Mezőgazdasági vándormunkások 1941-ben

5—6. szám ——327— ' 1942

Mezőgazdasági vándormunkások 1941—ben.

Ouoriers agricoles migmteurs en Hongrie en 1941.

Résumé. Clest en 1937 gue la Statistigue officielle hongroise siest mise a enregistrer, en detail, les ouvriers agrícoles dits migrateurs. L'en- registrement a rencontré, dans la premiere année, des difficulte's trop grandes pour avoir des ren- seignements complets. Aussi, les clu'ífres réunis alors Mont-ils pas e'te' publíés.

Gest en présentant les résultats de 1941 gue nous commencons de rendre compte ici, réguliere—

ment, desdits ouvriers,

En 1941, 108239 ouvríers agricoles ont guitte', pour un temps, la loculité gulíls Irabítaient, afin de travailler ailleurs dans l'agrículture.

69.809 ont trouvé du travail en dehors du comitat ou ils résidaient; les 38.430

autres en ont trouve' a I'ínte'rieur de leur comitat.

Parmi ech,

Nous dounons plus bas guelgues cartogrammes.

Le premier indigue les regions gui ont iourni un nombre notable dlouvriers agricoles migrateurs; Ie deuxie'me, les régions gui leur offraíent parti- culíérement (lu travail.

Lie'migratíon temporaire en guestion était la plus grande dans les comitats de Heves et de Bor- sod, (lui ont fourní des ouvriers agricoles surtout pour les comitats transdanubiens. Venaíent apres les comitats de Vas et de Zala; la plupart des ouvriers agricoles sortis de lá sont alles travailler dans les

comitats voisins, ou dans les autres comitats de

la Transdanubíe. L'e'migrutíon temporaíre était moins considérable dans le comitat de Nyitra (situé dans le Nord—()uest), dans le comitat de Békés (dans le Sud-Est) et dans le comitat de Pest (gui est au centre du pays): mais de ce dernier, il est sorti presgue autant diouvriers gulíl en a reeu.

(Fest pour les comitats de PEst transdanubien gu'on a eznbauche' le plus d'ouvriers en guestion.

Venaíent ensuite, sous ce rapport, la région située entre le Danube et la Tisza, suivie de Pangle foz-m:?

par la Tisza et le Maros moyenne Tisza.

et de la région de la

Les mígrations d'ouvriers (igric—oles sont en rapport avec la répartitíon de la grande proprie'te':

dans les comitats de Heves, de Borsod et de Zala, gui fournissaient le plus dyouvriers de cette sorte, les grands domaines de plus de 1000 arpents cadastraux avaíent M% seulement des terres labourables de ces comitats; tandis gue dans les comitats de Fejér, de Somogy et de Veszprém, oü on a pris le plus (Pouvriers agricoles migrateurs, cette proportion représentaít respectivement 38170, 32'7% et 23'8%.

Des 108239 ouvriers agrieoles migrateurs en—

registres llannée derniére, 52'2% étaient des hon)-

mes et 37'3% des femmes; les autres étaient des enfants.

55'4% des ouvríers agricoles migrateurs se sont engagés pour des travaux dits amsomme;

16'1%, pour moissonner 14'5%, pour moíssonner (llautres besognes,

et pour faire le buttage;

seulement; 14'0%, pour surtout pour cultíver la bette—

rave, le mais, Ie chanvre, la vigne, ou pour faire du jardinuge.

Le temps pour leguel les ouvríers en guestion se sont engagés a été le plus court guant aux travaux

de moisson (un mois ou moins pour 70'8% des

ouvriers migrateurs embauchés pour moissonner).

II a été un peu plus long pour les moisonneurs faisant aussi le battage (des ouuríers migrateurs embauchés a cet égard, 37'0% seulement Font été pour un mois ou pour moins diun mois). En vue de ces deux sor-tes de travaux, aucun ouvrier nla dű guitter son foyer pour plus de deux mois. ."

Ce sont les ouvriers dits á somme (lui se sont embauchés pour le plus de temps. Parmi eux, 0'8%

seulement ont été engagés pour moins (Fun mois,- 75%, pour plus de six mois. —— Parmi les ouvriers embauche's en vue d'autres travaux agrieoles, IG'3%

ont pu regagner leurs foyers au bout (Fun mois.

4:

Az ország határain belül évről—évre a mezőgazdasági idény tartama alatt népes munkáscsoportok hagyják el hosszabb—rövi- debb időre lakóhelyüket, hogy más közsé—

gekben, járásokban, vármegyékben keres- sék meg a télire valót. Ezeket nevezzük mezőgazdasági vándormunkásoknak. A szerződ-éseket rendszerint a tél folyamán vagy kora tavasszal kötik részben abban a községben, amely állandó lakóhelyük, rész—

ben a munkahely községében. Előbbi eset- ben a munkaadó vagy megbízottja utazik el a munkások lakóhely szerinti községébe a munkások felfogadása és a szerződésnek a községi jegyző előtt való megkötése céljá—

ból; utóbbi esetben a ,,toborzó gazda" vagy ,,bandagazda" rendszerint az általa toborzott munkáscsoport tagjaival való előzetes meg—

egyezés után felkeresi a munkaadót, illető—

leg a megmunkálandó birtok szerinti köz—

séget, hogy a munkaadóval a községi jegyző

előtt a helyszínen kösse meg a szerződést?)

1) A munkástoborzás és a szerződéskötések főbb irányelveit, szokásait és szabályait Heller András dr. ismertette a Magyar Statisztikai Szemle 1941. évi 8. számában megjelent tanulmányában.

54—6. szám —328-—— 1942

ouvmms AGRIBOLES MIGRATEURS DU) om lRAVAlttÉ lEMPORAIREMENT, EN 1941, EN DEHORS DU comm 00 ILS RESIDMENI

1.) ÁLLANDÚ LAKÚHELYÚKRÖI. MÁS VÁRMEGYÉKBE VÁNDOROU MEZÖGAZDASÁGI VÁNDORMUNKÁSOK HJM-BEN

%

legalabb

au moins 1000 12.000—13000 Dlus deHOBU letett

NOB—4000

M SI87 194?

A mezőgazdasági vándormunkásokra vonatkozó adatgyűjtést 1937-ben kezdette meg a Hivatal, de az adatgyűjtés első esz—

tendeiben különböző nehézségek állták út—

ját az anyag teljessé tételének s még az adatgyűjtő formula megváltoztatására is szükség volt. Ennek az adatgyüjtésnek ered—

ményeit az 1937—1940 közötti évekről nem is közöltük és így az 1941. évi eredmények- kel kezdjük meg a rendszeres adatközlést.

A mezőgazdasági vándormumkásokra vo—

natkozóan a Magyar Statisztikai Szemle ha—

sábjain jelentek ugyan már meg közlések, de azok más adatgyüjtéseken alapultak. A Magyar Statisztikai Szemle 1939. évi 4. szá- mában Szeibcrt János dr. ,lMezőgazdasági munkamélküliségH című tanulmányában foglalkozik a mezőgazdasági munkásván—dor—

lással a föl—dmível—ésügyi minisztérium alá—

rendelt szervei által vezetett nyilvántartások adatai alapján. Egy további cikk, mely a Szemle 1941. évi 8. számában Heller András dr. tollából ered, tárgyalja a kérdést ,,Mun- kásesoportok és vándormozgalom a mező-*

gazdasági munkaszerződések alapján" cim—

mel, mely a Hivatal által begyűjtött mező—

gazdasági mnnkaszerződéseket veszi alapul.

Mindkét cikk 4().()()0—nél valamivel nagyobb számban mutatja ki a vándormunkások számát és így ha nem is öleli fel a vándor mozgalom egész komplexnmát, elég jó tájé—

RAHJB 311942

koztsató adatokat szolgáltat a vándormoz- galom főbb jellegzetességeiről.

Áttérve most már az 1941. évi mezőgaz—

dasági vándomnnnkás-statisztika eredmé—

nyeinek ismertetésére elsősorban meg kell állapítani, hogy a lakó községükből más községben lévő munkahelyekre távozott me- zőgazdasági 'ándornmnkások száma lénye- gesen nagyobb, mint azt a két idézett cikk kimutatta. 1941—ben? ugyanis adataink sze- rint 108239 mezőgazdasági munkás hagyta el lakó községet, hogy másutt vállaljon me- zőgazdasági i'ntnikát és ezek közül 69.809 nem csupán lakó községétől távolabb, de más vármegye területén talált csak munka—

alkalmat. A saját vármegyéjén belüli közsé—

gek között ezek szerint 38.430 mezőgazda—

sági munkás vándorolt.

Ez a hatalmas jóval több mint százezer—

íőnyi mezőgazdasági vándormunkástömeg nem oszlik el egyenletesen az ország egész területén akár a kirajzó, akár a befogadó területek szerint vizsgálj—uaka vándorlás ada—

tai't, sőt valóságos gócokat találunk. Eme gócok pedig egymástól teljesen elütő sajá—

tosságokat mutatnak, úgyhogy külön-kii- lön érdemes azokat beható vizsgálódás alá

vonni. —

1) A legutóbb visszacsatolt terület: a Délvidék, adatai még nincsenek itt figyelembe véve.

'5—6. szám ——329—— 1942

legalább au moms

2.) IDEEEN VÁRMEGYÉK TERÚLETÉRÖL JÖTT VÁNDORMUNKÁSOK 1941-BEN

OUVRiERS MIGRMEURS, VENUS D'AUlRtS COMllAlS,1941

?000 0000 3000—3700 3700——5200 7000 D'usde!0,000telell

M S!57 194?

A ki'ajzási és befogadó gócok két karto- grammon vannak szemléltetve. Az első számú kartogramm á lakóközségükből más vár—

megyék területe're távozott mezőgazdasági vándormunkásokat tünteti fel, amennyiben a számuk legalább az 1.000 főt eléri. Itt két—

féle góc ötlik szembe első rápillantásra. Az első, a legsűrűbb, Heves és Borsod várme—

gyék területén, a második Zala és Vas vár—

megyék területén van, kisebb kirajzó gó- cokként nyugaton Nyitra, keleten Békés megyét és középen Pest megyét jelölhetjük meg. A második kartogrammon azokat a a vármegyéket látjuk kiemelve, amelyek legalább 1.000 főnyi mezőgazdasági vándor- munkást fogadtak be. itt viszont különösen Fejér és Somogy, továbbá Veszprém, Tolna, Baranya és Komárom (utóbbinak főleg a Dunán túli része) alkotnak egy összefüggő olyan területet. amely felé a mezőgazdasági munkásság erősen túlnyomó többsége ván—

dorol be évenkint munkát keresni, továbbá

a középen ismét Pest megye tűnik fel ——

tehát eza megye nemcsak kirajzik, de egy- ben be is fogad nagyszámú vándormunkást _ végül Arad Csanád—Torontál megye.

A kartogrammok egyben azt is megmutat—

ják, hogy az országnak Zemplén, Szabolcs és Bihar megyéktől keletre eső része és az északi Gömör s Abaúj megyék, meg a kis Esztergom nem igen vesznek részt a ván—

RM_de 51194?

dormunkásmozgalomban, hiszen ezekben a vármegyékben sem a. be-, sem a kirajzó vándormunkások száma sehol nem éri el az 1.000 főt sem. Már említettük, hogy az idegen vármegyék közötti vándormozga—

lomban 69.80'9-en vettek részt, ezek közül azonban a kartogrammokon csak az 1.000 főt elérő vándormozgalomban résztvett Vár—

megyék vannak árnyékolással feltüntetve.

Az első kartograun—mon ez az összes elván—

doroltak 89%-át, a második kartogrammon az Összes bevándoroltak 00%—át szemlélteti, vagyis a vármegyék közötti vándormozga- lom kilenc tizedéről ad könnyen áttekint—

hető képet.

A vármegyék közötti és a vármegyéken belüli vándormozgalom megyénkinti teljes nagyságáról az 1. sz. táblázat nyujt tájé—

koztatást, minthogy azonban a vármegyék egész területe szerinti nézet nagy részlet- különbségeket takar, a 2. sz. táblázaton a legalább 500 főt kirajzó járások adatait is feltiintetjük.

Egyelőre térjünk azonban vissza a ki- rajzó és befogadó területgócok közelebbi vizsgálatára. A könnyebb áttekinthetőség és tájékozódás céljából sematikus ábrákat raj—l zoltunk. Említettiik, hogy ezek a gócok kü- lönböző sajátságokat árulnak el. Vegyük elsőnek a legnagyobb kirajzó gócot, Heves és Borsod vármegyék összefüggő területét

——330——

5—6. szám **1942

1. Mezőgazdasági vándormunkások száma 1941. évben.

Nombre des ouvriers agn'coles miamteurs en 1941.

Összes mun- Varmegyéje A munká az

k ások száma Ágegíűeíáf; területén oldalt feltsünte— A munkások A Vármegye az oldalt fel- tér 1 a mun- belül elhe— tett lakhelyül szama lak— területén a

§ * kabelyére ! ezkedett szolgalo vár— helyuk (az ' ,

? mmm é... a...-... azazáfágde; 35111 ?;gm- m...

?: 13111er szennt Ouvríers gui on! trou— t§rületére tggo— gyék) szállít munkashiány g Vármegye __ Comitats Á ombre (atal migraleurs á d ! ,] zott munkára V' tObblBt *

2 des ouvrzers, venus, pour v " """" 0 - ,1- Nomb-re des H— v. _)

travailler dans le comi— uvners so 's ("WWW-5 se-

! selon d'un mm,; ,. de? WWÉMS lon la résí- Mangue (_)

E le lieu de tra— comitat lat gulzls ! mbdzguesp dence (selon ouexcédmN—H

§ vaz'l indígué _lggbiiment izgat-ÉP 113 les_ oomitgts ; _

m . ,pour ou ils resz! wechf

; plus bas, á vándormunkások száma lmvaxller dans daíent) d'ouvríers —

m ganche ('n nombres abs. "" autrecomztat

1 Abaúj-Torna . . . . . 920 760 160 302 462 " 458

2 Bács—Bodrog . . . . . 693 323 370 1.155 1.525 4—— 8324

3 Baranya . . . . . 4.810 4.523 287 169 456 * — 4.354,

4 Bars és Hont . 3.557 2.111 _ 1.446 946 2.392 — 1.165

5 Békés . . . . . . . . 3.051 1.834 1.217 2.871 4.088 %— 1.037

6 Bereg . . . . . . . . 227 66 161 49 210 —- 17

7 Beszterce-Naszó . — ---— — 28 28 %— 28

8 Bihar . 2.586 1.295 1.291 527 1.818 —— 768

9 Borsod _ . * _ _ ' _ 3470 1.097 2.373 12.577 14.950 4—— 11.480

10 Csanád, Arad, Torontál . 3.902 3.225 677 623 1.300 —— 2.602

11 Csík . . . —— — — 36 36 —-l— 36

12 Csongrád . . . . . . 4.709 2.194 2.515 1.761 4 276 —— 433

13 Esztergom . . . . . . 902 728 174 40 214 688

14 Fejér . . . . . . . . 11.106 10.329 777 353 1.180 — 9.976

15 Gömör K. H. . . . . . 548 407 141 51 192 -— 356

16 Győr, Moson, Pozsony 4.196 2.771 1.425 796 2.221 —- 1.975

17 Hajdu . . . . . . . 1.779 680 1.099 1 865 2.964 4— 1.185

18 Háromszék . . . . . 149 -—— 149 —— 149 ——

19 Heves . . . 3.899 998 2.911 14.123 17.034 4— 13.135

20 Jász-V.—K.-Sz. . . . . . 4.704 2.376 2.328 1.714 4.042 M 662

21 Kolozs . . . 182 31 151 45 196 —l— 14

22 Komárom . . . . 5.034 3.575 1.459 675 2.134 —— 2.900

23 Máramaros . —— — — 570 570 Jr- 570

24 Maros—Torda . 302 140 162 18 180 —— 122

25 Nógrád . . . 3.765 2.972 793 1.765 2.558 —— 1.207

26 Nyitra, Pozson 1.318 _ 113 1.205 8.416 4.621 4— 3.803

27 Pest-Pilis-Soll—Kiskun 7.727 3.701 4 026 2.828 6.854 —— 873

28 Somogy . 9.687 7.068 2.569 1.104 3.673 — 5.964

29 Sopron . 2.267 1 371 896 114 1.010 -— 1.257

30 Szabolcs . . _ . . . . 2.317 1.832 485 1.300 1.785 —— 532

81 Szatmár . . . . . . . 246 40 206 42 248 4— 2

32 Szilágy . . . . . . — —— —— 287 287 4— 287

88 Szolnok-Doboka 198 198 —— _ —— 198

34 Tolna . . 5.072 3.903 1 169 488 1.657 —- 3.415

35 Udvarhely —— —— -— 24 24 $ 24

36 Ugocsa . . . . . . 82 82 __, —— —— —-— 82

37 Ung . . . . . . . . 342 342 —— -- —— — 842

38 Vas . . . . . . 2.824 407 2.417 3.569 5.986 4— 3.162

39 Veszprém 5.583 5.2 10 373 1 17 490 —— 5.093

40 Zala 2.894 649 2.245 12.006 14.251 J;— 11.357

41 Zemplén . . . . . . . 2.533 1.760 773 77 850 —— 1.683

42 Beregi k. k. . . . . . 134 134 —— 700 700 4— 566

43 Máramarosi k. k. . . . 480 480 —— 291 291 —— 189

44 Ungi k. k. . . . . . . 94 94 —— 387 387 % 293

Mindössze —- Total général 108.239

és nézzük meg, hova vándorolnak innen el a vármegyék halárain kívül munkát kere—

sők. A 3/a. sz. sematikus rajz feltünteti, hogy a két megye területén észlelt 31.984 vándor- munkás közül más megyék területére mező- gazdasági munkavállalás céljából kirajzott

81'1%, vagyis 25.930 ember, mégpedig a

zöm, azaz 14.429 ember 45'1%, a dumán—

lúli vármegyékbe, egy jó negyedrész, 26196 azaz 8.350 munkás a szomszédos Várme-r

gyékbe, 9'9%, azaz 3.151 ember más.

nem dunnánbúli vármegyékbe és 18'9% akét

5—6. szám 331 — 1942

2. Mezőgazdasági vándormunkások száma (vármegye és) járások szerint az 1941 évben.

Nombre des ouvriers agricoles migrateurs, par comitats el arrondissemenis, en 1941.

Ebből —Dont ceux gut

§ Vándor— sont allés, pour trauailler,

'I!_** munkások , , . ,

' ov ' '. Dunantuii var— -- — ,,

:; V' , Játási) összes báiülv31755;734; VÉZrÉIIÉÉÉZÉÉSe megyékbe _ Anígggákxgzr—

; armegy e . szama aufrg loeallzte sz— á d ._ dans des_com1- d' ,

? Arrondtsse- luee a l mlerzcur (Én? 35.697?" tats de Irans- en a; ;"

! Comitats )! 1 Nombre du vonulat a 5 "051713 danubta com: a 5

E mms) totaloes vándorolt munkások

§ ouvners száma ola—a száma "lo—a száma O/o—a száma 0/0-6

3 mxgraíeurs nombre pour— nombre pour— nombre pamf— nombre pour-

m abs. centage abs. centage abs. centage abs. centage

1 Borsod Mezőkövesdi 10.831 765 71 2.010 18'6 5.819 537 2.237 207)"

2 Heves Pétervásári 4.508 307 6'8 895 19'9 * 1.719 38] 1.587 35 2

3 Heves Gyöngyösi 3.603 929 258 432 11'9 1.584 44'0 658 18 3

4 Heves Hevesi 3.517 661 188 1.080 29'3 1.407 40 0 419 119

5 Nyitra Érsekújvári 3.224 919 28'5 1.781 553 199 6'2 325 100

6 Zala Letenyei 3.141 204 6'4 1.541 492 1.251 39'8 145 4'6'

7 Hajdu K özponli 2.732 1.099 401 900 33'1 208 76 525 19'2

8 Heves Egri 2.514 345 13'8 817 325 926 36'8 426 169

9 Borsod Mezőkeresztesi 2.119 676 31 9 85 4 0 812 38'3 546 258

10 Csongrád Kiskundorozsmai 2 095 765 365 570 272 760 363 _ —-—

11 Békés Orosházi 2.015 446 221 877 43'6' 474 235 218 108

12 Pest Kiskőrösi 1.990 1.663 83'6 63 3'1 264 131? — '—

13 Heves Hatvani 1.955 448 22 9 409 209 677 34 6 421 21'6

14 Vas Körmendi 1.910 465 24'3 684 358 167 88 594 31'1

15 Zala Keszthelyi 1.837 236 12 8 1.420 77'2 153 84 28 1'6

16 Zala Novai 1.780 144 7'5 837 358 589 33'1 210 118

17 Zala Zaiaegerszegi 1.724 179 104 622 36'1 754 43 7 169 98

18 Pest Kiskunwi'elegyliázz 1.712 393 195 956 593 163 9'5 200 11'7

19 Bars—Hont Verebélyi 1.704 890 5222 294 1 ?'3 399 23'4 121 7"!

20 Vas Vasvári 1527 819 53 6 282 18 5 299 19'6 127 83

21 Csongrád Csongrádi 1.462 1.282 877 107 73 73 50 — _

22 Zala Lenti 1.384 94 6 8 264 19'1 749 54'1 277 200

23 Vas Szentgotthárdi 1.365 432 31'6' 59 44 440 3222 434 318

24 Borsod Mezőesáti 1.299 717 35'2 62 247 453 35'3 62 48

25 Komárom Komáromi 1.213 1.059 873 94 77 60 50 —— ——

26 Zala Pacsai 1.154 412 357 529 459 201 1751 12 10

27 Zala Tapolcai 1.152 503 437 521 452 128 111 — —

28 Jász—N.-K. Jászsági felső 1005 546 54'3 215 21'4 24 24 220 219

29 Nyitra Galántai 994 286 287 515 518 94 95 99 100

30 Győr, M. P. Pannonhalmi 974 445 457 396 406 133 13'7 —— —

31 Bács-B. Bajai 970 65 6 7 789 81'3 116 12'0 —— ——

32 Zala Nagykanizsai 967 94 9 7 482 49'8 369 38'2 22 2'3

33 Nógrád Szécsényi 956 252 247 —— —— 105 110 599 64'3

3 1 Heves Tiszafüredi 947 221 236 228 233 219 23'1 284 300

35 Pest Nagykátai 924 467 505 417 45'1 40 4'4 —— ——

36 Somogy Barcsi 896 501 558 395 44'2 _ —- —— —

37 Békés Szeghalmi 878 182 207 404 40"! 52 59 240 27'3

38 Csanád Központi 814 575 70 6 130 16'0 1 01 108 13 3

39 Jász-N.—K. Tiszai alsó 811 571 70 4 209 25 8 31 3 8 —— —

40 Jász-N.-K. Központi 773 435 563 303 39'2 35 4'5 —— —

41 Somogy Csursói 769 655 85'2 114 148 — _. _. _

42 Somogy Nagyatádi 747 363 486 343 459 2 0-3 39 5-2

43 Csongrád Mindszenti 719 468 65'1 42 58 191 26 5 18 2'6

644 Vas Sárvári 672 416 61'9 226 33 6 30 4'5 —— -—

45 Nógrád Sziráki 669 302 451 66 99 12 1'8 289 4332

46 Jász—N.—K. Tiszai felsö 637 258 405 287 45'1 92 144 — ——

47 Sopron Kapuvári 630 549 871 56 8 9 25 4'0 —— —

48 Komárom Ógyallai 629 299 475 272 433 —— — 58 92

49 Szabolcs Ligetaljai 606 60 99 538 88 8 8 13 —— —

50 Zala Sümegi 573 100 17'5 232 40 4 186 325 55 96

51 Tolna Dunaföldvári 548 252 46 0 157 28 6 —— — 139 25'4

52 Zala Zalaszentgróti 537 279 52 0 162 301 51 95 45 84

53 Győr Sokoróaljai 522 295 565 76 14'6' 151 28'9 —— ——

54 Pest Aszódi 520 397 76'3 123 23 7 —— — —-— -—

55 Máramaros Felsővisói 509 —— H 509 1000 —— —— *— —

56 Somogy Marcali 506 477 94'3 26 5'1 3 0 6 —-— —

_tiaia

5—6. szám —— 332 ——

Ebből —— Dont ceux cruz"

§ Válíopk sont allés,pourtravailler,

; mun so _A vármegyén ' Dunántúli vár- .. - *

_ . , -- Szomszédos A tobbi vár-

T3 Jaragl) osszes b l"l-d ns ne - me ékbe

; Vármegye száma aíüeloclzlzlítgsi- vármegyekbe dans És comi— megyékben 2 Arrondisse- luéeál'ínléríeur dans d".£?'"i* lats de Trans— m d 414765

! Oomz'tats t 1 Nombre du vomitat tats W'Sms danubie comdats

§ mens) totalbdes vándorolt munkások

53 owners száma 0/0 a száma '/,—a száma "lo—a száma "Ig—3.

É mtgratmrs nombre pour— nombre pour— nombre pour- nombre pour—*

") abs. centage abs. centage abs. cmlage abs. csillaga

57 Tolna Dombovári 505 402 79'6 103 204 —— -— —— —

58 Bihar Nagyszalontai 500 408 81'6 70 140 - — 22 414

Járások 500—nál több mezőgazdasági vándormunkással —— Arrondíssements avec plus de 500 ouwiers agric.

migrateurs . . . . . . . . . . . 88.174 27.472 31'2 26.021 29'5 22.703 25'7 11.978 13'6

Járások 500-nál kevesebb mezőgazda- sági vándormunkással — Arrondis- sememfs avec moins de 500 ouvriers

agr'ic. migrateurs 20.065 11.001 548 4.921 24'5 1.995 100 2.148 107 Mindössze —- Total général 108.239 88.473 355 30.942 28'6' 24.698 22'8 14.126 131

1) Csak azon járások vannak kimutatva, amelyben 500—nál több volt a munkásvándorlás. — Le tableau 'n'indz'gue gue les arrondissements 012 on a enregístre' plus de 500 ouvriers mígratem's.

vármegye területén fekvő községek között vándorolt. A vándorlás tehát főleg nyugat—

délnyugat irányú és a vándorlók tekintélyes tömege lépi át a Duna—vonalat, leginkább Fejér, továbbá Somogy, Tolna, Győr me—

gyékben találva munkaalkalomra; a szom—

szédos vámmegyék közül pedig főleg Nógrád, Pest, Jász-Nagykun—Szolnok és keleten Zemplén vármegyékbe, a távolabbi nem dunántúli megyék közül pedig az ország déli vármegyéibe irányul a vándorlás.

Vegyük bonckés alá most a második ki- rajzó góoot: Zala és Vas megyék összefüggő

területét. A 301. sz. sematikus ábra itt hom—

lokegyenest ellenkező képet tár elénk. Zala és Vas megyék összefüggő területén 20.237 volt a vándormunkások száma, ezek közül egy negyedrész 25'2%, azaz 5.099 e terüle- ten belüli községek között vándorolt, egy nagyobbik harmadrész, 37'4% vagyis 7.571 munkás a szomszédos vármegyékben s ezek közül is főleg Somogy és Veszprém várme—

gyékben, a kisebbik harmadrész, 35'9%

xagyis 7.258 munkás öt más dunántúli me- gyében talált munkát és csak egy elenyésző kis hányad, 1'5% lépte át a Duma—vonalat kelet felé. Ebből a második legnagyobb góc- ból tehát a kirajzás leginkább kelet felé irányul, de majdnem teljes egészében a Duna jobbpartján belül bonyolódik le. Az előbb vizsgált keleti góooal ellentétben itt a területen belüli vándorlás és a szomszédos

vármegyékbe irányuló vándorlás lényegesen nagyobb mérvű.

A harmadik, az északnyugati kirajzó gówc, mely Nyitra megye területére terjed ki, ismét más sajátosságokat mutat. A vándor—

munkások száma itt csak 4.621, kik közül

egy jó' negyedrész 26070 a vármegye hatá—

rain belűli községek közt cserélődik, a szom- szédos vármegyékbe irányul a vándormoz—

galomnzak több mint a fele, 54'0%—a (főleg

Bars megyébe), de itt meg kell jegyezni.

hogy a szomszédos Komárom vármegyének majdnem kizárólag csakis a dunántúli ré- szébe tart a Komárom vármegyei beván- dorlás, a többi dunántúli vármegyével együtt tehát a Dunántúlra irányuló vándor—

lás —— bár nem oly jelentékeny mint a keleti góc felől jövő —— de igen számottevő. Más nem dunántúli vármegyék felé innen csak 9'5%-uk vándorlása irányul, de külön rá kell mutatni arra a jelenségre, hogy innen a szintén kirajzó és elég távoli Borsod vár—

megye felé majdnem ugyanannyi munkás vándorol el mezőgazdasági munkára, mint onnam ide.

A negyedik kirajzó góc Békés vármegye.

ltt 4.088, tehát majdnem annyi a vándor—

munkások száma mint Nyitra megyében. A vármegyén belüli községek között Ván- dorlók aránya azonban itt már 29'8% , a szomszédos vármegyékbe tart 38'8%, a Du nántúlra innen megint sokan vándorOln 20':')%, más vármegyékbe 10'9%—uk szór

5—6, szám

3 a .)

SEMATIKUS ÁBRA GRAPHlOUE SCHÉMATIOUE

'FF

"333—

.Z.

dik széjjel. A vándorlás általános irányát itt tehát nem lehet határozottan megjelölni ég- tájak szerint, mert mind kelet mind nyugat felé, sőt északra és délre is szétterül.

[Az ötödik gócnak Pest megyét jelöltük meg. Ehhez nem rajzoltunk sematikus áb- rát, mert ennek a gócnak éppen abban áll a sajátossága, hogy területéről majdnem annyian vándorolnak el más megyékbe me—

zőgazdasági munkavállalásra, mint ahá—

nyan más megyékből jönnek Pest megyébe.

A mezőgazdasági vándormunkásokat befogadó vármegyék —— mint azt a 2. sz.

kartogram'mon jól kivehetjük —— sokkal összefüggőbb, egységes területet alkotnak.

melyek közül kiemelkedik Fejér megye 5

i94§

Heves és Borsod vármegyék területén belül vándoroitak.

Migrations a i'intérieur des comitats de Heves et de Borsod Dunántúli vátmegyékbe vándoroltak.

Emigretion tempotaire a destination des comitats de iraosdanubie.

Szomszédos vármegyékbe vándoroltak.

ül Emigration temporaire 'a destination da comitats voisins.

%

Emigration temporaire á destination de comitats situós plus Ioin.

.de .

a Dunántúl keleti része és fokozatosan csök—

kenő irányzattal csatlakozik hozzá a Duna—

Tisza köze, a Tisza-Maros szöge és a közép Tiszamente. A dunántúl csak a nagy kirajzó góc, Zala .és Vas megye területe mar—ad fehé—

ren, azaz oda még 1.000 bevándorló sem jut el, továbbá a Vándormozgalomban legalább 1.000 fővel résztvevő megyék közül az északkeleti kirajzó góc: Nyitra megye, az északkeleti legnagyobb kirajzó góc területé—

ből azonban csak Heves megye, ami azt je- lenti, hogy a kirajzásban is elüljáró várme- gyék egynémelyike, mint Pest, Borsod és Békés, be is fogadnak nagyobb számú ván-

dormunkást. Éppen ez az utóbbi jelenség

az, amire fel kell hívni a figyelmet, mert 21

* [him/bg

Zala és Vas vármegye területén belül vándoroltak.

Szomszédos vármegyékbe vándoroltak.

M. St. Sz. 1942

jól megszervezett munkaközvetítés mellett el lehetne talán kerülni, hogy akkor, ha magában a vármegyében munkaalkalom kínálkozik, ne távoleső helyekről kelljen munkásokat hozatni, ami tetemes és elke—

rülhető fuvarköltséggel jár, hanem a közeli községek munkáslétszámából fedeztessék a munkásszükséglet, olyanokból, akik nem ismerve a közeli munkaalkalmat, szintén nagy fuvarköltséget okozó távoli megyékbe kényszerülnek vándorolni munkavállalás céljából.

A legkirívóbb példa erre —— mint már említettük —— Pest megye, ahonnan 2.828-an mentek el távoli idegen vármegyékbe mező—

gazdasági munkára, és távoli idegen vár- megyékből Pest megyébe 3.701-en jöttek mások munkát vállalni. Ha idegenbe távoz-

Migrations á t'intérieur des comitats de Zala et de Vas.

Emigration temporaire á destination de comitats votsms.

3b.)

SEMATIKUS ÁBRA GRAPHIOUE SCHÉMATIOUE

^Emigratidn temporaire á destination

des autres comitats de Transdanubie.

í Más vármegyékbe vándoroltak.

( Más dunántúli vármegyékbe vándoroltak.

Emigration temporaire á destination d'autres comitats.

R. Hl de St. 1942

tak számát az idegenből jöttekéből levon—

juk, kitűnik, .hogy mindössze 873 idegenből hozott emberrel Pest megye mezőgazdasági munkásszükse'glete fedezhető lett volna.

A mezőgazdasági munkásvándorlások rúgóinak beható vizsgálatához egészen a községekig kell visszanyúlni, erre az anyag lehetőséget biztosít, de itt a rendelkezésre álló tér szűke miatt meg kell elégednünk a nagyobb területi egységek, a vármegyék szerinti tájékoztatással. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az idegenbe való elván- dorlás mértékének már járások szerinti ala—

kulása _ melyre részben a 2. sz. táblázat is rámutat — nagyon eltérő lehet egy-egy vármegyén belül. Hevesben például eléggé aránylagosan oszlik meg az elvándorlók száma az egyes járások között, tehát a mef

5—6. szám —335——— 1942

az.)

,—-— __ szumma Am

/ /,__ xx GRAvmout SCHEMAWUE x

, // X x

! X xx

§ X x

_X

um XX

§ x

X

, !

anno mun suo 150

Dunlnlúh vavmegyekbe mamut Emiglatmn temam-su: , nestmshon dns nomilats ne Musa-nna.

mean-m vúrmugyéhbl ummmmk

imat" MW,"! . am a.

simes guts mm, mu "menye Vemkelln mm vandoroltak.

magnum ) t'mtenau! au comm de Nyitra mmm-fox vatmegvékhz vgnncwtuk

% Emngvatmn (emnuml! : destination ne comxhlx mum;

u 951791? 5: " 453! mm

gyei Összeg valóban az egész megye terüle- tén uralkodó helyzetet tükrözi, ezzel szem- ben a szomszédos Borsodban az idegen me- gyékb-e elszerződött vándormunkások több mint négyötöde, 84'7%-a egyetlen járásból, a mezőkövesdi járásból toborzódik.

A mezőkövesdi járás egyébként messze kimagaslik idegenbe kirajzó munkáslétszá—

mát tekintve az ország valamennyi járása fölé a maga 10.000-et meghaladó tömegé- vel; a legnagyobb vándormunkás létszámot kibocsátó Heves vármegyének a járásai egyenkint legfeljebb csak a felét-harmadát teszik a mezőkövesdi járásból kirajzó ván- dormunkás tömegnek.

Hogy miért indul meg évről—évre a me—

zőgazdasági vándormunkásoknak ez az ára- data egyes vidékekről más vidékek felé, arra talán némi tájékoztatást nyujt, ha megem—

lítjük, hogy pl. a legsűrűbben kirajzó He—

ves, Borsod és Zala vármegyékben a vár- megye összes szántóföldteriiletének csak 14 és néhány tized százaléka az 1000 k. holdon felüli nagybirtok sztántóföl-dterülete, ezzel

szemben a legsűrűbb rajokat befogadó vár- megyék közül Fejérben 38'4, Somogyban 32'7 és Veszprémben 238 százalék ugyanez az arány. Mindenesetre tény az, hogy van- nak egyes vidékek, ahol fölösleg van mező—

gazdasági munkaerőben, vannak viszont vi—

dékek, melyek mezőgazdasági munkáskezek szűkében vannak. Ezt az egyensúlykülönbö- zetet nivellálja az évi mezőgazdasági mun- kásvándorlás és amíg ez az egyensúlykülön—

' bözet fennáll, addig mindíg lesz évi vándor- munkásmozgalom is.

,,4

3 a .)

SEMHIKUS ÁBRA .

ammout scntunnouf

, Dunmún unt-agyam! undoroitll

Bem mmeg" maman bmw vlnnnmluk Emmmmn hmmm *: usunntmn du mmm-!:

ült;!ittans A t lnlúlllul du mmm de Béki: d. mm.-mlm

Smmszednsvivmcgyukbc undovotuk. HWIIBBI vlvmlayéhbl undmnnk

% mmm tempoma- u deumavmn u. cum-tm . imtgnh'un I'mpomr. . mumum a. cbmrtstx

WISMY 10005DN!!mn

uysnw Hmmm

Van azonban —— amint rámutattunk — a munkásvándorlásnak olyan volumene is, melynél ilyen szükségszerűséget nem lehet megállapítani, amely tehát fölöslegesen ter- heli meg a gazdasági termelést fuvarkölt- séggel, vagyis amelyet meg kell és meg le- het szüntetni kellőképen irányított és meg—

szervezett munkaközvetítéssel.

Ezután még két kérdésre kívánunk meg—

felelni, arra nevezetesen, hogy milyen ter- mészetű mezőgazdasági munkák elvégzésére szerződnek el leginkább a községüktől távo- labb eső helyeken munkát vállaló mezőgaz- dasági vándormunkások, és mennyi időt töltenek távol otthonuktól. Itt az egész tö- meget, vagyis 108239 mezőgazdasági ván- dormunkást kell szemügyre vennünk, egy—

ben azt is megemlítve, hogy jó felerészük, 52'2% férfi-, jó harmadrészük, 37'3% nő—

és további 10'5%—uk gyermekmunkás.

A mezőgazdasági vándormunkások 108239 :főnyi tömegének túlnyomó több- sége, 55-4% sommás munkára, 16'1%—uk

csépléssel egybekötött aratási munkára,

14'5%-uk tisztán aratási munkára és 14'0

%-uk ,,egyéb" mezőgazdasági munkára szerződött el. Az ,,egyé " mezőgazdasági munkák között főleg a répakapálás és sze- dés, kukoricakapálás és törés, kendernyüvés és áztatás, továbbá szőlő— és kerti munkák értendők.

Adataink vármegyénkinti részletezésben is fel vannak dolgozva, s azok azt mutatják, hogy a, legnagyobb mezőgazdasági vándor-

munkástömegeket foglalkoztató dunántúli

vármegyékben az ott alkalmazott mezőgaz—

21*