történész, levéltáros, egyetemi tanár
MTA tagság: l. 1941. máj., tanácskozó 1949. okt.
31., l. tagsága visszaállítva 1989. máj. 9.
(Hajdúnánás, Hajdú m., 1908. augusztus 24. – Budapest, 1974. május 28.;
a Rákoskeresztúri Új köztemetőben nyugszik.)
Apja: Szilágyi Dezső (ref., Csökmő, Bihar m., 1881 – Füzesgyarmat, Békés m., 1928.
dec. 22.). Főgimnáziumi tanár. A középiskolát a mezőtúri református gimná-ziumban végezte (1898). Tanári oklevelét a kolozsvári tudományegyetemen szerezte (1898–1902). 1902-től 1922-es nyugalomba vonulásáig a hajdúnánási református gimnázium tanára volt. 1928 őszén visszavonult családjával Füzesgyarmatra, ahol korábban apja református lelkész volt.
Apai nagyapja: Szilágyi Márton (ref., Berettyószentmárton, Bihar m., 1842. okt.
28. – Füzesgyarmat, 1900. okt. 21.). Református lelkész. Debrecenben végezte
Protestánsok • Reformátusok
teológiai tanulmányait. Csökmőn, majd 1884-től Füzesgyarmaton volt református lelkész. A békés-bánáti ref. egyházmegye aljegyzője, Békés vm.
bizottsági tagja.
Apai nagyanyja: Szabó Ida (ref.)
Apai dédapa I.: Szilágyi Mihály (ref.). Földműves Berettyószentmártonban.
Apai dédanya I.: Rásó Mária (ref.). Berettyószentmárton.
Anyja: Kopácsi Mária (ref., 1887–) Vallása: ref.
Felesége: Weinpolter Ilona Erzsébet (1914 – Bp., 1976. jún. 15.). Házasságkötés:
1943. jan. 16.
Középiskola: 1918–1926: hajdúnánási református főgimnázium, I–VIII. oszt.;
érettségi ugyanott: 1926.
R
t
okodyl
ászlógeológus, középiskolai tanár, muzeológus
MTA tagság: l. 1941. máj. 16., tanácskozó: 1949.
okt. 31., tagsága visszaállítva 1989. máj. 9.
(Budapest, 1898. február 2. – Budapest, 1964. április 15.;
a Farkasréti temetőben nyugszik.)
Apja: Tokody Márton (ref., Búcs, Esztergom m., 1861. nov. 11. – 1926-ban már nem élt). Szabómester, 1888 után Budapesten a Józsefvárosban, majd a Ferencvá-rosban. 1910-től a református egyház pénzbeszedője.
Apai nagyapja: Tokodi János (ref., Búcs –). Gyermekei születési anyakönyveinek tanúsága szerint szolga (1858), földmíves (1861), földmívelő (1864), zsellér (1868).
Apai nagyanyja: Hevő Erzsébet (ref.) búcsi földműves család.
Anyja: Szabó Julianna (ref., Komárom, 1857. jún. 9. – 1926-ban már nem élt).
Anyai nagyapja: Szabó Sándor (ref.) komáromi szabómester.
Anyai nagyanyja: Gál Klára (ref.) Vallása: ref.
Felesége: Bacsó Gizella (gkat., Szútor, Gömör m., 1907. márc. 10. –). Házasságkö-tés: Bp., 1926. okt. 7. Apja: Bacsó Lajos, anyja: Posta Erzsébet.
Középiskola: 1908–1916: budapesti református főgimn., I–VIII. oszt.; érettségi ugyanott: 1916.
R
t
óthl
ajos jogász, egyetemi tanárMTA tagság: l. 1933. máj. 19.
(Kiskunhalas, Pest m., 1876. szeptember 28. – Budapest, 1936. november 25.; a debreceni köztemetőben nyugszik.)
Nemesség: A család 1627-ben II. Ferdinánd királytól kapta címeres levelét, ame-lyet 1628-ban Zemplén vm. közgyűlése hirdetett ki. Később Bereg megyébe, Debrecen városába, majd Biharba is átszármaztak. Biharból egyik águk a 18.
század közepén Karcagra, majd Kiskunhalasra települt.
Apja: Toóth (1848 után Tóth) János (ref., Kiskunhalas, 1826. szept. 20. – Kiskun-halas, 1910. júl. 19.). Hites mérnök, földbirtokos. A kiskunhalasi református gimnáziumban és a kecskeméti református kollégiumban végzett közép-iskolai és akadémiai tanulmányok után a pesti egyetem bölcsészkarán működő Institutum Geometricumban szerzett 1850-ben mérnöki oklevelet.
Közben az 1848–1849-es szabadságharcban az akadémiai légióban, majd a bácsi mozgó csapat 2-ik zászlóaljánál szolgált mint százados. A régi Jász-Kun-kerület – később Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottságának és állandó választmányának és Bács-Bodrog vármegye törvényhatósági bizottságának, valamint Kiskunhalas város képviselő-testületének virilis tagja (1888-ban 1052 forint adóval). Főgondnoka volt a kiskunhalasi ref. egyháznak.
Apai nagyapja: Toóth János (ref., Karcag, Jász-Nagykun-Szolnok m., 1774. febr.
5. – Kiskunhalas, 1826. szept. 6.). Kiskunhalasi jegyző/nótárius. Karcagon, majd a debreceni református kollégiumban tanult, 1789-ben utóbbi helyen subscribált. 1796-tól 1814-ig Kiskunhalas jegyzője volt. 1803-ban ügyvédi vizsgát tett. 1814-ben a halasi református egyház főgondnokává választották.
Kiskun megye esküdtje, törvényszéki ítélőbírája lett. Elkészítette Halas Krónikáját.
Apai nagyanyja: nemes Nagy Erzsébet (ref.). Házasságkötés: 1821–1822 k.
Apai dédapa I.: Toóth János (ref., Érábrány, Bihar m., 1733 –). Hadik András ezredében részt vett az osztrák örökösödési háborúban, Berlin megsarcolá-sában (1757). Obsitosként Karcagon telepedett le.
Apai dédanya I.: Fazekas Mária (ref.). Házasságkötés: 1760 után, Karcag.
Anyja: Zseny/Seny Krisztina (ref., Kiskunhalas, 1840. aug. 18. – meghalt 1903 előtt). Helyi földbirtokos család leánya.
Anyai nagyapja: Zseni István (ref., Kiskunhalas, 1795 – Kiskunhalas, 1872. jún. 9.).
Kiskunhalasi birtokos, a városi kistanács tagja.
Anyai nagyanyja: Márfi Judit (ref., 1806 – Kiskunhalas, 1878. okt. 21.). Házasság-kötés: 1826. nov. előtt.
Protestánsok • Reformátusok
Anyai dédapa I.: Zseni István (ref.). Kiskunhalas.
Anyai dédapa II.: Márfy Sándor (ref.) Anyai dédanya II.: Turóczy Erzsébet (ref.) Vallása: ref.
Testvére: Tóth Károly (ref., Kiskunhalas, 1876. szept. 28. – Bp., 1928. ápr. 21.).
Jogász, egyetemi tanár, a kolozsvári, majd a szegedi egyetem Magyar polgári törvénykezési jogi tanszékén.
Felesége: Csánki Eglantin/Erzsébet (ref., 1900 – Debrecen, 1991.). Házasságkötés:
1922. Apja: Csánki Benjámin (ref., Füzesgyarmat, 1868. jan. 3. – Debrecen, 1943. júl. 5.). Református lelkész, egyetemi tanár a debreceni hittudományi karon. Anyja: rétalapi Bayler Lujza (ref., 1897-ig róm. kat., Debrecen, 1872 – Debrecen, 1952. ápr. 13.). Az após (Csánki Benjámin) testvére, Csánki Dezső (1857–1933) történész, levéltáros, az MTA tagja volt.
Középiskola: 1887–1895: kiskunhalasi református főgimnázium, I–VIII. oszt.;
érettségi ugyanott: 1895.
R
t
urys
áNdor Kornél jogász, egyetemi tanárMTA tagság: l. 1939. máj. 12., tanácskozó 1949. okt. 31.;
l. tagsága visszaállítva 1989. máj. 9.
(Kassa, Abaúj-Torna m., 1892. május 7. – Budapest, 1971.
szeptember 28.; a Farkasréti temetőben nyugszik)
Nemesség: A család nemességére vonatkozóan csak annyi adatot találtunk, hogy Stephen Taylor 1935–1936-ban megjelent Who’s Who in Central and East-Europe című életrajzi adattárában Tury Sándor Kornél apjaként Alexander von Tury szerepel.
Apja: Tury Sándor (ref., Makó, Csanád m., 1856. márc. 1. – Bp., 1941. júl. 27.). Jogász, kúriai bíró. A középiskolát a debreceni és a kecskeméti ref. gimnáziumban végezte. Jogi tanulmányait a kecskeméti ref. jogakadémia után a bp.-i tudo-mányegyetemen fejezte be. Törvényszéki jegyző volt Zalaegerszegen, albíró a tapolcai járásbíróságon, 1890-től kassai, 1894-től bp.-i törvényszéki bíró, a sommás fellebviteli tanács elnöke. 1897-től a bp.-i kir. ítélőtábla, 1907-től a bp.-i kir. kúria bírája. 1918-tól 1926-ig a m. kir. kúria tanácselnöke (a Keres-kedelmi és hiteljogi tanácsot vezette). A Csillagos II. oszt. M. Érdemkereszt kitüntetettje, a M. Jogászegylet Hiteljogi Szakoszt. eln., a bp.-i Kálvin téri ref.
gyülekezet presbitere (1921–1931).
Apai nagyapja: Túri Sámuel (ref., Hódmezővásárhely, 1821. aug. 4. –). Makói női szabó. Testvére, Túri Dániel a debreceni ref. kollégiumban tanult, mezőbe-rényi lelkész lett.
Apai nagyanyja: Szőllősi Borbála (ref., Makó, 1827. nov. 26. –). Házasságkötés:
Makó, 1851. aug. 12. Testvérei közül Szőllősi Antal (ref., Makó, 1825. máj. – Makó, 1899. ápr. 10.) Hódmezővásárhelyen kezdett tanulni, a debreceni ref.
kollégiumban subscribált 1842-ben, 1848-tól Makón lett ref. segédlelkész, 1853-tól másodlelkész, 1873-tól vezető lelkész. A békés-bánáti ref. egyházme-gye tanácsbírója.
Apai dédapa I.: Túri Gábor (ref.). Hódmezővásárhelyi szabó. Dániel fia debreceni ref. kollégiumi anyakönyve szerint: plebeius.
Apai dédanya I.: Kiss Sára (ref.)
Apai dédapa II.: Szőllősi István (ref.). Közrendű kézműves/ötvös/ezüstműves/
földműves.
Apai dédanya II.: Etsedi Eszter (ref., Hódmezővásárhely, Csongrád m., 1787. máj.
3. –)
Apai dédanya II. apja: Etsedi Miklós (ref., Perőcsény, Hont m., 1753 k. – Makó, 1803. febr.). Református lelkész. Tanult Losoncon, 1769-ben subscribált a debreceni ref. kollégiumban, 1777-ben rektor Modoron, 1780–1781-ben a heidelbergi egyetem hallgatója. Hódmezővásárhelyi rektorság után 1784-től haláláig makói másodlelkész.
Apai dédanya II. anyja: Szőnyi Eszter (ref., Hódmezővásárhely, 1770. júl. 25. –).
Szőnyi Benjámin (1717–1794) hódmezővásárhelyi ref. lelkész, egyházi író leánya.
Anyja: Némethy Kornélia (ref., 1858 – Bp., 1942. júl. 16.). Házasságkötés: 1888.
Anyai nagyapja: Némethy György (róm. kat., Divény, Nógrád m., 1826. ápr. 24.
– Bp., 1901. dec. 8.). Gimnáziumot végzett, 1842-ben vándorszínésznek állt.
Az 1848–1849-es szabadságharcban az erdélyi hadsereg 4. vadászezrede 1.
századánál szolgált mint főhadnagy. A fegyverletétel után vidéki színházak-ban játszott, majd 1855-ben a pesti Nemzeti Színházhoz szerződött. Felesé-gével főleg népszínművekben játszottak főszerepeket. 1866-tól vidéken volt igazgató. 1881-től mint jegykiadó-pénztáros tért vissza a Nemzeti Színházba.
Anyai nagyanyja: Eötvös Borbála (róm. kat., Pest, 1834. márc. 14. – Kispest, 1909.
szept. 21.). A Nemzeti Színház színésznője: népszínmű-énekes és operett-szubrett, vígjátéki színésznő és táncos. 1880-ban elbúcsúzott a színpadtól.
Házasságkötés: 1859. aug.
Anyai dédapa I.: Némethy György (róm. kat.). A gr. Zichy család Nógrád megyei ágának házi levéltárnoka volt Divényben.
Anyai dédanya I.: Virág Krisztina
Anyai dédapa II.: Eötvös János, pesti (ferencvárosi) Arcularius/asztalosmester.
Protestánsok • Reformátusok
Anyai dédanya II.: Bánovics Anna
Testvére: Tury Pál (ref., 1894 – Bp., 1975. jan. 8.). Gépészmérnök, a műszaki tudományok doktora, Kossuth-díjas (1956), az Egyesült Izzó műszaki igaz-gatóhelyettese.
Vallása: ref.
Felesége: Bender Anna (ref.) Apja: Bender Ernő (róm. kat., 1880 – Rozsnyó, 1943.
nov. 3.) okl. bányamérnök, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. bánya-igazgatója. Anyja: Veronács Anna. Házasságkötés: 1929. aug. 16.
Középiskola: 1902–1910: bp.-i gyak. főgimn., I–VIII. oszt.; érettségi ugyanott: 1910.
jún. 7.