A Zrínyiek kultusza Csáktornyán és a horvát határsávban

I. rész – Tanulmány

4. A Zrínyiek kultusza Csáktornyán és a horvát határsávban

4. 1. Mi kellene ahhoz, hogy a Zrínyi-kultusz Csáktornyán a jövőben még jobban kibontakozzon, európai dimenziót kapjon úgy, mint régen a Zrínyiek idején volt?

Mr. sc. Vladimir Kalšan⁵ nyugalmazott csáktornyai múzeumigazgató véleménye szerint két fontos dolgot kellene figyelembe venni ahhoz, hogy Csáktornya visszanyerje régi fényét és európai színtérré váljon. Először teljes egészében fel kell újítani a csáktornyai várat és visszaadni azt a rangját, ami régebben is megillette, vagy amilyen régen volt.

A másik fontos teendő az, hogy szintén fel kell újítani a szentilonai Zrínyi-mauzóleumot, a Zrínyiek temetkezőhelyét, mert ez is a Zrínyi-kultusz része, hiszen itt nyugszanak, ide vannak eltemetve a híres Zrínyiek, ez a hely a csáktornyai Zrínyiek „lelki helye”. De megemlíthetnénk még a Sveti Mihovján-i kastélyukat, a csáktornyai vár reneszánsz-ba-rokk kertjét, ahol éltek és pihentek, továbbá a szentilonai pálos kolostor is ilyen szent helynek számított, ahova végül is temetkeztek. A múzeuológus véleménye szerint a Zrí-nyiekkel a történelem során általában mostohán bántak. Nem maradt fenn sok a tárgyi emlékeikből sem, hasonlóképpen a népdalokhoz, históriás énekekhez. Ma már vannak lehetőségek, körülmények is (digitális világ, internet stb.), hogy erőteljesebben ápolhas-sák a Zrínyiek kultuszát, elsősorban regionális szinten. Helyi szintről kellene az orszá-gos szintek felé haladni, majd kievezni a nemzetközi színterekre, lentről felfelé haladva.

Akár ki lehetne szélesíteni ezt a Kárpát-medencére is, ahova később elszármaztak a Zrínyiek rokonai, utódai. Ez volna az igazi ápolása a Zrínyi-kultusznak. A nyugalmazott igazgató a jövőben tervezi egy tudományos monográfia megírását a Zrínyiekről, akik itt a Muraközben éltek, ezzel is hozzá szeretne járulni a kultuszuk ápolásához.

Mr. sc. Zlatko Baciger, a Csáktornyai Muraköz Múzeum (Muzej Međimurja Čako-vec) marketing-vezetőjének a tájékoztatása szerint a csáktornyai vár felújítására 40 mil-lió kunát kaptak az Európai Uniótól. 2018-ban a várfalat, a vár bástyájának egy részét újították fel. Itt szeretnének kialakítani egy olyan modern légkört, amely a Zrínyiekre emlékeztetné az ide látogatókat. A vár külső tereiben állítanának fel egy szoborkomple-xumot, amely a Zrínyieket ábrázolná, mert a vár belső termeiben nem sok tárgyat tudnak elhelyezni. Ennek három éven belül el kellene készülnie (2018–2021). A csáktornyai Zrínyi Péter Horvát Vitézrend emlékparkot szeretne létrehozni a vár udvarán, amely Zrínyi Péter Búcsúlevelének a megjelenítésése lenne tárgyi emlékekkel, szobrokkal.

A szobrok a várfal, a bástya és a múzeum közötti részben lennének felállítva. A Zrí-nyi Péter és Frangepán Ferenc búcsúzik ZríZrí-nyi feleségétől, Frangepán Katalintól

szobor-5 Mr. sc.Vladimir Kalšan (Prelog, 1951) csáktornyai történész, nyugalmazott múzeumigazgató és a múzeum történelmi részlegének volt kusztosza. Csáktornya és a Muraköz helytörténetének a kuta-tásával foglalkozik, Zrínyi-kutató. Eddig 12 tanulmánykötete és monográfiája jelent meg. 2006-tól tagja a Muraközi Tudósok Társaságának (Društvo znanstvenika Međimurja).

csoportot, amelyet a Zrínyi Gárda készíttetett 2009-ben, az udvar közepére he-lyeznék át, hogy központi szerepet tölthessen be a nagy szoborkomplexum ré-szeként. Ebből a pozícióból kindulva jelenítenék meg – hasonló formában, mint Veronában már létezik Rómeó és Júlia búcsújának a szobor ábrázolása – Zrínyi Péter búcsúját feleségétől, Frangepán Katalintól, korhű környzetben, úgy, ahogy 1670-ben történt, amikor Zrínyi Péternek végleg el kellett hagynia a hitvesét, a csáktornyai udvaron. A drámai helyzetet szeretnék elevenné tenni, hiszen Csák-tornyáról, a várból indult el Zrínyi Péter végső bécsi útjára 1670-ben, és sosem tért vissza Csáktornyára a feleségéhez. Az emlékparkban Zrínyi Péter Búcsúleve-léből vett részleteket is elhelyznek a pannókon.

Kiképeznének olyan helyet is, ahol a fiatalok az év minden napján szerelmes leveleket és szerelmes verseket helyezhetnek el, amikkel kifejezhetnék szimbo-likus formában az egymás iránti érzelmüket. Minden év április 29-én, amikor 1671-ben Zrínyi Péter a búcsúlevelét írta kedvesének, megemlékezésképpen a tiszteletükre a Szerelmes Versek Fesztiválját szerveznék meg a vár udvarán. A legtehetségesebb költőt díjaznák, de elképzelhető volna a legszebb szerelmi val-lomás, vagy dal díjazása is. Erre a rendezvényükre fiatalokat várnak helyi, orszá-gos és határon túli térségekből.

64–65. kép: A Zrínyi Gárda díszőr-ségben a „Zrínyi Péter – Frangepán Ferenc szoborkompozíció” előtt a csáktornyai vár bejáratánál. A szob-rot Vene Jerković szobrász készítet-te a Zrínyi Gárda megrendelésére.

A csáktornyai vár madártávlatból.

(Források:https://www.zrinska-garda.hr/

arhívum;https://regionalni.com/revita- lizacija-sedam-dvoraca-u-prekogranic-nom-podrucju/; Letöltve: 2020. 04. 02.)

4. 2. A Csáktornyai Zrínyi Gárda (Zrinska garda Čakovec) kultuszteremtő ereje A Zrínyi család tagjai már 1546-tól uralkodtak Csáktornyán, s az uralkodásuk egészen az 1670-es évekig tartott. Az is elmondható, hogy a Zrínyi dinasztiának Horvátország-szerte voltak birtokaik is. A Zrínyiről a rendszerváltás előtt, a kommunizmus idején nem lehetett sokat beszélni, és ápolni sem lehetett a kultuszkat. A Zrínyi Gárda alapító tagjai előzőleg a Matica hrvatska tagjai is voltak. A Matica hrvatska elnöke prof. dr. Zvonimir Bartolić úr volt Csáktornyán. A kezdeményezők közt volt prof. dr. sc. Dragutin Feletar akadémi-kus is Zágrábból. A gárdát létrehozó bizottság azt szerette volna, hogy a csákornyai vár az erődítménnyel és a Zrínyiek hagyományaival együtt újra a kulturális örökség részévé váljék Csáktornyán. Az alapítók feltették azt a kérdést is, hogy miért nem emlékeznek a Zrínyiekre az emberek olyan mértékben, ahogy ezt ők megérdemelnék, miért nem ünnepelik meg őket rangjukhoz és örökségükhöz méltóan? Ezt követően létrejött egy alapítóbizottság, amelynek a tagjai összegyűltek a Matica hrvatska helyi-ségében Csáktornyán prof. Zvonimir Bartolić elnök úrral, valamint mr. sc. Zlatko Ba-cingerrel, aki szintén tagja volt az egyesületnek. Az alapítóbizottság tagjai voltak még:

Mihael Štebih, akadémiát végzett szobrász, prof. Josip Bajuk, prof. dr. sc. Dragutin Feletar egyetemi tanár, Ilija Mijatović ferences rendi szerzetes, Alojzij Sobočanec közgazdász, Tihomir Benčić stb.

Így 2001. május 30-án alapították meg a Zrínyi Gárda Hagyományőrző Egyesületet Csáktornyán, tíz alapító taggal, az első elnöke mr. sc. Zlatko Bacinger volt. Céljuk, hogy bemutassák a Zrínyiek életpályáját, kulturális és művészeti, valamint a katonai terüle-ten elért értékeit. Ez az elkötelezettség a gárdisták ruházatában, öltönyeiben, viseletében is megnyilvánul. A Zrínyieknek a maguk korában nem volt szolgálatot végző gárdájuk, de történeti és viseletbeli kutatások alapján kimutatták, hogy milyen öltönyt viselhettek a 17. században ezen a vidéken a katonák, és a hagyományőrzők így varrattatták meg a gárdisták öltönyeit. Szponzori pénzből vásárolták meg az első húsz öltönyüket. Ezenkí-vül volt még lovaskatonai viseletük, dobos- és tűzéri viseletük is. Így kezdték el az egye-sületükben a munkát, a következő küldetésnyilatkozattal: „Az él igazán, aki igazságosan hal meg!” Ezt az idézetet Frangepán Ferenc verséből kölcsönözték.

Létrejött a „Zrínyi Péter – Frangepán Ferenc szoborkompozíció” a csáktornyai vár ud-varán, a Muraköz Múzeum bejáratánál. A szobrot Vene Jerković szobrász készítette a Zrínyi Gárda megrendelésére. A szobor Zrínyi Pétert és feleségét, Katalint, valamint sógorát, Fran-gepán Ferencet ábrázolja a végső búcsú pillanatában. A Zrínyi Gárda a szigetvári hős Zrí-nyi Miklósnak is

állított fel egy szobrot Csáktor-nyán a vár kör-nyéki parkban, a Nikola Zrins-ki Városi Könyv-tár szomszéd-ságában. A Zrí-nyek utcanevek-ben is szerepel-nek Csáktornyán,

ahol kaszárnyát, Zágrábban pedig katonai akadémiát is elneveztek róluk. Általános is-kolák is viselik a Zrínyiek nevét a Muraközben, lövészeti egyesületet neveztek el Zrí-nyi Katalinról (Katarina Zrinski), de van női kézilabda klubjuk is, amelynek a névadó-ja Zrínyi Miklós.

Horvátország megalakulását követően újraéledt a Zrínyiek kultusza Csáktornyán és térségében. De a tágabb Muraközben is felismerték, hogy híres elődeik voltak a Zrínyiek, aki nagy tekintélyű földbirtokosok, gazdasági szakemberek voltak, nemcsak Csáktornyán, Horvátország-szerte, de Magyarország déli részén is, főleg Zala és Somogy megyékben.

Művelt arisztokraták lévén, mecénásként támogatták a kultúrát és az irodalmat.

Könyveket és verseket írtak. Befolyásuk volt a közéletre. Mint ismert hadvezérek si-kerrel vettek részt az oszmánok elleni harcokban. Európa felismerte a tehetségüket, így bejáratosak lettek az európai udvarokba. Sokféle érteket teremtettek, amelyek ma is értékekenek számítanak és lehet rájuk alapozni, de továbbfejleszteni is mindazt, amit örökségül Csáktornyára hagytak.

66–67. kép: A Zrínyi Gárda új tagjainak eskütétele. Felvonulás karddal Csáktornya főterén. (Forrás: https://www.zrinska-garda.hr/arhívum; Letöltve: 2020. 04. 02.)

Ezeket az értékeket a Zrínyi Gárda is magá-énak vallja, a kezdeményezésükre állítottak fel a ki- és bevezető utak mentén táblákat, amelyek Csáktornya előtt nagy betűkkel hirdetik, hogy ez a Zrínyiek városa (grad Zrins-kih). A gárdisták vágya, hogy a csáktornyaiak is átérezzék: a Zrínyiek városában élnek.

A tágabb régió, a Muraköz területén is azonosultak az emberek a Zrínyiek kulturális örökségével. Ez azt jelenti, hogy nincsen olyan rendezvény a térségükben, legyen az kulturális, közéleti vagy turisztikai esemény, ahol a Zrínyi Gárda ne jelenne meg, és a viseletükkel ne reprezentálnák a Zrínyiek szellemét. Ezenkívül négy nemzetközi tudo-mányos konferenciát is szerveztek, melyek anyagából négy tanulmánykötetet adtak ki.

Gyűjtik a Zrínyiekre vonatkozó forrásanyagot is. Azt szeretnék, hogy tevékenységük által felhívják a haza- és az istenszeretetre a figyelmet, felvállalva ezeknek az értékek-nek az őrzését is. Az értékek sorában elsősorban a családok, a szülők tiszteletét emelik ki, emellett az emberek és az otthonaik védelmét. Ők senkit nem kényszerítenek arra, hogy hívő legyen, hiszen befogadják a szervezetünkbe az ateistákat is, de univerzá-lis értéknek tarják a hazaszeretetet és Isten szeretetét. Ezek az értékek Zrínyi Péter búcsúlevelében is megtalálhatók. 2011-ben kezdeményezték, hogy április 30-át mint Zrínyi Péter emléknapját a Horvát Parlament nyilvánítsa emléknappá. Ez a törekvé-sük meg is valósult, kérétörekvé-süket az országgyűlés jóvá is hagyta.

70–71. kép: A Zrínyi–Frangepán Emléknap megünneplése ünnepi szentmisén a Zágrábi Kated-rálisban 2017. április 30-án a Zrínyi Gárda bevonulásával, amely díszőrséget is állt. A mise előtt a kriptában megkoszorúzták Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc földi maradványait. A megemlé-kezést megtisztelte Željko Reiner, a Horvát Országyűlés elnöke. (Forrás: https://narod.hr/kultura/

zagrebu-obiljezen-spomendan-zrinskih-frankopana; Letöltve: 2020. 04. 03.) https://narod.hr/kultura/

zagrebu-obiljezen-spomendan-zrinskih-frankopana

68–69. kép: A Csáktornyai Zrínyi Gárda díszőrség-ben Zrínyi Miklós költő és hadvezér emlékoszlopa előtt, és felvonulás közben a csáktornyai vár udva-rán. (Forrás: https://www.

zrinska-garda.hr/arhívum;

Letöltve: 2020. 04. 02.)

72–73. kép: A Zrínyi Gárda tagjai Csáktornya főtcáján. Gyerekek, akik elismerésben részesültek – a Zrínyi Gárda felkarolta a gyerekeket is a tehetséggondozásban. (Forrás: https://www.zrinska-gar-da.hr/arhivum; Letöltve: 2020. 04. 02.)

A Zrínyi Gárdának általában évente 130 fellépése van otthon és külföldön is, To-mislavgradtól, Sinjen keresztül Požegáig, Eszékig, Magyarországon Szigetváron, Zala megyében, Murakeresztúron, Budapesten stb., de jártak Lengyelországban, a Vatikánban, Lourdes-ban, a szomszédos Lendván is. Adódtak politikai események is, ahol díszőrséget álltak, pl. a Horvát Országgyűlésben, Zágrábban, a fővárosban.

Jelen vannak a közéleti, gazdasági és politikai eseményeken is. Adományokból tartják fenn magukat, de kapnak megyei szinten és Csáktornya Város Önkormányzatától is támogatást. Csáktornya Város ünnepén mindig felvonulnak, ez április 30-án szokott lenni, amikor megünnepelik Zrínyi Péter elmenetelét Csáktornyáról Bécsújhelyre, de a megye ünnepén is jelen vannak. Ünnepélyes keretek közt Zrínyi-vitézbált is szer-veznek minden évben Valentin-nap után, amely kulturális műsorral is párosul. Külön szertartással és ünnepélyes keretek közt veszik fel az új tagokat a Zrínyi Gárdába. Az új gárdistáknak esküt is kell tenniük, gyertyaláng fölé kell tenniük a kezüket, amely világosságot ad a szívüknek és megtisztítja őket.

A gárda nyitott más kutatók véleményének a befogadására is. Nemcsak kulturális, hanem gazdasági együttműködést is szeretnének kialakítani. A fő céljuk: „a hazaszere-tet ápolása, szeressed a családodat, a közösségedet, amelyben élsz, a hazádat, és tisz-teled másokét is.” Ezek azok az egyetemes értékek, amelyek többé-kevésbé minden nemzetnél megtalálhatók, s a Zrínyiek is magukénak vallották és együtt éltek velük.

Đuro Bel, a Zrínyi Gárda jelenlegi (2019) elnöke szerint az egyesületükben nemcsak a Zrínyiek kultuszát ápolják, hanem a Frangepánokét is, hiszen a Zrínyi és a Frangepán család rokoni és bajtársi kapcsolatban volt egymással, sorsuk összefonódott, uralmuk pedig kiterjedt Csáktornyától Krk szigetén át Šibenikig, Sziszek-Monoszló megyéig (horvátul Sisačko-moslavačka županija), egészen Zrinig, ahonnét eredeztetik a nevüket is, hiszen a középkorban ott éltek az őseik, a mai horvátországi Kostajnica környékén.

2019. szeptember 3-án került sor Bécsújhelyen (Wiener Neustadt, Ausztria) száz méterre a város központjától, a közeli parkban a két mártír, Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc mellszobrának a felavatására, amelyet Mihael Štebih csáktornyai szobrász alkotott meg. A mellszobrok felállítása 100 évvel azután történt Bécsúlyhelyen, hogy 1919-ben elszállították Zrínyi Péter maradványait Zágrábba, és elhelyezték a Zágrábi Székesegy-ház mauzóleumába. Ennek az eseménynek az emlékére került sor a két mártír szobrának a

mostani felállítására, amely egyfajta kiengesztelődésnek is számít az osztrákok irányá-ból. Az esemény kezdeményezői szintén a Zrínyi Gárda tagjai voltak, de más horvát intézmények is csatlakoztak hozzájuk. A szándékuk elfogadtatása, vagyis Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc mártírhalála rehabilitációjának a folyamata és kivitelezése sokáig tartott, hiszen két országban kellett elfogadtatni a törekvéseket. A két országbeli Csák-tornya, ill. Bécsújhely / Wiener Neustadt városvezetésének is köszönhető, hogy ez meg-történt. Egyengette a megegyezés útját még dr. Stanko Horvat, a Gradišće-i (Várvidéki) Horvát Kultúregyesület elnöke és Horvátország Ausztriai Nagykövetsége, valamint tá-mogatták az ügyet, a muraközi polgárok is.

74–75. kép: A Zrínyi Gárda küldöttsége 2008-ban és 2020-ban Budapesten a Zrínyi Miklós Lak-tanyában a költő-hadvezér Zrínyi Miklós mellszobránál a Nemzeti Közszolgálati Egyetem napja alkalmából megrendezett ünnepélyes megemlékezésen. (Forrás: https://www.zrinska-garda.hr/arhi-vum;https://medjimurjepress.net/vijesti/zrinska-garda-u-madarskoj/ Letöltve: 2020. 04. 02.)

76–77. kép: 2019. szeptember 3-án avatták fel Bécsújhely (Wiener Neustadt) központjában Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc mártírok mellszobrát. A szoboravatás kezdeményezői közt voltak a Zrínyi Gárda tagjai is, képünkön jobbról balra Đuro Bel elnök és Alojzije Sobočanec volt elnök a mártírok mellszobrai mellett állnak. A Zrínyi Gárda tagjai díszőrséget állnak a várfalra elhelyzett Zrínyi–Frangepán emléktábla előtt. (Forrás: https://volksgruppen.orf.at/hrvati/stories/3011313/; htt- ps://muralist.hr/drustvo/zrinska-garda-cakovec-postavila-spomenik-petru-zrinskom-i-franu-krsti-fran-kopanu-u-beckom-novigradu/ ; Letöltve: 2020. 04. 20.)

4. 2. 1. Nemzetközi Zrínyi-konferenciák szervezése és a Zrínyi Kutatóintézet lét-rehozása Csáktornyán

A Zrínyi Gárda eddig öt nemzetközi Zrínyi-konferenciát szervezett, amelyeknek a tematikája a Zrínyi dinasztiára vonatkozott, vagy róluk szólt. Az első konferenciát 2010-ben tartották meg Csáktornyán A Zrínyiek és a Frangepánok politikai, kultu-rális és közösségi tevékenysége Horvátországban címmel. 2012-ben a következő Zrínyi-konferencia, amelyet a Zrínyi dinasztia híres női személyiségeinek szán-tak, A Zrínyiek és a Frangepánok híres női alakjai címmel került megrendezésre.

2014-ben Alsódomborún (Donja Dubrava) szervezték meg a következő Zrínyi-kon-ferenciát, amelynek VII. Zrínyi Miklós és Zrínyi-Újvár volt a címe. 2016-ban a Šu-bićokról szólt a konferencia, amelyet Szigetváron szerveztek meg A IV. szigetvári Zrínyi Miklós (Šubić) és kora (Nikola IV Šubić Zrinski i njegova doba) címmel.

2018-ban Csáktornyán és Sziszeken (Sisak) került lebonyolításra az V. nemzetközi Zrínyi-konferencia, A bribiri Šubićoktól a csáktornyai Zrínyi dinasztia kihalásáig (1703) címmel. A konferencia szakmai kirándulással zárult. A résztvevők megtekin-tették Zrin várát és azokat a dalmát emlékhelyeket, amelyek a Šubić dinasztiára vonatkoztak (Šibenik környéke, Kostanjica, az Una folyó mente, Krk sziget stb.).

A nemzetközi Zrínyi-konferenciákon magyar történészek, hadtörténészek, egyete-mi oktatók, irodalomtörténészek is adtak elő, köztük: prof. dr. Padányi József, dr.

Vándor László, prof. dr. Pálffy Géza, prof. dr. R. Várkonyi Ágnes, dr. Varga Sza-bolcs, dr. Zágorec-Csuka Judit, dr. Hausner Gábor és dr. Négyesi Lajos.

A másik nagy tervüket már 2017-ben hivatalossá tették az évi közgyűlésükön, és határozatot is fogadtak el, nevezetesen azt, hogy Csáktornyán kezdjen el működni az úgynevezett Zrínyi Kutatóintézet azzal a céllal, hogy tudományos kutatásokat folytassanak a Zrínyi és a Frangepán dinasztiával kapcsolatosan (élettörténetük, tevékenységük kutatása, régészeti, történeti múltjuk feltárása stb.). Ennek az öt-letadója volt mons. prof. dr. Juraj Kolarić püspök úr Zágrábból és a Zrínyi Gárda vezetősége is. 2019 júliusában a horvát kormány Csáktornyán tartotta meg az inté-zet alakuló ülését. A Zrínyi Kutatóintéinté-zetben tudósok, elköteleinté-zett Zrínyi- kutatók fognak dolgozni, akik szakmailag is magas szinten képviselik majd a Zrínyiek kul-tuszának az ügyét, tudtuk meg Đuro Bel elnöktől. A Zrínyi Gárda most a kutatóin-tézet létrehozásának a technikai kivitelezésén dolgozik, hiszen a megalapításának a döntésén már túl vannak. A Zrínyi Kutatóintézet székhelye Csáktornyán a Zrínyiek várában lenne, ott is fog helyileg működni. A tervek szerint 2020-ban már elkezdi működését. A Zrínyi Gárda kezdeményezésének magja tehát termékeny talajba ke-rült. Ezenkívül a Horvát Sárkányrenddel és a horvát kormánnyal együtt deklarációt fogalmaztak meg, amely arra irányult, hogy jogilag vizsgálják felül Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc 1671. április 30-ai kivégzésének ügyét, és rehabilitálják a kivég-zetteket, akik igazságtalanul lettek elítélve a Habsburg-hatalom által.

2018-tól a Zrínyi Gárda elnöke Đuro Bel. Különösen büszkék Gotovina, Markač, Šundov, Zdrilić, Pađen generálisokra, Urlić admirálisra, Josip Mrzljak és Juraj Jezer-inec püspökökre, Zvonimir Kustić és Drago Feletar akadémikusokra, Gordan Jadran-kovićra, a Horvát Parlament elnökére, Matija Berljak és Juraj Kolarić püspökökre,

Kolinda Grabar-Kitarovićra, Horvátország volt elnökére, dr. Stanko Horvath úrra Bécsből, de másokra is, akik vállalkozóként és politikusként segítették szellemiekben és a gyakorlatban a Zrínyiek kultuszának az ügyét. Az évente néhány taggal mindig bővülő Csáktornyai Zrínyi Gárdának közel 180 tagja van.

78–79. kép: 2016 áprilisá-ban Kolinda Grabar-Ki-tarović, a Horvát Köztársa-ság elnöke a Zrínyi Gárda vendége volt Csáktornyán, a Muraköz napja alkalmá-ból. 2016 decemberében a Zrínyi Gárda tiszteletbeli tagjává is választotta az ál-lamfőt. (Forrás: https://mura-list.hr/aktualno/predsjednica-republike-kolinda-grabar-kitarovic-rodendan-proslavila-u- medimurju/;

https://lokalni.vecernji.hr/vijesti/sigetska-bitka-i-pogibija-nikole-subica-zrinskog-postali-su-dio-kolek-tivne-memorije-hrvatskog-naroda-1719; Letöltve: 2020. 04. 03.)

4. 3. Zrínyi Miklós kultusza a horvát nyelvű monográfiákban és tanulmányköte-tekben Csáktornyán, Zágrábban és a Muraközben, Alsódomborún (Donja Dub-rava) és Légrádon (Legrad)

2000-ben jelent meg a Zrinski i Europa című tanulmánykötet, amelynek Jadranka Damjanov egyetemi tanár, művészettörténész volt a szerkesztője, és amelyet a Hor-vátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság adott ki. A könyv szerzői jeles horvát és magyar Zrínyi- kutatók. A magyarok közül Klaniczay Tibor, Király Erzsé-bet, Kovács Sándor Iván tanulmányait olvashashatjuk benne, míg a horvát féltől Žra-ka Vujić, Margarita Šimat, Nataša Štefanec tanulmányait. A kötet 402 oldalon bőséges kutatási és képi anyagot nyújt a Zrínyiek után érdeklődő horvát olvasóknak. Jadranka Damjanov szerkesztő a kötet előszavában ki is fejtette, hogy a tanulmánykötet célja a tévhit eloszlatása, hogy megoszlik a kulturális és történeti reflexió a költő és hadvezér

In document sebbségi magyarság (kettős) (Pldal 73-95)