B ethleN i stváN gr

nagybirtokos, politikus, miniszterelnök MTA tagság: t. 1928. máj. 18.

(Gernyeszeg, Maros-Torda m., 1874. október 8. – Moszkva, 1946. október 5.; ismeretlen helyen nyugszik.)

Nemesség: 12. századi eredetű birtokos nemzetség. Bethlen István dédapjának dédapja, Bethlen Miklós az erdélyi fejedelemség kancellárja kapta 1696-ban az erdélyi grófi rangot. Előnév: bethleni.

Apja: Bethlen István gr. (ref., Kolozsvár, 1839. márc. 8. – Bécs, 1881. okt. 28.). Föld-birtokos. Házitanítója Gyulai Pál (1826–1909) a későbbi író, irodalomtörté-nész volt. Művelt, eszes embernek tartották, de betegsége miatt közhivatalt nem vállalt.

Apai nagyapja: Bethlen János gr. (ref., Pest, 1792. febr. 9. – Pest, 1851. márc. 18.).

Földbirtokos, cs. kir. kamarás. A reformkori erdélyi országgyűléseken a libe-rális ellenzék egyik legismertebb politikusa, akit „Erdély első polgárának” is neveztek. 1848 tavaszán az országgyűlés az ő elnöklete alatt mondta ki Erdély és Magyarország unióját. 1848 júniusától az első népképviseleti országgyűlés tagja, szeptembertől erdélyi kormánybiztos. Szerepet játszott októberben az agyagfalvi székely gyűlésen. 1849-től Pesten, 1853-tól Kolozsváron élt.

Szerepe volt a kolozsvári állandó Nemzeti Színház létrehozásában és az Erdélyi Múzeum megalapításában. Körülbelül 10 ezer holdnyi birtoka volt, hagyatékának összértéke 300 ezer forint.

Apai nagyanyja: hadadi báró Wesselényi Zsuzsanna (ref., Kolozsvár, 1808. márc.

19. – Vajdakamarás, Kolozs m., 1891. okt. 6.). Házasságkötés: Kolozsvár, 1837.

szept. 6. (második feleség volt).

Apai dédapa I.: Bethlen Sámuel gr. (ref., – 1815). Az ő ükapja volt Bethlen János (1613–1678), aki Kemény János és Apafi Mihály fejedelmek kancellárja, Erdély történetírója s egyik leggazdagabb embere volt. Dédapja, Bethlen Miklós (1642–1716) emlékiratíró. Ő alkudta ki az Erdély önkormányzatát biztosító Diploma Leopoldiumot (1691), s ő kapta 1696-ban a bethleni Bethlenek grófi rangját.

Apai dédanya I.: fricsi Fekete Klára

Protestánsok • Reformátusok

Apai dédapa II.: hadadi báró Wesselényi Farkas (ref., 1782 – Hadad, Szilágy m., 1851. aug. 8.) cs. kir. kamarás, v.b.t.t., több ízben Külső-Szolnok várme-gye főispánja, az 1848-as erdélyi országgyűlés királyi hivatalosa.

Apai dédanya II.: bethleni gróf Bethlen Júlia (ref.)

Anyja: széki római szent birodalmi gróf Teleki Ilona (ref., Gyömrő, Pest m., 1849.

júl. 26. – Kolozsvár, 1914. dec. 3.). Házasságkötés: Kolozsvár, 1870. jan. 5. XIV.

századi eredetű birtokos nemzetségből származott, amely 1408-ban kapott címeres nemeslevelet. Apai örökségként ő kapta a 4–5 ezer hold körüli, Gyömrő melletti ócsai uradalmat.

Anyai nagyapja: széki gr. Teleki Domokos (ref., Marosvásárhely, 1810. ápr. 1. – Gernyeszeg, 1876. máj. 1.). Földbirtokos, politikus, történész, az MTA tagja volt. A nagyenyedi református kollégiumban és a pesti egyetemen tanult.

1831-ben ügyvédi vizsgát tett. Nagy hatással voltak rá Széchenyi István esz-méi. A reformkorban „vándorpatriótaként” megyegyűlésről megyegyűlésre járva terjesztette a  reformeszméket. Az  1846 őszén megnyílt kolozsvári országgyűlésen az úrbérrendezésért küzdött. Az 1848-as első népképviseleti országgyűlés tagja. Novemberben visszavonult a közélettől. Történeti és agrárgazdasági stúdiumokat végzett, tanulmányokat publikált. 1861-től visszatért a  politikai életbe. Erdély egyik vezető dualizmuskori közéleti tekintélye és az erdélyi református egyházkerület és a marosvásárhelyi refor-mátus kollégium főgondnoka volt. 1852-ben 6000 forintos alapítványt tett a székelyudvarhelyi református kollégium javára.

Anyai nagyanyja: széki gr. Teleki Klementine (ref., 1827. márc. 9. – Kolozsvár, 1894. ápr. 18.). Házasságkötés: 1847. nov. 14. Árvaházakat támogatott,

segély-alapokat hozott létre, kultúregyesületeket szervezett, Gernyeszegen óvodát alapított.

Anyai dédapa I.: széki gr. Teleki József (ref., Szirák, Nógrád m., 1777. dec. 25. – Kolozsvár, 1817. ápr. 7.). Főkormányszéki tanácsos. Az ő ükapja volt Teleki Mihály (1634–1690), a széki Telekiek törzsatyja, Apafi Mihály fejedelem kancellárja, aki 1685-ben I. Lipóttal kötött titkos egyezményben igyekezett biztosítani az erdélyi fejedelemség belső önállóságát. 1690-ben ő kapta a német–római birodalmi grófi rangot.

Anyai dédanya I.: széki gróf Teleki Zsófia (ref., 1784. dec. 4. – Gernyeszeg, 1844.

aug. 10.)

Anyai dédapa II.: széki gróf Teleki Sámuel (ref., Kolozsvár, 1792. nov. 7. – Pest, 1857.

febr. 19.). Cs. kir. kamarás, a dunamelléki református egyházkerület főgond-noka.

Anyai dédanya II.: királyfiai báró Jeszenák Lujza (1803 – Graz, Ausztria, 1870. ápr.

20.). Házasságkötés: 1826. jún. 16.

Vallása: ref.

Felesége: bethleni gróf Bethlen Margit (ref., Bp., 1882. aug. 6. – Bp., 1970. jan. 7.).

Házasságkötés: 1901. Író, újságíró. Apja: gróf Bethlen András (ref., Kolozsvár, 1847. júl. 26. – Bethlen, 1898. aug. 25.). Politikus, főispán, szabadelvűpárti országgyűlési képviselő, földművelésügyi miniszter (1890–1894). Anyja:

Mocsonyi Lívia (Bp., 1862. márc. 4. – 1944).

Középiskola: 1883–1893: bécsi Therezianum, a Vorbereitungsklassét kétszer járta, és I–VIII. oszt.; érettségi ugyanott: 1893.

R

B

l

MTA tagság: l. 1938. máj. 6.; r. 1946. júl. 24.

(Sárospatak, Zemplén m., 1885. február 8. – Budapest, 1969.

október 18.; a Farkasréti temetőben nyugszik.)

Nemesség: A címeres nemes levelet 1606-ban Bocskay Istvántól kapták; előnév:

váradi.

Apja: Buza János (ref., Szentistvánbaksa, Abaúj m., 1848. ápr. 29. – Sárospatak, 1912). Sárospataki diákoskodás, teológiai tanulmányok és a segédlelkészi vizsga letétele után a bp.-i egyetemen és a tanárképzőben szerzett termé-szetrajz tanári képesítést (1873. dec. 24.). A sárospataki ref. főisk. gimnázi-umának tanára (1872. okt. 25. – 1912), igazgatója (1880–), a Természetrajzi Gyűjtemény őre (1873–1910), a Sárospataki Lapok szerkesztője, a sárospataki városi képviselő-testület tagja (1891–1912).

Apai nagyapja: nemes Buza János (ref., Szentistvánbaksa, 1800. jún. 28. –). Nemesi közbirtokos Szentistvánbaksán.

Apai nagyanyja: nemes Sebő Mária (ref., Szentistvánbaksa, 1809. ápr. 30. –) Apai dédapa I.: nemes Buza László, ő költözött a 18. sz. végén az Abaúj megyei

Beretről Szentistvánbaksára.

Apai dédanya I.: nemes Illési Mária. A család nemességét III. Károly adományozta 1720. nov. 10-én.

Apai dédapa II.: nemes Sebő János (Szentistvánbaksa). A család nemességét 1633-ban II. Ferdinánd adományozta.

Apai dédanya II.: Jeney Mária (Szentistvánbaksán élő közbirtokos nemesi család-Anyja: Liszkay Teréz (ref., Sárospatak, 1852. dec. 13. – Sárospatak, 1901. jún. 17.)ból) Anyai nagyapja: Liszkay Dániel (ref., Sárospatak, 1821. júl. 22. – Sárospatak, 1853.

aug. 3.) kézműves Sárospatakon.

Protestánsok • Reformátusok

Anyai nagyanyja második férje, az anya nevelőapja: Arday Károly (ref., Sárospatak, 1812. ápr. 15. – Buda, 1870. máj. 22., a Pest megyei Gyömrőn temették), gróf Teleki Sándor és Teleki Gyula gyömrői jószágigazgatója, a fővárosi Nemzeti Kör egyik igazgatója.

Anyai nagyanyja: Baksay Erzsébet (ref., Sárospatak, 1827. dec. 19. – Sárospatak, 1890. nov. 25.). Régi Abaúj megyei nemes család. Minden testvére a sárospa-taki ref. kollégiumban tanult, s ref. lelkész vagy tanár volt.

Anyai dédapa I.: Liszkay András (ref., Sárospatak)

Anyai dédanya I.: Leskó Juliánna (ref., Sárospatak, 1799. febr. 16. –)

Anyai dédapa II.: nemes Baksay József (ref., Sárospatak, 1794. nov. 18. – Sárospa-tak, 1875. szept. 6.) közbirtokos, szőlőbirtokos, városbíró Sárospatakon.

Anyai dédanya II.: nemes Főző Julianna (ref., Sárospatak, 1799. ápr. 29. – Sáros-patak, 1890. jan. 5.)

Vallása: ref.

Felesége: Szádeczky-Kardoss Jolán (ref., Bp., 1893. márc. 15. – 1944. ápr. 20.), Szádeczky-Kardoss Gyula (ref., Pusztafalu, Abaúj m., 1860. dec. 30. – Kolozsvár, 1935. nov. 8.), geológus, kolozsvári egyetemi tanár és Molnár Jolán (evang., Bp., 1866 – Bp., 1936. nov. 9.) lánya. Házasságkötés: 1913. ápr. 19., Kolozsvár.

Középiskola: 1895–1903: Sárospataki ref. koll. gimnáziuma, I–VIII. oszt.; érettségi ugyanott: 1903.

R