irodalomtörténész, középiskolai és egyetemi tanár MTA tagság: l. 1942. máj. 15.
(Szentgotthárd, Vas m., 1898. június 19. – Péterhegy, Vas m., 1945. március 24.; A péterhegyi temetőben nyugszik.)
Apja: Kerecsényi György (ref., Körmend, Vas m., 1870. okt. – Körmend, 1942. aug.
13.). A szentgotthárdi állami főgimnázium pedellusa/gimnáziumi szolga volt.
Apai nagyapja: Kerecsényi Dániel (ref., Körmend, 1841. márc. –). Gyermekei anyakönyvi bejegyzésében (1870, 1879): földmíves. Testvére: Kerecsényi János (ref., Körmend, 1833. febr. 4. – 1891) körmendi református lelkész.
A pápai ref. kollégiumban tanult.
Apai nagyanyja: Tímár Zsófia (ref., Körmend, 1847. aug. 2. –)
Apai dédapa I.: Kerecsényi Ferenc (ref.). Gyermekei anyakönyvi bejegyzésében (1838, 1841): földművelő.
Apai dédanya I.: Csőbör Katalin (ref., Körmend, 1814. aug. 18. –). Házasságkötés:
Körmend, 1829. febr. 11.
Apai dédapa II.: Tímár György (ref., Körmend –). Lánya 1847-es anyakönyvi bejegyzésében: földművelő.
Apai dédanya II.: Gróf Mária
Anyja: nemes Dienes Mária (ref., Felsőmarác, Vas megye, 1875. márc. –)
Anyai nagyapja: nemes Dienes Antal (ref., Németszecsőd, Vas m., 1837. dec. –).
Vas megyei nemes család, nemességét 1763-ban legfelsőbb helyen igazolta.
Anyai nagyanyja: Babos Zsófia (ref., Körmend, 1839. nov. 29. –)
Anyai dédapa I.: nemes Dienes Pál (ref., Szentgyörgyvölgy, Zala m., 1814. márc. –).
Dienes Ferenc és Beke Erzsébet fia.
Anyai dédanya I.: nemes Babotsay Katalin (ref., Szatta, Vas m. 1815. márc. 14. –) nemes Babotsay János és Bata Mária leánya. A nemes Babotsay család a 16.
század végétől jelen volt Vas megyében. Az 1754/55. évi országos nemesi összeíráskor igazolták nemességüket.
Anyai dédapa II.: Babos József (ref., 1816 k. –). Körmendi földművelő. A Babos család nemességét 1763-ban igazolta, de a nemességre utaló bejegyzést az anyakönyvekben nem találtunk.
Anyai dédanya II.: Papp Judit (ref., Körmend, 1815. márc. 29. – Körmend, 1878. jan.
13.). Házasságkötés: Körmend, 1835. máj. 19.
Vallása: ref.
Felesége: Mikola Emília (evang., Péterhegy/Felsőpetróc, Vas m., 1903 – Bp., 1977).
Könyvtárban dolgozott. 1945 után a Nemzeti Parasztpárt Sarló könyvesbolt-ját vezette. A magyar–jugoszláv viszony megromlása idején börtönbe került.
Apja: Mikola Ferenc (evang., Péterhegy, 1876 – Péterhegy, 1959) péterhegyi vend földműves, 24 kat. holdon gazdálkodott. Anyja: Kuhar Amália. Apjának testvére Mikola Sándor (1871–1945) fizikus, középiskolai igazgató, az MTA tagja volt.
Középiskola: 1908–1916: szentgotthárdi állami főgimnázium, I–VIII. oszt.; érett-ségi ugyanott: 1916.
R
k
erékjártóB
éla (1937-ig Kerékgyártó) matematikus, egyetemi tanárMTA tagság: l. 1934. máj. 11., r. 1945. máj. 30.
(Gyöngyös, Heves m., 1898. október 1. – Mátraháza, 1946. május 26.;
az újpesti Megyeri temetőben nyugszik.)
Nemesség: A család 1659-ben kapott címeres nemeslevelet, amelyet Borsod megyében hirdettek ki. Előnév: vetsei.
Protestánsok • Reformátusok
Apja: Kerékgyártó Károly (ref., Hejőpapi, Borsod m., 1853. febr. 13. – Újpest, 1907. nov. 9.). 1887-től állt a főváros szolgálatában mint tisztviselő. 1895-től haláláig a főváros polgármesteri hivatala számvevőségén II. oszt. számtiszt, illetve számvizsgáló volt.
Apai nagyapja: Kerékjártó István (ref.). Nemesi kisbirtokos Hejőpapiban. (Fényes Elek 1851-es kiadású Magyarország geographiai szótárában a kb. 1000 fős, színtiszta református nemesi község név szerint felsorolt 35 fontosabb csa-ládja között nem szerepel a Kerékjártó család.)
Apai nagyanyja: Orosz Eszter (ref.)
Anyja: Holczer Berta (ref., Mezőtúr, Jász-Nagykun-Szolnok m., 1868–1959).
Házasságkötés: 1894. okt. 22.
Vallása: ref.
Felesége: Kronbauer Lisette/Liselotte. Házasságkötés: Göttingen, 1924. dec. 6.
Apjának könyvesboltja volt Göttingenben.
Középiskola: 1908–1916: újpesti kir. áll. főgimn., I–VIII. oszt.; érettségi ugyanott:
1916. jún. 26.
R
k
olosváryB
áliNt orvos, egyetemi tanárMTA tagság: l. 1922. máj. 11.; r. 1934. máj. 11.; ig. 1943. máj. 14. – 1946.
júl. 24.; tanácskozó 1949. okt. 31.; r. tagsága visszaállítva 1989. máj. 9.
(Kolozsvár, Kolozs m., 1875. január 5. – Budapest, 1954.
augusztus. 28. A Farkasréti temetőben nyugszik.)
Nemesség: A család 1625-ben Bethlen Gábortól kapta a nemességet, előnév:
kolozsvári
Apja: Kolosváry Sándor (ref., Kórodszentmárton, Kis-Küküllő m., 1840. jún. 23. – Bp., 1922. aug. 7.). Jogász, egyetemi nyilvános rendes tanár, az MTA levelező tagja, m. kir. udvari tanácsos. Hétéves korától a marosvásárhelyi református kollégiumban nevelkedett, tanult a nagyszebeni királyi és a marosvásárhelyi református jogakadémián, majd a pesti egyetemen lett jogi doktor. Jogtanár volt a kolozsvári ref. kollégiumban, a kolozsvári kir. jogakadémián, majd 1872-től 1910-es nyugdíjazásáig a kolozsvári tudományegyetem jogi karának professzoraként működött. Tagja volt a Magyarországi Református Egyház Zsinatának és Konventjének.
Apai nagyapja: Kolosváry Lajos (ref., Kóródszentmárton, 1812 – Kolozsvár, 1898. márc. 17.). Elszegényedett nemesi kisbirtokos, 1848-as nemzetőr,
megyebizottsági tag. Felesége apránként visszaváltott 20-25 holdas luka-falvi birtokán gazdálkodott. Hét gyermeke közül mind az öt fiát taníttatta a marosvásárhelyi református kollégiumban.
Apai nagyanyja: Jánosy Julianna (ref., 1818, Ilencfalva, Maros-Torda m. – Nagyajta, Háromszék m., 1880. dec. 11.). Elszegényedett nemesi családból származott.
Hozománya a 20-25 holdas elzálogosított lukafalvi birtok volt. A szabad székely család a 17. század elején kapott pixidárius levelet.
Apai dédapa 1.: Kolosváry Márton (ref.)
Anyja: Kiss Teréz (ref., Pest, 1846 – Bp., 1930. nov. 28.). Házasságkötés: 1868.
Anyai nagyapja: Kiss Bálint (ref., Szentes, Csongrád m., 1802. dec. 20. – Pest, 1868.
jan. 19.). Festő, m. nemz. múzeumi képtárőr, a Pesti Műgylet alapító tagja.
Anyai nagyanyja: Roszbach Josefa (ref., 1811 – Kolozsvár, 1892. dec. 31.). 1851-ben még nem voltak házasok.
Anyai dédapa I.: Kiss Bálint (ref., Vésztő, Békés m., 1772. dec. 9. – Szentes, 1853.
márc. 25.). Református lelkész. Kecskeméti ref. gimnáziumi tanulmányok után 1790-től a debreceni ref. kollégiumban volt tógátus diák. 1795-ben Vész-tőn lett rector. Tanult a jénai egyetemen, majd 1799-től haláláig Szentesen volt ref. lelkész. A békés-bánáti ref. egyházmegye esperese (1836–1855), az MTA l. tagja (1839).
Anyai dédanya I.: Veresegyházi Éva (ref.) Vallása: ref.
Felesége: schneebergi Stein Alice (ref., Kolozsvár, 1878. júl. 28. –). Apja: Stein Gábor (ref., 1845 – Kolozsvár, 1907. jún. 17.) kolozsvári m. kir. egyetemi könyvkereskedő és könyvkiadó. Anyja: Mitterdorfer Ágnes (róm. kat., 1853 – Bp., 1935. máj. 12.). Házasságkötés: 1900. aug. 15.
Gyermeke: Kolosváry Gábor (ref., Kolozsvár, 1901. aug. 18. – Szeged, 1968. dec.
24.). Zoológus, paleontológus, szegedi egyetemi tanár (1954–1968), a bioló-giai tud. doktora (1958), az MTA l. tagja (1960).
Középiskola: 1884–1892: kolozsvári ref. főgimn., I–VIII. oszt., érettségi ugyanott:
1892.
R
Protestánsok • Reformátusok
k
olosvárys
áNdor jogász, egyetemi tanárMTA tagság: l. 1892. máj. 5.
(Kórodszentmárton, Küküllő m., 1840. június 23. – Budapest, 1922. augusztus 7. A Farkasréti temetőben temették.)
Nemesség: A család 1625-ben Bethlen Gábortól kapta a nemességet, előnév:
kolozsvári.
Apja: Kolosváry Lajos (ref., Kóródszentmárton, 1812 – Kolozsvár, 1898. márc.
17.). Elszegényedett nemesi kisbirtokos, 1848-as nemzetőr, megyebizottsági tag. Felesége apránként visszaváltott 20-25 holdas lukafalvi birtokán gaz-dálkodott. Hét gyermeke közül mind az öt fiát taníttatta a marosvásárhelyi református kollégiumban.
Apai nagyapa: Kolosváry Márton (ref.)
Anyja: Jánosy Julianna (ref., 1818, Ilencfalva, Maros-Torda m. – Nagyajta, Három-szék m., 1880. dec. 11.). Elszegényedett nemesi családból származott. Hozo-mánya a 20-25 holdas elzálogosított lukafalvi birtok volt. A szabad székely család a 17. század elején kapott pixidárius levelet.
Vallása: ref.
Felesége: Kiss Teréz (ref., Pest, 1846 – Bp., 1930. nov. 28.); Házasságkötés: 1868.
Apja: Kiss Bálint (ref., Szentes, 1802. dec. 20. – Pest, 1868. jan. 27.). Festő, m.
nemz. múzeumi képtárőr, a Pesti Műegylet alapító tagja. Anyja: Roszbach Josefa (ref., 1811 – Kolozsvár, 1892. dec. 31.). Nagyapja: Kiss Bálint (ref., Vésztő, Békés m., 1772. dec. 9. – Szentes, Csongrád m., 1853. márc. 25.) szentesi ref.
lelkész (1799–1853), a békés-bánáti ref. egyházmegye esperese (1836–1855), az MTA l. tagja (1839)
Gyermekei: Kolosváry Bálint (Kolozsvár, Kolozs m., 1875. jan. 5. – Bp., 1954. aug.
28.), kolozsvári, szegedi, majd budapesti jogi kari egyetemi tanár, az MTA tagja.
Középiskola: 1851–1859: marosvásárhelyi ref. kollégium, I–VIII. oszt.; érettségi ugyanott: 1859. júl. 10.
R
k
om áromya
Ndr ás történész, levéltárosMTA tagság: l. 1895. máj. 10.
(Péterfalva, Ugocsa m., 1861. november 18. – Budapest, 1931. december 5.;
a Farkasréti temetőben nyugodott, sírját felszámolták.)
Nemesség: 18. sz.-i eredetű nemesi család révkomáromi előnévvel.
Apja: Komáromy Péter (ref., Péterfalva, 1827 – Péterfalva, 1863). Nemesi középbir-tokos. 1836-ban íratták be a máramarosszigeti ref. líceum elemi II. osztályába.
Itt végezte a gimnáziumot is, majd 1843-ban subscribált a bölcseleti tagozaton.
Apai nagyapja: Komáromy György (ref., Péterfalva, 1792 –). Nemesi középbirto-kos. 1803-tól a máramarosszigeti ref. líceumban tanult.
Apai nagyanyja: Pap Ágnes (ref.)
Apai dédapa I.: Komáromy András (ref., 1763–1815) Apai dédanya I.: Nagy Erzsébet
Anyja: aradi Nozák Karolina (ref., Nevetlenfalu, Ugocsa m., 1836 –)
Anyai nagyapja: aradi Nozák Sándor (ref., 1792 – Nagyszöllős, 1882. aug. 7.).
Uradalmi gazdatiszt. 1846-ban a Szatmár megyei Halmiban helyettes pos-tamester. Az 1848–1849-es szabadságharcban nemzetőr főhadnagy, majd a munkácsi várőrség számvevő hadnagya. Az 1860-as években vármegyei esküdt, később törvényszéki ülnök, telekkönyvvezető, végül Ugocsa várme-gye levéltárnoka.
Anyai nagyanya: nagyenyedi Egri Klára (1807 –). Házasságkötés: 1829.
Anyai dédapa II.: Az 1840-es években Ugocsa megyei hivatalt töltött be.
Vallása: ref.
Felesége: tiszai Ujhelyi Blanka (ref., 1868 – 1940. ápr. 16.). Házasságkötés: 1887.
Apja: Ujhelyi Bálint (ref., 1821 – Tiszaújhely, 1879. dec. 4.). A máramarosszi-geti református líceumban végezte a bölcseleti és a jogi tagozatot. Néhány-száz holdas birtoka volt. A család tagjai vármegyei tisztségeket töltöttek be.
Nemességük 13. századi eredetű. Anyja: Pogány Zsófia (ref.)
Középiskola: 1872–1880: máramarosszigeti református főgimn., I–VIII. oszt.;
érettségi ugyanott: 1880.
R
Protestánsok • Reformátusok
k
oNkolyt
hegeg
yula statisztikusMTA tagság: l. 1938. máj. 6.
(Aranyosmarót, Bars m., 1876. december 21. – Budapest, 1942.
december 6.; a Kerepesi úti temetőben nyugszik.)
Nemesség:: 13. századi eredetű Komárom megyei birtokadományos család.
Apja: Konkoly Thege Gyula (ref., Bp., 1848. okt. 5. – Bp., 1897. dec. 11.). Földbirto-kos. A gimnázium hat osztályát a bp.-i ref. gimnáziumban végezte, azután két évig a műegyetem hallgatója, majd Pápán elvégezte a gimnáziumot, leérettségizett és jogot hallgatott. Az ügyvédi vizsgát 1874-ben Bp.-en tette le.
1871-től Bars vm. t. aljegyzője, 1874-től árvaszéki ülnöke. 1878-ban hivataláról lemondott, ügyvédkedett és Nagyszelezsényben gazdálkodott. 1888-ban 1415 forint, 1892-ben 802 forint adóval virilis tagja volt a megyei törvényhatósági bizottságnak. A dunántúli ref. egyházkerület és a barsi egyházmegye tanács-bírája, az egyházkerület zsinati (1882), majd konventi képviselője volt (1892).
Unokatestvére: Konkoly Thege Miklós (1842–1916) csillagász, az MTA tagja volt. Ógyallai csillagvizsgálóját és 1500 holdas birtokát az államra hagyta.
Apai nagyapja: Konkoly-Thege Pál (ref., Ógyalla, 1815. jún. 8. – Aranyosmarót, 1884. júl. 9.). Földbirtokos. 1829-ben írta alá Pápán az akadémiai tagozat törvényeit. Országgyűlési képviselő: 1861-ben Léván Határozati párti, 1865-ben ugyanott Balközép párti programmal választották meg. A kiegyezés után az aranyosmaróti kir. törvényszék elnöke, a barsi ref. egyházmegye segédgondnoka.
Apai nagyanyja: kenessei Kenessey Lujza/Aloizia (ref., 1824. okt. 10. – Kisendréd/
Dereszlény, Bars m., 1884. jan. 12.). Házasságkötés: 1843.
Apai dédapa I.: Konkoly-Thege Gábor (ref., Martos, Komárom m., 1780. júl. 1. – Ógyalla, 1827. júl. 22.). Földbirtokos. A pozsonyi líceumban tanult: 1797–1798.
Apai dédanya I.: Galambos Mária (ref., 1793–1839)
Apai dédapa II.: kenessei Kenessey Ferenc (ref., 1792–1875) Apai dédanya II.: Bekény Mária (ref., 1803–1880 k.)
Anyja: Bodó Ilona (evang., Nagyszelezsény/Alsószelezsény, Bars m., 1855. nov. 7.
– Nagyszelezsény, 1905. máj. 21.). Házasságkötés: 1874. júl. 1.
Anyai nagyapja: bodófalvi Bodó Simon (evang., 1809. jún. 6. – Nagyszelezsény, 1863. júl. 29.). Nemesi birtokos Nagyszelezsényben.
Anyai nagyanyja: esztergályi Frecska Zsuzsanna (evang., Losonc, Nógrád m., 1824.
júl. 15. – Nagyszelezsény, 1905. ápr. 6.). Házasságkötés: 1845
Anyai dédapa I.: bodófalvi Bodó Sándor (evang., 1778. jan. 29. – Nagyszelezsény, 1853. szept. 19.). Turóc megyei származású 13. századi birtokadományos nemesi família.
Anyai dédanya I.: revisnyei Reviczky Zsuzsanna (1778. dec. 31. – 1859. ápr. 28.).
Házasságkötés: 1806.
Anyai dédapa II.: esztergályi Frecska Sámuel (evang., Alsóesztergály, Nógrád m., 1786 –). Evangélikus lelkész. Az eperjesi kollégiumban végezte a teológiát, majd Jénában is tanult. Nógrád megyei nemes családból származott, armá-lisuk 1702-es keltezésű.
Anyai dédanya II.: Dedinszky Anna (evang.) Vallása: ref.
Felesége: Garay Anna (róm. kat., Bp., 1884. dec. 8. – Veszprém, 1962. máj. 12.) polgári iskolai tanár. Házasságkötés: 1904. Szülei: Garay Ede a bp.-i VI. ker.-i felső kereskedelmi iskola tanára és Gareis Erzsébet.
Középiskola:: 1886–1889: pozsonyi áll. főreáliskola, I–III. oszt.; 1889–1894: kör-möcbányai áll. főreáliskola, IV–VIII. oszt.; érettségi ugyanott: 1894. Latin kiegészítő érettségi: besztercebányai kir. kat. főgimn., 1894.