>
025.31:658.516
ÚJ CÍMLEÍRÁSI SZABVÁNY ELŐTT Horváth Magda
A könyvtári szabályok egységesítése több évtizedes követelménye az olvasóknak, és több évtizedes törekvése a könyvtárosoknak. Mégis vájni kevés eredményt értünk e l ezen a téren 1945-ig; a könyvtárügy atomizáltsága megakadályozta az előbbrejutást. 1945 után azonban gyors fejlődés i n d u l t meg. Különösen két körülmény v o l t kedvező.Egy
részt k i a l a k u l t a k a hálózatok, az azonos t i p u s u könyvtárak egységgé szerveződtek. S ugyanazon a hálózaton belül a módszertani munka, az oktatás és továbbképzés, a sürü érintkezés természetszerűleg mind az egységesítés irányában hatottak. A másik kedvező körülmény az v o l t , hogy a Magyar Szabványügyi H i v a t a l keretében külön KÖNYVTÁRI ÉS DOKU
MENTÁCIÓS SZABYÍ.NYBIZOTTSÁ.G létesült. így nemcsak külön fórummal r e n delkeztünk a szabályozandó kérdések megvitatására, de az i s lehetővé vált, hogy a megállapodások kötelező formában, jogszabályszerűen lás
sanak napvilágot. A KÖNYVTÁRI MUNKA SZABVÁNYAI c . t e s t e s kötet /384 lap + 26 tábla!/ mutatja, hogy mi minden történt eddig. Közel husz szabvány biztosítja az összehangolt g y a k o r l a t o t .
A legnehezebb f e l a d a t kétségtelenül a c i m l e i r á s i kér
dések szabályozása v o l t . Ez a vállalkozás már méretében i s meghalad
t a a többit. A cimleirási szabvány /MSz 3424/ 179 paragrafusa a problémáknak olyan tömegét öleli f e l , amihez hasonlóval egyetlen más szabvány esetében sem találkozunk. Se van további nehézség i s : e té
ren csüggesztően eltérő v o l t a múlt gyakorlata. Sőt nemcsak a h a z a i gyakorlat v o l t heterogén, a külföldi példák i s ellentmondóak v o l t a k . Főleg zavarólag h a t o t t , hogy hatalmas ellentétek mutatkoznak a két legnagyobb tekintélyű külföldi szabályzat, az angolszász és a német rendszer e l v e i között. Az angolszász szabályzat modernebb, mint a német, földrajzilag i s Bókkal e l t e r j e d t e b b , mint amaz, a két háború között a s z o v j e t könyvtári gyakorlat i s e z t v e t t e kiindulópontul,ná
lunk v i s z o n t speciális nehézséget okozott, hogy a múltban könyvtári életünk sokkal erősebb hatásokat kapott német irányból. S minthogy a meglévő magyar gyakorlat sokban a némettel vágott egybe, h a z a i k e r e tekben könnyebbnek tűnt az egységesítés német alapon; kétséges v o l t v i s z o n t , hogy ez-e a jövő u t j a . Az ellentét legélesebben mérhető a testületi szerző kérdésében. A német i s k o l a nem i s m e r i e z t a formát, az angolszász és a s z o v j e t gyakorlat v i s z o n t központi h e l y e t j u t t a t
HOBVÁTH M.: Cimleirási szabvány
n e k i . A szabványalkotásnál ez v o l t a kérdés: a korszerűbb megoldást választjuk-e annak ellenére, hogy az átállás nagyobb munkát ró könyv
tárosainkra, vagy a konzervatívabb eljárást annak veszélyével, hogy provinciális helyzetbe kerülünk.
A tizenkétéves cimleirási szabvány jelentós szerepet játszott a hazai könyvtári életben: könyvtárosok százai sajátították e l s a l k a l mazták egyre következetesebben. Mégis nyilvánvaló, hogy adott formá
jában még nem tekinthető véglegesnek. Nem tekinthető annak, mert meg
alkotása időpontjában nem minden ellentét v o l t kiegyenlíthető.Ameny- n y i r e helyes v o l t , hogy a szabványbizottságban a legkülönfélébb könyvtarak képviselői / a legjobb szakemberek/ kaptak h e l y e t , az i s kétségtelen, hogy nézőpontjuk igen erősen különbözött. így aztán sok- B z o r kompromisszum született, máskor meg fakultatív megoldások jöt
tek létre: a szabvány többféle /néha ellentétes/ eljárást i s törvény
erőre e a t l t . Mindent összevéve mégis jelentős s i k e r v o l t a szabvány
alkotás. V i t a t h a t a t l a n , hogy a legtöbb ponton mégiscsak megtörtént a rendezés. így p l . az előbb e m i i t e t t testületi kiadványok esetében i s a szabvány határozottan a korszerű álláspont m e l l e t t f o g l a l t állást.
Eredmény a." i s , hogy a függőben maradt vitapontok lokalizálódtak.
Most az előtt a f e l a d a t előtt állunk, hogy értékesitve az e l múlt tizenkét esztendő t a p a s z t a l a t a i t , újra szembenézünk a f e l a d a t t a l s az MSz 3424-et kikorrigálva, tartós igényű szabályozást hoz
zunk létre. Külön hangsúlyt ad vállalkozásunknak az a körülmény,hogy közben jelentŐB lépést t e t t előre a nemzetközi egységesítés i s .
A PÍBIZSI KONPEBENCIA
A könyvtári kapcsolatok fokozódása világszerte ráirányította a figyelmet a r r a a nehézségre, amely az eltérő katalogizálási gyakor
l a t következtében j e l e n t k e z i k . Ma már nap mint nap használunk külföl
d i nyomtatott katalógusokat, bibliográfiákat, sőt ujabban katalógus
cédulákat i s . Igen jelentős dolog tehát, hogy a Könyvtáros Egyesüle
tek Nemzetközi Szövetsége, az IPLA kitűzte a z t a merész célt, hogy megpróbálja nemcsak egy könyvtár, nem i s egy ország, hanem a világ összes katalogizálási e l v e i t közös nevezőre hozni. 1961-ben ült ösz- sze Párizsban az IPLA nemzeti tagegyesületeinek delegátusaiból az a szakértő testület, amely az érvényben levő nemzeti katalogizálási szabályzatok egységesítését v o l t h i v a t v a megvalósítani.
A konferenciát igyekeztek jól előkészíteni. Már 1954-ben nem
zetközi munkabizottságot hoztak létre a katalogizálás v i t a t o t t kér
déseinek tanulmányozására. E z a bizottság 17 tagból állt: s z o v j e t , angol, amerikai, német, o l a s z , f r a n c i a , japán, b r a z i l stb. k a t a l o g i zálási szakemberekből. Vizsgálódásaikat először a nehezebb terüle
t e k r e : a szerző nélküli és a testületi szerzős müvekre korlátozták.
A bizottság jelentésére és a további témafeldolgozásokra alapozva az 1959 évi előzetes londoni összejövetelen készítették elő végleges formában az 1961 évi konferencia programját.
Az előkészületekbe azonban bevonták az egyes országokat i s . Ná-
567
TMT 1964.augusztus Xl.évf. 7.szám
lünk a Szabd E r v i n Kör küldötteiből, az OKT Katalogizálási S z a k b i zottságának, a Szabványügyi Hivatalnak ás az Országos Dokumentációs Bizottságnak tagjaiból a l a k a l t meg egy munkabizottság a magyar könyv
tárosok j a v a s l a t a i n a k kidolgozására. E z sorozatos üléseken v i t a t t a meg hazánk álláspontját, s j a v a s l a t a i t Írásban i s rögzítette. A kon
ferencián országunkat dr.DOMANQVSZKY Ákos, as Egyetemi Könyvtár i g a z gatóhelyettese képviselte.
A konferencia sikerét lényegesen előmozdította, hogy nem f o g l a l kozott a katalogizálás valamennyi vitás kérdésével, az előkészítő b i zottság meg tudta találni a valóban döntő témát: a r e n d s z ő k é r d é s é t , nyilvánvaló, hogy a címleírás egyéb részében / a l címeknél, impresszumban s t b . / mutatkozó eltérések másodlagos jellegű
ek. Ha sikerül a rendsző kérdésében nemzetközi s z i n t e n megegyezni, a katalógusok s z e r k e z e t e már azonossá válik. I l y módon v o l t a k elkerül
hetők a részletekben elvesző szóviták, amelyek feltétlenül zátonyra juttatták volna a z egységesítés ügyét. Maga a tematika - már a z elő
készítés során - h a t kérdéscsoportot ölelt f e l . Ezek a következők v o l t a k : 1. a szerzői betűrendes katalógus funkciói, 2. a főlap rend- Bzava, 3. az egyéni szerző, 4. a testületi szerző, 5. a cimrendsző, 6. formai csoportos rendszavak /mint p l . "Törvények, rendeletek"/.
A jó előkészítésnek v o l t az eredménye, hogy a k o n f e r e n c i a a rendelkezésre álló rövid idő a l a t t i s eredményt tudott elérni. A 12 szakaszból álló okmány magyarul a Könyvtári Figyelő 1962 évi 1.számá
nak 1-8. lapján olvasható. Kiemelendő, mint beszámolójában a magyar delegátus, DOMAHOVSZKY Ákos e z t megállapította, "az egyetértésnek az az igen magas foka, amely a megegyezésnél kifejezésre j u t o t t , ... az elfogadott szabályzat-tervezettel a résztvevőknek átlagosan több mint 9/10 része egyetért".* E z z e l a nemzetközi egység ügye jelentős mér
tékben előre j u t o t t . "A Konferencián elsöprő többséget kapott dönté
seket nyilván a z egyes országoknak i s , ha nem i s elsöprő, de nagy többsége e l f o g j a fogadni", i r j a tovább DOMAHOVSZKY Ákos.** A mi vo
natkozásunkban i s fennáll a kötelezettség: döntenünk k e l l , c s a t l a k o zunk-e a kialakuló nemzetközi egységhez. Véleményünk s z e r i n t nem l e het vitás a válasz, amit erre a kérdésre adnunk k e l l .
Szerencsére a h a z a i szabvány és a párizsi konferencia döntései között nem t u l nagyok az eltérések. A szabványnak néhány szakasza azonban változtatásra szorul.***
•Magyar Könyvszemle, 78.ővf. 1962. 2-3.sz. 171.p.
** uo. 172.p.
*** BABTA G.: Hemzetközi szabványosítási értekezlet Budapesten. TMT
HORVÁTH M.: Clmleiráei szabvány
AZ UJ SZABVÁN! ELŐKÉSZÜLETEI
A párizsi konferencia lezajlása után máris lépéseket tettünk a MSz 3424 módosítására. A konferencia tanulságait közös üléseken tár
g y a l t a meg az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács k a t a l o g i zálási szakbizottsága s az a vegyes bizottság, amely az előkészüle
tekre létesült / l . fentebb/. Majd 1963-ban a Magyar Szabványügyi H i v a t a l i s napirendre tűzte a reviziót. Az év második felében a szab
ványbizottság már rendszeresen tárgyalta a kérdést.
Már eddig i s számos probléma tisztázása sikerült. így mindenek
előtt nyilvánvaló, hogy a párizsi konferencia a l a p e l v e i t be k e l l épí
tenünk a szabványba. A rendszó m e l l e t t beiktatandó a " c i m f e j " f o g a l ma; kívánatos az azonos nevek megkülönböztetése /ennek módja, hogy a névhez még valamilyen kiegészítő megjelölést függesztenek, p l . szüle
tési évet, foglalkozást/; részletesebb szabályok szükségesek a testü
l e t e k névváltozására, ugyanígy a más testületek alá r e n d e l t testüle
tekre vonatkozólag s t b .
Az i s nyilvánvalóvá vált, hogy a szabványnak erőteljes b ő v í t é s r e van szüksége. így p l . a könyvtári gyakorlatban igen nagy - ugy látszik - növekvő jelentősége van az e g y s z e r ű s í t e t t címleírásnak. Az MSz 3424-nek komoly hiányossága, hogy eb
ben a t e k i n t e t b e n nem ad kellő eligazítást. A könyvtárak kartoték- katalógusaik számára általában t e l j e s címleírásokat készítenek, de a kötetkatalógusokban már felmerül az egyszerűsítés szüksége. Ugyanez a h e l y z e t a gyarapodási jegyzékeknél, lelőhely jegyzékeknél s t b . / P l . az OSzK kiadásában megjelenő Országos Gyarapodási Jegyzék - a kurrens KC - egyszerűsített leírásokat közöl./ A hiány áthidalása egyéb szab
ványok segítségül hívásával történik, minthogy a MSz 3424 az egysze
rűsített címleírásról nem intézkedik.
Műszaki könyvtárak szempontjából kevésbé fontos, de egyéb könyv
tárak sérelmezik, hogy a régi könyvek tekintetében a l i g ad eligazí
tást a szabvány. T e k i n t e t t e l a r r a , hogy a kiadványok sokfélesége mi
a t t a szabályozás i t t fokozatosan kívánatos, célszerű lenne kidolgoz
n i a r é g i k ö n y v e k leírási szabályait i s . Mindenekelőtt t e k i n t e t t e l k e l l l e n n i az un. "régi magyar könyvekre" /SOK/.
Nagyobb súllyal e s i k l a t b a , hogy a könyvek részletes szabályai m e l l e t t hézagosak az egyéb kiadványfajok szabályai. A periodikák s z a bályait később újrafogalmazták /kissé talán t u l részletesen i s / ; ha
sonló munka végzendő e l a térképek, zenemüvek s t b . esetében i s . Külö
nösen fontos a k i s n y o m t a t v á n y o k szabályainak tovább
fejlesztése s i t t az un. " c s o p o r t o s f e l d o l g o z á s "
módszereinek beiktatása.
Már ezek a kiegészítések i s f e l v e t i k a szabvány szerkezetének a kérdését. Kérdés p l . , célszerü-e a modern és a régi könyvek szabálya
i t ugyanabban a keretben közreadni. Felvethető a kérdés, nem k e l l e ne-e párhuzamos szövegeket, változatokat k i a d n i a kiskönyvtáraknak és nagykönyvtáraknak. Lehetséges tehát, hogy az u j szabvány nem i s egy szabvány l e s z , hanem több összefüggő szabvány rendszere. Lehetne p l . a rendszer a következő:
569
TMT 1964.augusztus XI.évi. 7.szám A/ Modern könyvek címleírása
B/ Bégi könyvek címleírása
C/ Időszaki kiadványok címleírása D/ Különleges kiadványfajok címleírása
1. Zenemüvek 2. Térképek
3. Kisnyomtatványok 4. Beprodukciók
£/ K i s könyvtárak cimleirási szabályai
? / Bgyszerüsitett és csoportos cimleirás G/ Bibliográfiai hivatkozás
Külön kérdés maguknak a könyvekre vonatkozó szabályoknak a s z e r - k e z e t e . I t t a j e l e n l e g i s z e r k e z e t t e l szemben felmerült egy olyan e l - gondolás Í B , amely az előírásokat két nagy f e j e z e t b e n csoportosíta
ná:
a/ a leirás problémái,
b/ a c i m f e j megválasztásának problémái.
A b/ pont a l a t t i kérdés ugyanis a z , amelyre vonatkozólag a pá
r i z s i k o n f e r e n c i a döntéseket hozott, de a rendsző 111. cimfej szabá
l y a i egyébként i s külön l o g i k a i egységet alkotnak.
Bem lényegtelen szempontja azonban a revíziónak, hogy a f e n t i e ken t u l tükröződjenek az u j szövegben azok a g y a k o r l a t i t a p a s z t a l a tok, amelyeket a könyvtárosok az e l t e l t 12 év folyamán a szabvánnyal kapcsolatban nyertek. Annál i s inkább, mert most lényegesen hosBzabb időre szeretnénk szabályozást adni. Kívánatos tehát, hogy könyvtáros kollégáink közöljék /akár a Szabványügyi H i v a t a l l a l , akár a KMK-val/, hogy véleményük s z e r i n t h o l nem vált be a szabvány, h o l mutat héza
gokat, h o l igényel módosítást. Minden hozzászólás előrevisz bennün
ket s biztositéka annak, hogy az u j Bzöveg még reálisabb • még h a s z nálhatóbb l e s z , mint az előző.
HORVÁTH M.: Cinleirási szabvány
HORVÁTH. M.i Die neue T l t e l a h s c h r i f t s n o r m
Wir benützen d i e T i t e l a b s c h r i f t a n o r m s e i t zwölf Jahren fttr d i e Zwecke von Bibliothekakatalogen, B i b l i o g r a p h l e n und dokumentalistischen VerSffentlichúngen. Die R e v i s i o n d i e s e r Iform, unter Beachtung der Rekommendationen zur V e r e i n h e i t l i c h u n g der i n t e r - n a t i o n a l e n P r a x i s der i n 1961 i n P a r i s gehaltenen Konferenz für E a - t a l o g i a i e r u n g sowie unserer Erfahrungen i n der ungarischen P r a x i s , i s t a k t u e l l geworden. Das Ungarische Hormungsamt h a t aus den F a c h l e u - ten der E a t a l o g i s i e r u n g , d i e den an d i e P a r i s e r Koníerenz gesandten ungarischen Vorschlag a u s g e a r b e i t e t habén, einen Ausschuss g e b i l d e t , der lm Jahr 1963 d i e Vorbereitungen zur R e v i s i o n der T i t e l a b s e h r i f t s - norm begonnen h a t . E s wurde der R e v i s l o n s b e r i c h t über d i e M o d i f i k a t i - on der Norm f e r t i g g e s t e l i t , der über dib Anderungen und Erganzungen hinaus auch konkrété Vorschláge b e t r e f f s des I n h a l t s und Auxbaus der Horn e n t h a l t .
ooo
HORVÁTH.- M.; E l a b o r a t i o n of a new standard f or t i t l e e n t r i e a I t i s twelve years now, t h a t we enploy the S t a n d a r d f o r t i t l e e n t r i e s i n l i b r a r y cataloguing work, b i b l i o - g r a p h i c a l and docunentarian p u b l i c a t i o n s . Tn accordance w i t h the move to u n i f y I n t e r n a t i o n a l p r a c t i c e , notioned a t the P a r i s I n t e r n a t i o n a l Cataloguing Conference o f 1961, and alsó t a k i n g i n t o account home experience, the r e v i s i o n of t h i s standard has been found necessary.
The Hungárián Standardé O f f i c e c r e a t e d a Committee, c o n s i s t i n g of the cataloguing e x p e r t s , wbo had elaborated the Hungárián suggestions put forward a t the P a r i s Conference, and t h i s Committee has s t a r t e d work on the r e v i s i o n of the t i t l e e n t r i e s Standard, i n 1963. The r e - v i s o r y report concerning the m o d i f i c a t i o n of the standard has been completed, and i n a d d i t i o n to the m o d i f i c a t i o n s and new items to be i n t e g r a t e d , i t alsó makes suggestions as to the content and s t r u c t u r e of the standard.
• X I
571
