Összegzés a Zrínyi-kultuszról - rész

I. rész – Tanulmány

7. Összegzés a Zrínyi-kultuszról

„A Zrínyi-kultusz ápolása csak határok nélkül értelmezhető”

(Prof. dr. Padányi József)

Szükség van-e a Zrínyi-kultuszra manapság a határsávban élő magyar, horvát és szlo-véniai, muravidéki magyar identitású emberek hétköznapjaiban? A tanulmányom alapján azt állítanám, hogy igen. Az itt élő magyaroknak szükségük van most is a Zrínyiek, kifejezetten Zrínyi Miklós kultuszára, amely egy karizmatikus hadvezérre, költőre, politikusra vonatkozik. A horvátok ma is inkább Zrínyi Péter kultuszát ápol-ják. Milyen funkciója van Zrínyi Miklós kultuszának ma, és ez mire terjed ki? Mivel Magyarország és Horvátország, de Szlovénia is az Európai Unió tagállamai, demok-ratikusabb berendezkedésben élnek a határsávban, mint évtizedekkel ezelőtt a kom-munizmus idején, ezért nyitottabbá is váltak a Zrínyiek kultuszának a megítélésében is. Milyen ez a nyitottság, amelyben Zrínyi Miklós és a dinasztia tagjai újra figyelmet kaptak, és mire terjed ki? A kettős identitásukra? Az itt maradt váraikra? A megírt műveikre? A társadalmi és politikai meggyőződésükre? A magyarságukra? A hor-vátságukra? Az európaiságukra? Mire irányul a szűk határsávban élők figyelme, ha Zrínyi Miklósra és a családjára gondolnak? Mire irányul a tudományos érdeklődés, ha kutatják a múltjukat? Miben ihleti meg Zrínyi Miklós manapság is a határsávban élő nemzetiségi költőket? Miért írnak az élettörténetükről az írók történelmi regényeket?

Mennyiben közös a magyarok és a horvátok múltértelmezése a Mura mindkét partján a 21. század elején? Vannak-e fájdalmaik még mindig a Zrínyiek értelmezésésben?

Milyenek a szigetvári Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér Zrínyi Miklós, vagy Zrínyi Péter kultuszának a szervezett és tárgyi jelei? Az alapvető kérdés mégiscsak az, hogy miért lehetünk büszkék a Zrínyiekre, elsősorban a költő és hadvezér Zrínyi Miklósra napjainkban, az információs társadalom és a globalizmus időszakában.

A Zrínyi-újvári ásatások és kutatások folyamatosan érdekelték a helyi embere-ket. Különösen az, hogy mi történik a helyszínen, Beleznán és környékén. Kocsis Edit művelődésszervező tervezett egy programot, amelynek az lett a neve, hogy had-történelmi kirándulások, később ebből Hadtörténeti esték előadássorozat kerekedett.

2013-ban a művelődési ház felső szintjén pályázat útján kialakították és megnyitották a Zrínyi-emlékszobát is, amelyben Zrínyi-Újvár leleteit és a Zrínyi-makettet is kiállí-tották. Kocsis Edit később különválasztotta a hadtörténeti kirándulásait és a Hadtör-téneti esték sorozatot. A kirándulásokon megtekintették Zrínyi-Újvárat, ismertetve a történetét. A Hadtörténeti esték alkalmával történelemmel és hadtörténettel kapcso-latos előadásokat szervezett Nagykanizsán. Zrínyi-előadásokat tartottak 2015–2018 között Négyesi Lajos, Padányi József, Hausner Gábor és Vándor László Zrínyi-ku-tatók, továbbá Nemes István szakorvos és Benkő László regényíró is vendége volt a rendezvényeknek.

2009-ben alakult meg Murakeresztúron a Zrínyi Miklós Általános Iskola keretében az ifjú Zrínyi-kadétok szervezete, a Csáktornyai Zrínyi Gárda kezdeményezésére a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat anyagi támogatásával. Célkitűzésük máig az, hogy minél

szélesebb körben próbálják felhívni a figyelmet a Zrínyi család érdemeire, kultuszára.

Vezetőjük a kezdetektől Kovácsné Kővágó Anna iskolaigazgató. A Zrínyi-kadétok minden kapcsolódó rendezvényen részt vesznek Zala megyében, de országos és nem-zetközi (Horvátország, Szlovénia) szinten is jelen vannak a hagyományőrző progra-mokon. Az iskola keretei között évente Zrínyi Napokat és Zrínyi-diákkonferenciát szerveznek, amelynek védnökei prof. dr. Padányi József vezérőrnagy és dr. Gadányi Károly professor emeritus. A Zrínyi Napon, vagyis az iskola jeles napján, az első osz-tályos tanulók esküt tesznek a Zrínyi-szobor előtt, a másodikosok pedig átadnak nekik egy Zrínyi-festményt, hogy egy éven át őrizzék. 2009-ben volt először a Zrínyi-ka-détok avatása, amely ma már fontos szertartásnak számít, hiszen a Mura és a Zrínyi kútja vízében mossák meg a kezüket, majd gyertya fölé tartják, végül a polgármester úrtól átveszik a Zrínyi-kardot. A Csáktornyai Zrínyi Gárda vezetője köti fel a kardot a kadétok oldalára, majd karddal avatja fel őket prof. dr. Gadányi Károly, a Magyar Kultúra Lovagja és a falu szülötte. Utána egy elismerő oklevelet is átvesznek. A szer-tartás szimbolikus jellegű és két nyelven, magyarul és kaj nyelvjárásban zajlik.

Dr. Vándor László zalaegerszegi Zrínyi-kutató, a Zala Megyei Múzeum nyugalma-zott igazgatója, régész és történész már a szakdolgozatában írt a Zrínyi-újvári erődít-ményről. 1971-ben találkozott a Zrínyi-hagyománnyal a magyar–horvát határsávban, hiszen a Mura mentén Zrínyi már akkor is alapvető kérdés volt, és ezért végigjárta Beleznától, Őrtilostól egészen Muraszemenyéig az egész területet. Később, a ’80-as évek végén és a ’90-es évek elején többször volt kint a területen, és megpróbálta beazonosítani a vár helyét. Vándor László a Somogy Megyei Múzeum igazgatójával, Költő László régésszel együtt kutatott. Közben a kutatás átfogóvá vált, mivel a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ma Nemzeti Közszolgálati Egyetem) elindította a maga programját, párhuzamosan az övékkel, ami hadszíntérkutatásra is kiterjedt. A feltárást főleg Padányi József és Négyesi Lajos hadszíntérkutatók végezték. A katona-ság műszerezettsége nagyon jó, így szerencsés helyzetben voltak. A fémkeresős, ta-lajradaros műszerekkel az ostrommal kapcsolatos leleteket tudták kutatni, a lövedéke-ket, a becsapódási irányokat stb. (Költő – Négyesi – Bertók – Padányi – Szabó 2019) A régészek pedig ugyanakkor a vár archeológiai feltárását végezték. Abban kap-csolódtak össze, hogy a kutatásokba az egyetem hallgatóit is bevonták, akik terepgya-korlatként a régészeti ásatásokban vettek részt. 2017-ben fedezték fel a Zrínyi-újvári ásatások folyamatában a Zrínyi kútját, amely szenzációnak számított a Zrínyi-ku-tatások területén. A Zrínyi-Újvár emlékezete című tanulmánykötet 2012-ben jelent meg prof. dr. Padányi József és dr. Hausner Gábor szerkesztésében. A kiadványukban összefoglalták az addigra elkészült kutatásaik eredményeit. A történeti kutatásuktól kezdve a terepi munkálatokon át, még a fémvizsgálatok eredményeit is közölték. Sok-szerzős munkáról van szó, azzal a céllal, hogy felmutassák azt, hogy a hadszíntérku-tatás új segédtudományává vált Magyarországon a hadtörténeti kuhadszíntérku-tatásoknak. Ma már az emberek sokkal többet tudnak Zrínyi-Újvárról, mint régen. A tanulmánykötet fo-gadtatása nagyon jó volt a történész szakma részéről. Számukra fontos volt az is, hogy ez által sikerült a köztudatba bevinniük a hadszíntérkutatást mint segédtudományt.

A Zrínyi Miklós Várjátékok és Kulturális Bemutatók a magyar–horvát határsáv ma-gyarországi és horvátországi oldalán erős kulturális és önkormányzati összefogásnak

bizonyultak. Kunos Zoltán Lajosné, Őrtilos polgármester asszonya tájékoztatott, hogy 2003-ban volt Zrínyi-emlékmű avatás Zrínyi-Újvár területén. 2006 nyarán itt dolgoztak a katonák, és akkor Papp Ferenc ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kap-csolatokat Koordináló Főosztályának a vezetője javasolta neki, hogy létre kellene hoz-ni egy kultúrkört, amely ápolná a Zrínyiek kultuszát. Egyesületi keretek között össze-foghatnának a környékbeli települések, és kulturális műsorokkal, hagyományőrzéssel együtt emlékezhetnének meg a Zrínyiekről. Az első ilyen jellegű találkozót 2007-ben rendezték az őrtilosi művelődési házban. Akkor Légrád (Legrad) és Alsódomboru (Don-ja Dubrava) polgármesterei is jelen voltak, az egyik település Kapronca (Koprivnica) megyében, a másik Muraköz (Međimurje) megyében található.

Később csatlakozott hozzájuk Murakeresztúrról Pávlicz Lajos polgármester, hisz Murakeresztúron működik a horvát nemzetiségi nyelvet oktató Zrínyi Miklós Általános Iskola (Osnovna škola Nikola Zrinski). Mellettük Belezna polgármestre, Jancsec Lajos, Őrtilosból Kunos Zoltán Lajosné és Zákányfaluból még Rada János polgármester is igent mondott a hívó szóra, ők ketten Somogy megyei településeket képviseltek. Zá-kányfaluban létezett egy régi kastély, amelyben Zrínyi Miklós Általános Iskola is műkö-dött. Ezen a találkozón sok mindent lefektettek, megbeszélték a közös dolgaikat a Zrínyi Várjátékok programjával kapcsolatosan. Összeállították az alapszabályt, meghatározva a működést, és azt is, hogy a Zrínyi-fesztiválokat, egyéb hagyományőrző rendezvénye-ket hogyan teszik folytonossá, majd a határozatokat alá is írták szerződés formájában.

A Zrínyiek példája mindenekelőtt arra utal, hogy mi köti össze a két népet, a horvátot és a magyart, mivel a Zrínyiak egyaránt szolgálták a hazájukat, Magyarországot és Hor-vátországot. A napi gondokat úgyis a Mura két oldalán élő nép fogja megoldani a saját érdekében, amire jó példa az összefogás a települések közt.

A Zalai Magyar Nemzeti Szövetség és a Rákóczi Szövetség zalaegerszegi szervezeté-nek a tevékenysége a Zrínyi-kultusz ápolásában akkor került előtérbe, amikor 1998-ban Zalaegerszegen megalapították a Zalai Magyar Nemzeti Szövetséget. Paál István elnök tájékoztatása szerint a szövetségük azt hirdeti, hogy erőteljesebben nyilvánuljon meg a történelmi hagyomány tisztelete napjainkban. Felerősödött a Zrínyiekkel kapcsolatos érdeklődésük is. Kialakult a murakeresztúri iskola és művelődési ház igazgatójával való kapcsolatrendszerük, emellett a zrínyifalvai (Kuršanec) koszorúzásokon és ünnepsége-ken is részt vesznek minden évben. Zalaegerszegen is megszervezik évente november 18-án Zrínyi halálának az ünnepségét, felvonulnak és koszorúznak a Zrínyi-lovasszobor előtt. Középiskolai vetélkedőket is szerveznek és rendszeres történeti pályázatokat írnak ki a fiatalok számára. Kétéves kutatómunka alapján készítették a kilenctablós Zrínyi-ki-állításukat. A tablókon a Zrínyieket származásuktól kezdve, élettörténetükön át mutat-ják be. A kiállítás középpontjában Zrínyi Miklós költő és hadvezér áll.

Zrínyi Miklós kultusza a tudományos szakirodalomban és a könyvkiadásban dr.

Hausner Gábor és prof. dr. Padányi József szerkesztésében fontos könyvkiadási prog-ramnak és folyamatnak számít. 2007-ben jelent meg A Zrínyiek a magyar és a horvát históriában című tanulmánykötet, amelyet Hausner Gábor Bene Sándorral együtt szer-kesztett. Nyolc magyar és négy horvát kutató közös munkája ez az egyedülálló tanul-mánykötet a Zrínyi-kutatások területén, magyar nyelven. A tanultanul-mánykötet függelé-kében a Zrínyiek korából is közöltek korhű szövegeket Marcus Forstall és Galcazzo

Gualdo Priorato tollából. A kötet a Zrínyi kutatások területén korszakalkotó volt, mert közelebb hozta egymáshoz a két nemzet kutatóit. 2016-ban jelent meg a Zrínyi-album a Zrínyi Kiadónál, amelyet szintén Hausner Gábor szerkesztett. A mű három nagyobb egységre van felosztva: Élet és mű, Hírnév és emlékezet, valamint a Jegyzék. Dr. Haus-ner Gábor következő könyve a Márs könyvet olvas – Zrínyi Miklós és a 17. századi hadtudományi irodalom című kismonográfia (2013), amely Zrínyi Miklósnak a hadtu-dományi irodalommal való kapcsolatát tárja fel.

Zrínyi Miklós kultusza a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének a monográfiáiban is erősen jelentkező tendencia. A Zrínyi-emlékév (2016) kapcsán több nemzetközi konferenciát is szervez-tek, és az előadások anyagát tudományos monográfiákban is kiadták. A horvát–magyar együttélés fordulópontjai / Prekretnice u suživotu Hrvata i Mađara című kétnyelvű magyar–horvát monográfiát az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történet-tudományi Intézete és a Horvát TörténetTörténet-tudományi Intézet közösen adta ki 2015-ben.

A könyv főszerkesztői Fodor Pál és Sokcsevics Dénes voltak. Ez a kötet egy tuda-tos tudománypolitika eredménye, Fodor Pál főigazgató szerint. Az MTA kutatói úgy gondolják, hogy a magyar történelmet nem lehet abból a szűk nemzeti látószögből vizsgálni, ahogy korábban történt (legyen szó horvátokról, szerbekről, magyarokról vagy más Kárpát-medencei népről). Merthogy ez valamikor egységes terület volt, hisz előbb a Magyar Királysághoz, utóbb pedig a Habsburg Monarchiához tartozott.

2014. november 18–20-án Budapesten horvát kutatók részvételével nagy konferenciát rendeztek a költő és hadvezér Zrínyi Miklós halálának 350. évfordulóján. A konferen-cia igen gazdag anyagát 2017-ben adták ki Határok fölött. Tanulmányok a költő, kato-na, államférfi Zrínyi Miklósról címmel, Bene Sándor, Hausner Gábor, Padányi József és Fodor Pál szerkesztésében. Prof. dr. Páffy Géza történész Zrínyi Miklós nagy napja címmel írt egy kismonográfiát, amely második javított kiadásban 2016-ban jelent meg az MTA BTK Történettudományi Intézet és a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár közös kiadásában. 2017-ben jelent meg az MTA BTK kiadásában A szentgotthádi csata és a vasvári béke címmel, Oszmán terjeszkedés – európai összefogás alcímmel egy ma-gyar–francia nyelvű monográfia, amely a szentgotthárdi csatának a 350. évfordulója alkalmából 2014-ben szervezett nemzetközi tudományos konferencia anyagát tartal-mazza, szerkesztői Tóth Ferenc és Zágorhidi Czigány Balázs voltak.

A Zrínyi-kultusznak a Zrínyi-jubileumokhoz kapcsolódóan, vagy más alkalmak-kor magyar nyelven kiadott tanulmánykötetekben is látható jelei voltak. 1997-ben je-lent meg A Zrínyi család ikonográfiája című kötet, amelynek a felelős szerkesztője dr.

Hausner Gábor volt. 2010-ben jelent meg R. Várkonyi Ágnes akadémikus professzor asszony Európa Zrínyije, válogatott tanulmányok című monográfiája az Argumentum Kiadónál az MTA és az NKA támogatásával, amelynek tárgya Zrínyi Miklós európai gondolkodása és európaisága volt. A szerző arra keresett választ, hogy mi volt Zrínyi európai jelenlétének a titka. Hogyan jött létre? Mit tartalmazott? És miért lett elfeled-ve, megtagadva, betemetve ez a jelenlét?

2014-ben mr. sc.Vladimir Kalšan csáktornyai történésznek és múzeumigazgatónak jelent meg magyar fordításban a Muraköz történelme című monográfiája, amelyben 75 oldal terjedelemben a Zrínyiek Muraközben című, V. fejezet átfogó képet ad a

Zrí-nyi-dinasztiáról. Szól a dinasztia tagjainak életpályájáról és politikai meggyőződésük-ről, kezdve a szigetvári Zrínyi Miklóstól Zrínyi Ádámig befejezőleg, aki a család utolsó tagja volt. 2016-ban tette közzé Varga Szabolcs a Leónidász a végvidéken, Zrínyi Miklós (1508–1566) monográfiáját a Kronosz Kiadó és a Magyar Történelmi Társulat közös kiadásában. A szerző kísérletet tesz arra, hogy választ adjon a Zrínyivel kapcsolatos legfontosabb kérdésekre. Közérthető formában közvetíti a vele összefüggő legfrissebb ismereteket, egyben túllép a biográfia szigorúan vett műfaji keretein, és a Magyar Ki-rályság sorsfordító kérdéseit is érintve mutatja be Zrínyi helyét és szerepét abban világá-ban, amelyben élt. 2021-ben lát napvilágot a Zrínyi-Újvárnál végzett kutatások legfris-sebb összefoglalója Hausner Gábor, s Németh András szerkesztésében. A könyv címe:

Zrínyi-Újvár. Egy 17. századi védelmi rendszer az oszmán hódóltság határán.

Zrínyi Miklós kultusza a horvát monográfiákban, tanulmánykötetekben a Mura-közben Csáktornyán (Čakovec), Alsódomborún (Donja Dubrava) és Légrádon (Leg-rad), valamint Zágrábban is szerepel. 2006-ban jelent meg horvátul mr. sc. Vladimir Kalšan csáktornyai történész, múzeumigazgató monográfiája, a Povijest Međimurja.

2010-ben adták ki prof. dr. Pálffy Géza történész horvát nyelvű monográfiáját Povijest Mađarske: Ugarska na granici dvaju imperija (1526–1711) (Magyarország története.

Magyarország két birodalom határán) címmel. Pálffy Géza szerint azért jelentették meg ezt a könyvet, mert Horvátországban a diákok, akik meg akarnak ismerkedni Zrínyi Miklós korával és Magyarország 16–17. századi történetével, eddig nem kap-hattak a kezükbe semmi érdemlegeset. 2011-ben jelent meg Zágrábban a Jesenski és Turk Kiadónál R. Várkonyi Ágnes magyar történész, művelődéstörténész, egyetemi tanár, a MTA rendes tagjának Jelena Zrinski, najhrabrija žena Europe (Zrínyi Ilona, Európa legbátrabb asszonya) című műve horvát fordításban, amelyet 2012 októberé-ben bemutattak Zágrábban és Csáktornyán is.

2012-ben tette közzé a mr. sc. Vladimir Kalšan és Janko Kalšan szerzőpáros az életrajzi lexikonát Međimurski biografski leksikon címmel magánkiadásban, Csák-tornyán. Azoknak a muraközi szerzőknek az életpályáját és munkásságát mutatják be, akik fontos személyiségekként a kultúra és a közélet területén évszázadokon át erősítették a muraközi nép identitását. De olyanok is helyet kaptak a lexikonban, akik még itt élnek a térségben, és a munkájuknak kulturális, történelmi, művelődéstörténeti és gazdasági jelentősége van. A horvát nyelvű életrajzi lexikon közli a Zrínyi dinasztia jeles személyiségeinek az életpályáját, és kiemeli munkásságuk fontosabb értékeit.

Mr. sc. Zlatko Bacinger 2014-ben adta ki a Moje drago serce című könyvét, amely Zrínyi Péter Búcsúlevelének az elemzését tartalmazza. Zrínyi Péter a levelének kö-zéppontjába helyezte a család, az otthon, a haza és a vallás fogalmát. A szerző ezeket az eszméket ma is fontosnak tartja, hiszen univerzálisak a horvát nép identitása és nemzeti létének a megélésében.

2015-ben jelent meg Varga Szabolcs Studije o povjesti Sigeta i obitelji Zrinski u 16. stoljeću (Tanulmányok Szigetvárról és a Zrínyi család a 16. században) című műve horvát nyelven, amelyben a szerző a szigetvári Nikola Šubić Zrinski, azaz a szigetvári Zrínyi Miklós horvát–magyar közös múltját gondolja át, és mutatja be. 2016-ban ve-hették kézbe Légrádon reprint kiadásban Haller Jenő Povijest Legrada (Légrád törté-nete) című könyvét, amelyhez prof. dr. sc. Dragutin Feletar egyetemi tanár írt előszót.

Ebben a helytörténeti monográfiában négy fejezetet szenteltek a Zrínyi család történe-tének. A Zrínyiek Légrádnak is főurai voltak évszázadokon át, és komoly erőfeszítésket tettek a település kiépítéséért. 2007-ben jelent meg Dragutin Feletar és Hrvoje Petrić társszerző tollából az Općina i župa Donja Dubrava – povijesno goegrafska monog-rafija (Alsódomboru község és egyházközség – történelmi-földrajzi monográfia), amelyben külön fejezetet szenteltek a Zrínyi családnak, amelynek tagjai a település urai voltak a 17. században. 1546-ban Alsódomboru település a szigetvári hős Zrí-nyi Miklósé lett. Ezután másfél évszázadig a ZríZrí-nyi család birtoka maradt.

2012-ben jelent meg horvátul a Susreti dviju kultura. Obitelj Zrinski u hrvatskoj i mađarskoj povijesti című tanulmánykötet, amelyben magyar szerzőktől is publi-káltak horvát nyelven írásokat a Zrínyiekkel kapcsolatosan. A Matica hrvatska adta ki a tanulmánykötetet, amely a 2009-ben a Zrínyiekről megtartott horvát–magyar nemzetközi konferencia anyagát tartalmazza. A tanulmánykötet főszerkesztője Ro-mana Horvát, szerkesztői Bene Sándor, Zoran Ladić és Hausner Gábor.

2003-ban jelent meg Zágorec-Csuka Judit A Zrínyiek nyomában című tanul-mánykötete a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület kiadásában. A könyvben a szerző két nagyobb témát dolgoz fel: a költő és hadvezér Zrínyi Miklós kapcsola-tait a lendvai Bánffy dinasztiával, és a Zrínyi-kultusz történetét 1880–1920 között a történeti Magyarország Zala vármegyei sajtójában. Horvát nyelven ugyanennek a kötetnek bővített változata 2009-ben jelent meg Tragom Zrinskih címmel, a Horvát-országi Magyar Tudományos Társaság és a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egye-sület kiadásában.

A Zrínyi-kultusz tárgyi jelei közül Szigetváron és a Csáktornyai Muraköz Mú-zeum programjaiból a Zrínyi-emlékév (2016) kapcsán azt kell kiemelnünk, hogy a szigetvári vár ostroma 450. évfordulójának alkalmával 2016. szeptember 7-én a baranyai városba látogatott Áder János. Továbbá, meghívására Veysi Kaynak török miniszterelnök-helyettes és Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfő, így nemzet-közi színtérre került az emlékév. Zrínyi-emlékműveket avattak, kulturális rendezvé-nyeket és nemzetközi konferenciákat szerveztek Szigetváron, Pécsett, Csáktornyán és Zágrábban is, szerte a Kárpát-medencében, valamint a magyar–horvát–szlovén ha-társáv kisebb városaiban és településein is, így pl. Lendván, ahol magyar nemzetiség él.

Mi kellene ahhoz, hogy a jövőben a Zrínyi-kultusz Csákornyán még jobban ki-bontakozzon, európai színtereket kapjon úgy, mint régen a Zrínyiek idején volt?

Mr. sc. Vladimir Kalšan véleménye szerint két fontos dolgot kell figyelembe venni ahhoz, hogy Csáktornya visszanyerje régi fényét és európai színtérré váljon. Elő-ször teljes egészében fel kell újítani a csáktornyai várat, és visszaadni neki azokat a tulajdonságait, amik korábban megillették, vagy amilyen régen volt. A másik fontos teendő az, hogy fel kell újítani a szentilonai Zrínyi-mauzóleumot, a Zrínyiek

In document sebbségi magyarság (kettős) (Pldal 139-149)