Zrínyi Miklós kultusza a magyarországi tudományos szakirodalomban

könyvkiadásban

3. 1. Zrínyi Miklós kultusza a tudományos szakirodalomban és a könyvkiadás-ban a dr. Hausner Gábor és prof. dr. Padányi József szerkesztette művekben Dr. Hausner Gábor, alezredes, szerkesztő, hadtörténész, a budapesti Nemzeti Közszol-gálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán, a Zrínyit érintő könyvki-adás fontos szerkesztője volt az előző évtizedekben, hiszen számos tanulmányt írt és tanulmányköteteket szerkesztett a Zrínyiekről. 2007-ben jelent meg A Zrínyiek a magyar és a horvát históriában című tanulmánykötet, amelyet Bene Sándorral együtt szerkesztett. A nyolc magyar és négy horvát kutató közös munkája egyedülálló tanul-mánykötetnek számít a Zrínyi-kutatások területén. Magyar nyelven jelent meg, a füg-gelékében még a Zrínyiek korából is közöltek korhű szövegeket Marcus Forstall és Galeazzo Gualdo Priorato, a Zrínyiek életrajzíróinak a tollából. A kötet a Zrínyi-ku-tatások területén korszakalkotó volt, mert közelebb hozta egymáshoz a két nemzet kutatóit. Korábban mindkét fél külön-külön foglalkozott Zrínyivel.

Akkor már voltak olyan kezdeményezések, hogy ezeknek valahogy össze kell kap-csolódniuk, pl. a Klaniczay Tibor féle Biblioteka Zriniana kutatásánál már elme-hettek Zágrábba, és a horvátok lehetővé tették számukra, hogy hónapokig, évekig kutassanak a horvát gyűjteményekben. Ez még a múlt század nyolcvanas éveiben történt, amely Klaniczay Tibor hihetetlen nemzetközi kapcsolatainak volt köszön-hető, tudtuk meg Hausner Gábortól, aki a Zrínyi-kutatások egyik jeles képviselője Magyarországon.

Volt már több ilyen kitekintési kísérlet, akadtak magyar szlavisták, akik már fog-lalkoztak a magyar–horvát kapcsolattörténettel, a Zrínyiekkel, de az is igaz, hogy ez nem volt annyira általános folyamat. Dr. Hausner Gábor dr. Bene Sándorral úgy gondolták, hogy kellene most már egy olyan tanulmánykötetet készíteni, amelybe bevonják a horvátokat is, hogy hivatalosan is vegyenek tudomást a Zrínyi-kutatók egymásról. Ennek legjobb módjaként azt találták, ha kölcsönösen lefordítják egy-más tanulmányait. Utána aztán hivatalosan is kapcsolatot teremtettek a horvát tudo-mányossággal. Ehhez hozzájárult az is, hogy Bene Sándor főállásban már Zágráb-ban a Történettudományi Intézetben dolgozott, tehát voltak személyes kapcsolatai is a szerzők megtalálását elősegítendő. Bene Sándor irodalomtörténész reneszánsz és barokk irodalommal foglalkozik, és fokozatosan épült be a horvát tudományos-ságba, ez is meghatározó tényező volt a kötet kiadásánal. Így alakult ki ennek a tanulmánykötetnek a szerzőgárdája. Korábban Hausner Gábor a Zrínyi Kiadóban, majd a Hadtörténeti Intézetben dolgozott. A Zrínyi Kiadó felvállalta a kötet kiadását is. Így lehetett egy ilyen szép, a maga idejében is tartalmas és külsejében is figye-lemre méltó tanulmánykötet kiadni.

Ennek a könyvkiadási folyamatnak folytatása is következett. 2016-ban jelent meg a Zrínyi-album a Zrínyi Kiadónál, amelyet szintén Hausner Gábor szerkesztett. A mű három nagyobb egységre van felosztva: Élet és mű, Hírnév és emlékezet és a Jegyzék részre.

Eredetileg 2014-ben szerették volna megjelentetni a Zrínyi-albumot Zrínyi Miklós költő és hadvezér halálának 350. évfordulójára, de végül a sok munka miatt a szigetvári Zrínyi Miklós halálának a 450. évfordulójára sikerült kiadni. De nem volt ez hiábavaló, mert így a két jubileum összefonódott. A szigetvári Zrínyi Miklós halála után az 1570-es években jelent meg Wittenbergben egy mű, amit a szakirodalom úgy nevez, hogy Zrínyi-album. A latin nyelvű könyvben magyarországi és egyéb európai szerzők idézik fel nem egész két évtizeddel a szigetvári Zrínyi halála után a hős alakját versek, képek, metszetek, történeti munkák közlésével.

A szerkesztők azon gondolkoztak, hogy a költő Zrínyiről még nem készült el egy ilyen album, és fontos volna ezt utólag elkészíteni úgyanúgy, mint akkor megtették Wittenber-gben. Ők is képekkel és tanulmányokkal szerették volna felidézni Zrínyi Miklós alakját.

Ehhez kutatókat kellett gyűjteni, szerzőket, akik megírták a tanulmányokat. A csapatot azokból verbuválták, akik eddig is részt vettek a munkában, és alakították a Zrínyi képet.

A másik szempont viszont az volt, hogy az utolsó évek kutatásaiból nagyon sok vonás került fel Zrínyi szellemi arcára.

Természetesen nem szerették volna kihagyni R. Várkonyi Ágnes professzor asszonyt, csak időközben, amíg a kötet megjelent, sajnos ő eltávozott a Zrínyi kutatók közül, de az egyik utolsó, fontos írását beválogatták. Bene Sándor iodalomtörténész régóta kutatja Zrínyi Miklós életét és prózai munkáit. G. Etényi Nóra Zrínyi európai hírnevét méltatta, amelyet már két évtizede kutat. Kelenik József a katona Zrínyi pályáját írta meg, Hausner Gábor pedig a Zrínyi-hagyományról, ha úgy tetszik, -kultuszról írt tanulmányt, amellett az egész albumot ő fogta össze, szerkesztette meg és bevezetőt is írt hozzá. Kronológia is készült a könyvhöz magyar és angol nyelven, arra is törekedtek, hogy az album kétnyelvű legyen, hogy Zrínyi Miklóst azok is megismerjék, akik nem magyar anyanyelvűek, vagy nem ismerik elég jól a magyar nyelvet.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen számtalan hallgató fordult meg a világból az Erasmus program keretében, és nemigen volt angol nyelvű szakirodalmuk eddig Zrínyi Miklósról, főleg nem friss szakirodalom, amit olvashattak volna. Ez az album most lehető-séget ad angolul is tájékozódni a katona és a költő Zrínyiről. Ezenkívül páratlanul szép ké-panyagot közöl. A Zrínyi-album népszerűsítő kiadvány, szépen illusztrált, de a benne lévő tanulmányok mégiscsak újdonságot, paradigmaváltást jelentenek a Zrínyi-kutatásokban.

Tudománytörténetileg és kultusztörténetileg is a Zrínyi-téma esetében az volt a meg-közelítés, ami a ’90-es években még újdonságnak számított, hogy át kell lépni a határo-kon, meg kell nézni, hogy a másik kultúrában mit jelent ez, vagy az, külön Zrínyi Miklósra és külön Zrínyi Péterre mi vonatkozik.

A titói Jugoszláviában szét voltak választva a dolgok, és a kádári Magyarországon is hasonlóan zárt volt a rendszer. Azt követően pedig háború volt Horvátországban. Ami a 90-es években újdonságszámba ment, az a 2010-es évektől a legtermészetesebb dolog, hogy a Zrínyi-jelenséget csak a határ mindkét oldalán lehet kutatni. Van is egy olyan című kötet, amely A határok fölött címet viseli, tanulmányokat tartalmaz a költő, katona, államférfi Zrínyi Miklósról, amely a költő halálának a 350. évfordulójára készült. A könyv

a 2014. november 18-án, Budapesten megrendezett nemzetközi tudományos konferencia szerkesztett anyagát tartalmazza, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont pedig 2017-ben adta ki. Ennek a tanulmánykötetnek a koncepcióját Bene Sándor dolgozta ki, a kötet kiadója élén pedig Fodor Pál, az MTA BTK igazgatója állt. Már Széchy Ká-roly is tudta, hogy csak így érdemes kutatni Zrínyi Miklóst magyar és horvát vonatko-zásban, hiszen a kutatások két kultúrát ölelnek fel, és a kutatók is kiváncsiak egymás eredményére. Amikor Széchy Károly Zrínyi Miklóst kutatta, akkor még Horvátország a Monarchia része volt, ahol még együtt éltek a horvátok a magyarokkal.

A Zrínyi-Újvár emlékezete című tanulmánykötet 2012-ben jelent meg, Padányi József és Hausner Gábor voltak a szerkesztői. A Zrínyi-újvári kutatásokból, amelyek előzményei 2005-re nyúlnak vissza, egy nagy kutatóprogram kerekedett ki. A prog-ramba bekapcsolódott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, akkor még Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemnek nevezték, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Somogy és Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága és a helyiek is. Egy jó évtizedes kutatómun-kával zajlottak ott a helyszíni kutatások, majd az ásatások is. Előzőleg nagyon kevés ember jutott el oda ténylegesen, miközben ez volt az egyetlen autentikus vár, ami a mai Magyarországon Zrínyi Miklóshoz köthető. Utóbb sikerült ezen változtatni, még R. Várkonyi Ágnes történészprofesszor-asszony nyolcvan évesen is elment megnézni az ásatásokat. Zrínyi-Újvárat 1661-ben Zrínyi Miklós építette föl, minden más hely-szín, ami Zrínyi Miklóshoz köthető, az most horvátországi területen található: Csák-tornya (Čakovec), Szentilona (Šenkovec), Kuršanec (Zrínyifalva).

Zrínyi-Újvárat elő kellett bányászni a földből, szinte a semmiből, mert a felszínen semmi sem volt látható. A 17. és a 18. századi térképeken még jelölték a Serinvárt.

Aztán nemcsak a térképekről, hanem az emberek emlékezetéből is eltűnt néhány te-lepülés kivételével, amelyek a környékén máig léteznek. Még a tudomány sem tudta pontosan megnevezni a vár helyét.

A horvátok a Mura jobb oldalára gondolták, mert találtak ott ágyúgolyókat, emlék-művet is emeltek. A kutatókat az vezérelte, hogy megismerjék Zrínyi-Újvár történetét, és kimentek a terepre kutatni. Tíz év alatt párhuzamosan folytak a helyszíni, levéltári, könyvtári kutatások, és ebből összeállt egy kép, főleg a tárgyi és az írott források alap-ján. Végül megfogalmazódott bennük, hogy most már ezt össze kell foglalni és letenni a tudomány asztalára. Hausner Gábor azt nyilatkozta, hogy élete egyik legnagyobb eredményének tartja a Zrínyi-kutatásban, hogy ma egy kis túlzással mondva a történé-szek jó része Zrínyi-Újvárat akarja kutatni. Minden nyáron rájuk figyel a média és az ott élő emberek is, figyelemmel kísérik a kutatásaikat és annak eredményeit. Nyitottá vált ez által a terep. A szóban forgó kutatás anyagát tartalmazza a Zrínyi-Újvár emlé-kezete című tanulmánykötet.

Prof. dr. Padányi József vezérőrnagy utalt rá, miszerint a kiadványukban összefog-lalták az addigra elkészült kultatásaik eredményeit a történeti kutatásuktól kezdve a terepi kutatásokon át, a fémvizsgálatok eredményeiig. Látható, hogy sokszerzős mun-káról van szó. Azt is felmutatták, hogy a hadtörténeti kutatások új segédtudományává vált a hadszíntérkutatás Magyarországon. Zrínyi-Újvár körül számos homályos folt volt abban az időben, amikor elkezdték a kutatásokat, de a terepkutatások során, együttműködve a régészekkel, jelentős mértékben sikerült a foltokat eltüntetni. Ma

már az emberek sokkal többet tudnak Zrínyi-Újvárról, mint évtizedekkel ezelőtt.

A tanulmánykötet fogadtatása nagyon jó volt, úgy a történész szakma, mint a nagykö-zönség részéről. Ami igazán fontos volt számukra, hogy sikerült a köztudatba bevinni-ük a hadszíntérkutatást, és mint segédtudományt bemutatni. Zrínyi-Újvár ma már emb-lematikus helynek számít, hiszen Zrínyi Miklós költőnek és hadvezérnek az egyetlen magyarországi objektuma volt egészen 2017-ig, amikor sikerült azonosítaniunk a Zrí-nyi-árkot Kollátszeg környékén, Murakeresztúrnál. Így most már két olyan műtárgyról

tudnak, ami Zrínyihez kapcsolható. 2012-ben, amikor a könyvet írták, akkor csak Zrínyi-Új-várat azonosították be az ostrom nyomain keresztül. A feltárás során nem a Zrínyi-Új-várat keresték, hanem az ostrom nyomait és ezen keresztül határolták be aztán a várat. Meglett a vár fala, megtalálták a cölöplyukakat is. Fölvázolták azt is, hogyan helyezkedett el az ostromló sereg.

2014-ben jelent meg A Zrínyiek és a honvédelem címmel az a kötet, amely a Nem-zeti Közszolgálati Egyetemen 2014. május 15-én ugyanezzel a címmel megrendezett nemzetközi tudományos konferencián elhangzott előadások anyagát tartalmazza. A kötetet Hausner Gábor és Padányi József szerkesztették, akik a kötetben kiemelték Zrínyi Miklós halálának 350. évfordulóját, amely alkalmat adotta a kutatóknak Zrínyi Miklós hadtörténeti múltjára és munkásságára való visszatekintésre. Hausner Gábor Zrínyi Miklós hadtudományi jelentőségéről írt tanulmányt. Négyesi Lajos és Padányi József Zrínyi-újvári kutatásaiknak a terepmunkáit ismertették. Csikány Tamás a Zrí-nyi-szabadcsapatról, Kaiser Ferenc az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészeté-nek Zrínyi nevet viselő hajójáról, Kovács Vilmos a Zrínyi-rohamlövegekről, Szem Géza

46–51. kép: Zrínyi Miklós kultusza a tudomá-nyos szakirodalomban és könyvkiadásban ma-gyar nyelven, reprezentatív könyvborítók. Dr.

Hausner Gábor és prof. dr. Padányi József a Zrínyi-könyvek szerkesztői.

(Forrás: http://www.hmzrinyi.hu/termek/a_zrinyiek_a_

magyar_es_a_horvat_historiaban; https://bookline.hu/

product/home.action?_v=Hausner_Gabor_Padanyi_

Jozsef_Zrinyi_Uj&type=22&id =116459;

https://honvedelem.hu/cikk/zrinyi-miklos-hadvezer-iro-po-litikus/; https:// www.libri.hu/idegen_nyelvu/konyv/

bene_sandor.zri nyi-album.html https://tti.btk. https://

tti.btk.mta.hu/esemenyek/1647-nemzetkozi-zrinyi-konferencia-budapesten-beszamolo.html; https://www.

libri.hu/idegen_nyelvu/konyv/bene_sandor.zrinyi-album.html; Letöltve: 2020. 03. 31.)

a Zrínyi nevet viselő honvédségi szervezetekről, Szabó Miklós a Zrínyi Miklós Ka-tonai Akadémiáról, Slaven Zdilar a Zrínyi családról és a horvát haderőről, Bojan Koci-jan a Csáktornyai Zrínyi Gárdáról és Harald Pöcher a Zrínyiekről osztrák szemszögből írt tanulmányt a kötetbe.

Hausner Gábor Márs könyvet olvas – Zrínyi Miklós és a 17. századi hadtudományi irodalom című kismonográfiája (2013) Zrínyi Miklósnak a hadtudományi irodalom-mal való kapcsolatát tárja fel, de a szerteágazó témakörbe éppúgy beletartoznak Zrínyi könyvtárának katonai tematikájú kötetei, mint prózai munkáinak hadtudományi forrá-sai, avagy e művek elhelyezkedése a háború művészetéről szóló korabeli nemzetközi és hazai irodalom koordinátarendszerében. Egyúttal bizonyítja, hogy a 17. században a virtus militaris természetes része volt a studium, az eruditio, s magyar vonatkozásban éppen Zrínyi példája mutatja, hogy a korszak katonai elitjének szellemi tájékozódása az erődítéstani és seregvezetési szakmunkák mellett kiterjedt az erkölcs, a politika és a teo-lógia terepeire. Ezt fejezi ki a kötet Csokonai Vitéz Mihály 1802-ben A hadi oskoláról írt verséből származó főcímének egyik fele is: „Márs könyvet olvas!”

3. 2. Zrínyi Miklós kultusza a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudo-mányi Kutatóközpont TörténettudoBölcsészettudo-mányi Intézetének a monográfiáiban

Prof. dr. Pálffy Géza történész, tudományos tanácsadó, a Szent Korona Kutatócsoport vezetője, az MTA BTK Történettudományi Intézetének kutatója A horvát–magyar együttélés fordulópontjai / Prekretnice u suživotu Hrvata i Mađara című kétnyelvű magyar–horvát monográfiáját az MTA BTK Történettudományi Intézet és a Horvát Történettudományi Intézet adta ki közösen 2015-ben. A kötet főszerkesztői Fodor Pál és Sokcsevics Dénes. Ez a kötet tudatos tudománypolitika eredménye Fodor Pál főigazgató szerint. Az MTA kutatói úgy gondolják, hogy a magyar történelmet nem lehet abból a szűk nemzeti látószögből vizsgálni, ahogy hajlamosak vizsgálni az em-berek (legyen szó horvátokról, szerbekről, magyarokról vagy más Kárpát-medencei népről). Merthogy ez valamikor egységes terület volt abban az értelemben, hogy előbb a Magyar Királysághoz, utóbb pedig a Habsburg Monarchiához tartozott. A horvát–

magyar államközösség több mint nyolcszáz évig állt fenn. Magyar történészekként nem tartották normális dolognak, hogy az 1945 után bekövetkezett politikai válto-zások miatt gyakorlatilag teljesen elfelejtették a közös nyolcszáz évet. Nem tartották helyesnek, hogy a 20. századi változások hatására mindazt, amit korábban vállvetve csináltak, mindegyik ország vagy nép ki akarta sajátítani magának. Így lettek egykor közös hőseink, a Zrínyiek az egyik nép szemében horvát, a másikéban pedig magyar hősök. A horvátoknál még bonyolultabb lett a dolog, mert még a Zrínyi családot is kettészedték: Zrínyi Péterből nemzeti hőst faragtak, Zrínyi Miklóst pedig meghagy-ták a magyaroknak. De, hála Istennek, az utóbbi időben Zrínyi Miklóst is felfedezték maguknak, ahogy Péter sem tekinthető csupán horvát identitásúnak.

Fodor Pál úgy gondolja, hogy az sem volt normális dolog, hogy a kutatók elbe-széltek egymás mellett, sokszor a másik számára elfogadhatatlan állításokat mondtak egymásnak, és nem vették figyelembe a másik álláspontját. Sokak számára világos volt, hogy vissza kell helyezni a dolgokat a saját koruk összefüggésrendszerébe, mert akkor

számos jelenség sokkal érthetőbbé válik. Az első pillanattól kezdve próbáltak lépése-ket tenni annak érdekében, hogy a valamikor szoros kapcsolatban levő népek és ezek történetírása közelebb kerüljön egymáshoz. Ehhez jó kiindulási alapot kínált, hogy egyes horvát történészek is ugyanezt gondolták, és a 2000-es évek elején megszervez-tek egy nagy horvát–magyar konferenciát, amelynek anyagát ki is adták.

Sajnos, erre sokáig nem megfelelően reagáltak a magyar történészek, ezért is érez-ték úgy többen, hogy most nekik kell lépniük. Ezért indítványozták 2012-ben a horvát Történettudományi Intézet igazgatójának, hogy vegyék fel újra a kapcsolatot az MTA Történettudományi Intézetével, és rendezzenek közös konferenciát Budapesten. A célkitűzés szerint újra áttekintik a közös nyolcszáz évet, annak fordulópontjait, tanul-ságait, hozadékait, és ezzel megteremthetnék azt a kiindulási alapot, amely biztosítja, hogy a jövőben egymásra jobban odafigyelve kutassák azokat a témákat, amelyeket nem lehet egyoldalúan kutatni. Így jött létre 2014 februárjában az MTA BTK Kong-resszusi Teremében az a tanácskozás, amelyre több száz ember jött el, s amelyen a horvát és a magyar történettudomány színe-java felvonult. Ennek a konferenciának az anyagát gyűjtötték össze az említett tanulmánykötetbe.

Kétéves kemény munkával sikerült minden magyar előadást horvát és minden hor-vát előadást magyar nyelvre lefordítani. A kétnyelvű kötet, mint ahogy a címéből is kiderül, végigkíséri a közös korszak fordulópontjait Horvátországnak a Magyar Ki-rálysághoz való csatlakozásától kezdve egészen az első világháború utáni elválásig.

2014. november 18–20-án Budapesten horvát kutatók részvételével újabb nagy konferenciát rendeztek a költő és hadvezér Zrínyi Miklósról, halálának 350. évfordu-lóján. A tanácskozást szervező intézmények a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont voltak. A konferencia igen gazdag anyagát 2017-ben adták ki Határok fölött. Tanul-mányok a költő, katona, államférfi Zrínyi Miklósról címmel, Bene Sándor, Hausner Gábor, Padányi József és Fodor Pál szerkesztésében. A kötethez Fodor Pál írt előszót.

Egyidejűleg a nagy előd, a szigetvári hős Zrínyi Miklós és kora kutatása is erőtelje-sen fellendült, összekötve a két Zrínyit és korát. A „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566”

Emlékév keretében a szigeti ostrom 450. évfordulója alkalmából számos konferenciát rendeztek Magyarországon és Horvátországban egyaránt. A legnagyobb és legjelentő-sebb Pécsett és Szigetvárott zajlott, amelyen a nemzetközi kutatás legjobbjai tartottak előadást a 16. századi Oszmán és Habsburg Birodalomról, a korabeli Magyarország-ról. A Zrínyieket korábban „elmagyarosított” és „elhorvátosított” Zrínyieknek tartot-ták, de a saját korukban egyszerre voltak birodalmi arisztokratartot-ták, jó magyar és horvát főurak egyaránt. Ma is ez felel meg a kor szellemének. Mindkét ország és nép elé-gedetten nézhet vissza erre az időszakra és ezekre a hősökre. Semmi ok arra, hogy veszekedjenek a kutatók, inkább bölcsen és okosan osztozzanak meg rajtuk. Ezek a gondolatok merültek fel a nemzetközi konferenciák alkalmával a 21. század elején, Budapesten és Zágrábban is.

Zrínyi Miklósnak volt egy nagy napja, a vati hadimustra 1663. szeptember 17-én.

Ennek a napnak ma is kultuszteremtő ereje van, hiszen mindig megünneplik Vaton.

Prof. dr. Páffy Géza történész erről egy kismonográfiát is írt Zrínyi Miklós nagy napja címmel, amely második javított kiadásban 2016-ban jelent meg az MTA BTK

Törté-nettudományi Intézet és a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár közös kiadásában. A tör-ténésznek Külsővat község ezért díszpolgári címet is adományozott. Hogy miért volt fontos nemcsak katonai szempontból a vati hadimustra? Mert ekkor ott, úgymond a világ végén, a török torkában összegyűlt a Magyar Királyság három akkori legfőbb méltósága: a nádor (Wesselényi Ferenc), az országbíró (Nádasdy Ferenc) és a hor-vát–szlavón bán (Zrínyi Miklós). S ennek ma is kultuszteremtő ereje van, hiszen a környék lakói szívesen emlékeznek rá.

2016-ban jelent meg az MTA BTK gondozásában egy jubileumi tanulmánykötet az Egy elfeledett ostrom emlékezete, Szigetvár 1556 címmel magyar és angol nyelven, amely az ostromról közöl tanulmányokat Kasza Péter, B. Szabó János, Horváth Márk,

2016-ban jelent meg az MTA BTK gondozásában egy jubileumi tanulmánykötet az Egy elfeledett ostrom emlékezete, Szigetvár 1556 címmel magyar és angol nyelven, amely az ostromról közöl tanulmányokat Kasza Péter, B. Szabó János, Horváth Márk,