történész, levéltáros, államtitkár
MTA tagság: l. 1891. máj. 8.; r. 1900. máj. 4., másodelnök 1931. máj. 15. – 1933. ápr. 29.
(Füzesgyarmat, Békés m., 1857. május 18. – Budapest, 1933.
április 29.; a Farkasréti temetőben nyugszik.)
Apja: Csánki Benjámin (ref., Komádi, Bihar m., 1818. dec. 5. – Füzesgyarmat, 1884.
ápr. 1.). Református lelkész. A debreceni református kollégium gimnáziu-mába járt, 1834-ben subscribált (ekkor már apja meghalt), 1834-től három évig bölcsészetet, 1836-tól két évig jogot, 1837-től három évig teológiát hall-gatott. 1847-től 1884-ig Füzesgyarmat református lelkésze volt, a békésbánáti ref. egyházmegye tanácsbírája.
Apai nagyapja: Csánki István (ref., Vác, 1785 – Komádi, 1834-ben már nem élt). 1807-ben subscribált a debreceni ref. koll.-ban, 1812–1814: rector volt
Komádiban, 1818 k. segédlelkész volt Komádiban. Az 1820-as években a Bihar megyei Ártánd, majd Bojt református lelkésze volt.
Apai nagyanyja: Nagy Katalin, 1834-ben már özvegyként élt Komádiban, a debre-ceni kollégiumi nyilvántartás szerint: plebejus/közrendű.
Apai dédapa I.: Tsánki János (ref.) negyedtelkes váci jobbágy, szőlője 7 kapás (kb.
1–1½ kat. hold szőlőterületnek felel meg) Apai dédanya I.: Bodonyi Sára (ref.)
Anyja: Bergmann Emilia (evang., – meghalt 1877 előtt). Testvére, Bergmann Amália Csák János vésztői ref. lelkésznek a felesége volt.
Anyai nagyapja: Bergman József (evang., Szárazd, Tolna m., 1801 – Füzesgyarmat, 1877. jún. 15.). Füzesgyarmati uradalmi tiszt. Testvére Bergman Frigyes (1814–1881) györkönyi (Tolna m.) evangélikus lelkész.
Anyai dédapa I.: Bergman Christian Teofil (evang., Sopron 1767. máj. 29. –) A soproni evang. líceumban és Jénában (1790–1791) tanult, evangélikus
lelkész Szárazdon, Tolna megyében.
Anyai dédapa I. szülei: Bergmann Christian Ehrenfried (evang.) üveges mester, aki 1765-ben szerzett polgárjogot Sopronban. Apja a szászországi Zittauban posztókészítő volt. Felesége egy soproni üveges özvegye volt, 1765. ápr. 14-én kötöttek házasságot.
Anyai dédanya I.: Wolmuth Zsuzsanna (evang.)
Testvére: Csánki Benjámin (ref., Füzesgyarmat, 1868. jan. 3. – Debrecen, 1943. jún.
5.). A debreceni egyetem hittudományi karának professzora. Az ő veje volt Tóth Lajos (1876–1936) jogtudós, debreceni egyetemi tanár, az MTA tagja.
Vallása: ref.
Felesége: 1. felesége Matterny Gizella (evang., Eperjes, 1858. máj. 8. – Bp., 1916.
dec.). Házasságkötés: 1880. Apja: Matterny József (– Sátoraljaújhely, 1901. ápr.
17.) sátoraljaújhelyi szabó mester, anyja: Sebők Ottilia. 2. felesége Tomanek Paula (róm. kat. – Bp., 1938. dec. 7.)
Gyermeke: Csánki Dénes (1885–1972) a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, festőművész, művészettörténész.
Középiskola: 1867–1872: debreceni református főgimnázium, I–V. oszt.; 1872–1875:
késmárki evangélikus líceum, VI–VIII. oszt.; érettségi Késmárk: 1875.
R
Protestánsok • Reformátusok
C
sászáre
lemérirodalomtörténész, középiskolai és egyetemi tanár
MTA tagság: l. 1909. ápr. 29., r. 1922. máj. 11., ig. és t. 1938. máj. 6.
(Budapest, 1874. augusztus 27. – Budakeszi, Pest m., 1940.
július 6.; a Farkasréti temetőben nyugszik.)
Apja: Császár (1862-ig Kaiser) Károly (ref., 1870-ig róm. kat., Pest, 1842. jan. 20.
– Bp., 1891. ápr. 30.). Főreáliskolai tanár, biztosítási matematikus, matema-tikai szakíró. Pesten a piaristáknál tanult, majd maga is belépett a rendbe, s tanított a piaristák temesvári és nagybecskereki gimnáziumában. Matema-tika–fizika szakos tanári (1866) és bölcsészetdoktori oklevelet (1868) szerzett.
1870-ben kilépett a piarista rendből, s áttért a református vallásra. 1870-től a pesti egyetem magántanára volt. 1871-től haláláig a pesti IV. kerületi főre-áliskolában tanított, s mellette 1882-től a Magyar–Francia Biztosító Társaság matematikai tanácsosa volt.
Apai nagyapja: Kaiser Mátyás (róm. kat., Tata, Komárom m., 1814. febr. 18. – Bp., 1878. aug. 7.). Pesti, józsefvárosi asztalosmester. (Házasságon kívül született, anyja nevét viselte.)
Apai nagyanyja: Polák Erzsébet (róm. kat., Pilisborosjenő, Pest m., 1818. okt. 16.
– Bp., 1874)
Apai dédanya I.: Kaiser Jozefa (róm. kat., Zsámbék, Pest m., 1797. márc. 29. –) Apai dédanya I. apja: Kaiser József (róm. kat.). Zsámbéki colonus/jobbágy.
Apai dédapa II.: Polák András (róm. kat., Pilisborosjenő, 1791. nov. 30. – Pest, 1856.
júl. 28.). Pilisborosjenői inquilinus/zsellér, gazdálkodó.
Apai dédanya II.: Maisermann Mária Anna (róm. kat., Pilisborosjenő, 1794. máj.
13. –). Házasságkötés: 1813. febr. 10.
Anyja: kisfaludi Pikéthy Etelka (róm. kat., Arad, 1849. okt. 10. – Bp., 1928. dec. 9.).
Házasságkötés: 1872. szept. 4., Illye, Bihar m.
Anyai nagyapja: kisfaludi Pikéthy (Pighetti) Károly (róm. kat., Kisfalud/Engel-brunn/Angyalkút, Temes m., 1805. jan. 25. – Bp., 1880. ápr. 15.). 1848–1849-es honvédtiszt, majd útmester volt Illyén. Arad megyei nemes család.
Anyai nagyanyja: Baumgarten Mária bárónő (róm. kat., Sopron, 1817. ápr. 28. – Arad, 1853. aug. 9.). Házasságkötés: Pest, 1843. jan. 7.
Anyai dédapa I.: Pigetti István (Borosjenő, Arad m., 1777 – Kisfalud, 1847. ápr. 17.).
1801-ben kapott adománylevelet a kisfaludi birtokra. 1842-ben erre vezették rá a nemességét elismerő kihirdetés záradékát.
Anyai dédanya I.: Bartosságh Borbála
Anyai dédapa II.: báró Baumgarten József (róm. kat. – 1839. márc. 15.) császári alezredes, részt vett a török elleni, majd a Napóleon elleni hadjáratokban;
az asperni csatában (1809) súlyosan megsebesült. A családnak 1675-ös tiroli nemessége és 1722-es magyar bárói rangja volt.
Anyai dédanya II.: báró Hauer Johanna (róm. kat.), osztrák örökös bárói rang:
1793.
Vallása: ref.
Testvérei: Császár Károly (ref., Bp., 1879. ápr. 17. – Bp., 1945. jan. 1.) miniszteri taná-csos, akinek a fia, Császár Ákos (1924–2017) az MTA tagja volt; Császár Ernő (ref., Bp., 1881. jan. 17. – Bp., 1952. jan. 15.) irodalomtörténész, akinek a veje, Mályusz Elemér (1898–1989) történész, egyetemi tanár, az MTA tagja volt.
Felesége: Hajnik Mária (róm. kat., Bp., 1878. jún. 19. – Bp., 1939. ápr. 20.). Házas-ságkötés: 1902. jún. 30. Apja: Hajnik Imre (róm. kat., Pest, 1840. ápr. 5. – Bp., 1902. aug. 30.) jogtörténész, a bp.-i egyetem tanára, aki az MTA tagja volt.
Anyja: Heinrich Mária (róm. kat., Bp., 1857. aug. 1. – Bp., 1904. szept. 7.), aki magas rangú bírói családból származott. A Hajnik család nemességének kelte: 1808.
Középiskola: 1883–1891: bp.-i evangélikus főgimn., I–VIII. oszt.; érettségi ugyan-ott: 1891.
R
C
sászáre
lemérfizikus, radiológus, egyetemi tanár
MTA tagság: l. 1928. máj. 18., tagsága bírósági ítélet alapján törölve (Gige, Somogy m., 1891. december 6. – Budapest, 1955.
augusztus 7. A Farkasréti temetőben nyugszik)
Apja: Császár István (ref., Magyarsók, Nyitra m., 1854. júl. 26. – Gige, 1921. márc.
26.). Ref. lelkész. A gimnáziumot a pápai református kollégiumban és a pozsonyi evangélikus líceumban, a hittanszakot a debreceni református kollégiumban végezte. A belsősomogyi egyházmegyében kezdett szolgálni, 1879-ben tett kápláni vizsgát, s 1884-ben szentelték fel. 1890-ig Görgeteg és Nemeskisfalud, majd 1890-től haláláig Gige református lelkésze volt.
Apai nagyapja: Császár Ferenc (ref., Mohi, Bars m. –). Iskolatanító volt a Nyitra megyei Magyarsókon és Szelőcén.
Apai nagyanyja: nemes Fekete Julianna (ref.)
Anyja: Szücs Katalin (ref., Somogyviszló, Somogy m., 1863. szept. 29. – Bp., 1945.
jan. 1.)
Anyai nagyapja: Szücs Mihály (ref., Nagyigmánd, Komárom m., 1829. dec. 26.
– Somogyviszló, 1891). Református lelkész. 1840-ben iratkozott be a pápai
Protestánsok • Reformátusok
református kollégium gimnáziumába. 1846-ban subscribált ugyanott, s elvégezte a hittanszakot. 1850-től népiskolai tanító, majd segédlelkész volt a belsősomogyi egyházmegyében. 1857-ben szentelték fel, s 1861-től haláláig Somogyviszló református lelkésze volt.
Anyai nagyanyja: Németh Terézia (ref.)
Anyai dédapa I.: Szücs Pál (ref. – 1840-ben már nem élt). Borbély volt Nagyig-mándon.
Anyai dédanya I.: Csirke Julianna (ref.) Vallása: ref.
Nőtlen volt.
Középiskola: 1902–1910: csurgói református főgimn., I–VIII. oszt.; érettségi ugyanott: 1910. jún. 24.
R
C
sűryB
álintnyelvész, középiskolai és egyetemi tanár MTA tagság: l. 1927. máj. 5.
(Egri, Szatmár m., 1886. február 13. – Debrecen, 1941.
február 13.; a debreceni köztemetőben nyugszik.)
Nemesség: A Csűry család nemességét Szatmár megye igazolta.
Apja: Csűry Miklós (ref.). Kis földön gazdálkodó, de két fiát taníttató földműves volt.
Anyja: Sigmond Kádár Julianna (ref., – fia elemi iskolás korában elhunyt).
Kisnemesi eredetű földműves családból származott. A család nemeslevele 1689-ben kelt.
Felesége: Magoss Erzsébet (ref., Egri, Szatmár m., 1895 – Debrecen, 1964. aug. 31.).
Házasságkötés: Kolozsvár, 1920. Apja: Magoss Ferenc (ref., 1861–). A Szatmár megyei Egri (1890–1912), majd Mikola (1912–) községek református lelkésze, a nagybányai egyházmegye lelkészi főjegyzője.
Gyermeke: Csűry István (ref., Mikola, Szatmár m., 1921. júl. 2. – Debrecen, 1980.
dec. 3.). A debreceni Egyetemi Könyvtár főigazgatója.
Középiskola: 1897–1905: szatmárnémeti református főgimnázium, I–VIII. oszt.;
érettségi ugyanott: 1905. jún. 24.
R
D
aDayJ
Enő zoológus, egyetemi tanárMTA tagság: l. 1889. máj. 3., r. 1910. ápr. 28.
(Búzamező, Szolnok-Doboka m., 1855. május 24. – Budapest, 1920.
március 20.; Kisújszálláson, a családi sírboltban nyugszik.)
Nemesség: A magyarországi eredetű család a 17. század elején származott be Erdélybe. Nemességüket 1654-ben III. Ferdinánd adományozta. Előnév:
deési.
Apja: Daday Elek (ref., Semesnye, Szolnok-Doboka m., 1828. júl. 17. – Semesnye, 1910. márc. 17.). Kolozsvári ref. kollégiumi tanulmányok után a kolozsvári kir.
jogakadémián szerzett jogi végzettséget. 1848 júliusában joggyakornokként honvédnek állt, őrmester, majd hadnagy lett, végül főhadnagy. A fegyverle-tétel után Semesnyén, örökölt családi birtokán (26 kat. hold) gazdálkodott, amelynek nagyságát sikerült igen nagy mértékben gyarapítania (230, majd 347 holdra gyarapította). 1861-ben szolgabíró, majd dési rendőrkapitány lett. Később a dési kir. törvényszéken telekkönyvvezető volt. A semesnyei református egyház gondnoka volt.
Apai nagyapa: Daday István (ref., Dés, Szolnok-Doboka m., 1786 – Búzamező, 1861. márc. 27.). Közép és felső tanulmányait a joggal és a teológiával együtt Nagyenyeden folytatta. Az 1808-as végzés után 1809-ben inszurgens had-nagy volt. 1814-ben megházasodva felesége birtokán, Semesnyén telepedett le. Egy ideig gazdatiszt volt Szilágycsehiben. Birtokait gyarapította, így a job-bágyfelszabadítás után Kisigricén (Szolnok-Doboka megye) hat jobbágy és 71 hold, Semesnyén négy jobbágy és 25 hold után kapott kárpótlást (1195 forint). Semesnyén belsőségei és 184 hold nemesi jogú földje volt. (Utóbbit hét gyermeke között egyenlően osztotta el.) 1840-ben szolgabíró volt, 1847-ben megyei útbiztos, később a községi jegyzői hivatalt is elvállalta.
Apai nagyanya: kolozsvári Péchy Klára (ref., Semesnye, 1793. dec. 6. – Semesnye, 1847. okt. 9.). Házasságkötés: 1814.
Apai dédapa I.: Daday János (ref., Dés, 1755. jan. 1. – Dés, 1842). A dési református iskolában, majd a nagyenyedi kollégiumban tanult, 1775-ben subscribált.
Dés városi szenátor-főorátor (1797–1800), hegybíró és judicum assessor/
bírósági ülnök (1806–1818) volt.
Apai dédanya I.: margitai Papp Mária (ref.). Dés városi polgári családból szárma-zott.
Apai dédapa I. apja: Daday János (ref., Dés, 1718. jan. 18. – Dés, 1795). Tanult a nagyenyedi református Bethlen-kollégiumban is. 1745-től 1750-ig Dés város szenátora. 1755-től 1779-ig a Szolnok-Doboka megyei Csatányban volt ispán. 1784-től Dés város és a vármegye assessora/ülnöke.
Protestánsok • Reformátusok
Apai dédapa I. anyja: nemes Etei Mária (ref.)
Apai dédapa I. nagyapja: Daday József (ref., 1660 k. – Dés, 1750 k.) A nagyenyedi református kollégiumban tanult. 1695-ben királyi táblai írnok volt, majd Dés városi és vármegyei assessor. 1719 és 1731 között pedig városi prókátor. 1740-től 1750-ig ő volt a dési református egyház főkurátora.
Apai dédapa I. nagyapjának felesége: Oláh Mária, aki kolozsvári nemes családból származott.
Apai dédapa I. dédapja: Daday János (ref., Tiszadada, Szabolcs m., 1608 – Kükül-lővár, Kis-Küküllő m., 1668). Tanult a szatmári református kollégiumban, majd Debrecenben, ahol 1630-ban subscribált. 1636–1638-ban a hollandiai Franeker és Leyden egyetemén hallgatott teológiát. 1639-ben küküllővári lelkész lett, s egyszersmind a küküllői egyházmegye esperesévé választották.
Ezt a tisztséget haláláig betöltötte. 1662-től a nagyenyedi kollégium egyik kurátora. Nagy szerepe volt a kollégium áttelepítésében a tatárok által elpusztított Gyulafehérvárról Nagyenyedre.
Apai dédapa I. dédapjának feleségei: 1. Kornelia Van Uilenberg Utrechtből. (Visz-szament Hollandiába.) 2. kászoni Kászoni Anna (ref.). Vagyonos családból származott, ő az utódok anyja.
Apai dédapa II.: Péchy Imre (ref., Dés, 1765 – Semesnye, 1837) Birtokos nemes, szolgabíró (1810–1818). Birtokai voltak Szolnok-Doboka megyében Désen, Désaknán, Oroszmezőn és Semesnyén, ahol maga is lakott.
Apai dédanya II.: Fejérdi Róza (ref.). Semesnyei birtokos nemes családból szár-mazott.
Apai dédapa II. apja: Péchy Ádám (ref., Székelymuzsna, Udvarhely m., 1740 – Dés, 1821). Désen és más településeken is voltak birtokai.
Apai dédapa II. anyja: nemes szakmári Mester Mária (ref.)
Apai dédapa II. nagyapja: Péchy Sámuel (ref., 1700 k. –). Református lelkész.
A székelyudvarhelyi református kollégiumban tanult, ahol 1717-ben írta alá az akadémiai tagozat törvényeit. Az Udvarhely megyei Muzsna református lelkésze lett. Nemes családból származott, amely Bocskai idején került Magyarországról Erdélybe. 1636-ban Horgospatakán kaptak birtokot I.
Rákóczi Györgytől.
Apai dédapa II. nagyapjának felesége: Etzkey Sára (ref.)
Anyja: kisbúni Méhesy Sarolta (ref., 1833 – Semesnye, 1883. aug. 19.). Házasság-kötés: 1853.
Anyai nagyapa: kisbúni Méhesy József (ref.). Belső-Szolnok megyei szolgabíró 1848-ban.
Anyai nagyanya: ürmösi Boldizsár Rozália. Régi Udvarhely megyei székely nemes családból származott.
Anyai dédapa I.: kisbúni Méhessy Péter (ref.). Főhadnagy. Apjával, Méhessy József udvari titkárral és testvéreivel 1793-ban kapták a nemességet.
Anyai dédanya I.: báró Bánffy Anna (ref.). Második házasság volt. (Korábban özv.
Cserényi Istvánné).
Vallás: ref.
Felesége: 1. ilenczfalvi Sárkány Gizella (ref., Kolozsvár, 1862. febr. 27. – Bp., 1888.
okt. 29.). Házasságkötés: 1885. Apja: Sárkány Ferenc (ref., Szilágycseh, Szi-lágy m., 1822–1896) 1848–49-es honv. hadnagy, kolozsvári ref. kollégiumi tanár, a kolozsvári ref. egyház gondnoka. Anyja: szécsi Seres Mária (ref., 1826–1915). 2.: dezséri Boleman Emma (evang.). Házasságkötés: 1890. Apja:
Boleman István (evang., 1836 – Kisújszállás, 1916. dec. 30.) földbirtokos (381 kat. hold társtulajdonosa Kisújszálláson), gyógyszerész, megyei törvényha-tósági bizottsági tag. Anyja: Medgyessy Lotti (a Medgyessyek őse 1679-ben kapott nemességet).
Középiskola: 1867–1874: kolozsvári református koll. főgimnáziuma, II–VIII. oszt., érettségi ugyanott: 1874.
R
d
ar áNyii
gNáCagrárpolitikus, földművelésügyi miniszter MTA tagság: t. 1909. ápr. 29.
(Pest, Pest m., 1849. január 15. – Budapest, 1927. április 27.;
a Pest megyei Tass református temetőjében nyugszik.)
Nemesség: Régi nemesi család, amely az 1754/55. évi országos nemesi összeírás-kor Ung megyében igazolta nemességét, s egyik tagjuk Ung megyében 1779-ben kiállított nemesi bizonyítványát Komárom vm. ki is hirdette.
A Darányi családból 1732-ben Kecskemétre házasodott Ferenc volt az apja Ignác (1849–1927) dédapjának, Györgynek (1741–1819). Az ő leszármazottait a reformkorban a debreceni ref. kollégium anyakönyveiben plebejusként jegyezték be. Amikor Ignác (1811–1877) gyermekeivel együtt 1877. jún. 2-án pusztaszentgyörgyi és tetétleni előnévvel nemességet kapott, ott sem esett szó „régi nemesség” megerősítéséről.
Apja: Darányi Ignác (1877-től pusztaszentgyörgyi és tetétleni, ref., Kecskemét, Pest m., 1811. márc. 10. – Bp., 1877. jún. 11.). A kecskeméti ref. gimnázium után 1828 és 1834 között a debreceni ref. kollégiumban tanult bölcsészetet, jogot és teológiát, majd elvégezte a keszthelyi Georgikont, s ügyvédi oklevelet is szerzett. Kir. táblai jegyző volt, majd 1844-től gr. Teleki József gyermekeinek
Protestánsok • Reformátusok
birtokát kezelte. A szabadságharc alatt kormánybiztos, nemzetőr kapitány.
Budán telepedett le. 1850-től 1866-ig az egyik tiszai ármentesítő társulat helyettes elnöke.
Apai nagyapja: Darányi György (ref., Kecskemét, 1771. máj. 11. – Kecskemét, 1830.
jan. 6.). A debreceni ref. kollégium anyakönyve plebejusként tartotta számon.
Apai nagyanyja: balázsfalvi Kiss Erzsébet (Kecskemét). Házasságkötés: 1793. júl.
Apai dédapa I.: Darányi György (ref., Kecskemét, 1741. dec. 12. – Kecskemét, 1819. 16.
jún. 16.)
Apai dédanya I.: Kun Éva (ref., Kecskemét). Házasságkötés: 1765. máj. 14.
Anyja: bernátfalvi és földvári Földváry Borbála (ref., Tass, 1819. máj. 15. – Bp., 1888.
máj. 9.). Házasságkötés: Tass, 1846. dec. 15.
Anyai nagyapja: bernátfalvi Földváry Pál (evang., Tass, 1790 –). Megyei hivatalo-kat is betöltő Pest megyei birtokos nemes családból származott.
Anyai nagyanyja: bernátfalvi Bernáth Teréz (ref., Tass, 1796. jún. 26. –)
Anyai dédapa I.: bernátfalvi Földváry Mihály (evang.) 15. századi eredetű nemesi család Pest megyei ágából.
Anyai dédanya I.: Szemere Erzsébet
Anyai dédapa II.: nemes Bernáth György (ref., Gercsely, Zemplén m., 1763. ápr. 22.
–). 15. századi Abaúj megyei eredetű nemes család Tasson élő birtokos tagja.
Anyai dédanya II.: nemes Vladár Terézia (Gatály, Zemplén m., 1770 –). Árpád-kori eredetű Turóc megyei birtokos-nemes családból.
Testvére(i): Öccsének, Darányi Bélának (1850 –) egyik gyermeke, Darányi Kálmán (1886–1939) politikus, miniszterelnök volt, másik gyermeke Darányi Gyula (1888–1958) szegedi, majd budapesti orvosprofesszor. Húgának, Darányi Borbálának (1852 –) a férje Hóman Ottó kolozsvári egyetemi tanár, majd tankerületi főigazgató volt. Az ő gyermekük Hóman Bálint (1885–1951) történész, egyetemi tanár, kultuszminiszter, az MTA tagja volt.
Vallása: ref.
Nőtlen.
Középiskola: 1859–1867: a budai kir. egyetemi katolikus főgimnázium, I–VIII.
oszt., érettségi ugyanott: 1867.
R
D
arkóJ
Enőfilológus, bizantológus, egyetemi tanár MTA tagság: l. 1913. ápr. 24.
(Dálnok, Háromszék m., 1880. július 13. – Debrecen, 1940.
január 8.; a nagyerdei köztemetőben nyugszik.) Nemesség: Székely nemesi család; előnév: bölöni.
Apja: Darkó Mihály (ref., Középajta, Háromszék m., 1847. aug. 20. – Dálnok, 1942.
márc. 10.). Dálnoki állami elemi iskolai igazgató-tanító.
Apai nagyapja: Darkó József (ref., Középajta, 1815. jún. 25. –) székely kisbirtokos.
Apai nagyanyja: Benkő Mária (ref., Középajta). Házasságkötés: 1834. nov. 17., Középajta.
Apai dédapa I.: Darkó István (ref.). Középajta.
Apai dédanya I.: Huszár Ilona (ref., Középajta, 1779. márc. 7. –). Házasságkötés:
Középajta, 1807. máj. 22.
Apai dédapa II.: Benkő „pap” József (ref.). Középajta. Valószínűleg az 1799-ben végleg középajtai székely nemesi kisbirtokára visszavonult Benkő József (Bardóc, Udvarhely m., 1740. dec. 20. – Középajta, 1814. dec. 28.) ref. esperes, teológiai tanár, híres botanikus és honismeret-kutató unokája.
Anyja: dálnoki Veress Mária (ref., 1857 – Dálnok, 1933. febr. 12.). Kézdi és három-széki székely családból származott, amelynek nemességét 1785–1786-ban igazolták. Házasságkötés: Dálnok, 1879. okt. 6.
Vallása: ref.
Felesége: 1.: galgóczi Schóber Anna (róm. kat., 1893. febr. 5. –), akinek az apja:
galgóczi Schóber Béla (1867–1946) a Magyar Agrár- és Járadékbank ügyvez.
igazgatója, a Pénzintézeti Központ vezérigazgatója, pénzügyi államtitkár (1921), a Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatója (1935–1941), az Angol–
Magyar Bank elnöke, felsőházi tag. (Családja 1892-ben kapta a nemességet és az előnevet.) 2. felesége: németújfalui Simonffy Irén (ref., Debrecen, 1893. júl.
12. – Debrecen, 1979. ápr. 20.) zongoraművész és zongoratanárnő, Simonffy István debreceni ügyvéd és bogdányi Farkas Irén leánya.
Középiskola: 1890–1898: sepsiszentgyörgyi ref. Székely Mikó Kollégium főgimná-ziuma, I–VIII. oszt.; érettségi ugyanott: 1898. jún. 16.
R
Protestánsok • Reformátusok
d
ék áNyi
stváNfilozófus, szociológus, középiskolai és egyetemi tanár
MTA tagság: l. 1922. máj. 11., tanácskozó 1949. okt. 31., tagsága visszaállítva 1989. máj. 9.
(Kecskemét, Pest m., 1886. április 30. – Cegléd, Pest m., 1965.
november 20.; a ceglédi református Öreg-temetőben nyugszik.)
Nemesség: A család őse, Dékány András 1652-ben III. Ferdinánd királytól kapott címeres nemeslevelet. Fia költözött Dévaványáról Kecskemétre, 1675-ben kecskeméti birtokos lett. Előnév: kérszigeti.
Apja: Dékány Mihály (ref., Kecskemét, 1826. szept. 25. – Kecskemét, 1904. dec. 12.).
A Kecskeméti Takarékpénztár Egyesület pénztárnoka. Gyulai származású első feleségével az 1860-as évek végén még Cegléden laktak, státusa ekkor anyakönyvi bejegyzés szerint: „tisztes”. 1872-től nyugdíjazásáig szülővárosá-ban, Kecskeméten takarékpénztári pénztáros. Testvére, Dékány István (ref., Kecskemét, 1819. júl. 18. – Kecskemét, 1893. aug. 31.). Kecskeméten, a refor-mátus kollégiumban tanult, s ügyvéd lett. 1863-tól a kecskeméti refora refor-mátus jogakadémia tanára volt.
Apai nagyapja: Dékány István (ref., Kecskemét, 1789. ápr. 10. –). Gazdálkodó, kecskeméti kisbirtokos.
Apai nagyanyja: Prikkel Mária (ref.). Házasságkötés: 1808 k.
Apai dédapa I.: Dékány István (ref., Kecskemét, 1745 – Kecskemét, 1817). Kecske-méten gazdálkodott, apjától házat, körülbelül 40 kat. hold földet és szőlőt örökölt.
Apai dédapa I. apja: Dékány András (ref., 1719 – 1804. márc. 3.). Kecskeméti nemesi kisbirtokos. Jelentős földjei lehettek, mert mind az öt fia legalább 40 kat. holdat örökölt.
Apai dédapa I. anyja: Török Anna Borbála (ref., 1721–1794)
Apai dédanya I.: Selley/Sélley Zsófia (ref., 1751–1828), Sélley György lánya, házas-ságkötés: 1771.
Apai dédapa II.: nemes Prikkel András (ref.)
Anyja: királyfiai Bottló Etelka (róm. kat., 1855 –). Házasságkötés: Kecskemét: 1883.
dec. 31.
Anyai nagyapja: királyfiai Botló Jónás (róm. kat., Királyfia, Pozsony m., 1821. febr.
12. –). Erdész/erdőőr. A pozsonyi római katolikus (bencés) gimnáziumban tanult, amit 1837-ben, a III. grammatikai osztály elvégzése után elhagyott.
Az 1850-es évek elején Custodis sylvae/erdőőr Felsőszeliben (Pozsony m.) Esterházy Józsefné uradalmában, 1857-től Venator Cameraticus/kamarai vadász a zobori kamarai alapítványi uradalomban Nyitra megyében.
Az 1880-as években erdész a ceglédi vallási közalapítványi uradalomban.
Anyai nagyanyja: Claudius Mária (róm. kat.)
Anyai dédapa I.: Botló Antal (róm. kat.). Pozsony megyei, a csallóközi Királyfián birtokos régi adományos nemes családból származott, s maga is Királyfián volt birtokos.
Anyai dédanya I.: Nogl Rozália (róm. kat.) Vallása: ref.
Felesége: Dékány Ida (evang., 1895. jún. 13. – 1981. szept. 11.). Házasságkötés: Kecs-kemét, 1917. febr. 18. Apja: Dékány Imre. Anyja: Nemcsik Ida (Nagykőrös) Középiskola: 1896–1904: kecskeméti református főgimnázium, I–VIII. oszt.