A közös magyar–horvát Zrínyi-megemlékezések – együttműködés a Zrínyi-kultusz

Zrínyi-kul-tusz ápolásában

5. 1. A Zrínyi Gárda tevékenysége a magyar–horvát nemzetközi kapcsolatok színterén

A Zrínyi Gárda tagjai minden, a Zrínyiek kultuszát erősítő kezdeményezést jónak tartanak. Már régóta együttműködnek Magyaroszágon Szigetvárral, a város vezeté-sével és a szigetvári hagyományőrző egyesületekkel, Murakersztúrral – elsősorban az ifjú Zrínyi-kadétokkal – és a Mura-menti magyarországi falvakkal Zrínyi-Újvár környékén, ahol ápolják a Zrínyiek

kultuszát. Szlovéniában a lendvai Hor-vát Egyesület tagjaival is együttmű-ködnek. 2019 októberében került sor Goričanban (a telepólés magyar neve:

Muracsány) arra az ünnepélyes hor-vát–magyar találkozóra, amelyet Kul-turális találkozások Goričanban – a Zrínyi család emlékezete címmel szer-veztek meg. Ez volt a 12. Zrínyi-fesz-tivál, amelyet a horvát–ma gyar határ menti települések szerveznek évente más-más helyszínen. Ennek keretében mutatta be prof. dr. sc. Dragutin Fele-tar akadémikus a Zrinski & Frankopa-ni (A Zrínyiek és Frangepánok) című monográfiát (2019), majd mons. prof.

dr. Juraj Kolarić teológus, töténész és Đuro Bel, a Zrínyi Gárda elnöke beszéltek a Zrínyiek örökségéről. Bemutatták a Spomenice Zrinsko-Frankopanske iz 1919 (Zrí-nyi-Frangepán emlékek 1919-ből) című kiadványt, amely Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc földi maradványainak a Zágrábba való visszahozásáról szól. A könyv száz év elteltével újra kiadásra került a Zrínyi Gárda támogatásával. Prof. dr. Padányi József is vendége volt a rendezvénynek, aki a Zrínyi-újvári régészeti kutatásokról tartott előadást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint a Zala és Somogy me-gyei múzeumok régészeinek a kutatási eredményeit ismertette.

A horvátok jónak tartják azt a törekvést, hogy a magyarországi kutatók a kuta-tási eredményeiket a horvát közönség elé is tárják, és ezzel is prezentálják mind-azt, ami fontos és még fennmaradt Zrínyi-úvárból az utókorra. A Zrínyi Gárda tagjai azt is szeretnék, ha a Frangepánok városaival is együttműködnének, kezdve Zágráb-tól, Karlovácon, Ozaljon át Bosiljevoig, Ogulinig, Bakarig Crikvenicáig, Trsatig,

102. kép: A 12. Zrínyi-fesztivál keretében megszer-vezett kulturális találkozón előadások hangzottak el a Zrínyiek örökségéről, előadók voltak: Đuro Bel, prof. dr. Dragutin Feletar, mons. prof. dr. Juraj Kolarić és prof. dr. Padányi József. (Forrás: https://

medjimurska-zupanija.hr/2019/10/27/gorican-doma- cin-kulturoloskog-susreta-posvecenog-obitelji-zrins-ki/; Letöltve: 2020. 04. 10.)

egészen a dalmát tengerpartig, hiszen a Frangepánok is a Zrínyi dinasztiához tar-toztak, főleg a feleségeik, házasságaik és birtokaik által. Így egymást támogatva és egymástól is függve élték az életüket az elmúlt idők során. A Frangepánokról szin-tén szeretnének tudományos tanácskozást szervezni. Tartják a kapcsolatot a zágrábi Franjo Tuđman Katonai Akadémiával is. Szakmai kirándulásokat terveznek a Fran-gepánok emlékhelyeire. Vrbovec, Zrínyi Péter szülőhelyének a városvezetőségével már felvették a kapcsolatot. Ezenkívül Bécsúlyhellyel is együttműködnek, ahová megemlékezésekre is eljárnak minden év áprilisában, Zrínyi Péter emlékbapján. Az együttműködések viszont költségesek, a Zrínyi Gárda egyesületi szinten működik, így a tevékenységük anyagilag behatárolt. Kapcsolatrendszerünk ennek ellenére igen szerteágazó.

103–104. kép: A Zrínyi Gárda tagjai számos rendezvényen együttműködve lépnek fel a murakeresz-túri Zrínyi-kadétokkal, hiszen az ügyük közös, mindkét szervezet képviseli a Zrínyiek kultuszát.

Alsódomborún (Donja Dubrava) is közösen álltak díszőrséget a Zrínyi-megemlékezésen, és Buda-pesten a Nemzeti Közszolgálati Egyeten Kari Napján Zrínyi Miklós mellszobra előtt. Forrás: https://

medjimurjepress.net/vijesti/zrinska-garda-u-madarskoj/ - zríynyi kadétok a Zrinska gardaval, 2020;https://

www.zrinska-garda.hr/arhivum; Letöltve: 2020. 04. 03.)

105–106. kép: Zrínyi Miklós halálának 345. évfordulója alkalmával emlékeztek meg a költő-hadve-zérről a muraközi Alsódomborún (Donja Dubrava) 2009. 11. 19-én. Ezen az ünnepségen a murake-resztúri ifjú Zrínyi-kadétok is részt vettek, díszőrséget álltak Zrínyi Miklós köztéri mellszobra előtt.

Egy kadét közülük a Községi Hivatalban esküt is tett a közönség előtt, így hivatalosan a Zrínyi Gárda tagjává választották. 2020-ban Zrínyi-Újvár elestének 356. évi jubileuma alkalmával álltak díszőrsé-get a Zrínyi Gárda tagjai Alsódomoborún a templom előtt. (Forrás: http://www.donjadubrava.hr/dd2/

arhiva.asp?id=1926; https://www.zrinska-garda.hr/arhivum; Letöltve: 2020. 04. 04.)

5. 2. A Zrínyi-kultusz tárgyi jelei Szigetváron és a Csáktornyai Muraköz Múze-um programjaiban. A Zrínyi-emlékév (2016) közös megünneplése

A szigetvári vár ostroma 450. évfordulójának alkalmából 2016. szeptember 7-én a baranyai városba látogatott Áder János meghívására Veysi Kaynak török miniszterel-nök-helyettes és Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfő. Aznap délután Szigetváron nagygyűlés keretében emlékeztek meg Zrínyi Miklós példamutató hősiességéről. Dr.

Hóvári János turkológus, történész és diplomata volt a Zrínyi Miklós Emlékév Emlék-bizottságnak elnöke és a szigetvári események főszervezője. Az emlékévvel célul tűzték ki, hogy Szigetvár történeti igazságát mindenki hitelesen megismerje, ezért a szervezők arra törekedtek, hogy minél több kiadványt és értékes munkát jelentessnek meg ebben a témában. A magyar, a török és a horvát államfő látogatásával, a meghívott nemzeteket bemutató tematikus napokkal, nemzetközi tudományos konferenciával, illetve szobor- és emlékműavatásokkal ünnepelték 2016 szeptemberében Szigetváron és Pécsett a Zrí-nyi Miklós – Szigetvár 1566 emlékévet. A szigetvári Szent Rókus templomban szeptem-ber 6-án szentmisén emlékeztek meg az ütközet halottairól.

Ezzel egy időben a Pécsi Tudományegyetemen háromnapos nemzetközi konferencia kezdődött a 16. századi magyarországi harcokról, az Oszmán és a Habsburg Birodalom közötti háborúkról „a világ meghatározó tudósainak” részvételével. A szabadságért az életét is feláldozó Zrínyi Miklós nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa népe-inek is hősévé vált – jelentette ki Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztéri-uma parlamenti államtitkára a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja (MTA BTK) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) által rendezett kon-ferencia megnyitóján. Az államtitkár szerint a Szigetvár ostromának, valamint Nagy Szulejmán és Zrínyi Miklós halálának 450. évfordulója alkalmából rendezett emlékkon-ferencia jó alkalom volt arra, hogy a kutatók nemzetközi szinten is bemutassák a hadve-zér hősiességét, őrizzék emlékét, valamint a szélesebb közönséggel is megismertessék Zrínyi jelentőségét. Számos határon túli kulturális és tudományos program, valamint Vajda János oratóriumának ősbemutatója is szerepelt még a Zrínyi-emlékév eseményei között, amelynek központi rendezvényét Szigetváron tartották meg 2016. szeptember 5–11. között mintegy ötvenezer résztvevővel. Moravecz Levente Zrínyi 1566 című rock-musicaljének horvátországi bemutatójára is sor került Eszéken, a szeptemberi Magyar Hét rendezvénysorozat keretében.

2016. szeptember 18-án a horvát zeneirodalom egyik legfontosabb alkotása, Ivan Zajc (1832–1914) Zrínyi Miklós című darabja csendült fel az Eszéki Horvát Nemzeti Színház előadásában a Magyar Állami Operaházban. Szigetvári Zrínyi Miklós címmel tartottak nemzetközi emlékkonferenciát Szigetváron 2016. szeptember 23-án és 24-én. A szerve-zők a tanácskozást „Zrínyi Miklós levágott fejének eltemetésére emlékezve” rendezték meg. 2016. szeptember 25-én Hedry Mária Zrínyi Ilona című monodrámáját mutatták be a budapesti Klebelsberg Kamaraszínházban. A Zrínyi-hagyományokat ápoló határ men-ti települések találkozóját rendezték meg 2016. október 1-jén a Somogy megyei Őrmen-tilo- Őrtilo-son, a község közelében a költő-hadvezér Zrínyi Miklós által alapított egykori Zrínyiúvár környékén található tizenkét falu részvételével. Az eseményen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a települések önkormányzatai emlékeztek meg a szigetvári Zrínyi Miklósról.

2016. október 4-én és 5-én a Zágrábi Tudományegyetem magyar szakos és török sza-kos hallgatói látogattak el Szigetvárra, hogy megemlékezzenek a 450 évvel azelőtti ese-ményekről. 2016 szeptemberében Somogyi Győző képzőművésznek a Szigeti veszedelem-hez készített rajzaiból álló kiállítás nyílt Szigetváron a várban. A megnyítón Balog Zoltán miniszter arról szólt, hogy fontos szembenézni nemzeti múltunkkal, annak révén lehetünk ma azok, akik vagyunk. A szigetvári hősök helytállásában, az ő történetükben sok minden van, amiért érdemes élni, és ha elkerülhetetlen, akkor érdemes meghalni is: ezek a haza, az otthon, a család, a népünk. A miniszter szerint a ma embere ezen eseményeknek, a hősiességnek a tudományos feltárás, az ismeretterjesztés révén is részesévé válhat, de „a királyi út” a kultúra és a művészet birtoklása. A Szigeti veszedelem legújabb kiadásában együtt szerepelnek a közérthetőbb, 21. századi nyelvezetű szöveg és Somogyi Győző tíz-éves munkával elkészített képei, amelyek nemcsak közel hozzák a múltat, hanem oda is visznek hozzá – mondta a miniszter.

Hóvári János, a Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566 Emlékév Emlékbizottság elnöke ki-emelte: az emlékév arról is szól, hogy „leporolják a Zrínyi-hagyományt”, aminek érdeké-ben Zrínyi-szobor, -kép, -zenemű készült, történelmi munkák jelentek meg. Vass Péter, Szigetvár polgármestere annak jelentőségét hangsúlyozta, hogy Zrínyi Miklósnak kiállí-tással is emléket állíthattak a szigetvári várban. Az emlékév kiemelt eseményeként októ-ber 11-én tartották Vajda János Zrínyi című oratóriumának ősbemutatóját a Magyar Tudo-mányos Akadémia dísztermében. A művet november 7-én tűzték műsorra a pécsi Kodály Központban. Október 21–22. között pedig A Zrínyiek kora címmel rendeztek tudományos konferenciát Zágrábban a Horvát Tudományos Akadémia és az MTA közreműködésével.

2016-ban a szigetvári Zrínyi Miklós-emlékév keretében Csáktornyán a Muraköz Mú-zeumban mr. sc. Valdimir Kalšan igazgató és a Csáktornyai Zrínyi Gárda kezdemé-nyezésére kiállítást szerveztek, amelyre Bécsből hozták el a szigetvári Zrínyi Miklós szablyáját és sisakját, amelyeket ünnepélyes megnyítóval egybekötve állítottak ki a szi-getvári ütközet 450. évfordulója akalmával. A sziszi-getvári hős, Zrínyi levágott fejének az eltemetésére emlékezve Csáktornya városvezetése a Zrínyi Gárdával együttműködve rendezte meg a kiállítást.

107–108. kép: A szigetvári vár ostromának 450. évfordulójának alkalmából 2016. szeptember 8-án a ba-ranyai városba látogatott Áder János meghívására Veysi Kaynak török miniszterelnök-helyettes és Ko-linda Grabar-Kitarović horvát államfő, akik részt vettek a nemzeti kegyeleti emlékülésen és felavatták a Szigetvár 1566-os védőinek tiszteletére emelt szoborcsoportot. (Fotó: Dévényi Veronika, Forrás: https://

honvedelem.hu/galeriak/ader-janos-szigetvar-vedoi-peldat-mutattak-az-egesz-vilagnak/; Letöltve: 2020. 04. 04.)

5. 2. 1. Közös Zrínyi-szoboravatások Szigetváron, Csáktornyán és Szentilonán (Šenkovec)

2008 decemberétől 2016 szeptemberéig köztéri Zrínyi-szobrok avatására került sor Csák-tornyán, Szigetváron és Szentilonán (Šenkovec). A szigetvári Zrínyi Miklós köztéri szob-rát a Zrínyi Gárda kezdeményezésére s támogatásásval avatták fel. 2016. szeptember 7-én a Zrínyi-napok rendezvénysorozat alkalmával avatták fel Szabó Tamás Munkácsy-díjas szobrászművész, az MMA rendes tagja szoborcsoportját a szigetvári várban, amely Szi-getvár 1566-os védőinek a tiszteletére készült. A 2016-os emlékévhez kapcsolódóan 2017 májusában adták át Zágrábban a szigetvári Zrínyi Miklós (Nikola Šubić Zrinski) fehér márvány mellszobrát a Zrínyi téren a Horvát Tudományos Művészeti Akadémia (HAZU) támogatásával.

109–110. kép: A szigetvári Zrínyi Miklós szablyáját és sisakját a Csáktornyai Muraköz Múzeum Zrí-nyi-termében állították ki 2016-ban a szigetvári ütközet 450. évfordulója alkalmából. A kiállításra első alkalommal hozták el Bécsből a harci eszközöket a Muraközbe. A kiállítás kurátora Ana Šestak volt, a megynyító berszédet mr. sc. Valdimir Kalšan múzeumigazgató, Zrínyi-kutató mondta e kivételes jubile-umi kiállítás alkalmából. (Forrás: https://medjimurska-zupanija.hr/2016/09/17/kaciga-i-sablja-nikole-iv-zrins-kog-izlozene-u-muzeju-medimurja-cakovec/; Letöltve: 2020. 04. 04.)

111–114. kép: 2009. szeptember 6-án állították fel Szigetváron a hős Zrínyi Miklós szobrát, amelyet Mihael Štebih csáktornyai szobrász alkotott a Zrínyi Gárda megbízásából. A Zrínyi Gárda tagjai a szigetvári vitézekkel közösen emlékeztek meg a szigetvári Magyar–Török Barátság Emlékparkban az 1566-os csa-táról, amelynek a 443. jubilleumát ünnepelték. 2017. szeptember 11-én a Zrínyi Gárda újra megtisztelte az 1566-os csata emlékét a 451. jubileum alkalmából. Forrás: http://www.zrinska-garda.hr/old/Siget_2009.

htm;https://www.cakovec.hr/web/madarskoj-obiljezena-451-obljetnica-sigetske-bitke/#; Letöltve: 2020. 04. 03.)

115. kép: 2008 decemberében avatták fel Csáktornyán a szigetvári Zrínyi Miklós köztéri szobrát a város parkjában, a hős születésének 500. évfordulója alkalmá-ból, amelyet Mihael Štebih (a kép köze-pén) csáktornyai szobrászművész alko-tott. Forrás: http://www.zrinska-garda.hr/

old/Otkrivanje_2008.htm;

Letöltve: 2020. 04. 03.)

116–117. kép: Csáktornyától nem messze fekvő Szentilonán (Šenkovec) avatták fel a szigetvári Zrínyi Miklós mellszob-rát 2016-ban, a Zrínyi-mauzóleum közelében, a Szent Ilo-na-templom előtti téren, ahol évente ünnepélyes keretek közt, majd szentmisével emlékeznek meg a hős ütközetéről.

A megemlékezéseken Csáktornya városvezetése és a Zrínyi Gárda tagjai is jelen vannak. 2016-ban ünnepélyes keretek közt avattak emléktáblát a szigetvári Zrínyi Miklós tiszte-letére Csáktornyán. Ante Jurkić szobrászművész alkotását a vár bástyájának a falára helyezték el. (Forrás: https://med- jimurska-zupanija.hr/2016/09/06/u-senkovcu-obiljezena-ju- nacka-pogibija-nikole-zrinskog-sigetskog-450-obljetnica-si-getske-bitke/;https://medjimurska-zupanija.hr/2016/09/20/

otkrivena-spomen-ploca-nikoli-subicu-zrinskom;

Letöltve: 2020. 04. 10.)

118–119. kép: A szigetvári ostrom története, üzenete és dicsősége széles körben példaként szolgál-hat a nemzet életében. E céllal, Zrínyi Miklós halálának 450. évfordulója emlékére „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” címmel a kormány 2016-ot emlékévvé nyilvánította, Szigetvárt pedig nemzeti emlékhellyé. 2016. szeptember 5-én Szigetvár „történelmi emlékhelyből” „nemzeti emlékhely” lett.

2016. szeptember 7-án avatták fel a szigetvári vár udvarán Szabó Tamás szoborcsoportját, amelyet az 1566-os vár védőinek a tiszteletére alkotott meg. (Forrás: http://moosz.com/hirek/nemzeti-emlek- hely-a-szigetvari-var;https://honvedelem.hu/galeriak/a-zrinyiek-nemcsak-hosok-hanem-hazafiak-is-vol-tak/ Letöltve: 2020. 04. 04.)

5. 3. A szigetvári Zrínyi Miklós, valamint a csáktornyai a költő-hadvezér Zrínyi Mik-lós és Zrínyi Péter kultusza Szigetváron, Csáktornyán és a Muraközben a különböző (magyar–horvát) megítélések kereszttűzében

Prof. dr. Pálffy Géza, az MTA BTK Történettudományi Intézete történésze szerint a szigetvá-ri Zrínyi Miklós napjainkban inkább magyar hős, habár annak idején az őrségének mintegy fele Szigetváron horvát volt, és ténylegesen ő is legalább

any-nyira volt horvát, mint magyar. A magyarországi részen a szi-getvári Zrínyi Miklóst mint nemzeti hőst a 19–20. században bizonyos fokig kisajátították, ám ez annyiban érthető, hogy ő horvát létére jó magyar is volt. Átköltözött a szűkebb Ma-gyarországra, s így sok tekintetben identitást, nyelvet és loja-litást is váltott. Közelebb áll a magyaroszági magyarokhoz azért is, mert Szigetvár ma is Magyarországon van. A politi-kus, katona és költő Zrínyi Miklós már bonyolultabb, hiszen őt horvátul „csáktornyai Zrínyi Miklósnak” (Nikola Zrinski Čakovečki) nevezik, és Csáktornya ma Horvátországban ta-lálható. Ezért ő egyszerre horvát hős is a mai magyar és hor -vát emberek számára, miközben magyar nyelven publikált, magyarul írta a Szigeti veszedelmet, és a hadtudományi mű-veit is magyarul vetette papírra. A téli hadjáratot is Magyar-országon vezette, noha Eszék (Osijek) ma már Horvátország része, miközben horvát– szlavón bán is volt. Testvérének, Zrínyi Péternek viszont Magyarországon napjainkban

mini-mális a kultusza. Ő sokkal inkább Horvátország hőse. De ez azzal is magyarázható, hogy a két fivér már a 17. században felosztotta a horvát–szlavón és a magyar területek irányítását egymást között. Végh Ferenc a Muraközzel foglalkozva vizsgálta azt meg, miként osztoztak meg a testvérek az akkor még Zala megyéhez tartozó muraközi birtokokon is.

120–121. kép: A szigetvári Zrínyi Miklós (Nikola Šubić Zrinski) tiszteletére 2017 májusában állí-tottak mellszobrot Zágrában a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia (Hrvatska akademija znanosti i umetnosti) Zrínyi téri palotája bejáratától nyugatra. A fehér márványból készült művet Zvonko Kusić, az akadémia elnöke, Milan Bandić, Zágráb polgármestere és az alkotó, Vladimir Herljević szobrásművész leplezte le. Így 451 év elteltével Zágráb is kapott egy szigetvári Zrínyi Mik-lós-szobrot. (Forrás: https://narod.hr/wp-content/uploads/2017/05/hazu2.jpg; https://narod.hr/wp-content/

uploads/2017/05/hazu.jpg Letöltve: 2020. 04. 10.)

122. kép: Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc mellszobra Bécsújhelyen (Wiener Neustadt) 2019-ben ke-rült felavatásra a Zrínyi Gárda támogatásával. (Forrás: https://

www.zrinska-garda.hr/arhivum;

Letöltve:2020.04.19.)

Páffy Géza meglátása tehát az, hogy a magyarok mind a szigetvári Zrínyi Miklóst, mind a politikus, költő és hadvezér Zrínyi Miklóst sokkal közelebb érezik magunkhoz, mint Zrínyi Pétert, akit úgymond átenged-ték a horvátoknak. Ő a horvát nemzeti kul-túrának és történelemnek, tudománynak és irodalomnak a szimbolikus alakja, ahogy Magyarországon a téli hadjárat vezetője, a kiváló eposz- és hadtudományi író, Zrínyi Miklós. 1919-ben hozták vissza Zrínyi Pé-ter hamvait Bécsújhelyről Zágrábba, akkor a Zágrábi Katedrálisban helyezték el. Hőssé avatták ugyanúgy, ahogy a magyarok tették a Rákóczi-emigráció tagjaival, akiknek ham-vait ezzel közel egyidejűleg szállították az akkori Magyarországra (Kassára) haza. A nemzeti ébredés idején, a 19. század végén és a 20. század elején a horvátoknál egyértel-műen Zrínyi Péter számított „igazi hősnek”.

1866-ban Ante Starčević horvát politikus felszólalt a horvát parlamentben (a Saborban) és azt mondta, hogy a szigetvári Zrínyi Miklós, a magyar Leonidász csak a magyaroknak volt a hőse. Az aktuálpolitika tehát mindig is befo-lyásolta a kultusz ápolását.

Dr. Fodor Pál, a Magyar Tudo-mányos Akadémia Bölcsészettu-dományi Kutatóközpontjának a fő-igazgatója egyben a Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatója nyomatékosította, hogy a horvát–magyar államközösség több mint nyolcszáz évig állt fenn. A ma-gyar történészek nem tartották nor-mális dolognak, hogy az 1945 után bekövetkezett politikai változások miatt gyakorlatilag teljesen elfelej-tették a közös nyolcszáz évet. Nem tartották helyesnek, hogy a 20. szá-zadi változások hatására mindazt, amit korábban vállvetve vallottak, mindegyik ország vagy nép ki akar-ta sajátíakar-tani magának. Így lettek egykor közös hőseink, a Zrínyiek az egyik nép szemében horvát, a másikéban pedig magyar hősök. A horvátoknál még

bonyo-123. kép: Prof. dr. Pálffy Géza történész „Zrí-nyi Miklós vati hadimustrájának részletes történelmi felkutatása, publikálása és ezzel a község történelmi hírnevének öregbítéséért kifejtett lelkes és fáradhatatlan munkássá-gáért” nyerte el Külsővat díszpolgári címét 2016. október 22-én. A történész kezében a díszpolgári oklevél és az érem. (Forrás:https://

a Zrínyi-emlékoszlopon Csáktornya főterén és Zrí-nyi Péter köztéri mellszobra Csáktornyán. (Forrás:

https://www.kozterkep.hu/6373/zrinyi-miklos#veti- to=27212;http://www.irodalmilap.net/?q=cikk/zrinyi- miklos-koelto-es-hadvezer-1664-november-18-hunyt-el-0 Letöltve: 2020. 04. 04.)

lultabb lett a dolog, mert még a Zrínyi családot is kettészedték: Zrínyi Péterből a horvátok nemzeti hőst faragtak, Zrínyi Miklóst pedig meghagyták a magyaroknak.

De hála Istennek, hogy az utóbbi időben Zrínyi Miklóst felfedezték maguknak is.

Sokak számára világos volt, hogy vissza kell helyezni a dolgokat a saját koruk ösz-szefüggésrendszerébe, mert akkor számos jelenség sokkal érthetőbbé válik. Az első pillanattól kezdve próbáltak lépéseket tenni annak érdekében, hogy a valamikor szoros kapcsolatban levő népek és ezek történetírása közelebb kerüljön egymáshoz.

Így került sor a megelőző tíz évben közös magyar–horvát nemzetközi konferenciák szervezésére az MTA BTK történészei és a horvátországi történettudományi kuta-tóközpontok, egyetemek közt. Fodor Pál igazgató a szerzővel készült interjújában nyilatkozta (2018): Azt hiszem, jó úton haladunk afelé, hogy a korábban „elmagya-rosított” és „elhorvátosított” Zrínyieket úgy lássuk, ahogy a saját korukban lát-ták őket mások és ők magukat: hogy ezek a Zrínyiek egyszerre voltak birodalmi arisztokraták, jó magyar és horvátok főurak. Ez felel meg

a kor szellemének. Mindkét ország és nép elégedetten néz-het vissza erre az időszakra és ezekre a hősökre. Semmi ok arra, hogy veszekedjünk rajtuk, inkább bölcsen és okosan

a kor szellemének. Mindkét ország és nép elégedetten néz-het vissza erre az időszakra és ezekre a hősökre. Semmi ok arra, hogy veszekedjünk rajtuk, inkább bölcsen és okosan