gyógyszerész, kémikus, egyetemi tanár
MTA tagság: l. 1891. máj. 8., r. 1905. máj. 12., ig. 1919. okt. 23., t. 1928. máj.
18., másodelnök 1916. máj. 4. – 1919. okt. 23., 1925. máj. 7. – 1928. máj. 18.
(Dés, Szolnok-Doboka m., 1851. október 31. – Budapest, 1936.
szeptember 30.; a Kerepesi úti temetőben nyugszik.)
Nemesség: A Bereg megyei eredetű Ilosvay család a 14. századig vezeti vissza családfáját. A 15. században királyi birtokadományban is részesült. A Bereg megyével szomszédos megyékben öt ágazatban éltek tovább. A távolabbi, Szolnok-Doboka vármegyei ágnak a közös törzsből való leszármazása adatok hiányában nem mutatható ki, de nemesi jogokkal éltek. Előnév: nagyilosvai.
Apja: Ilosvay Lajos (ref., Dés, 1823. aug. 26. – 1892. jan. 8.). Megyei várnagy volt:
ez egy kisebb vármegyei tisztség volt. A vármegyeszékház és a vármegyei börtönök felügyelete volt a feladata, de nem az altiszti kategóriába tartozott.
Később, a fizetési osztályok szerinti rendszerben a még tiszti kategóriának számító XI. fizetési osztályba tartozott. Az 1848–1849-es szabadságharc idején az egyik erdélyi vadászezrednél szolgálva a hadnagy alatti fővadász rangot viselte. Később a Tiszti címtárban és a gyászjelentésen is kir. törvény-széki fogházfelügyelőként szerepelt.
Apai nagyapja: Ilosvay János (ref., Dés, 1781–1859) Apai nagyanyja: Ambrus Sára
Anyja: Turbucz Amália (ref., Dés, 1830. szept. 30. – Dés, 1882. máj. 4.). Házasság-kötés: 1851. febr. 5.
Vallása: ref.
Felesége: Trotter Júlia (róm. kat., Bécs, 1870. máj. 21. – Bp., 1934. okt. 26.). Házas-ságkötés: Karlsbad, 1890. Apja: Trotter Kamill (róm. kat., Bécs –) a császári 1.
Protestánsok • Reformátusok
vadász zászlóalj őrnagya Karlsbadban. Anyja: Knoll Emilia (róm. kat.), egy karlsbadi kereskedő leánya.
Középiskola: 1862–1868: kolozsvári református főgimnázium, I–VI. oszt.; 1868–
1870: kolozsvári unitárius főgimnázium, VII–VIII. oszt.: magánúton végezte;
érettségit az unitárius főgimnáziumban tett: 1870.
R
i
llyésg
ézaorvos, urológus, egyetemi tanár
MTA tagság: l. 1936. máj. 14., r. 1943. máj. 14., az V.
Oszt. elnöke 1949. nov. 29. – 1951. aug. 6.
(Marosvásárhely, Maros-Torda m., 1870. május 24. – Budapest, 1951. augusztus 6.; a Farkasréti temetőben nyugszik.)
Nemesség: Ősi székely család, amelynek leszármazása a 15. századtól ismert. Illyés Márton 1585-ben Báthory Zsigmond fejedelemtől nyert donatiot négy falura, köztük Sófalvára. Házasság révén jutottak a székesi birtokba. Nemességüket 1843-ban igazolták. Előnév: sófalvi.
Apja: Illyés Károly (ref., 1835 – Bp., 1910. okt. 28.) Birtokos nemesi származású jogász. 1871-től a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla pótbírája, 1880-tól bírája.
1889-től kúriai bíró Budapesten, a Lipót-rend lovagja. A marosi református egyházmegye és a marosvásárhelyi református kollégium gondnoka.
Apai nagyapja: sófalvi Illyés István (ref., Székes, Maros-Torda m., 1810 – Székes, 1892. febr. 26.). A gimnázium elvégzése után 1825-ben iratkozott be a maros-vásárhelyi református kollégium akadémiai tagozatára. Marosszéki táblabíró, Székesen volt a család udvarháza.
Apai nagyanyja: Zsombori Amália (ref., Marosvásárhely, 1816 – Székes, 1870. dec.
19.). Házasságkötés: 1834.
Apai dédapa I.: Illyés János (ref., 1785 k. –); 1798-ban iratkozott be a marosvásár-helyi református kollégiumba.
Apai dédanya I.: egerpataki Kiss Mária
Apai dédapa II.: Zsombori István (ref., meghalt 1864 előtt). Marosvásárhelyi tanácsos. 1797-től a marosvásárhelyi református kollégium diákja, 1808-ban írta alá az akadémiai tagozat törvényeit.
Apai dédanya II.: károlyvári Balog Borbára (róm. kat., 1799 – Marosvásárhely, 1864. febr. 17.)
Anyja: Ballagi Jozefa/Jozefin (ref., 1849 – 1923). Házasságkötés: 1870 előtt. Test-vérei: Ballagi Aladár (ref., Kecskemét, 1853. okt. 24. – Bp., 1928. jún. 21.)
történész, egyetemi tanár, az MTA tagja volt; Ballagi Géza (ref., Szarvas, 1851. máj. 3. – Sárospatak, 1907. jún. 17.) történész, jogász, a sárospataki ref.
jogakad. tanára, országgyűlési képviselő, az MTA tagja volt.
Anyai nagyapja: Ballagi (1848-ig Bloch) Mór (ref. [1851-ig evang., 1843-ig izr.], Inóc, Zemplén m., 1815. márc. 18. –Bp., 1891. szept. 1.). Teológus, nyelvész, hebraista, az MTA tagja. A nagyváradi és a pápai jesivában, majd a pápai református kollégiumban, a pesti, a párizsi és a tübingeni egyetemen tanult.
1843-ban Németországban áttért az evangélikus hitre. 1844-től a szarvasi evangélikus gimnázium tanára volt. 1840-ben választotta levelező tagjává az MTA. 1848-ban hadnagyként, főhadnagyként Görgey hadtestében táborkari fogalmazó, majd századosként a hadügyminisztérium elnöki osztályának titkára volt. A szabadságharc leverése után a Bihar megyei Kondoroson gazdálkodott. 1851-ben áttért a református hitre. A kecskeméti református kollégium, majd 1855-től az akkor alapított pesti református teológiai akadémia tanára lett. Tudósként s egyháztársadalmi téren is a szabadelvű teológiai irány vezéreként tevékenykedett. 1861-ben országgyűlési képviselő, 1861 és 1888 között a pesti, majd a budapesti törvényhatósági biz. tagja volt.
Háztulajdonos, fővárosi virilista (1888-ban 1096 forint adóval).
Anyai nagyanyja: kisrákói és királylehotai Lehoczky Ida (róm. kat., Szarvas, 1826.
szept. 16. – Cegléd, 1897. febr. 17.). Házasságkötés: Szarvas, 1845.
Anyai dédapa I.: Bloch …. (izr.). Sztáray gróf haszonbérlője volt.
Anyai dédapa II.: Lehoczky Lajos (róm. kat., 1780 k. – Szarvas, 1855. aug. 19.).
Békés megyei főszolgabíró. 1800–1801-ben a nagyváradi királyi jogaka-démián tanulta a jogot. Pesten volt patvarista, majd Békés vármegye tb.
esküdtje (1805–1809), később orosházi esküdtje lett (1810–1817). 1818-tól szarvasi másodszolgabíró, 1828 és 1832 között békési főszolgabíró, 1834-től fizetéses táblabíró volt. Emellett vízi- és útbiztosként is működött. 1846-ban sikertelenül jelölték alispánnak.
Anyai dédanya II.: Novák Jozefa (róm. kat., Buda/Pest, 1805. jan. 24. – Bp., 1884.
aug. 24.). Házasságkötés: 1825 k.
Anyai dédanya II. apja: nemes Novák Joachim Antal (örmény katolikus, Sza-mosújvár, Szolnok-Doboka m., 1760. jan. 17. – Pest, 1819). 1790-től a kassai kerületben a jászói uradalom vallásalapítványi javainak tiszttartója, 1793-tól a jászói kerület tiszttartója volt. 1802-től haláláig a pesti kerülethez tartozó közalapítványi uradalom prefektusa: királyi kamarai prefektus volt Pesten.
Több megye táblabírája volt.
Anyai dédanya II. anyja: Gastäger Anna Mária (róm. kat., Kassa, 1772. aug. 1. – Bodrogszerdahely, Zemplén m., 1843. febr. 20.). Házasságkötés: Kassa, 1792.
nov. 18.
Protestánsok • Reformátusok
Anyai dédanya II. nagyapja: nemes Novák Márton (örmény katolikus, Magyarlá-pos, Szolnok-Doboka m. –). 1752-ben testvéreivel mint szamosújvári örmény kereskedők kaptak nemességet. Szamosújvári főbíró is volt, később a Heves megyei fegyverneki puszta bérlője. Felesége: Tódor Ilona.
Vallása: ref.
Felesége: riomfalvi Szarvasy Ida (róm. kat., Bp., 1881. okt. 30. – Bp., 1971. márc. 4.).
Házasságkötés: 1904 előtt. Apja: Szarvasy Sándor (róm. kat., 1833 – Bp., 1901.
febr. 6.). Kereskedő/borkereskedő/hajózási vállalkozó, földbirtokos (622 kat.
hold). Családja 1667-ben kapott címeres nemes levelet. Anyja: Kepes Ida (róm. kat., 1850 – Bp., 1908. dec. 5). Testvérei: Szarvasy Imre (róm. kat., Pest, 1872. jan. 5. – Balatonfüred, 1942. máj. 16.) műegyetemi tanár, az MTA tagja volt; Szarvasy Margit (róm. kat., 1873 – Bp., 1941. dec. 14.), akinek a férje Kuzmik Pál (evang., Eperjes, Sáros m. 1864. jún. 22. – Bp., 1925. dec. 19.) orvos, egyetemi tanár volt.
Középiskola: 1880–1888: marosvásárhelyi ref. gimn., I–VIII. oszt.; érettségi ugyan-ott: 1888.
R
j
ak aBö
döNíró, költő, irodalomtörténész, középiskolai tanár MTA tagság: l. 1924. máj. 8.
(Vadasd, Maros-Torda m., 1854. július 26. – Budapest, 1931. március 5.;
a Kerepesi úti temetőben nyugszik.)
Nemesség: Székely család, amely 1655-ben lófői rangot (primipilus) kapott. Előnév:
vadasdi.
Apja: vadasdi Jakab István (ref., 1795. szept. 30. – Vadasd, 1865. jan. 9.). Székely nemesi kisbirtokos. Az 1850-es évek anyakönyvei szerint „tekintetes Úr”. Fia kolozsvári egyetemi bejegyzése szerint földműves.
Anyja: Nagy Mária (ref., Káposztásszentmiklós, Maros-Torda m., 1823 – Vadasd, 1907. jan. 11.). Az 1850-es évek anyakönyvei szerint „tekintetes Asszony”.
Ez második házassága volt. Első férje, Pethő Benjámin székelyvajai nemesi birtokos halála után megözvegyülve ment férjhez a szintén özvegy Jakab Istvánhoz. Házasságkötés: Székelyvaja, 1849. júl. 6. Férje korai halála után nagy erőfeszítéssel taníttatta fiait.
Anyai nagyapja: nemes Nagy János (ref.) Káposztásszentmiklós.
Anyai nagyanyja: Fehérvári Borbála (ref.) Káposztásszentmiklós.
Vallása: ref.
Felesége: 1. Szénásy Róza (ref., Mezőpanit, Maros-Torda m., 1855. febr. 5. – Bp., 1905. okt. 6.). Házasságkötés: Mezőmadaras, Maros-Torda m., 1879. Apja:
Szénásy András (1831–1906), Sajóudvarhely, Szolnok-Doboka m., császári királyi pénzügyőr főfelügyelő. Anyja: Sebestyén Rozália (1836–1891). 2.
D’Aiguemorte Bornand Clara Maria (ref., 1869 –). Házasságkötés: 1907.
Középiskola: 1863–1871: marosvásárhelyi református kollégium, I–VIII. oszt.;
érettségi ugyanott: 1871.
R
k
aNdók
álm áN gépészmérnök, rt. vezérigazgatóMTA tagság: l. 1927. máj. 5.
(Pest, 1869. július 8. – Budapest, 1931. január 13.;
a Kerepesi úti temetőben nyugszik.)
Nemesség: Borsod megyei nemes család, 1575-ben szereztek nemesi kúriát a Bor-sod megyei Farmoson. Innen származik előnevük: egerfarmosi és sztregovai.
Apja: egerfarmosi és sztregovai Kandó Géza (ref., Baracska, Fejér m., 1840. szept.
24. – Tiszafüred, 1906. ápr. 3.). Postatisztviselő. A kiegyezés után a Föld-művelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumon belül az Országos Postafőigazgatóság Postaszámvevősége ellenőre, majd I. osztályú számtisztje, 1879-től számvizsgálója. 1883-tól Tiszafüreden szerződéses postamester.
(Körülbelül 2000 forinton felüli éves jövedelmet hozott.) 1894 után már nem postamester, de Tiszafüreden élt, bár Budapesten is tartott fenn lakást a felesége nevén.
Apai nagyapja: Kandó József (ref., Egerfarmos, Borsod m., 1797. dec. 2. – Bp., 1884.
nov. 10.). Földbirtokos, ügyvéd, megyei tisztviselő. 1824-ben Fejér megyébe házasodott. Több megye táblabírája. 1840 és 1843 között törvényszéki ülnök Fejér megyében, 1845–1847-ben a megye alispánja. A Fejér Megyei Olvasó-társaság elnöke, a vértesaljai református egyházmegye tanácsbírája, 1842-ben világi algondnoka, 1862-ben gondnoka. 1861-ben Pesten ügyvéd.
Apai nagyanyja: baracskai Szücs Klára (ref., Aba, Fejér m., 1798. márc. 7. – Bp., 1885. ápr. 27.). Házasságkötés: 1824. Ő örökölte testvére, Szücs Lajosné szü-letett Szücs Zsófia (ref., Baracska, 1790. febr. 7. – Bp., 1875. jan. 20.) jelentős vagyonát, budapesti ingatlanokat, a Múzeum körút 5. szám alatti kétemeletes palotát és a balatonfüredi nyaralót.
Protestánsok • Reformátusok
Apai dédapa I.: Kandó Ferenc (ref., Egerfarmos, 1763. nov. 14. – Gelej, Borsod m., 1826. okt. 21.). A debreceni református kollégium gimnáziumába járt, majd 1782-ben subscribált.
Apai dédanya I.: gelei Pásztor Eszter (ref., Gelej, 1780 –). Házasságkötés: Gelej, 1797. febr. 27.
Apai dédapa II.: baracskai Szücs Sándor (ref.). Jómódú Fejér megyei nemes család.
Címeres levelük 1696-ban kelt.
Apai dédanya II.: Szücs Sára (ref.)
Anyja: gulácsi Gulácsy Irma (ref., Bugyi, Pest m., 1845. júl. 13. – Tiszakürt, 1933.
ápr. 2.)
Anyai nagyapja: gulácsi Gulácsy Ferenc (ref., 1810 – Bankháza, Pest m., 1890. nov.
2.). Bankházi földbirtokos. 15. századi eredetű Bereg megyei nemes család.
Anyai nagyanyja: kassai Kassay Amália (ref., Sátoraljaújhely, Zemplén m., 1817.
jan. 16. – Bp., 1901. máj. 3.). Házasságkötés: 1839.
Anyai dédapa I.: gulácsi Gulácsy Mihály (ref.)
Anyai dédapa II.: kassai Kassay Sámuel (ref.). Ügyvéd Sátoraljaújhelyen.
Anyai dédanya II.: nemes Kováts Katalin (ref.) Vallása: ref.
Felesége: Pósch Ilona (róm. kat., Bp., 1880. máj. 14. – Rozsnyó, 1913. júl. 9.).
Házasságkötés: Bp., 1899. febr. 2. Apja: Pósch Gyula (evang., Rozsnyó, 1851 – Rozsnyó, 1923. nov. 4.) a Magyar Kereskedelmi és Iparbank első igazgatója, a rozsnyói evangélikus egyház felügyelője. (Zólyom megyéből Rozsnyóra származott nemes családból.). Anyja: Horváth Ilona (róm. kat.).
Középiskola: 1879–1888: bp.-i evangélikus főgimnázium, I–VIII. oszt. (a VI. osz-tályt kétszer járta); érettségi ugyanott: 1888.
R
k
árolyiá
rpádtörténész, levéltáros
MTA tagság: l. 1878. máj. 20., r. 1889. máj. 3., t. 1925. máj. 7.
(Pest, 1853. október 7. – Budapest, 1940. október 26.;
a Kerepesi úti temetőben nyugszik.)
Nemesség: A családi hagyomány szerint a bibliafordító Károli Gáspártól (1530 k. – 1591) származtak. Bocskai István fejedelem Kassán 1606-ban adományozott címeres nemeslevelet a Rudolf császár és király elleni hadakozásban kitűnt Mihálynak és Miklósnak. Ezt Bihar megye 1607-ben hirdette ki. Az 1729. évi
nemesi összeírás már az Abaúj megyei Szepsiben találta a családot. Előnév:
károlyi.
Apja: károlyi Károlyi István (ref., Felsőfügöd, Abaúj m., 1806. febr. 25. – Pest, 1859.
jan. 27.). Pedagógus, ügyvéd, 1849-ben Pest vm. főjegyzője. A sárospataki református kollégiumban végezte gimnáziumi, bölcseleti, jogi és teológiai tanulmányait. 1832–1833-ban ugyanitt a szintaxisták publicus praeceptora, illetve 1835-től öt féléven át a poétika rendes tanára volt. Jártas volt a latin, görög, német, francia, angol és olasz nyelvben és irodalomban. Megszerezve az ügyvédi oklevelet, 1837-től gróf Teleki Sámuel gyermekeinek lett a neve-lője és a gróf Teleki család levéltárnoka. 1849-ben Pest megye főjegyzőjévé választották. A szabadságharc után a Telekiek máramarosi birtokain bujkált.
Később visszatért Pestre, s a gróf Teleki családnál folytatott levéltárnoki tisz-tén kívül Gönczy Pál pesti ref. intézetében volt óraadó. 1852-ben nőül vette Beniczky Teréziát, Gál László 1849-es honvédtábornok özvegyét.
Nevelőapja: Borostyán Sándor (ref., Kecskemét, 1829. aug. 4. – Székesfehérvár, 1908. nov. 19.). A nagykőrösi református kollégium, majd a budapesti tanító-képző intézet, végül a székesfehérvári főreáliskola történelemtanára.
Apai nagyapja: károlyi Károlyi Sámuel (ref.). Nemesi közbirtokos az Abaúj megyei Felsőfügödön.
Apai nagyanyja: Bíró Zsuzsanna (ref.)
Apai dédapa I.: károlyi Károlyi Sámuel (ref.). Tállya, Hernádszentandrás, Ináncs.
Nemesi közbirtokos.
Apai dédapa I. apja: Károlyi Ádám (ref.). Hernádszentandrási birtokos, aki 1766-ban Abaúj vármegye előtt igazolta nemességét.
Apai dédapa I. nagyapja: Károlyi János (ref.). Abaúj vármegye esküdtje, Szepsi (Abaúj m.) városbírója.
Anyja: beniczei és micsinyei Beniczky Terézia (ref., róm. kat.-nak keresztelték, református férje kedvéért tért át. Csongrád, Csongrád m., 1826. okt. 27. – Bp., 1914. jan. 22.). Házasságkötés: 1852.
Anyai nagyapja: beniczei és micsinyei Beniczky Miklós (róm. kat., Szegvár, Csongrád m., 1796 – Kistelek, Csongrád m., 1859). Földbirtokos, 1836-ban megvette a Temes vármegyei klopodiai birtokot. Csongrád megye szolga-bírája, Szabadka főbírája. A nagyváradi királyi jogakadémián tanult jogot:
1811–1813.
Anyai nagyanyja: nemes Oexel Magdolna (róm. kat., Kiszombor, 1804. máj. 13. – 1838). Házasságkötés: 1823.
Anyai dédapa I.: beniczei és micsinyei Beniczky Miklós (róm. kat., Pozsony, Pozsony m., 1761. okt. 12. – Szeged, 1828). Csongrád megye táblabírája, Szeged városi főjegyző, Szabadka főbírája. A pozsonyi királyi jogakadémián tanult jogot: 1777–1779. 13. századi eredetű felvidéki birtokadományos család,
Protestánsok • Reformátusok
1562-ben kaptak címeres nemes levelet. A családból Beniczky Miklós az első, aki Csongrád megyében telepedett le.
Anyai dédapa I. apja: Beniczky Miklós (róm. kat., Benic, Liptó m., 1728 –). Királyi helytartótanácsi jegyző Pozsonyban.
Anyai dédanya I.: Dugonics Teréz (róm. kat., Szeged, 1776. ápr. 6. – 1849). Házas-ságkötés: 1793.
Anyai dédanya I. apja: Dugonics Ádám, (róm. kat., Szeged, 1745 k. – Szeged, 1815.
szept. 1.). Szeged szabad királyi városnak több ízben, több éven át polgár-mestere, 1802-ben országgyűlési követe. Dalmát kereskedő/iparos családból származott. A gimnáziumot Szegeden a piaristáknál végezte. 1768-ban városi írnok, 1771–1773-ban kültanácsi tag, 1774-től városi aljegyző, 1779-ben szószóló, 1781–1782-ben városi tanácsnok, 1790–1796-ban a város polgár-mestere volt; s 1804-ben két évre újra polgármesterré választották. Testvére:
Dugonics András (1740–1818) piarista szerzetestanár, a nagyszombati, majd a budai/pesti egyetem mennyiségtan tanára.
Anyai dédanya I. anyja: Lób Anasztázia
Anyai dédapa II.: nemes Oexel Mátyás Ferenc (róm. kat., Nagyszentmiklós, 1759–1828). 1794-ben Torontál vármegye szolgálatában állt, a Maros-töltés munkálatain dolgozott mint adjutáns, majd 1795-től már mint mérnök.
Később megvált hivatalától és Zomboron gazdálkodott .
Anyai dédapa II. apja: Oexel Mátyás József (róm. kat., Arad, 1729. febr. 23. – Zombor, 1803. máj. 27.). Nagyszentmiklósi sörgyáros, zombori földbirtokos.
1781-ben árverésen vásárolta meg a zombori uradalmat. A királyi adomány-levélben 8637 kat. hold szerepel. Német birodalmi nemessége mellé 1714-ben kapott magyar nemesi levelet. A család 1839-ben királyi engedéllyel nevét Rónayra változtatta.
Anyai dédanya II.: Silber Magdolna (róm. kat., 1764 –). Házasságkötés: 1792.
Anyai dédanya II. apja: Silber János (róm. kat., Szeged, 1758. – Szeged, 1831. máj.
23.). Szeged egyik legtekintélyesebb polgára, főbírája és országgyűlési követe (1811–1812) volt. A gimnáziumot Szegeden a piaristáknál végezte, majd Pes-ten jogot tanult. 1775-ben Szeged-Felsővároson telek- és malomtulajdonos, 1792-ben városi tanácsnok, 1797–1799-ig pedig polgármester volt.
Vallása: ref.
Nőtlen.
Középiskola: 1863–1871: nagykőrösi református főgimnázium, I–VIII. oszt.; érett-ségi ugyanott: 1871.
R
k
ékyl
ajos (1917-ig Kéki)irodalom- és színháztörténész, középiskolai és főiskolai tanár MTA tagság: l. 1924. máj. 8., r. 1941. máj. 16.
(Hajdúnánás, Hajdú m., 1879. december 21. – Budapest, 1946. október 29.;
a Farkasréti temetőben nyugodott, de sírját felszámolták.)
Nemesség: Hajdúnánási család. 1627-ben Bethlen Gábortól nyertek címeres nemeslevelet. 1770-ben és 1824-ben is kaptak Szabolcs vármegyétől nemesi bizonyságlevelet. A Hajdú-kerület 1838. évi nemesi névjegyzékében is szere-pelnek. Előnév: nánási.
Apja: nánási Kéki Imre (ref., Hajdúnánás, 1839. aug. 28. –), 12 kat. holdon gazdál-kodó nemesi kisbirtokos.
Apai nagyapja: nánási Kéki János (ref., Hajdúnánás, 1803. dec. 12. –). Nemesi kisbirtokos.
Apai nagyanyja: Vitányi Katalin (ref., Hajdúnánás, 1808. dec. 29. –). Házasságkö-tés: Hajdúnánás, 1824. dec. 29.
Apai dédapa I.: Kéki János (ref.). Nemesi kisbirtokos, Hajdúnánás város szenátora.
Apai dédanya I.: Kállai Erzsébet (ref.)
Apai dédapa II.: Vitányi István (ref.). A család őse 1729-ben, a Hajdúnánásra költözött ág 1830-ban kapott nemesi bizonyságlevelet Szabolcs vármegyétől.
Ennek alapján Vitányi István is szerepel a Hajdú-kerület 1838. évi nemesi névjegyzékében.
Apai dédanya II.: Sárga Katalin (ref.)
Anyja: Nábrádi Zsuzsanna (ref., Hajdúnánás, 1857. júl. 1. – 1945. szept. 8.). Házas-ságkötés: 1877. aug. 26.
Anyai nagyapja: Nábrády István (ref., Hajdúnánás, 1811. okt. 23. –). Anyakönyvi bejegyzés szerint (1857) szántóvető.
Anyai nagyanyja: Kun Erzsébet (ref., Hajdúnánás, 1817. nov. 13. –)
Anyai dédapa I.: Nábrádi Sámuel (ref.). Hajdúnánási család, 1830-ban Nábrádi Sámuel hajdúnemes bizonyítványt kapott. (Hajdúnemesi telket bírtak.) Anyai dédanya I.: B. Pap Ilona (ref.). Hajdúnánási hajdúnemes család.
Anyai dédapa II.: Kun Sándor (ref.). Hajdúnánási hajdúnemes család. Kun Sándor apja, Kun István 1794-ben kapott hajdúnemesi bizonyítványt.
Anyai dédanya II.: Porkoláb Erzsébet (ref.). A hajdúnánási Porkoláb család 1618-ban kapott címeres nemes levelet I. Lipót királytól. Később mint armalista nemesek szerepeltek, s jelen voltak az 1838. évi hajdúkerületi nemesi név-jegyzékben is.
Vallása: ref.
Nőtlen.
Protestánsok • Reformátusok
Középiskola: 1892–1898: hajdúnánási ref. gimn., I–VI. oszt.; 1898–1900: debreceni ref. kollégium főgimn., VII–VIII. oszt.; érettségi ugyanott: 1900.
R
k
eméNyfyj
áNos (1933-ig Hartmann) irodalomtörténész, középiskolai tanárMTA tagság: l. 1938. máj. 6.
(Újsóvé, Bács-Bodrog m., 1875. október 23. – Budapest, 1943. december 27.;
a Kerepesi úti temetőben nyugszik.)
Apja: Hartmann János (ref.). Községi jegyző volt Újsóvén az 1870-es évektől 1902-ig.
Anyja: Müller Krisztina Vallása: ref.
Felesége: Farczádi Lázár Ilona. Apja: Farczádi Lázár Lajos.
Középiskola: 1885–1887: újvidéki kir. kat. főgimn., I–II. oszt.; 1887–1894: kis-kunhalasi ref. főgimn., III–VIII. oszt.; érettségi kecskeméti róm. kat. (pia-rista) főgimn. 1894. és kiskunhalasi ref. főgimn. 1895. aug.