botanikus, egyetemi tanár MTA tagság: l. 1909. ápr. 29.
(Szászcsanád, Alsófehér m., 1870. május 10. – Budapest, 1943.
december 18.; a Farkasréti temetőben nyugszik)
Nemesség: A háromszéki Tuzson családnak székely nemesi jogállása volt. Egyike volt a legkiterjedtebb székely családoknak Háromszéken. Már a 17. század elején két ágban éltek Polyánban és Kovásznán. A polyáni ághoz tartozók a 17.
század elején mint primipilusok saját lovukon szolgáltak. A polyáni ágból vált ki a bélafalvi ág. Székely nemességüket és polyáni előnevüket Tuzson János (1870–1943) kérésére a belügyminiszter 1912-ben igazolta. Tuzson János mint egyetemi tanár 1914. jan. 13-án kapott nemességet feleségével és gyermekeivel együtt polyáni előnévvel.
Apja: Tuzson Gyárfás (róm. kat., Bélafalva, Háromszék m., 1841 – Bp., 1921. jan. 5.).
Gazdatiszt, majd birtokos és nagybérlő Szászcsanádon. A gör. kat. Bazilita-alap szászcsanádi birtokának haszonbérlője (1897-ben 1156 kh, 1903-ban 1373 kh). Alsó-Fehér vm. törvényhatósági biz. tagja volt. Valószínűleg testvére volt Tuzson János (Bélafalva, 1825. szept. 25. – Sepsiszentgyörgy, 1904), aki a kézdivásárhelyi katonai nevelőintézetben végzett, a 15. határőrezredben szolgált. 1848–1849-ben pedig Bem seregében őrnagyként a 86. zászlóalj parancsnoka volt.
Anyja: Nagy Rozália (ref., Kézdivásárhely, Háromszék m., 1852. márc. 1. – 1885.
nov. 10.)
Anyai nagyapja: kézdivásárhelyi Nagy Mózes (ref., Kézdivásárhely, 1805 – Kézdi-vásárhely, 1880. júl. 8.). Ügyvéd, Kézdivásárhely város szenátora. A székely,
ősi birtokos nemes család a 17. századtól szerepet játszott a város közéletében.
Nagy Mózes gyermekei régi nemességük és előnevük épségben tartása mel-lett 1910-ben címeradományozásban részesültek.
Anyai nagyanyja: nyujtódi Jancsó Mária (ref., Kézdivásárhely, 1827. júl. 25. – Kéz-divásárhely, 1907. nov. 16.), házasságkötés KézKéz-divásárhely, 1844. február 19.
Anyai dédapa I.: Nagy Miklós (ref.)
Anyai dédapa II.: nyujtódi Jancsó János (ref., Kézdivásárhely, 1790. júl. 22. – Kéz-divásárhely, 1858. dec. 13.)
Anyai dédanya II.: Benkő Judit (ref., Kézdivásárhely, 1794. júl. 22. – Kézdivásár-hely, 1837. aug. 17.)
Anyai dédapa II. apja: nyujtódi Jancsó János (Kézdivásárhely, 1744. nov. 12. – Kéz-divásárhely, 1811. ápr. 3.)
Anyai dédapa II. anyja: Bertalan Krisztina (Kézdivásárhely, 1746 – Kézdivásárhely, 1839. jan. 29.)
Vallása: ref.
Felesége: Kachelmann Emília (evang., 1873–1947) Apja: Kachelmann Károly (evang., 1842 – Selmecbánya, 1902. márc. 26.) selmecbányai /vihnyei/ gép-gyáros és vasöntöde tulajdonos, evang. egyházfelügyelő, a Vaskorona-rend és a Ferenc József-rend lovagja. Anyja: Ertl Hermin (evang., 1845 – Selmec-bánya, 1925. ápr. 22.). A feleség mindkét fiútestvére Mágocsy-Dietz Sándor (1855–1945) egyetemi tanár (botanikus, növénymorfológus), MTA-tag egy-egy lányát vette feleségül.
Gyermeke: Tuzson Rózsika (ref., 1897–) férje Kotsis Iván (1889–1980) építész, építészettörténész, az MTA tagja volt.
Középiskola: 1879–1887: nagyszebeni áll. főgimn., majd bp.-i kir. egyetemi katoli-kus főgimn.; érettségi Bp.-en: 1887.
R
Protestánsok • Reformátusok
v
ámossyz
oltáNorvos, farmakológus, egyetemi tanár
MTA tagság: l. 1920. máj. 5., kizárták 1948. ápr.
23., tagsága visszaállítva 1991. máj. 9.
(Pest, 1868. december 15. – Leányfalu, Pest m., 1953. december 26.;
a Pest megyei Pócsmegyer református temetőjében nyugszik.)
Nemesség: Vámossy Zoltán nagyapja, Vámossy János a máramarosszigeti refor-mátus líceum diáknévsorában következetesen mint nobilis/nemes szerepelt.
Más adatot azonban a nemességre vonatkozóan nem találtunk, sőt a debre-ceni kollégium diáknévsorában ugyanő mint közrendű volt bejegyezve.
Apja: Vámossy Mihály (ref., Máramarossziget, Máramaros m., 1827. szept.
13. – Pócsmegyer-Leányfalu, 1912. máj. 10.). Tanár, gimnázium igazgató.
Tanulmányait az első elemitől a bölcsészeti tagozatig a máramarosszigeti református kollégiumban végezte. 1843-tól 1848-ig jótéteményesként a debreceni református kollégium akadémiai tagozatán tanult (bölcsészet, jogtan, hittan). 1854-től tanított a Gönczy Pál-, majd a Szőnyi-féle nevelő intézetekben. 1859-ben az akkor induló bp.-i református főgimnázium tanára lett. 1867-től 1897-ig, nyugalomba vonulásáig a gimnázium igazgatója volt. A királyi tanácsosi címet és a Ferenc József-rend lovagja kitüntetést is megkapta. Testvérének, Vámossy Károly (ref., 1848–1912) ügyvédnek, a bp.-i ref. egyház főgondnokának, a m. kir. kúria ügyvédi tanácsa tagjának veje Vámbéry Rusztem (1872–1948) jogász, társadalomtudós, az MTA tagja volt. Feleségének, Csengery Leonának (1860–1947) az apja, Csengery Antal (1822–1880) politikus, közgazdasági és történeti író, az MTA tagja volt.
Csengery Leona testvérei révén sógora volt Heinrich Gusztáv (1845–1922) irodalomtörténész és Wlassics Gyula (1852–1937) jogász, művelődéspolitikus, akik szintén az MTA tagjai voltak.
Apai nagyapa: Vámossy János (ref., Máramarossziget –). A debreceni református kollégium anyakönyvi bejegyzése szerint: földműves/kézműves, közrendű.
A máramarosszigeti református líceum nyilvántartása szerint következete-sen: nob.(ilis), ns.
Anyja: Végh Petronella (ref., Gálospetri, Bihar m., 1842 – Bp., 1889. jan. 22.).
Házasságkötés: Pest, 1865. márc. 22. Testvérének, Végh Józefának a férje Gönczy Pál (1817–1892), az MTA tagja volt.
Anyai nagyapja: Végh József (ref. – Gálospetri, 1849 k.). Református lelkész.
A debreceni református kollégiumban tanult, a Szilágy megyei Lecsméren, majd 1828 után Gálospetriben szolgált.
Anyai nagyanyja: Sztankó Mária (ref.) Vallása: ref.
Felesége: Eleőd Karolina/Karola (róm. kat., 1873 – Leányfalu, 1962). Apja Eleőd Jósa (róm. kat., 1834 – Bp., 1915. jan. 7.) ügyvéd, üveg- és kerámia gyáros, anyja: Kossuch Irma (róm. kat., 1847–1920). Testvérének, Eleőd Fabiolának a férje volt Huzella Tivadar (1886–1950) orvos, egyetemi tanár.
Középiskola: 1878–1886: bp.-i református főgimnázium, I–VIII. oszt.; érettségi ugyanott: 1886.
R
v
argal
ajoszoológus, hidrobiológus, középiskolai tanár, katonatiszt MTA tagság: l. 1940. ápr. 26., tanácskozó 1949. okt.
31., tagsága visszaállítva 1989. máj. 9.
(Désakna, Szolnok-Doboka m., 1890. január 26. – Sopron, 1963. május 10.; a soproni evangélikus (Balfi úti) temetőben nyugszik.)
Apja: Varga Mihály (ref. – Désakna, 1912). Kőműves.
Anyja: Pap Rozália (ref.) Vallása: ref.
Felesége: Házasságkötés: 1919.
Középiskola: 1900–1908: dési állami főgimnázium, I–VIII. oszt.; érettségi ugyan-ott: 1908.
R
v
arghag
yula statisztikus, költő, politikusMTA tagság: l. 1892. máj. 5., r. 1907. máj. 13., t. 1923. máj. 11., másodelnök 1928. máj. 18. – 1929. máj. 2.
(Káva, Pest m., 1853. november 4. – Budapest, 1929. május 2.;
a Kerepesi úti temetőben nyugszik.)
Nemesség: A család őse Kapitány Varga András 1633-ban II. Ferdinánd királytól kapott nemeslevelet, melyet Borsod megye hirdetett ki. Az előnevet adó görzsönyi birtokot Veszprém megyében fia, Balázs szerezte. A mezőörsi ágat az ő fia, András alapította. Előnév: görzsönyi.
Apja: Vargha János (ref., Tata-Tóváros, Komárom m., 1804. jún. 10. – Káva, Pest m., 1886. jan. 18.). Ügyvéd, földbirtokos. A debreceni református kollégiumban
Protestánsok • Reformátusok
végezte a gimnáziumot, s ugyanott 1822-ben írta alá az akadémiai tagozat törvényeit. 1829–1830-ban jogot tanult itt, majd Pesten volt joghallgató.
Az ügyvédi vizsgát 1831-ben tette le. Öröklött földjeit eladva a Pest megyei Káván és Bényén szerzett kisebb birtokot. Itt letelepedve 1848-ig ügyvédi tevékenységet folytatott. A helybeli birtokos Puky család ügyvédi tanács-adójaként is működött. A szabadságharcban mint nemzetőr káplár vett részt.
A kávai közbirtokosság jegyzője és pénztárnoka volt. 1861-ben vármegyei bizottsági taggá, s pesti járási adószedővé választották.
Apai nagyapja: Vargha Mihály (ref., 1768 – Tata, 1824). Nemesi birtokos. Házas-sága után Tatán telepedett le. Földjei voltak Görzsönyben, szőlője Neszmé-lyen, háromköves malma Tatán.
Apai nagyanyja: dancsházi Nagy Sára (ref., Tata-Tóváros, 1763–1828). Házasság-kötés: 1801.
Apai dédapa I.: Vargha János (ref., Mezőörs, Győr m., 1730 – Mezőörs, 1781).
Nemesi birtokos. Nagyapja, Vargha András a nemességszerző unokája volt, s 1651 után ő költözött a Győr megyei Mezőörsre, megalapítva a család mezőörsi ágát.
Apai dédanya I.: görzsönyi Farkasdi Anna (ref.). Házasságkötés: 1759. Nagyapja nádori adományos volt. Veszprém megyei família, amelyik a 14. századtól szerepel.
Apai dédapa II.: dancsházi Nagy János (ref., – Dömsöd, 1769). Dömsödi reformá-tus lelkész és esperes volt.
Apai dédanya II.: Szabó Erzsébet (ref.). Házasságkötés: 1736. Tatán birtokos 17.
századi birtokadományos család.
Anyja: zsarolyáni Márton Sára (ref., Monor, 1813. aug. 23. – Üllő, 1899. nov. 11.).
Házasságkötés: 1848. máj. 18. A Szabolcs megyei, 15. századi eredetű Márton családból származott, amely család az Árpád-kori Bereg megyei Kerepeczy családból ágazott ki.
Anyai nagyapja: zsarolyáni Márton Benjámin (ref., Monor, 1775. márc. 14. – Monor, 1841. 1841. ápr. 24.) .Vasadpusztán bérelt birtoka, Monoron szőlője volt.
Anyai nagyanyja: vezekényi Bokros Judit (ref., Monor, 1783. okt. 16. – Tószeg, Pest m., 1859. máj. 6.). Házasságkötés: 1801. febr. 16.
Anyai dédapa I.: zsarolyáni Szoboszlay Márton Sámuel (ref., Cegléd, Pest m., 1734. márc. 14. – Monor, 1816. jan. 8.). Hites ügyvéd. A debreceni ref.
kollégiumban tanult, 1750-ben írta alá az iskola törvényeit. Pesten is tanult, s megszerezte az ügyvédi oklevelet. 1762-ben Pándon rektor, 1765-ben pedig Monor mezőváros főjegyzője volt. Majd emellett a nagyréthi Darvas család jószágigazgatója is lett. Birtokot is kapott, de bérelt földjei is voltak. 1804-ben Szatmár megye a család nemességét és az 1590-1804-ben új adományt nyert
zsarolyáni Márton családtól való származását elismerte, s Pesten 1807-ben kihirdette. A Szoboszlay név elhagyását kérték, amely apjukra csak azért ragadt, mert (Hajdú)Szoboszlóról jött.
Anyai dédanya I.: Munkátsy Anna (ref., 1740 – Pánd, 1822. ápr. 1.). Házasságkötés:
1760. jan. 9.
Anyai dédapa I. apja: zsarolyáni Szoboszlay Márton Mihály (ref., Hajdúszoboszló, Hajdú m., 1699 – Cegléd, 1759). A Szabolcs megyében honos Márton csa-ládból ő telepedett le először Cegléden. A debreceni református kollégium növendéke volt s 1723-ban a ceglédi ref. iskola rektor-professzorának hívták meg. 1724-ben ő készítette a főiskolai szintre emelt iskola új törvényeit. (A Helytartótanács 1753-ban tiltotta meg a grammatikai szintnél magasabb főis-kolai szint működését.) 1725-ben a város jegyzőjévé választották, amelyet 1730-ig töltött be. Többször városi főbíró is volt: 1734, 1737, 1739, 1750, 1756.
1753-ban a ceglédi református egyház szenátora. Jegyző korában kezdett gaz-dálkodni, jobbágyföldeket szerzett, s Cegléd egyik legvagyonosabb embere lett.
Anyai dédapa I. anyja: Borbély Sára (ref. – Cegléd, 1788. márc.). Házasságkötés:
1732. dec. 27.
Anyai dédapa II.: vezekényi Bokros András (ref.). Monori bíró. Nemesség kelte:
1590.
Anyai dédanya II.: Szalay Sára (ref.) Vallása: ref.
Felesége: szemerjai Szász Póla (Polixénia) (ref., Szabadszállás, 1863. okt. 15. – Sop-ron, 1947. szept. 18.). Írónő. Házasságkötés: Bp., 1882. jan. 16. Apja: Szász Károly (ref., Nagyenyed, Alsó-Fehér m., 1829. jún. 15. – Bp., 1905. okt. 15.).
Tanár, költő, író, dunamelléki ref. püspök, az MTA tagja volt. Anyja: barátosi Bibó Antónia (ref., 1837 – Bp., 1900. márc. 15.). Testvére: Szász Károly (ref., Szabadszállás, 1865. nov. 11. – Bp., 1950. márc. 21.) író, VKM tisztviselő, poli-tikus, az MTA tagja volt.
Középiskola: 1863–1865: I–II. oszt.: apja tanította otthon, magánvizsgát tett;
1865–1871: budapesti református főgimnázium, III–VIII. oszt.; érettségi ugyanott: 1871.
R
Protestánsok • Reformátusok
v
ik árB
élaetnográfus, népzenekutató, gyorsíró, műfordító MTA tagság: l. 1911. ápr. 27.
(Hetes, Somogy m., 1859. április 1. – Dunavecse, Pest m., 1945. szeptember 22.; a Farkasréti temetőben nyugszik.)
Apja: Vikár János (ref., Pápa, Veszprém m., 1816. dec. 26. – Kutas, Somogy m., 1889. szept. 29.). Református lelkész. A pápai református kollégiumban tanult. A klasszikus nyelvek: görög, latin, héber elsajátítása mellett megtanult franciául, olaszul és németül. Több évig házitanító volt, majd segédlelkész.
1853-ban felszentelték, s ekkortól 1867-ig Hetes református lelkésze volt.
Később Magyarládon és Kutason szolgált.
Apai nagyapja: Vikár István (ref., Pápa, 1787. szept. 28. – Kutas, 1881). Takácsmes-ter volt Pápán. Néhány osztályt végzett a pápai kollégiumban.
Apai nagyanyja: nemes Kis Zsófia (ref., Pápa, 1796. dec. 22. –). Házasságkötés:
Pápa, 1815. máj. 9.
Apai dédapa I.: Vikár István (ref.). Pápa.
Apai dédanya I.: Molnár Éva (ref.) Apai dédapa II.: nemes Kis Mihály (ref.)
Apai dédanya II.: Csobod Julianna (ref.) Házasságkötés: Pápa, 1796. jan. 19.
Anyja: nemes Szomju Veron/Veronika (ref., Magyarlád, Somogy m., 1838. ápr.
20. – Mocsolád, Somogy m., 1922. szept. 23.). Házasságkötés: 1853. dec. 25.
Anyai nagyapja: nemes Szomju István (ref., Csajág, Veszprém m., 1814. aug. 16.
– Edde, 1884). Református tanító. A pápai református kollégiumban tanult.
1830-tól több helyen tanított (Neszmély, Galambok, Magyarlád, Pusztakor-pád), majd 1842-től 1884-ig az eddei leányegyház tanítója volt Somogyban.
Anyai nagyanyja: nemes Both Katalin (ref.). Házasságkötés: Magyarlád, 1837. febr.
Anyai dédapa I.: nemes Szomjú Sámuel (ref., Csajág, 1780 k. – 1837-ben már 11.
nem élt). Notarius/jegyző Csajágon. 1794-től tanult a pápai református kol-légiumban, 1796-ban írta alá az akadémiai tagozat törvényeit. Néhány évig tanítóként is működött.
Anyai dédanya I.: nemes Búzás Zsófia (ref.). Komárom megyei armális nemes család.
Anyai dédapa II.: nemes Both János (ref., Csallóközaranyos, Komárom m., 1782 –). 1802-től a pápai református kollégium szolgadiákja, 1804-ben subscribált. 1808-tól 1848-ig Somogy és Baranya megyék különböző közsé-geiben volt oskola rector/tanító (19-szer váltott állomáshelyet). Komárom megyei armális nemes családból származott.
Anyai dédanya II.: Sebő Katalin (ref.)