A Zrínyiek kultusza a magyar határsávban

2. 1. A Hadtörténeti esték sorozat Nagykanizsán és annak előzményei a Zrí-nyi-kultusz szellemében

Kocsis Edit nagykanizsai művelődésszervező 2013/14-ben a beleznai művelődési házban dolgozott. Amikor elkezdődtek a Zrínyi-újvári ásatások és kutatások, folya-matosan érdekelte a helyi embereket az, hogy mi történik a helyszínen. S innen jött egy elképzelés, hogy akkor először ott a kis közösségnek, a beleznai embereknek, akik ott élnek a környékén, szervezzenek programot ezzel kapcsolatban. Kocsis Edit akkor tervezett egy programot, hadtörténelmi kirándulás néven, később ebből sorozat lett. Ez abból állt, hogy előadásokat tartottak. Az elején a hadszíntérkutatók voltak az előadók, dr. Padányi József vezérőrnagy és a dr. Négyesi Lajos alezredes urak, akik készségesen, szívesen mentek el előadást tartani Beleznára. 2013-ban a művelődési ház felső szintjén pályázat útján lett kialakítva a Zrínyi-emlékszoba is, amelyet meg is nyitottak 2013 májusában. Ott a Zrínyi-újvári leletek vannak kiállítva, a Zrínyi-makett által reprezentálódik a múlt: a lövedékek, edénymaradványok, pénzek, érmek. A fala-kon pedig a térképek, amelyek segítik a tájékozódást is. Része volt a programnak az is, hogy az előadások után meg lehetett tekinteni a tárlatot. Majd utána az összegyűlt emberek egy túra keretében kimentek a helyszínre. S mindazt, amit az előadáson hallottak, beazonosíthatták a maketten, és a leleteket meg is tekinthették. A látoga-tók el tudták képzelni, hogy mi az, ami ott előkerült a földből, és utána a terepre rá lehetett igazítani a hallottakat. Ott a környezetben el lehetett képzelni, hogyan zajlott Zrínyi-Újvár építése, és hogyan valósult meg aztán 1664-ben az ostrom, majd azt követően hogyan pusztult el a vár. A leletek meg kézenfekvők voltak, hogy miket találtak ott a régészek. Így indult Kocsis Edit művelődésszervező kezdeményezése, amely először a szűk, kis közösségének szólt, hiszen Beleznán hírül adták, hogy mire lehetnek büszkék az ott élő emberek.

A hosszú évek alatt nagyon sok mindent megtanult Kocsis Edit a hadszíntérkuta-tóktól, és jöttek a következő felkérések is. Ahogy telt az idő, újabb túrákra és előa-dásokra került sor. Később más településekről is szervezett túrákat, Murakeresztúrról is, de mindeközben elterjedt a híre annak, hogy ha valaki érdeklődik a téma iránt, akkor gyakorlatilag a környéken nem volt más, mint ő, akit elérhettek. Mivel nem tudnak mindig odautazni a régészek, örült annak, hogy egyrészt azt a sok tudást tőlük megkapta örökségül, s azon volt, hogy ezt népszerűsítse. Mindent próbált elsajátíta-ni, megtanulelsajátíta-ni, magába szívelsajátíta-ni, hogy adott esetben Nagykanizsának vonzáskörzetéből vagy az ország bármelyik pontjáról érkező kedves érdeklődőknek tovább tudja adni.

S erre volt is példa, budapesti egyházi iskola kereste meg, a Veszprém Megyei Levél-tár munkaLevél-társai, aztán Pécs és Szekszárd környéki történészek, történelemtanárok is jöttek. Elterjedt a híre, hogy ő az, aki végigvezeti az érdeklődőket a Zrínyi-újvári ki-rándulásokon. Czupi Gyula, a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár igazgatója is részt vett az egyik túráján, s valószínű, hogy másoknak is ajánlotta Kocsis Editet, aki be tudta illeszteni a szabadidejébe a túrákat, meg tudta mutatni a terepet is. Így indult,

de közben azt is tudta, hogy létezik egy kulturális fesztiválsorozat, a neve Zrínyi-fesz-tivál, és aztán a rendezvényekre ő is eljárt. Később úgy döntött, hogy a hadtörténelmi túráit még szélesebb körben fogja népszerűsíteni. Eljutott ennek már Kanizsára is a híre, és ott volt egy olyan felkérés, hogy szervezzen valamilyen, történelemmel kap-csolatos programot. Arra is gondolt, hogy főleg az idősebbek egészségi okok miatt nem tudnak elmenni, így kivitték nekik Kanizsára a programot, s ezt hadtörténeti sorozatként indították el. Különválasztotta a hadtörténeti kirándulásait és a hadtör-téneti esték sorozatot. A kirándulásokon túráztak és megtekintették Zrínyi-Újvárat, amelynek története volt a téma. A hadtörténeti esték sorozat alkalmával pedig történe-lemmel és hadtörténettel kapcsolatos előadásokat szervezett.

Egészen újkeletű dolognak számított ez, 2016-ban nyolc előadást tartottak, ame-lyek közül öt a Zrínyieket érintette, épp azért, mert ezt az évet Zrínyi-emlékévnek nyilvánította a magyar állam. Volt bőven téma, az évforduló kapcsán, Szigetvárról Négyesi Lajos beszélt, majd a mohácsi csatáról is ő tartott előadást. Zrínyi-Újvárról Padányi József vezérőrnagy úr, aztán áprilisban dr. Hausner Gábortól a Zrínyiek a magyar történelemben című előadás hangzott el. Szeptemberben a nándorfehérvári csata került napirendre, szintén az évforduló miatt. Novemberben volt két előadó, dr.

Nemes István és dr. Hausner Gábor, ők világították meg Zrínyi halálának a körülmé-nyeit. Decemberben mutatták be dr. Hausner Gábor Zrínyi-albumát, illetve a Zrínyiek a képzőművészetben című előadását is megtartotta. Ezt követte még dr. Vándor Lász-ló régész, aki Zrínyi kútjával kapcsolatosan adott elő, és megvaLász-lósult Padányi József vezérőrnagynak a Zrínyi szablyával kapcsolatos új felfedezéséről szóló előadása is.

Zrínyivel kapcsolatosan folyamatosan vannak tervei Kocsis Editnek, mert kelet-keztek új kutatási eredmények is. Még nem láttak napvilágot a Vittnyédy István fe-leségének írt leveléből feltárt adatok, pl. tudjuk, hogy 1662-ben Zrínyi Miklós árkot ásatott a katonáival. Ennek az ároknak a kutatása folyamatban van, de még nincsen publikálva. Hogyha sor kerülne rá, akkor az szintén megérne egy előadást. Kocsis Edit teljesen rugalmas, mert mindig születik valami új. Zrínyivel kapcsolatban nap-rakész, ugyanis megvannak az emberek, akik készségesek, és megkaphatók tőlük az új információk. Ha Vándor Lászlóéknak is lesznek új eredményeik, ha folytatódik az ásatás, akkor természetesen Kocsis Edit ezt szeretné hírül adni. A Zrínyiekkel kapcso-latosan mindenképpen aktív szerepet vállal, így a hadtöténelmi esték sorozatba sok minden belefér még a véleménye szerint.

Manapság Nagykanizsán és környékén, a határsávban az emberek mennyire ápol-ják a Zrínyiek kultuszát, mennyire érdeklődnek ez iránt? Mi motiválja őket ebben 350 év távlatából Zrínyi Miklós hadvezér, politikus, költő esetében? Sajnos, azt tapasz-talja a művelődésszervező, hogy mindig ugyanaz a réteg jön el az előadásokra. Nyil-vánvalóan van, akit érdekel a történelem, van, akit pedig nem. El kell mondani azt is, hogy az embereket mindig is foglalkoztatta a múlt. Főleg ez az izgalmas korszak, a reneszánsz és a barokk időszaka. Az emberek ilyenkor összekötik-e Zrínyi Miklós életpályáját a mai valósággal, azzal a korral, amelyben most élnek? Zrínyinek mint po-litikusnak, hadvezérnek van-e esetleg hatása a mára, vagy csak a múltja az érdekes? Ko-csis Edit művelődésszervező szerint Zrínyi Miklós dicső múltja érdekli inkább az embe-reket. Benkő László írót is meghívta előadni Nagykanizsára, akinek Zrínyi-sorozatából

a következőket emelnénk ki: I. A gránitlelkű (A szigetvári hős életregénye), II. A lángel-me (A költő-hadvezér-politikus Zrínyi Miklós életregénye) és II. Ilona (Zrínyi Ilona teljes életregénye). Többen megkeresték korábban már szerzők, írók, túlságosan is nyomulva, hogy majd jönnek előadást tartani Nagykanizsára, nekik ilyen és ilyen no-vellájuk van, stb. Kocsis Editnek viszont annyira megtetszett Benkő László pontossá-ga, alapossápontossá-ga, tudása, könyveihez végzett kutatómunkája, hogy őt hívta meg előadni Nagykanizsára, és a Zrínyiekről szóló történelmi regények be is lettek mutatva.

1–3. kép: Meghívó a Zrínyi-újvári kirándulásra 2015-ben, előadó dr. Négyesi Lajos hadtörténész (Forrás: Kocsis Edit tulajdona.) A vár makettje Beleznán, a Zrínyi-Újvár történeti kiállításon (For-rás: Győrffy István fényképfelvétele, https://www.zaol.hu/eletstilus/joszerencse-semmi-mas-2210957/;

Letöltve: 2020. 03. 30.) A Zrínyi-emlékszoba Beleznán (Forrás: Győrffy István fényképfelvétele, http://

imreiferenc.blogspot.com/2013/06/; Letöltve: 2020. 03. 30.)

2. 2. A Zrínyi-kadétok szervezete Murakeresztúron

A murakeresztúri Általános Iskola 1990-ben vette fel Zrínyi Miklós nevét az ak-kori igazgató, dr. Rácz Erika javaslatára. Ő kezdte szervezni a Zrínyi-napot is, az iskola napját, mint a Zrínyi családhoz kapcsolódó hagyományteremtő napot. Az-tán 1999-ben Kovácsné Kővágó Anna lett az igazgató, s később, 2002-ben, amikor megalakult a Csáktornyai Zrínyi Gárda, az alapító professzorral, Josip Bartolić úrral ismerkedett meg, aki többször is járt náluk előadást tartani, és felhívta a figyelmet arra, hogy itt a térségükben, a Murának ezen a partján is élnek horvátok, és ajánlot-ta, hogy lehetne egy olyan hagyományőrző szervezetük, mint a Csáktornyai Zrínyi Gárda. Aztán egy alkalommal meghívták őket a Zrínyi-napjukra. Így kezdődött a kapcsolatuk. Volt olyan év is, amikor a Csáktornyai Zrínyi Gárda nem tudott eljön-ni. Az iskola a Zrínyi-napot hét közben szervezi meg, szeptember utolsó péntekén.

Így van már húsz éve. Akkor az igazgatónő elkezdett azon is gondolkozni, hogy ha mindig arra várnak, hogy ráérnek-e a csáktornyai gárdisták, akkor lehet, hogy nem lesz mindig olyan szép ünnepélyük. Felmerült benne az is, hogy mi lenne, ha ezt ők megszerveznénk a tanulóik körében, és létrehozhatnák a Zrínyi Kadétok Hagyományőrző Egyesületet, amely itt lenne helyben, s bármilyen rendezvényük

van, akkor azt még ünnepélyesebbé tudnák tenni. Erre fogékony volt a Horvát Nem-zetiségi Önkormányzat, támogatást nyújtott, hogy a gyerekeknek ruhát vehessenek, csizmát készíthessenek és kardokat rendeljenek, mert az iskolának erre nem volt pén-ze. A Zrínyi Gárda tagjai 2009-ben jó ötletnek tartották a kezdeményezést, mellé is álltak, Antun Benko készítette pl. a csizmákat a horvátországi Donja Dubravában régi barátként, nagyon kedvezményesen.

A Zrínyi Gárda tagjai eljöttek, és felkészítették a fiúkat, hogyan kell menetelni, tisztelegni. Gyakorolták az első nyolc kadéttal mindazt, ami fontos volt. Amikor már megalakult a szervezet, akkor azt akarták, hogy egyesületté formálódjon, s ezt is lét-rehozták. Céljuk az volt, hogy minél szélesebb körben próbálják felhívni a Zrínyi családra és annak kultuszára a figyelmet, hiszen sajnálatos tény, hogy az általános iskolai történelemkönyvek csak a szigetvári Zrínyi Miklósról írnak, meg a középisko-lai oktatás is csak azzal foglalkozik. Az iskolában tanítják a francia forradalmat meg az amerikai függetlenségi háborút, de a Zrínyieket nem tanítják úgy, ahogy illene a magyar történelemben. Ezen szeretett volna változtatni Kovácsné Kővágó Anna, a murakesztúri Zrínyi Miklós Általános Iskola igazgatója.

A Zrínyi-kadétok minden eseményen részt vesznek, ahová meghívják őket. Ezek-re a Ezek-rendezvényekEzek-re elmennek akkor is, ha a Zrínyiekhez kapcsolódnak, akkor is, ha nem. Az egyházashetyeiekkel állnak kapcsolatban, ahol a Berzsenyi Napot ün-nepelik, és oda is rendszeresen hívják őket május 7-re. Ugyanúgy a Magyar Kultúra Lovagjainak az avatására is elmennek Budapestre, ahová elviszik a Zrínyi Kadétok Hagyományőrző Egyesület (horvátul: Društvo „Zrinski kadeti” Murakeresztúr) hírét.

Fő céljuk a két nyelv és két kultúra ápolása az ifjúság és a felnőtt lakosság körében, a horvát és a magyar állam közös történelmének, nemzeti azonosságának, kultúrájának és hagyományainak megismerése és megismertetése, a Mura mentén élő fiatalok és felnőttek nevelése a hagyomány tiszteletére, a Zrínyi család történetének megismer-tetése, a becsületes, jó magaviseletre, egymás segítésére nevelés, a kultúrák közötti párbeszéd, kapcsolat és együttműködés a magyar és a horvát, hasonló céllal létre-jött történelmi hagyományápoló szervezetekkel. Ez is a Zrínyi-kultuszhoz tartozik azok részéről, akik ez évben a Zrínyi Napokat szervezik szeptember utolsó hétvégéjén Murakeresztúron, amely most már egyhetes programsorozat. Van sportos része is, amikor a gyerekeknek el kell futniuk hatszor Zrínyi-Újvárig. Aki teljesíti a hatszori futást, az az ünnepélyen aranyéremet kap. Ha ötven gyerek futja le a távot, akkor mind az ötven gyerek kap aranyérmet. Ezenkívül még minden éven külön feladatokat is adnak a környező iskolásoknak. Volt már téma Zrínyi-Újvár, aztán az, hogy Zrínyi Miklós hogyan írna levelet a mai kornak, stb.

Többféle témát dolgoztak fel a tanulók ebben a tizenöt évben, amely a Zrínyiekre is vonatkozott, előzetes feladatként. Draškovecről, Kotoribából, Donja Dubravából és Tótszerdahelyről, valamint Murakeresztúrról érkeznek általában pályamunkák, amelyeket kiállítanak a Zrínyi Napon. A Zrínyiek hetében minden osztályban fog-lalkoznak a Zrínyiekkel, akár az ének-, a testnevelés-, környezetismereti-, törté-nelem- vagy magyarórán, stb. A Zrínyiek hete témahétté alakult náluk. 2017-ben volt második alkalommal, hogy kétnyelvű Zrínyi diákkonferenciát is szerveztek.

Ez egyedülálló az országban, hiszen diákelőadók szerepelték. Volt tanítványaik is

csatlakoznak, akik már középiskolákba járnak. A témák a Zrínyi család életére vo-natkoztak, eddig pl. Zrínyi Miklós és Zrínyi Ilona életét dolgozták fel. Az előadók közt voltak a hagyományőrző egyesületek tagjai is. A pályamunkákat a pályá-zóknak két nyelven kellett elkészíteni, és elő is adták a közönség és a tanulóik előtt. A gyerekeknek megtetszett ez az esemény, mert egyrészt megtanítják nekik, hogyan kutakodjanak a témában, másrészt kialakítják bennük, hogy fontosnak tartsák a Zrínyi család történetét, harmadrészt két nyelven, horvátul és magyarul is meg kell fogalmazniuk a gondolataikat, képeket kell hozzá készíteniük, és az informatikai tudásukat is fejlesztik a pályamunka elkészítésénél.

A Zrínyi-diákkonferenciának védnökei voltak prof. dr. Padányi József vezérőrnagy Budapestről és prof. dr. Gadányi Károly Szom-bathelyről. Gadányi Károly tanár úr a falu szülötte, sokáig volt rektora a szombathelyi főiskolának, majd egyetemnek. Az első osztályos tanulók a Zrínyi-napon esküt tettek a Zrínyi-szobor előtt, a másodikosok pedig átadták nekik a Zrínyi-fest-ményt, hogy egy éven át őrizzék.

2. 2. 1. A Zrínyi-kadétok avatása egyedülálló eseménynek számít Murakeresz-túron – ez is erősíti a Zrínyi-kultuszt

2009-ben volt először a Zrínyi-kadétok avatása Murakeresztúron, amelyen próbáltak egy olyan kis szertartást összeállítani, ami később állandónak bizonyult, és minden évben ugyanilyen keretek közt avatják a kadétokat. Szertartásnak számít, hogy a Mura és a Zrínyi kútja vízében megmossák a kezüket, aztán a gyertya fölé tartják, majd a polgármester úrtól átveszik a kardot. A Csáktornyai Zrínyi Gárda vezetője köti fel a kardot a kadétok oldalára. Karddal avatta fel őket prof. dr. Gadányi Károly, aki a Ma-gyar Kultúra Lovagja. Utána elismerő oklevelet kaptak arról, hogy Zrínyi-kadétok.

Ezt korábban Papp Ferenc alezredes úr adta át, aki a Honvédelmi Minisztériumnak a képviselője volt, majd évekkel később Paál István, a Rákóczi Szövetség Zala megyei elnöke. Az avatás káj horvát nyelven és magyarul zajlik. Az avatás után elmondják az eskü szövegét horvátul és magyarul. Átadják a volt kadétok üdvözletét nekik, és ezzel az avatás befejeződik. Állandó szereplői vannak az avatásnak, mindig egy-egy szervezettől. 2009-től a murakeresztúri polgármester és prof. dr. Gadányi Károly, a Csáktornyai Zrínyi Gárdától pedig mindig más jött. Végezetül a Zrínyi-kadétok áldást is kapnak a helyi plébánostól, mielőtt még levonulnának a színpadról. 2017-ben az egész iskola tanulói előtt avatták a nagyobbakat kadétokká. Kovácsné Kővágó Anna igazgató reméli, hogy ez is nevelőerőnek számít.

4. kép: A murakeresztúri Zrínyi-kadétok (Forrás:

https://iskola.murakeresztur.hu/index.php?menu=-tartalom&id=14; Letöltve: 2020. 03.31.)

Most már több éve a középiskolákból visszatérő kadétjaiknak ösztöndíjat ad-nak, és erre is pályázni szoktak minden évben. Ezzel segítik a tanulmányaikat, motiválva őket, hogy úgy kell viselkedni, ahogy a kadétoknak illik. Az ünnepélye-ik színvonalát a kadétok jelenlétével, felvonulásával emelünnepélye-ik, akünnepélye-ik viszünnepélye-ik a zászlót, bevonulnak és tisztelegnek a zászlóval. Annak ellenére, hogy a kadétok az iskola tanulói, a Csáktornyai Zrínyi Gárda mindenhova meghívja őket, ahol nagyobb ünnepség van, hiszen a Zrínyi-kultuszt képviselik. Így a kapcsolatuk is szoros és baráti. A szigetvári Zrínyi-vitézekkel is kapcsolatban vannak, amely szintén felnőtt szervezet.

A Berzsenyi Napokra is meghívják őket, mert látták, hogy a Zrínyi-kadétok szépen tudnak koszorúzni, és ezért minden éven visszahívják őket Egyházashetyé-re. A koszorúzási szertartást ott a kadétoknak kell levezényelniük. Zala megyében a Rákóczi Szövetség és a Magyar Nemzeti Szövetség meghívja őket a rendez-vényeikre. Zalában a

Zrínyi-kul-tusszal eddig nem foglalkozott más szervezet, mint a murake-resztúriak, ezért már több éve no-vember 18. környékén meghívják őket felvonulni és koszorúzni is.

Gondban is vannak, mert menni-ük kell Kuršanecre is koszorúzni, de közben Zrínyi-Újvárra is meg Zalaegerszegre is. A megye lakos-sága számontartja a Zrínyi-kultusz megnyilvánulását, hiszen Zrínyi Miklós Zala megye főispánja volt.

Habár Zala megyében nemcsak egy

civil szervezetnek kellene ünnepelnie, hanem magának a megyének is.

Miután Zrínyi Miklós Általános Iskola lett a neve a murakersztúri iskolának, Tótszerdahelyen pedig a Zrínyi Katarina Általános Iskola nevet vette fel az in-tézmény, így a szomszédos iskola Zrínyi Katarina-emléknapot szervez minden évben, hasonlóképpen, mint ahogy Murakeresztúron tartják meg a Zrínyinapot.

Akiket 1990-ben avattak fel, nagyon jó összeállítású csapat volt. Akkor azzal a céllal is avatták fel a kilenc új kadétot, hogy az iskolában csak a jó magatartású gyerekek legyenek a tagjai a Zrínyi-kadétok szervezetének. Fontos volt a kiválasz-tásukban az, hogy milyen a tanulmányi eredményük, és milyen a magaviseletük.

Ez volt az egyik cél, a másik pedig, hogy felhívják a figyelmet a csáktornyai Zrí-nyi család tiszteletére. A harmadik cél az volt, hogy egy olyan szervezetet hozzanak létre, amely fiataloknak a szabadidejük eltöltéséhez mintát ad, és olyan értékeket, amelyek meghatározóak lesznek a későbbi életükben, pl. hazaszeretet, a kulturális örökség és a magyar történelem tisztelete. A Magyar Kultúra Lovagjainak az avatá-sán Budapeste 2010 óta részt vesznek, s ott a Szent Korona másolata mellett kell az egész ünnepély alatt őrizetet adniuk. Ez mindenki számára nagy esemény, és mindig mesélik a kadétok, hogy ekkora élményük nem lesz még az életben.

5. kép: Kadétavatás Murakeresztúron (Forrás: http://

archive.nmi.hu/Nemzeti-Muvelodesi-Intezet-Zala-Me-gyei-Irodaja/Kadetavatas-Murakereszturon)

De ugyanúgy eljutottak Kárpátaljára, Rahóra, és Csáktornyán a Muraköz-Nap-ján is jelen voltak, valamint a Csáktornyai Zrínyi Gárda avatásán is rendszeresen

részt vesznek. Lendvára kapcsolat-ban vannak a Zala megyei Rákóczi Szövetséggel is Ko-tor (KoKo-toriba), Ligetvár (Draškovec), Zrínyifalva (Kuršanec), Drávaszentiván (Ivanovec) és Alsódom-boru (Donja Dubrava, kaj nyelvjárásban: Dolnja Dobrava) tanintézményeiben is voltak már az évfordulókon.

A Zrínyi Gárda mellett jó viszonyban vannak a Križevačka devojačaka straža (Kőrösi Leányőrség) hagyományőrző egyesülettel is. Kovácsné Kővágó Anna szervezésében 2019-ben horvátországi Zrínyi-emlékhelyekre látogattak el a Zrínyi-kadétok az egyesület tagjaival: Ozaly (Ozalj), Zrínyifalva (Kuršanec), Csáktornya, Vrbovec és Zágráb útvonalon. Az elmúlt két évtizedben, amióta Kovácsné Kővágó Anna az iskola igazgatója, sikerült olyan csapatot maga köré állítania, akiknek szintén fontos a Zrínyi-kultusz ügye.

6. kép: A jó tanuló, példás magaviselet a feltétele annak, hogy a Zrínyi-hagyományokat ápoló általános iskolás kadétjelölte-ket avatási szertartással egybekötve bevegyék a Zrínyi-kadétok szervezetébe (Forrás: http://archive.nmi.hu/Nemzeti-Muvelode-si-Intezet-Zala-Megyei-Irodaja/Kadetavatas-Murakereszturon; Le-töltve: 2020. 03. 30.)

7. kép: 2016. szeptember 23-án, a murakeresztúri Zrínyi Nap záróünnepségén volt a Zrínyi-kadétok avatása (Forrás: http://

archive.nmi.hu/Nemzeti-Muvelodesi-Intezet-Zala-Megyei-Irodaja/

Kadetavatas-Murakereszturon; Letöltve: 2020. 03. 30.)

2. 3. A Zrínyi-újvári kutatások és azok eredményei

Dr. Vándor László, a Zala Megyei Múzeum nyugalmazott igazgatója, régész, történész már szakdolgozatában írt a Zrínyi-újvári erődítményről. 1971-ben találkozott a

Dr. Vándor László, a Zala Megyei Múzeum nyugalmazott igazgatója, régész, történész már szakdolgozatában írt a Zrínyi-újvári erődítményről. 1971-ben találkozott a