma egyébként, kivándor—

a harmadik helyen álló szlovák (tót) lás, helyesebben visszavándorlás — nyelvet a népességnek már csak 2'9%—a

sajátította el. A többi nyelv ismerete

Ausztriába, Szlovákiába áramlás főleg az első világháború végén, Jugoszlá—

Jelenlegi (trianoni) terület

Nyelvismeret szám szerint az egész népesse'z %-ában

1930-ban 194lrb€n 1930-ban 1941-ben

Magyarul 8,511.003 9.1 44.890 98-0 981

Nemetül '1,316.lll 1,060.924 * 215-1 11-4

Szlovákul (tótul) 346053 270495 4-0 2-9

Románul 69.981 71.570 0-8 0-8

Ruszínul (ruténül) 4.977 10.058 0-1 0-1

Horvátul, szerbüll 150.012 111.148 1-7 12

Vendül, szlovénül 7.884 7.104 0—1 0-1

Cseh—morvául tud 11.534 11.710 0-1 0—1

Lengyelül

9.958 15.087 0—1 02

Cigányul

14.473 28.255 0-2 0-3

]iddisül ' 8.660 2 0*l

Héberűl

. 3.644 . 0'0

Franciául 86.770 73.448 1-0 0-8

Angolul 52.402 52.238 0-6 0-6

Oroszul , 22.709 15.003 0-3 0-2

olaszul 24.173 22.176 0-3 0-2

1 Ideértve azokat is.

járásokat jelölték meg.

lalta magaban,

viába hazatelepülés —— következtében és az idősebb generáció kihalása révén is megcsappant; valamint azért is, mert például a szlovákok jelentős része ,szórványokon élt és a szétszórtan, szórványosan lakóknak a más (magyar) anyanyelvűek népesebb tömegeivel való állandó érintkezése és keveredése miatt egy részük felmenőik nyelvét tel—

jesen el is fel-ejtette.1 A románul és 'ruszinul (rutímül), valamint cigányul tudók száma az országterülct 1941 kö—

rüli megnagyobbodásával kapcsolatos okokból nőtt meg észrevehetöbben,2 a lengyel nyelv ismeretét pedig a még 1941—ben itt lévő hadifoglyok és mene—

külők száma szöktette magasabbra. Az

első világháború alatt orosz fogságban

voltak számának megfogyatkozása (el-

halálozása), illetőleg nyelvtudásuk gyakorlat—hiányra mutató elkopása magyarázza az oroszul tudók számának apadását. A francia nyelv némi tér—

vesztése általános jelenség, míg az an—

gol nyelv tudása változatlan szinten maradt, holott az ennek a nyelvnek az ismeretét magukkal hozó visszavánilor- ilók Száma erősen apadt; az értelmiség azonban határozottan fokozta az angol nyelv elsajátítására irányuló fárado- zásait.

A nyelvismeret alakulása bizonyos gnérte'kig összefügg a nemzetiségi el-

1 Viszont ott, ahol a szlovákok zártabb töm- bökben élnek, a szlovák nyelvtudás általá—

nosabb és kevésbbé módosult.

? A megnagyobbodott területről többen ke—

rültek át 1941—ben ——- részben mint katonak ——

a trianoni határok közti törvényhatóságolx'bal.

akik anyanyelvi/ll vagy beszélt nyelvül a bunyevác és sokác stb. nyelv-

—— 2 A Jlddlsul beszélők Számát 1930-ban a németül tudók száma fog-

tolódásokkal is. Éppen ezért tanulsá- gos egy szempillantást vetni arra, , hogy a különböző anyanyelvűek és az ugyanazon nyelven beszélők száma mekkora. Az 1941. évi népszámlálás alábbi eredményei a jelenlegi (trianoni) terület lakosságára vonatkoznak és a nyugati nyelvekre nem terjeszked—

nek ki:

_ .

' Ielenlegi (trianoni) terület

Nyelv anyanyelv nyelvtudás

* s z á m s z e r i n t

Magyar . ... 9,144.890

Német ... . l,060.924

Szlovák (tót) . , . . . 270395

Román ... 71.570

Ruszin (rutén) . . . . 10.958

Horvát ... 22.269

Bunyevác, sokác stb. 16.490; 44.208 ; l11.148 Szerb ... 5.444

Vend, szlovén 4.816 7.194

Cigány ... 18.6(Sl, 28.255

Jiddis, héber ... 1.579 12.304

e.—

A cigányul tudók száma nyilván tel- jesebben adja a cigányok lélekszámát,1 mint, a cigány anyanyelvűeké, mert ezt a nyelvet nem cigányok csupán egészen elvétve sajátítják cl. Egyéb—

ként azonban minden olyan megálla—

pítás, mely a valamilyen nemzetiség- hez tartozók számát nem az anyanyelvi, hanem a nyelvismereti statisztika alap- ján határozza meg, merőben téves.

1 A származás szerint cigányok száma azon—

ban a cigányul tudóknal magasabb, mert a ma- gukat jelentős számban magyar anyanyelvűnek valló cigányok egy része már nem is tud ci-

gányul. ,

Hiszen ilyen bázison a trianoni Magyar-'

ország lakosságának nem 92'80/0, hanem

? 98'10/o—át kellene magyarnak tekinteni, amiről a nyelvtudási adatok hibás ér-Á

ékelődve települt. Magyarul, _

hát *sokkal gyakoribb, mint a me 1 gyobbodott területen, melynek jelen

sebb zárt nyelvvidékei is voltak:1

A nem magyar anyanyelvűek közül m a g y a t u 1

Ev,

terület, anyanyelv t u d n e m t u d

szám szerint %—ban szám szerint %—ban A népxzámlála'si (megnagyobbodott)

területen : 1941-ben ... . . . . 1,010.957 30-5 230152? 695

A jelenlegi (trianoni) területen: '

1930-ban 509391 742 177 316 258

1941-ben 487.718 73-6 ITS 102 264

Ebből: -

német ... 342394 718 134.663 282

szlovák (tót) 65.772 866 10.148 134

román ... l . 10.524 743 3.637 25"?

ruszin (rutén) .. ... 2.372 518 2.210 482

horvát ... 18.598 835 3.671, 165

bunyevác, sokác stb. ... 14.349 870 , 2.141 13'0

szerb ... 4.646 853 798 M'?

vend, szlovén . . . . ... . . . 3.865 699 1.45l 30'1 ' tigány ... 15.462 829 3.199 171

jiddis, héber ... 858 543 721 457

telmezéséből kiinduló külföldi adatma—

gyarázók következetesen és egyoldalúan hallgatnak. A nyelvtudás kevert nyelv—

vidékeken (vegyes lakosságú községek—

ben, városokban, községesoportokbgm) nyilván kölcsönös. A valamely nyelven beszélő magyarok közt ugyan lehetnek kisebb—nagyobb számban a kétnyelvű—

ség allapotában levő megmagyaroso- dottak is, de jelentős, sok esetben ha- sonló számban az illető nyelvet az is—

kolában, illetőleg hivatásuknál, ván—

doráramlásaiknál, összeházasodasuknál stb. fogya elsajátított, más ajkúakkal egyszerűen csak együtt lakó magya—

rok is, Ennek a kérdésnek a taglalása azonban már külön probléma,

A magyar nyelv altalanos elterjedé- sére való tekintettel érdemes még arra is vetni egy szempillantást,hogyanem magya'rajlcú népesség sorából mennyi a magyarul tudó. A különbség e tekin- tetben természetesen az orszag meg- nagyobbodott és mai (trianoni) terüle—

tén meglehetősen nagy, hiszen utóbbin a nem magyarajkú lakosság zart nyelvterületen jóformán sehol sem élt, hanem többnyire a magyarsággal összevegyülten, a magyar tömbbe be—

Mindenesetre tanulságos megállapí—

tása az 1941, évi népszámlálásnak, hogy az országnak a fegyverszüneti egyez—

ményben megállapított mai területén a magyar nyelvet beszélő ésang/elvün- ket nem ismerő idegen ay'lcúalc száma 1930 és 1941 közt csaknem teljesen egy- formán megfogyott, A korábbi évtize—

dek tapasztalataitól eltérően 1941—ben viszonylag egy enyhe árnyalattal ke- vesebben beszéltek magyarul, mint 1930-ban. Lehet, hogy ez részben a pontosabb adatszolgáltatásra, sőt egyes esetekben (a németajkúaknál) aligha- nem a magyar nyelv ismeretének tün—

tetésszerű elhz—illgatasa'xra utal. A ma,- gyarul tudó nem magyarok arány—

száma így is a. 75% közelében maradt.

A. magyar nyelv ismerete tehát nem—

zettségeink körében általánosnak mond—

ható. Az egész (magyar és nem ma—

gyar) népesség közt pedig -—- mint len—

tebb jeleztük —— meghaladja a 98%-ot.

1 Az összeállítás a magyarul tudók és nem tudók számát és arányát, hill-ről a teljesség kedvéért anyanyelvenkint is tartalmazza; az egyes anyanyelvek szerint mutatkozó eltérések szorosan összefüggnek a szinte anyanyelvenkint elütő települé-ei sajátosságokkal, eltérők kultúrf fokkal, különböző foglalkozási Összetétellel stlji