költő, műfordító, biztosítótársasági főtisztviselő MTA tagság: l. 1901. máj. 10., t. 1920. máj. 5.
(Marcali, Somogy m., 1861. január 12. – Budapest, 1933. április 16.;
a Kerepesi úti temetőben nyugszik.)
Nemesség:: A család 1535-ben kapta a címeres nemeslevelet, amelyet még abban az évben Veszprém megyében hirdettek ki. A leszármazottak Veszprém megyében 1733-ban és 1798-ban igazolták nemességüket. Kozma Andor nagyapja, Ferenc 1829-ben Somogy megyében hirdettette ki nemességét.
Előnév: leveldi.
Apja: Kozma Sándor (ref., Kőröshegy, Somogy m., 1825. szept. 2. – Bp., 1897.
aug. 5.). Jogász, királyi főügyész. A gimnáziumot a soproni evangélikus líceumban, a pécsi cisztercita gimnáziumban végezte. A pápai református kollégiumban 1841-ben subscribált, bölcseletet, teológiát és jogot tanult.
1844-től a pozsonyi királyi akadémián hallgatta a jogot. 1847-ben Pesten ügyvédi oklevelet szerzett. A szabadságharcban a feldunai hadtestben, majd a délvidéki hadjáratban főhadnagyként harcolt. Az 1850-es években ügyvédi gyakorlatot folytatott Somogy megyében. 1861-ben Deák-párti országgyűlési képviselő. 1867-ben az igazságügyminisztérium osztálytanácsosa, 1869-ben legfőbb ítélőszéki bíró. Az államügyészség törvényi felállítása után annak
Protestánsok • Reformátusok
megszervezője volt, 1871-től pesti/budapesti királyi főügyész. 1896-ban nyu-galomba vonult, ekkor a Lipót-rend középkeresztjével tüntették ki.
Apai nagyapja: Kozma Ferenc (ref., Balatonudvari, Veszprém m., 1789. ápr. 26.
– Somogysárd község Sörnye-pusztája, Somogy m., 1858. ápr. 26.). Földbir-tokos, uradalmi ügyész. Pápai ref. gimnáziumi tanulmányok után 1810-től a pozsonyi kir. akadémián jogot tanult. 1813-ban ügyvédi esküt tett. Gróf Széchenyi Ferenc somogyi uradalmainak ügyésze, s emellett Somssich Pál birtokainak jogtanácsosa/ügyésze lett, de a vármegye is megválasztotta tiszti ügyészévé. Kőröshegyen, majd sörnyei birtokán élt.
Apai nagyanyja: nemesnépi Dienes Antónia (ref., – Somogysárd község Sörnye-pusztája, 1827. máj. 2.). Házasságkötés: Egyházasszecsőd, 1819. szept. 13.
Apai dédapa I.: Kozma János (ref., Vászoly, Zala m., 1750 – Balatonudvari, 1823.
jan. 19.) földbirtokos Balatonudvariban.
Apai dédanya I.: nemes Fejes Anna. Nemespécselyi földbirtokos leánya. Házas-ságkötés: Nemespécsely, 1783. jan. 20.
Apai dédapa II.: Dienes Ferenc (ref.) egyházasszecsődi földbirtokos, Vas vm.
táblabírája 1810 körül. A Vas megyei Dienes család nemességét 1763-ban legfelsőbb helyen igazolták.
Anyja: nagy-lucsei/nagylőcsei Dóczy Regina (róm. kat., Nemeske [Görösgal-puszta], keresztelő Szigetváron, 1836. szept. 7. – 1879). Házasságkötés: 1856.
Anyai nagyapja: Dóczy János (róm. kat., 1796. aug. 25. – Nemeske [Görösgal-ápr.
puszta], 1854. aug. 28.). Görösgali birtokos, főszolgabíró, a kaposvári tör-vényszék ülnöke. 15. századi eredetű birtokos nemes család.
Anyai nagyanyja: gálosfai Galovits Jozefin (róm. kat., 1809 – 1847. márc. 13.) Anyai dédapa I.: Dóczy János (róm. kat.), Somogy vm. táblabírája
Anyai dédanya I.: nemes Garzuli Anna (olasz származású) Vallása: ref.
Felesége: nagyszekeresi Fésüs Gizella (róm. kat., Pozsony, 1867. okt. 12. –). Házas-ságkötés: Pozsony, 1886. jún. 2. Apja: Fésüs György (róm. kat., Pest, 1841. máj.
28. – Pozsony, 1914. dec. 7.) pozsonyi jogakadémiai igazgató, udvari tanácsos, anyja: jászói Berczik Gizella (1843 –). A Fésüs család nemessége 1608-ból való, a Berczik családé 1640-ből.
Középiskola: 1870–1871: pápai ref. főgimnázium, I. oszt.; 1871–1872: felsőlövői német evang. algimn., II. oszt.; 1872–1878: bp.-i evangélikus főgimn., III–
VIII. oszt.; érettségi ugyanott: 1878.
R
l
akyD
Ezsőstatisztikus, közgazdász, gazdaságpolitikus, egyetemi tanár MTA tagság: l. 1926. máj. 6., r. 1946. júl. 24., tanácskozó tag 1950. jan. 14., r. tagsága visszaállítva 1989. máj. 9.
(Csurgó, Somogy m., 1887. február 1. – Budapest, 1962. július 30.;
a Farkasréti temetőben nyugszik.)
Nemesség: Régi nemesi család, címeres levelet 1649-ben III. Ferdinándtól kaptak.
A Komárom és Győr megyében honos közbirtokos Lakyak egyik ágának őse a 18. század közepén költözött Győr megyéből Debrecenbe. Előnév: alistáli.
Apja: Laky László Barnabás (ref., Debrecen, 1850. szept. 4. – meghalt 1906 előtt), csurgói kir. aljárásbíró (1884–1889), majd a kaposvári kir. törvényszék bírája (1890–1898).
Apai nagyapja: Laky Imre (ref., Debrecen, 1822–1883-ban már nem élt). 1837–1841:
a debreceni ref. kollégiumban bölcseletet és jogot hallgatott. Debreceni tör-vénybíró volt, 1863–1864-ben pedig Debrecen város tanácsnoka.
Apai nagyanyja: Aranyi Krisztina (ref., Debrecen, 1828. febr. 18. –). Nem a debre-ceni igazolt nemes Aranyiak családjából származott.
Apai dédapa I.: Laky László (ref., Debrecen, 1767 k. –). A debreceni ref. koll.
gimnáziumába járt, 1783-ban subscribált, 1786–1887-ben Pozsonyba küldték tanulni német szóra. Ügyvédként működött Debrecenben, városi tanácsnok lett, 1826-ban végrendelkezett. Az ő nagyapja telepedett le Debrecenben mint borbély.
Apai dédanya I.: nemes Komáromi Julianna (ref.) Családjában debreceni városi szenátor és főjegyző is volt.
Apai dédapa II.: Aranyi István (ref., Kecskemét, 1793. jún. 15. – Debrecen, 1864.
febr. 19.). A középiskolát a kecskeméti és a nagykőrösi református nagy-gimnáziumban végezte. A debreceni ref. kollégiumban 1812-ben subscribált, 1820-ban senior volt, 1821–1822-ben Bécsben tanult. 1822-től haláláig, 42 évig a debreceni ref. kollégium dogmatikaprofesszora volt. Apja kecskeméti földműves polgár volt.
Apai dédanya II.: Diószegi Erzsébet (ref., Debrecen, 1805. jan. 12. – Debrecen, 1883. febr. 8.). Házasságkötés: 1822. Szülei: Diószegi Sámuel (ref., Debrecen, 1761 – Debrecen, 1813) református lelkész, fűvészkönyvíró és Fazekas Mária, Fazekas Mihály költő testvére. A Diószegi család nemességét Bihar vármegye 1713-ban, a Fazekas családét pedig 1779-ben igazolta.
Anyja: Beksics Róza (róm. kat., 1852 – Bp., 1917. jan. 2.) .Testvére: Beksics Gusztáv (róm. kat., Gamás, Somogy m., 1846. márc. 9. – 1906. máj. 7.) újságíró, törté-nész, publicista, Szabadelvű Párti képviselő, miniszteri tanácsos, a Budapesti Közlöny felelős szerkesztője.
Protestánsok • Reformátusok
Anyai nagyapja: Beksics Ignác (róm. kat., Lengyeltóti, Somogy m., 1820. jan.
26. – Igal, Somogy m., 1884. szept. 2.). Gamás (Somogy m.) falu tanítója és jegyzője, majd Somogyvár (Somogy m.) nótáriusa/jegyzője volt.
Anyai nagyanyja: Lakatos Mária (róm. kat., 1821 –). A gamási róm. kat. plébános (1825–1853), Lakatos György húga. Házasságkötés: 1840.
Anyai dédapa I.: Beksits József (róm. kat.) 1797–1798-ban egy évig bölcsészetet tanult a pécsi kir. jogakadémián. A Somogy megyei Mikén, majd Lengyel-tótiban élt. Az anyakönyvben neve előtt P(erillustris) D(ominus) címzés sze-repel. Mikén valószínűleg Somssich Pongrác (1788–1849) nemesi birtokos szolgálatában állt.
Anyai dédanya I.: Andrasovits Rozália (róm. kat.). Az anyakönyvben a neve előtt P(erillustris) D(omina) címzés szerepel.
Vallása: ref.
Felesége: 1. szentkirályszabadjai Karossa-Karsa Sarolta (Bp., 1895. jún. 8. – 1961-ben még élt). Házasságkötés: 1914. Négy polgárit és ipariskolát végzett, valamint zenei képzésben részesült, a Keresztény Munkásnők Egyesületének tagja volt.
Szülei: Karossa Bulcsu (– 1912) bp.-i kir. törvényszéki bíró és Császár Borbála.
2. Kopácsy Judit (róm. kat., 1915 – Bp., 1999. máj. 18.) közgazdász, 1944-ben szerzett doktori oklevelet a bp.-i műegyetemen. Kopácsy József leánya.
Gyermeke: Laky Barnabás (ref., Bp., 1915. máj. 11. – Ottawa, 1983) ottawai jogász, közgazdász. Felesége:Belák Mária, akinek az apja: Belák Sándor (1886–1947) orvosprofesszor, az MTA tagja volt.
Középiskola: 1896–1904: kaposvári áll. főgimn., I–VIII. oszt.; érettségi ugyanott:
1904.
R
m
agyary-k
ossag
yula (1909-ig Kossa) orvos, farmakológus, orvostörténész, egyetemi tanárMTA tagság: l. 1920. máj. 5.
(Debrecen, Hajdú m., 1865. január 8. – Keszthely, 1944. június 21.;
a Kerepesi úti temetőben nyugszik.)
Nemesség: Csallóközi család, amelynek nemességét 1599-ben Rudolf király címeres levéllel újította meg. A magyari előnév a származási helyre utal.
A Magyary-Kossa kettős név: Magyary-Kossa Péter (1676–1720), dunántúli ref. püspöknél mint a fő ág ősénél állandósult a nagysallói előnévvel együtt.
A többi ágak a Kossa/Kóssa/Kósa nevet használták. Magyary-Kossa Gyula
felmenői a Kóssa néven szerepelnek magyari előnévvel. A kettős név engedé-lyezése után Magyary-Kossa Gyula is a nagysallói előnevet használta.
Apja: magyari Kóssa Károly (ref., Csép, Komárom m., 1837. okt. 22. – Debrecen, 1868. szept. 23.), a magyaróvári cs. kir. gazd. tanintézetbe 1855-ben iratkozott be, s ezt elvégezve uradalmi gazdatiszt gr. Károlyi Lajos uradalmában, majd intéző a debreceni cukorgyárban. Végül 1867-ben még a Helytartótanács kinevezte az akkor szervezett debreceni orsz. földműves iskola vezetőjévé s gazdasági intézőjévé.
Apai nagyapja: nemes Kóssa József (ref., Csép, 1807. máj. 4. –). Csépi közbirtokos, Komárom megyei várnagy, az önkényuralom idején megyei Kerkermeister/
porkoláb/börtönőr/Inspector carcerum comitati.
Apai nagyanyja: Langgasszer Borbála (róm. kat., Enns, Felső-Ausztia, 1810 – Komárom, 1860. aug. 17.)
Apai dédapa I.: Kóssa József (ref.). Csépi közbirtokos. 1843-ban fiaival együtt igazolta nemességét.
Apai dédanya I.: Köntös Erzsébet (ref.)
Anyja: galántai Tompa Konstantina (róm. kat.) Vallása: ref.
Felesége: sassi Sassy Mária (ref., 1881. okt. 11. – Bp., 1943. jún. 27.). Házasságkötés:
Bp., 1915. dec. 12. Szülei: Sassy Frigyes nyug. honvédezredes és Egri-Dobray Anna.
Középiskola: 1875–1883: szabadkai községi főgimnázium, I–VIII. oszt.; érettségi ugyanott: 1883.
R
m
artoNg
éza jogász, egyetemi tanárMTA tagság: l. 1939. máj. 12.
(Lovasberény, Fejér m., 1880. március 9. – Budapest, 1957.
december 27.; a Farkasréti temetőben nyugszik)
Apja: Marton Sándor (ref., Kecskemét, 1841. aug. 22. – Lovasberény, 1903. febr. 6.).
Néptanító, kántortanító Lovasberényben, segélyegyleti pénztárnok.
Apai nagyapja: Marton Sándor (ref.). Kecskemét.
Apai nagyanyja: Szabó Julianna (ref.). Házasságkötés: Kecskemét, 1838. jan. 18. (A megözvegyült Marton Sándor második felesége volt.)
Apai dédapa II.: Szabó Mihály (ref.)
Protestánsok • Reformátusok
Anyja: Földváry Emília (ref., Vértesacsa, Fejér m., 1840. febr. 18. – 1917). Házas-ságkötés: 1867.
Anyai nagyapja: Földváry József (ref., Szilasbalhás, Veszprém m., 1801 – Vértesa-csa, 1861. júl. 17.). Református lelkész. 1830-tól 1861-ig, haláláig a vértesacsai gyülekezetben szolgált.
Anyai nagyanyja: Rákóczi Rebeka (ref., Bodmér, Fejér m., 1821. jan. –)
Anyai dédapa II.: Rákóczi István (ref., 1785 k. –). Ref. tanító. Sárospatakon tanult, 1805-ben ment praeceptornak a Fejér megyei Sárbogárdra. Ugyanebben a megyében, Bodméren, majd Vértesacsán lett református iskolatanító.
Anyai dédanya II.: Molnár Judit (ref.) Vallása: ref.
Felesége: Szigeti-Fejér Margit/szigeti Fejér Margit (ref. – 1959-ben élt még). Apja:
szigeti Fejér Zsigmond (ref., 1839 – Máramarossziget, 1906. aug. 30.). Mára-marosszigeti kereskedő (fűszer és gyarmatáru), Máramarossziget vármegye törvényhatósága, Máramarossziget város képviselőtestületének virilis tagja (1888-ban 287 forint adó). Anyja: nagymuzsalyi Horváth Anna.
Középiskola: 1890–1898: nagykőrösi ref. főgimn., I–VIII. oszt.; érettségi ugyanott:
1898.
R
m
észölyg
edeoN nyelvész, egyetemi tanárMTA tagság: l. 1921. máj. 8., tanácskozó 1949. okt. 31., l. tagsága visszaállítva 1989. máj. 9.
(Tabajd, Fejér m., 1880. június 10. – Budapest, 1960. május 29.;
a sárbogárdi „Mészöly-temetőben” nyugszik.)
Nemesség: 15. századi eredetű birtokos nemes család, 1638-ban III. Ferdinándtól kaptak címeres levelet, majd 1721-ben III. Károlytól. 1735-ben Sárbogárdon vettek nemesi birtokot. Előnév: bogárdi.
Apja: Mészöly Pál (ref., Tabajd, 1839. márc. 4. – Tabajd, 1913. okt. 2.). Református lelkész. A nagykőrösi ref. gimn.-ban tanult, Arany János tanítványa volt, majd a bp.-i teológiát végezte. Nyelvismerete: görög, latin, olasz, angol, fran-cia. Apja örökébe lépve 1862-től haláláig tabajdi lelkész volt. A vértesaljai ref.
egyházmegyének pénztárnoka és tanácsbírája volt.
Apai nagyapja: Mészöly András (ref., Sárbogárd, Fejér m., 1793. máj. 18. – Tabajd, 1862). Református lelkész. A debreceni ref. kollégium gimnáziumának elvégzése után 1808-ban subscribált. 1819-ben ordinálták s 1822-ben lett ref.
lelkész Bodméren. Ő építette Bodmér első ref. templomát 1827-ben, majd haláláig Tabajdon szolgált.
Apai nagyanyja: kőrösi Medgyesi Judit (ref., Nagykőrös, 1797. dec. 16. – Tabajd, 1887.). Házasságkötés: Nagykőrös, 1823. máj. 27.
Apai dédapa I.: Mészöly Gergely (ref., 1753–1819). Sárborgárdi földbirtokos. 1771-től, mint iskolán kívül lakó diák (publicus), bölcsészeti, matematikai és teológiai tárgyakat hallgatott a debreceni ref. kollégiumban.
Apai dédanya I.: Hollósy Judit (ref.)
Apai dédapa II.: Medgyesi Pál (ref.). Nagykőrösi református lelkész, aki családja 1642-ben III. Ferdinándtól kapott nemességét Szabolcs megye bizonyítványa alapján 1796-ban Pest megyében kihirdettette.
Apai dédanya II.: Gonda Katalin (ref.)
Anyja: görzsönyi Farkasdy Laura (ref., Kápolnásnyék, Fejér m., 1849. ápr. 15. – 1909. szept. 27. ). Veszprém megyei nemes família, amelyik a 14. századtól szerepel. A 17. században nádori adományosok voltak.
Anyai nagyapja: görzsönyi Farkasdy Károly (ref., Apácaszakállas, Komárom m., 1817. dec. 25. – Gárdony, Fejér m., 1890. febr. 14.). A modori evangélikus, majd a pápai református gimnáziumban tanult. 1834-ben ugyanitt írta alá az iskola törvényeit. 1845-ben szentelték fel nagymarosi (Hont m.) lelkésznek.
Szolgált Kápolnásnyéken, Gárdonyban, Seregélyesen (Fejér m.), majd évtize-dekig újra Gárdonyban. A vértesaljai egyházmegye tanácsbírája volt.
Anyai nagyanyja: Rakits Teofánia/Anna/Fanni (ref., 1826 – Gárdony, 1908. aug.
15.). Házasságkötés: 1848.
Anyai dédapa I.: görzsönyi Farkasdy István (ref., Alsógörzsöny, Veszprém m., 1791 –). Iskolamester, lévita. 1803-ban iratkozott be a pápai ref. kollégium gimnáziuma grammatikai osztályába, 1810-ben írta alá az akadémiai tagozat törvényeit. Komárom megyében praeceptor volt Mocsán, iskolamester Apá-caszakállason (1817–1836), majd lévita és jegyző Marcelházán (1836–1848).
Anyai dédanya I.: Nagy Sára (ref.)
Anyai dédapa I. apja: görzsönyi Farkasdy István (ref.). Alsógörzsönyben gazdál-kodott.
Anyai dédanya I. apja: Nagy János (ref., Somlóvecse, Veszprém m., 1753 – Kisújfalu, Esztergom m., 1835). Református lelkész. Karcagi református gimnáziumi tanulmányok után a debreceni református kollégiumban végezte akadémiai tanulmányait. A Nyitra megyei Vágfarkasdon volt rektorián (1783–). 1788-ban szentelték fel, ekkortól haláláig Kisújfalu lelkésze volt.
Anyai dédanya I. anyja: Baka Klára (ref.) Baka István felsőfegyverneki (Hont m.) és nagysallói (Bars m.) református lelkész, barsi esperes leánya, Baka István iskolarektor unokája.
Anyai dédapa II.: Rakics János
Protestánsok • Reformátusok
Anyai dédanya II.: Vajna Anna Vallása: ref.
Felesége: szentgyörgyvölgyi Magay Berta (ref., Baja, 1888 – Bp., 1983. nov. 7.). Apja Magay Sándor (ref.) szabadkai kir. törvényszéki bíró, majd bajai, később kunszentmiklósi járásbíró, táblai bírói címmel és jelleggel. Anyja: técsői Téchy Berta (ref.). Házasságkötés: 1916. júl. 16.
Gyermeke: Mészöly Dezső (ref., Bp., 1918. aug. 27. – Bp., 2011. okt. 11.). Kossuth-díjas (1999) író, műfordító, irodalomtörténész. Felesége: torboszlói Bereczky Erzsébet, Bereczky Albert (1893–1966) dunamelléki református püspöknek, zsinati elnöknek a leánya.
Középiskola: 1890–1898: nagykőrösi ref. gimn., I–VIII. oszt. magántanulóként;
érettségi ugyanott: 1898. jún. 22.
R
m
itroviCsg
yula esztéta, pedagógus, egyetemi tanárMTA tagság: l. 1935. máj. 16.; tagságáról lemondott 1947. dec. 9.
(Sárospatak, Zemplén m., 1871. június 29. – Stuttgart, Németország, 1965. március 15.)
Apja: Mitrovics Gyula (ref., korábban gör. kat., Sátoraljaújhely, Zemplén m., 1841.
máj. 16. – ref., Debrecen, 1903. jan. 25.). Református lelkész. Görög katoli-kusnak született, de később anyja felekezetét követve áttért reformátusnak.
Sárospatakon a református kollégiumban végezte gimn.-i (1853–1861) és teológiai tanulmányait (1861–1865), majd itt lett segédtanár. 1867 tavaszától másfél éven keresztül külföldi egyetemeken volt hallgató: Heidelberg, Göt-tingen, Zürich. 1868-tól Sárospatakon lett teológiai akad.-i tanár. Néhány évig egyháztörténetet adott elő, majd gyakorlati teológiát és keresztyén erkölcstant. Tagja volt a debreceni és a budapesti zsinatnak. 1896-tól lelkész lett Debrecenben. Mint a szabadelvű teológiai irányzat egyik vezére, kiterjedt irodalmi és tudományos munkásságot folytatott.
Apai nagyapja: Mitrovics Mihály (gör. kat., Lazony, Zemplén m., 1805. márc. 12.
– Sárospatak, 1873. jún. 21., ref. szertartással temették). A Lazonnyal szom-szédos Berettő falu református nemes családjából házasodott. Később Sátor-aljaújhelyen telepedtek le. Az 1870-es népszámlálás szerint: szabómester egy segéddel, háztulajdonnal: egy háromszobás és egy egyszobás lakás pincével és istállóval. (A népszámlálási íven református vallásúnak van feltüntetve.)
Apai nagyanyja: Barlógh/Barlók Terézia (ref., Berettő, Zemplén m., 1814 – Sáros-patak, 1879. ápr. 10.). A Barlógh család 1659-ben kapott nemességet.
Apai dédapa I.: Mitrovics Iván (gör. kat.). Lazonyban lakott.
Apai dédanya I.: Marija Fjodorova (gör. kat.)
Anyja: kisazari, lasztóci és kovácsvágási Botka Emília (ref., Örös, Zemplén m., 1849 – Sárospatak, 1928. aug. 9.). Házasságkötés: 1870. aug. 22. A család nemessége 1617-es keltezésű.
Anyai nagyapja: nemes Botka József (ref., Örös, 1819. febr. – Sárospatak, 1889.
szept. 5.). Örösi földbirtokos, sárospataki lakos.
Anyai nagyanyja: nemes Képes Zsuzsanna (ref., Sátoraljaújhely, Zemplén m., 1828.
febr. 11. – 1870-ben már nem élt). (Testvérei mind jogot végeztek.) A család 1668-ban kapott nemességet, amelyet Borsod megyében hirdettek ki.
Anyai dédapa II.: Képes Sámuel (ref., Sátoraljaújhely, 1791. okt. 19. –). Ügyvéd Sátoraljaújhelyen.
Anyai dédanya II.: Szabó Klára (ref.)
Anyai dédapa II. apja: Képes András (ref.). Református lelkész Sátoraljaújhelyen.
Anyai dédapa II. anyja: nemes Kelemen Borbála (ref.) Vallása: ref.
Felesége: Makláry Pap Ilona (ref., Sárospatak, 1876. márc. – 1928-ban még élt).
Házasságkötés: 1897. febr. 9. Apja: Makláry Pap Miklós (ref., Tállya, Zemplén m., 1847. jan. 10. – Tiszalök, 1937. jan. 12.). A család nemessége 1639-es kelte-zésű. Sárospatakon tanult, ahol a teológiát is elvégezte. Máramarosszigeten, majd 1874-től Sárospatakon volt a magyar nyelv és történelem ref. főgimn.-i tanára. Református papi család leszármazottja, de édesapja ruhafestő mester és mezővárosi pénztárnok volt Tállyán. Anyja: kisselmeci Achácz Ilona (ref., 1874. dec. 22-ig róm. kat., 1857 – Sárospatak, 1928. jan. 16.).
Középiskola: 1881–1889: sárospataki ref. koll. gimnáziuma, I–VIII.; érettségi ugyanott: 1889.
R
Protestánsok • Reformátusok
N
agyg
yula (1885-től a Tasnádi-Nagy nevet használta) történész, levéltárosMTA tagság: l. 1892. máj. 5.
(Harkács, Gömör m., 1849. június – Budapest, 1924.
június 11.; a Farkasréti temetőben nyugszik.)
Nemesség: A család 1610-ben Báthory Gábortól nyert címeres nemeslevelet.
Kihirdette: Közép-Szolnok vm. (1610), Szabolcs vm. (1736) és Gömör vm.
(1798). Előnév: tasnádi.
Apja: Nagy Károly (ref., Pelsőc, Gömör m., 1802. máj. 4. – Kisgézsény, Zemplén m., 1860. febr. 10.). A pozsonyi evang. líceumban tanult, a jogot pedig a sáros-pataki ref. kollégiumban végezte. Kancellista volt Gömör-Kishont vm. alis-pánjánál, jurátus a pesti Kir. Táblán. 25 évig Gömör vm. al-, majd főjegyzője, 1843–1844-ben a megye országgyűlési követe. 1848-ban az igazságügymin.
osztályigazgatója, 1849-ben (május 1-ig) a minisztérium megbízott vezetője.
Apai nagyapja: Nagy Gedeon (ref., 1766. okt. 1. – Pelsőc, 1834. jún. 20.). Pelsőc gömöri mezőváros jegyzője.
Apai nagyanyja: zabari Szontágh Sára (evang., – 1859. márc. 2.)
Apai dédapa I.: Nagy György (ref., Szerencs, 1725 k. –). Református lelkész.
A sárospataki református kollégiumban tanult, 1742-ben subscribált. Udvari prédikátor volt a Zemplén megyei Kisráskán, majd Mokcsa-Kerészen s más felsőzempléni gyülekezetekben szolgált.
Anyja: budaméri Újházy Paula (evang., Abos, Sáros m., 1819. nov. 24. – 1873. dec.
27.). Házasságkötés: 1844. Minden fiútestvére az eperjesi evang. kollégium-ban tanult.
Anyai nagyapja: budaméri Újházi (korábban Újházy) László (ref., Budamér, Sáros m., 1795. jan. 20. – San Antonio, Texas, USA, 1870. márc. 7.). Az eperjesi evangélikus líceumban, a debreceni és a sárospataki református kollégi-umokban tanult. A Sáros megyei reformellenzék vezére volt. 1848 ápr.-tól a vármegye főispánja, s mint ilyen a felsőháznak is tagja. Szeptembertől Pozsony megyei, majd Rozsnyó vidéki kormánybiztos, a felvidéki védelmi harcok fő szervezője. 1849. ápr. 5-től a Radical Párt elnöke, júniustól a hét-személyes főtörvényszék tagja, majd komáromi kormánybiztos. 1849 őszén Észak-Amerikába emigrált, ahol Új-Buda néven magyar települést alapított.
1861 és 1864 között az USA anconai konzulja volt.
Anyai nagyanyja: Várady-Szakmáry Terézia (evang., Lucsivna, Sáros m., 1799.
szept. 17. – New Buda, Iowa, USA, 1851. okt. 16.)
Anyai dédapa I.: Újházy Sámuel (ref., Hollólomnic, Szepes m., 1765. szept. 1. – Budamér, 1815. máj. 27.). Birtokos nemes.
Anyai dédanya I.: radványi Radvánszky Polixéna (evang., Besztercebánya, 1770.
okt. 28. – Budamér, 1835. márc. 7.)
Anyai dédanya I. apja: radványi Radvánszky János (evang., 1739–1815). Birtokos nemes, alispán, királyi tanácsos. A család leszármazása az Árpád-kori elő-döktől folytonos.
Anyai dédapa II.: lucsinai Várady-Szakmáry Donát (evang., Lucsivna, 1765. ápr. 23.
– Késmárk, Szepes m., 1852. máj. 15.) Birtokos nemes, a batizfalui evangélikus egyház felügyelője. Német és szlovák nyelvű temetési beszédek kíséretében a lucsivnai családi kriptába temették. A család címeres levele 1572-ben kelt.
Anyai dédanya II.: Benyovszky Róza gr. (evang., Beckó, Trencsén m., 1779. jan.
21. – Vieszka/Beckókisfalu, Trencsén m., 1816. okt. 26.) benyói és urbanói gróf Benyovszky Móric Ágost (Verbó, Nyitra m., 1741. szept. 20. – Keleti-fok, Madagaszkár, 1786. máj. 24.) utazó, kalandor és Hönsch Zsuzsanna (róm.
kat., Szepesszombat, Szepes m., 1750. okt. 18. – Beckó, 1826. márc. 4.) leánya.
Vallása: ref.
Felesége: sárói Szabó Mária (ref., 1854. máj. 5. – Bp., 1903. nov. 29.) sárói Szabó Albert (ref., 1813 – Pest, 1870. márc. 28.) hites ügyvéd, egyháztanácsnok és Erdőss Franciska (ref., 1821 – Bp., 1879. jún. 5.) leánya. Házasságkötés: 1871.
Gyermeke(i): Tasnádi-Nagy András (ref., Bp., 1882. jan. 29. – Bp., 1956. jún. 1.).
Az igazságügymin. államtitkára (1933–1935), a vallás- és közoktatásügyi min.
politikai államtitkára (1935–1938), igazságügyminiszter (1938. nov. 15. – 1939.
nov. 9.), országgyűlési képviselő (1936–1939, Nemzeti Egység Pártja; 1939–
1944: Magyar Élet Pártja), a képviselőház elnöke (1939–1944). A Budapesti Népbíróság 1945-ben háborús bűnösként halálra ítélte, amit a Népbíróságok Orsz. Tanácsa életfogytig tartó fegyházbüntetésre változtatott. A börtönben halt meg.
Középiskola: rimaszombati egyesült protestáns hatosztályos gimn.; pesti ref. főgimn., érettségi ugyanott: 1867.
R
Protestánsok • Reformátusok
N
agyl
ajos régész, muzeológusMTA tagság: l. 1934. máj. 11.
(Nagyvárad, Bihar m., 1897. március 15. – Budapest, 1946. december 10.;
a Kerepesi úti temetőben nyugszik.)
Apja: Nagy Lajos (ref., Debrecen, Hajdú m., 1863. júl. 16. –). A Bihar megyei árva-szék fogalmazója, majd 1897-től 1918-ig ülnöke Nagyváradon. Trianon után, 1920-tól Csonka-Bihar vármegye székhelyén, Berettyóújfaluban az árvaszék helyettes elnöke.
Apai nagyapja: Nagy Antal (ref., Ottomány, Bihar m., 1824. nov. 21. –). Reformá-tus tanító Mezőtelegden.
Apai nagyanyja: Kiss Klára (ref., Mezőtelegd, Bihar m., 1827. nov. 22. –). Házas-ságkötés: 1846. jún. 2.
Anyja: bihari Vass Piroska (róm. kat., Nagyvárad, 1873. ápr. 9. – Berettyóújfalu, 1923. okt. 5.). Házasságkötés: 1896. máj. 14.
Anyai nagyapja: nemes Vass Imre (ref., Bihar, Bihar m., 1818. nov. 10. –). Nemesi kisbirtokos.
Anyai nagyanyja: Tamáskovics Mária (róm. kat., Debrecen –). Házasságkötés:
1850. máj. 27.
Vallása: ref.
Felesége: Fekete Margit (róm. kat., 1899 –). Házasságkötés: 1923. máj. 16.
Gyermeke: Nagy Tibor (róm. kat., Bp., 1924. szept. 12. – Bp., 2017. jún.). 1965–1992 között az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Pénzügyi Jogi Tanszék vezetője, 1969-től 1994-ig egyetemi tanár.
Középiskola: 1907–1915: nagyváradi róm. katolikus (premontrei) főgimnázium, I–VIII. oszt.; érettségi ugyanott: 1915.
R
N
agym
iklóstörténész, könyvtáros, az Országgyűlési Könyvtár igazgatója MTA tagság: l. 1927. máj. 5., tanácskozó 1949. okt. 31., l. tagsága visszaállítva 1989. máj. 9.
(Dés, Szolnok-Doboka m., 1881. január 27. – Budapest, 1962. március 12.;
a Farkasréti temetőben nyugszik.)
Nemesség: Egytelkes nemes család Szolnok-Doboka megyében.
Apja: Nagy Miklós (ref., Kozárvár, Szolnok-Doboka m., 1840. febr. 4. – Dés, 1906.
dec. 7.) Ügyvéd volt Szolnok-Doboka megyében, az 1870-es évektől Désen.
Az 1890-es évektől Bethlenben és Szamosújváron működött.
Apai nagyapja: Nagy Dániel (ref., Magyar-Zsombor, Kolozs m., 1805. máj. 5. – Kozárvár, 1896. júl. 23.). Református lelkész. A kolozsvári református kollé-giumban tanult. 1835-től Magyar-Zsomborban segédlelkész, majd 1838-tól 1891-ig kozárvári lelkész volt.
Apai nagyanyja: Rákosi Karolina (ref., Váradvelence [Nagyvárad része], Bihar m., 1818. ápr. 17. – Kozárvár, 1885. ápr. 15.). Házasságkötés: 1835.
Apai dédapa I.: Nagy György (ref.). Református lelkész. A kolozsvári református kollégiumban subscribált 1780 körül, 1789-ben ordinálták, s ugyanekkor lelkész lett Magyar-Zsomborban, ahol 1839-ig szolgált. Apja és nagyapja is lelkész volt, egytelkes nemes családból származtak.
Anyja: mezőtelegdi Telegdy Fruzina (ref., Dés, 1836. márc. 2. – Kolozsvár, 1905.
máj. 15.). Házasságkötés: 1875. máj. 4.
Anyai nagyapja: mezőtelegdi Telegdy Zsigmond (ref., Aszó, Szolnok-Doboka m., 1817 – Dés, 1896. okt. 12.). Désen volt városi orvos.
Anyai nagyanyja: Bajnóczi Lilla (ref., Oláh-Fodorháza, Szolnok-Doboka m. – 1864) Anyai dédapa I.: mezőtelegdi Telegdy Károly (ref.) assessor/táblabíró vagy ülnök
Szolnok-Doboka megyében.
Vallása: ref.
Vallása: ref.